Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-12 / 71. szám, szombat

Klement Gottwald emlékművéről tárgyaltak SZUN JAT-SZEN, a nagy kínai forradalmár Az egész haladó világ ma emlé­kezik meg Szun Jat-szen, a nagy kínai forradalmár halálának 35. évfordulójáról. A KINAI NÉPNEK, a világ legna­gyobb népének történelmi je­lentőségű felszabadítására a második világháborút követő években igen nagy hatással voltak az előkészítő, lényegében polgári-demokratikus és nemzeti mozgalmak. E század elejé­től kezdve a mozgalmak élén a kínai nép évezredes történelmének egyik legnagyobb fia, Lenin kortársa, Szun Jat-szen állott. Szun Jat-szen, bár szegény szülők­nek gyermeke, mégis sikerült európai és amerikai egyetemeken végeznie tanulmányait. Orvosi hivatását azonban alig gyakorolta, kora fiatalságától mint hivatásos forradalmár, politikus tevékenykedett. A fiatal Szun Jat-szen Kantonban — mint az akkori időkben ez Kínában szokás, volt — titkos tár­saságot alakít a fennálló rend meg­döntésére. Ez a mozgalom azonban, miután a nagy tömegeket nem mozgó­sította, kudarcot vallott. Szun Jat­szen külföldre, menekül. Tevékenysé­gének ezt az első időszakát a teuda­lizmus és a tőkés rend gyűlölete jel­lemzi. Politikai magatartása már lényege­sen következetesebb az 1905-1907. évi oroszországi demokratikus forra­dalom utáni időben. Ekkor már leszö­gezi híres három elvét, a nacionaliz­mus — a nemzeti függetlenség, — a népuralom és a népjólét elvét. Ezek az elvek abban az időben gyakorlati­lag a császárság megdöntését, a köz­társaság kikiáltását és a demokrati­kus földreformot jelentették. E köve­telmények meghirdetésénél Szun Jat­szen fő tévedése az volt, hogy a nagy nyugati demokráciák támogatására számított. Nem vette tekintetbe ezen országok imperialista jellegét, nem ébredt rá arra, hogy ezek Kína szá­mára nagy veszélyt jelentettek. Ez a magyarázata annak, hogy az 1911-es demokratikus forradalom ugyan elsöpörte az idegen uralkodó­házat, sőt Szun Jat-szen a megala­kuló Kínai Köztársaság, első elnöké lett, de a reakciós erők nyomásának engedve helyét átadta Juan Si-kájnak, az észak-kínai nagybirtokosok képvi­selőjének, aki azután katonai diktatú­rát teremtett, sőt nemsokára felvette a kínai császár címét is. Az első világháború éveiben Kína ipari termelésének gyarapodása kö­vetkeztében megerősödött a kínai munkásosztály is. így azután a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Kö­zép-Európán kívül éppen Kínában gyakorolta a legnagyobb hatást. Szun Jat-szen 1912-ben megalakított párt­ja, a Nemzeti Párt, a Kuomintang nagy segítségre talált a kínai proletariátus forradalmi pártjában, az 1921-ben megalakult Kínai Kommunista Párt-­ban. Ez a párt magáévá tette a Szun Jat-szen által hirdetett három elvet és belépett a Kuomintang ba. Ezáltal a kínai forradalmi erők nagy tömeg­alapot nyertek. Elmélyült és népi for­radalmi tartalmat kapott Szun Jat­szen három alapelve is: a nacionaliz­mus elve, a húszas években már az imperializmus elleni harcot jelentet­te, a népuralom elve többé nem pol­gári demokráciát, hanem a nép tény­leges uralmát jelentette és a népjó­lét alatt már nemcsak a földreform végrehajtását, hanem a tőkés tulaj­don korlátozását is értették. Nagy jelentőségű Szun Jat-szennek az a felismerése, hogy tévedett, ami­kor a polgári demokráciák segítségére számított, sőt ráébred, hogy Kínának ők a legmegrögzöttebb ellenségei. Felismerte, hogy a kínai népi forra­dalom egyetlen igazi szövetségese a Szovjetunió. 1925. március 12-én be­következett korai halála előtt írt po­litikai végrendeletében hangsúlyozza a Kuomintang együttműködésének szükségességét a kommunista párttal, a Szovjetunióval való barátságot, mert csak így lehetséges, hogy a széles néptömegek Kínában az imperializmus uralmát forradalmi úton megdöntsék. S ZUN JAT-SZEN politikai örök­ségét a nagy kínai nép legjobb fiai, a kínai kommunisták valósítot­ták meg. Két évtizedes hős harcaik, mérhetetlen szenvedéseik eredménye­képpen, valamint a Szovjetuniónak a második világháborúban aratott dön­tő győzelme következtében 1949. ok­tóber 1-én megalakult a Kínai Nép­köztársaság, amelynek élete messze túlszárnyalja Szun Jat-szen mozgal­mának legmerészebb álmait is. P. í. Manolisz Glezosz levele a Nemzetközi Űjságírószervezet Főtitkárságához A Szlovák Képzőművészek Szövet­ségének és a Szlovák Műépítészek Szövetségének csütörtöki közös ér­tekezletén egybegyűltek azok a mű­vészek, akik Klement Gottwald bra­tislavai emlékművére és a Gott­wald tér műépítészed szabályainak megfelelő rendezésére javaslatokat nyújtpttak be az e célból hirdetett országos pályázat keretében. František Neőásek beszédében méltatta Klement Gottwald elvtárs életét és müvét. A szobrász- és műépítészek dél­utáni ülésén Karol Baeílek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára, Rudolf Stre­chaj, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, a Megbízottak Testületének ' elnöke, dr, František Kahuda, az (Folytatás az 1. oldalról) nak a termékek minőségében. Ezeket főleg a technológiai fegyelem be nem tartása, a nem következetes minő­ségi ellenőrzés okozza a termelés­ben és kereskedelemben egyaránt. A kormány az élelmiszeripari és belkereskedelmi miniszterek felada­tává tette, hogy a termékek minősé­gében mutatkozó fogyatékosságok részletes elemzése alapján egyezze­nek meg a termelésben és kereske­delemben megállapított valamennyi fogyatékosság kiküszöbölésének idő­tervében. Hogy meggátoljuk a rossz minősé­gű élelmiszeráruk eljutását az el­adóhelyekre és raktárakba, a keres­kedelem meghatalmazott dolgozói az árak minőség! ellenőrzését közvet­lenül a termelésben fogják végezni. Ugyanakkor a termelőüzemek meg­hatalmazott dolgozóinak joguk lesz ellenőrizni a kereskedések raktárai­ban s az eladóhelyeken az áruk he­lyes gondozását és elhelyezését. Nem szabad eladni a fogyasztóknak olyan árut, melyeknek minősége a jótállá­si idő lejárta következtében csök­kent. Befejezik továbbá valamennyi élelmiszertermék normalizálását úgy, hogy valamennyi norma megfeleljen a mai követelményeknek. A termé­keken fel kell tüntetni a minőségi osztályt és a kiskereskedelmitíára­kat. A Belkereskedelmi Minisztérium olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek fokozzák a polgári ellenőrök (ČTK) — A Csehszlovák Nőbizottság Vezető funkcionáriusai és a Nemzeti Front szervezeteiben tisztségeket betöltő nők pénteken a délutáni órákban beszél­getésre jöttek össze a prágai Kaunic­palotában a külföldi nő-küldöttségek tag­jaival, akik részt vettek a nemzetközi nőnap 50. évfordulója ünnepségein. Je­len voltak a Franciaország, Olaszország, Svájc, Magyarország, Lengyelország, 1944 OKTÓBERÉBEN TÖRTÉNT. A nácik valamennyi fronton vissza­felé vonultak, és Hitler „ezeréves birodalma" agonizált. Két francia, a 36 éves J. Marcombe mechanikus és a 21 éves Henry Navailles munkás, akik már két éve dolgoztak Jablo­necben s azóta sem látták hazáju­kat és hozzátartozóikat, elhatározták, hogy megszöknek. A vállalat vezető­sége megtagadta tőlük a szabadsá­got, s ezért engedély nélkül távoz­tak. Messzi útra indultak. A protek­torátuson, Szlovákián, Magyarorszá­gon, Románián és Görögországon ke­resztül akartak eljutni Franciaor­szágba. Am a sors nem engedte meg, hogy még egyszer meglássák szü­lőfalujukat. De még Görögországba, Romániába, Magyarországra, sőt Szlovákiába sem jutottak el. Otjuk 1944. október 12-én Vsetín közelé­ben fejeződött be, ahol a személy­azonossági igazolványokat ellenőrző német rendőrök feltartóztatták őket. Vsetínből rendőri fedezettel Br­nóba vitték a két francia rtiunkást, ahol a rendkívüli bíróság székelt. A vizsgálatot villámgyorsan megej­tették, s a két francia már október 31-én a bíróság második kamarája előtt állott. A tárgyalást Gäde, a tartományi bíróság elnöke vezette, az itélőbírók pedig dr. Pollacher és dr. Weeber, bírósági tanácsosok vol­tak. A tárgyaláson Schäper állam­ügyész képviselte a vádat. A tárgya­lás nagyon rövid volt 11 óra 10 perckor Gäde kihirdette az ítéletet, melynek értelmében a bíróság jóvá­hagyta Schäper államügyész javas­latát, s a két vádlottat halálra és a Iskola- és kulturális ügyek minisz­tere és Karol Šavel, az iskola- és kulturális ügyek megbízottjának he­lyettese is részt vett. Az értekezlet fontos tárgyalását méltón egészítette ki Karol Baeílek elvtárs beszéde, aki Gottwald elv­társra visszaemlékezve különösen a szlovák nép iránt érzett őszinte testvéri vonzalmát értékelte. Hang­súlyozta, hogv Klement Gottwald elvtárs hazánkban elsőként fejezte ki helyesen a csehek és a szlovákok kapcsolatait. A cseh burzsoázia po­litikájával szembehelyezkedve, min­dig a szlovák nemzet önrendelkezési jogának hive volt. Karol Baeílek elvtárs ezután a vitában a jelenlevő művészek számos kérdésére és hoz­zászólására válaszolt. jogkörét az élelmiszercikkek minő­ségének biztosítása terén. Számos jelentős tudományos sikert értünk el A kormány továbbá megtárgyalta a Csehszlovák Tudományos Akadémia 1959. évi tevékenységéről szóló év­záró beszámolót, mely eme tudo­mányos csúcsintézményünk fejlődé­sét bizonyltja. A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia munkahelyeinek 1959. évi terve 550 tudományos feladatot tartalma­zott, közöttük 51 elvi jelentőségűt. E feladatok teljesítése során hazánk szocialista 'építése szempontjából számos jelentős sikert értek el. A múlt évben lényegesen megnöve­kedett az akadémia munkahelyeinek tevékeny segítsége is, amelyet ipa­runknak nyújtott. Tudományos ered­ményeink a külföldön is érvényesül­tek s az akadémia néhány dolgozója kimagasló külföldi elismerésben ré­szesült. A Prágai Kerületi Nemzeti Bizott­ság tagjainak részvételével a kor­mány megtárgyalta a tavaszi mező­gazdasági munkák előkészítésének feladatait a prágai kerületben. Az ülés további folyamán a kor­mány a külkereskedelem, a nemzet­közi kapcsolatok és a beruházási építkezés terén benyújtott számos javaslatról tárgyalt. Ausztria és a két német állam politikai és közéletében jelentós szerepet betöltő nök is. A beszélgetést Anežka HodinovS-Spur­ná. a Csehszlovák Nőbizottság elnöke, a nemzetgyűlés alelnöke nyitotta meg. Be­szédében rámutatott a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség aktiv tevékeny­ségére a világbéke megóvásáért és i pusztító háború veszélyének elhárításáért vívott harcban. tárgyalási költségek megtérítésére ítélte. A „rend kedvéért" életfogy­tiglan megfosztotta a vádlottakat polgári jogaiktól. Buscher bírósági tisztviselő megerősítette, hogy az íté­let 1944. október 31-én jogerőre emelkedett s a többi már az ítélet­végrehajtó dolga volt. Az ítélet a cseh és morvaországi német államminiszter 1944. szeptem­ber 15-én kelt rendeletének első pa­ragrafusára hivatkozik, melynek alap­ján halállal bűnhődnek mindazok, akik megkísérlik Szlovákia határának illegális átlépését. A két francia ugyan át akarta lépni a határt, de kí­sérletük nem történt meg, mert még mielőtt a határ közvetlen közelébe értek volna, letartóztatták őket. Az ítélet indoklása kimondottan leszöge­zi, hogy nem lehetett megállapítani, vajon „a szlovákiai vagy más ban­dákhoz" akartak-e csatlakozni a vád­lottak és hogy mindkét vádlott „nyilvánvalóan rendesen dolgozott" munkahelyén egészen eltávozáséig. Az ítélet befejező részében szó sze­rint ezt olvassuk: „cselekvésük moz­gatóereje a honvágy volt, annál is inkább, mivel egyszer sem volt sza­badságuk, amióta — két éve — ál­landóan Jablonecben tartózkodtak. Nyilván nem votlak tisztában csele­kedetük következményeivel. E tény­állás mellett nem állapítható meg, vajon lényeges zavart akartak-e elő­idézni tettükkel a közéletben." E megállapítás ellenére mindkét francia hóhérkézre került. Előttem fekszik a brnói német tar­tományi bíróság rendkívüli bírósága második kamarájának 9 K Ls So A „ Svätopluk" bemutatója A bratislavai Nemzeti Színház ope­raegyüttesének serény munkája a „Svätopluk" című új szlovák opera csütörtöki bemutatójával ért tető­pontjára. fit színház díszpáholyában helyet foglaltak pártunk és kormányunk küldöttségének, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjai és a bra­tislavai konzuli testület képviselői. Prágából s a külföldről is számos kulturális és művészeti dolgozó jött el az opera bemutatójára. Az előadás megkezdése előtt Vasil Bil'ak, az iskola- és kulturális ügyek megbízottja mondott beszédet. Jó­kívánságait fejezte ki a színművé­szeknek kitüntetésükhöz és nagyra értékelte eddigi érdemdús tevékeny­ségüket. Dicsérő szavakkal méltatta Eugen Suchoň nemzeti művész, az új opera szerzője évek hosszú so­rán át folytatott munkáját is. Az üj szlovák opera előadását Mi­loš Wasserbauer rendezte, a zene­kart Tibor Frešo vezényelte, a dísz­leteket Ladislav Vychodil tervezte. A főszerepet - Svätopluk királyt ­a „Kiváló munkáért" éremmel ki­tüntetett Ján Hadraba alakította. A színpad az előadás után szín­pompás virágos kertté változott. A közönség a szereplőket, az opera szerzőjét és mindazokat, akik a si­keres előadásról gondoskodtak, hosz­szan tartó lelkes tapssal jutalmazta. Egy percet sem mulasztanak A nappali felmelegedést a szövet­kezetek és állami gazdaságok dolgo­zói jól kihasználják. Ahol a fagy felengedett, megkezdték a talaj elő­készítését. Gyors ütemben halad az évelő takarmányok trágyázása, a ré­tek és legelők javítása. A szepsi járás déli részén, a tor­nai, görgői és méhészkei szövetke­zetekben is vetik a tavasziakat. A királyhelmeci járásban a leleszi szövetkezetben már elvetettek 20 hektár tavaszi búzát, 5 hektáron ár­pát és 5 hektáron mákot. A bolyl, vékei szövetkezetek a tavaszi mun­kát az évelő takarmányok trágyázá­sával és simítózással kezdték meg. A trebišoviak és revúcaiak a tavaszi mezőgazdasági munkákat az olajos magvak vetésével kezdték. m. a. + Az állami szervekben működő ész­szerüsítök pénteken, március 11-én Bra­tislavában tapasztalatcsere céljából szlo­vákiai értekezletre jöttek össze, melyet az illetékes szakszervezeti szövetség szlová­kiai bizottsága hívott egybe. A2 értekez­let rámutatott arra, hogy a nemzeti bi­zottságokban, a Csehszlovák Állami Bank­ban, az Állami Takarékpénztárban, a bí­róságokon és további nem termelési jel­legű munkaszakaszokon Igen sok alkalom nyílik a munka tökéletesítésére azálta, hogy leegyszerűsítik az ügykezelést s ru­galmasabbá teszik az egyes szervek és a lakosság közötti kapcsolatokat. 181/44 (4/513/44) számú ítélete. Mind a három bíró és Schäper ál­lamügyész felelős érte. Az ember azt hinné, a legtermészetesebb dolog, hogy az említett náci hóhérok soha többé nem ölthetik magukra a bírói talárt. Sajnos Nyugat-Németország­ban ez nem olyan természetes. Dr. Helmuth Johann Weeber ma ismét bírósági tanácsos Selbben. Theodor Schäper pedig, aki halálos ítéletet követelt, ma főállamügyész Bochum­ban. Weeber 1938 óta a Henlein­pártnak, 1940. október 1. óta pedig a náci pártnak volt a tagja. Schäper 1933 óta volt tagja a náci pártnak és különféle tisztségeket töltött be a fasiszta szervezetekben, köztük az SA-ban. Schäper és Weeber felelnek a Csehszlovákia területén hozott szá­mos halálos ítéletért. Az elítéltek nagy része cseh volt, de németek és más nemzetiségűek is akadtak köz­tük. A KÉT FRANCIA TESTVÉREI, szü­lei és ismerősei kerestetik őket, s lehet, hogy máig sem tudnak sor­sukról. Lehet, hogy még egy szik­rányi remény él bennük, hogy vala­ha csak találkoznak. Hiába, Josef Marcombe, aki 1908. április 2-án született Marcenatban, Cantal tarto­mányban és Henry Navailles, aki 1923. április 13-án született Soustons­ban, Landes tartományban, a vesztő­helyen végezte életét, ahová az a Weeber bíró és Schäper államügyész küldte őket, akik ma ismét magas tisztséget töltenek be a nyugatnémet igazságszolgáltatásban. JAN BLANSKÝ (ČTK) - A Nemzetközi Újságíró­szervezet főtitkársága levelet kapott Manolisz Glézosztól, az athéni Averof börtönből. Ebben a nyilatkozatában a fasizmus elleni harc hőse elítéli az újabb fasiszta provokációkat és demokráciaellenes támadásokat, ame­lyekre az utóbbi időben néhány eu­rópai országban sor került. Glézosz felhívja a demokratikus közvéle­ményt, vessen gátat a fasizmus bár­milyen formában való felújításának. Ez a felhívás, amelyet Manolisz Glézosz a görög börtön súlyos fel­tételei között írt, az egész világ közvéleménye előtt újból bebizonyít­ja, hogy Glézosz a demokráciáért és az emberi jogokért folyó harc jel­képe, és hogy Glézosz és a többi görög hazafi üldöztetése nem más, mint a demokratikus jogok elleni kampány és meghódolás a fasizmus felújítására irányuló kísérletek előtt. Glézosz levelében többek között a következőket írja: „Főképp az utóbbi években Euró­pában gyakori arcátlan támadásokra kerül sor a demokratikus szabadság­jogok ellen. Még az oly nagy demok­ratikus hagyományokkal rendelkező országban is, mint Franciaország, olyan törvényeket hoznak, amelyek ellenkeznek a nép óhajával, és erős fasiszta csoportosulások alakulnak, amint ezt megmutatták pl. a nem­régen Algériában lejátszódott ese­mények, Görögországban üldözik a harcosokat és elnyomják a nemzeti ellenállás szellemét, ugyanakkor megkegyelmeznek vagy titkon sza­badon bocsátják ax olyan szadista (ČTK) - A Nemzetközi Újságíró­szervezet főtitkársága március 11-én az Areosz Pagosz elnöke, valamint K,. Karam-nlisz miniszterelnök és K. Kariosz igazságügyminiszter cí­mére a kővetkező táviratot küldte: „Több mint hetvenezer tagja nevé­ben a Nemzetközi Újságírószervezet azzal a felhívással fordul önökhöz, hogy március 12-e jelentsen fordu­latot a görög bíróságoknak Manolisz Glézoszhoz és társaihoz elfoglalt ál­háborús bűnösöket, mint Merten és Kolves. A börtönökben és koncentrá­ciós táborokban 10, 15 esztendeje a fasizmus elleni harcban megsebe­sült emberek, rokkantak sínylődnek, elnyomják a sajtószabadságot és a szakszervezeti szabadságot. Az au­gusztus 4-i fasiszta elemek a kor­mány hathatós támogatását élvezve a parlamentarizmus elveinek eltörlé­sét követelik. Természetesen nem az a célom, hogy itt megfessem a világ és főleg Európa náci elemei tevé­kenységének a képét. De látni kell, hogy ezek az események hogyan függenek össze, és meg kell érteni, miért szükséges az antifasiszták és demokraták Iegerélyesebb ellenállása. Ebből a szempontból ki kell emel­nem a világ demokratikus közvéle­ményének áldozatos mozgalmát, amely tiltakozik az én személyem és más görög demokraták letartóz­tatása és elítélése ellen. Ebből az alkalomból köszönetemet kell kifejeznem a Nemzetközi Újság­írószervezetnek, amely e mozgalom élén áll és folytatja a harcot kisza­badulásomért és a többi görög de­mokrata szabadon bocsátásáért. Ab­ban a meggyőződésben, hogy a de­mokratikus szabadságjogok és a béke megszilárdításáért vívott harcot siker fogja koronázni, üdvözlöm kar­társaim ezreit, akiket e szervezet képvisel, valamint a demokratikus közvéleményt, amelyet a demokrácia, a nemzetek barátsága és a béke esz­ményei vezetnek, — fejezi be leve­lét Manolisz Glézosz. láspontjában. Abban a szilárd meg­győződésünkben, hogy Glézosz és társai ártatlanok, mi újságírók ki­fejezzük ama reményünket, hogy Areosz Pagosz elhatározza a Glézosz és társai felett hozott ítélet felül­vizsgálását és ezáltal megnyílik gö­rög újságírótársaink előtt a szabad­ság kapuja. A Nemzetközi Üjságírószövetség főtitkársága, Prága Közlemény a kormány üléséről Ä csehszlovákiai nok találkozója a külföldi küldöttekkel Ki küldte halálba a két franciát ? A náci gyilkosok továbbra is bírói talárban Tiltakozó távirat Manolisz Glezosz és társai elítélése ellen ÜJ SZÖ 2 * 1960. március 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom