Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-29 / 118. szám, péntek

Mit értünk el tizenöt év alatt ? Äz egyéni fogyasztás gyors emelkedése Minden egyes társadalmi rendszer életképességét a termelőerők fej lesztésének, a munkatermelékenység növelésének, a lakosság anyagi és kulturális színvonala emelésének képessége adja meg. A kapitaliz­mus sohasem tudta elérni azt, hogy a gazdaság fejlesztése következ­tében emelkedjék a dolgozók életszínvonala, mert az ország termelő­erőinek fejlesztése mindig csak eszközül szolgált arra, hogy maxi­mális nyereségeket érjenek el a dolgozók rovására. Ezzel szemben a szocialista rendszerben az életszínvonal szüntelen emelkedésének páratlan lehetőségei tárultak fel. Ugyanakkor szabadon fejlődhet a tár­sadalom legfontosabb termelőerejének - az embernek - alkotóké­pessége. A szocialista társadalomban — a kapitalista termelési viszo­nyok felszámolása után az életszínvonal emelése válik az egész népgaz­^ daság fejlesztésének céljává. A népi demokratikus Csehszlovákia tizenötéves fejlődése élő bizonyíté­kát adja a szocialista gazdaság eme törvényszerű irányzatának. Az ipari termelés szüntelen fejlődése alapján, amely a háború előtti színvonalnak már csaknem négyszeresét éri el, va­lamint a termelőeszközök még gyor­sabb arányú termelésének alapján évről évre teljesebben elégíthetjük ki a lakosság életszükségleteit. Hazánkban az életszínvonal eddigi emelésében döntő helyet foglalt el az EGYÉNI ANYAGI FOGYASZTÁS NÖVEKEDÉSE. Ennek az egyéni anyagi fogyasztásnak szüntelen növekedése a termelés fo­kozódása és a munkatermelékenység növekedése mellett a foglalkoztatott­ság és a névleges bérek növekedése valamint a kiskereskedelmi árak csökkenése következtében vált lehe­tővé. A béralapok (amelyek egyrészt a foglalkoztatottság, másrészt az át­lagbérek 'fejlődését fejezik ki) nép­gazdaságunkban az 1948 —1959-es években 24,5 milliárd koronáról 73,5 milliárdra emelkedtek, vagyis csak­nem megháromszorozódtak. A kiske­reskedelmi árak eddigi leszállításai a lakosságnak 1959-ben mintegy 17,S milliárd korona évi megtakarítást je­lentettek, ami egy főre számítva 1338 koronát tesz ki. így a létfenntartási költségek mutatója a munkás- és al­kalmazott családoknál az 1953-as év­hez viszonyítva 1959-ben 100-ről 86,8­ra csökkent. S az idei újabb árleszál­lítás után újra jelentősen csökkent. Ami a mezőgazdasági dolgozókat illeti, a kiskeresket^kni árak foko­zatos leszállítása pái^izamosan halad a mezőgazdasági terményárak emel­kedéséyel és ezáltal-_-az utóbbi évek­ben a „mezőgazdasági dolgozók jöve­delmének színvonala nemcsak hogy utolérte, hanem túl is haladta a munkáscsaládok jövedelmének szint­jét. Az életszínvonalnak ez a fejlő­dése nemcsak az egyéni fogyasztás szüntelen emelkedésére, hanem a la­kosság két fő szociális csoportja ­egyrészt a munkások és alkalmazot­tak, másrészt pedig a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának kiegyen­lítődésére is kedvező feltételeket teremtett. HA A TŐKÉS ORSZÁGOK GAZDASÁGÁT NÉZZÜK, azt látjuk, hogy ott sohasem kerül­het sor a fogyasztás oly egyenletes fejlődésére és a fő társadalmi osz­tályok fogyasztási színvonalának olyan egyensúlyára, mint a szocialista országokban. Előbb-utóbb csökken a fogyasztás a gazdasági pangások vagy válságok, a gazdaság militarizálása és háborúk következtében. Emellett az egyéni fogyasztás csökkenése rendszerint a kiskereskedelmi árak felemelésének a folyománya. Franciaországban pl a létfenntar­tási költségek mutatója 1956 január­jától 1959 októberéig 100-ról 132-re emelkedett, de az ipari és keres­kedelmi alkalmazottak bérének mu­tatója általában az 1956-os év szín­vonalán maradt. Hasonló fejlődés lát­ható Ausztriában és Angliában is. Hazánkban a foglalkoztatottság és az átlagbérek növekedése a kiskeres­kedelmi árak leszállításával párhuza­mosan megteremtette az egyéni anya­gi fogyasztás szüntelen emelkedésé­nek feltételeit. 1948-hoz viszonyítva az egyéni fogyasztás 1955-ig csaknem a felével emelkedett, az idén már jóformán a kétszerese lesz az 1948. évinek. Ugyanakkor a fogyasztási cikkek összetételének fejlődésében igen fontos minőségi változásokra került sor, amelyek a világ gazda­ságilag legfejlettebb országait jel­lemzik: először is megváltozik az élelmiszerek és az iparcikkek fo­gyasztása közötti arány, másodszor pedig fontos változások állottak be egyrészt az élelmiszerek fogyasztá­sán, másrészt pedig az iparcikkek fogyasztásán belül. 1953. óta fokozatosan egyre erősebb irányzat mutatkozik AZ IPARCIKKEK FOGYASZTÁSÁNAK GYORSABB NÖVEKEDÉSE terén az élelmiszerfogyasztással szemben. A reálbérek fokozatos nö­vekedésével tehát ki tudták elégíteni a fő élelmiszerek iránti keresletet és a háztartások kiadásaiból egyre nagyobb összeget fordíthatnak ipari árucikkek, így textil, cipő, gépipari termékek stb. vásárlására. Emellett az élelmiszerre fordított kiadások is tovább emelkednek, -de részará­nyuk a háztartások általános kiadá­saiban egyre csökken. Míg 1953-ban a lakosság kiadásainak 62,8 százalé­kát élelmiszercikkekre s csupán 37,2 százalékát fordította iparcikkekre, 1958-ban az élelmiszerek hányada már csupán 55,5 százalékot, az iparcik keké pedig 44,5 százalékot tett ki. Ha a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus kö­zötti gazdasági verseny szempontjá­ból vizsgáljuk az elmúlt 15 év fejlő­dését, azt látjuk, hogy hazánkban az egyéni fogyasztás gyors növeke­dése nemcsak páratlan színvonalat ért el a burzsoá Csehszlovák Köztár­sasághoz viszonyítva, hanem a két rendszer közötti gazdasági verseny­ben is egyre nagyobb súlyt nyer. A harmadik ötéves terv kidolgozá­sára kiadott irányelvek biztosítékot jelentenek arra, hogy az életszínvo­nal emelkedésének eddigi üteme az 1960 — 1965 közötti években sem csök­ken. Emellett tudatosítani kell, hogy a növekedésnek ugyanazon üteme abszolút mértékben az eddiginél is többet jelent. További minőségi vál­tozásokra kerül sor különösen a fo­gyasztás összetételében. Az élelmi­szerek terén elsősorban az állati eredetű fehérjékre (hús és húster­mékek, tej és tejtermékek, tojás), valamint a vitaminok (zöldség és gyümölcs) felé irányul a kereslet az eddigi ún. üres kalóriák nagyarányú fogyasztásának (különösképp a cukor és tésztafélék) rovására. Az ipari árucikkek eladása terén (az 1961-1965-ös) években 40 szá­zalékos emelkedésre kerül sor Fel­tételezhető, hogy 1965-ben egy lakos átlagosan 1,9 darab felsőruhát, 3,2 darab kötöttárut, 5,9 darab fehérne­műt, 4,4 pár cipőt fog vásárolni. A terv szerint gyors fejlődés várha­tó a tartós, főként a gépi fogyasz­tási cikkek eladásában. A következő öt esztendőben 1,2 millió motorke­rékpár robogó és 230 ezer autó el­adása várható. Lényegesen emelke­dik ama családok száma, amelyek tartós háztartási cikkeket (hűtőszek­rény, mosógép stb.) szereznek be Az egyéni anyagi fogyasztás to­vábbi növekedésében az egyik leg­fontosabb feladat a XI. kongresszus irányvonalának teljesítése lesz. A XI. kongresszus ugyanis célul tűzte ki azon családok fogyasztásának gyorsabb növelését, amelyek kisebb egy főre eső keresettel rendelkez nek, elsősorban A SOKGYERMEKES CSALÁDOK FOGYASZTÁSÁNAK NÖVELÉSÉT. Amint a harmadik ötéves terv irányelveiből kitűnik, ezt a feladatot egyrészt a nők fokozott foglalkozta­tásával, másrészt olyan áruk kiske­reskedelmi árainak leszállításával érjük el, amelyek a munkáscsaládok költségvetésében a legnagyobb tételt képezik. Ugyanakkor fokozzuk a gyerme­kekről való gondoskodást is. Hogy a XI. kongresszus irányvonalát milyen mértékben valósíthatjuk meg, ez el­sősorban dolgozóinktól függ, attól, mily lelkesedéssel és szilárd akarat­tal teljesítik az ipari és mezőgazda­sági termelés tervezett feladatait az önköltség csökkentésével és ugyan­akkor a munkatermelékenység még gyorsabb növelésével. (cs—n) • • • • • • • • • • • • • ••••• A ŽILI.NAI lég­abroncs-javítóüzem dolgozói különösen a személygépkocsik kerékabroncsai re­cézésével egészítet­ték ki az eddig nyújtott szolgálta­tásokat. Ebben a Horavsky Písek-i '<ovo-Uzemben ké­szült félautomata nyújt nekik nagy iegitséget. A fél­automata azt is le­hetővé tette szá­mukra, hogy a lég­abroncsok javítását megrendelőknek azonnal egy másik, már kijavított lég­abroncsot adhatnak át. Marié Hejlová választói között AMIKOR MARIÉ HEJLOVÁT, a lanškrouni járási Lukovái Egységes Földművesszövetkezet tagját hat évvel ezelőtt nemzetgyűlési képvise­lőnek választották, a növényter­mesztő brigád dolgozója volt. A szö­vetkezetben ugyanaz a beosztása ma is. Emellett a helyi nőbizottság elnöke, dolgozik a CSSZBSZ-ben. Férje a helyi EFSZ elnöke és három gyermekük van. A szövetkezet egy­szerű dolgozója példás szorgalmával, közéleti szereplésével, marxista fel­készültségével, széles látókörével ér­demelte ki a dolgozók bizalmát. így történt, hogy választókerületében egyhangúlag megválasztották. Pedig választókerülete a lanškrouni járás 33 községe és azonfelül az Ostí nad Orlici-i járás legnagyobb városa, a híres vasúti gócpont, Ceská Trebová. Itt épül köztársaságunk legnagyobb rendezőpályaudvara. Töltsünk egy napot Marié Hejlová nemzetgyűlési képviselő társaságá­ban. Persze olyan napot, amelyet a választóinak szentel. Cseh földön ritkaságszámba megy az olyan öt kilométer hosszú falu, mint Horní Tŕešňovec. Ezt a hosz­szúságot mi sem jellemzi jobban, mint hogy a szövetkezet és a HNB gyűléseit felváltva, egyszer az al­végen, egyszer a felvégen tartják. A szövetkezet irodájában Josef Cink, az új elnök, az agronómussal és a zootechnikussal tárgyal. A kukorica vetőterületének jelentős növelése a megbeszélés tárgya. A kukorica még ezen a dombos vidéken is jó ter­mést hoz. De lesz-e elég műtrágya? - Éppen a napokban tárgyaltunk a nemzetgyűlés mezőgazdasági bi­zottságában arról — szól közbe Hej­lová elvtársnő -, hogy nemcsak sa­ját, lovosicei termelésünket növel­jük, de fokozzuk a behozatalt is. És ami további haladás: biztonságo- j sabb és tartósabb lesz a műtrágya csomagolása. Segítek további mű­trágya beszerzésében, de a szövet­kezet földjeihez viszonyítva a ház­táji gazdaságok földjei túltrágyá­zottak. Miért? OLYAN KÉRDÉS EZ, amely nem- j csak Horní Tŕešňovecen, de sok más községben is válaszra vár. Az általános problémákról a szak­kérdésekre terelődik a szó. Elhatá­rozták, hogy többféle kukoricafajtát vetnek. Megéri a kísérletet, azután majd a szövetkezetek egymás kö­zött kicserélik tapasztalataikat. S ahogy az már faluhelyen szokás, közben ( betér a falusi pártszervezet elnöke, a HŇB titkára" és mások. Bí­rálják, hogy fentről nem igazságo­san, nem a megrendelés sorrendjé­ben küldik a gépeket, sokszor nem is azt küldik, ami a legjobban kell. Hejlová elvtársnő gondjai szaporod­nak. A közérdek azt kívánja, hogy illetékes helyen orvoslást kejessen. Tovább megyünk. A Vyprachticei Helyi Nemzeti Bi­zottság irodahelyisége nem külön­bözik sok más kis község irodájá­tól. Éppen vízrendészeti tárgyalás folyik. Itt vannak a járási szakem­berek, a falu érdekeltjei: vízvezeté vezetnek az istállókba. Nagy ese­mény, nagy öröm ez. A HNB elnöke újságolja, hogy az albrechticei szövetkezetbe megy. A szövetkezet segítségre szorul. Ki is lenne erre alkalmasabb, mint a 43 éves Oldrich Beran? öt szemelték ki oda titkárnak, elnöki gyakorlata van és a felszámolás előtt álló lanškrou­ni JNB mezőgazdasági osztályán is dolgozott. Fegyelmezett kommunista. Már lakás után is nézett új munka­helyén. Elég sokan voltunk a vyprachticei „községházán". Marié Hejlová alig szólalt meg. A jelenlevők, meg az odasereglők, a tanító és a többiek inkább csak paroláztak vele. Minek is szónokolt volna? Megy itt minden rendjén. LANŠKROUN néhány ezer lakosú mezőváros. A Tesla villamossági al­katrész üzemének azért jó néhány száz alkalmazottja van, többségben nők. Ezeknek is jő részét a közeli falvak adják. Sorra járva az üzem­részlegeket látom, hogy Hejlová Má­riát mindenhol baráti, elvtársi ko­szöntés fogadja. Itt-ott bizalmas négyszemközti terefere az asszo­nyok között. Vajon miről? Ezt a kép­viselő elvtársnő nem árulja el. Nyil­ván tudja, hogy miért. Végtére is a bizalom őt illeti... Szándékosság, vagy véletlen ? Utolsó megállónk 15 esztendős ser­dülő lányok nyolctagú ifjúsági kol­lektívája. Vezetőjük, az idősebb, ta­pasztalt Nocáková elvtársnő nagy szeretettel neveli és tanítja őket. Az elvetett mag jó talajba hull. A munka szépen halad, de a kedves kis kollektíva egyik tagja nem tart a többiekkel. Hejlová elvtársnő láto­gatását kihasználva, amolyan elvtár­si bíróságot rögtönöznek a műhely­ben. A kollektíva minden tagja fel­szólal: — Jindra külön utakon jár. — Jindra nem mond igazat. — Jind­ra munka után nem segít otthon, pe­dig édesanyja kórházban van. — Jindra este visszaszökik autóbuszon a városba. — Jindrát mindig más fiúval látni. Jindra csinos kislány. Jól dolgo­zik, de kicsit felelőtlen. A kollektíva segíteni akar. Jindra szégyelli ma­gát, szepeg. Ügy látom, még nem ér­ti meg a segítségnek ezt a formáját. Sok ez így szegénykének egyszerre. Kicsit keményfejűnek is látszik. Bosszantja, hogy a rosszhírű Marti­nec-gyerekkel is látták. Tagad, de egyre erőtlenebbüL Társnői szeretik, de szemére olvasnak mindent. Hejlo­vá elvtársnő a közösség, a társada­lom nevében beszél. Jindra magán­élete nem közömbös számunkra. Ügyesen dolgozik. Nem akarjuk aszkétaságra nevelni, de szerény, önfeláldozó, példás jellemű fiatalo­kat akarunk. A kollektíva tovább fog­lalkozzon vele, ne engedjék ki ma­guk közül. Jindra megjavul. A mi társadalmunk szülötte. Szocialista hazánk gyermeke. Utunk eredménye? Hejlová elv­társnőt választókerületében szemé­lyesen ismerik, becsülik, szeretik. SZILY IMRE ket kapnak a középületek és vizet Á LEGJOBBAKAT JAVASOLJAK Agitkettősök járnak a Feb­ruári Győzelem úti panel-há­zakban. Meghívókat hordanak szét. A Figaro-üzem kultúr­termében levő agitációs köz- AZ AGITÁTOROK JÓL VÉGZIK MUNKÁJUKAT pontban a Bratislava Nové Vanko Rozáliát is a körzeti nemzeti bizottságba javasol­ják jelöltnek. A gyűlésen ró­la is beszéltek. Csallóközi leány, szülei az eliášovci Mestoi Körzeti Nemzeti Bi­zottság beszélgetést rendez a választókkal. • TELJESÍTETTÉK AZ AKCIÖPROGRAMTERVET • ILYEN EMBEREK KELLENEK EFsz-ben dolgoznak, ő azért A NEMZETI BIZOTTSÁGOKBA nem maradt ottho n- mer t tatóintézetben orvosi ren­delőket létesítettek. Az orvo­sok száma 27-el lett több. Három új bölcsőde nyílt 12C ággyal. A lakások karbantar­tására 12 és félmillió koro­nát fordítottak. A „Z" akció keretében a lakosság 18 mii­olyan népes családban, mint zlát, aki mint munkás dolgo- a nemzeti bizottságban is a az övé, idővel szűknek bizo­zott a Nemzetközi Nőnap- tisztségét. Választóival na- ny ul a családi ház. Az is üzemben s kétéves gazdasági gyon jó kapcsolatokat tartott közrejátszott, hogy a cukor­iskola után a közlekedési fenn. A Vajnorská út 11 szá- ka- és csokoládégyári munka osztály vezetője lett; Krau- mú ház lakói beszélhetnének vonzó volt a falusi kislány sová Margitát, akit a Dimitrov erről. Gemanier elvtárs sokat számára. Üzemből küldtek főiskolai ta- járt ügyükben, mert a Dru- Kilenc éve dolgozik Vanko lió korona értéket " alkotott, nulmányokra, elvégezte az techna-üzem lakóház pincéjé- Rozália a Figaro-gyárban. Ez ­Parkokat létesítettek RaCán, egyetemet s jelenleg mint ben tárolja az akkumulátorok a,at t megtanult szlovákul. A ~ gyerekek vannak, a a Vajnorská úton, gyermek- technikus dolgozik a gyárban; töltésére szükséges savat Qépnél a munkásnak keveset szülők nem jöhetnek el, m:g játszótereket Krasňanyn, az Vojtech Gemainert, a Stavo- A sav párolgása ártott a ve- kel 1 beszélni. Mégis jó, ha Amin e7»hes7rtfl«tés folvt ľ"* 3 5!^ 5 V af°7" ô, vod á- výroba üzem dolgozóját, aki zetékeknek, de főleg az beszélhet a munkatársaival. meaTeft a terem A avűlést ' J árdáka t- kerítéseket... a munkahelyén, a kerületi egészségügyi okokat kellett Később, amikor a tűzoltószö­pontosan megkezdhették Mindazok a célkitűzések, szakszervezeti tanács újítási tekintetbe venni. A házban vétség kerületi bizottságába Khozzá olyarľ jó részvétel- ^őf Vnemz^i ľkcľón oo í\ 8 ^ ľ" 8 ^^ A ^'T" riasztották és az üzemben lel amilvpnre „r anitátnrnk elott a nemzet l akcióprog- nemzeti bizottságban igen te- üzem vezetősége sok kozben­' „imftnnak agitatoroK ra m_ tervébe ke rültek, a la- vékenyen dolgozott; Vankó járás után eleget tett a !a­kosság tevékeny részvételé- Rozáliát, a Figaro-üzemből... kosság kívánságának. Jelen­-t vei megvalósultak. Az új Amikor szólni kellett a ja- leg újítók használják a pin­háztömbök lakói elismeréssel vaslatokhoz, nehezen indult cehelyiséget. fogadták a beszámolót. Azt meg a vita. Az új lakónegyed- Vojtech Gemainer tíz éve kívánják, hogy a legközelebbi ben az emberek jóformán a dolgozik a bratislavai Stavo­választási időszakban is gyors szomszédaikat sem ismerik, vyroba-üzemben. Olyan gép ütemben fejlődjék körzetük. Azonban a gyűlésen részt vet- van gondjára bízva, melyen Persze ez nagyrészt tőlük fog tek a javasolt jelöltek mun- — ha üzemzavar lenne — az függni és attól, milyen dol- katársai Rudolf Adamec, a égesz műhelyben leállna a Stavovyroba-üzem mestere munka. Vojtech Gemainerről beszélt: — Valóban úgy van ­— Egy üzemben dolgozunk mondják munkatársai. — Ha * — mondotta. — Mind a ket- elromlana a hatalmas, 250 ten tagjai vagyunk a körzeti tonnás prés, nem lenne a he­A gyűlésen a Nemzeti Front nemzeti bizottságnak. Mond- gesztőknek munkája. Az épü­körzeti bizottsága példás do!- hatom, hogy Gemainer elvtárs letpanelok gyártásánál is személyesen mutatkoznak be hat szakosztállyal. A Priem- gozókat javasolt képviselő amilyen jól dolgozik a mun- hiába várnák az ajtó és ab- a választóknak, stavban és a Hegesztési Ku- jelölteknek: Grenőiková Teré- kahelyén, olyan jól látta el lak-kereteket. Drábek Viktor. A gyűlés előtt az elnöki asztalnál vita folyik: — Később kellene kezdeni, 7 órára nem jönnek össze az emberek. — Legtöbben most vacso­ráznak. A beszámoló ismertette az előző választások óta elért eredményeket: - 48 új tanterem, 3 nap­közi otthon, 8 iskolai étte­rem ... — felsorolni is sok. mi minden épült fel három év gozókat választanak képvise aiatt. Iskolai és közoktatási lőiknek. célokra 1957-ben 16 millió, 1959-ben 18 millió koronát * fordított a körzeti nemzeti bi­zottság. Poliklinikát rendeztek be a műhelytanács elnöke lett, egyszeriben nagy hasznát vet­te szlovák nyelvtudásának. De szüksége lesz rá akkor is, ha beválasztják a nemzeti bizottságba. A 6-os számú agitációs köz­pontban a választók első gyű­lése a Figaro-üzem ének és táncegyüttesének sikeres fel­lépésével ért véget. A leg­közelebbi gyűlésen a jelöltek ÚJ SZÖ 5 * 1960. április 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom