Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-16 / 106. szám, szombat

íresebbek (VIII. folytatás) Harc a tüzért Február elsején elfogyott a konzervhús. Alig maradt valami tüzelő: a mentőöv egy része, három kis deszkadarab és valami kis papiros begyújtáshoz. A gépházban is hideg volt: a motorok teljesen kihűltek. Mind a négyüket nyugtalanította a tüzelő kérdése. Hosszas tanakodás után Zigansin azt mondta: — Ki kell szivattyúzni a vizet a hajőürből, hogy eljussunk az üzemanyagtartályhoz. — Értem, — bólintott Krjucskovszkij. — A cső, amely az üzemanyagot a motorhoz vezeti, a tartály feneke fölött nyílik. Ez azt jelenti... — Azt jelenti - esett a szavába Poplavszkij -, hogy a tartály alján még kellett, hogy maradjon valami üzemanyag. — Talán elég ahhoz, hogy felmelegítsük vele a motorokat — jegyezte meg Fedotov. Mind a négyen máris készen voltak munkához látni. Ekkor azonban váratlan akadály adódott: a szivattyú felmondta a szolgálatot. Krjucskovszkij azonnal hozzáfogott a javításához. A többiek tőlük telhetően segítettek neki. Estére a szivattyú működni kezdett. — Holnap reggel munkához látunk. Két csoportban fogunk dolgozni: Poplavszkij velem, Krjucskovszkij meg Fedotovval, — mondta Zigansin. Február másodikán reggel a szivattyúnál megkezdődött a munka. Krjucskovszkij és Fedotov két óra hosszat dolgoztak. Az elárasztott hajőűrben lassan alábbszállt a víz. Zigansin és Poplavszkij csak egy óra hosszat dolgozhatott: a szivattyú megint bedöglött. A nap hátralevő részében újból szétszedték, javítgatták s a négy ember versengett egymással ügyességben, kitartásban és türelemben. Fáradozásuk végre meghozta gyümölcsét: a szivattyú megint okádni kezdte a vizet. Másnap újult erővel folytatták a i az oceanna A „Harmlnchatosnak" épen kell maradnia. Ebben mindnyájan egyetértettek. Február hetedikén korán reggel felmentek a fedélzetre. Mindnyájuk fejében megint csak az járt: „Honnan veszünk tüzelőt?" Zigansin a hajó korlátjánál állt, hirtelen társaihoz fordult s azt kiáltotta: - A lökéselhárítók! — Eltüzelhetjük mind a négyet! — helyeselt Krjucskovszkij és Poplavszkij, Fedotov pedig örömében hatalmas hurrát kiáltott. A moszkvai toronyóriás Négy óriási betonlábon munkát, már amennyi erejük az át- I élt szenvedések és nélkülözések után megmaradt. Egymást váltogatták a szivattyúkar mellett. Estére a víz kétharmadát sikerült kiszivattyúzniuk a hajóűrből. Február negyedikén végre megpillantották a hajóűr alját. Leereszkedtek a lépcsőn. Nagy érdeklődéssel felemelték az üzemanyagtartály tetejét. Valóban maradt benne nyersolaj. A négy emberre azonban keserves csalódás várt: hiába igyekeztek, fáradoztak annyit, hogy az üzemanyagtartályhoz jussanak — a tartályba egy szemmel észre nem vehető résen keresztül beszivárgott a sós tengervíz. Leszállt az éjszaka. Agyonfáradtak a munkában, míg kiszivattyúzták a vizet a hajóűrből, de a négy ember közül egynek a szemére sem jött álom. Mindnyájuk gondolatai egy kérdés körül keringtek — hol találnak tüzelőt, hogy megfőzhessék amúgyis szinte semmivé csökkent ebédjüket. Szétszedhették volna a fedélközi szállást vagy magát a fedélzetet, kétségbeejtő helyzetük feljogosította volna erre. Ez azonban egyiküknek sem jutott az eszébe. Szerették a hajójukat, amely még így sérülten is nagyszerűen dacolt a viharral, a tengerrel. Szétszedni a fedélzetet? Semmi körülmények között sem lehet! Szergej Vasziljev: És győztek! Irigylem, kinek formás, munkált versben adatott dicsérni a hírt, a hősökét. Négy szív dobogott forró egy-iitemre, s visszaverte az óceán dühét. £s győztek! Tudtak szemtől szembe állni a veszéllyel, a halál tenyerén, s méltók lenni — történjen akármi — a Hazához, mely drágább mindennél. Csodás tettük bejárta már a földet, legendaként terjedt és száll tovább. — Igen, ilyenek, hősökké így nőnek, az eskütartó bátor katonák. Kónya Gábor fordítása. 1963-ban a világ legmagasabb építményének tetejéről sugározza majd adásait a moszkvai televízió. A három TV-adót (az egyik színes műsort ad) 150 kilométeres sugarú körzetben lehet majd kifogástalanul venni. Sok próbafúrás által nyert adatok összevetése után 1959 októberében Moszkvától északra egy sereg exkavátor kezdte a földet „harapni" A lökhárítók - négy kemény au- S mintegy 70-80 méter átmérőjű körtógumi köpeny - a naszád oldalán > ben. így kezdődött meg látható forlógtak, hogy biztosítsák kikötéskor a i mában az a munka, amelynek eredparthoz ütődéstől vagy vontatásnál | ményeképpen elkészül a világ legmegakadályozzák, hogy az uszályok a § magasabb televízió- és rádióantennahajóhoz ütközzenek. 3 tornya: a talajszint feletti magasA napokig tartó dühöngő vihar el- § sága 508 méter lesz. lenére a négy lökhárító épségben ^ megmaradt. Most együttes erővel az ^ egyiket felhúzták a fedélzetre. De § hogyan vágják szét a szívós, kemény § A kívülről henger alakú, egyre gumit? Egyetlen szerszámuk egy § keskenyedő óriási cső vasbetonból tompa konyhakés volt. De akárhogy ^ készül. Négy lábbal áll majd a talais volt, meg kellett próbálkozniuk § jon, s ezek a lábak mintegy 30 mévele. § ternyi mélységben az alaplemezként Egyik a másik után nyiszálta, vag- i szolgáló gigantikus betontömbökre dosta a gumit, közben tréfálkoztak, ^ támaszkodnak. A négy hatalmas tömugratták egymást. ^ böt a talaj alatt pántok kötik össze, - Mit gondoltok, lobogni fog-e, § nehogy a hatalmas terhelés alatt akár a száraz nyírfa, vagy csak füs- ^ szétcsússzanak. tölni, mint az árvatőzeg, — kérdezte ^ A szélesen nyíló kúpalak mintegy csúfolódva Krjucskovszkij. ^ 50 méteres magasságtól kezdődően Legföljebb egy kicsit illatozni S oszlop módjára tör az ég felé. A tofog... i ronytest aljában több sor kerek - Annyi baj legyen, a szellőzte- Š „lyuk" lesz, ezek a torony belsejétésről a vén óceán gondoskodik... § ben kialakított 25 méter magas óriási A munka elképzelhetetlenül lassan | csarnok ablakai, haladt előre, — két óra alatt egy ^ Ebben a térségben kapnak helyet centiméter mély vágást sikerült ^ a rádió- és TV-adók stúdióhelyisényesniük a gumiba — a legények még ^ gei is, ezek mellett még bőven jut sem vesztették el jókedvüket: lesz ^ hely különféle időszakos jellegű kivégre tüzelő. § állítások anyagának elhelyezésére. Nem kis idő telt el, míg sikerült § Ide spirálisan elhelyezett enyhe emelakkora darabot lefaragni a lökhárító- fc kedésű járdán gyalogszerrel is fel ból, hogy befüthessenek a kályhába. | lehet menni. !s A talajszinttől 120 méter magas| ságban két szinten erkély lesz, itt helyezik el a rádió-, távirő- és rádiótávbeszélő-szolgálat parabola-antennáit. Hasonló célú kerek, erkélyszerű kiképzés lesz még a talajszinttől 250 méter magasságban is. § A torony átmérője ebben a ma| gasságban még mindig igen nagy i lesz, körülbelül 12 méter. I

