Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-14 / 104. szám, csütörtök

Viiá\7 proletárjai, egyesüljétek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. április 14. csütörtök 50 fillér XI. évfolyam, 104. szám EZERNYI A LEHETŐSÉG A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás jövedelmezőségének egyik alapvető feltétele a nagy hektárhozam, a bőséges hasznothajtó állatállomány. Arra törekszik tehát minden szövetkezet, hogy jó talajműveléssel, a gépi erő okos, észszerű felhasználásával a lehető legtöbbet hozza ki a föld hektárjából. Dicséretre méltó dolog szövetkezeteink eme nagyszerű igyekezete, hiszen fejlődő, szép hazánknak egyre több mezőgazdasági termékre, az iparnak pedig a mezőgazdaságból származó nyersanyagra van szüksége. Többet pedig úgy kap az ország — ez kézenfekvő — ha minden szövetkezet fokozza a termelést, több húst, tejet, tojást ad a piacra. Közismert dolog, hogy a szövetkezeti tagok a társadalom érdekeit tekintetbe véve összhangban az egyéni érdekkel, mindent elkövetnek, hogy több, jobb búzát teremjen a föld, nagyobb hasznot hajtson a jószág. Ez érthető is, hiszen a többől nagyobb is egy-egy közösség jövedelme, több jut a javakat előállító egyénnek is. Persze e fejtegetés csak viszonylagosan jelent többet, mert azt is tudni kell ám, hogy hiába ad egy hektár föld mondjuk 40 mázsás búzatermést, ha az említett mennyiségű búza előállítási költsége túl magas. Eljutottunk hát odáig, hogy megvizsgáljuk a termelés fokozásának hogyanját, mikéntjét, mert sem az országnak, sem a szövetkezeteknek nem mindegy az, hogy mennyi költséggel termeljük a búzát, a kukoricát, a tejet, a húst, vagy egyéb növényi és állati terméket. így bizony, nem mindegy a szövetkezetnek sem, hogy egy hektár föld megművelésére hány munkaegységet fordít, hiszen a szövetkezeti gazdálkodás mai fokán még nagy szerepet játszik a munkaegység is. Okosan kell tehát vele gazdálkodni, s rossz úton jár az a közösség, amelyben nyakló nélkül osztogatják a munkaegységet, nem pedig az elvégzett munka arányában. Ám a nagy jövedelmezésű gazdálkodás megteremtéséhez egymagában véve még nem elég, ha csupán a munkaegységekkel takarékoskodunk. Sőt azt is jó tudni, mikor kifizetődő takarékoskodni a munkaegységekkel. A túlzott takarékosság sok esetben megbosszúlhatja magát. Félreértés ne essék: A takarékosság, a gazdaságosságnak az önköltségek csökkentésének alapvető tényezője. Persze, nem minden esetben. A szövetkezeti gazdálkodásban s általában a mezőgazdaságban nem lehet mindent előre betervezni, hiszen az időjárásnak a termésre való kihatásait még nem szüntettük meg, így előre nem látott meglepetések következhetnek be. Például: Az idei tervezésnél egy szövetkezet mondjuk 2000 munkaegységet szánt az aratásra. Az aratást a terv szerint kombájnnal és aratógéppel végzik, persze az jó előre még nem tudható, milyen időjárás lesz a betakarításkor. Ha a sok vihar lefekteti a gabonát, esetleg a zápor „lehengerli" úgy, hogy géppel nem lehet aratni, csak kaszával, akkor már több munkaegységre lesz szükség. Ez esetben is ragaszkodni kell a tervezett munkaegységek betartásához? Helytelen dolog lenne, mert mit érnénk el azzal, ha azért, hogy megtakarítsunk néhány munkaegységet, nem kézzel, hanem géppel erőltetnénk az aratást a dőlt gabonában? Másik dolog. A múlt nyáron sok eső esett, s úgy átázott a föld, hogy olykor napokig nem mehetett rá a kombájn. Az aratást viszont sürgette az idő, ennek tudatában a szövetkezetek túlnyomó többsége brigádokat szervezett kézi aratásra, s természetesen több munkaegységbe került így a betakarítás, mintha géppel arattak volna. Akadtak azonban oly szövetkezetek is, melyek a túlzott takarékosságra való tekintettel nem arattak kézzel, hanem várták, míg annyira megszikkad a föld, hogy rámehet a gép. Az időjárás kegyetlen volt, hiszen sokan emlékeznek még rá, hogy az efféle „várakozók" nagyon ráfizettek a dolgokra, mert mire felszáradt volna a talaj, újabb esők jöttek, a gabonának csaknem a fele kipergett. Ki járt hát jobban, az, aki nem sajnálta a munkaegységet, vagy az, aki néhány munkaegységet „megtakarított", közben a termés felét a határban hagyta. Nem kell ehhe2 bővebb magyarázat, hiszen a példából kitűnik, hogy olykor szükségszerű még a takarékosság „megszegése" árán is túllépni a munkaegységeket. Természetesen a munkaegységekkel a gazdaságosság szigorú betartása mellett mindig takarékoskodni kell, de okosan, ésszerűen. Sok szövetkezetben tapasztalható olyan alaptalan okoskodás, hogy „annál nagyobb egy-egy tag jövedelme, minél nagyobb a megszerzett munkaegységek száma, használjunk fel hát belőle minél többet." Ez helytelen és káros elmélet. A fő cél igenis az, hogy csökkentsük a kézi munkaerőt mindenütt, ahol csak lehet, s az így nyert munkaerőt csoportosítsuk át a termelés abba az ágazatába, ahol a leggazdaságosabban felhasználható. Ezernyi lehetőség van a takasékosságra, az okos, a szakszerű földművelésre a nagyüzemben. Most, a tavaszi munkák idején is sokat tehetünk a gazdaságosságért. Minden jó gazda tudja, hogy az őszi vetést, hogy nagyobb termést adjon, ápolni, gondozni kell a tavaszon. S ha erre nem is terveztek munkaegységet, ne sajnálják, ha néhány elfogy az ősziek műtrágyázására, hengerezésére, hiszen a tavaszon jól ápolt növény hektáronként 7—8 mázsával ad több termést, mint az elhanyagolt, gondozatlan őszi vetés. S ez értékben kifejezve sokkal többet ér, mint az ápolásra felhasznált munkaegységek. Azt mondottuk, nem csupán a munkaegységekkel való helyes gazdálkodással lehet az önköltséget csökkenteni, hiszen ezernyi lehetőség között választhatunk. A gépek alkalmazása, a tudományos vívmányok bevezetése, a különféle újítások alkalmazása, a helyi adottságok kihasználása — ez mindmind elősegíti a termelési költségek csökkentését. A szövetkezetekben is — úgy mint az iparban dolgozóknál — tágabb teret kell adni az egyének ötletességének, hiszen több szem többet lát. A szövetkezeti tagok között ezrével találhatók oly jó gazdák, akik egyéni korukban valóságos művészei voltak a takarékosságnak. És oly gazdák voltak ezek, akik, ha takarékoskodtak is, mindig ügyeltek arra, hogy ne történjék ez a gazdálkodás rovására. Most már, mint egy nagy család, együtt dolgozik a falvak népe a közösben. A szövetkezeteket gazdálkodásuk előrelendítésében segítik a kommunisták, a helyi nemzeti bizottságok tagjai. E segítség aranyat ér, de emellett jó és áldásos dolog, ha meghallgatjuk a szövetkezeti tagok talpraesett tanácsait, okos javaslatait s a jót, a hasznosat a közös fellendítése érdekében gyümölcsöztetjük. Ä jubileumi évforduló tiszteletére Sikeres negyedév Az év első negyede szép munkasikereket eredményezett az ostravakarvinai szénkörzet dolgozói számára. Három hónap alatt terven felül 145 340 tonna szenet adtak népgazdaságunknak. Ezzel a nagyszerű eredménnyel kiegyenlítették a második ötéves terv első két évében keletkezett lemaradást és hozzáláttak a felszabadítás 15. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásuk megvalósításához, melynek értelmében az év végéig 200 ezer tonna szenet fejtenek ki terven felül. Az első negyedévben kitűntek a folyosóhajtáson dolgozó munkacsoportok is, melyek az újabb szénkészletek feltárásának munkálatainál terven felül több mint ezer méter folyosót hajtottak ki. A MAI SZÁMBAN: A CSKP KB határozata a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítéséről, valamint !a gazdasági és kulturális! életben betöltött szerepük növeléséről Több szorgalmat kíván az idei tavasz Falujárás közben az ember örömmel tapasztalja, hogy a koraj|| tavasziak vetése már úgyszólván lij feledésbe ment, s teljes ütemben jj: folyik a cukorrépa, a len és a he:jj refélék vetése. Több szövetkezet Ili határában ültetik a korai krumplit, készítik a magágyat a kukorica jjj alá. Azt mundtuk, jól,mennek a !:: tavaszi munkák. Ha azonban a múlt év ezen időszaka és a jelen jjj között párhuzamot vonnánk, igen bizonytalanná válhat az előbb kimondott dicsérő szó. A hivatalos adatok azt igazolják, hogy szlovákiai méretben a cukorrépa termelők összesen 32 000 hektáron vetették el a répamagot. Most az a kérdés, sok ez vagy kevés. 32 000 hektár nem kis terület, de ha azt is tudjuk, hogyha százalékokban akarunk beszélni, még az 50 százalékot sem mondhatjuk ki. S ha belelapozunk a múlt évi jelentésekbe, az április 11-i híradásban ez áll: a cukorrépa tervezett vetésterületének már 94,4 százaléka be van vetve. Tehát mi a helyzet? Az, hogy figyelembe véve az objektív okokat is, meg kell állapítani, hogy a cukorrépa vetése lassan a körmünkre ég. Márpedig a lemaradást nem intézhetjük el egyszerű kézlegyintéssel, mert nem mindegy az, hogy milyen lesz a termés e fontos ipari növényből. A falusi pártszervezeteknek, a helyi nemzeti bizottság tagjainak emlékeztetni kell a szövetkezeteket a cukorrépa hektárhozamának növelésével kapcsolatos ígéretükre, s ahol ilyen irányú kötelezettségvállalást nem is tettek, szükséges a figyelmeztető szó. Szépítik üzemüket A Nové Zámky-i Elektrosvit dolgozói is fokozott igyekezettel készülnek a felszabadítás jubileumi évfordulójának megünneplésére. Üzemi kötelezettségvállalásukban az évi termelési tervnek egymillió korona értékkel való túlszárnyalását tűzték ki célul, s a munkatermelékenységet a múlt évvel szemben 13 százalékkal növelik. A gyár dolgozói azonban nemcsak több, jobb és olcsóbb termelésre törekednek. A jelentős ünnepnap tiszteletére az üzem környékét is megszépítik. Több mint ezer órát dolgoztak már le eddig is a szépítési akcióban, s e téren május 9-ig 161 ezer korona értéket akarnak alkotni. Az üzem udvarán 1500 díszfát ültetnek ki, melyek gondozását a CSISZtagok és az asszonyok vállalták. Lakások terven felül A humennei Chemostav dolgozói első negyedévi tervüket a lakásépítés szakaszán 115 százalékra teljesítették. A humennei Chemkov, a medzilaborcei Transporta és a sninai Vihorlát üzemek dolgozói számára 105 új lakást adtak át, 14-el többet a tervezettnél. Az építészeti dolgozókat a szép eredmény további jó munkára serkenti. Minden intézkedést megtettek a második negyedévi munka sikere érdekében is. amikor 153 lakás építését kell befejezniük. A felszabadítás 15. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az első félév végéig 20 kiváló minőségű lakást építenek fel terven felül. A tervezettnél 800 ezer koronával több A strakonicei motorkerékpár-üzem dolgozói sikeresen teljesítették a felszabadítás 15. évfordulójára tett felajánlásuk első részét. Az év első három hónapja alatt mintegy 800 ezer korona értékű árut termeltek terven felül. Ezenkívül a selejt csökkentésével 135 ezer koronát takarítottak meg. A strakonicei dolgozóknak a felszabadulási verseny merész célkitűzéseinek elérésében jelentős segítséget nyújt a piesoki gépgyár dolgozói által elindított „Mindenki dolgozzék újító módon" nevű mozgalom, mely az üzem munkásai és műszaki dolgozói körében egyre több követőre talál. Behozták a lemaradást Építészeti dolgozóink az első negy sítették. Ezzel nemcsak a januári nem terven felül még 17 millió Építkezéseink dolgozói ily módon teljesítették az Építészeti Minisztérium azon határozatát, • mely szerint március végéig az egész évi feladatok huszonegy százalékát kell elvégezni. Az elért siker annál figyelemre méltóbb, miután az idei feladatok a múlt évvel szemben 11,4 százalékkal nagyobbak. Az Építészeti Minisztérium építkezési vállalataink dolgozói minedévi tervet 100,5 százalékra teljeés februári lemaradást pótolták, ha-< korona értékű munkát is elvégeztek. denekelőtt a lakásépítés szakaszán értek el szép eredményeket. Márciusban a tervet 110 százalékra teljesítették, s az év első negyedében 7642 lakást adtak át rendeltetésének. Ez a mennyiség 1557 lakással, több, mint amennyit tavaly ugyanebben az időszakban adtak át. A skalicai járás legjelentősebb ipari vállalatainak egyike a skalicai új golyóscsapágy-üzem, amely gyártmányainak csaknem 50 %-át külföldre, többek között a kapitalista országokba is szállítja. Képünkön Irena Kocianová csiszológépén átlag 122 százalékra teljesíti normáját, de emellett munkája kiváló minőségéről is gondoskodik. (Viliam Pŕibyl - ČTK felv.) Az Állami Statisztikai Hivatal közlése szerint az első negyedévben hazánkban 11194 lakást adtak át rendeltetésének az állami, szövetkezeti, vállalati és magánépítkezések keretében. Ez a mennyiség 38,1 százalékkal több, mint a múlt év első negyedében. Az állami, vállalati és szövetkezeti építkezések keretében jelenleg 50 066 lakás van épülőfélben. Csaknem félmillió szovjet lap és folyóirat hazánkban t • • • (ČTK) — A szovjet lapok és folyóiratok olvasótábora hazánkban ez idén már több mint 462 ezer, vagyis a mújt év óta 130 ezer olvasóval gyarapodott. Örvendetes, hogy az egyéni lapvásárlók száma csaknem egy tizedével növekedett, és honfitársaink egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szovjet szaklapok iránt. Mindez nem csekély mértékben a Csehszlovák —Szovjet Baráti Szövetség, a népi orosz nyelvtanfolyamok funkcionáriusainak, önkéntes dolgozóinak és a tanítóknak az érdeme. Erről tanúskodik az is, hogy a népi orosz nyelvtanfolyamok hallgatói, a tanulóifjúság és a főiskolai diákok közül csaknem 240 ezren fizettek elő szovjet folyóiratokra. TALAJJAVÍTÁS a többtermelés biztosítéka A közelben dolgozó traktorok pöfögését, az országúton szüntelenül száguldó jármüvek zörgését, mint lúd a kislibák csipogását harsogja túl az úttól kőhajításnyira kanalazó báger döbörgése. Mintha hivatásának fontosságát, hirdetné — mivel a szántóterület bővítésén munkálkodik — az egész környéket betölti fel-felzúgó hangja. Zakatolásukkal csak a csatornázó nagyekét vontató lánctalpasok állják a versenyt a gépóriással. A megdolgozott részen, mint fegyelmezett katonaszakaszok sorakoznak a ki vájt barázdák, melyek alján a lerakott csövek vezetik majd le a talaj felesleges vizét, hogy a közeljövőben a vráblei, telincei, čifári és mochovcei szövetkezetek jobb termést hozzanak ki az eddig csak részben kihasznált talajból. ppen egy éve határozta el a négy szövetkezet, hogy nem tűri tovább a vízzel elárasztott földek hasznavehetetlenségét. Hisz csak 17 km-es csatorna szükséges, hogy a réten álldogáló víznek utat mutassanak s ezzel termővé tegyék és növeljék a szántóterületet. A talajjavító szövetkezet gyűlése úgy határozott, hogy a kerületi talajjavító szövetkezet kálnai részlegével együttműködve még 1959 őszén hozzálátnak a víz Iecsapolásához. Azóta Vráble és Telince határa teljesen megváltozott. A tövestől kiszaggatott fák mentén Koči János és Ďatko János kotrógépével naponta 250 köbméter földet mozdít el helyéről. Már 9 km-en ásták ki a főcsatornát, mely (nagyságát* és víztartalmát tekintve) egy derekas pataknak felel meg. Hogy az újonnan létesített meder időálló legyen, arró' Turčáni József és csoportja gondoskodik. Az alját hatalmas terméskövekkel, az oldalát szabályos négyszögalakú kövekkel rakják ki, majd legfelül a munkában közreműködő szövetkezetesek fűmaggal szórják be. A tagok más téren is segítenek. Lovasfogatokkal szállítják el a szükséges követ, majd a kidöntött fákat vontatják el az útból. A főcsatornába hol párhuzamosan, hol meg kanyarokat írva torkollnak a mellékcsatornák. A lánctalpasok hatalmas ekével vájták ki őket. Ezen még szorgos kezek mélyítenek ásóval, hogy a csövek hálózatát a föld mélyébe juttathassák s az alagcsövezés befejezése után a talajegyengető gép végezhesse feladatát. Teljes ütemben folyik a munka. Ennek legjobban a telincei szövetkezetesek örülnek. Határukban a gépi munka és az alagcsövezés nagy részét már elvégezték. Most a főcsatorna kirakásán dolgoznak. Nem késnek a közös emberei sem. Még ez évben termést sajtolnak ki az alagcsövezett földből. Már több mint nyolc hektárt felszántottak s a közeli napokban további ötöt szántanak M és takarmánykeverékkel, silókukoricával vetnek be. Hamarosan sor kerül a čifári határ vízzel elárasztott területének lecsapolására. Itt ugyan hosszabb ideig tartózkodnak, mivel 70 hektár javításáról van szó. A szövetkezet úgy gyorsítja majd a munkát, hogy egyéb segítségen kívül három embert ad állandó segédmunkásként a mesterek mellé, mert minél előbb mederben szeretnék látni a házakig merészkedő vizet, s a hasznavehetetlen sás helyett etethető szénát akarnak betakarítani. Utánuk a mochovceiek látnak munkához, s ha végeztek, a 17 km-es csatorna mentén 320 hektár szántó vagy rét válik termöbbé. A vrábleiek, telinceiek, čifáriak, mochovceiek megértették, hogy a termelést a hektárátlagok növelésén kívül talajjavítással is fokozhatják. BENYUS JÔZSEJČ \