Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-16 / 106. szám, szombat

íresebbek (VIII. folytatás) Harc a tüzért Február elsején elfogyott a kon­zervhús. Alig maradt valami tüzelő: a mentőöv egy része, három kis deszkadarab és valami kis papiros begyújtáshoz. A gépházban is hideg volt: a motorok teljesen kihűltek. Mind a négyüket nyugtalanította a tüzelő kérdése. Hosszas tanakodás után Zigansin azt mondta: — Ki kell szivattyúzni a vizet a hajőürből, hogy eljussunk az üzem­anyagtartályhoz. — Értem, — bólintott Krjucskov­szkij. — A cső, amely az üzemanya­got a motorhoz vezeti, a tartály fe­neke fölött nyílik. Ez azt jelenti... — Azt jelenti - esett a szavába Poplavszkij -, hogy a tartály alján még kellett, hogy maradjon valami üzemanyag. — Talán elég ahhoz, hogy felmele­gítsük vele a motorokat — jegyezte meg Fedotov. Mind a négyen máris készen voltak munkához látni. Ekkor azonban vá­ratlan akadály adódott: a szivattyú felmondta a szolgálatot. Krjucskovszkij azonnal hozzáfogott a javításához. A többiek tőlük tel­hetően segítettek neki. Estére a szi­vattyú működni kezdett. — Holnap reggel munkához látunk. Két csoportban fogunk dolgozni: Poplavszkij velem, Krjucskovszkij meg Fedotovval, — mondta Zigansin. Február másodikán reggel a szi­vattyúnál megkezdődött a munka. Krjucskovszkij és Fedotov két óra hosszat dolgoztak. Az elárasztott ha­jőűrben lassan alábbszállt a víz. Zi­gansin és Poplavszkij csak egy óra hosszat dolgozhatott: a szivattyú me­gint bedöglött. A nap hátralevő ré­szében újból szétszedték, javítgatták s a négy ember versengett egymás­sal ügyességben, kitartásban és tü­relemben. Fáradozásuk végre meg­hozta gyümölcsét: a szivattyú me­gint okádni kezdte a vizet. Másnap újult erővel folytatták a i az oceanna A „Harmlnchatosnak" épen kell ma­radnia. Ebben mindnyájan egyetértet­tek. Február hetedikén korán reggel felmentek a fedélzetre. Mindnyájuk fejében megint csak az járt: „Honnan veszünk tüzelőt?" Zigansin a hajó korlátjánál állt, hirtelen társaihoz fordult s azt kiál­totta: - A lökéselhárítók! — Eltüzelhetjük mind a négyet! — helyeselt Krjucskovszkij és Poplav­szkij, Fedotov pedig örömében ha­talmas hurrát kiáltott. A moszkvai toronyóriás Négy óriási betonlábon munkát, már amennyi erejük az át- I élt szenvedések és nélkülözések után megmaradt. Egymást váltogatták a szivattyúkar mellett. Estére a víz kétharmadát sikerült kiszivattyúz­niuk a hajóűrből. Február negyedikén végre megpil­lantották a hajóűr alját. Leereszked­tek a lépcsőn. Nagy érdeklődéssel felemelték az üzemanyagtartály tete­jét. Valóban maradt benne nyersolaj. A négy emberre azonban keserves csalódás várt: hiába igyekeztek, fá­radoztak annyit, hogy az üzemanyag­tartályhoz jussanak — a tartályba egy szemmel észre nem vehető résen keresztül beszivárgott a sós tenger­víz. Leszállt az éjszaka. Agyonfáradtak a munkában, míg kiszivattyúzták a vizet a hajóűrből, de a négy ember közül egynek a szemére sem jött álom. Mindnyájuk gondolatai egy kér­dés körül keringtek — hol találnak tüzelőt, hogy megfőzhessék amúgyis szinte semmivé csökkent ebédjüket. Szétszedhették volna a fedélközi szál­lást vagy magát a fedélzetet, két­ségbeejtő helyzetük feljogosította volna erre. Ez azonban egyiküknek sem jutott az eszébe. Szerették a ha­jójukat, amely még így sérülten is nagyszerűen dacolt a viharral, a ten­gerrel. Szétszedni a fedélzetet? Sem­mi körülmények között sem lehet! Szergej Vasziljev: És győztek! Irigylem, kinek formás, munkált versben adatott dicsérni a hírt, a hősökét. Négy szív dobogott forró egy-iitemre, s visszaverte az óceán dühét. £s győztek! Tudtak szemtől szembe állni a veszéllyel, a halál tenyerén, s méltók lenni — történjen akármi — a Hazához, mely drágább mindennél. Csodás tettük bejárta már a földet, legendaként terjedt és száll tovább. — Igen, ilyenek, hősökké így nőnek, az eskütartó bátor katonák. Kónya Gábor fordítása. 1963-ban a világ legmagasabb épít­ményének tetejéről sugározza majd adásait a moszkvai televízió. A há­rom TV-adót (az egyik színes mű­sort ad) 150 kilométeres sugarú kör­zetben lehet majd kifogástalanul venni. Sok próbafúrás által nyert adatok összevetése után 1959 októberében Moszkvától északra egy sereg exka­vátor kezdte a földet „harapni" A lökhárítók - négy kemény au- S mintegy 70-80 méter átmérőjű kör­tógumi köpeny - a naszád oldalán > ben. így kezdődött meg látható for­lógtak, hogy biztosítsák kikötéskor a i mában az a munka, amelynek ered­parthoz ütődéstől vagy vontatásnál | ményeképpen elkészül a világ leg­megakadályozzák, hogy az uszályok a § magasabb televízió- és rádióantenna­hajóhoz ütközzenek. 3 tornya: a talajszint feletti magas­A napokig tartó dühöngő vihar el- § sága 508 méter lesz. lenére a négy lökhárító épségben ^ megmaradt. Most együttes erővel az ^ egyiket felhúzták a fedélzetre. De § hogyan vágják szét a szívós, kemény § A kívülről henger alakú, egyre gumit? Egyetlen szerszámuk egy § keskenyedő óriási cső vasbetonból tompa konyhakés volt. De akárhogy ^ készül. Négy lábbal áll majd a tala­is volt, meg kellett próbálkozniuk § jon, s ezek a lábak mintegy 30 mé­vele. § ternyi mélységben az alaplemezként Egyik a másik után nyiszálta, vag- i szolgáló gigantikus betontömbökre dosta a gumit, közben tréfálkoztak, ^ támaszkodnak. A négy hatalmas töm­ugratták egymást. ^ böt a talaj alatt pántok kötik össze, - Mit gondoltok, lobogni fog-e, § nehogy a hatalmas terhelés alatt akár a száraz nyírfa, vagy csak füs- ^ szétcsússzanak. tölni, mint az árvatőzeg, — kérdezte ^ A szélesen nyíló kúpalak mintegy csúfolódva Krjucskovszkij. ^ 50 méteres magasságtól kezdődően Legföljebb egy kicsit illatozni S oszlop módjára tör az ég felé. A to­fog... i ronytest aljában több sor kerek - Annyi baj legyen, a szellőzte- Š „lyuk" lesz, ezek a torony belsejé­tésről a vén óceán gondoskodik... § ben kialakított 25 méter magas óriási A munka elképzelhetetlenül lassan | csarnok ablakai, haladt előre, — két óra alatt egy ^ Ebben a térségben kapnak helyet centiméter mély vágást sikerült ^ a rádió- és TV-adók stúdióhelyisé­nyesniük a gumiba — a legények még ^ gei is, ezek mellett még bőven jut sem vesztették el jókedvüket: lesz ^ hely különféle időszakos jellegű ki­végre tüzelő. § állítások anyagának elhelyezésére. Nem kis idő telt el, míg sikerült § Ide spirálisan elhelyezett enyhe emel­akkora darabot lefaragni a lökhárító- fc kedésű járdán gyalogszerrel is fel ból, hogy befüthessenek a kályhába. | lehet menni. !s A talajszinttől 120 méter magas­| ságban két szinten erkély lesz, itt helyezik el a rádió-, távirő- és rá­diótávbeszélő-szolgálat parabola-an­tennáit. Hasonló célú kerek, erkély­szerű kiképzés lesz még a talaj­szinttől 250 méter magasságban is. § A torony átmérője ebben a ma­| gasságban még mindig igen nagy i lesz, körülbelül 12 méter. I * Étterem 350 méter magasságban ^ Tizenkét emelet magas kör alakú ^ betonházat tart majd a torony a ta­^ laj felett 350 méter magasságban. | A 10.