Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-23 / 112. szám, szombat

M a bölcsebbek az emberek Sokáig dühöngött a világban a hidegháború. Jelenségeivel még ma is találkozunk. De a hosszú évek alatt nem csitult a népek békeharca sem, nem lankadt az emberek állandó törekvése: háború és vérontás nélkül élni. Öt, tíz, tizenöt évvel ezelőtt is szenvedélyesen óhajtották az emberek azt, amit ma is óhajtanak: a békét. Példa erre - többek között —, hogy a burzsoá politikusok választások előtt mindig ugyanazzal a fogással éltek és élnek: bizonygatják választóiknak, hogy teljes szívvel a béke megszilárdítása, a háborús veszély elleni küzdelem alapján állanak. Persze, nemegyszer megszegik ígéreteiket. Truman 1948-ban békét ígért az amerikaiaknak, de elárulta azokat, akik bíztak benne és rászavaztak. Elnöksége alatt kezdődött a koreai háború. Ámde az utóbbi években a világ közvéleménye bölcsebb lett, tisztábban lát. Először akkor érzékeltem ett, amikor Harlem fölött átrepült a szovjet szputnyik. Emlékszem, két háztömbhosszat kellett mennem a borbélyomig. Mentem, és - mi az, csoda *örtént? — olyan emberek, akik szóbaállni is féltek a „vörös Robesonnal", most egyszerre nagyon barátságosan F. Ronovský: A vöröshajú lány köszöngettek. Amikor pedig beléptem a borbélyműhelybe, azt hittem, hogy valami keleti kényúr lett belőlem: az ottlévök hajlongva fogadtak, majd a földig nem hajoltak előttem. „Magának volt igaza" - mondogatták nekem. Természetesen, addig is sokan tudták, hogy hazug a propaganda, amely agresszivitással rágalmazza a Szovjetuniót; a szputnyik azonban tömegei felvilágosodás kezdetét jelentette. Ezt a folyamatot különösen megerősítette Ny. Sz. Hruscsov látogatása az Egyesült Államokban. Es ffa az emberek bölcsebbek lettek, ez azt jelenti, hogy erösebbekké is váltak. Amerika haladó erői az egész világ, a legkülönbözőbb fajok és nemzetiségek támogatásával egész sor kalandtól tartották már vissza a háború megszállottan. Tudjuk, hogy MacArthur generális a koreai háború idején atombombákkal akart Kínára támadni Ámde erre még Truman se szánta rá • magát, mert félt a közvéleménytől. Eden, volt angol miniszterelnöknek Q londoni Timesben megjelent emlékirataiból megtudjuk, hogy Dulles be akart watkozni a vietnami háborúba. Ezt se engedte meg az amerikai nép. Ma már a közvélemény hatalmas erővé vált. Persze, a háborús veszély csökkenésében más tényezők is közrejátszottak. Azok, akik szerettek volna háborút kezdeni, most búsan, töprengve nézik a térképet: a Szovjetunió — kétszázmillió, Kína - hatszázötvenmillió! És milyen nagy a szocialista országok gazdasági és technikai ereje! Nem, békés együttélés nélkül nem megy a dolog ... Igaz, a nyugat dagályos frázisokkal takargatja hátrálását. „Megindult a harc az emberek eszéért és szívéért'' — szavalják. Hogyan fest a harc „az emberek eszéért és szívéért" — azt jól megmutatták a legutóbbi események Fajgyűlölő, náci kirohanások szennyes hulláma söpört át Európán. Ezt a figyelmeztetést nem szabad lebecsülnünk! Nézzünk szembe az igazsággal: a fasizmus maradványai nemcsak Nyugat-Németországban, másutt is léteznek. Az új nácizmus gyökereit azonban Nyugat-Németországban kell keresnünk ... Fennmaradtak a második világháború után, mert az amerikaiak támogatják Adenauert. Miért? Mert a NATO-politika alapja a német militarizmus feltámasztása. Ezért viselkednek oly pimaszul a fasiszták. Napirenden a kérdés: béke lesz-e vagy sem? Mindenütt a világon tudják ezt az emberek. Szemem előtt vonult el a fasiszta provokációk ellen tüntető londoniak ötvenezer főnyi tömege. Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy a békéért minden területen s így a zene világában is harcolni kell. PAUL ROBESON iBBsssBBBaEBasBBEBaaBEBaBBSSBSBESBBBSBaBBssBraBsasBBBBr (Folytatás a 7. oldalról) négyemeletes faházaknak a lakói közé a Boerum Street valamikor tisztességes környékének ebbe a szégyenfoltjába. Már láttam ugyan több száz olyan családot, amelyik szűk, sötét, düledező nyomortanyákban lakik a város különböző pontjain, de az öreg Sam „lakása" a legszörnyűbb, legnyomasztóbb, legfojtogatóbb levegőjű odú volt, amelyet valaha is láttam. Egyetlen helyiségből állott, mindössze hat láb széles és tíz láb hosszú, s volt benne egy asztal, egy ócska bőrönd, egy régi jégszekrény, rengeteg halom papír és lim-lom. Alig volt hely arra, hogy két ember megálljon a szoba közepén. Valósággal megszédültem ... Ennek az öreg néger házaspárnak az élete a Brooklyn nyomornegyedében talán a legsivárabb volt, amivel életemben találkoztam. - Valójában nem is élünk - mondotta az asszony, ez a beteges, nyomorék, szánandó figura. - Éppen csak tengődünk ... Williamsburgban mindenféle borzalmas lakásviszonyokat találtam düledező házakat, kormos o"árépületekhez tapadó viskókat, bérkaszárnyák romjait... '~'És azok az emberek, akik ezekben a penészes otthonokban tengődnek, mind ki szeretnének jutni onnan. De nem tudnak. A szociális gondozó ... . • - Le vagyok égve, egy vasam sincs és éhes vagyok - mondtam az egyik szomszédnak az Upper West Side-en levő nyomortanyán az egyik délután. - Menjen el a szociális gondozóhoz - válaszolta -, ott majd kap valamit. A szociális gondozó az East Sth Street 330 sz. alatt már zsúfolásig tömve volt, amikor reggel odamentem. A bejáratnál egy férfi ült egy asztalnál, sorszámot adott és azt mondta, foglaljak helyet. Körülöttem csupa elesett ember volt, kopottruhájú férfiak és nők. Sápadt, fáradt, levert emberek, öreg nyomorult emberek, alig állták a lábukon, csak vánszorogtak, amikor sorszámukat kiáltották, hogy menjenek be a beszélgetőbe. Öcska ruhámban, borotválatlan arcommal, piszkosan valóban olyan voltam, mint akinek már csak ez a lehetősége van. Senki sem nézett meg. Leültem tehát és vártam, csaknem három órát. Végül szólították a számomat és egy mogorva középkorú nő behívott a nagy helyiség egyik oldalán felállított kis beszélgető fülkébe. — Nem tudott valami munkát találni magának? — kérdezte szigorúan a nő. Azt mondtam neki, hogy hónapokon át kerestem mindenféle alkalmi munkát, de hiába. Azt is mondtam, hogy egy vasam sincs. — Magának tudnia kellene gondoskodnia önmagáról — válaszolta —, hisz valami munka csak akad magának New Yorkban. Erre azt válaszoltam, hogy eddig kölcsönökből éltem és valóban nem tudok munkát találni magamnak. Nem volt más kiút számomra, csak a szociális gondozó — mondtam. A város nem hagyhatja, hogy éhen veszszek. — Azt akarja nekem mondani, hogy nem talál munkát? - kérdezte szinte kiabálva. — Nézzen csak körül kint a szobában s mondja meg őszintén, azt hiszi-e, hogy olyan rossz helyzetben van, mint kint a legtöbbje. Alig hiszem. Az egyik menedékhelyen adhatunk magának enni, meg szállást éjszakára. Na ezt akarja? — Asszonyom, bármilyen segítséget elfogadok. De miért nem kaphatok segélyt? Pénz kell, hogy éljek és nincs munkám — mondtam. Felkapta a kérvényemet. — Ezt mi sohasem fogjuk jóváhagyni. Rossz helyzetben van, az igaz, de sokan még rosszabbul állnak. Felkeltem és otthagytam. Helyzetemet nem találták segítségre méltónak. Megtudtam tehát, hogy az a 335 ezer ember, aki segélyben részesül, nyilván még rosszabb körülmények között él, mint én... A rádioizotópok birodalmában A ráaioizotópok készítése és felhasználása a modern tudomány egyik legújabb vívmánya. Az egészségügyben, például a gyógyításban és a kutatásban egyaránt felbecsülhetetlen jelentőségű. A rádioizotóp-sugarak képesek megsemmisíteni a rákos szöveteket, vagy kimutatni valamilyen rejtett rákos góc helyét. Segítségükkel megállapítható az agydaganatok pontos helye és fekvése. A jód-rádioizotóp éppúgy, mint a természetes jód, a pajzsmirigyben lerakódik és túltengés esetén csökkenti a beteg mirigy fokozott működését. De az orvostudomány mellett az ipar számos ágazatában is egyre szélesebb tere nyílik a rádioizotópok kutató- és gyakorlati célokra való felhasználásának. A rádioizotop a hegesztőtechnikában ma már nélkülözhetetlen segítőtárs; a legprecízebb és legmegbízhatóbb mérőeszköz, ha valamilyen cső falát, lemez vastagságát mondjuk a milliméter ezredrészének pontosságával kell lemérni. A rádioizotópok felsorolását még hosszasan folytathatnánk, hiszen jelenleg Csehszlovákiában már százötven különböző gyár, kutatóintézet, egészségügyi intézmény dolgozik rádioizotőpokkal. A rádioizotóp-szükséglet óriási iramú ernelkedését az alábbi statisztika szemléltetően bizonyítja: az 1954-PS évet alapul véve 1956-ban a szükséglet háromszoros volt, 1957-ben harmincszoros, 1958-ban nyolcvanszoros és 1959-ben százhetvenszeres. E bevezetés után azt is el kell mondani, mi is tulajtiónképpen a rádioizotóp lényege, honnan szerzik be ezek az intézmények rádioizotópszükségletüket és egyáltalán hogyan alkalmazzák. Az utóbbi már csak azért is igényel magyarázatot, mert a rádioizotópok szakszerű kezelése nagyfokú elővigyázatosságot igényel, ellenkező esetben szörnyű károkat okozhat, elpusztít embert, anyagot, mindent, ahová sugara elér. A rádioizotópok lényegéről röviden annyit, a természetes elemektől abban térnek el, hogy különböző sugarakat bocsátanak ki magukból. Létezik például természetes jód és rádioaktív jódsugárzó jód, azaz jódrádioizotóp. A rádioizotópok kis mennyiségben előfordulnak a természetben is, ma már azonban mesterségesen készítik az atomreaktorokban, mert olcsóbbak és minőségileg is sokkal értékesebbek, mint a ritka és drága természetes rádioaktív elemek. Jóformán minden természetes elemnek elkészítették a rádioizotópját. Ezek vegyileg semmiben sem különböznek a nem sugárzó természetes elemektől, normálisan keverednek, vegyülnek, de továbbra is sugároznak és ezért az ilyen keverékekben, vegyületekben könnyen követhetők. Ez úgy történik, hogy maga a sugárzás egy aránylag egyszerű, könnyen kezelhető készülékkel felfogható és ereje lemérhető. Prága— Holešovice negyedének egy Az ún. kesztyűs szekrény tökéletesen védi a környezetet a rádioaktív anyagok káros hatásától. Dr. Morávek rádioaktív szénnel jelzett rákellenes gyógyszert készít alkalmazásának négyemeletes épületén szerény tábla jelzi, hogy itt székel a „Rádioizotópok kutatásával, gyártásával és felhasználásával foglalkozó intézet". Elérkeztünk tehát oda, ahonnan a rádioizotópokat szétküldik rendeltetési helyükre. Az intézet tudományos dolgozói: Oldfich Štepan és Emil Plander mérnökök vesznek pártfogásukba. Először az intézet küldetéséről beszélnek, majd végigvezetnek a laboratóriumokon. Az intézet — éveinek számát tekintve — nem fiatal, ezelőtt negyven évvel mint Állami Rádiológiai Intézet kezdte működését. A tudomány akkori állásának megfelelően a természetes rádioaktív anyagok kutatásával, mérésével, ionizáló sugárzások meghatározásával foglalkozott. Ha azonban jelenlegi feladatainak alapján ítéljük meg, akkor a legfiatalabb, legújabb kutatóintézetek közé kell sorolnunk, mert a különböző rádioaktív anyagok békés célokra való felhasználása a népgazdaságban még gyermekcipőben járó tudomány. Forradalmi változás akkor következett be munkájukban, amikor a Szovjetunió megkezdte a rádioizotópok rendszeres szállítását hazánkba. A fíežben mm Érdekességek A GÁZLÁNG VÁGJA A BETONT A. Bricskin, a kazahsztáni bányászati és kohászati intézet professzora, olyan készüléket dolgozott ki, amelynek segítségével a gázláng óránként 6—10 méter hosszúságban vághat 6—8 centiméter vastag vasbetonlapot. A mindössze négy és fél kilogramm súlyú készülék további tökéletesítése teljesítményének 50—70 százalékos emelését teszi" lehetővé. SZÁLÍTHATÖ HÁZ Szovjet tudósok részére különleges házat gyártanak. Sarkvidéki hideg és trópusi meleg ellen kettős fala nyújl hőszigetelést. A falak műanyagból készültek. az egész ház szétszedhető és rövid idő alatt felállítható. A 11 mázsa súlyú ,,ház"-ban a kutatók megtalálják a legszükségesebb kényelmet. A rádioaktív jódot főleg a rákos megbetegedések gyógyítására és a pajzsmirigy működésének tanulmányozására használják. A jód-rádioizotópot távolról kezelhető pipettákkal adagolják az erre a célra készült különleges edényekbe. felépített csehszlovák atomreaktorban egyelőre elenyésző mennyiségű rádioizotóp készül, úgyhogy szükségleteinket jóformán kizárólag szovjet behozatalból látjuk el. A különböző rádioizotópok különféle súlyú és típusú őlomtartályokban érkeznek. Van köztük 40 kg-ot nyomó, de a 400, sőt 2000 kg-os .ólomtartály sem ritkaság. A szétadagolásig és szétosztásig föld alatti páncélkamrákban raktározzák el őket. A szétadagolás különleges, kívülről kezelhető szekrényekben, kívülről kezelhető pipettákkal történik. Egyébként a laboratóriumokban mindenütt ólomkockák, ólomüvegek mögött vannak a rádioaktív anyagok, hogy a sugárzás ne érje közvetlenül a dolgozókat. Ezenkívül minden helyiségben ionizáló sugarak mérésére szolgáló mérőműszerek jelzik, ha a megengedettnél erősebb a rádioaktív sugárzás. A dolgozók pedig kis, zsebben hordható mérőcsövecskéket használnak, hogy állandóan ellenőrizhessék saját magukat. A szétadagolt rádioizotópok aktivitását lemérik, majd ismét ólomládákba helyezik és csak ezután kapják meg az üzemek, kórházak stb. Itt kezelésük. ismét szakavatott kezekbe kerül, mert rádioizotőpokkal kizárólag hozzáértő személyek dolgozhatnak. Az intézetnek pontos áttekintése van arról, hol mennyi és milyen rádioizotóp van. A kutatóintézetnek azonban nemcsak, hogy úgy mondjuk, a disztribúció a feladata. A rádioizotópok gyakorlati felhasználása nem állhat meg a mai színvonalon. A következő években az eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben kell az atomenergia felhasználásának a népgazdaságban érvényesülnie. Az intézet kutatómunkáját tehát arra összpontosítja, hogy a rádioizotópok a termelésben is elfoglalják helyüket. Már eddig is komoly sikereket értek el az úgynevezett jelölt vegyületek kutatása, készítése és alkalmazása terén. Több mint ötven egyszerű és szerves vegyületet állítottak elő, amelyek molekulájában egy bizonyos atomot ugyanazon elem rádioizotőpjával helyettesítenek. Az így megjelölt vegyület - bármilyen anyagba kerül - sugárzást bocsát ki, amely még akkor is, ha igen gyenge, felfogható, követhető és ezáltal megállapítható a jelölt vegyület mozgása, átváltozása, élettartama, hatása, felszívódása stb. A jelölt vegyületek segítségével a vegyi iparban, biológiában, orvostudományban, iparban, mezőgazdaságban fontos problémákat lehet megoldani. Például a rádioaktív szénnel jelölt rákellenes gyógyszer hatása a rákos szövetre működés közben ellenőrizhető. A jelölt elemek előállítása terén világviszonylatban is az élen járunk, exportáljuk a Szovjetunióba, a néni demokratikus államokba. A kutatóintézet nemcsak rádioizotópokat bocsát az intézmények rendelkezésére, hanem a saját terveik alapján és saját műhelyükben készült gépeket, műszereket is, amelyekre az illető üzemeknek a rádioizotópok alkalmazásánál szüksége van. Az intézet különben is állandó kapcsolatot tart fenn a radioizotópokkal dolgozó üzemekkel, kutatóintézetekkel, koordinálja a kutatómunkát, segít az egyes feladatok megoldásában és saját kutatómunkáját is aszerint irányítja, mire van az adott helyzetben ennek vagy annak az üzemnek szüksége. A kutatóintézet dolgozói kedvvel, lelkesedéssel végzik veszélyes, sok türelmet, állandó tanulást, továbbképzést igénylő munkájukat. Az atomfizikában még igen sok kiderítetlen probléma vár megoldásra. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az atomenergia békés felhasználásának minél szélesebb teret találjanak. KIS EVA, ÜJ SZÖ 8 + 1960. április 23.