Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-11 / 101. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. április 11. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 101. szám AZ ÍGÉRETEKET TETTEK KÖVESSÉK I A tavaszi munkák idejekorán való elvégzése mellett egyre jobban előtérbe kerül a talaj javítási munkálatokkal járó problémák kérdése. Hogy miért? Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy megértsük; a talaj termőképességének nagyarányú növelése nélkül nagyon körülményes volna azoknak a feladatoknak a teljesítése, amelyeket az ország elvár a mezőgazdaságtól. MIÉRT ÉPPEN MOST, Országos méretben beigazolódott, a tavaszi munkákkal kapcsolatosan emiitjük a talajjavítási munkálatokat? Ennek két oka van. Tudni kell, hogy az idejekorán történő vetéssel a nagy hektárhozamoknak még csak egyik tényezőjét valósítottuk meg. Kérdés, milyen talajba került a vetőmag, milyen körülmények közepette fejlődik tovább. További fontos tudnivaló, hogy a vetéssel és általában a tavaszi munkák megkezdésével a talajjavítási munkálatok ideje is elérkezett. SZÜKSÉG VAN A MUNKÁSKÉZRE A tervbe vett nagyarányú talajjavítási munka megvalósítása nemcsak a hektárhozamok növekedésében tükröződik majd vissza, hanem sok ezer hektár eddig részben vagy teljesen kihasználatlanul heverő földet tesz teljes mértékű termővé. A tervbe vett talajjavítási munkálatok elvégzését természetesen nem várhatjuk csupán a mezőgazdaságban dolgozóktól. Az ő szorgalmuk, ez irányú tevékenységük mellett az állam óriási pénzeszközöket fordít ezekre a munkákra. Még így is szükséges, hogy a föld termőképességének növelése országos üggyé váljon. A TETTEK ESZTENDEJE Az idei esztendő komoly feladatok elé állította mezőgazdasági dolgozóinkat. Többek között a talajjavítás terén is konkrét, nagy eredményeket kell elérniök. A kitűzött feladatok és azok a kötelezettségvállalások, melyeket hazánk különböző foglalkozású dolgozói, munkások, katonák és fiatalok tettek a talajjavítási munkálatokkal kapcsolatban, 815 millió korona értékű munkát irányoznak elő. Ez annyit jelent, hogy az esztendő minden egyes napjára átlag KÉT ÉS FÉLMILLIÓ KORONA ÉRTÉKŰ munka esik. Két és félmillió korona értékű munkát kell elvégezni a talajjavítások vonalán. hogy az adott szó kötelez. Az év első negyedében a kedvezőtlen időjárás ellenére is több mint 102 és félmillió korona értékű munkát végeztek. Az említett munka nagy részét azonban a cseh országrészek javára kell írni, mivel a szóban for^ gó összegről Szlovákiára csak 29 millió korona értékű munka jut. Ez a kedvezőtlen részarány kell, hogy figyelmeztetés legyen mindenekelőtt a szövetkezetek és az állami gazdaságok számára s a lemaradást minden rendelkezésükre álló eszközzel iparkodjanak pótolni. 624 KILOMÉTERES CSATORNA Az év első negyedében a talajjavítási munkálatok keretében 590 kilométer hosszúságú vízlevezető és 34 kilométer hosszúságú öntöző-csatorna készült. Emellett a talajjavítás egyéb formái terén is nagy a haladás. Az első negyedévben országos viszonylatban több mint másfélmillió köbméter komposztot készítettek. Szlovákia részaránya azonban e munkákból is igen alacsony, mivel mindössze 46 400 köbméter komposztot készítettek. S ha kerületek szerint tovább boncolgatjuk a kérdést, az egyes kerületek között is nagy a különbség. Míg a Banská Bystrica-i kerület 22 000 köbméter komposztot készített, addig a többi kerületre nem sokkal több jut 5000 köbméternél ITT AZ IDEJE, hogy a falusi pártszervezetek, a helyi nemzeti bizottságok konkrét formában szervezzék meg és irányítsák a talajjavítási munkálatokat, s olyan helyzetet teremtsenek, hogy a vállalt kötelezettségek, az adott szó több húsban, búzában tükröződjék majd vissza. (i. n.) jubileumi évforduló tiszteletére A tettek emberei (e) — Az íróasztalon jelentések, a fiókokban iratcsomók, az írógépen most kopogják a legfrisseb eredményekről készülő kimutatást. A látszólag rendetlenül heverő táblázatok, számokkal teli papírok közül Gonda János elvtárs, az Ipolymenti Téglagyárak igazgatója biztos kézzel emeli ki a kért adatokat tartalmazó ívet, amelyből néhány perc alatt kiderül, hogyan is állnak a felszabadulási versennyel. A majdnem két tucat téglagyárra súlyos teherként nehezedett a téli hónapokban „szerzett" adósság, de a dolgozók márciusban összefogtak, mintegy 90-95 százaléka vállalta, hogy felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére több és jobb árút termel. Az ígéreteket tettek követték. Nyerstéglából 1550 000, égetett ből 65 700 darabot, fedőcserépből 3300 égetett és 235 600 nyers darabbal gyártottak többet az előirányzottnál. S talán legértékesebb az, hogy 138 300 vízlevezető csövet készítettek terven felül; ezzel hozzájárulnak a talajjavító munkálatok meggyorsításához. Tekintélyes számok ezek. Az üzemek nagy gondot fordítottak a nyerstégla készítésére, hogy most napról napra betömhessék az égető kemencék hatalmas gyomrát. Lelkesen dolgoznak minden téglagyárban. minden munkára alkalmas időt kihasználnak. A versenyben főleg a šafárikovói, jesenskéi és lučeneci üzemek értek el kiváló eredményeket. Dicséretet érdemelnek azonban a hajnáčkai téglagyár dolgozói is, ahol a pártszervezet jó agitációs munkája nyomán az első felajánlások után újabbak születtek. Példájukat követik a többi üzemek is, s közösen elhatározták, hogy mezőgazdaságunk számára június végéig 500 ezer csövet készítenek terven felül. Persze elsősorban az üzemi pártszervezetektől függ, hogy ez meg is valósuljon, hogy kibontakozzék az igazi szép, üzemek közötti verseny. TU-114 rekordrepülése ' Moszkva (ČTK) A TU-114 turbóf légcsavaros repülőgép legénysége Á Ivan Suhomlin vezetésével április 9-én T rekordrepülést végzett. A Moszkva— • Szverdlovszk—Szevasztopol—Moszkva é 5000 km-es utat a repülőgép 25 tonI na megterheléssel 877,2 km-es óránI kénti átlagsebességgel 5 óra 43 perc f és 14 másodperc alatt tette meg. Á Ezen léglút alatt nyolc világrekorT dot értek el. Túlszárnyalták a tehert nélküli, valamint az 1, 2, 5 és 10 ton• nás terhelésű repülés világrekordjait. a 15, 20 és 25 tonnás megterheléssel • eddig egyetlen turbólégcsavaros repü• lőgép sem tett meg ilyen nagy utat. Augusztus végéig teljesítik a második ötéves tervet (am) - A Wilhelm Pieck Vegyiművek likieri üzemének dolgozói hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy a második ötéves terv feladatait már ez év augusztus végéig teljesítik. Egyidejűleg olyan szervezési intézkedéseket foganatosítanak, amelyek lehetővé teszik az üzem termelési költségeinek háromnegyedmillió koronával való csökkentését. Ezenkívül kötelezettséget vállaltak, hogy a vlagyimíri mozgalom segítségével az üzem kibővítésének beruházási költségeit is jelentősen csökkentik. Az így megtakarított összeget az üzem teljesítőképességének növelésére fordítják. HESZ-brigádok munkaversenye (m.) - A zvolení 2. sz. fűtőházban dolgozó HESZ-tagok eddig már kilenc szakcsoport-brigádot állítottak a szocialista munkabrigád cím elnyerésére indított versenybe. A Kyselo elvtárs vezetésével dolgozó brigád tagjai tavaly összesen 26 ezer korona értékű tüzelőanyagot és 76 kg kenőolajat, a Munkaérdemrenddel kitüntetett Pavel Matyaš mozdonyvezető brigádja pedig 31 500 korona értékű anyagot takarított meg. A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége tagjainak e fűtőházban dolgozó brigádjai összesen 173 463 korona értékű megtakarítást értek el. A brigádok tagjai igen eredményesen vesznek részt a túlsúlyos mozgalomban. Bánovceban épüli fel Szlovákia első gépkocsi gyára, a Tatra üzem. Az üzem kibővítésére a harmadik ötéves terv éveiben 78 millió koronát fordítunk. Az üzemben a már eddig is kitűnően bevált Tatra 141 típusú tehergépkocsikon kívül billenő karosszériájú Tatra 138 típusú tehergépkocsikat, és alkatrészeket is fognak gyártani. Képünkön: Peter Strieška és Milan Lauko szerelők a Tatra 141 tehergépkocsi motorján az utolsó simításokat végzik. (K. Cích ČTK felvétele) Rendbehozzák a réteket és legelőket (ČTK) - A žilinai kerület egységes földművesszövetkezeteinek a terv értelmében 25 ezer hektár rétet és legelőt kell rendbehozniok. A munkák kétharmad részét ez év tavaszán végzik el. Az egész évre előirányzott területnek eddig 47 százalékát hozták rendbe. Ez az eredmény különösen az ilavai járás szövetkezeteseinek érdeme, akik a tervet 180 százalékra teljesítették. E szövetkezetesek már néhány éve példát mutatnak a rétek és legelők ápolásában. Követőkre találtak a čadcai és 3B3 £ AMERRE A PE \M BA DITO SZOVJ ET KATÓNAK JARTAK §| Amióta ötágú csillag ragyog a város felett Sokan szerették volna feltűzni a történelem folyamán győzelmi jelvényüket a trenčíni vár ormára. A sokat ostromolt, de ritkán bevett Csák Máté vára évszázadokat várt, amíg a nagy erőd legmagasabb tornyára azoknak a győzelmi, harci jelvénye került, akik a várat felépítették, akik a Vág partján üzemeket, gátakat emeltek, akik e szép várost két kezük munkájával megalkották. 1945. április 10-én a 2. ukrán arcvonal harcosai felszabadították Trenčínt, s ezzel lehetővé tették az ötágú vörös csillag feltűzését az ősi vár ormára annak jeléül, hogy most már ezen a tájon is a dolgozó nép maga irányítja sorsát. Amióta ötágú csillag ragyog a város felett, sok minden megváltozott. Aligha tudnánk felsorolni mindazt, ami az elmúlt 15 év alatt épült a városban, vagy a járásban. Említsünk legalább néhány szembeötlő adatot. A felszabadulás előtti fél évszázad alatt egyetlen iskola épült Trenčínben. 1945 óta már az ötödik középiskola épül a városban. A járás falvaiban hasonló a helyzet. Nemcsak iskolák, hanem kultúrházak is épülnek egyre-másra. Az egész járásban három kultúrház volt, ma pedig minden kis falu saját kultúrházával büszkélkedhetik. Meg is van az eredménye. Vagy 80 együttes verseng egymással a népművészeti alkotásban. A felszabadulás óta épült fel a három sportpálya, a csónakház, az uszoda, a különféle testnevelési intézmények. Amit azonban sem számmal, sem adattal nem érzékeltethetünk, az az, milyen emberek nőttek fel, hogyan hatott életükre a szocializmus 15 éves építése. Látogatássunk el oda, ahol ma a legnagyobb igyekezettel fáradoznak Harmincmillió koronás beruházással bővítették a trenčíni egészségügyi központokat. (ČTK felvétele) azért, hogy olcsóbb, de jobb minőségű ruhát kapjunk. Gyerünk az emberek közé a trenčíni gyárakba. Gyakran megtörténik, hogy az ember, ha valamilyen régi üzemet keres, gyorsabban célhoz jut, ha régi nevén tudakozódik. Hiába keresnénk azonban Trenčínben a Nehera Ruhagyárat. Senki sem hallja szívesen ezt a munkásnyúzó nevet, ellenben mindenki szívesen eldicsekszik azokkal az új házakkal, amelyek a V. Široký Ruhagyár mellett épültek, amelyekben munkások laknak, s az üzem mellett emelkedő nagyvárosi színháznak is beillő kultúrházzal. A kultúrház felé tartunk. Minden új benne, minden ragyog. A látogató az étterembe megy, s az a benyomása, hogy egy nagyvárosi kávéházban jár. Csak az itteniek nevezik üzemi étkezdének ezt a kellemes helyet. Amikor a látogató a fényűzésre figyelmeztet, azt válaszolják: „Ha egy üzem olyan eredményeket ér el, mint a mienk, akkor teheti..." A V. Široký Ruhagyárnak van egy nadrágvarró részlege, amelyben a Május 1. ifjúsági brigád, a szocialista munkabrigád címért küzdő kollektíva dolgozik. Látogassuk meg őket is. Egy fiatal lány a mester ezen a részlegen. Ügy jött ide, hogy látta, baj van a tervteljesítés körül, s neki nagyobb tapasztalatai vannak az ilyen munkában. Az üzemvezetőséggel megtárgyalta a dolgot, s nemsokára idehelyezték, adja át tapasztalatait. Ez megtörtént, s ma már a részleg olyan felajánlást tehet, hogy gyártmányainak 95 száza lékát a legjobb minőséget jelző arany védjegy fogja díszíteni. A felajánlás azonban nem maradt csak papiroson hanem valósággá vált. Maga Rozália Gugová, — mert ő a brigád mestere — mutatja a minőségi ellenőr bejegyzéseit. A futószalagnál ül Elena Michalčíková, a brigád legfiatalabb tagja. A legfiatalabb, de mindenki elismeréssel beszél róla. Jól tanul a szakmai továbbképző tanfolyamon, tagja a CSISZ műhelybizottságának. A brigádban 6 látja el a kultúrfelelős tisztjét Ezt onnan tudjuk, hogy ő szerzi be a jegyeket^jegy-egy olyan filmre, vagy színházi előadásra, amelyet a brigád együtt néz meg. Délelőtt tíz órakor toppanunk be Ľudmila Gašparová részlegére. Egyszerre leáll a munka. Nem mi miattunk, sőt nem is a megbízotti hivatal szolgálati kirendeltségen éppen itt tartózkodó egyik vezető tisztviselője miatt. „Most nyújtózkodunk egyet" mondják a lányok és kilépnek a gépek mögül, hogy tornásszanak a szünetben. Nehogy azt mondhassák a varrónőkre, hajlott a hátuk, mert csak a gép felett görnyednek. S riporter ide, hivatalos látogatás oda, részt kell venni a tornában, mert itt az a regula. Torna után szívesen elmondja a jókedvű brigád, hogy aki 10 órakor a műhelyben van, annak azért kell részt vennie a tornában, mert a többi mű Helyből is gyakran járnak ide, s hadd tanulják meg milyen jól esik az em bernek „egy kicsit kinyújtózkodni". Azt csinálják, ami a dolgozó embe reknek jó. Nemcsak a tízórai torna idején, de mindig. Ilyen ma egy szocialista üzem. Nehera semmi esetre semf. akarta, hogy ilyen legyen. S ezért nem szeretik a trenčíniek, ha a nevét em legetik. Ezért gondolnak vissza inkább arra a 15 év előtti napra, amikor várukra felkerült a vörös csillag. VILCSEK GÉZA rajeci szövetkezetesekben, akik feladataikat szintén nagymértékben túlteljesítették. Lemaradoznak a Liptovský Hrádok-i és a trstenai járásban, ahol eddig a tervben előirányzott területnek csak negyedrészét hozták rendbe. A rétek és legelők gondozásával egyidejűleg eredményesebb a trágyázás is. Az ilavai járás szövetkezetesei e téren is szép eredményeket érnek el. Erről tanúskodik, hogy a tervezett 400 hektár helyett eddig több mint 600 hektár rétet és legelőt trágyáztak meg. ÜZEMEINK életébul Kibővült a mozdonygyártó-részleg A villamosmozdonyok gyártását a harmadik ötéves terv utolsó évében az idei termeléshez viszonyítva 75 százalékkal kell növelni. A plzeňi V. I. Lenin Müvek mozdonykészítő részlegét ezért már most a vállalat legkorszerűbb és leggazdaságosabban szervezett részlegévé építik át. Épületét az üzemeltetés félbeszakítása nélkül egy 250 méter hosszú új csarnokkal bővítették, amelynek első részében az elmúlt napokban már megkezdték az első mozdony összeállítását. Fél évvel korábban Hazánk legnagyobb híddarúgyártó-üzemének, az Uherský Brod-i gépgyárnak dolgozói meggyorsították két 20 tonnás emelődarú szállítását a Szovjetunióból hazánkba vezető kőolajvezeték építkezésére. Ezzel eleget tettek a košicei Hegesztőüzem dolgozói kérésének, akiknek sürgősen szükségük volt az emelődarukra. A gépgyár dolgozóinak a két emelődarut eredetileg csak az év második felében kellett volna átadniuk. Gyűjtik a mézgát Az észak-csehországi zsiradékgyár kozmetikai üzemrészlegének dolgozói Ostí nad Labemon érdekes feladat megoldásán dolgoznak a napokban. A gyár dolgozói brigádokat szerveztek, melyek a litomeŕicei erdők rügyező nyárfáiról mézgát gyűjtenek, amely a hajviz, a sampon és a hajolajak alapnyersanyagát adja. A gyár dolgozói eddig minden évben 15 tonna nyirfamézgát gyűjtöttek, de mivel árucikkeik iránt állandóan növekszik a vevők érdeklődése, ez idén három tonna nyirfamézgával többet akarnak összegyűjteni, mint az előző években. Oj öntöde A hodoníni Dél-Morvaországi Armatúrkának a harmadik ötéves terv éveiben 70 százalékkal kell növelnie termelését. E feladat teljesítéséhez nagyban hozzájárul az új vasöntöde, amely legnagyobb lesz hazánkban. Az üzemben készülő öntvények nagy részét kéregöntéssel készítik. A DélMorvaországi Armatúrka dolgozói saját terveik alapján néhány öntőforma-egységből öntősort építettek, amelyet már tavaly üzembehelyeztek. A kéregöntés csökkenti az öntvények súlyát és kedveiúea befolyásolja felületük minőségét,