—12. emeleten étterem lesz, - A napos megfőzheti az ebédet! § f n nf kon y Q häj a * m áf ^ - rendelkezett Zigansin. | 9 ei a 9" emeleten kapnak majd - A parancsot máris teljesítem, S helyet. Az étterem befogadóképessé­- vágta rá jókedvűn Krjucskovszkij ^ ge 240 személy. Ezenkívül hétszázöt­és kezdte kimérni a levesbe való da- § rát. A gumi jól égett és kellemes me­leget árasztott. Ilyen lesz a világ legmagasabb építménye venen gyönyörködhetnek a panorá­mában a körbe futó erkélyről. A toronyóriás betontestének átmé­rője a csúcsánál kb. 7 méter lesz. A betonszerkezet „csak" 390 mé­ter magasba nyúlik, innen emelke­dik a betonszerkezetbe ágyazott, acélosövekböl összeállított, 118 méter magas antennatorony. Az óriástorony súlyát viselő négy betonlemezt — mint említettük — a talajszínt alatt 30 méterre helye­zik el. A beton-alaplemezekre ne­hezedő 30 méternyi földréteg súlya a szélnyomás okozta erők kiegyenlí­tésére szolgál: így „horgonyozzák" a merev betonszerkezetet a talajhoz. A torony kilengése a legvadabb or­kán esetében sem lesz több mint 217 centiméter, 500 méter magas­ságban. Az óriási torony tehát hi­hetetlenül merev is. 390 méterre 80 másodperc alatt Az óriástorony „pincéjében" foga­dótermet építenek. Itt kap helyet a torony felvonóinak gépháza is. A négy gyorsfelvonó közül három egyenként 45 személyt röpít fel 390 méter magasságba 80 másodpercen belül, a negyedik felvonóval a teher­forgalmat fogják lebonyolítani. Itt helyezik el a toronyóriás vízellátá­sát biztosító gépi berendezést is. Ez sem kis feladat: több lakóháztömböt kitevő embersereg és néhány üzem számára szükséges vizet kell fel­nyomni 390 méter magasra. A 118 méter magas antennatoronynak kü­lön felvonója lesz. Az óriástorony a szovjet műszaki felkészültségnek egyik újabb kima­gasló teljesítménye lesz. Gyakorlati haszna kettős: a TV-tulajdonosok­nak zavartalan műsorvételt biztosít 150 kilométeres sugarú körzetben és a légiközlekedés számára igen nagy távolságból jól látható tájéko­zódást nyújt, s ha a látási viszonyok kedvezőtlenek, rádióadásait biztosan tudják venni a repülőgépek. Vékonyfalu óriás Ä moszkvai óriástorony — képle­tesen szólva — betonból készült karcsú nádszálhoz hasonlítható. Kö­rülbelül 65 méter magasságban kül­ső átmérője 19 méter és a fal vas­tagsága mindössze 40 centiméter! A külső átmérő 250 méteren még 12 méter, 390 méteres magasságban pe­dig 7 méter. A falvastagság itt már csak 20 cm, alig egy arasz! A külső felület mindenhol sima hengerfelület, ez adja a szélnyomás ellenében a legkisebb ellenállást. Valószínű, hogy a torony belsejében merevítő vas­beton-lemezek futnak különböző irányokban az oldalirányú erők (szél­nyomás) felvételére. Egy bizonyos: az egész óriástorony a vasbeton természetére, a vasbe­ton-szerkezetek teljes elméletére és gyakorlatára vonatkozó ismereteknek vasbetonba foglalt gyűjteménye lesz. Valaha a szalmaszálat állították pél­daképnek a statikusok elé: vi­szonylag a legkevesebb anyagbeépl­téssel ennek a stabilitása a legna­gyobb, ez viseli anyagához képest a legnagyobb terhet. Az érett búzaka­lász súlya ugyanis meglepően nagy az azt tartó hengeres szalmaszál sú­lyához képest. A moszkvai óriásto­rony a múltban követendő példaként említett szalmaszálnak vasbetonból készített gigantikus, méltó verseny­társa. Egy lökhárító nyolc napra való Hl- I u(óm évek ]olyamári i lot szolgaitatott. A negy tagu le- i fi kü[önösen az m 3. ba n legfőbb munkája az volt, > g s 1956-bctn hozott párt- és zelőt génység „. . _„ hogy a gumit darabokra vágják és ^ kormányhatározatok segítsége tüzénél elkészítsék az ebédet. A szol- § nyomán jelentősen megja­gálatos tengerészek egymást váltó- & "ult falusi és városi lakossá­gatva reggeltől estig és estétől reg- Ä aunk vitaminellátása. Ez o gélig táplálták a tüzet a kályhában: | räJ^TréľzlteZe T alig néhány szál gyufájuk maradt, | vese b y b „ panau f l J» ség é s takarékoskodni kellett vele. ^ gyümölcs hozzáférhetőségét Ojabb vihar kerekedett. S illetően. Valóban ritkaság­A széllökések közötti csendes per- ^ számba megy, hogy akkor, cekben a négy bajtárs a gépházból § amikor szükség van rá, a leg­nagy nehezen felkapaszkodott a fe- $ keresettebb gyümölcs és zöld­délzetre, hogy nagyokat szippantsa- Š ségfélékböl is ne legyen ele­nak a hirtpn cós ízű friss leveoőből $ gendo men nW s é9 a P'acon, s nak a meleg sos ízu triss íevegoDoi, i ez a kümdr 5i behozott áru­s tekintetükkel végigpásztázzák a § ra is vonatkozi k, Ezért ma tenger határtalan felszínét. § már nem indokolt az a je­— Hát Nagynak nagy, annyi igaz, i lenség, hogy sokhelyütt — mondta egy ízben Anatolij Aszhat- J gyógyszertári árukkal próbál­Amiről többször kell beszélnünk nak. s ják pótolni a természetes vi­Az utolsó vihar fáradalmait pihen- š taminokat. A növényi mtami­ték ki hanvatt fekve a fedélzeten < nokra mmd az e9észseges. ték ki, nanyatt teKve a ieaeizeten. ^ mi>)d a M szerveze t. Eedotov es Poplavszkij lenn volt a| ng k v nagy s zl ksége va n. fedélközben. _ | A köztudatban mégis mind­- De az már nem ^ A KOZl igaz, hogy Csen- ^ inkább z ördög inná ki! i delem I _ l-l.,. í ... i 9 J..._: „ mégis az a kényelmes hie­des is volna. Hogy az ördög inná ki! !j delem hódít teret, hogy meg­- tett pontot á gondolata végére i teszi a gyógyszeripari készít ­Anatolij s mény is, mit bíbelődjünk a A két barát maga előtt látta a ke- ? f' ds é» » a«V a« y ü^ l"J e l' leti félteke óriási méretű térképét, amely ott díszelgett a falon a voros- | » bet einek mé g ^ „ sarokban. Nagy és Csendes! Milyen $ könn e n hozzáférhető C-vita­meghitten és békésen világított rá- § mM it melyet oly nagy juk a kéksége a papirosról. Most az- $ men nyiségben tartalmaz pél­tán rájöttek, hogy csöppet sem olyan, ^ dáu[ a cŕ(ro m, a paprika, a mint amilyennek mutatkozott. fc hagyma, Aszhat iskolás éveiből emlékezett £ különféh rá, hogy az óceán kiterjedése meg­közelíti a 180 millió négyzetkilomé­v . . ., . tért, átlagos mélysége harmadfél ezer M % l^íX ^ľ­meter, s ahol a legmélyebb, majd- S mäsában a me g" lév5 lehet ö. nem tizenegyezer méterre kellene ^ ségek eu e nére komoly hiá­leereszteni a mérőónt... De ezek a J nyosságok vannak, aminek halott számadatok csak most kaptak § oka azonban nem a ter­értelmet, most teltek meg belső tar- J mékek behozatalában vagy az talommal, miután jó néhány napja > áruelosztásban, hanem a fo­sodródtak a nyílt tengeren. i gyasztókban van. A közélel­(Folytatása következik) mezés kérdéseivel foglalkozó a csipkebogyó s a különféle erdei és kerti gyü­mölcsfajták. orvosok különféle irányban végzett vizsgálatai azt mutat­ják, hogy a helyzeten csak az segítene, ha feloldódnék a tápanyagok értékével szem­ben fennálló közöny. Az egészségügyi felvilágosítás szlovákiai intézete, a kerületi központok és a járási kabi­nettek mindent megtesznek, hogy az élelmezés terén is minél több ismeretre tegyen szert a lakosság. Számtalan oktató-röpirat, újságcikk, bro­súra jelent már meg ezzel kapcsolatban. A helyes élel­mezésről, a tápanyagtarta­lomról, a vitaminokról és az ezzel kapcsolatos kérdések­ről a szlovákiai orvosok 195i-ben 1365 esetben adtak elő; a problémának szentelt figyelemről tanúskodik, hogy 1956-ban már 4246 előadást tartottak és 1958-ban e ren­dezvények száma 11 970-re emelkedett. Ez a széleskörű népneve­lési munka azonban sem egyik napról a másikra, sem pedig egyik évről a másikra nem változtathatja meg az embereket, akikben évtizedek hiedelmei, szokásai rögződnek és csak igen lassan vetik el az egészséggel kapcsolatos hibás nézeteiket. S leginkább ebből adódik az a visszás állapot is, hogy hazánkban tulajdonképpen a jó gyü­mölcs- és zöldségellátás mel­lett is igen alacsony a tény­leges fogyasztás. vr özismert dolog, hogy «V nálunk a gyümöleés zöldségtermelésnek igen jó fettételei vannak. S mégis csupán kb. 40 kg gyümölcs és ugyanannyi zöldség esik évenként s fejenként hazánk lakosságára. A világ más tá­jain, sokkal rosszabb terme­lési és gazdasági feltételek mellett, lényegesen több vita­mindús élelmicikket fogyasz­tanak az emberek. Például Belgiumban 80 kg gyümölcs, 65 kg zöldség, Portugáliában 60 kg gyümölcs és 100 kg zöldség az egy főre átszámí­tott évi átlagfogyasztás. Bul­gáriában, Kínában, Francia­országban és Amerikában is a zöldségfogyasztás egy főre eső évi átlaga messze felül­múlja a miénket. Nálunk — tekintetbe véve a hazai ég­hajlati és egyéb termelési körülményeket, valamint a la­kosság élet- is munkafeltéte­leit — személyenként évi 90 kg lenne az orvosilag elfo­gadható átlagfogyasztás zöld­ségben. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy 1965-ig legalább a nép­gazdasági tervben előirányzott évi 100 kg gyümölcs, és 65— 70 kg zöldségfogyasztást el­érjük. Ez a szocialista nép­egészségügynek egyik legfon­tosabb követelménye, amely­nek megvalósításától nagy részben függ a gyermekek helyes fejlődése, a dolgozók munkabírása, az egész lakos­ságnak a betegségekkel szem­ben való ellenállóképessége. Sokan nem hinnék, ha nem bizonyítanák a rendszeres népélelmezésügyi kutatások adatai: Nem a városi, hanem a vidéki lakosság között mu­tatkozik még helyenként C­vitamin hiány, noha falun igazán elég a gyümölcs és a zöldség. Szlovákiában ai egészségügyi népfelvilágosítás keretén belül végzett ismeret­vizsgáló munka felderítette, hogy sok vidéki nő azt sem tudja, mik a vitaminok és a kérdezett háziasszonyoknak csak 38 százaléka tudott he­lyesen megfelelni arra a kér­désre, melyik élelmiszercikkek tartalmaznak C-vitamint. jy iilönösnek tűnhet, de " így van: a C-vitam:rit tartalmazó gyümölcs- és zöld­ségféleségeknek nagyobb ke­letje van a dombos-hegyes tájakon. Szlovákia déli ré­szeinek lakossága — Bratisla­vát és környékét leszámítva — aránylag a legkevesebb gyümölcsöt és zöldséget fo­gyasztja. Az elmúlt érek so­rán a nitrai és koiicei kerü­let lakosságának étrendje volt C-vitamin tekintetében a legszegényebb. Mivel ezt a jelenséget nem a kérdéses élelmicikkek hiánya, hanem a lakosság s leginkább a há­ziasszonyok tájékozatlansága okozza, még komolyabb fi­gyelmet kell szentelnünk az egészségügyi felvilágosítás és ismeretterjesztés terén vég­zett munka támogatásának, különösen pedig az asszonyok és leányok főzőtanfolyamai­nak, valamint a közétkeztetés alkalmazottai kiképzésének. egészségügyi (tz-OV) jÖJ SZÖ 8 * Í960- április 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom