Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-28 / 117. szám, csütörtök

rszakalkotó változások a szlovák Novotný elvtárs beszámolója és az új alkotmány tervezetének szövege magában foglalja azt a történelmi valóságot, hogy a szocializmus véglegesen győzött a Csehszlovák Köztársaságban és a szocializmus építé,'sének befejezésével a kibontakozó szocialista társadalom építésének új korszakába lépünk, amelyben erőket gyűjtünk a kommunizmusba való áttérésbe. A felszabadult haza 15 éve alatt megvalósítottuk azt, amiért a munkásosztály egész nemzedékei küzdöttek. Ez nagy mű. Megszabadítottuk népünket a tőkés kizsákmányolástól, a munkanélküliségtől, éhségtől és népünk ma már olyan magas életszínvonalat ér el, amely messzemeKAROL BACÍ Ĺ EK, a CSKP KB politikai irodájának tagja nően túlszárnyalja a kapitalista időszak életszínvonalát. Az alkotmány nemcsak leszögezi a mai állapotot, hanem ugyanakkor kitűzi a további hatalmas politikai, gazdasági és kulturális fejlődés gyönyörű és örömteljes távlatát, a nép rendkívül nagy jólétének és boldogságának távlatat. Engedjék meg, hogy a CSKP Központi Bizottságának mai jelentős ülésén arról beszéljek, mit adott a csehek és szlovákok egy köztársaságban való egyesülése általában a szlovák népnek, és mit adott a népi demokratikus köztársaság különösen a szlovák népnek. Harcokban született meg a cselük és silovákok egysége Általánosan ismert tény, hogy a szlovák nemzet negyvenkét évvel ezelőtt a pusztulás szélén állt. Az uralmon lévő magyar hűbérurak a szlovákot nem tartották embernek, nem volt lehetősége saját anyanyelvén művelődni, nem voltak szlovák nyelvű állami iskolák. Az osztrákmagyar hűbéri-burzsoá rendszer nem adta meg azt a lehetőséget a szlovák dolgozóknak, hogy saját szülőföldjükön éljenek, az éhség és a nyomor Amerikába, Kanadába, Argentínába és máshová űzte a szlovák népet. Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása tehát a nemzet megmentését jelentette a szlovák nemzet számára. A szlovák értelmiség maroknyi csoportja önfeláldozó munkájának eredményeképpen, a cseh tanárok és tanítók és 1918 után Szlovákiában működő más kulturális dolgozók munkálkodásának eredményeképpen gyors fejlődésnek indultak a szlovák iskolák és a kultúra. így már az első Csehszlovák Köztársaság idején fokozódott a nép általános műveltsége, szlovák értelmiség nevelődött ki, gyors fejlődésnek indult a tudomány és a nemzeti művészet. Az első köztársaság azonban a burzsoázia uralma alatt nem tudott tartós foglalkoztatottságot adni a népnek, nem tudott véget vetni a kivándorlásnak, nem tudott munkát és kenyeret adni a szlovák népnek. Ellenkezőleg, a csehszlovák burzsoázia helytelen felfogását követve meghagyta Szlovákia gazdasági elmaradottságát és az iparilag fejlett cseh országrészek agrárfüggvényévé tette. Ezért az iparnak, főként a kohászati iparnak nagy részét Szlovákiában leépítették, és a munkanélküliség állandó jelenséggé vált itt. A munkások és parasztok tízezrei kénytelenek voltak évente munkát és kenyeret keresve külföldre vándorolni. A kysucai szegények szétszéledtek a köztársaság falvaiban és városaiban. hogy „drótozva, foltozva", félig koldulva, félig dolgozva szerezzék meg a legszükségesebbet a maguk és családjuk számára. Az úri osztály felfogásában a szlovák azonos volt a drótos fogalmával. A szlovák földmunkás évente lement az Alföldre, Csehországba és Morvaországba, az egész idényben robotolt a nagybirtokosra, hogy csak nyomorúságos tengődésre elegendő néhány zsák gabonát szerezzen télire. A szlovák kisparaszt is rendkívül súlyos viszonyok közepette maga gürcölt nadrágszíjföldjein, dolgoztatta asszonyát és gyermekeit, kannákban és kosarakban cipelte ki a trágyát, az'asszony pedig a hátán hordta haza a szénát. E robotért pár darab kemény fekete kenyér, egy kis burgonya, káposzta, egy csupor tej volt a jutalma, hogy éhen ne haljon családja. De ez a nehéz, keveset jövedelmező munka sem volt képes fedezni az adókat és az adósság kamatjait. Akkor pedig jött a végrehajtó, a csendőr, hogy eladják tehenét, földjét és még a tetőt is a feje fölött. A nép védekezett és tüntetett. A burzsoázia börtönnel, gumibottal és puskatűzzel válaszolt a munkát és kenyeret követelő népnek. A munkásosztály történelmén vörösfonálként húzódik végig az igazságosságért és szabadságért folytatott harca, kiontott vére, de nemcsak Szlovákiában, hanem Csehországban is. A kapitalista uralom idején a dolgozó nép egyetlen'reménye, támasza és védőpajzsa Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. Az tanította meg szolidaritásra a dolgozókat, az állott a nép harcának élén, szervezte és vezette a népet. Egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja küzdött a szlovák nép kettős elnyomása ellen. A Krompachyban, Košutyban és más szlovákiai városokban a munkásokra leadott sortüzek után, a čertižnai, poiomkai és más helyen történt parasztgyilkolás után a kladnői, prágai és mosti munkások is sztrájkba léptek úgy, ahogyan a szlovák munkások sztrájkoltak Bratislavában, Trnavában, Podbrezován és Szlovákia más helységeiben, amikor Radotínban vagy Moston ölték a munkásokat. Tehát nem kormán.ypalotákban, hanem harcban született meg a cseh és szlovák nemzet testvéri egysége. Csehszlovákia Kommunista Pártja e harcokban megszerezte a legszélesebb rétegek bizalmát és szeretetét. Sem a cseh országrészekben dühöngő hitlerista terror, sem a Hlinka-gárda szlovákiai állatias cselekedetei nem tudták aláásni ezt az egységet, a pártba vetett bizalmat. Népeink Csehországban éppúgy, mint Szlovákiában a kommunista párt vezetésével, minden eszközzel, szabotálással, sztrájkokkal, partizánharcokkal küzdöttek a fasizmus ellen, a szabad Csehszlovák Köztársaság helyreállításáért. A szlovák és a szovjet elvtársakon kívül sok cseh elvtárs is harcolt a felkelők és partizánok soraiban a Szlovák Nemzeti Felkelés idején. Ez a történelmi igazság, elvtársak. így forrott össze nemzeteink testvéri egysége. Kommunista pártunk a bennünket felszabadító, a szabad munka és élet lehetőségét teljes mértékben megadó nagy Szovjetunió iránti szeretetre és hűségre tanított bennünket. Ennek eredményeképpen, Csehszlovákia Kommunista Pártja marxi-lenini politikája eredményeképpen a felismerhetetlenségig megváltozott a dolgozók élete az egész Csehszlovák Köztársaságban és Szlovákiában is. Szlovákia ma a köztársaság gazdaságilag, politikailag és kulturálisan fejlett résie Novotný elvtárs a valóságnak megfelelően állapíthatta meg beszámolójában, hogy úgy, ahogy politikai téren létrejött a csehek és szlovákok teljes egyenjogúsága, gazdasági téren is sok irányban elértük a kiegyenlítődést. Megszűnt Szlovákia évszázados elmaradottsága. Szlovákia ma gazdasági, politikai és kulturális téren a köztársaság fejlett része. Engedjék meg elvtársak, hogy ezt néhány adattal alátámasszam, úgy, ahogyan ezt az SZLKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén részletesen megvitattuk. Szlovákia ipari termelésének terjedelme 1959-ben az 1957-évinek 8,7-szerese volt. Az ipari termelésnek 1957-ben elért növekedése maga nagyobb volt az 1937évi termelés egész terjedelménél. Az ipari termelés gyors növekedését a legszélesebbkörű beruházási építkezéssel értük el. 1945-től 1959 végéig 218 új üzemet adtunk át rendeltetésének, 145 üzemet pedig alaposan korszerűsítettünk Szlovákiában. Növekedett az alapvető ipari ágak részaránya. A gépipar részaránya 1948ban a termelés általános terjedelmében például nem egészen 15 százalékot tett ki, 1959-ben pedig már 22 százalék volt. A gépgyártás 1959-ben 1937-el szemben 16-szorta növekedett és 19,1-szer annyi villamosenergiát fejlesztettünk. Ennek következtében az iparban is jelentősen növekedett a foglalkoztatottak száma. Szlovákia iparában 1959-ben már több mint 370 ezer ember dolgozott, míg 1937-ben csak 102 ezer. Az ipari dolgozók részaránya a dolgozók általános számában így az 1930. évi nem egészen 7 százalékról 1959-ben 23 százalékra növekedett. Elsősorban a munkásosztály fejlődik gyorsan és így lényegesen fokozódik befolyása és fokozottabban érvényesül vezető szerepe. Rendszerünkkel eszmeileg szorosan összeforrt műszaki értelmiségi káderek nevelődtek ki. 1958-ban 34 ezer mérnöki-műszaki dolgozó működött Szlovákia iparában. Szlovákia lakosságának műveltsége is lényegesen fokozódott. A háború előtt egyetlen műszaki főiskolája sem volt Szlovákiának, s csak egy egyeteme volt három fakultással. Jelenleg 32 fakultással rendelkező 12 szlovákiai főiskolában folyik az oktatás és a főiskolai hallgatók száma az 1936. évi kettőezerről 1959-ben 23 ezerre növekedett. A hallgatóknak úgyszólván a fele műszaki tanulmányokat folytat. A szakiskolák száma is jelentősen növekedett. Az alapiskolák terén megkezdtük új iskolák nagyszabású építését. Szlovákiában csak 1960-ban 1425 tanterem épül, tehát több mint a München előtti köztársaság 12 éve alatt. Országos méretben erre a célra előirányzott anyagi eszközöknek több mint a felét a szlovákiai iskolaépítésre fordítjuk. Gyors ütemben fejlődtek a népművelési és kulturális intézmények. Az állandó mozik száma az 1937-évi 196ról 1959-ben 970-re, a színházak száma pedig 3-ról 17-re növekedett. Ez az a néhány alapvető eredmény, melyet Szlovákia a Csehszlovák Köztársaság szocialista építésének és annak köszönhet, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja marxi-lenini módon helyesen oldotta meg nemzeteink testvéri viszonyát. A harmadik ötéves terv éveiben az ipari termelés fejlődésének jellegzetes vonása az energetikai és a nyersanyagalap gyorsabb fejlődése és ennek alapján a feldolgozó ágak további fejlődése lesz. Jelentős szerepe lesz a nyersanyagalap bővítésében a kohászati iparnak, mely megteremti a feltételeket a Csehszlovák Köztársaság keretében 72 százalékkal növekvő gépipari termelés gyors ütemű fejlesztésére. A kohászati ipar fejlesztésének súlypontja a köztársaság második kohászati központjának felépítése lesz Kelet-Szlovákiában. A vegyi ipar termelésének növekedése szembetűnően megmutatkozik majd a népgazdaság fejlődésében. A harmadik ötéves terv éveiben többet ruházunk be a vegyi ipar fejlesztésébe, mint az előző években, ennek mintegy 40 százalékát pedig Szlovákiában ruházzuk be. A harmadik ötéves terv feladatainak teljesítése után Szlovákia ipara az egész Csehszlovák Köztársaság fontos gazdasági bázisát fogja képezni és jelentős mértékben kihat a köztársaság egész gazdasági életére. Röviddel 1965-után, az 19681969 években Szlovákia az országos termelés keretében a vas 32 százalékát, az acél 31 százalékát, az üzemanyag 65 százalékát, a nitrogéntrágya 46 százalékát, a villamosenergia 36 százalékát, a műfonalak 44 százalékát, a cement 42 százalékát fogja termelni s ugyanakkor a lakosság az egész lakosság 29 százalékát fogja képezni. Nem csekélyebb feladatok állnak előttünk a mezőgazdaság terén. Az irányelvek feltételezik, hogy a mezőgazdasági termelés 1965-ig több mint 21 százalékkal fog növekedni. Szlovákiában még igényesebbek lesznek a mezőgazdasági feladatok azzal kapcsolatban, hogy el kell érnie a cseh országrészek mezőgazdaságának belterjességét, és a mezőgazdasági termelésnek 28 százalékkal kell növekednie. A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának hatalmas építésében és így Szlovákia építésében elért sikereket annak köszönhetjük, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának egységes politikája és lenini Központi Bizottsága irányította a Csehszlovák Köztársaság egész fejlődését. A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságfejlesztésének egységes terve ugyanakkor a fejlett cseh országrészek és üzemeik nagyszabású segítségét, anyagi, műszaki és személyi segítségüket is biztosította. Az új szlovákiai üzemekben cseh üzemekben gyártott gépek dolgoznak. A terveket és a műszaki dokumentációkat többnyire a cseh konstrukciós irodák szolgáltatják, a cseh mérnökök százai, a mesterek és szakmunkások ezrei dolgoznak a szlovákiai üzemekben. Nélkülük nem fejleszthetnénk sikeresen Szlovákia iparát. Másrészt a szlovákiai dolgozók ezrei dolgoznak és szereznek megfelelő szakképesítést a csehországi üzemekben. Egész gazdasági életünket nagyarányú kooperálás és kölcsönös segítségnyújtás hatja át. Kétségtelen, hogy az elért fejlődésben eddigi összetételükben a szlovák nemzeti szervek, a megbízotti hivatalok és a Megbízottak Testülete is pozitív szerepet játszottak. Ezek a szervek a népgazdaság nagy részét irányították, segítettek a népnek az országos gazdasági terv teljesítésére irányuló mozgósításában, kétségtelenül nagy részük van abban, hogy az elaprózott mezőgazdasági termelés szocialista nagyüzemi termeléssé alakult át, s végül igen jelentősen hozzájárultak a szlovákiai iskolák és kultúra fejlődéséhez. Ugyanakkor gazdaságunk szocialista gazdasággá átalakulása folytán e szervek eddigi szervezeti felépítésének és munkatartalmának fogyatékosságai is megmutatkoztak. Főként az államigazgatás nem kívánatos kettős vágányáról van szó. A köztársaság gazdaságának eddigi fejlődése és távlatai, az összes termelési ágak kölcsönös összeforrottsága, egybeilleszkedése, mely ma már magas fokon van és egyre jobban elmélyül, megköveteli, hogy már most úgy módosítsuk irányítását, hogy ne legyenek közbeiktatott kettős szervek, melyek fékezik a gazdaság fejlődését, hanem ellenkezőleg, hogy hatékonyan biztosítsák a kitűzött feladatokat. E feladatok nagyok. A szocialista építés befejezésének mai időszakát és a fejlett szocialista társadalom építésére való áttérést az jellemzi, hogy a harmadik ötéves tervben a további fejlődést a termelés hatalmas arányú fejlesztésével, nagyszabású ipari és mezőgazdasági beruházásokkal biztosítjuk, de ugyanakkor emelkedik az életszínvonal és megrövidül a munkaidő. A termelőerők e hatalmas, csupán a szocialista társadalomban lehetséges fejlesztésének megvalósítása nagyon igényes feladat és a gazdaság magas gazdasági színvonalát feltételezi. Megköveteli a maximális törekvést arra, hogy munkánk valamennyi szakaszán megteremtsük társadalmunk további fejlődésének kedvező feltételeit. Ez egyrészt megköveteli a nemzeti bizottságok és az alsófokú gazdasági szervek jogkörének és felelősségének állandó bővítését a gazdasági és kulturális feladatok teljesítésében, s azt, hogy biztosítsák a széles tömegek nagyfokú kezdeményezését és együttműködését, másrészt pedig azt, hogy maximálisan elmélyüljön az egész népgazdaság központi irányítása, tervezése és pénzellátása. Ez ugyanannak a doiongak két elválaszthatatlan része, ez alapjában a demokratikus centralizmus elve. A széleskörű decentralizálás, a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítése, a széles tömegek kezdeményezésének és együttműködésének teljes kibontakoztatása mellett tehát nemcsak az egységes gazdasági terv útján történő központi irányítás, hanem egyes szakaszoknak a terv teljesítéséért az egész köztársaság területén felelős minisztériumok által közvetlenül történő irányítása is elengedhetetlenül fontos. A központi irányításban minden többé-kevésbé fölösleges közbeiktatott szerv csak ártana a közös ügynek. A köztársaság alkotmánytervezete, valamint az SZLKP KB határozata magukban foglalnak mindent, ami a Szlovákiában még kétségtelenül fennálló problémák kezdeményező megoldásához szükséges. E problémák közé tartozik a műszaki és mérnöki káderek, a teljes szakképzettségű mesterek és munkások fejlődéséről való gondoskodás az új üzemekben, az a kötelesség, hogy meg kell szüntetni a mezőgazdasági termelés belterjességének az azonos természeti adottságokkal rendelkező országrészek mögötti elmaradását, a mezőgazdasági termelés problémáinak megoldása a magasan fekvő vidékeken, a Szlovákiára jellemző hegyvidékeken, a kultúra és az iskolaügy továbbfejlesztésének kérdései, teljesen szakképzett káderek nevelése a munka valamennyi szakaszán, valamint a népes magyar és ukrán kisebbségnek az egyenjogúság szellemében történő fejlesztése és további, itt meg nem nevezett kérdések egész sora. Az említett feladatok megoldását teljes mértékben biztosítja a Szlovák Nemzeti Tanács, melynek jogköre lényegesen bővül azáltal, hogy most összpontosítani fogja a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Biztosítják továbbá bizottságai és szakosztályai, amelyek a kormány által jóváhagyott statútumok keretében — természetesen anélkül, hogy megbontanák az egységes irányítás, tervezés és pénzellátás tervét — az országos feladatokat is megvalósítják. Ehhez cnég hozzájárul az összes fokú nemzeti bizottságok bővült jogköre és felelőssége. Szlovákiában éppolyan jogaik és kötelességeik lesznek, mint a cseh országrészek nemzeti bizottságainak. A szlovákiai nemzeti bizottságokat is a kormány fogja irányítani és átveszik azoknak a feladatoknak egész sorát, amelyeket eddig a Megbízottak Testülete és az egyes megbízotti hivatalok teljesítettek. Ezek nagyjából azok a fő indokok, melyek az egyes megbízotti hivatalok és a Megbízottak Testülete megszüntetésére tett javaslatot szülték. Pártunk mindig a marxi-lenini e>y ahpéén oldotta meg a nemzetiségi kérdéseket Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja a Csehszlovák Köztársaság nemzetiségi kérdéséinek megoldásában mindenkor a marxi-lenini alapelvből indult ki. A nemzetiségi problémák megoldásának egyik alapvető elve az, hogy nem oldhatók meg mereven, gépiesen, általánosan és formálisan, hanem fontos, hogy minden történelmi pillanatban megfeleljenek a forradalmi változásoknak. Pártunk ezekből az elvekből kiindulva a munkásmozgalom egyes fejlődési szakaszaiban mindig konkrétan, a fő feladatokkal összefüggésben oldotta meg a nemzetiségi kérdést és megoldását mindig alárendelte a munkásosztály érdekeinek, a forradalom feltételeinek és fő feladatainak. A tőkés rendszer idején a CSKP a csehszlovák tőke és a szlovák nemzet kettős elnyomatása ellen küzdött. A párt már a CSKP II. kongresszusán 1924-ben kitűzte a nemzetek önrendelkezési jogának bátor jelszavát, és ugyanakkor kiemelte nemzeteink testvéri együttélésének programját, a közeledés és a valóban demokratikus állami kapcsolat programiát a köztársaság népeinek egyenjogúsága alapján. A kommunista párt programjában és Gottwald elvtárs felszólalásaiban két, nyelvében és kultúrájában közelálló nemzet természetes állami alakulataként értelmezte a Csehszlovák Köztársaságot. Ezért tűzte ki 1937-ben Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális felemelésének programját. Ám a burzsoá köztársaság idején nem valósulhatott meg ez a program. Viszont Szlovákia mai fejlődése messzemenően túlszárnyalja mindazt, amit e program tartalmazott. Népeink együtt küzdöttek és közösen köszönik szabadságukat a Szovjetuniónak. Az a történelmi tény, hogy a Csehszlovák Köztársaság a felszabadulás után új alapokon, népi demokratikus államként a csehek és szlovákok közös hazájaként újhodott meg, a CSKP marxizmus-leninizmusra épülő politikájának óriási győzelmét jelenti. A párt mindjárt a felszabadulás után hozzáfogott Szlovákia legégetőbb kérdéseinek megoldásához. Helyreállítottuk a háborúban megsemmisült üzemeket és a közlekedést, Szlovákiába költöztettük át a cseh határvidék egyes üzemeit. Oj ipart kezdtünk építeni. Ez nem egyszerű megállapítás, hanem konkrét gazdasági és kulturális intézkedés, a munkásosztály és a párt széleskörű politikai segítsége volt a szlovák reakció ellen folytatott harcban, s ez képezte Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális felemelkedésének alapját. Persze Szlovákiában is akadnak egyesek, akik nem látják az újat és nagyot a nemzetiségi kérdés megoldásában, az ipar hatalmas fejlődését, a mezőgazdaság gyarapodását, a szlovák nemzeti kultúra fejlődését, hanem csak a központi hivatalok és dolgozóik számának növekedésében látják a nemzetiségi kérdés megoldását. Ám biztosíthatom a CSKP Központi Bizottságát, hogy a szlovákiai munkások és dolgozó parasztok, a dolgozó értelmiségiek lelkesedéssel fogadják az alkotmánytervezetet és a szlovák nemzeti szerveknek benne kifejezett szerepét. Az ipar rohamos építése, a mezőgazdaságban végbement átalakulások, a kultúra felvirágzása a művészet és a kultúra terén in életre keltette a szlovák nemzet hatalmas alkotóerőit. Nem egészen 15 év alatt négy szlovák nemzeti opera született. Kiváló képzőművészeti alkotások születtek, mint például a szovjet hadsereg bratislavai emlékműve. Fejlődésnek indult a szín- és filmművészte. Oj, értékes irodalom született. A szabad haza 15 éve alatt új győzelmet arattunk, győzött a szocializmus hazánkban. Nemzeteink, amelyeket a történelemben sok közös dolog fűzött össze, szilárdan egyesültek a szocialista építésben és a nép politikai, erkölcsi egységének egyik alappillérét képezik. Nemzeteink a 15 év alatt szocialista nemzetekké fejlődtek. A szabad élet 15 éve alatt Szlovákiában végbement óriási átalakulások, a boldog és gazdag élet távlata arra kötelez bennünket, hogy még jobban teljesítsük kötelességeinket és drága pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével még bátrabban haladjunk előre a szocializmus és a kommunizmus felé. (A CSKP KB 1960. április 7-8-i ülésén elhangzott felszólalásból.) ÜJ SZŐ 5 * 1960. április 28. « 1