Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-16 / 106. szám, szombat

VMy proletárjai, egyesiUjéiéíél Megkezdődött a választási kampány SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. április 16. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 106. szám Nagy jelentőségű határozat A napokban nagy jelentőségű ok­mányt közölt a sajtó, pártunk Köz­ponti Bizottságának határozatát a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének kibővítéséről, vala­mint a gazdasági és kulturális épí­tésben betöltött szerepük fokozásá­ról. A szocialista építőmunka 15 esz­tendeje kifejezően megmutatta, hogy a nemzeti bizottságok az egyik leg­fontosabb tényezőt jelentik az új társadalom építésében. A jövőben pedig — a fejlett szocialista társa­dalom megteremtésének időszaká­ban — szerepük egyre fokozódik majd. Hiszen a nemzeti bizottságok a szó legszorosabb értelmében vett népi szervek: egyesítik az állam­hatalom és az igazgatás szerveinek jellegét és ugyanakkor a dolgozók széleskörű társadalmi szervezetei, az eg^sz népet képviselik és a legna­gyobb mértékben kifejezik a mun­kások, parasztok és a dolgozó ér­telmiség osztályszövetségét. A nem­zeti bizottságok igazolják legjobban szocialista rendszerünk mélységes demokratizmusát. Mi már csak mosolyogni tudunk azon a hiábavaló erőlködésen, amely­lyel a Nyugaton egyesek példaként szeretnék beállítani saját „demokrá­ciájukat". Köszönjük szépen, mi az olyan demokráciából többet nem ké­rünk. Dolgozó népünk az első köz­társaság idején a saját bőrén is­merte meg az ilyen demokrácia iga­zi arcát, mely a tőkések érdekei­nek védelmében puskagolyóval, csendőrszuronnyal, gumibottal vála­szolt a dolgozók jogos harcára. Le­nin már régen megmutatta a bur­zsoá demokrácia igazi lényegét, mely abban áll, hogy a nép néhányéven­ként egyszer dönthet arról, hogy a parlamentben az uralkodó osztály­nak melyik tagja nyomja el a népet. Ezt a megállapítást ma sem kell mó­dosítani, a tőkés országokban most is lépten-nyomon igazolja az élet. A bányák bezárása ellen tiltakozó belga bányászok a rendőrök puska­tusával találják magukat szemben, a délolasz parasztok tüntetését könny­fakasztó bombákkal szórják szét, a francia választási törvények megaka­dályozzák a népet saját akaratá­nak kifejezésében. S így sorolhat­nánk tovább a nyugati „demokrácia" igazi arcát megvilágító példákat. A demokráciából nem ők nekünk, hanem mi adhatunk nekik leckét! Pártunk a nemzeti bizottságok nagy jelentőségét szem előtt tartva máris számos intézkedést tett jog­körük és felelősségük bővítésére. Ezen intézkedések eredményeképpen a nemzeti bizottságok egyre sike­resebben szervezik a városok és fal­vak dolgozóinak az egyre gazdagabb és boldogabb élet megteremtésére irányuló igyekezetét. A nemzeti bi­zottságok tevékenységének óriási jelentőségét szemléltetően igazolja az a tény is, hogy a népgazdaság általuk irányított része az egész évi állami költségvetés 32 százaléka, te­hát mintegy 33 milliárd koronát tesz ki. Társadalmunk elért fejlődési foka és a további feladatok sikeres tel­jesítése azonban megkívánja, hogy a néptömegek még nagyobb mérték­ben, hatékonyabban vegyenek részt a népgazdaság és a kulturális élet közvetlen irányításában. Pártunk Központi Bizottságának mostani ha­tározata éppen ennek eléréséhez te­remti meg a kedvező feltételeket. A nemzeti bizottságok szocialista demokráciánk tökéletesítésének és elmélyítésének fő láncszemeivé vál­nak. A Központi Bizottság jelenlegi határozata szerves része mindazon intézkedések egész komplexumának, mellyel pártunk az irányítás és az államigazgatás rendszerét céltuda­tosan és sikeresen összhangba hoz­za a termelőerők és a szocialista termelési viszonyok elért fejlődési fokával. Pártunk a nemzeti bizottságok helyzetében beállott nagy jelentősé­gű változásra irányuló intézkedését részletesen megtanácskozta a dol liói vettek részt, s mindnyájan el­ismerték az új intézkedések helyes­ségét, ha itt-ott egyeseknek nehe­zükre - is esett, hogy ez, vagy amaz a város nem lesz kerületi, avagy járási székhely. Helyesen értelmez­ték, hogy az állam eddigi területi felosztása, az aránylag kis közigaz­gatási körzetek fékezően hatottak volna a nemzeti bizottságok jogkö­rének és felelősségének bővítésére. Ezzel szemben a járások megna­gyobbodása egyenesen megköveteli a tömeges kezdeményezés további ki­bontakoztatását. A párt határozata szigorúan őr­ködik a demokratikus centralizmus lenini alapelveinek betartása felett, mely harmonikusan egybekapcsolja a helyi kezdeményezés fejlesztését a központi irányítás megszilárdítá­sával. A helyi kezdeményezés fej­lesztése, a helyi erőforrások kihasz­nálása és mozgósítása érdekében a nemzeti bizottságok fogják irányíta­ni a népgazdaság azon szakaszait, melynek tevékenysége közvetlenül egybekapcsolódik az emberek min­dennapi szükségleteinek kielégítésé­vel. A nemzeti bizottságok által irá­nyított szervezetekben népgazdasá­gunk összes dolgozóinak mintegy a fele fog dolgozni. Különösen jelentő­sen bővül az alsóbbfokú nemzeti bi­zottságok jogköre és felelőssége. Egyidejűleg elmélyül a népgazdaság irányítása területi és szakmai alap­elvének egybekapcsolása. A határo­zat kifejezi, hogy a területi szervek tevékenyen részt vesznek majd a minisztériumok kezelésében levő gazdaság irányításában is. A helyi kezdeményezés fejlődése kedvező hatással lesz a központi irányítás megszilárdítására is. A nemzeti bizottságok által irányított gazdaság tervezése eddig részben a minisztériumok által, részben köz­vetlenül történt. A nemzeti bizott­ságok tevékenységét a jövőben min­den szakaszon közvetlenül a kor­mány által, az állami terv és költ­ségvetés által fogják irányítani. A nemzeti bizottságok saját maguk fogják megszabni az alájuk rendelt gazdaság részletesebb feladatait és ezeket egybe fogják hangolni az ál­lami terv célkitűzéseivel. Az új intézkedések a nemzeti bi­zottságoktól munkájuk tökéletesíté­sét követelik meg. Működésükben minden lehetőséget ki kell használ­ni annak az alapelvnek széleskörű érvényesítéséhez, hogy a nemzeti bi­zottságok a nép legnagyobbfokű részvételével végezzék irányító mun­kájukat és döntéseikben az embe­rek kollektív bölcsessége testesüljön meg. Pártunk Központi Bizottságának határozata egyúttal azon programot is jelenti, mellyel a sorra kerülő választások elé indulunk. Szocialista demokráciának tökéletesítésére és elmélyítésére irányuló nagy jelentő­ségű intézkedésekről van szó. Éppen ezért a választásokra a CSKP Köz­ponti Bizottsága irányelveinek valóra váltása érdekében kifejtett fokozott igyekezet jegyében készülünk. Hazánk valamennyi kerületében á Nemzeti Front szervezeteinek több ezer áldozatkész funkcioná­riusa' a nemzeti bizottságokba és a nemzetgyűlésbe való választások előkészítésén munkálkodik. PRÄGÄBAN a választási kampány szorosan összefügg május elsejének, valamint a Győzelem Napjának, má­jus 9-nek előkészületeivel. Mintegy 350 agitációs központban százezer ak­tivista működik. A választás előké­születeinek fontos részét képezi a választási bizottságok létesítése. Csupán Prágában 927 választási bi­zottság lesz csaknem hétezer taggal, akiknek a szakértők külön csoportja nyújt majd szükséges tájékoztatá­sokat. Most készítik elő az új vá­lasztási jegyzékeket is, amelyeket legkésőbb május 13-ig kifüggeszte­nek a házakban és a nemzeti bizott­ságok épületeiben. E napokban Prága területén a lakosok nyilvános gyűlé­seken és beszélgetéseken vesznek részt, amelyeken a nemzeti bizottsá­gok tagjai számot adnak eddigi te­vékenységükről. BRNÖBAN valamennyi főiskola kü­lön agitációs központot létesít. Az egyes tanszékeken kiállításokat ren­deznek, amelyek a főiskolások ré­gebbi és mostani életét szemléltetik. A CSKP és a CSISZ-szervezetek be­szélgetéseket tartanak azokkal a fia­talokkal, akik az idén járulnak elő­ször az urnákhoz. AZ AGITÁCIÓS KÖZPONTOK a vá­lasztások előtti időszakban fontos szerepet töltenek be. Nemcsak az el­múlt időkre kell emlékeztetniük, ha­nem elsősorban kell, hogy népünk politikai iskolájává váljanak. Meg­mutatják, milyen változások .nentek végbe hazánkban, a járásokban, a községekben a felszabadítás óta, fő­képp pedig a múlt választási idő­szakban. Megmutatják, ki valósítot­i * wJ -W, SHHpiippsSHi A kolíni járásban levő új „Február 25. EFSZ" tagjai ez idén 270 hektárt vetnek be cukorré­pával. A szövetke­zet vezető funk­cionáriusai és a növénytermesztési csoportok tagjai megtesznek min­den tőlük telhetőt, hogy maradéktala­nul teljesítsék kö­telezettségvállalá­sukat, mely sze­rint a cukorrépa vetését április 17­ig befejezik. Ké­pünkön: Vladimír Sixta traktoros és munkatársai, akik naponta 25 hektárt vetnek be cukor­répával. (Jirí Finda - ČTK felvétele.) h nemzetgyűlés bizollsógoinok illése A külkereskedelem fontos szerepet tölt be gazdaságunk fejlesztésében ® A Szovjetunióval folytatott árucserénk az idén kilencmilliárd koronát tesz ki A nemzetgyűlés költségvetési, gaz­dasági és külügyi bizottsága tegnap együttes ülést tartott. A beszámolót F. Krajčír külkereskedelmi minisz­ter mondotta. Többek közt hangsú­lyozta a külkereskedelem jelentősé­gét, azt a fontos szerepet, amelyet gazdaságunk és a nemzetek békés együttműködésének fejlesztésében tölt be. Foglalkozott továbbá a nép­gazdaság eme szakaszának további fejlesztését érintő kérdésekkel a harmadik ötéves terv keretében. F. Krajčír elvtárs beszédében rá­mutatott, hogy a külkereskedelem­nek jelentős része volt és van ma is gazdasági fejlődésünk alapvető pro­blémáinak megoldásában. A tizenöt év előtti első szovjet szállítmányok­tól, amelyek megindították üzemeink és közlekedésünk működését, a nyersanyagok és gépek szállításától kezdve, amelyek a kétéves terv so­rán gazdaságunk újjáépítését szol­gálták, a két ötéves terv hatalmas építőmunkájáig a külkereskedelem mindig fontos tényező volt, elősegí­tette az ország tervszerű fejlesztése alapvető szükségleteinek biztosítását. Csehszlovákia külkereskedelmében nem törekszik öncélú és gazdasági szempontból veszteséges önellátásra. A külkereskedelem Csehszlovákia népgazdasága irányításának és fej­lesztésének eszköze, új kapcsolato­kat ápol a szocialista rendszeren be­lül. Ezek a kapcsolatok az egyes szo­cialista országok természeti feltéte­lei, műszaki tapasztalatai és szako­sítása nyújtotta előnyök felhasználá­sát és az árucsere útján jelentős társadalmi munka megtakarítását te­szik lehetővé. A szocialista országok együttmű­ködésének fejlődése nem gátolja a különböző társadalmi rendszerű or­szágokkal fenntartott gazdasági kap­csolatok fejlesztését. Ellenkezőleg, a szocialista országok sokoldalú fejlő­dése és gazdasági erejének növeke­dése kedvező feltételeket teremt a világ valamennyi országával folyta­tott kereskedelem bővítésére az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Krajčír elvtárs ezután hangsúlyoz­ta, hogy Csehszlovákia mily fontos szerepet játszik a nemzetközi gazda­sági szervezetekben és intézmények­ben, majd pedig külkereskedelmünk fejlesztésének fő gazdasági feltéte­leivel foglalkozott. E fejlődés első­rendű feltétele a termelőerők és a dolgozók alkotó kezdeményezésének páratlan kibontakozása Csehszlová­kiában, ami lehetővé tette, hogy ha­zánk sikeresen részt vegyen a vala­mennyi országgal folyó nemzetközi kereskedelemben. Azáltal, hogy Cseh­szlovákia elsősorban nehéziparát fej­lesztette és hogy a csehszlovák gép­ipar termelését 1948-hoz viszonyítva több mint ötszörösére növelte s vi­lágszínvonalat ért el, megváltoztatta (Folytatás a 2. oldalon) ta meg e változásokat és rávilágí­tanak a szocialista állam építésének fő kérdéseire, megmagyarázzák a népi demokrácia és burzsoá demok­rácia jellegét, leleplezik a tőkés or­szágok uralkodó rétegeinek választá­si mesterkedéseit. Az agitációs köz­pontokban beszélgetéseket, előadá­sokat, kiállításokat és kulturális rendezvényeket tartanak, amelyek keretében bemutatkoznak a javasolt képviselők. SZÁMOS JÁRÁSBAN már megfele­lő intézkedéseket foganatosítottak az agitációs központok tevékenységének kibontakoztatására. A trnavai járási pártbizottság irányelvei szerint az agitációs központok aktív és céltu­datos tevékenységéért a felelősség nem csupán a központ vezetőjére hárul, hanem az egész bizottságra. Az agitációs központok mellett már e napokban bizottságok alakulnak, amelyek kulturális rendezvényeket szerveznek és hatásos faliújságokat állítanak össze. Egy másik bizottság tényeket gyűjt a község életéből, a München előtti köztársaság és a köz­ség mai életét szemléltető adatokat szerez be. Ennek alapján azután va­lóban hathatós érvekkel mutathatnak rá az életünkben bekövetkezett vál­tozásokra. A járási pártbizottság mellett már sikeresen működik egy ilyen bizott­ság. Eddig már kiadásra készített elő Trnavának a felszabadulás utáni fel­virágzását szemléltető anyagot, vala­mint adatokat arról, hogy az új élet­nek milyen jótékony hatása mutatko­zik az egyes családokban. Most a bizottság rz üzemek életét felölelő anyag összegyűjtésén dolgozik. | ÜZEMEINK életéből | jjj Oj gyár építésére készülne k jjj Hj A Munkaérdemrenddel kitünte-j| jjj tett Hydrostav-üzem dolgozói új j'j j;j nagy feladat megoldására készül-ijj Ülnek. Hlohovecen rövidesen meg-jjj jjj kezdik az új drótgyár építését, jjj jjj mely felépülése után mintegy 700 is jjj embernek nyújt majd munkaié-{§ jjjhetőséget. Az új üzem központ-3 jjj ját egy hatalmas, 25 ezer négy­-á II; zetméter nagyságú műhelycsarnok i| jjj alkotja majd. Itt fogják elhelyez-11 III ni a fő termelési részlegeket j| !!! A gyár építésének befejezését iH jjj 1963-ra tervezik. j| jjj Szovjet gyapot az új fonodána k ijj jjj A Banská Bystrica-i Slovenka jj! jjj dolgozói a napokban vették át a ||| jljTaskentből érkezett gyapot elsfljjj jjj szállítmányát, 87 tonna kiváló mi-|jj illnőségű nyersanyagot. A gyapot 8 |j| jjimost felépült új fonodában kerül j| jjj feldolgozásra. A fonoda építését |ij III az építészeti dolgozók 5 hónappal |j| lila tervezett határidő előtt befe- jjj jjijezték, s így a kísérleti üzemel-j| Ültetés már április 28-án megin-irj jjj dul. Az új fonoda több mint 300 jjj jjj dolgozónak ad munkát. Friss juhtúró külföldre jjj A zvoleni tejfeldolgozó-üzemből i |||a héten 12 tonna friss tavaszi Ijj jiijuhtúrót szállítottak Bécsbe. Ap- j| Hjrilis második dekádjának végéig !E III az üzemből további 15 ezer kg jj: jjjjuhtúrőt küldenek Ausztriába. |j Rekorder kotrógépesek jjj Považská Bystrica mellett, a ijj Hlmikšovai vízierőmű építésén 24 |S lllkotrógép dolgozik. A gépek tel- já jjjjesítőképességének kihasználásá- jjj Hibán ezen az építkezésen a kotró- j|| lllgépesek igazán szép eredménye- ijj jjjket érnek el. Különösen Michal jjj jjjJarošnak és munkatársának, An- jjj lljton Hončíknak teljesítménye j| jj ;emelkedik ki, akik 1 köbméter jg jii űrtartalmú M B 25 típusú kotró- $ illgépükkel 8 óra alatt 1040 köb-j| iiiméter földet ástak ki. E géppel j| lllaz átlagos teljesítmény műszakon- j| Iliként 400-600 köbméter föld el-| Üi távolítása. !§ I i ei er tonnákban) im nn ;m m < ezer drb.\< nsr m nss 1959 (millió Kčs bén,b m« im <«' 1 drb.) i»t& ubo <959 Szocialista építőmunkánk 15 esztendejének gazdag eredményeit szemlél­tetően mutatja gépiparunk hatalmas fejlődése. A gépipar ma népgazda­. ságunk döntő és legerősebb szakasza, melynek óriási jelentősége van gozókkal. A vitában a lakosság mii- egész gazdaságunk további előrehaladásában, új technikával való ellá­tásában, valamint hazánk külkereskedelmi forgalmában. Gépiparunk ter­melése ma hatszorosa a háború előttinek és gyártmányai kiváló hírnév­nek örvendenek az egész világon. Grafikonunk egyes gépipari termékek gyártásának fejlődését szemlélteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom