Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-02 / 61. szám, szerda

* Hiszünk a nemzetközi feszültség további csökkenésében — a világ népei békét akarnak Hruscsov elvtárs a dzsakartai sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire Az Antara-sajtóiroda tudósítójának kérdés

e: — Mit tudna "mondani a miniszterelnök arról az egyes államok sajtójában felmerülő kérdésről, hogy a Szovjetunió katonai támaszpontot szándékozik építeni Indonéziában Ambon szigetén? HRUSCSOV: Mit mondhatok rá? Szólásmondás, hogy egy ostoba anynyi kérdést tud feltenni, hogy tíz okos ember sem bír rá válaszolni. (Élénk derültség.) Kérem, helyesen értelmezzék: ezt nem a kérdező újságíróra értettem. Az itt jelenlévőket nemcsak okosaknak, de zseniálisoknak tartom. (Derültség, a jelenlevők körében közbekiáltások: helyes.) De a lényegről szeretnék beszélni, mert azt mondhatnák, hogy Hruscsov nem adott konkrét választ. Aki figyelemmel kíséri a Szovjetunió politikáját, tudja, hogy a Szovjetunió felszámolta a más országban elhelyezett katonai támaszpontjait, csökkenti fegyveres erőinek létszámát és sürgeti az idegen területeken elhelyezett katonai támaszpontok felszámolását úgy, hogy minden ország csapatai csak saját területükön állomásozzanak. Sőt nemcsak a külföldi katonai támaszpontok felszámolásának, hanem a hadseregek teljes feloszlatásának is hívei vagyunk. Ezért az amboni szovjet támaszponttal kapcsolatos ostoba kitalálás ellentmond a józan észnek és a szovjet kormány egészséges politikájának. Az Antara-sajtóiroda tudósítóján

ak kérdése: Meggyőződésünk, hogy a közelgő csúcsértekezleten valamennyi fél az értekezlet feladatainak sikeres megoldására fog törekedni. Ügy véli-e Hruscsov miniszterelnök úr, hogy a szilárd világbéke megteremtését gátló komoly nemzetközi kérdések a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül is megoldhatók? HRUSCSOV: A Kínai Népköztársaság, India, Indonézia, Japán és más nagy országok csúcsértekezleten való részvételének kérdését már az indonéziai parlamentben mondott beszédemben részletesen kifejtettem. Nemcsak ezeknek az államoknak, hanem más olyan államoknak a részvételéről is beszéltem, amelyek bár tagjai az ENSZ-nek, mégsem vesznek részt a nemzetközi kérdések megoldásában. Most azonban olyan világhelyzet alakult ki. hogy egyes államok az ENSZ munkájában sem | vesznek részt. A népi Kína valóban nem vesz részt a májusi csúcsértekezleten. Az a nézetem, hogy a csúcsértekezleten megoldásra váró kérdések halaszthatatlanok. Sok, ma már megoldható kérdés jelentős mértékben az értekezleten résztvevő államokat érinti. Ilyen pl. a német kérdés, stb. Ezenkívül persze egy találkozó nepi oldhat meg minden vitás problémát. Éppen ezért úgy vélem, hogy ha az összejövetelen résztvevő államok képviselői őszintén törekedni fognak, a május 16-i találkozó jó alapot teremt. Ügy vélem, hogy e találkozó meggyőzi mindazokat, akik még nem tudatosítják, hogy növelni kell a hasonló értekezletek résztvevőinek számát, s így a népi Kína nemcsak az ENSZ-ben, hanem a kormányfői értekezleten is elfoglalja majd helyét Indiával, Indonéziával és Japánnal egyetemben. A szovjet állam és az Amerikai Egyesült Államok után ezeket az országokat igazi nagy államoknak tartom. Az Antara-sajtóiroda tudósítójának kérdés

e: Szeretnénk, ha megmagyarázná, milyen mértékben hajlandó és kész segítséget nyújtani a Szovjetunió az új, gazdaságilag elmaradott országoknak, hogy megteremthessék saját iparuk alapjait. Értesülhetünk-e konkrét számokról, kinek és milyen összegben adtak ilyen segítséget? Milyen feltételek mellett nyújtják e segítséget? HRUSCSOV: Közölhetném önökkel, milyen segítséget nyújtott és nyújt a szovjetország a gazdaságilag elmaradott országoknak. Sajnos, a megfelelő anyag nincs kezem ügyében. De úgy gondolom, nem lenne elég türelme, hogy meghallgassa ezeket az adatokat, mert a szovjet segítségre vonatkozó adatoknak csupán egyszerű felsorolása nagyon sok időt venne igénybe. A Szovjetunió sok országnak nyújt segítséget és segítsége nyilvánvalóan fokozódni fog. S hogy milyen feltételek mellett nyújtjuk e segítséget? Azt hiszem, önök újságírók nemcsak írnak, hanem olvasnak is. Ezért kérem, legalább azt az egyezményt olvassa el, melyet az indonéz köztársasági elnökkel tegnap aláírtunk és amelyet ma hoztak nyilvánosságra, s majd meglátja, milyen feltételeket szabunk. A legelőnyösebbeket. Nem azért folyósítunk kölcsönöket, hogy meggazdagodjunk, hanem azért, hogy tényleg testvéri segítséget nyújtsunk. Barátaink, ezeknek az országoknak népei pedig érdemlegesen méltányolják segítségünket. A Harian Rakjat lap tudósítójának Kérdése: A Szovjetunió, a szocialista tábor és a békeszerető népek fáradhatatlan erőfeszítésének eredményeképpen az utóbbi időben enyhülni kezdett a nemzetközi feszültség. Amint azonban beszédeiben kijelentette, még mindig akadnak keményfejü politikusok, akik továbbra is mérgezik a nemzetközi légkört, ön szerint melyek a világ népeinek legégetőbb feladatai, hogy a csúcsértekezlet sikeres legyen és megszilárduljon a világbéke? HRUSCSOV: A szovjet kormány a béke megőrzése szempontjából kedvezőnek tartja a jelenlegi nemzetközi helyzetet. A nemzetközi #helyzet további javulása attól függ. mennyiben fognak a népek aktívan arra törekedni, hogy minden ország békepolitikát folytasson. Hisszük, hogy ez így lesz, mert tudjuk, hogy a világ népei békét akarnak és békére törekednek. Ami pedig a keményfejü politikusokat illeti, el kell érnünk, hogy megtörjön a makacsságuk, hogy ők is képesek legyenek valami újat tenni, ami biztosítja a népek békéjét. Hiszek az emberi észben és úgy vélem, ha önök is elősegítik a béke megszilárdulását, elérjük nagy célunkat. A Harian Rakjat lap tudósítójának kérdése: Indonézia népe, mely saját bőrén tapasztalta a japán imperializmust, s ezért ma kUzd Japán újrafelfegyverzése ellen, nagy érdeklődéssel kísérte, hogy Ön az indonéziai parlamentben mondott beszédében bírálta j a Kisi-kormányt. Kisi miniszterelnök azonban „megfélemlítésnek" tartja az ön intését. Mi az ön véleménye Kisi álláspontjáról? HRUSCSOV: Ha nyilatkozatunkat úgy értelmezik, ahogyan ezt Kisi úr magyarázza, akkor én is bizonyos fenntartással élhetek vele szemben. Kijelenthetem, hogy ő avatkozik be ügyeinkbe, mert az Egyesült Államokkal Washingtonban aláírt szerződés meghagyja az USA csapatait a Japán-szigeteken, tehát Japán további megszállását jelenti. önkéntelenül felvetődik a kérdés, miért hagyják meg Japánban az amerikai csapatokat? Ügy vélem, nem azért, hogy az e térségben időnként dühöngő tájfunok ellen küzdjenek. (Derültség.) Feltételezem, hogy elsősorban a népi Kína és a Szovjetunió ellen irányulnak. Ez tehát beleavatkozás ügyeinkbe. Ha pedig már így „beleavatkoznak, akkor engedjék meg, hogy mi is azt válaszolhassuk: küzdöttünk és küzdeni fogunk a katonai tömbök és az idegen területen elhelyezett katonai támaszpontok létesítése ellen. Meggyőződésem, hogy a józah ész, melyre hallgatunk, győzni fog! A Bintang Timur lap tudósítójának kérdése: Az a segítség, melyet régebben az úgynevezett fejlett országok nyújtottak, mindig olyan jellegű volt, hogy nagyobb előnyt biztosított a segítő országoknak, mint a megsegítetteknek. Ezért az úgynevezett elmaradott országok máig is bizalmatlanul tekintenek minden külföldi segítségre. Vajon a más országoknak, főként az úgynevezett elmaradt országoknak nyújtott segítség jellegét, feltételeit és céljait illetően új fe-' jezetet nyit-e a történelemben a Szovjetunió? Reméljük, hogy Excellenciád megmagyarázza annak a segítségnek a jellegét, feltételeit és céljait, melyet a Szovjetunió az elmaradott országoknak nyújt ma és ••fog nyújtani a jövőben is, tekintettel arra, hogy nemsokára már teljesítik a Szovjetunio hétéves tervét. HRUSCSOV: A gazdaságilag elmaradt országoknak a tőkés államok részéről és a szocialista országok részéről nyújtott segítség teljesen ellentétes elveket követ. A tőkés államok saját társadalmuk törvényét: „Ha nem csalsz, nem nyersz" tartják szem előtt, másszóval: úgy segíts ma a gyöngén, hogy holnap újra kérje segítségedet. S így megy ez aztán a végtelenségig. Ez nem segítség, hanem olyan igyekezet, hogy a másikat kézenfogva a szolgaságba hajtsák, hogy egy állam vagy embercsoport kizsákmányoljon bizonyos országot. A szocialista állam teljesen más alapokra építi életét. A népek testvéri érzelmeiből és egyenjogúságából indulunk ki. Nálunk a termelőeszközök nem egyének vagy embercsoport. hanem az egész társadalom, a nép tulajdonában vannak. Ezért akarjuk, hogy minden nép, minden állam boldog legyen. Külpolitikánkban is hasonló elveket követünk. Ügy véljük, hogy a gazdaságilag erősebb országok kötelessége a gyengébbeket segíteni, annál inkább, mert ezek az országok nem végzetszerűen gyengék, hanem azért, mert annak idején az erősek kifosztották őket. Segítjük az elmaradt országokat, hogy talpra álljanak, fejlesszék gazdaságukat, hogy biztosítsák népeik anyagi és szellemi szükségleteit' és előre haladhassanak. Csak így tudjuk biztosítani a népek valóban baráti, testvéri kapcsolatait, s kizárni az emberiség életéből a háborút és minden egyéb viszályt. Ha bizonyos kamatot kérünk a segítség formájában nyújtott szolgálatokért, akkor is csupán olyan kamatot kérünk, mely a hitel folyósításável kapcsolatos kiadások fedezésére szolgál. A Rudé právo csehszlovák napilap tudósítójának kérdése: Nyikita Szergejevics, milyen egyéni benyomásai voltak a három ázsiai országban, főként Indonéziában tett látogatása során? HRUSCSOV: Indiai, burmai és indonéziai látogatásom során a legjobb benyomásokat szereztem. Időm nagy részét Indonéziában töltöttem. Valóban mesebeli paradicsomi ország, mely nagyon mély hatást gyakorolt rám. Ha majd Indonézia leküzdi a hoszszas gyarmati elnyomás következményeit, kifejleszti iparát és gyarapítja mezőgazdaságát, hiszem, hogy nagyon gazdag és boldog ország lesz. Indonézia óriási vasérc, ólom és egyéb ásványi készletekkel rendelkezik, sok még a felkutatatlan és felfedezetlen kincse, kitűnő természeti adottságai vannak a mezőgazdaság fejlesztésére. Nem irigylem, sőt barátként és testvérként örülök neki. Boldogságot és felvirágzást kívánok Indonézia nagyon tehetséges és szorgalmas népének. Az Associated Press sajtóiroda tudósítójának kérdés

e: Ha jól értettem, ön azt mondta, kitart amellett, hogy a nyugati szövetségesek eltávozzanak Nyugat-Berlinből, függetlenül attól, milyen engedményeket tesznek Oroszországnak a leszerelés kérdésében. Tett ön ilyen kijelentést Gronchi olasz köztársasági elnöknek? HRUSCSOV: E kérdést nem egészen helyesen fogalmazta meg. Ugy tűnik a nyugati országok bizonyos engedményt tesznek a Szovjetuniónak a béke biztosítása kérdéseiben s mi ezért hátráljunk meg Nyugat elől Berlin kérdésében. Ez nem helyes. Ezek különálló kérdések és mindegyik külön oldandó meg. Hát csak a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak érdekük a leszerelés és a béke biztosítása? Ez minden népnek érdeke. Ezért úgy kell megtárgyalni és megoldani a leszerelés kérdését, hogy ez minden ország, nép és a béke szempontjából előnyös legyen. Nyugat-Berlin teljesen más kérdés. Ez a második világháború maradványai felszámolásának kérdése, mely 15 évvel a háború befejezése után még mindig nem nyert megoldást. Meddig várhatunk még? Nemsokára összeül a csúcsértekezlet, hogy megerősítse a békét, de még nem tűntek el a múlt háború maradványai. Ez a helyzet ellentmond a józan észnek. Ezért törekedni fogunk a háború maradványainak a felszámolására, igyekezni fogunk meggyőzni háborús szövetségeseinket, hogy írják alá a békeszerződést a jelenleg fennálló mindkét német állammal. Ha ezt nem értik meg, vagy értik és mégsem akarják megtenni, akkor a Német Demokratikus Köztársasággal kötjük mjg a békeszerződést. Ha pedig aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, akkor az NDK területén Nyugat-Berlinnel kapcsolatban is érvényüket vesztik a Németország elleni háború következményei. Nyugat-Berlin a Német Demokratikus Köztársaság területén fekszik. Az Antara-sajtóiroda tudósítójának kérdése: A nyugati országok népszavazást javasolnak egész Németország területén a két részre osztott állam problémájának megoldására. Mit szól ehhez Hruscsov miniszterelnök? HRUSCSOV: Annak idején már kifejtettük álláspontunkat e kérdésben. A más államok belügyeibe való be nem avatkozás hívei vagyunk. A népszavazás kérdése, a népszavazás megrendezése valamelyik államban, vagy több államban csak az ott élő népek belügye. A Szovjetunió és Németország mégcsak nem is szomszédok. Ha felmerül a népszavazás kérdése, üljön össze a két német állam kormánya, egyezzék meg, s tegyen, amit akar. A Szovjetunió elismeri és tiszteletben tartja döntésüket. Mi azonban nem veszünk részt és nem is fogunk részt venni e kérdések megoldásában s ellene vagyunk, hogy bármilyen állam is beavatkozzék más országok belügyeibe. A londoni Times tudósítójának kéraése: Még mindig javasolja a szabad város statútumának bevezetését Berlinben ? HRUSCSOV: Igen, más kiutat nem látunk. Az e városban kialakult körülmények alapján úgy akarjuk megoldani Nyugat-Berlin kérdését, hogy ebből kifolyólag senkinek se legyenek nehézségei. Nyugat-Berlinben a tőkés rendszer uralkodik, s mi nem akarunk beleavatkozni a nyugat-berlini lakosság ügyeibe, nem követeljük eddigi társadalmi rendszerének megváltoztatását, de a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámolására törekszünk s fogunk törekedni a jövőben is. Ebből tehát az következik, hogy az egyedüli lehetőség Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítása. Ezért védjük ezt az álláspontot és úgy véljük, hogy ez a legésszerűbb. Azt akarjuk, hogy szövetségeseink helyesen megértsenek bennünket és csatlakozzanak hozzánk. Ez hasznos volna és elősegítené a megoldandó kérdések elintézését. A New -York Times tudósítójának kérdése: Elnök úr, a sajtóhírek szerint ön meghatározta Eisenhower elnökkel való titkos összejövetelük időpontját. Washingtonban megcáfolták e hírt. Nem tudna valami pontosabbat mondani e kérdésről? HRUSCSOV: Csodálkozom, honnan vesznek ilyen híreket a tudósítók. De ha már ezt állítják, kénytelen vagyok beismerni, hogy tegnap valóban találkoztam Eisenhower elnökkel. Itt járt Indonéziában és hosszasan elbeszélgettünk. Nagyon barátságos beszélgetést folytattunk. Ma repülőgépen Washingtonba utazott az elnök. Hát beismerem. (Általános derültség, taps.) A Bintang Timur tudósító

jának kérdése: Milyen az egymást kölcsönösen táDzsakarta (ČTK) — Mihajlov szovjet művelődésügyi miniszter, aki Nyikita Hruscsov kíséretéhez tartozott indonéziai útja során, hétfőn felkereste a dzsakartai egyetem rektorát, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke nevében orosz és más nyelvű szovjet tudományos és szépirodalmi művekből állé mogató tömbök; a SEATO, CENTO és a különféle újonnan alakult tömbök jövője? HRUSCSOV: Szilárd meggyőződésem, hogy ezeknek az agresszív, tömböknek megteremtése ostoba gondolat volt, mely mint minden esztelen gondolat, végül is csődöt mond. Mi, a Szovjetunió és a többi békeszerető ország erőnktől telhetőleg mindent megteszünk, hogy mielőbb bekövetkezzék ez a pillanat. Nagyon megkönnyebbülnek a népek és az emberek nyugodtabban élhetnek. A Pantija Warta lap tudósítójának Kérdés

e: Milyen maximális eredményeket vár a nagyhatalmak értekezletétől? HRUSCSOV: Politikai kérdésekben nagyon nehéz a maximum, vagy a minimum fogalmát meghatározni, mert itt nincs pontos mérték. Hiszek azonban Eisenhower amerikai elnök, Macmillan angol miniszterelnök és de Gaulle francia köztársasági elnök jószándékában. Ami személyemet illeti, jó eredményeket várok az értekezlettől. Maximális erőfeszítést teszünk ennek érdekében. Csak egy kissé várjanak, hisz nemsokára úgyis sor kerül a találkozóra, s akkor mindent megtudd nak. Az INTS (az indonéz sajtószolgálat) sajtóiroda tudósítójának kérdése: A Szovjetuniótól hitelt élvező országok szabadon választhatják-e meg a Szovjetunió eszközein épülő objektumokat? HRUSCSOV: A gazdaságilag elmaradt országoknak nyújtott szovjet kölcsön feltételei nem kötik bizonyos irányhoz a segítség felhasználását. A hitelt élvező államok szabadon dönthetnek, hogyan használják fel ezeket az eszközöket és olyan vállalatokat építhetnek, amelyeket népük, országuk szempontjából célszerűeknek és hasznosaknak tartanak. Az INTS (az indonéz sajtószolgálat) tudósítójának kérdés

e: Milyen benyomásokat szerzett Indonéziai útja és Szukarno elnökkel folytatott tárgyalásai során? HRUSCSOV: Indonéziai látogatásom, az ország népe és gazdagsága a legjobb benyomással volt rám, különösen az indonéz népről állíthatom ezt. Nagyszerű, szorgalmas nép. Sokat beszélgettünk Szukarno indonéz köztársasági elnökkel. Már harmadszor találkozom vele s minden alkalommal egyre nagyobb és mélyebb tiszteletet érzek e fáradhatatlan indonéz politikus iránt. Megmondhatom önöknek, hogy örömmel töltenek el a Szukarno elnökkel tartott találkozóink és megbeszéléseink s remélem, hogy a népek, a béke érdekében ismétlődni fognak. Most pedig, uraim, én szeretnék feltenni kérdést önöknek s megfontolni, hogyan döntsünk a legjobban sajtóértekezletünk további lefolyásáról. Kétféle megoldás lehetséges. Az első: sajtóértekezletünket befejezettnek, a feltett kérdéseket pedig megválaszoltaknak tekinteni. A második megoldás: a sajtóértekezlet félbeszakítása és moszkvai folytatása. Meghívom önöket Moszkvába. (Derültség, élénkség a teremben.) Kérdés a hallgatóság köréből: Es kapunk vízumot? HRUSCSOV: Kérem, forduljanak nagykövetségünkhöz és megkapják a vízumot. Jöjjenek el mind, akik csak akarnak. Mindig szívesen látjuk a vendégeket. Uraim, köszönöm a figyelmüket. Sok sikert kívánok önöknek. (Hosszan tartó, baráti taps.) könyvtárat ajándékozzon az egyetemnek. Mihajlov Hruscsov levelét is átadta az egyetem rektorának. A levélben Nyikita Hruscsov azt az óhaját fejezi ki, hogy a könyvtár segítse elő Indonézia és a Szovjetunió kulturális és tudományos téren ápolt barátságának és együttműködésének további szilárdulását és kibontakozását. A szovjet kormány könyvtárat ajándékozott o dzsakartai egyetemnek ÜJ SZŐ 3 * 1960. március 2.