* Étterem 350 méter magasságban ^ Tizenkét emelet magas kör alakú ^ betonházat tart majd a torony a ta^ laj felett 350 méter magasságban. | A 10.—12. emeleten étterem lesz, - A napos megfőzheti az ebédet! § f

n

nf kon

y

Q

häj

a * m

áf ^ - rendelkezett Zigansin. | 9

ei a 9" emeleten kapnak majd - A parancsot máris teljesítem, S helyet. Az étterem befogadóképessé- vágta rá jókedvűn Krjucskovszkij ^ ge 240 személy. Ezenkívül hétszázötés kezdte kimérni a levesbe való da- § rát. A gumi jól égett és kellemes meleget árasztott. Ilyen lesz a világ legmagasabb építménye venen gyönyörködhetnek a panorámában a körbe futó erkélyről. A toronyóriás betontestének átmérője a csúcsánál kb. 7 méter lesz. A betonszerkezet „csak" 390 méter magasba nyúlik, innen emelkedik a betonszerkezetbe ágyazott, acélosövekböl összeállított, 118 méter magas antennatorony. Az óriástorony súlyát viselő négy betonlemezt — mint említettük — a talajszínt alatt 30 méterre helyezik el. A beton-alaplemezekre nehezedő 30 méternyi földréteg súlya a szélnyomás okozta erők kiegyenlítésére szolgál: így „horgonyozzák" a merev betonszerkezetet a talajhoz. A torony kilengése a legvadabb orkán esetében sem lesz több mint 217 centiméter, 500 méter magasságban. Az óriási torony tehát hihetetlenül merev is. 390 méterre 80 másodperc alatt Az óriástorony „pincéjében" fogadótermet építenek. Itt kap helyet a torony felvonóinak gépháza is. A négy gyorsfelvonó közül három egyenként 45 személyt röpít fel 390 méter magasságba 80 másodpercen belül, a negyedik felvonóval a teherforgalmat fogják lebonyolítani. Itt helyezik el a toronyóriás vízellátását biztosító gépi berendezést is. Ez sem kis feladat: több lakóháztömböt kitevő embersereg és néhány üzem számára szükséges vizet kell felnyomni 390 méter magasra. A 118 méter magas antennatoronynak külön felvonója lesz. Az óriástorony a szovjet műszaki felkészültségnek egyik újabb kimagasló teljesítménye lesz. Gyakorlati haszna kettős: a TV-tulajdonosoknak zavartalan műsorvételt biztosít 150 kilométeres sugarú körzetben és a légiközlekedés számára igen nagy távolságból jól látható tájékozódást nyújt, s ha a látási viszonyok kedvezőtlenek, rádióadásait biztosan tudják venni a repülőgépek. Vékonyfalu óriás Ä moszkvai óriástorony — képletesen szólva — betonból készült karcsú nádszálhoz hasonlítható. Körülbelül 65 méter magasságban külső átmérője 19 méter és a fal vastagsága mindössze 40 centiméter! A külső átmérő 250 méteren még 12 méter, 390 méteres magasságban pedig 7 méter. A falvastagság itt már csak 20 cm, alig egy arasz! A külső felület mindenhol sima hengerfelület, ez adja a szélnyomás ellenében a legkisebb ellenállást. Valószínű, hogy a torony belsejében merevítő vasbeton-lemezek futnak különböző irányokban az oldalirányú erők (szélnyomás) felvételére. Egy bizonyos: az egész óriástorony a vasbeton természetére, a vasbeton-szerkezetek teljes elméletére és gyakorlatára vonatkozó ismereteknek vasbetonba foglalt gyűjteménye lesz. Valaha a szalmaszálat állították példaképnek a statikusok elé: viszonylag a legkevesebb anyagbeépltéssel ennek a stabilitása a legnagyobb, ez viseli anyagához képest a legnagyobb terhet. Az érett búzakalász súlya ugyanis meglepően nagy az azt tartó hengeres szalmaszál súlyához képest. A moszkvai óriástorony a múltban követendő példaként említett szalmaszálnak vasbetonból készített gigantikus, méltó versenytársa. Egy lökhárító nyolc napra való Hl- I u(óm évek ]olyamári

i lot szolgaitatott. A negy tagu le- i fi kü[önösen az m

3.

ba

n legfőbb munkája az volt, > g

s 1956-bctn hozott párt- és zelőt génység „. . _„ hogy a gumit darabokra vágják és ^ kormányhatározatok segítsége tüzénél elkészítsék az ebédet. A szol- § nyomán jelentősen megjagálatos tengerészek egymást váltó- & "ult falusi és városi lakosságatva reggeltől estig és estétől reg- Ä aunk vitaminellátása. Ez o gélig táplálták a tüzet a kályhában: | räJ^TréľzlteZe T alig néhány szál gyufájuk maradt, | vese

b

y

b „ panau f

l J»

ség é

s takarékoskodni kellett vele. ^ gyümölcs hozzáférhetőségét Ojabb vihar kerekedett. S illetően. Valóban ritkaságA széllökések közötti csendes per- ^ számba megy, hogy akkor, cekben a négy bajtárs a gépházból § amikor szükség van rá, a legnagy nehezen felkapaszkodott a fe- $ keresettebb gyümölcs és zölddélzetre, hogy nagyokat szippantsa- Š ségfélékböl is ne legyen elenak a hirtpn cós ízű friss leveoőből $ gendo men

nW

s

é9 a P'acon, s nak a meleg sos ízu triss íevegoDoi, i ez a kümdr

5i behozott árus tekintetükkel végigpásztázzák a § ra is vonatkozi

k, Ezért ma tenger határtalan felszínét. § már nem indokolt az a je— Hát Nagynak nagy, annyi igaz, i lenség, hogy sokhelyütt — mondta egy ízben Anatolij Aszhat- J gyógyszertári árukkal próbálAmiről többször kell beszélnünk nak. s ják pótolni a természetes viAz utolsó vihar fáradalmait pihen- š taminokat. A növényi mtamiték ki hanvatt fekve a fedélzeten < nokra mmd az e9észseges. ték ki, nanyatt teKve a ieaeizeten. ^ mi>)d a M szerveze

t. Eedotov es Poplavszkij lenn volt a| ng

k v

nagy s

zl

ksége va

n. fedélközben. _ | A köztudatban mégis mind- De az már nem ^ A KOZl igaz, hogy Csen- ^ inkább z ördög inná ki! i delem I _ l-l.,. í ... i 9 J..._: „ mégis az a kényelmes hiedes is volna. Hogy az ördög inná ki! !j delem hódít teret, hogy meg- tett pontot á gondolata végére i teszi a gyógyszeripari készít Anatolij s mény is, mit bíbelődjünk a A két barát maga előtt látta a ke- ? f'

ds

é» »

a«V a«

y

ü^

l"J

e

l' leti félteke óriási méretű térképét, amely ott díszelgett a falon a voros- | » bet einek mé

g ^ „ sarokban. Nagy és Csendes! Milyen $ könn e

n hozzáférhető C-vitameghitten és békésen világított rá- § mM it melyet oly nagy juk a kéksége a papirosról. Most az- $ men

nyiségben tartalmaz péltán rájöttek, hogy csöppet sem olyan, ^ dáu[ a cŕ(ro

m, a paprika, a mint amilyennek mutatkozott. fc hagyma, Aszhat iskolás éveiből emlékezett £ különféh rá, hogy az óceán kiterjedése megközelíti a 180 millió négyzetkilomév . . ., . tért, átlagos mélysége harmadfél ezer M % l^íX ^ľmeter, s ahol a legmélyebb, majd- S mäsában a me

g"

lév5 lehet

ö. nem tizenegyezer méterre kellene ^ ségek eu

e

nére komoly hiáleereszteni a mérőónt... De ezek a J nyosságok vannak, aminek halott számadatok csak most kaptak § oka azonban nem a terértelmet, most teltek meg belső tar- J mékek behozatalában vagy az talommal, miután jó néhány napja > áruelosztásban, hanem a fosodródtak a nyílt tengeren. i gyasztókban van. A közélel(Folytatása következik) mezés kérdéseivel foglalkozó a csipkebogyó s a különféle erdei és kerti gyümölcsfajták. orvosok különféle irányban végzett vizsgálatai azt mutatják, hogy a helyzeten csak az segítene, ha feloldódnék a tápanyagok értékével szemben fennálló közöny. Az egészségügyi felvilágosítás szlovákiai intézete, a kerületi központok és a járási kabinettek mindent megtesznek, hogy az élelmezés terén is minél több ismeretre tegyen szert a lakosság. Számtalan oktató-röpirat, újságcikk, brosúra jelent már meg ezzel kapcsolatban. A helyes élelmezésről, a tápanyagtartalomról, a vitaminokról és az ezzel kapcsolatos kérdésekről a szlovákiai orvosok 195i-ben 1365 esetben adtak elő; a problémának szentelt figyelemről tanúskodik, hogy 1956-ban már 4246 előadást tartottak és 1958-ban e rendezvények száma 11 970-re emelkedett. Ez a széleskörű népnevelési munka azonban sem egyik napról a másikra, sem pedig egyik évről a másikra nem változtathatja meg az embereket, akikben évtizedek hiedelmei, szokásai rögződnek és csak igen lassan vetik el az egészséggel kapcsolatos hibás nézeteiket. S leginkább ebből adódik az a visszás állapot is, hogy hazánkban tulajdonképpen a jó gyümölcs- és zöldségellátás mellett is igen alacsony a tényleges fogyasztás. vr özismert dolog, hogy «V nálunk a gyümöleés zöldségtermelésnek igen jó fettételei vannak. S mégis csupán kb. 40 kg gyümölcs és ugyanannyi zöldség esik évenként s fejenként hazánk lakosságára. A világ más tájain, sokkal rosszabb termelési és gazdasági feltételek mellett, lényegesen több vitamindús élelmicikket fogyasztanak az emberek. Például Belgiumban 80 kg gyümölcs, 65 kg zöldség, Portugáliában 60 kg gyümölcs és 100 kg zöldség az egy főre átszámított évi átlagfogyasztás. Bulgáriában, Kínában, Franciaországban és Amerikában is a zöldségfogyasztás egy főre eső évi átlaga messze felülmúlja a miénket. Nálunk — tekintetbe véve a hazai éghajlati és egyéb termelési körülményeket, valamint a lakosság élet- is munkafeltételeit — személyenként évi 90 kg lenne az orvosilag elfogadható átlagfogyasztás zöldségben. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy 1965-ig legalább a népgazdasági tervben előirányzott évi 100 kg gyümölcs, és 65— 70 kg zöldségfogyasztást elérjük. Ez a szocialista népegészségügynek egyik legfontosabb követelménye, amelynek megvalósításától nagy részben függ a gyermekek helyes fejlődése, a dolgozók munkabírása, az egész lakosságnak a betegségekkel szemben való ellenállóképessége. Sokan nem hinnék, ha nem bizonyítanák a rendszeres népélelmezésügyi kutatások adatai: Nem a városi, hanem a vidéki lakosság között mutatkozik még helyenként Cvitamin hiány, noha falun igazán elég a gyümölcs és a zöldség. Szlovákiában ai egészségügyi népfelvilágosítás keretén belül végzett ismeretvizsgáló munka felderítette, hogy sok vidéki nő azt sem tudja, mik a vitaminok és a kérdezett háziasszonyoknak csak 38 százaléka tudott helyesen megfelelni arra a kérdésre, melyik élelmiszercikkek tartalmaznak C-vitamint. jy iilönösnek tűnhet, de " így van: a C-vitam:rit tartalmazó gyümölcs- és zöldségféleségeknek nagyobb keletje van a dombos-hegyes tájakon. Szlovákia déli részeinek lakossága — Bratislavát és környékét leszámítva — aránylag a legkevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztja. Az elmúlt érek során a nitrai és koiicei kerület lakosságának étrendje volt C-vitamin tekintetében a legszegényebb. Mivel ezt a jelenséget nem a kérdéses élelmicikkek hiánya, hanem a lakosság s leginkább a háziasszonyok tájékozatlansága okozza, még komolyabb figyelmet kell szentelnünk az egészségügyi felvilágosítás és ismeretterjesztés terén végzett munka támogatásának, különösen pedig az asszonyok és leányok főzőtanfolyamainak, valamint a közétkeztetés alkalmazottai kiképzésének. egészségügyi (tz-OV) jÖJ SZÖ 8 * Í960- április 18.