Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-07 / 97. szám, csütörtök

Ä TÍZHÄTÄLMI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET ÜLÉSE Közös alapot a tárgyalások kell találni folytatására A Nyugat továbbra is akadályozza az egyezmény megkötését Gént (ČTK) — A tízhatalmi leszerelési bizottság április 5-i ülésén Genfben a nemzetek palotájában a szocialista országok arra törekedtek, hogy közös alapot találjanak a tárgyalások további folytatására. V. A. Zo­rin, a szovjet küldöttség vezetője ismét felszólította a nyugati küldöttsé­geket, tárgyaljanak az ENSZ közgyűlésének határozati javaslatával össz­hangban, — e határozati javaslatot elismerik — és kezdjék meg az általános teljes leszerelésre, az egyes leszerelési intézkedésekre, a szaka­szokra, az időpontokra és mindengyes leszerelési intézkedés ellenőrzé­zésére vonatkozó egyezmény általános elveinek megtárgyalását. Ezt a felszólítást élénk vita követte, val való csökkentése, amely vitában a nyugati küldöttségek és főleg Jules Moch francia küldött kifejezésre juttatták, hogy érdekük­ben áll a nyugati terv elfogadtatása, és a fegyverzet feletti ellenőrzés előnyben részesítése. V. A. Zorin válaszolt az amerikai és francia küldöttnek az előző és a keddi ülésen elhangzott nyilatkozatai­ra. Az USA államtitkárának beszédé­ből idézve bebizonyította, hogy a Genfben tárgyaló amerikai küldött­ségnek az a célja, hogy elérje a fegy­verzet feletti ellenőrzést, ez pedig nem a leszerelési bizottság feladata, sőt ellentétben áll azzal az elvvel, amelyre nézve a bizottság már megál­lapodásra jutott, vagyis — sem ellen­őrzés nélküli leszerelést, sem pedig leszerelés nélküli ellenőrzést nem kí­vánunk. A gyakorlatban az amerikai küldöttség a fennálló fegyverzet fe­letti ellenőrzésre törekszik. Zorin rámutatott arra is. hogy azok az intézkedések, amelyeket Herter és Eaton „üres, elavult jelszavaknak" neveznek, — az atomfegyverek betil­tása, az idegen területen létesített támaszpontok megszüntetése, a fegy­veres erők létszámának egyharmadá­a leszerelési program fontos intézkedései, a tízha­talmi leszerelési bizottság igazi és sürgős feladatai. Az USA ezzel azt a benyomást kelti, hogy nem akar e kérdésekről tárgyalni. A szovjet küldött elítélte Moch ne­gatív nyilatkozatát és hangsúlyoz­ta azt a reményét, hogy a bizott­ság közös alapot talál az iillalánof és teljes leszerelésre vonatkozó tárgya­lásra. A vitában részt vett E. Mezincescu, a Román Népköztársaság küldöttsé­gének vezetője is. Részletesen ele­mezte a nyugati terv első és második szakaszát Rámutatott arra, hogy ezen szakaszok egyetlen leszerelési intéz­kedése — a szovjet és amerikai had­sereg létszámának csökkentése 2,1 millió főre a nyugati terv második szakaszában — nem oly messzemenő, mint a szovjet javaslat, amely szerint ezen erők létsrámát már az első sza-. kaszban 1,7 millió főre csökkentenék Naszkowskí lengyel küldött bírálta a nyugati terv fogyatékosságait, ki­fogásolva, hogy a nyugati küldöttsé­gek az ENSZ-közgyűlés határozati ja­vaslatát csupán szavaikban teszik ma­gukévá, Rámutatott arra a tényre is, Leszerelést, de őszintén A z ENSZ tízhatalmi leszerelési ** bizottsága, mely már negye­dik hete ülésezik Genfben, a leg­utóbbi tanácskozás után olyan hely­zetbe került, mely sajnos a múltban folytatott eredménytelen leszerelési tárgyalásokra emlékeztet. Egyes nyugati lapok a májusi csúcsérte­kezlet előtt érezhető „bizonytalan­ságnak" vélik a kialakult helyzetet, pedig egészen máshol keresendő az ok. Tudniillik nem arról van szó, hogy egyes küldöttségek „egyelőre" várakozó álláspontot foglalnak el, és kormányfőik határozott döntésére várnak. Máshol van a kutya elásva: kelletlenül foglalkoznak a gyakorlati leszerelés ügyével. Világosan kitűnt ez az április 5-i ülésen is, melyen Jules Moch fran­cia küldött, a nyugati küldöttségek nevében nagy beszédet mondott. Be­szédének tartalma teljesen ellent­mondott annak a közös nyilatkozat­nak, melyet Hruscsov elvtárs és de Gaulle francia köztársasági elnök április 3-án adtak ki Rambouilletben. Nyilatkozatuk ugyanis leszögezi: „A leszerelés korunk legfontosabb és leghalaszthatatlanabb problémája. Ki­fejezték óhajukat, hogy a jelenlegi genfi tízhatalmi értekezlet a nem­zetközileg hatékonyan ellenőrzött ál­talános és teljes leszerelésre vonat­kozó egységes, konkrét nézetek ki­dolgozását eredményezze". Jules Moch hét okot hozott fel ar­ra, hogy a szovjet általános és tel­jes leszerelési javaslat „elfogadha­tatlan". Ezek: 1. a szovjet javaslat pontos határidőt tűz ki a leszere­lésre, amit á nyugati hatalmak utó­pisztikusnak és megvalósíthatatlan­nak tartanak; 2. a szovjet terv a ha­gyományos leszerelést helyezi elő­térbe az atomleszereléssel szemben; 5. a szovjet terv nem tartalmazza a nemzetközi rendőrség megalakításá­nak követelményét; 4. a szovjet ja­vaslat „az atomfegyverek ellenőriz­hetetlen betiltását", követeli; 5. a szovjet javaslat elválasztja a lesze­relést az ellenőrzéstől; 6. a szovjet javaslat már most megvalósíthatat­lannak tünő kezdeti intézkedésekre szólít fel; 7. a jelenlegi bizonytalan világhelyzetben a nyugati hatalmak nem írhatnak alá olyan okmányt, mely pontosan meghatározza védelmi erőik teljes felszámolásának egyes szakaszait. Ha pontról pontra vizsgáljuk Moch érveit, látjuk, hogy nem a leszere­lési program konstruktív vitájával, hanem hajthatatlansággal és a le­szerelés ellenzésével állunk szemben. Az egyes pontokhoz pedig a követke­zőket fűzhetjük: • 1. A leszerelés pontos határidők, a/ egyes szakaszok meghatározása nélkül elképzelhetetlen. Néhány régebbi nyuga­ti tervben is szó volt szakaszokról, A leszerelési program szakaszosításának elutasítása abszurdum. A leszerelésnek programra, a programnak pedig idöter­\ekre kell épülnie. • 2. A szovjet javaslat bizonyos mér­tékben előtérbe helyezi a hagyományos leszerelést, még pedig azért, mert a nyugati hatalmak éveken át követelték ezt. Mindig azzal érveltek, hogy a Szov­jetunió a hagyományos hadierök terén fö­lényben van, s stratégiájukat az atom­fegyverre építették. Most pedig azt ki­fogásolják a szovjet tervben, hogy te­kintetbe veszi az d álláspontjukat. (!) Zo­rin elvtárs végül már kijelentette, hogy a Szovjetunió a hagyományos és az atom­fegyverzet arányát tekintve hajlandó a \yugatnak megfelelő formába önteni a leszerelési programot. • 3. Nyilvánvalóan nem szükséges nem­hogy abban az időben, amikor Genf­ben a leszerelésről vitáznak, a nyu­gatnémet kormány Görögországgal katonai támaszpontok létesítéséről tárgyal. . * * * Az idegen területeken létesített tá­maszpontok kérdését E. Mezincescu román küldött a kedd délutáni sajtó­értekezleten is felvetette. Rámutatott arra, hogy ez azon kérdések közé tar­tozik, amelyre nézve a küldöttségek között nincs egyetértés. Emellett utal arra a tényre, hogy a nyugati küldött­ségek nem hajlandók ezen létező tá­maszpontok felszámolásáról beszélni, de upyanakkor vitázni szeretnének az atomtöltéssel ellátott nem létező mes­terséges holdakról. A genfi leszerelési értekezlet szerdai ülése Genf (ČTK) - Genfben a nem­zetek palotájában szerdán 10 óra 35 perckor megkezdődött a tízha­talmi leszerelési bizottság értekez­letének 17. ülése, amelyen M. Nasz­kowskí, a lengyel külügyminiszter A békepolitika ragyogó sikere Moszkva (ČTK) - A moszkvai Pravda szerdai vezércikkében Hrus­csov elvtárs franciaországi látogatá­sának eredményeivel foglalkozott. A békés együttélés eszméje rohamo­san teret hódít az egész világon, utat tör a nemzetközi életben. Mi, szovjet emberek, méltán büszkék va­gyunk rá, hogy e nagy eszme győ­zelméért vívott küzdelemben a leg­nagyobb sikereket ott aratjuk, ahol Nyikita Szergejevics Hruscsov szov­jet kormányfő békeküldetésben jár. Camp Dávid, Dzsakarta, Delhi, Ran­gún, Kabul, végül Párizs és Ram­bouillet jelzik útját. A szovjet kor­mány fejének történelmi jelentőségű franciaországi látogatása a lenini bé­kepolitikának és a békés együtt­élés elvének újabb győzelme. A szovjet emberek nagy örömmel fogadták Hruscsov elvtárs beszámo­Ma még azok a franciák is, akik­nek semmi közük a kommunizmus­hoz, egyre tisztábban látják, hogy a kommunizmus és a béke két egy­mástól elválaszthatatlan fogalom, s hogy a szocialista államok fő célja: a tartós béke biztosítása - minden nép vágyával azonos. A franciák találó, világos választ kaptak napjaink fő kérdésére. Az egyszerű emberek megértik és ma­gukévá teszik a béke biztosításának szovjet programját. A francia közvélemény egvre vilá­gosabban tudatosítja, hogy a két leg­nagyobb európai hatalom összefogása a békeharcban különösen ma fontos, amikor a revansisták ismét felütik a fejüket Nyugat-Németországban. A béke hívei örömmel olvassák a szovjet-francia közös nyilatkozatot, hazánkra, mely a hatalmas békemoz­galom élén halad. Büszkék vagyunk drága kommunista pártunkra, mely rendületlenül következetes lenini bé­kepolitikát folytat — mondják a szov­jet emberek. A szovjet kormányfő látogatása után újabb barátokat szereztünk. A Szovjetunió és Franciaország kö­zeledett egymáshoz, a béke ügye pe­dig nagyot haladt előre! Miért fogadták a franciák ezrei oly nagy lelkesedéssel és szeretettel becses szovjet vendégüket? A lel­kes fogadtatás általános elismerése volt annak az óriási nemzetközi te­helyettese, a lengyel küldöttség ve- kíntélynek, melyet a szocialista nagy­lóját, a moszkvai dolgozók hétfői melv megerősíti mind a két fél tö­nagygyűlésén. Büszkék vagyunk nagy zetője elnökölt. A vitára M. Taraba­nov bolgár küldött és Jiŕí Nősek külügyminiszterhelyettes, a csehszlo­vák küldöttség vezetője jelentkezett. De Gaulle Macmillannal tárgyal London (ČTK) De Gaulle francia köz­társasági elnök, aki április 5-én három­napos hivatalos látogatásra érkezett Lon­donba, a késő délutáni órákban bizalmas megbeszélést tartott Macmillan angol mi­niszterelnökkel. Az Associated Press meg­jegyzi, hogy elsősorban Ny. Sz. Hrus­csovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének franciaországi látogatásáról volt szó. Londoni politikai megfigyelők vélemé­nye szerint de Gaulle é.i Macmillan to­vábbi bizalmas tárgyalásainak tárgya a kéi országnak a nyugat-európai gazdasá­gi tömbökkel kapcsolatos álláspontja. rekvését, hogy a megoldatlan nem­zetközi kérdéseket ne erőszakkal, hanem békés eszközökkel, tárgya­lás útján oldják meg. A közös nyi­latkozat azt is leszögezi, hogy a legfontosabb és legégetőbb jelenlegi kérdés a leszerelés. Nagyon komoly az a közös megál­lapítása Hruscsov elvtársnak és de Gaulle elnöknek, hogy a szovjet­francia jóviszony és együttműködés kibontakozása s a kölcsönös megér­tés hozzájárul a nemzetközi feszült­ség további enyhüléséhez, Európa és az egész világ békéjének megszilár­dításához. Jellemző, hogy a különböző politi­kai irányzatú francia lapok is egyet­értenek e látogatás nagy nemzetközi jelentőségével. A szovjet kormányfő történelmi jelentőségű látogatása újra reményt öntött milliókba, hogy a nemzetközi ügyekben mégis az ész fog diadal­maskodni. Persze, a békeszerető né­pek figyelmét nem kerülheti el a hi­degháború követőinek bűnös akna­hatalom a világbéke érdekében kifej­tett következetes, aktív munkássá­gával vívott ki. A franciaországi szívélyes találko­zók Lenin művének, a lenini esz­méknek nagyságát igazolják. A tes­tet öltött lenini eszmék tették ily naggyá hazánkat. Egész Franciaor­szág nagy érdeklődéssel hallgatta Hruscsov elvtárs beszédeit, amelyek- i a "V j. . i .­. , J munkaia, mert nem mondtak le a la­hon a LnmmHiH7iniic tnmcnnQ nanv i " zas fegyverkezes tervéről és meg­próbálják, hogy elrontsák az álla­mok viszonyát. hazánk nemes és magasztos eszméi­nek igazsága tükröződött. A Szovjet­unió a dolgozók állama — ezért tá­vol áll tőle olyan törekvés, hogy há­ború útján, idegen területek és nyersanyag torrások meghódításával gazdagodjék és gyarapítsa erejét — mondotta Hruscsov elvtárs a televí­zióban elhangzott beszédében. A béke és a boldogság győzelme! E nemes cél elérésére kell ma tö­rekednie minden jóakaratú • ember­nek. Ha az emberiség összefog, ki­vívja, hogy a XX. század a béke és a boldogság százada legyen. Kuba kisajátítja az United Fruit Company földjeit Havanna (ČTK) — A kubai nem­zeti földreform intézet az Oriente A szovjet emberek Ny. Sz. Hruscsov franciaországi látogatásának eredményeiről MOSZKVA (ČTK) - A MOSZKVAI LAPOK E NAPOKBAN KÖZÖLTÉK A ;SZOVJET DOLGOZOK LEVELEIT ÉS zetközi rendfenntartó erők létesítése az | tartományban megkezdte az United i NYILATKOZATAIT, AKIK TELJES Fruit Company amerikai társaság általános leszerelés megvalósítása után, hisz minden orszáq előre meghatározott ...,,. , , . w ­nagyságú és fegyverzetű rendőri vagv más j 'oldje.nek kisajat.tását. Mayari es alakulatokkal rendelkezhet a rend fenn- j Banes körzetekben 110 000 hektár­tartására. i nyi földet az épületekkel, az állat­• 4. A szovjet javaslat az atomfegyver [ állománnyal és a gazdaságokhoz tar­nem ellenőrizetlen, hanem ellenőrizett j to zó vetőmaggal együtt kisajátított. Az United Fruit Company 6118 pesos értékű hitellevelet kap kárpótlá­betiltását követeli, ezt Jules Moch éppen olyan jól tudja, mint a többi küldött. • 5. A szovjet javaslat nem választja el a leszerelést az ellenőrzéstől, hanem nagyon következetesen és pontosan egy­beköti. A nyugati terv szakítja el az ellenőrzést, a leszereléstől, pontosabban: nem megy tovább az ellenőrzésnél. 0 6. Moch egy szíval sem említi, mi­lyen „megvalósíthatatlan" kezdeti intéz­kedésekre gondol. Pedig az atomkísérle­tek beszüntetéséről van például szó. Mi teszi ezt megvalósíthatatlanná a hajtha­tatlanságon kívül? Hisz. az USA-ban és Angliában ma nagyon reálisnak tartják azt, hogy a Szovjetunió legújabb genfi kezdeményezése alapján a májusi csúcs­értekezleten aláírhatják az atomkísérletek beszüntetéséről szóló egyezményt. Nehéz nyilatkozni a hetedik pontról, ugyanis annyira világos és annyira nyilt. Enyhén szólva túl merésznek, mondhat­nánk arcátlannak tűnik. Pedig a mai vi­lágban nem vezethet eredményre a le­szerelési egyezmény megkötésében való szolid együttműködés visszautasítása. J obb, ha Jules Moch beszédét, melyben a Nyugat kollektív álláspontját fejtette ki, nem tart­juk az utolsó szónak. A leszerelési kérdés körül Nyugaton olyan irány­zatokkal találkozunk, melyek ta­valy ősszel, s az idén az év elején, a nyugati határozati javaslat előké­szítésének időszakában élesen szem­bekerültek egymással. EZek az irány­zatok a fejlődés különböző szaka­szaiban hol erősebbek, hol gyengéb­bek. A leszerelés elutasítását első­sorban a fegyvergyártó monopóliu­mok és a nagybankok önző érdekei diktálják. Ma azonban a leszerelés a józan ész parancsa, az emberiség általános létszükséglete, a létfenn­tartási ösztön parancsa. A népek nem akarnak puskaporos hordón ülni és készek megtörni a hajthatatlanok el­lenállását, akár álcázzák magukat, | akár nyíltan lépnek fel, mint ápri- 1 lis 5-én a genfi ülésen. J. H. sul. A társaság földjeit természete­sen sokkal magasabban értékelte és 30 millió pesos kártalanítást követelt. A rendőri önkény további áldozatai a Délafrikai Unióban Dúrban (ČTK) - Április 5-én a Délafrikai Unió több helyén újabb összetűzés volt a rendőrség és a bennszülöttek között. Az összetűzé­sek két halálos és több sebesült ál­dozatot követeltek. Az összetűzések színtere Lemontville község Dúrban közelében, ahol a rendőrség az afri­kaiak nagy tömegét fegyvertűzze] lepte meg. További összetűzések vol­tak Langa és Nyanga néger telepe­ken Fokváros közelében. MÉRTÉKBEN ELÉGEDETTEK NY. SZ. HRUSCSOV FRANCIAORSZÁGI LÁTO­GATÁSÁNAK EREDMÉNYEIVEL. A. Kuznyecov, a Dinamo-üzem mun­kása kijelentette, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének francia­országi útjával teljes mértékben meg­elégedett. Örül annak, hogy megszi­lárdult a Szovjetunió és Franciaország közötti barátság és bővülnek a keres­kedelmi kapcsolatok a két állam kö­zött. • G.' Cserpotyenko, a sztálini 30. szá­mú bánya lakatosa kijelentette: „A bányászok köszönetet mondanak Nyikita Szergejevics Hruscsovnak a­zért, hogy a jóakaratú emberek előtt megnyitja békeszerető országunk iga­zi megismerésének útját, és sok ezer új barátot szerez." H. Szergo, a tallini kikötő kapitá­nyának helyettese a moszkvai Pravda tudósítójának kijelentette: „Meg voltunk győződve arról, hogy a Szovjetunió és Franciaország kor­mányfőinek személyes kapcsolata, Ny. Sz. Hruscsov találkozása a francia néppel hozzájárul a két állam közötti kölcsönös megértéshez. Reményünk valóra vált." Bonn védelmezi a náci bírákat München (ČIK) A REVUE című mün­cheni képeslap azt követeli, hogy utazzék Csehszlovákiába a bonni szövetségi ügyészség küldöttsége és tanulmányozza át a náci bírákról szóló okmányokat A Revue ezzel kapcsolatban cáfolja a bon­ni hatóságok azon állítását, hogy csu­pán „politikai propagandáról" van szó. A lap rámutat, hogy a bonni hatósá­sok, amelyek a Csehszlovák Köztársaság­ban és az NDK-ban levő okmányokat „propagandának" minősítik, védeni akar­ják a vádhott náci bírákat, és segítségükre ! akarnak lenni abban, hogy kivárják a május I 8-át: ezzel a nappal ugyanis Nyugat­I Németországban elévül a nácizmus ide­... f. 4 M APARTHEIDF^ .'"ÍĽNL:,jŕ?ŕ fiíi _ || ÍS A VILÁG haladó szellemű ifjúsága és lakossága felhá­borodottan tovább tiltakozik a Dél Afrikai Unióban történt vérengzés ellen. A képen a hágai tüntetés. (Foto CTK) jében elkövetett minden gaztett, még az emberölés gaztette is. Mivel a nyugatné­met „igazságszolgáltatás" a náci gonosz­tevők elleni perekben tetteiket „em­berölésnek" és nem „gyilkosságnak" mi­nősíti, ez annyit jelentene, hogy a náci bírák és az Oberiänderhez hasonló hábo­rús bűnösök kikerülnék a büntetést. A bonni kormány elutasítja Németor­szág Szociáldemokrata Pártjának és szá­mos nyugat-németországi lapnak azon kö­vetelését, hogy az elévülési határidót legalább négy évvel hosszabbítsák meg. Ezért megakadályozza az újságírókat és más érdeklődőket, hogy hozzájussanak a nácizmus idejéből származó okmányokhoz, amelyeket Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben helyeztek el. A franciák súlyos veszteségei Algériában Az algériai nemzeti felszabadító had­sereg főparancsnoksága április 4-én Kai­róban közleményt adott ki, az Algériá­ban március 1- és 31. között lefolyt ka­tonai hadműveletekről. A francia hadseregnek márciusban 5495 halottja és 3178 sebesültje volt. Az algériai egységek lelőttek 51 francia repülőgépet, elpusztítottak 10 francia katonavonatot és 374 páncélautót. A harcok során az algériai harcosok 3214 fegyvert zsák­mányoltak Márciusban az algériai szabadságharco­sokhoz 174 francia katona szökött át. jfil SZÖ 3 * 1960. április 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom