Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-03 / 62. szám, csütörtök

észülne a harmadik ötéves tervre A HARMADIK ötéves terv mindenkit magával ragadott - haiíottuk a bratislavai Tesla Rádiógyár dolgozóitól, akik az elmúlt hetekben vitatták meg a most készülő új tervet. Helyesebben ők maguk készítették el a harmadik ötéves terv rájuk eső részét. A gyárban, amely a hazánkban készült rádiók egyik legszebb szülőotthona, a dolgozók a legfontosabb kérdésekre összpontosították figyelmüket. Például: Milyen módon tudják oly nagyra növelni a termelést, hogy kielégíthessék a hazai rádió-vásárlókat és a külföld megrendeléseit. Pártcsoportgyűléseken, termelési értekezleteken, közvetlenül az alkatrészeket sajtoló gépek mellett, a szerelőműhelyek tágas csarnokaiban, majd a gyáť üléstermében folyó tervmegbeszéléseken, tanácskozásokon, mindenkit magával ragadó lelkes légkörben született meg az üzem harmadik ötéves terve. A gyár dolgozói azzal büszkélkedtek, hogy a harmadik ötéves terv során 16 millió korona beruházással újabb épületekkel szélesitik üzemüket és több mint hárommillió korona költséggél bölcsődét építenek. Pártunk tehát a szociális berendezésekről sem feledkezett meg. Azt is megemlítették az üzem dolog zói, hogy nem elég csak kapni. Meg kell mutatni, mit tudunk. Sorra vettek minden egyes dolgozót, műhelyt, gépet, az emberek tudását, tapasztalatait, ki mit adott eddig és mire képes a jövőben. Nem feledkeztek meg arról, hogy az ember, az alkotó ember a döntő tényező. AZ ÜZEMBEN JÁRVA meggyőződhettünk róla, hogy a rádiőkészítés tudománya akár a zenekar, hajszálpontos összmunkát, megfelelő ritmust, egyenletes tempót követel. Az üzem dolgozói, különösen a szerelőműhely idősebbjei már megszoktak bizonyos fogásokat, méréseket. Ezeket mindig ugyanabban az időben és ütemben végzik, s már nem is tudnák kihagyni. Bihari Mária ' elvtársnő, a szerelőMinden tizenegyedik családban telefon Távolsági telefonbeszélgetés két percen belül A telefonösszeköttetés gépesítéséről, automatizálásáról tájékoztatták az újságírókat dr. Alois Neuman miniszter és a minisztérium vezető dolgozói. A távbeszélő állomások sűrűsége, vagyis a száz lakosra esd távbeszélő állomások száma a következő, öt év alatt országos • iszonylatban 6,8-ról 10,6-ra, Szlovákiában 3,8-ró' 10,.3-ra emelkedik. így a cseh területek es Szlovákia közötti különbség kiegyenlítődik. 1965 végén az ország területén 1 531 000 távbeszélöéiiumás lesz. Mivel á hivatalok, közérdekű intézmények szükségleteit már mostanáig soron kívül elintézték, a jövőben elsosorban a magántelefonok bevezetésére fektetnek súlyt. Míg 1957-ben 50 családra jutott egy telefon, addig 1960-ban 28 családnak, 1965-ben pedig minden 11 családnak lesz telefonja. A távbeszélő állomások számának növelése keresztülvihetetlen lenne a telefonközpontok automatizálása nélkül Jelenleg a telefonközpontok 76,9 százaléka automatizált, de ebből a vidéki központokra csupán 28 százalék esik. Ezzel magyarázható, hogy vidéken kisebb az érdeklődés a magánlelefonok bevezetése iránt, mint a városokban. A tapasztalat azt bizonyltja, hogy vidéken is. ahol már automata-központ működik, az érdeklődés egy csapásra' megnő. A harmadik ötéves tervben tehát elsősorban az automatizálás folyamatát kívánják meggyorsítani, hogy az összes távbeszélöállomások 95 százalékát automata-központra lehessen kapcsolni. Szükséges továbbá a régi, elavult automataközpontokat modernizálni, kicserélni. „Ez az eset áll fenn Bratisíavában. ahol a régi központ már képtelen a növekvő igényeket kielégíteni. Új. nagy telefonközpont épül, amelynek egvik részét még az idén működésbe helyezik. A városok közöl ti távolsági beszélgetések gyorsabb kapcsolása is összefügg az automatizálással. Megtakarítiuk a kellemetlen,néha órákig tartó várakozást, ha közvetlenül feltárcsázhatjuk a szomszéd városban lakó barátunkat. F- a teljes automatizálás egyelőre csak rövidebb, körülb^l'il 30 kilométer távolsáqon belül oldható meg. De a többi távolsági beszélgetés lebonyolítása is annvira meaoyorsul,' hogy 1965-iien a beszélgetések 90 százalékát a hívástól számított két percen belül kapcsolni foqiák F.zt az intézkedést föleo az teszi lehetővé, hoqv naov mértékben kibővül az úgynevezett félig automatizált távolsági kanesolás Ez annvit jelent, hogv például a práqai központ a bratislavai központ kiheovásával közvetlenül foqiá kaocsolni a Bratisíavában hívott felet. A félig automatizált távoisáqí összeköttetés már működik Práoa és Ostrava. Plzen Brno 'között A külföld' <árosok közű' pedig Moszkvával és Varsóval. —va. műhely dolgozója is az új terv sok száz alkotóinak egyike, aki a „Poém" elnevezésű gramorádió hangolásán szorgoskodott. Fürge ujjaival az egyik csavart meghúzta, a másikat megengedte, s kezében megszólalt a munkadarab. A rádióť ugyanis a hangszerhez hasonlóan fel kell „hangolni" s ő állítja be a készüléket úgy, hogy a gomb forgatására mindig a kívánt állomást hallhassuk. Bihari elvtársnő az egyik' pártcsoportgyűlésen arról beszélt, hogy a legtöbb ember első pillanatra a külseje után ítéli meg a rádiókészüléket. Éppen ezért a jövőben nagyobb gondot kell fordítani — követelte munkatársaitól — a szekrények minőségére, szakszerű kezelésére. Andrej Viederman elvtárstól, a pártcsoportbizalmitól megtudtuk azt is, hogy már a terveiőkészítés idején sokat javult a szerelőműhelynek anyaggal, alkatrészekkel való ellátása, ami elsősorban a dolgozók kezdeményezésének, ötleteik valóra váltásának köszönhető. — A harmadik ötéves terv végén, tehát 1965-ben az üzemben gyártott rádiókészülékek mennyisége az 1960. évi tervvel szemben majdnem a négyszeresére emelkedik — újságolta Helena Gálová, aki egy másik asztalnál hajszálnál vékonyabb drótszálakat vágott méret szerint. Hadd mondjuk el még azt is, hogy a középnagyságú rádiókészüléket háromszáznál több alkatrész, majdnem kétezer darabjából rakják össze közel tízezer munkaművelettel. Nem véletlen tehát, hogy a tervelőkészítése során negyvenkilenc újítás látott napvilágot, amelyek túlnyomó része a műveletek egybekapcsolására, egyszerűsítésére irányult. Erre valóban nagy szükség van, hiszen a hazai rádiókészülékeket főképpen ebben az üzemben fogják gyártani. MINDEN TERMELÉSI ÉRTEKEZLET, minden tapasztalatcsere a reális tervkészítés újabb és újabb szilárd biztosítékait nyújtja. Buzáni Károly elvtárs, a sajtolóműhely pártcsoportbizalmija például olyan újításon dolgozik, amelynek segítségével előreláthatólag negyvenezer koronát takarítanak meg évente. Tomáš Honza gépkarbantartó a gépek kezelése jobb kihasználásának lehetőségével foglalkozik. Ez ennyivel, amaz annyival gyarapítja az alkatrészek gyártását. És sorolni lehetne még mindazok neveit, akik megfontolt ötletekkel járultak hozzá a harmadik ötéves terv, „saját tervük" elkészítéséhez. A tervelőkészítéssel kapcsolatos értekezletek — mint azt Jozef Procházka elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke mondotta — igen hasznosak voltak. A gyár igazgatója, a gaz,dasági dolgozók sok kitűnő tanácsot I kaptak. Hasznosak voltak az érteksz< letek azért is, mert ösztönzést adtak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságának és a szakaszbizalmiaknak, hogy a jövőben még nagyobb gondot fordítsanak a termelési értekezletek jobb előkészítésére, tartalmasabbá tételére. Igen tanulságos volt Karol Juria szerszámkészítő. a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíva vezetőjének hozzászólása. Juria elvtárs a munkaközösség tervezési tapasztalatairól beszélt. Apróra kiszámították ugyanis, mennyi munkát igényel egy-egy szerszám elkészítése vagy megjavítása. így lejíetővé vált a rejtett tartalékok feltárása. Azt is megmondta, hogy nagyobb gondot kell fordítani Helena Minarovičová most alakult tíztagú munkaközösségnek megsegítésére és további kollektívák alakításának ösztönzésére. A munkaközösségekben valóban nagyszerű lehetőségek nyílnak a politikai és szakmai továbbképzésre. Bizonyára hálásak lennének a fiatalok, ha a szakszervezeti bizottság segítségével szabó-varró-tanfolyamot, vagy közös mozi, színház, múzeumlátogatást, illetve kirándulást szervezhetnének. A TERVELÖKÉSZlTÉSEKKEL kapcsolatos beszélgetéseken sok szó esett az újítómozgalom kiszélesítéséről. S bizony amióta megnőtt az újítók becsülete, jobban halad az újítások elbírálása, megvalósítása. Az újítók munkája ma már szervesen hozzátartozik az üzem életéhez. Az újítás nemcsak az újító, hanem az egész pártszervezet, a gazdasági vezetés, az egész üzem közös ügyévé vált. Bebizonyosodott az is, hogy a tervezőmunka megjavítása nemcsak a vezetés megjavításának feltétele, hanem egyúttal az üzemi pártszervezet, a tömegek közti kapcsolat elmélyítésének fontos tényezője. A gyár minden kommunista és pártonkívüli dolgozója saját munkáján keresztül érzi ha hiba csúszik a tervbe, ha nem felel meg az üzem lehetőségeinek. És nemcsak ennek anyagi következményei miatt elégedetlen, hanem azért is, mert az üzem gazdájának érzi magát és aggódik, hogy a gép áll, nem használják ki megfelelően. A pontos, mindenre kiterjedő terv nagy ereje éppen abban rejlik, hogy a fejlődés távlatát szorosan összekapcsolja az üzem dolgozóinak mindennapi munkájával és érdekeivel. — Azt akarjuk, hogy gyárunk a következő évek folyamán többet termeljen, a doigozók többet keressenek, mint eddig — így foglalja össze kalauzunk, Procházka elvtárs, a pártszervezet elnöke az üzem harmadik ötéves tervét. És ennek sikerülnie kell a Tesla-rádiógyárban, ahol a műszaki és a fizikai dolgozók példamutató együttmtiködéssel, közös erővel és akarattal küzdenek a termelékenység növeléséért. Bizonyos, hogy a kiváló dolgozók, a szocialicta munkabrigád címért versenyzők mindenütt szívvellélekkel azon lesznek, hogy közkincscsé tegyék a legjobb munkamódszereket. S az is bizonyos, hogy a becsületes munkások, asszonyok és lányok többsége köszönettel veszi majd át a tudást és a tapasztalatokat az élenjáróktól, hogy a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítésével még szebb és jobb rádióval szerezzenek örömet, jó szórakozást a dolgozóknak. Erdősi Ede SZÓ FI A Morvaországi Szeszfőzdék és Keményítőgyárak Rajec nad Svitavou-i üzemében februárban megkezdték a torul előállítását. A torul — fehérje, melyet takarmányélesztő formájában állítanak elo — elsősorban az automatizált marha- és sertéshizlaldákban tesz jó szolgálatokat. (E. Bican - ČTK. felvétele) A jó szakember aranyat ér J-J^orváth elvtárssal, a komáromi járási zootechnikussal a keszegfalusi Szigeten találkoztam először. A növendék állatok istállóján megyünk végig. Horváth elvtárs az egyik borjúnál megáll és a zootechnikus jelé fordul. - Mi baja ennek a borjúnak, Józsi bácsi? ' Amíg Józsi bácsi a vállát vonogatja, Horváth elvtárs már az üsző nyakán túrja szét a szőrt. - Nem csalódtam, tele van tetüvel. - Máris adja ki az intézkedést, hogy mit kell tenni. Sorra jártuk a sertésistállókat, a szabad istállót, itt is, ott is rögtön rátapint a hibákra, amit az ott levő állatgondozók a beszélgetés folyamán el is ismernek. Az ellenőrzés, tanácsadás után, ami jó pár órát vett igénybe, Horváth elvtárs az irodába siet, és első dolga hívni az állatorvost, hofjy azonnal jöjjön, mert baj van a malacok és a borjúk körül, majd részleteiben is megbeszéli az elnökkel és a zootechnikussal az észlelt fogyatékosságokat. - De nehogy még mindig megoldatlanok legyenek az itt megvitatott problémák, mikor legközelebb eljövök, - búcsúzik a szövetkezet vezetőitől. T)ártunk Központi Bizottságának 1 határozata alapján a szervezésben tapasztalt kommunisták kerültek minden faluba, hogy egy hónapon keresztül segítsék a pártszervezet munkáját, elősegítsék az egységes földművesszövetkezetekben az 1960as évi termelési terv, valamint a harmadik ötéves terv kidolgozását. A kiküldött elvtársak minden szerdán értekezletet tartották, melyen az instruktorok kicserélték tapasztalataikat és beszámoltak végzett munkájukról. Egy ilyen gyűlés végén megkérdezte a mezőgazdasági osztály vezetője, hogy milyen segítséget várnak a mezőgazdasági osztálytól. Bagócsi elvtárs, Kovács elvtárs és a többiek egymás után szólaltak fel, hogy minden rendben lenne, csak Horváth elvtárs kellene egy napra vagy legalább egy fél napra, mert az állattenyésztés tervezésével nehezen bolElsők a járásban 1950-ben alakult meg 35 taggal a i Ipolyhidvégi Egységes Földművesszövetkezet. Az elmúlt tiz év alatt sok gonddal és bajjal küzdött meg a szövetkezet tagsága. Szorgalmas munká'ukat azonban siker koronázta és elérték, hogy a tízéves jubileumi évfordulft" a zárszámadásnál 9 korona lesz munkaegységenként a részesedés. Ebben az évben vezették be a szövetkezetben, a családi pótlékot: minden 16 éven alúli gyermekre havi 50 koronát folyósítanak. Az öregekről sem feledkeznek meg: aki már nem tud a közösben dolgozni, havi 50 korona támogatást kap és két mázsa búzát. A járásban az ipolyhidvégi szövetkezet az első, amely családi pótlékot fizet. Ez azt bizonyítja, hogy a szövetkezet jól gazdálkodott. A gépállomástól vettek át egy lánctalpas és két Skoda-traktort, ezekkel együtt már öt saját traktora lesz a szövetkezetnek. Villant László, Ipolynagyfalu \?SSSSSS/SSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSY/ . Kigyúlt a fény | Üresek a kocsmák Hideg téli este volt, amikor az egyik leleszi kocsma felé igyekeztem, de hála a véletlennek, nem jutottam el a kocsmáig. Az úton ugyanis találkoztam a kultúrôtthonba igyekvő fiatalokkal, akik éppen énekpróbára mentek. így hát én is velük tartottam. Nem is bántam meg. Az új, tágas kultűrotthonban jobban elszórakoztam, mint a kocsmában Ott volt' s falu fiatalja — idősebbje. A fényesen megvilágított helyiségekben az 'érdekkörök különböző csoportjaival találkoztam. Csaknem 60 tagú énekkar gyakorolt és a 15 tagból álló népizenekar vígan húzta a csárdásokat. A színjátszó csoport a tavalyi sikerekre támaszkodva nemrég adta elő Ottó Šafranek Makrancos házasok című színmüvét, amellyel igen szép sikert aratott. Ezek után nem csoda, ha a szövetkezeti klubnak leginkább a leleszi asszoi nyok örülnek. Amióta felépült szövetkezet kullúrotthona, azóta a férfiak nem látogatják oly gyakran a kocsmákat, mint eddig. Inkább a szövetkezet kultúrotthonában töltik szabad idejüket. Kertész Pál, Lelesz. A hatezer lelket számláló Ipolykeszi szerényen húzódik meg az Ipoly partján. A község történetében sok mindent lehet feljegyezni az utolsó években. 1958-ban pl. mégalakult az egységes földmílvesszövetkezet, az idén felépült a művelődési otthon, februárban pedig nagy jelentőségű esemény történt — Ipolyban is kigyúlt a villanyfény. E kettős ünnep alkalmából szórakoztató • műsorral egybekötve nagy készülődés folyik a művelődési otthon felavatására. Kajtor Pál, Ipolykeszi ÚJ ISKOLA EPÜL A közeljövőben új iskolába fognak járni Egyhazasbást, öbást, Vecseklő, Hidegkút és Tajti községek dolgozóinak gyermekei. A korszerűen berendezett kilencéves iskola Egyházbáston épül Ebben az új típusú iskolában alkalma lesz az ifjúságnak elméleti ismeretekre szert tenni és műhelygyakorlatot folytatni, hogy az életben jobban megállja helyét. Az épülő iskolának ezt a nagy .jelentőségét akkor fogjuk igazán értékelni, amikor megszűnik a váltakozó tanítás. Az eddig délután járó tanulók frissen fognak majd az iskolába járni s ezzel könnyebbé válik a nevelők munkája. Tamás István, Egyházasbást dogulnak és ezen a téren a helyi'vezetők szerint Horváth elvtárs tudna leginkább segíteni. Bizony a mezőgazdasági osztály vezetője vakargatta a tarkóját, hogyan ossza be Horváth elvtárs munkáját, hogy a sok kérésnek eleget tehessen. M

ég aznap délután a járási pártbizottságon találkoztam Horváth elvtárssal. Az összejövetelen Varga elvtárs, a járási pártbizottság titkára beszélt a mezőgazdasági termelés fokozásáról és ennek alapfeltételéről — a szövetkezeteknek tapasztalt, bevált káderekkel való megerősítéséről. A bevezető után Varga elvtárs Horváth elvtárshoz fordult. - Horváth elvtárs, látod mi a cél. Téged mindenki jó szakembernek ismer, annak ismerünk mi is. Voli\a-e kedved mondjuk a keszegfalusi EFSZben dolgozni. Hiszen te tudod a legjobban, milyen szükség volna ott szakemberre. Mivel ö volt az első, akit a pártbizottság képviselője erre a fontos munkára felkért, minden szem kíváncsian rászegeződött. - Őszintén megvallom, egy kicsit meglepett Varga elvtárs kérése, mert tudtommal meg voltak elégedve a munkámmal. De viszont azt is belátom, hogy csak úgy lehet komoly segítséget nyújtani a szövetkezetekben, ha az ember együtt él, dolgozik a tagsággal, együtt él minden problémával. De azért mégis kérek egy kis gondolkodási időt. Meg kell még a feleségemmel is beszélni ezt a kérdést. ~\7éhány hét múlva a keszegfalusi * EFSZ évzáró taggyűlése elnökévé választotta Horváth elvtársat. A harmadik találkozásuk már a keszeyfalusi EFSZ-ben volt reggel öt' órákkor, amikor az elnök már végigjárta az istállókat. Beszélt az állatgondozókkal a problémákról. Amit lehet, azonnal megoldanak, amit nem, arról majd a taggyűlés dönt. Horváth elvtárs nemcsak azért van ott minden etetésnél, mert hiszen ez a szakmája, hanem azért is, mert tudja, hogy a szövetkezet aranybányája az állattenyésztés. A komáromi járásban a párt felhívására nemcsak Horváth elvtárs, hanem más tapasztalt szakemberek is jelentkeztek az EFSZ-ekbe. A haladó gondolkodású szövetkezeti tagok örömmel üdvözölték a szakembereket, voltak azonban a szövetkezeti tagok között olyanok is, akik nem örüllek jövetelüknek. Főleg azok idegenkedtek a szakemberektől, akik a szövetkezet alapszabályzatával álltak hadilábon. Ezért nehéz, de szép feladat vár az új utat választott elvtársakra. r"Természetesen egy fecske nem 1 csinál nyarat. Ők is csak akkor érhetnek el eredményes munkát, ha jó kollektívákat tudnak maguk mellé kovácsolni, ha megértik, szeretik azokat az embereket, akikkel együtt dolgoznak, s ha viszont minden EFSZ-tag is támogatja törekvésüket. De nagyon fontos szerepük lesz a helyi pártszervezeteknek, hogy e nemes feladatot vállalt elvtársak munkáját a legmesszebbmenöen segítsék. Ha az EFSZ-be került elvtársak mind a pártszervezetektől, mind a helyi nemzeti bizottságoktól és természetesen az EFSZ-ek vezetőségeitől is megkapják a segítséget, sokéves tapasztalatuk, szakértelmük és szervező készségük nagyban elősegíti majd a pártunk által kijelölt cél, elérését. a mezőgazdasági • termelés fokozását. ' T. D. ÜJ SZÓ * 1960. március 3.