Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-10 / 100. szám, vasárnap

Használjuk ki jobban a gépek erejét A Nánai Állami Gazdaságban gépesítik a növénytermelést Ez idén a tavasz nem váratott magára sokáig. Amint rá lehetett menni a földekre, a nánai igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok is megkezdték a talajelőkészítést, hogy jó magágyat biztosítsanak a tavaszi kalászosoknak. Március első kedvező napjaitól 684 hektáron vetették el a tavaszi árpát és 204 hektáron a takarmánykeverékeket. Ezenkívül 1600 hektáron meghengerelték az őszi gabonaféléket és több mint 1870 hektáron fejtrágyázást alkalmaztak, hogy a növények rohamosan fejlődhessenek. ZÖLDELLNEK MÁR AZ ÁRPATÁBLÁK A feltüntetett számadatok arról tanúskodnak, hogy az állami gazdaság dolgozóinak, traktorosainak igen nagy erőfeszítést kellett kifejteniük a talajelőkészítés és a vetés elvégzéséért. A gazdaságok szépen és jól megművelt földjein kisorolt az árpa és a nap sugarainak, valamint a műtrágyák hatására élénkzöld színben pompáznak a vetések. — Mi tette lehetővé, hogy az idei tavaszon oly gyorsan és jól elvégezték a tavaszi kalászosok vetését? - tettem fel a kérdést Goda Jánosnak, az állami gazdaság főagronómusának. — Elsősorban is annak köszönhetjük sikereinket, hogy a munkák legnagyobb részét gépekkel végeztük. Hovatovább a növénytermelésben is rátérünk a teljes gépesítésre, ami a termelési kiadások csökkentésén i Hol talál visszhangra ? A Munkaérdemrenddel kitüntetett Gottwaldovi Gépgyár dolgozói nemcsak az új technika alkalmazásában mutatnak jő példát, hanem az anyagtakarékoskodásban, az újítómozgalom elmélyítésében, a munkaigényesség csökkentésében is figyelemre méltó sikereket érnek el. A „minden munkás újító" országos mozgalom az üzemben nemcsak széles visszhangra talált, de a Gottwaldovi Gépgyár kommunistái a versenyt még jobban kiszélesítették és nemrég maguk voltak az új, haladó gondolat merész kezdeményezői. Nem hiába van jó hírneve ennek az üzemnek. A jő hírnevet elsősorban az üzem kommunistái harcolták ki azzal, hogy minden üzemrészlegen, műhelyben, következetesen küzdöttek "a XI:"' {5Srtkótigresszus irányelveinek megvalósításáért. Ahol a párt . vezető szerepe érvényre .jutott, ez meg is látszik a jó gazdasági eredményeken, s gazdasági sikerekkel már évek óta dicsekedhetnek a Gottwaldovi Gépgyárban. Az üzem dolgozói nemrég versenyfelhívással fordultak a Nehézgépipari és az Általános Gépipari Minisztérium hatáskörébe tartozó üzemek dolgozóihoz. „Minden munkás az anyagtakarékoskodásra és a munkaidóráforditás csökkentésére törekedjék"" jelszóval a következő versenyfeltételeket tűzték kl felhívásukban. Az Uzemrészlegek, műhelyek dolgozói 32 ismert munkaformák, módszerek alkalmazását, mint például komplexbrigádok, tematikus újítócsoportok, szocialista munkabrigádok, a legjobb munkás és a legjobb újító címért Indított versenyt: 1. valamennyi műhelyre, munkahelyre kiterjesszék; 2. minden munkással külön-külön elbeszélgetnek. meghallgatják javaslatát, észrevételeit és megnyerik valamelyik versenyformának; 3. minden dolgozótól javaslatot kérnek a munkafolyamat technikai, szervezési vagy technológiai megváltoztatására, amely az anyag és a munkaerő megtakarítását célozza; 4. a gazdasági vezetők bekapcsolásával a legrövidebb időn belül önsegéllyel megvalósítják a technológiai, az új technika és a műszaki-szervezési intézkedésekre irányuló javaslatokat az egyes műhelyekben, üzemrészlegeken saját anyagi eszközeikből. beruházási költség nélkül: 5. az anyag- és a munkaidőráfordítás megtakarítását kimutatták és ezt befoglalják az anyagnormába és a technológiába Az íizem dolgozói javasolják, hogy az értékelést minden gazdasági év befejezése után a felsőbb szervek véqezzék. melynek keretében megállapítják, hoqy mit jelentett ez a verseny a termelékenvség növelésében. az anvaotakarékoskodásban. amit az anvagellátó-osztály tervében kell kimutatni. Az értékelés részletes nontjait a? üzemek közötti bizottság tárgyalja meg Az értékelést eqyrészt az üzem keretén belül az adott feltételek alapián végzik, az üzemek közötti értékelést oedig az elért eredménvek összehasonlításával, amit az ,

! "mek közötti blzottsáa tárgyal mea E

7 ar értékes felhívás, kiváló példája annak, hogyan kell és lehet minden munkahelyen harcolni a tartalékok feltárásáért. A harmadik ötéves tervben, amikor a termelékenység növelésének problémáját minden üzemben, mukahelyen meg kell oldani és most, amikor a nehézqépipari üzemekben áttérnek az új bérrendszerre, hatásos segítség ez a qottwaldovi kommunisták részéről Hisz a versenyfelhívásban rámutatnak hogy mily módon lehet gyökeres változást elérni a termelés megjavításában. H. S. kívül lehetővé teszi, hogy minden munkát i

H<\iében elvégezhessünk. A gépt és felbecsülhetetlen előnyei mindenekelőtt a kapásnövények sorközi megművelésénél nyilvánulnak meg. A cukor- és a takarmányrépát, melynek vetésterülete jóval meghaladja a 600 hektárt, már ez idén gépekkel művelik. Egyedül az egyelést fogják még kézierővel elvégezni. Erre a célra a gazdaságnak három Maulwurf védjegyű, NDK gyártmányú univerzális traktor áll rendelkezésére, melyeket vetésre, szántásra, sorközi művelésre, permetezésre egyaránt lehet alkalmazni. Előnye az eddig is használt kultivációs traktorral szemben, hogy az alváza jóval magasabb és 110 cm magas növésű kukorica megművelésére is alkalmas. 212 HEKTÁRON NÉGYZETES-FÉSZKES MÓDSZERREL VETIK EL A KUKORICÁT Az állami gazdaságban nagy súlyt fektetnek a takarmánynövények termelésére. Ezért 556 hektáron, ebből 212 hektáron négyzetes-fészkes módszerrel vetik el a kukoricát. Takarmányozás céljából további 50 hektáron pedig tejes-viaszos érésű silókukoricát termelnek, melynek vetésterületét a következő években lényegesen bővítik. Ám maradjunk csak a négyzetes-fészkes eljárással termesztett kukoricánál. A čenkovcei és a Kamenný Most-i részlegen már meg is tették az előkészületeket a kukorica vetésére. Az előző gazdaságban Marecsek traktoros és Nagy Ferenc gépkezelő 100 hektár területen végzi majd el vetéstől kezdve egészen a betakarításig a szükséges munkákat. Ez annyit jelent, hogy a kukoricatermesztésből teljesen felszabadítják a kézi munkaerőt, s így nagyobb súlyt fektethetnek a többi ipari növény hektárhozamainak növelésére. A kukorica termelési kiadásai a négyzetesfészkes eljárás meghonosítása következtében az eddigi 158,40 koronáról 116 koronára csökkennek métermázsánként. Amikor a gazdaság sAZJJ SZÓ vezetői ceruzát fogtak a kezükbe, kiszámították, hogy a megtakarítás pénzben több mint 269 ezer koronát jelent. RUZSICSKA MIHÁLY ÉS HEGEDŰS FERENC KEZDEMÉNYEZÉSE Ügy értesültem, hogy az igazgatósághoz tartozó gazdaságok számára az állami gazdaság csak két átalakított négyzetes-fészkes vetőgéppel rendelkezik. Ez persze nem lenne elegendő a több mint 200 hektár bevetésére, mert a munkák ideje igen messzire elhúzódna, késleltetné a vetés idejében történő elvégzését Ruzsicska Mihály, a búői részleg vezetője és Hegedűs Ferenc mechanikus ezt nagyon jól tudta. Éppen ezért már régebben hozzáfogtak a régi típusú négyzetes-fészkes vetőgépek átállításához, hogy a vetés idejére üzemképes állapotban bocsáthassák a traktorosok rendelkezésére. Arra törekszenek, hogy a vetőgép zsinórját teljesen kivonják a használatból, ami egyébként nagyon lassította a vetés menetét és több mint hat ember munkáját vette igénybe. A mag vetését szabályozó csappantyút a hajtókerékre akarják felszerelni s ezzel a vetés elvégzéséhez csak két ember, a traktoros és egy kezelő személy munkájára lesz szükség. Lehet, hogy még nagyobb újításon is törik fejüket, de mindeddig hallgatnak vele és nem szívesen beszélnek vállalkozásukról. Ügy tervezik, hogy meglepetést szereznek az igazgatóságnak. TÁMOGASSÁK JOBBAN AZ ÜJlTOMOZGALMAT A búči részleg példája azt mutatja, hogy a gépjavítók, mesterek és a gazdaságok kovácsai nem töltik tétlenül munkaidejüket, hanem közben terveznek, gondolkoznak, hogy a gépesítés lehetőségeit minél hatásosabban kihasználják. A növénytermelés gépesítésében sokkal messzebb tarthatna a Nánai Állami Gazdaság, ha jobban támogatta volna a mes terek újítómozgalmát és a géphez értő szakembereket anyagilag is érdekeltté tenné a sokrétű munkafolyamatok gépesítésében. Az állami gazdaságnak a gépesítésben is péh dával kel! elől járnia, hogy úttörömunkájuk nyomán szövetkezeteink is áttérjenek a növénytermelés egyetemes gépesítésére. Szombath Ambrus Az egész falu Hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját méltóképpen — munkával ünnepli községünk lakossága. Nincs a faluban olyan ember, aki ne vállalt volna munkakötelezettséget. De a szavak tettek nélkül mit sem érnek. Éppen ezért mindenki becsülettel teljesíti a kötelezettségvállalásokat. A múlt évben egy új tantermet épített községünk lakossága. Most pedig új iskola épül tanítói lakásokkal. Annak ellenére, hogy az állami terv csak általános javítás címén biztosított Kubáňovo részére pénzösszeget a költségvetésben, a falu lakossága áldozatos munkával toldotta meg a költségvetés összegét. A régi iskolaépületet és a tanítólakást társadalmi munkában lebontották és a romokat eltakarították. Ezzel 35 000 koronát takaríLesz váróterem is Belina község nevével a múltban nem sokat találkoztunk. Alig két éve alakult meg a helyi szövetkezet. Ennek köszönheti a község jő hírét. A felszabadulás évei itt is meghozták a döntő változást. Az elmúlt évek alatt 25 új modern családi ház épült, az utcát újonnan kikövezték, bevezették a villanyt, a telefont, stb. A helyi nemzeti bizottság az átszervezéssel kapcsolatban az EFSŽ további megszilárdítását tűzte ki egyik feladatául. A gépesítés szakaszán még van tennivaló. Elhatározták, hogy a munkaerőhiány kiküszöbölése érdekében visszahívják az üzemekben dolgozó parasztságot. Az építkezés szakaszán is nagy feladatok előtt állanak. Megkezdték az új kultúrház építését, a község lakossága 25 ezer brigádóra ledolgozását vállalta. Még ez évben megkezdik egy kéttantermes. iskola építését lakásokkal együtt, rendbehozzák a községi közös kutat, megoldják vasúti megállónál a váróterem felépítésének kérdését Is. Ugyanis a vonat már megáll Belinán, de állomásépület, váróterem még nincs a megállónál. A lakosság részéről megvan a jóakarat, csupán a zvolení vasútigazgatóság hozzájárulása szükséges. Az új területi átszervezés komoly erőpróbára teszi ugyan a helyi nemzeti bizottságot, de reméljük, hogy kitartó munkával a nagy tervek valóra válnak. Csaba Zoltán, Radzovcs tottak meg. A bontási munkákban részt vett a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság minden egyes tagja. Az egész falu lelkesedéssel kapcsolódott be a munkába: fiatalok, öregek, férfiak, nők egyaránt. Még a rokkantak, egyesületének tagjai is részt kértek a munkából. Németh Benő bácsi, Spano Martin, Janáč elvtárs és a többiek semmivel sem maradtak el a fiataloktól. A törmelék elszállításánál nagy segítséget jelentett az EFSZ részéről rendelkezésükre bocsátott traktor és fogatok. A szövetkezet nyugodtan adhatta ezt a segítséget, mivel a vetést még egyetlen tavaszon sem végezték el olyan jól és idejében, mint az idén. A mákot 6 hektáron még a hólé nyomán vetették el az öregek tanácsára. A tavaszi árpát 130 hektáron szintén elvetették. Már a zab is a földben van. Ezenkívül volt idejük a rétek rendbehozatalára is. A felszabadulás ünnepének tiszteletére az iskolai ifjúság bekapcsolódott a nyer sanyaggyűjtő akcióba. Pionírjaink több mázsa vasat, papírt, rongyot gyűjtöttek. Rövidesen megkezdik a fák ültetését is, csak a facsemeték megérkezését várják. Felszabadulásunk 15. évfordulóját gazdag kultúrműsorral készül megünnepelni a község lakossága. Külön bizottság irányítja a tömeg szervezetek munkáját. Községünk szép tervekkel és tettekkel üdvözli a 15. szabad tavaszt. HRUBJÄK EMIL, Kubáňovo Jó munkát végeznek A jovicei CSISZ-szervezet szép munkát végzett. Egy hónap alatt megjavították a régi kultúrházat, ezenkívül a kultúrmunkából is kivstték részüket. A februári taggyűlésen Hlcér elvtárs, a rožňavai járási CSISZ-szervezet vezetőségi tagja dicsérettel könyvelte el a jovicei fiatalok tevékenységét. Bátran mondhatjuk, hogy a rožňavai járásban ez a legjobb CSISZszervezet. Kiemelte a szervezet vezetőségének munkáját is, amely Olnáh László elnök vezetésével nagy odaadással gondoskodott az Ifjúságról. Hicér Barna, Krížna íresebbek az oceanna íi (II. folytatás) — Nagyszerű dolog a fürdő! Csak éppen nyírfaseprű nincs itt olyan, mint nálunk a partvidéken. Tudod-e, hogyan fürödnek nálunk! A férfinép télen is mezítláb megy a házbői a fürdőházba. A fürdőben pedig forró vizet loccsantanak a kövekre és aztán suhogtatják egymáson a nyírfaseprűt! Utána meztelenül megint ki a hóba: két-három bukfencet vetnek benne, aztán vissza az izzasztó padra, és újból csak suhogtatják a mire leszerelek, kitanult motoros naszád vezető lesz belőlem." Iván elmosolyodott, ahogy most felidézte emlékezetében ezeket a sorokat. — Te meg minek örülsz? — bámult rá Krjucskovszkij. — Eszembe jutott a levél, amit hazaküldtem. Elmondtam benne, milyen gyalázatos az időjárás, s az jár a fejemben, hogy a mieink nem hiszik- el. Azt mondják majd, úgy látszik azt akarja az Iván, hogy sajnyírfavesszőket! — mesélte szemmel látható élvezettel Fedotov. — Ügy ám koma, csakhogy itt nincs vesszőseprű, errefelé nem nőnek nyírfák, de még tölgyek sem, nem arravaló vidék ez. De ne félj, majd homokkal tisztára csutakolunk, — csapott a vállára Poplavszkij. Fürdő után moziba mentek. A helyőrség kultúrtermében, a vörös sarokban „A csend világa" című filmet mutatták be. Előbb azonban el kellett dönteni, ki menjen őrködni a hajóra, és ki szórakozni a moziba. Poplavszkij a fürdőtől felhevülten most fázósan didergett. Fedotov is a kezével ernyőzte a szemét, védte a széltől. Krjucskovszkij beléjük is kötött: — Nézd csak a távol-keletit, úgy látszik elfelejtette: „A Kurili-szigeteken szolgálni annyit jelent: harcra kelni az elemekkel". — Csakhogy ez a szelecske egy kicsit goromba. A csontomba mar. Zigansin kis ideig gondolkozott, aztán kijelentette: — Krjucskovszkij velem jön a hajóra őrködni. Ti ketten meg elmehettek megnézni a filmet, de aztán elmondjátok nekünk, mit láttatok! — Ügy lesz, őrmester elvtárs, — tisztelgett elégedetten Fedotov. A négy tengerész elvált egymástól. Poplavszkij és Fedotov a vörös sarokba ment, a mozielőadásra, Krjucskovszkij meg Zigansinnal — őrködni a hajóra. Estére az idő végleg rosszra fordult. A napos továbbította a parancsot: — A legénység minden tagja tartózkodjék a hajókon. A „T-36" naszád kétszázötven méterre horgonyzott a parttól, drótkötelekkel a „T-97" naszádhoz erősítve. Reggel a legénységnek az lett volna a feladata, hogy a révhelyen horgonyzó gőzös rakományát a partra szállítsa. Az időjárás egyre gyalázatosabbra fordult. A szél minden erejével tépte, ráncigálta a bárkát, amelyet dióhéjként hánytak-vetettek a hullámok. — Vihar készül, — jegyezte meg csendesen a mindig nyugodt Poplavszkij. — Ügy ám, egyre erősödik a szél, éjszaka magas lesz a hullámok járása, — bólintott Krjucskovszkij. Fedotov hidegtől meggémberedett kezét melengette a motorház mellett, otthonára gondolt, asszonyára, s arra, hogy nemsokára megszületik a fia. Éppen tegnap küldött levelet az asszonynak. A katonaéletről szólva azt írta: „Most egy motoros naszádon dolgozom. Az ünnepek után kerültem ide. Hideg van a vizén. Erős szelek fújnak, már néhány napja egyfolytában. A naszád meg táncol a tengeren. Néha három, sőt öt napon keresztül sem jutunk ki a partra. Egész idő alatt kinn veszteglünk a réven. Ha a szél az óceán felől fúj, még akkor is a helyén tartjuk a hajót. Lassanként kitanulom a motorok járását. Megtanulok bánni velük, megtanulom Irányítani, vezetni a naszádot. Könnyen meglehet, hogy nálgassuk. Hej, ha hallanák, micsoda ricsajt csap ez a mi Csendesünk! P. Karacsencov rajza. Le sem lehetne írni, hogyan acsarog... E pillanatban hatalmas szélroham és háznál magasabb hullám zúdult a naszádra. A sodrony, amellyel a szomszédos hajóhoz kötötték, elszakadt. A hullámok magukkal ragadták a naszádot a sötét éjszakába. — Elindítani a motorokat, — adta ki a parancsnot az őrmester. Hallatlan erőfeszítéssel megközelítették a szomszédos hajót. Megkísérelték, hogy hajőkötelet dobjanak a fedélzetére. De egy újabb hullám és újabb szélroham elsodorta a naszádot. Megkezdődött a harc az óceánnal Megpróbálták, hogy rádióösszeköttetést teremtsenek a szomszédos naszáddal, hogy egymás mellett maradhassanak és segítsenek egymáson; hamarosan azonban megszakadt köztük a kapcsolat. Szikratáviratot küldtek a partra: „A motorok teljes erővel dolgoznak. Küszködünk a viharral és a tengerárral. A legénység hangulata kitűnő. Zigansin őrmester, naszádparancsnok." A naszádot iszonyú erővel sodorta a vihar a tengerparti sziklák felé s a4 a veszély fenyegetett, hogy a hajó darabokra zúzódik. Halálos veszedelembe kerültek. A katonák még ebben a vészterhes pillanatban is, a hóvihar és a háborgó tenger bömbölésén túl hallották parancsnokuk nyugodt szavát: — Csak kitartás, fiúk. Ojabb rádióüzenetet küldtek: • „A T-36-ot a vihar a homokzátony felé sodorja." Válasz nem érkezett. A parti állomás hallgatott. A rádiókapcsolat megszakadt. Északnak fordultak, a homokzátonyok felé. öriási hullámok dobálták a naszádot, mintha valami aprő játékszer volna. A tenger árja végigsöpört a fedélzeten. Semmit sem lehetett látni, csak a száguldó sörényes hullámokat. Hirtelen néhány méterrel a hajó orra előtt valami fekete tömeg bukkant fel. — Sziklaszirt! — mondta valaki ijedten. Elkerülhetetlennek látszott a pusztulás. A hullám egyenesen a szikla felé sodorta a naszádot. Az őrmester az utolsó pillanatban emberfeletti erőfeszítéssel fordított a kormányon és a hajó néhány méterrel a szikla mellett* siklott el. Aszhat Zigansin még ezekben a válságos percekben sem vesztette el a fejét. Hangosan, nyugodtan adta ki a parancsait, amelyeket a katonák sietve teljesítettek. Bátran, baitársiasan, egymást segítve szálltak szembe a féktelenül tomboló viharral. Ogy viselkedtek, mint tapasztalt, számtalan bajban edzett tengerészek, bár csak újoncok voltak a nagy vizén. A legidősebb alig múlt huszonkét éves. Zigansin őrmester és Poplavszkij gépkezelő alig egy éve ismerkedett meg a tengerre!, Krjucskovszkij mechanikus és Fedotov közkatona mindössze fél esztendeje. Tulajdonképpen ez volt az első tengeri keresztségük. (Folytatása következik) ÜJ SZÓ 5 * 1960 április 10. i