Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-06 / 96. szám, szerda

A Szovjetunió és Franciaország nemzeteinek érdeke a békés együttműködés (Folytatás a 3. oldalról) mert összehasonlítottam azzal a beszélgetéssel, amelyet San Franciscóban az amerikai szakszervezeti vezetőkkel folytattam. Megéreztük és megértettük, hogy Franciaországban a szakszervezeti funkcionáriusokhoz közelebb állnak és érthetőbbek a munkásosztály gondolatai és létérdekei. Az ilyen emberekkel érdekes elbeszélgetni és könnyű velük megtalálni a közös nyelvet. A francia közvélemény képviselői megértenek bennünket, tudják értékelni békeszerető politikánkat, barátságot kívánnak a Szovjetunióval, a békéért, a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztéséért s a nemzetek közötti közeledésért folytatott harc érdekében. Elvtársak! Helytelen volna meg nem látni, hogy Franciaországban vannak olyan erők, amelyek aktívan szembehelyezkednek a francia nép békeszerető törekvéseivel. Ezek az erők alá akarnák aknázni a békeharc nemes müvét és fenn akarnák tartani a hidegháborús állapotot. Természetesen bizonyos mértékben kénytelenek tiszteletben tartani a francia nép többségének akaratát és ezért egy időre kissé elhallgattak. Szavuk elhal Franciaország egyszerű embereinek általános üdvkiáltásában, akik az országaink nemzetei közötti barátságot, a világbékét hirdetik. Äinde aknamunkájukat nem hagyták abba. Néhány tényt ismertetek. Marseillebe érkezésünk előestéjén aljas módon hátbaszúrták az egyik szakszervezeti funkcionáriust, aki a házfalakra plakátot ragasztott a következő szavakkal: „Üdvözöljük önt, Hruscsov!" A gálád módon meggyilkolt funkcionárius temetése a marseillei nép hatalmas manifesztációjává nőtt, amely világosan megmutatta, milyen állást foglal el a provokatörökkel és gyilkosokkal szemben. Józanul kell tehát a helyzetet megítélnünk, jól meg kell értenünk, hogy az ellentétes osztályokra osztott országokban, amilyen Franciaország, lehetnek reakciós fasiszta erők is. Ezek az erők arra törekszenek, hogy a francia népet tőlünk elidegenítsék, nem a barátságra, hanem a barátság megbontására, az országaink közötti kapcsolatok kiéleződésére törekednek. Szeretnék önöknek, drága elvtársaim, részletesebben beszámolni dijoni látogatásunkról, amely város polgármestere Félix Kir kanónok. Már csak azért is, mert lelkész, nem kommunista, Melegszívű, lankadatlan energiájú és rendkívül jószándékú ember. Igazi francia hazafi, aki bátran küzdött a német megszállók ellen (Taps.) Félix Kir életrajza szerfelett érdekei. Ma mar 84 éves. Az első világháborúban aktívan védelmezte hazáját, a második világháborúban a náci megszállók ellen küzdött Franciaország illegális harcosai között. Kir kanonokot kétszer is halálra ítélték. Első ízben megszökött és másodszor azon francia hazafiak csoportjában volt, akiket a németek sortűzzel kivégeztek. Sebei azonban nem voltak halálosak és életben maradt. Dijon polgárai már több éve városuk polgármesterévé választják. (Viharos taps.) Ez az ember tiszteletet érdemel. Forró rokonszenvet érez a Szovjetunió, a szovjet nép iránt, amely becsületesen és hősiesen harcolt a közös ellenség, a hitleri Németország ellen. Dijoni tartózkodásunk során a polgármester helyettese átadta nekünk Félix Kir üzenetét. Az üzenet így szólt: „Személyesen szeretném önnek elmondani, hogy különös rokonszenvet érzek az orosz nép iránt, amit sok indokkal lehet megmagyarázni. Elsosorban lehetőségem volt arra, hogy az oroszok oldalán álljak, amikor bátran és kitartóan támadtak a brimonti fronton. Lehetőségem volt arra, hogy visszavonulásuk alkalmával több napon át élelmezzem őket, e kapcsolatból kölcsönös barátság fejlődött, mely sohasem lankadt. Ezenkívül ismeretes előttem, hogy önök jelentősen hozzájárultak nemzeti függetlenségünk felújításához. Az ön bátor népe 265 német hadosztály felett aratott győzelmet és Sztálingrád azzá vált, ami számunkra Verdun volt az első világháborúban — véglegesen megállította a megszállókat. Mi, franciák ezt a történelmi tényt sohasem fogjuk elfelejteni. És ezért évente a győzelem napján városházánk homlokzatán a francia zászló mellett i szovjet zászló leng. (Taps.) Teljesen őszintén kijelenthetem, — folytatja Félix Kir —, hogy ha az orosz hadsereg nem kényszerítette volna az ellenséget visszavonulásra, úgy mi franciák még mindig idegen uralom alatt szenvednénk. A birodalom egyik diplomatája ugyanis arról tájékoztatott engem, hogy Hitler szerződést készített elő, amely szerint Franciaországot 25 évig tartotta volna megszállva. Ezért kötelességemnek tartom kifejezni hálámat és köszönetemet azért, hogy az önök hadseregei döntő részt vállaltak a végső győzelemből." Ezek nagyszerű, megindító szavak. Ezeket a szavakat csupán olyan ember írhatja, akinek szívén fekszik az emberek békéje és boldogsága, a Szovjetunió és Franciaország nagy nemzeteinek barátsága és együttműködése. (Viharos taps.) Reméltem, hogy Kir kanonokkal találkozom és megszoríthatom nemes kezét. Azonban azok az erők, melyeknek nincs ínyükre a nemzeteink közötti baráti kapcsolat, ezt a találkozót meggátolták. Ezek Franciaországon kívüli erők: a Vatikánból érkezett utasítás megtiltotta Kir kanonoknak, hogy találkozzék Hruscsovval, a kommunistával. Dijonba érkezésünk előestéjén elvitték a városból, és az ó nevében helyettese üdvözölt minket. És habár Félix Kir fizikailag távol volt, mégis úgy tűnt előttünk, mintha velünk lenne és mindazokkal, akik a reakció gonosz erőinek minden törekvése ellenére harcolnak a nemzetek közötti békéért és barátságért. (Viharos taps.) Amikor Dijonba érkeztünk, borús volt az ég. Azonban hatalmas néptömeg fogadott minket. A polgármester helyettesének kijelentése szerint a város egész lakossága az utcákra özönlött. Éreztük, hogy szívélyes és baráti érzelmekkel viseltetnek irántunk. Sok ezer ember ütemesen ismételte: „Hruscsov, szabadíts ki Kirt! (Élénkség.) Önök minden bizonnyal megértik, hogy bár rokonszenvünk Félix Kirhez húzott, nem avatkozhattunk be Franciaország belügyeibe. Üdvözletet küldtem Félix Kirnek, amelyben kifejeztem sajnálkozásomat, hogy nem sikerült vele találkoznom. Lélekben megöleltem ezt a becsületes francia hazafit és a Szovjetunió barátját. (Viharos taps.) Elvtársak, szeretnék önöknek beszámolni de Gaulle tábornokkal, Franciaország elnökével folytatott tárgyalásaimról és beszélgetéseimről. Párizsban és Rambouilletben beszélgettünk a zöld asztal mellett és sétáinkon is. Nyílt, őszinte beszélgetések voltak ezek. De Gaulle Szenek Ny. Sz. Hrttscsofhoz Moszkva (ČTK) - Moszkvában közölték azt az üzenetet, amelyet de Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke intézett Nyikita Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez. — Mély benyomást. keltettek bennem azon kedves üzenet szavai, amelyet Franciaországból távoztában intézett hozzám, — írja de GaulU tábornok. — Én is úgy vélem, hogy találkozásunk az ön franciaországi látogatása idején, és megbeszéléseink, amelyek lekötötték érdeklődésemet, és amelyekkel meg vagyok elégedve, nagyon hasznosak voltak s francia és a szovjet népre egyaránt amelyeket a régi barátság kapcsolatai és a világbéke köt össze. Örülök annak, hogy lehetőségem lesz önnel találkozni a párizsi csúcsértekezleten. Kérem önt elnök úr, fogadja jókívánataimat, amelyeket az ön országának és önnek küldök." T. A. Zorin genfi nyilatkozata M. Debré Ny. Sz. Hruscsov franciaországi látogatásának jelentőségéről Párizs (ČTK) - M. Debré francia miniszterelnök hétfőn este Ternoir lájékoztatásügyi miniszterrel beszélgetett a Frarícia Televízióban Ny. Sz. Hruscsov látogatásának jelentőségéről. Debré a tájékoztatásügyi miniszter kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy Hruscsov látogatása a XX. század diplomáciája elveinek megfelelően valósult meg. Századunk államférfiai más országokba tett látogatásaik keretében nemcsak tárgyalásokat folytatnak, hanem megismerkednek az illető ország népével és életével. ' Debré miniszterelnök Ny. Sz. Hruscsov látogatásának jelentőségéről a következőt mondotta: „A nyugati országok és a Szovjetunió közötti helyzet a legutóbbi öt év folyamán lényegesen megváltozott; A múltban erös háborús veszély fenyegetett, de a legújabb kor háborúinak - eiőrejáthatólag tragikus kimenetele e' probléma alapos megfontolására késztette az államférfiakat. A Kelet és a Nyugat különböző társadalmi rendszere ellenére mindkét fél számára világos, hogy megakadályozhatják az egész j világot, az emberiséget veszélyeztető trágédiát. Igy született meg a csúcsértekezlet egybehtvásának gondolata is. Ez az értekezlet alapos előkészítést igényel és éppen ez a célja a legutóbbi időben megvalósult számos diplomáciai látogatásnak is. Mint ismeretes; már sorra került az amerikai-orosz és az angol-orosz párbeszéd és ezért a francia-orosz párbe, szédnek sem volt szabad elmaradnia." A jobb kölcsönös megértés hozzájárni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez Mielőtt Franciaországba utaztam, a nyugati országok sajtója különböző jóslatokba bocsátkozott. Egyesek azt rebesgették, hogy de Gaulle tábornokkal nem értjük meg egymást, sőt, hogy össze is tüzünk. Kitaláltak mindenféle esztelenséget. De Gaulle tábornokkal folytatott tárgyalásaink során arra a megállapításra jutottunk, hogy a Szovjetunió és Franciaország közötti kapcsolatok fejlesztése a barátság és együttműködés szellemében, valamint a közöttünk fennálló kölcsönösen jobb megértés megteremtése hozzájárul a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez, az európai és világbéke megszilárdításához. De Gaulle tábornokot, a francia köztársaság elnökét hivatalos látogatásra hívtuk meg országunkba. Az elnök a meghívást elfogadta és hozzáfűzte „örömmel". (Taps.) Ennek örülünk, mert de Gaulle tábornok látogatása a Szovjetunióban lehetővé teszi, hogy folytassuk megbeszélésünket. Megmondottam de Gaulle tábornoknak, hogy ha országunkba jön, megérzi, menynyire tiszteletben tuďja a szovjet nép tartani a jó kapcsolatokat és a barátságot barátsággal viszonozza. (Taps.) Biztos vagyok abban, hogv Moszkva él más városok lakossága, amelyeket a francia elnök meglátogat, barátian, vendégszeretően, szívélyesen fogadja őt. mint a nagy Franciaország elnökét. (Viharos taps.) Párizsban és más francia városokban tett látogatásom során a francia államférfiak. politikusok és közéleti s/emélviségek egész sorát hívtuk meg a Szovjetunióba. Örülni fogunk, ha eljönnek hozzánk. Ezek a látogatások és kapcsolatok hasznosak. Franciaországi látogatásom előtt és alatt sok levelet és táviratot kaptam, amelyekben a szovjet emberek sikert kívántak franciaországi utamhoz és őszinte üdvözletet küldtek a francia népnek. Köszönetet mondok minden elvtársnak, e levelekért és táviratokért és egyúttal közlöm, hogy forró üdvözleteiket tolmácsoltam Franciaország népének. (Taps.) Drága moszkvaiak, elvtársak! Ez az én beszámolóm arról a munkáról, amelyet Franciaországban végeztünk. Amint tudják, a történelem folyamán első ízben történt, hogy a szovjet kormány elnöke a Francia Köztársaságba látogatott. A kormányfők és államfők találkozásai s beszélgetései, amelyek az utóbbi időben gyakoriak, nagy jelentőségűek a nemzetközi helyzet, a politikai légkör javítására. Külön említést érdemel a csúcsértekezlet, amely május 16-án kezdődik Párizsban. Franciaországi utunk, de Gaulle tábornokkal folytatott megbeszéléseink hozzájárulnak ahhoz, hogy a négy nagyhatalom kormányfői ezen az összejövetelen közös álláspontot dolgozzanak ki a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. A világban sok bonyolult és súlyos, vitás kérdés gyülemlett tel. Az államok közötti kapcsolatok a hosszú háború utáni időszakban mind élesebbé lettek. Volt olyan idő, amikor a puska felhúzott ravaszára emlékeztettek. Ma azonban már nem a közönséges puskák és revolverek korszakát éljük. Most a nagyhatalmak hatalmas rakéta-, atom- és hidrogénfegyverekkel rendelkeznek, és nem lehet megengedni, hogy az ágyúk szólaljanak meg. Kell, hogy a világban az ész szava győzzön. A szovjet kormány és nép minden tőlük telhetőt megtesznek e cél eléréséért. Van elég erőnk, türelmünk és kitartásunk s bebizonyítjuk minden embernek széles e világon, hogy a béke és a boldogság győzelmet arathat, és arat is a mi korszakunkban. (Viharos taps.) Fejlődjék és erősödjék a Szovjetunió és Franciaország nemzetei közötti barátság! (Viharos taps.) Éljen a világbéke! Vive la Paix! (Viharos, hosszan tartó taps.) De Gaulle Londonba utazott Párizs (CTK) - De Gaulle tábornok kedden délelőtt repülőgépen Londonba utazott. A francia köztársasági elnök e hivatalos látogatását részben arra használja fel, hogy beszélgetéseket folytasson Macmillan brit miniszterelnökkel. Az angol és a francia lapok a napokban egybehangzóan leszögezték, hogy a legutóbbi időben eltávolodás észlelhető a két ország kapcsolataiban, és felteszik azt a kérdést, vajon változtathat-e a helyzeten de Gaulle jelenlegi londoni látogatása. TAMBRONI ELŐTERJESZTETTE j KORMÁNYPROGRAMJÁT ! Róma (CTK) - Tambroni keresz| ténydemokrata képviselő, az új olas2 miniszterelnök a képviselőház hétfé ! délutáni ülésén előterjesztette korj mányprogramját. A várakozásnak j megfelelően Tambroni nyilatkozatái nak bevezető, részében hangsúlyozta a kormány kizárólag adminisztratív, i hivatalnoki jellegét. Programjának I egyedüli konkrét pontja a költségI vetés kiharcolása, amelyet a Segnikormány dolgozott ki. A. külpolitika terén a mostani kormány változatlanul követi elődjének irányvonalát. Elsősorban hangsúlyozza az atlanti és európai < politika iránti hűségét és annak szükségességét, hogy megszilárdítsa a kapcsolatokat a.támadé Atlanti Szövetség keretében, elsősorban 9z Egyesült Államokkal. A Szovjetunió konkrét tárgyalásokat akar az általános és teljes leszerelésről Genf (ČTK) - A tízhatalmi leszerelési bizottság értekezletének április 4-i, 15-i ülése, amelyen a francia küldött elnökölt, azon jelentős nyilatkozat jegyében folyt, amelyben V. A. Zorin, a szovjet küldöttség vezetője összefoglalta a bizottság eddigi munkáját és felszólította a többi küldöttséget, járuljanak hozzá a történelmi feladat konstruktív megoldásához, — az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény megkötéséhez. Zorin nyilatkozata után rövid beszédet mondott a francia és amerikai küldött. Mindketten arról biztosították az értekezletet, Genfbe azzal a jó szándékkal jöttek, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. V. A. ZORIN a bizottság ülése után rendezett sajtóértekezleten az újságírókat megismertette nyilatkozatával és válaszolt az újságírók kérdéseire. Arra a kérdésre, vajon a szovjet nézet szerint megvan a lehetőség arra, hogy áttérjenek a leszerelési részlegintézkedések megtárgyalására, Zorin Ny. Sz. Hruscsovnak az ENSZ közgyűlés múlt év szeptemberében elhangzott szavaival felelt. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke akkor kijelentette, hogy amennyiben a nyugati hatalmak nem készültek fel az általános és teljes leszerelésre, a Szovjetunió hajlandó a leszerelési részleg-intézkedésekről tárgyalni. A szovjet küldöttség véleménye szerint milyen közeledés történt eddig? V. A. Zorin e kérdésre adott válaszában utalt azokra a pontokra, amelyeket a Neues Deutschland szerkesztőivel március 29-én folytatott beszélgetésében ismertetett az általános és teljes leszerelés megkezdésének szükségességéről, a fegyveres erők és szokásos .fegyverzet számának csökkentéséről, a nukleáris leszerelés szükségességéről és arról az elvről, hogy semmiféle leszerelést ellenőrzés nélkül és semmiféle ellenőrzést leszerelés nélkül nem kívánunk. V. A. Zorin hozzáfűzte, valamennyi nyugati küldöttség kijelentette, hogy hozzá akar járulni az általános és teljes leszereléshez és támogatja az ENSZ határozati javaslatát. A további kérdés az volt, vajon a Szovjetuniónak nem okoz-e gondot az a lehetőség, hogy atombombát lőnének fel, amely a Föld körül, mint tartós veszedelem keringene. V. A. Zorin azt válaszolta, hogy a Szovjetunió foglalkozik ezzel "a kérdéssel és már 1958. március 15-én javaslatot tett az ENSZ-ben. Ez javaslat volt nemzetközi egyezmény megkötésére: • 1. A kozmikus tér katonai felhasználásának betiltásáról és az űrrakéták fellövését csupán a nemzetközi program alapján; • 2. Az idegen területen létesített katonai támaszpontok felszámolásáról; • 5. Az ezen intézkedések felett az ENSZ keretében történő nemzetközi ellenőrzésről. Ezt a javaslatot azonban az USA elutasította. Ma az USA javasolja a kozmikus tér katonai célokra való felhasználásának betiltását, az idegen katonai támaszpontok felszámolása, sőt említése nélkül. Ez egyoldalú katonai előnyt jelentene az USÁ-nak. A Szovjetunió az erők egyenlőségének megőrzését javasolta. Az USA jelenlegi javaslata egyoldalú előnyökre törekszik, és ezért elfogadhatatlan. Arra a kérdésre, milyen kezességet nyújt a Szovjetunió a szigorú nemzetközi ellenőrzésre, az általános és teljes leszerelés elvének elfogadása előtt, V. A. Zorin azt válaszolta, hogy a szovjet küldöttség már adott ilyen kezességet. A további kérdés az volt, hogy egyes problémák megtárgyalásával közelebb jut-e a tanácskozás a megállapodáshoz. Ezen kérdések közé tartoznak az egyes ellenőrző intézkedések szakaszai, határideje. V. A. Zorin azt felelte, hogy a tízhatalmi bizottságban eddig folytatott vita sajnos nem hozta meg ez irányban a nyugati hatalmak pozitív hozzájárulását. A nyugati küldöttségek nem hajlandók részletesen megtárgyalni az általános és teljes leszerelés minden szakaszát, csupán tervük első és második szakaszáról akarnak tárgyalni, amely nem tartalmaz reális leszerelési intézkedéseket. A határidőt illetőleg nem nyilatkoztak viláAgadir újra éled Rabat (ČTK) — Agadír, mely öt héttel ezelőtt az egész világot megrendítő, borzasztó katasztrófa színhelye volt, ismét magához tér. Kikötőjébe befutottak az első hajók, amelyekről különféle árukat. raknak ki. Az agadíri kikötőből indított első hajó narancsszállítmányt vitt. A városban már több üzemben megkezdték a munkát és a kevésbé sújtott városnegyedekben rendbehozták a víz- és villanyvezetékeket. A közeljövőben megkezdik Agadír újjáépítését és 6000 lakó számára munkásnegyedet építenek. gosan. Az angol küldött azt mondotta, hogy az egyes intézkedéseket időben korlátozni lehet, azonban a szakaszokat és az egész programot nem. V. A. Zorin végül válaszolt arra a kérdésre, vajon az atomfegyver-kísérletekről tárgyaló háromhatalmi értekezlet módszereit lehet-e alkalmazni a tízhatalmi leszerelési bizottságra. A kérdező emellett azt mondotta, hogy a három hatalom tanácskozásán megállapodásra jutottak az ellenőrző rendszerre nézve és azután politikai határozatokat hoztak. V. A, . Zorin kiemelte, hogy már e kérdés! ben helytelenség mutatkozik, a három hatalom munkamenetét illetőleg. Részletesen ismertette az atomfegyver-kísérletek beszüntetése problémájának fejleményeit és hozzáfűzte, hogy kezdetben politikai megállapodás jött létre valamennyi kísérlet beszüntetéséről, és azután folyt vita az ellenőrző intézkedésekről. Az utóbbi időben a nyugati hatalmak nem akartak bizonyos kísérleteket abbahagyni és az ellenőrzés kérdését igyekeznek megtárgyalni. Ezért a szovjet küldöttség a tízhatalmi leszerelési bizottságban felteszi' az alapvető kérdést; akarják-e igazán az általános és teljes leszerelést? E kérdés pozitív megválaszolására meg kell tárgyalni azt az egyezményt, amely ellenőrző intézkedéseket is tartalmaz. A nyugati hatalmak azonban ahelyett, hogy elfogadnák az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény megtárgyalását, elsősorban az ellenőrzés kérdésének részletes kidolgozására törekszenek. A szocialista országok küldöttségei ebből arra következtetnek, hogy a nyugati hatalmak nem kívánják az általános és teljes lesze| relést és alapjában véve ellenzik. V. A. Zorin ismét hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség síkraszáll az általános és teljes leszerelésért nemzetközi ellenőrzés mellett. Hozzáfűzte, hogy az ellenőrzés elvére nézve a küldöttségek között megvan az egyetértés. Az ENSZ-ben nagy jelentőséget tulajdonítanak Kennedy állásfoglalásának New York (ČTK) - Az ENSZ köreiben nagy jelentőséget tulajdonítanak Kennedy szenátor azon kijelentésének, hogy amennyiben megválasztanák az USA elnökévé, a földalatti nukleáris kísérletek félbeszakításának fenntartása mellett foglalna állást. Kennedy, aki a Demokratikus Párt jelöltje az elnöki tisztségre, a televízióban kijelentette, hogy nemcsak a földalatti nukleáris kísérletek betiltása mellett foglal állást, hanem ennek értelmében levelet is küldött Eisenhower elnöknek. A Demokrata Párt második jelöltjéről szintén feltételezhető, hogy a Kennedyével azonos álláspontra helyezkedik. Humphrey szenátor választási beszédeiben ugyanis állandóan azt hangsúlyozza, hogy elejétől fogva egyike azoknak a politikusoknak, akik a nukleáris kísérletek betiltása mellett foglaltak állást, Átszervezik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának apparátusát Fenjan (ČTK) - A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népi Gyűlése elnökségének határozata értelmében megszüntették a kohóipari, az energetikaügyi, a vegyi és gépipari minisztériumokat, melyek ügykörét a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság újonnan létesült nehézgépipari bizottságára ruházták át. Egyidejűleg megszűnt a könnyűipari minisztérium és ügykörét a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság könnyűipari bizottsága vette át. Ez az átszervezés az ipar egységes irányításának lehetővé tétele érdekében vált szükségessé. jfil SZÖ 4 * 1960. április 8.