Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-20 / 109. szám, szerda

Äz új-zélandi miniszter­elnök Moszkvában Moszkva (ČTK) Walter Nash, Üj­Zéland miniszterelnöke április 18-án a szovjet kormány meghívására Moszkvába érkezett. A repülőtéren a szovjet kormány nevében A. Mi­kojan, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyettese fogad­ta Üj-Zéland miniszterelnökét. Üd­vözlő beszédében rámutatott arra, hogy az államférfiak látogatásai rendkívül hasznosak az új háború kirobbanása veszedelmének elhárítá­sára és hozzáfűzte, a szovjet kor­mány és elnöke, Nyikita Hruscsov minden tőlük telhetőt megtesznek e kapcsolatok kibővítésére. Walter Nash új-zélandi miniszter­elnök válaszában a többi között hangsúlyozta, hogy Üj-Zéland népe tiszteletben tartja a hatalmas Szov­jetunió nemzeteit és baráti érzelme ­ket táplál irántuk. Az új-zélandi miniszterelnök ápri­lis 19-én a moszkvai Kremlben hiva­talos látogatást tett Kiiment Vorosi­lovnál, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnökénél. A két államférfi szívélyes baráti beszélge­tést folytatott. Kedden délelőtt pe­dig felkereste A. I. Mikojant, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét. fi szovjet dolgozók méltóan ünneplik V. I. Lenin születésének 90. évfordulóját Moszkva (ČTK) - A Szovjetunió gyárainak munkaegyüttesei e napok­ban Lenin-műszakot tartanak, hogy méltóképpen ünnepeljék V. I. Lenin születésének 90. évfordulóját. Igy például a Krasznij Ekszkavátor ki­jevi gyár és valamennyi kijevi üzem április 22-ig, Lenin születésnapjáig teljesítette négyhónapi tervét. A Krasznij Ekszkavátor terven fe­lül három baggert gyártott. A Trjocgornaja Manufaktura moszkvai textilkombinát terven felül több mint 1 millió 200 ezer méter textilt gyárt. A Temirtani Nagyol­vasztó építői egy héttel a határidő előtt befejezték egy kokszoló szere­lését. A lenini vasárnap április 17-én rendezett akciójának keretében a Szovjetunió városaiban a dolgozók brigádmunkával vettek részt a váro­sok és falvak szépítésében. Csou En-laj Delhibe érkezett Szovjet katonai küldöttség utazott az USÁ-ba A Szovjetunió katonai főiskolái előadói­nak és hallgatóinak csoportja április 18-án Moszkvából az USÄ-ba utazott, hogy vi­szonozza az USA nemzeti katonai aka­démiája tanárainak és hallgatóinak április 1—4-i moszkvai látogatását. A látogatás az USA és a Szovjetunió katonai fő­Iskolái tiszti csoportjai kölcsönös látoga­tásáról szóló egyezmény alapján valósul meg. A csoport több napig tartózkodik az USA-ban, felkeresi a katonai Iskolákat, megtekinti Washingtont és New Yorkot. Manolisz Glezosz éhségsztrájkba lépett Athén (ČTK) — Manolisz Glezosz görög nemzeti hős éhségsztrájkba lépett. Ily módon tiltakozik az ellen, hogy súlyos bűncselekményekért el­ítélt gonosztevőkkel együtt tartják fogva. Glezöszt tudvalevőleg a közel­múltban Korfu szigetére, a gonosz­tevők börtönébe szállították. A ha­lálraítélt gonosztevők közös cellá­jába helyezték el Görögország nem­zeti hősét. De Gaulle Amerikába utazott Párizs (ČTK) De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke ápri­lis 18-án hivatalos látogatásra Ame­rikába utazott. De Gaulle Kanadába, az USA-ba, továbbá Guayana, Marti­nique és Guadeloupe francia terüle­tekre látogat. A francia elnök Otta­vában a kanadai államférfiakkal tár­gyal. Ezután felkeresi Quebec, Mont­real és Toronto városokat. De