Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-02 / 92. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. április 2. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 92. szám A műszaki fejlesztés a döntő Aligha akad ma már hazánkban olyan dolgozó — legyen munkás­ról vagy értelmiségiről szó — aki ne lenne tisztában azzal, mily nagy jelentősége van a munkatermelé­kenység gyors növekedésének egész további előrehaladásunk szempontjából. Az elkövetkező évek célkitűzéseivel dolgozóink alaposan megismerkedtek a közel­múltban a harmadik ötéves terv­javaslat összeállításának időszaká­ban, s minden bizonnyal magá­tól értetődőnek tartották minde­nütt, hogy az ötéves terv irány­elvei oly nagy súlyt fektettek a munkatermelékenység növelésére, s ezzel kapcsolatban a műszaki fejlesztésre. A két fogalom, a munkaterme­lékenység növelése és a műszaki fejlesztés nálunk elválaszthatatlan egészet képez. Jól tudjuk — so­kan még a gyakorlatból is, újab­ban pedig az újságok híradásá­ból — hogy a kapitalista vállala­tokban a munkásokat olyan mun­katempóra kényszerítik, mely meghaladja az emberi teljesítő­képesség határát. Márpedig mi cé­lul tűztük ki a legfejlettebb kapi­talista országok túlszárnyalását az egy főre eső ipari termelés­ben is. Azt jelentené ez talán, hogy mi is nagyobb fizikai erőki­fejtést követelnénk a dolgozók­tól? Dehogyis! Nem erről van szó. Szocialista rendszerünk elveivel az ilyen gyakorlat nem lenne ösz­szeegyeztethető. Hogyan akarjuk tehát elérni cé­lunkat? A válasz világos, s a fen­tiekben már meg is adtuk: a mun­katermelékenység gyors ütemű nö­velése útján, melyet a technika szüntelen fejlesztésével kell el­érnünk. Nézzük csak meg a har­madik ötéves terv ez irányú cél­kitűzéseit, mely minden szónál szebben beszél, öt év alatt nép­gazdaságunkba 312 milliárd koronát ruházunk be. A gyakorlatban ez régebbi üzemeink nagy részének átépítését, korszerűsítését jelenti, valamint tucatnyi új üzem felépí­tését, illetve építésének megkez­dését. Mindezt pedig nem azért tesszük, hogy ezen idő alatt is legyen mit csinálnunk, hanem azért, mert tudjuk, hogy csak a gyors műszaki előrehaladás bizto­síthatja a harmadik ötéves terv éveiben feltételezett nagyobb ter­melést és az életszínvonal emelke­dését. Enélkül nem számíthatnánk a személyes fogyasztás növelésére, az egészségügyi és szociális gon­doskodás további javítására, a munkaidő lerövidítésére és így to­vább. A gépesítés és automatizálás, mindennek gépesítése és automa­tizálása, ahol ez lehetséges, ez az egyedüli út számunkra a munka magas termelékenységének, az életszínvonal további gyors növe­kedésének eléréséhez, a még előt­tünk álló tőkés országok túlszár­nyalásához. Ezért fordítunk elsőd­leges gondoskodást a műszaki fej­lesztésre, pártunk a harmadik öt­éves terv irányelveiben ezért he­lyezi fő helyre a munka terme­lékenységet érintő kérdéseket. Emellett korántsem lehet a mun­katermelékenységet a munka in­tenzitásával azonosítani. A mun­kás a munkaidő teljes kihaszná­lása mellett általában kétfélekép­pen növelheti teljesítményét: Vagy nagyobb fizikai erőkifejtéssel, vagy jobb technika segítségével, ésszerűbb, megfontoltabb munká­val. S számunkra éppen az utóbbi a fontos, — az, hogy kevesebb erő­feszítéssel egyre inkább növeked­jék a munkatermelékenység, s az egy óra, illetve egy nap alatt ki­termelt anyagi javak mennyisége. Közismert dolog, hogy a harma­dik ötéves terv idején a munka­idő jelentős lerövidítésére számí­tunk. Ha ezen intézkedésnek a termelésre gyakorolt hatását néz­zük, az éppen annyit jelent, mint­ha a dolgozók számát bizonyos mennyiséggel csökkentenénk. An­nak érdekében tehát, hogy a ter­melés ne csökkenjen, a kieső mun­kaidőt nagyobb munkatermelé­kenységgel kell pótolni. Emellett számításba kell vennünk azt is, hogy az új munkaerők forrása nálunk eléggé korlátozott, s hogy végső soron nem lenne elégsé­ges a munkatermelékenységet csak olyan mértékben növelni, hogy fedezze a lerövidítéssel ki­eső munkaidőt. Hiszen a harmadik ötéves tervben nemcsak a munka­időt rövidítjük majd le, hanem a lakosság igényeinek fokozott ki­elégítését is célul tűztük ki. Eh­hez pedig több és olcsóbb ter­mékre van szükségünk. Ezért hangsúlyozzuk annyira az új tech­nika, a jó munkaszervezés, az újí­tó mozgalom, a szakképzettség fokozása nagy jelentőségét, a dol­gozók kezdeményezése fejleszté­sének fontosságát. Mindabból, amit a fentiekben el­mondtunk, nem vonhatunk le olyan következtetést, hogy a har­madik ötéves terv idején min­denütt kicseréljük a gépeket és a berendezést. Sajnos, ez ily gyors ütemben nem valósítható meg. A legkülönfélébb gépek sokaságára van szükségünk azokba az ágaza­tokba, ahol még túlteng a kétkézi munka. Sok embert kötnek le a különféle segédmunkák, mint pél­dául az üzemi szállítás, karban­tartás, ki- és berakodás s mások. Nem ritkaság a legkorszerűbb technika és a századokkal ezelőtt használatos munkamódszerek ta­lálkozása sem: a műhelycsarnok­ban gombnyomásra működő auto­matikus gépsorok, kint az udva­ron pedig vállukon terhet cipelő, vagy lapáttal, fűrésszel dolgozó emberek. Az ilyen jelenségeknek mielőbb el kell tünniök. Erre min­den lehetőségünk megvan. Még nagyobb gondot kell azonban arra fordítanunk, hogy az eddiginél több beruházást fordítsunk a gé­pekre és kevesebbet az épületek­re. Hisz az előbbieknek nagy, az utóbbiaknak pedig alig van be­folyásuk a munkatermelékenység növelésére. Az egyes országok gazdasági fejlődésének fokáról mindig a munkatermelékenység színvonala döntött. Ezt szem előtt tartva kell hozzálátnunk a műszaki fejlesz­tés terén az elkövetkező időszak­ban előttünk álló feladatok valóra váltásához. Hruscsov elvtárs folytatta tanácskozásait de Gaulle elnökkel Párizs (ČTK) - Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke franciaországi körútjának befejezése után tegnap a Rambouil­let-kastélyban folytatta megbeszélé­seit, melyeket még körútja előtt kezdett az Elysée-palotában de Gaul­le tábornokkal. Az egy vagy két tolmács jelen­létében folytatott szigorúan bizalmas tárgyalásokon a délutáni órákban Debré miniszterelnök is részt vett. Megbeszéléseik eredményeit a szovjet és francia külügyminiszterek közleményben hozzák nyilvánosság­ra. A sajtóirodák szerint Hruscsov elvtárs és de Gaulle elnök megbe­széléseinek fő témáját azok a kérdé­sek képezik, amelyekkél a csúcsér­tekezlet is foglalkozni fog, tehát a német kérdés, a leszerelés, valamint Kelet és Nyugat békés együttélése. Bratislava felszabadítása 15. évfordulójának ünnepségei (ČTK) - A bratislavai dolgo­zók e napokban ünneplik meg an­nak 15. évfordulóját, hogy a di­cső szovjet hadsereg felszabadí­totta városukat. A lakosságot a város történel­méről s a felszabadulás utáni felvirágoztatásáról két kiállítás tájékoztatja — az egyik az övá­rosházán „Bratislava történelmi okiratok tükrében" címen, a má­sik pedig „Hogyan épült Bratis­lava a szocialista Csehszlovákiá­ban", amelyet a Szárazvámon le­vő városi Népművelési Otthon­ban rendeznek. Az SZLKP bratislavai kerületi és városi bizottsága, a Bratislavai Kerületi és Központi Nemzeti Bi­zottság a Kultúra és Pihenés Parkjában vasárnap, április 3-án ünnepi ülésre jön össze, amelyen Kiosztják Bratislava város díjait is. A bratislavai dolgozók vasárnap este a Kultúra és Pihenés Park­jában ünnepi akadémiára jönnek össze, melynek keretében fellép­nek a Szlovák Nemzeti Színház művészei, a SZLOVÄK FILHAR­MÓNIA, a „LÚČNICA", a „TECH­NIK", a „J. L. BELLA" művész­együttesek és a Csehszlovák Rá­dió gyermekegyüttese. A Bratislava felszabadításának 15. évfordulójára rendezett ün­nepségek az évforduló napján — hétfőn, április 4-én a Slavínon a felszabadítók emlékművének leleplezése alkalmából sorra ke­rülő manifesztációval érik el te­tőpontjukat. Ugyanaz nap este díszlövéseket adnak le és tűzi­játékot rendeznek. A felszabadulás ünnepségeinek napjaiban Bratislavában a felsza­badítási harcokra emlékeztető számos emléktáblát is leleplez­nek. Befejezték a tavasziak vetését Vávra elvtárs, a Moldava n/Bodvou-i járási nemzeti bizottság dolgozója telefo­non jelentette szerkesztőségünknek, hogy a járás szövetkezetesei, állami gazdasá­gai befejezték a tavaszi kalászosok veté­sét. A jelentés így szól: „A Moldava nad Bodvou-i járás a košicei kerületben elsőnek fejezte be a tavaszi kalászosok vetését. A vetés menete pontosan az előre meg­állapított terv szerint folyt le. Április l-ig 3500 hektár árpát, 206 hektár za­bot, 121 hektár mákot vetettek el." { A PŔEROV MELLETTI cisárovi szövetkezetesek a járásban elsőként végezték el a tavaszi vetést és most ismét ök az elsők a földeken, hogy a kedvező időjárást kihasználva idejében vessenek be 64 hektárt cukorrépával és 3,5 hektárt takar­mány-cukorrépával. (F. Nesvadba — ČTK felvétele) HRUSCSOV ELVTÁRS mosolyogva üdvözli a vendégszerető franciá­kat, akik az országban tett körútja alkalmával gyakran órák hosszat, szakadó esőben vártak rá, hogy üdvözölhessék, hogy láthassák a bé­kéért harcoló szovjet nép küldöttét. „A Szovjetunió Í960-faon" kiállítás előkészítése A prágai Kongresszusi Palota termeiben e napokban kezdik meg az előkészületeket „A Szovjetunió 1960-ban" kiállításra, mely központi ré­sze lesz a hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmából a prágai Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkban megrendezésre kerülő nagysza­bású kiállításnak. A Szovjetunió e legnagyobb idei külföldi kiállítása „Gyermekeink a kommunizmusban fognak élni" jelszó jegyében a szovjet tudomány, tech­nika és kultúra legújabb eredményeit szemlélteti. A kiállítás fő tervezője B. Sz. Vilenszkij mérnök. Közvetlenül a kiállítás épületének bejárata előtt egy munkást és kolhoz­tagot ábrázoló bronzszobrot állítanak fel. A kiállítás első része a Szovjet­unió villamosítását és energetikai iparát szemlélteti. A látogatók a szovjet kohászatot szemléltető rész­legen kívül az új típusú utasszállító repülőgépeket is megtekinthetik. Nagy kiterjedésű lesz a kiállítás azon része, amely az atomenergia békés felhasználását szemlélteti és, ahol a Leninről elnevezett atomjég­törőhajó hatméteres mását is bemu­tatják. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája „világűr" címen rámutat arra, hogy a Szovjetunióban mily nagy sikereket értek el a bolygók­közi térség kutatása terén. Minden bizonnyal nagy érdeklődésnek örvend majd a Hold túlsó oldaláról készí­tett felvételeket bemutató film is. Ezután a szovjet optikai és vegyi ipar termékei következnek, majd pe­dig a művelődésre vonatkozó rész, amely lezárja a kiállítás első részét. A városok építését szemléltető osz­tályon legelőször Moszkva hatalmas plasztikus mása köti le a látogatók figyelmét. Egy további részt a szov­jet mezőgazdaság, élelmiszer- és közszükségleti ipar, valamint egész­ségügy fejlesztéséről tájékoztat. A kiállítás tetemes része pedig szem­lélteti a szovjet kultúrát. KÖVETŐKRE TALÁLT Nem is olyan régen arról írtunk lapunkban, hogy a rybárpolei V. /. Lenin Textilüzem egyik kiváló mun­kásnője, a kommunista Mária Kudro­ňová a szovjet élmunkás és újító Ga­ganova példája nyomán otthagyva jól dolgozó csoportját, átment egy lema­radozó kollektívába, hogy személyes példájával és munkatapasztalatai át­adásával segítse a fiatal munkásnő­zető, Mária Filéková, és Anička Bod­mar követökre talált az üzemben. A szocialista brigád cím elnyeréséért elsőként E. Okuliarová és Midžiaková elvtársnők kollektívái indítottak ver­senyt. Nem volt könnyű az ifjúsági kollektívának minden feltételt telje­sítenie a cím elnyeréséért. Az ifjú­sági és a szakszervezeti kollektíva azonban nemcsak hogy elnyerte a szo­cialista br.igád címet, hanem lelkes példájukkal az üzem nagyon sok kol­lektíváját is magukkal ragadták. Az ifjúsági csoportok egymás után ad­ták be jelentkezésüket a szocialista brigád címért folyó versenybe. Nem­rég a harmadik fonóaa gépkezelő CSISZ tagjai határozták el, hogy ök is jelentkeznek. Már pár hónapja itt dolgozik köztük Mária Kudroňová elvtársnő is, aki ez alatt az idő alatt nagyon sokat segített a fiatal .kollek­tívának munkájában. Tanácsai, tapasz­talatai jó talajra, megértő és igyek­vő munkásnőkre találtak. Az A műszakban, ahol Emilia Ka­duchová, Emilia Bobčeková, Anna Ďur­čáková, Mária Kudroňová, Antónia Ma­jerová, Mária Fileková, Anna Maje­rová és Anna Porubánová munkásnők dolgoznak, már be is adták a jelent­kezést. Példájukat a B műszak dol­gozói is követték, ahol Anička Bod­nárová a vezető. Mindkét csoportve­zető Mária Fileková, és Anička Bod­nárová CSISZ-tagok az első szocia­lista brigádból jöttek át a lemara­dozó csoportba. Ahol dolgoztak, porel­szívó berendezés is volt a gépeken, itt viszont nincs. De a nehezebb munkakörülmények ellenére is lelke­sen láttak munkához és példás vi­selkedésükért, magatartásukért a CSISZ-tagokból álló kollektíva meg­választotta őket vezetőjüknek. E két csoport hazánk felszabadításának év-, fordulójára, valamint a szocialista bri­gád cím elnyeréséért kötelezettséget vállalt, hogy tervüket minden hónap­ban 105 százalékra teljesítik a minő­ségi terv százszázalékos betartása mellett, politikai felkészültségük ér­dekében pedig valamennyien a párt­oktatást fogják látogatni. HORVÁTH SÁNDOR í:

Next

/
Oldalképek
Tartalom