Gaulle tábornok április 22-én Washingtonba utazik, ahol Eisenho­wer elnökkel folytat majd megbeszé­léseket. Franciaországban megváltoztatják a rendkívüli állapotról szóló törvényt Párizs (ČTK) A Journal Oficiel dekrétumot közölt, amellyel meg­megváltoztatják a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló 1955. április 3-i törvényt. E dekrétum alapján a kor­mány saját hatáskörében kihirdetheti a 12 napig tartó rendkívüli állapotot. A további meghosszabbításról a par­lamentnek kell döntenie. Az eddig érvényben levő törvény szerint a rendkívüli állapotot — minden idő­tartamra — csakis a parlament hir­dethette ki. ÖSSZEESKÜVÉS VENEZUELÁBAN Caracas (ČTK) fit venezuelai kor­mány közölte, hogy kormányellenes összeesküvést lepleztek le, amelyet Castro Leon volt tábornok szervezett. A kormányközlemény beszámol ar­ról, hogy megtették a szükséges biz­tonsági intézkedéseket és hogy a ka­tonai egységek, a szakszervezetek és politikai pártok készültségben van­nak. I Rangún (ČTK) - Csou En-laj, a | Kínai Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke négynapos burmai láto­gatás után április 19-én reggel re­pülőgépen Indiába utazott. A repülőtéren U Nu, Burma mi­niszterelnöke, valamint Burma továb­bi képviselői és a diplomáciai testü­let tagjai búcsúztak a vendégtől. Csou En-laj Cshen I-nek, a Kí­nai Népköztársaság külügyminiszte­rének és Csang Han Fúnak, a kül­ügyminiszter helyettesének kíséreté­ben április 19-én délután Nehru in­diai miniszterelnök meghívására egy­heti hivatalos látogatásra Delhibe érkezett. Kínai-burmai közös nyilatkozat RANGÚN (ČTK) - RANGUNBAN ÁPRILIS 19-ÉN A CSOU EN-LAJ, A KlNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAM­TANÁCSÁNAK ELNÖKE ÉS U NU BURMAI MINISZTERELNÖK KÖZÖT­TI NÉGYNAPOS TANÁCSKOZÁS BE­FEJEZŐ RÉSZEKÉNT KÖZÖS KlNAI­BURMAI NYILATKOZATOT ADTAK KI. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a két államférfiú a két országot ér­deklő kérdésekről baráti és őszinte mederben tárgyalt. A két miniszterelnök megállapí­totta, hogy a békés egymás mellett mm n élés öt elvének szellemében készek még jobban megszilárdítani a két or­szág közötti gazdasági együttműkö­dést, bővíteni a kereskedelmi és kul­turális kapcsolatokat s mielőbb vég­legesen megoldani a határkérdést. A két miniszterelnök hangsúlyoz­ta a kínai-burmai baráti kapcsola­tok megszilárdításának szükségessé­gét és kifejezte meggyőződését, hogy a béke megőrzése az egész világ ér­deke. Csou En-laj a kínai kormány nevé­ben U Nu burmai miniszterelnököt baráti látogatásra meghívta Kínába. U Nu a meghívást elfogadta. BR9KWWW——— Véget ért Finnország és Belgium kommunista pártjainak kongress?usa Helsinki (ČTK) — V Pessi, Finnország Kommunista Pártjának főtitkára április 18-án, Finnország Kommunista Pártja XII. kongresszusának utolsó napján kijelen­tette: „Finnország Kommunista Pártja a nemzetközi kommunista mozgalom közös frontján a békéért, a demokráciáért, 'a szabadságért és a szocializmusért harcol. Pártunk eszmeileg szilárd, mert tevékeny­ségének alapját a tudományos szocializ­mus, a marxizmus-leninizmus képezi, mert olyan tagjai vannak, akik ismerUl feladataikat és céljukat. V. Pessi beszédében rámutatott arra, hogy az ország a gazdasági nehézsége­ket csupán azon közgazdasági politika alapján fogja tudni legyőzni, amelyet Finnország Kommunista Pártja és a Finn Nép Demokratikus Szövetsége javasol. Fzen politika lényege az árucsere-forga­lom és a gazdasági együttműködés foko­zása a Szovjetunióval, a szocialista or­szágokkal és a gyarmati járom alól fel­szabadult államokkal. V. Pessi főtitkár záróbeszéde után a kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a Központi Bizottság jelentését. Ezután megválasztották a harmincötta­gú Központi Bizottságot, a Központi Bi­zottság 10 póttagját és az ellenőrző bi­zottságot. A kongresszus küldöttei ezután több határozati javaslatot hagytak jóvá. Április 18-án véget ért Belgium Kom­munista Pártjának XIII. kongresszusa is. A zárszóban J. Bllme. a BKP KB titkára hangsúlyozta a Németország újrafelfegy­verzése, valamint Kongó lakóinak elnyo­mása elleni harc szükségességét. További összetűzések a Délafrikai Unióban Johannesburg (ČTK) - A Délafri­kai Unió több városában április 18-án és 19-én összetűzések voltak a rend­őrség és a néger lakosság között. East London város néger negyedében több mint 400 személyt tartóztattak le. További letartóztatások voltak Jo­hannesburgban és más városokban. Az afrikai nemzeti kongresszus egyheti tiltakozó sztrájkot hirdetett. Április 19-én, a sztrájk kitörésének napján valamennyi nagyobb városban készültségbe helyezték a rendőrsé­get és a katonaságot. A sztrájkkal egyidejűleg megkezdődött mindazon cégek bojkottja, amelyek a faji meg­különböztetési politikát követik. A dunai svábok karlsrahei találkozója Karlsruhe (ČTK) A Duna menti orszá­gokból kitelepített németek április 18-án Karlsruheben rendezett összejövetelükön revansista követeléseikkel álltak elő. „A dunai svábokhoz" Hermann Veit, Baden-Würtenberg tartományi kormányá­nak miniszterelnöke intézett beszédet. Ki­jelentette, hogy a kitelepített németeknek nemzetközi jogszabályokkal biztosítani kell „jogukat a hazára" és sohasem szabad megengedni, hogy „ártatlan embe­rek szenvedjenek kormányaik hibája miatt". A dunai svábok a Duna ment) országok polgárai voltak, Hitler kormánya nem volt tehát az ő kormányuk, és nem saját hibáikért telepítették ki őket. Veit hangsúlyozta, hogy a dunai svábok min­dig jó németek voltak, és dicsőítette a német közösség iránti érzelmüket. A Szovjetunióban rövidesen a hangnál háromszor nagyobb sebességű repülőgépeket terveznek Moszkva (ČTK) — A szovjet szak­emberek jelenleg olyan repülőgépek tervein dolgoznak, amelyek óránkénti 3500 km-nyi sebességgel háromszoro­san múlják jelül a hang sebességét. B. Parakonszkij tudományos dolgozó a Moszkovszkij Komszomol április 16-i számában közölt cikkében azt írja, hogy ilyen repülőgépek gyár­tása a közeljövőben megvalósul. Ezek a repülőgépek a Szovjetunió legtávolabb fekvő pontjai közötti tá­volságot 2-3 óra alatt hidalják át. Az USA katonai támasz­pontja támogatja a kubai banditákat Kuba (ČTK) - Fidél Castro, Kuba miniszterelnöke kijelentette, hogy Kuba szigetének keleti részében, Guantanamoban létesített amerikai katonai támaszpont támogatja a ban­diták csoportját, amely a Sierra Maestra hegységben garázdálkodik. E csoport élén Manuel Beaton kalan­dor áll, aki valaha Castro hadsere­gében szolgált. Később gyilkosság miatt börtönbe vetették, azonban si­került megszöknie a Sierra Maestra hegységbe. Beaton csoportja fellá­zadt a kubai kormány ellen. Castro miniszterelnök az újság­írók előtt kijelentette, hogy a guan­tanamoi támaszpont amerikai katonai parancsnoksága „kapcsolatot tart fenn a Beaton ellenforradalmi cso­porttal. Moszkvában április 18-án az 1960— 165-ös évekre aláírták a szovjet-kanadai kereskedelmi egyezményt. (ČTK) A sanghaji hajógyárban elkészült az első kínai 16 975 tonnás tengerjáró hajó, amelyet kínai mérnökök terve szerint Kínában készült anyagból és alkatrészek­ből gyártottak. (ČTK) STUTTGART nyugatnémet városban megalakították a Bundeswehr atomfel­fegyverzés ellenzőinek új szervezetét, ,,A békéért és a szociális biztosításért küzdő szövetséget". (ČTK) PÉNTEKEN óriási tüntetés zajlott le a dél-angliai aldermastoni atomfegy­vergyártási kutatóintézet kapui előtt. A képen: svéd, francia és ameri­kai küldöttségek a tüntető felvonuláson. (Telefoto ČTK - UP) kérdés Mire jó a krétai rakétatámaszpont? A z Északatlanti Szövetség állan­dó katonai bizottsága néhány napja Washingtonban jóváhagyta azt a tervet, hogy Kréta görög szigetet rakétakiképzö-lőtérré változtatják. A terv megvalósítása ötvenmillió dollárba kerül és a NATO közös alapjából fogják fedezni. Ha a szá­mítások beválnak, jövő tavasszal ha­sonló események színtere lesz Kréta, mint amilyenek a floridai Canaveral­fokon játszódnak le. A terv iránt a bonni kormány ta­núsítja a legnagyobb érdeklődést. Strauss hadügyminiszter nem egy tárgyalást folytatott a görög hivata­lokkal nyugatnémet támaszpontok Görögországban való elhelyezéséről, s ugyanebben az ügyben Olaszor­szággal, Spanyolországgal, Törökor­szággal és Angliával is tárgyal. Per­sze tudvalevő, hogy Nyugat-Német­ország atlanti szövetségesei egyálta­lán nem lelkesednek azért, hogy a Bundeswehr önálló támaszpontokat létesítsen külföldön. A NATO-tanács legutóbbi ülésén a tagság többsége ellenezte azt a tervet, hogy a német militaristák visszatérjenek Spanyol­országba. A NATO tagállamai azzal akarják kielégíteni a bonni táborno­kok óhaját, hogy beleegyeznek a „közös létesítményekbe". Ügy vélik, hogy ily módon jobban ellenőrizhe­tik Nyugat-Németország katonai erejének gyors növekedését. Ilyen jellegzetes terv az is, hogy Krétát a NATO kollektív támaszpont­jává változtatják. A nyugati lapok hangoztatják, hogy a bonni katonai hivatalok részt vesznek a tervben és a Bundeswehr majd „megfelelő alkalomhoz" jut. Bizonyára nem aka­dály az sem, hogy a párizsi egyez­mény értelmében Nyugat-Németor­szág még mindig nem rendelkezhet rakétafegyverekkel. A bonni kormány világosan éreztette, hogy szívesebben létesítene saját kato­nai intézményeket, mint közös igazgatás alatt álló támaszpontokat külföldön. Pél­dául a cognaci francia katonai támasz­pont szolgálhat. A franciák itt felaján­lották Nyugat-Németországnak, hogy használják közösen a támaszpontokat, ám a bonni hadügyminisztérium „nem tartja megfelelőnek a támaszpont felszerelését." Kréta esetében Bonn bizonyára egyelőre csak a közös „elszállásolással" elégszik meg. A Bundeswehrt irányító régi hit­lerista tábornokok éppen elég tapaszta­latot szereztek Krétán. 1941-ben meg­szállták és a háború egész ideje alatt kiképzőtelepeket, támaszpontokat és „üdülő intézményeket" tartottak fenn. Kréta már az ókorban híres volt la­birintusáról, amelyben Theseusz legyőz­te a minotauruszt. Korunkban rakétatá­maszpont létesítése aligha öregbítheti Kré­ta dicsőségét. Ellenkezőleg. A NATO tag­államok bejelentett szándéka ellentmond a népek békevágyainak, ellentmond a vi­lág követelésének: egyezzenek meg a le­szerelésről. (J. H.) Mali és Madagaszkár közelebb jutott függetlenségéhez? A napokban a Francia Nemzet­közösség két állama, — mely négyszer olyan nagy, mint Franciaország, — nyerte visz­sza függetlenségét. Madagaszkár és a Mali Államszövetség miniszterel­nökei egyezményeket írtak alá, ame­lyeket a közeljövőben az egyezmé­nyeket aláíró három ország parla­mentjei elé terjesztenek ratifiká­lásra és nyilvánosságra hozzák szö­vegüket. Milyen lesz a két új állam további kapcsolata Franciaországgal? Vissza­nyerik tényleges szabadságukat? Eddig csak annyit tudunk, hogy az egyezményekben még sok a ho­mályos pont. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy azok az orszá­gok, amelyek 1958-ban kimondott gyarmatok voltak, 1959-ben megsze­rezték autonómiájukat, ma pedig ki­vívták függetlenségük hivatalos el­ismerését. A majdnem egy éve fennálló régi alkotmányok már el­évültek és felülvizsgálandók. Az ese­mények nagyon gyorsan folytak. A függetlenségüket visszanyerő új államok valószínűen májusban belép­nek a „felülvizsgált nemzetközösség­be", ahogyan most hivatalosan a francia birodalmat nevezik. A Mali Államszövetség és a Mal­gas Köztársaság kéri majd felvéte­lét az ENSZ-be. Az egyezmények értelmében a két államnak diplomá­ciai képviselete lesz az általuk ki­választott országokban. Más orszá­gokban Franciaország fogja őket képviselni. Katonai téren mindkét államnak lesz saját hadügyminisz­tere, de a francia katonai támasz­pontok Dakarban, Tzssz Szaliban és Bamakóban, továbbá a madagaszkári Dégo Szuarezben, Ivatóban, Fort Dauphinben és Tamatavában tovább­ra is megmaradnak. Gazdasági téren mindkét állam a frankövezetben marad. Lehet ugyan saját pénzneme, de azzal a feltétel­lel, hogy szilárdan meghatározott arányban a frankra fog támaszkodni. Az új államok a francia kormány és a nemzetközösség képviselőiből ala­kult bizottsággal megtanácskozva kereskedelmi egyezményeket köthet­nek idegen államokkal. A „felülvizsgált nemzetközösség" elnöke De Gaulle tábornok lesz. A nemzetközösség végrehajtó taná­csa helyébe új szervet léptetnek, amely a nemzetközösség államfőit fogja egyesíteni, de nem lesz dönté­si hatásköre. Mivé válik a nemzetközösség új formája azokkal a népekkel szemben, amelyek szenvedélyesen küzdenek teljes függetlenségük kivívásáért? Láttuk már, hogy az események gyorsabban peregtek, mint ahogyan a törvények kidolgozói gondolkodtak. A francia vezetők nem tudják fel­tartóztatni az afrikai népek függet­lenségi mozgalmát és igyekeznek minél több pozíciót megőrizni. Az afrikai tömegek nem hajlandók a nemzetközösség keretén belül meg­maradni, hisz nem élveznének azonos jogokat Franciaországgal. Másrészt a francia élet minden terére súlyo­san kiható egyik legnagyobb prob­léma, Algéria kétségtelenül befolyá­solja majd az új kapcsolatok kiala­kulását. „Szenvedélyesen óhajtjuk, hogy Algériába visszaköltözzék a béke" ­jelentette ki néhány nappal ezelőtt Madeira Keita belügyminiszter, a Mali Államszövetség egyik vezető személyisége. „Ennek egyedüli útja a tárgyalások felvétele azokkal, akik már hat éve bátran küzdenek." Párizst nyugtalanítja az a kérdés, milyen álláspontra helyezkedhet a Mali Államszövetség, ha majd az ENSZ szeptemberi ülésszakán előter­jesztik az algériai kérdést. LOUIS LUC JJJ SZÖ 137 * 1960. április 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom