Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-06 / 65. szám, vasárnap

CSEHSZLOVÁKIA NÉPEINEK HOZZÁJÁRULÁSA A KAPITALIZMUSSAL FOLYÓ BÉKÉS VERSENYHEZ A fő gazdasági feladat megoldásának útjain Ä szocialista országok közös erőfeszítéssel, a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapján, a népgazdaságfejlesztési távlati tervek koordinálása, a termelés specializálása és kooperálása, a mindenre kiterjedő gazdasági és tudományos-technikai együttműködés útján oldják meg azt a történelmi feladatot, hogy a termelésben elérjék a szocialista rendszer fölényét a kapitalista rendszerrel szemben. így a szocialista tábor minden országa hozzájárul ahhoz a közös ügyhöz, hogy a szocializmus győzelmet arasson a kapitalista világgal folyó gazdasági versenyben. A szocialista fejlődés útjára lépett népek egyetértésben élő családjában nem kis szerep jut Csehszlovákia népének. Csehszlovákia jelentősen hozzájárul az egész szocialista tábor gazdasági előrehaladásához. Csehszlovákia már a második világháború előtt is fejlett ipari ország volt, a szocialista építés esztendeiben pedig igen fejlett iparral, különösen gépiparral rendelkező élenjáró ipari országgá vált. A Csehszlovák Köztársaság ipari termelésének színvonala 1958-ban több mint háromszorosa, a gépgyártásban pedig ötszöröse volt a háború előtti szintnek. Csehszlovákia gazdasági téren eredményesen versenyez a fejlett kapitalista országokkal. A több igen fontos termékfajta egy főre eső termelésében sok tőkésországot meg<előzött. A Csehszlovák Köztársaság egy főre számított villamosenergiatermelés terén olyan kapitalista országokat előzött meg, mint Franciaország, Olaszország, Japán; a nyersvas-termelésben Japánon és Olaszországon kívül maga mögött hagyta Ausztriát, Kanadát, Svédországot; a széntermelésben pedig Franciaországot, Kanadát. Japánt, Svédországot és Olaszországot. A nép életmódját azonban nemcsak a termelés határozza meg, hanem a fogyasztás színvonala is. CsehsÜorSkf&trarf ssáffrog- ételnrriszer egy főre számított fogyasztása magasabb szinten áll, mint sok kapitalista országban. Csehszlovákiában például nagyobb a fejenkénti hűsfogyasztás, mint Ausztriában, Hollandiában, Norvégiában, Olaszországban; nagyobb a tej- és cukorfogyasztás mint Belgiumban, Nyugat-Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Az egy főre eső cipőfogyasztás tekintetében (3,8 pár) Csehszlovákia minden európai országot megelőz. S a dolgozók fogyasztása éppen a szocialista építés éveiben lendült fel erősen. így például az egy főre számított cukorfogyasztás 1936-hoz képest 23,2 kilogrammról 34,9 kilogrammra; a zsiradékfogyasztás 14,1 kilogrammról 17,5 kilogrammra; a húsfogyasztás 34 kilogrammról 54 kilogrammra, a tojásfogyasztás 138 darabról 170 darabra; a gyümölcsfogyasztás 42,9 kilogrammról 61,5 kilogrammra emelkedett. Az 1953-tól 1959-ig terjedő időszakban Csehszlovákiában hét ízben szállították le a közfogyasztási cikkek állami kiskereskedelmi árát, s ezzel a lakosság körülbelül évi 18 milliárd koronát nyert. A csehszlovák korona vásárlóereje 25 százalékkal emelkedett. Ezzel egyidejűleg növekedett a munkások és az alkalmazottak keresete, valamint a parasztok jövedelme. A munkások és az alkalmazottak reálbére 1937-hez képest körülbelül 38 százalékkal emelkedett (a társadalmi fogyasztás még gyorsabb növekedését nem számítva); ezen belül a munkások reálbére még sokkal gyorsabban emelkedett. A parasztcsalád jövedelmének szintje az utóbbi években megközelíti a munkáscsalád jövedelmének szintjét. Mindez a reálbér szüntelen növekedéséről tanúskodik, mégpedig olyan körülmények közepette, amikor nemcsak hogy egyáltalán nincs munkanélküliség, hanem a népgazdaságban foglalkoztatott dolgozók száma is évente mintegy 100 ezer fővel emelkedik. A szocializmusban a dolgozók anyagi jólétét nemcsak a munkabér határozza meg. hafiem a társadalmi fogyasztás óriási, egyre növekvő alapjai is. Nézzük például a családi pótlék jelentős emelkedését, a nyugdíjellátottság magas szintjét, valamint a szociális és kulturális intézkedésekre előirányzott hatalmas állami összegeket. így például három gyermek után annyi családi pótlék jár, hogy az majdnem eléri a munkás átlagkeresetének egyharmadát, s a gyermekek számának megfelelően növekszik; emellett a gyermekek számától függően erősen csökkennek az adók. Cseszlováklában a nyugdíjellátottság nemcsak a munkásokra és az alkalmazottakra terjed ki, hanem az egész falusi lakosságra, az egyénileg gazdálkodó parasztokat is beleértve. A lakosságnak a társadalombiztosításból eredő jövedelme (nyugdíjak, ösztöndíjak, betegsegélyző) eléri a dolgozók összes jövedelmének ötödrészét. Jellemző, hogy a kapitalista országokban csaknem mindenütt a megélhetési költségek növekedése figyelhető meg. Az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban és Nyugat-Németországban a lakbérre, a gyógykezelésre és a tandíjakra fordított kiadások még a burzsoá statisztika szépített adatai szerint is a család összes kiadásainak körülbelül 20 százalékára rúgnak. Csehszlovákiában viszont a lakbér a család összjövedelmének átlagban 2 — 3 százaléka, a dolgozók orvosegészségügyi ellátása, ezen belül a gyógyszerek juttatása, továbbá az iskolai oktatás ingyenes, az állam fedezi. A szocialista Csehszlovákia lakosságának magas életszínvonala, a városi és a falusi dolgozók anyagi jólétének gyors növekedése ismételten és szemléltetően megcáfolja a kapitalizmus védelmezőinek azt az állítását, hogy a szocialista országokban az ipari termelés eredményes fejlesztése a népjólét rovására történik. * Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának irányelvei a népgazdaság gyors ütemű fejlesztését irányozzák elő a harmadik ötéves tervben (1961-1965). Elég megemlítenünk, hogy 1965-b'en a Csehszlovák Köztársaság ipari termelése 1957-hez képest 90 — 95 százalékkal lesz magasabb. Ugyanakkor a legközelebbi években a dolgozók jóléte tovább emelkedik. A lakosság egyéni fogyasztása 1957-hez képest körülbelül 45 százalékkal növekszik. Csehszlovákiában, városban és falun egyaránt, nagy figyelmet fordítanak a lakásépítkezésre. A Csehszlovák Köztársaságban jelenleg minden családtagra körülbelül 12 négyzetméter alapterületű lakás jut; a legközelebbi évtizedre azt a feladatot tűzték ki, hógy a lakáskérdést teljesen megoldják, és az 1959-1970. években i,2 millió új lakást építenek, vagyis Csehszlovákiában csaknem minden harmadik család számára új lakás épül. Csehszlovákia 1965-re az egy főre számított termelés terén megelőz olyan ipari országokat, mint Anglia és Nyugat-Németország, a fő iparágak többségében pedig az Egyesült Államokat is (1965-ben Csehszlovákia egy főre számítva 740 kilogramm acélt termel, az Egyesült Államokban pedig 1957-1958-ban átlagosan körülbelül 500 kilogrammot termeltek). A szocialista gazdaság egyik általános törvényszerűsége az ipari termelés növekedésének gyors üteme. Ennek feltétele egyrészt maga a szocialista gazdasági rendszer, annak tervszerű fejlődése és a nemzeti jövedelem elosztásának szocialista elve, másrészt a szocialista tábor országainak szoros gazdasági együttműködése, s a nemzetközi munkamegosztásnak ezzel kapcsolatban kialakuló új, szocialista rendszere. Csehszlovákia a szocialista nemzetek testvéri közösségében Azon határozatok értelmében, amelyeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához (KGST) tartozó országok kommunista és munkáspártjainak képviselői moszkvai tanácskozásukon hoztak, továbbá a KGST IX. ülésszakán (Bukarest, 1958) tett ajánlásoknak megfelelően Csehszlovákia a gazdasági együttműködésről kétoldalú tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióval, továbbá Albániával, Bulgáriával, Lengyelországgal, Magyarországgal, a Német Demokratikus Köztársasággal és Romániával. Csehszlovákiának az 1958-1960-ra megkötött hosszúlejáratú egyezményei, különösen pedig az 1961-1965. évekre vonatkozó gazdasági egyezmények előírják, hogy Csehszlovákia jelentősen fejleszti áruforgalmát a KGST tagországaival, s az áruforgalmat 1965-re 1957-hez képest megkétszerezi. Ezek az egyezmények stabilizáló tényezőként hatnak a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságára, s a növekvő szocialista nemzetközi munkamegosztás alapján meghatározzák a csehszlovák gazdaság fejlesztésének távlatait. I. Šindelár, Ä. Kujbisev A csehszlovák népgazdaság szempontjából a külső gazdasági kapcsolatok rendkívül nagy jelentőségűek. Az egy főre számított külkereskedelmi forgalmat tekintve Csehszlovákia az első helyen áll a szocialista tábor országai között; külkereskedelmének részaránya az ország nemzeti jövedelmében körülbelül 25 százalék. Ugyanakkor a csehszlovák gazdaság fejlődése jelentős mértékben függ a legfontosabb nyersanyagfajták (vasérc, színesfémek, gumi, gyapot, gyapjú, nyersbőr, stb.) és élelmiszerek (főleg gabona és hús) importjától. A Csehszlovák Köztársaságnak egyik legfontosabb népgazdasági problémája az, hogy biztosítsa a fő nyersanyag- és élelmiszerfajták importját, valamint a gépek és berendezések exportját. Emellett természetesen érdeke, hogy a gazdasági kapcsolatai a testvéri szocialista országokkal minél erőteljesebben fejlődjenek. Csehszlovákia külkereskedelmi forgalmában a szocialista országok részaránya több mint 70 százalék, ebből a Szovjetunióra jut 33 százalék. Csehszlovákia behozatalát elsősorban a gépipari termékek nagyarányú kivitele fedezi. Az ország egész exportjában a gépek és berendezések részaránya, amely 1937-ben mindöszsze néhány százalék volt, ma . meghaladja a 40 százalékot. / 1965-ben több mint kétszer annyi gépet szállít a szocialista tábor országaiba, mint 1957-ben. A Csehszlovák Köztársaság sok gépet és berendezést szállít a legkülönbözőbb iparágak, köztük az energetika, a bányaipar és a vegyipar számára. Ily módon a szocialista országokkal kötött hosszúlejáratú egyezmények megteremtik a csehszlovák gépipar, különösen a nehézgépgyártás gyors fejlesztésének szilárd alapját. A harmadik csehszlovák ötéves terv egyik legfontosabb népgazdasági feladata az alapanyag-termelésnek, külöfiősen'

1 a fűtőanyag-termelésnek, a kohászatnak és a vegyiparnak a fejlesztése. Ha e feladat megvalósul, megjavíthatjuk az ország belső szükségleteinek ellátását és megfelelő exportalapot teremthetünk a testvéri szocialista országokba irányuló kivitel céljaira. A koksz, továbbá az acél és a vas termelésének és kivitelének növelése, amit Csehszlovákia tervbe vett, megjavítja az európai népi demokra^kus országok iparának fémellátását. Csehszlovákiában a harmadik ötéves terv végén az európai népi demokratikus országokba irányuló export céljára több mint háromszor annyi acélt termelnek majd, mint ma. Az európai népi demokratikus országok vaskohászatának fejlődését elősegíti továbbá a Csehszlovák Köztársaság által szállított kokszolható szén és koksz, amelynek mennyisége 1965-re 60, illetve 80 százalékkal növekszik (1958-hoz képest). Ezenkívül a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa azon ajánlásainak megfelelően, amelyek a szocialista országok nyersanyag és energetikai bázisának bővítését szolgálják, a Csehszlovák Köztársaság az 1961 — 1965. évekre több egyezményt kötött az európai népi demokratikus országokkal, amelyek értelmében Csehszlovákia hosszúlejáratú célhiteleket folyósít nekik a nyersanyag és fűtőanyag valamint a villamosenergia növelése érdekében. így például Albánia a vas-, nikkel- és krómérclelőhelyek feltárásához nyújtott hiteleket Csehszlovákiába küldött ércszállítmányokkal törleszti. A Német Demokratikus Köztársaság a káliumtartalmú műtrágyák termelésének növelésére nyújtott hiteleket azzal törleszti, hogy műtrágyát szállít a Csehszlovák Köztársaságnak, Lengyelország a kőszéntermelés, továbbá a külszíni kén- és kénkovandbányák bővítésére kapott csehszlovák hiteleket szén- és kénszállítással egyenlíti ki. A romániai erőművek építése és kibővítése kapcsolatban áll azzal, hogy a Csehszlovák Köztársaság román villamosenergiát kap. Csehszlovákia egyezményt kötött Bulgáriával a rézlelőhelyek közös kiaknázásáról. Csehszlovákiának a népi demokratikus országokkal kötött hosszúlejáratú eayezményei további haladást jelentenek a termelés speclalizálásának és kooperációjának fejlesztésében, mindenekelőtt a kohászatban és a gépiparban. A Lengyelországgal és Magyarországgal kötött egyezmények például 196Í —1965 folyamán körülbelül 4 millió tonna hengereltáru kölcsönös kicserélésének széleskörű programját jelölik meg. Az egyezmény szerint Lengyelországban autóbuszokat gyártanak héttonnás csehszlovák gyártmányú alvázak felhasználásával, a tengerjáró hajókhoz szükséges turbokompresszorokat szállítanak Lengyelországba, exkavátorokat gyártanak és szállítanak kölcsönösen a vegyipari berendezések gyártásában, az olajfeldolgozásban és az olajkémiában, a műgumi- és a műszálgyártásban megteremtik a specializálást és a kooperációt. A Magyarországgal kötött egyezmény elsősorban mezőgazdasági gépek, traktorok, közlekedési eszközök, villamossági cikkek és műszerek gyártásának specializálását irányozza elő. A Magyar Népköztársaság többek között csehszlovák motorokkal ellátott „ZM-330" (csehszlovák modell) gabonakombájnokat gyárt és szállít Csehszlovákiának; Magyarországon megszervezik a csehszlovák Diesel-motorokkal ellátott magajáró alvázak gyártását; a Magyar Népköztársaság kukoricatörőgépeket és kukorica-silózó kombájnokat, szőlőművelő gépeket és különféle tartalékalkatrészeket szállít Csehszlovákiának, ahonnét viszont traktorokat, komló-, len-, cukorrépaművelő és betakarító gépeket, továbbá cséplőgépeket és kévekötögépeket kap. Ezenkívül megegyeztek magyar billenőkocsik, sinautóbuszok, valamint csehszlovák személy-, teher- és különleges gépkocsik szállításában. Bulgáriával Csehszlovákia összehangolta a vegyipari, szállító- és élelmiszeripari berendezések gyártását. A Német Demokratikus Köztársasággal- kötött megállapodás kiterjed a cement- és cukorgyári berendezések gyártásában való kooperációra; tehergépkocsik gyártására és kölcsönös szállítására Csehszlovákia szempontjából döntő jelentőségűek a Szovjetunióval fenntartott gazdasági kapcsolatok. Csehszlovákiának külső gazdasági kapcsolataiban a Szovjetunió a fő pártnere. Előzetes számítások szerint a Szovjetunió részaránya Csehszlovákia külkereskedelmi forgalmában 1965-re csaknem

1 40 százalék lesz. A Szovjetunió Csehszlovákiában eszközölt nagy megrendelései, különösen gépipari árumegrendelései a Csehszlovák Köztársaság termelési kapacitásainak kihasználása szempontjából lényegbevágó jelentőségűek, elősegítik a csehszlovák gépipar műszaki színvonalának emelkedését, új termékfajták gyártásának bevezetését, a specializálást és néhány gépipari termék sorozatgyártásának megszervezését. Csehszlovákia sok iparcikket szállított és egyre többet fog szállítani a Szovjetuniónak. Hangsúlyoznunk kell, hogy az új szovjet vegyipari üzemeknek a csehszlovák gépipar szállítja a legtöbb berendezést. 1965-ben a Szovjetunióba irányuió egész csehszlovák exportban a gépek és berendezések részaránya meghaladja majd a 60 százalékot. Ugyanakkor a csehszlovák népgazdaság szempontjából igen nagy jelentőségű a Szovjetunióból érkező számos nyersanyagfajta és élelmiszer, amelynek kontingense egyre növekszik. Az említett cikkek részaránya Csehszlovákia 1965. évi egész importjában csaknem 60 százalék lesz. Példaként említhetjük meg a csehszlovák kohászat számára küldött krivo jrogi vasérc-szállítmányokat, amelyek 1960-ra 1958-hoz képest csaknem megháromszorozódnak. A Csehszlovák Köztársaság a krivojrogi érc feldolgozására Kelet-Szlovákiában nagy kohászati üzemet épít, amely óriási befolyást gyakorol majd a szocialista Szlovákia egész gazdaságára. Ostrava és Kladno mellett Kassa is nagy kohászati központtá válik. A Szovjetunióból érkező olajszállítmányok nemcsak a csehszlovák népgazdaság folyékony tüzelőanyaggal való ellátásának kérdését oldják meg, hanem az olajfeldolgozás alapján az országban megjelenik egy nagy iparág: az olajkémia. A csehszlovák vegyiüzemek bevezetik sok termékfajta - műanyagok és szintetikus anyagok - gyártását, amelyek nélkül elképzelhetetlen a népgazdaság korszerű követelményeinek megfelelő műszaki haladása. A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió együttműködésének távlati tervei átfogják az ipar legkülönbözőbb ágait: a vasérc termelését és dúsítását, a színes fémek termelését, egy olajtávvezeték építését, amelyen az ásványolaj a Volga partjairól eljut a Csehszlovák Köztársaságba és Magyarországra, egyes vegyipari nyersanyagfajták termelésének fejlesztését, valamint a gépiparban a termelés specializálásának és kooperációjának további mélyítését és bővítését. A műszaki tudományos együttműködés Csehszlovákia és a szocialista országok gazdasági kapcsolataiban fontos helyet foglal el a népgazdaság számos ágában érvényesülő műszaki tudományos együttműködés és kölcsönös műszaki segítségnyújtás. Az utóbbi években Csehszlovákia és a többi szocialista ország kicserélt különféle létesítménytervezeteket, gépek és ipari berendezések tervrajzait, technológiai eljárások leírását. Kibővült az egymás országába kiküldött szakemberek köre. így a Szovjetunió segítségével hozta létre Csehszlovákia saját alumíniumiparát, szervezte meg a ferroötvözetek és a gördülőcsapágyak gyártását, épített egy penicillingyárat, megszervezi a műgumi gyártását, és épít más objektumokat. Szovjet szakemberek műszaki segítséget nyújtottak a Csehszlovák Köztársaságnak az olaj felderítésére, a vasércek és a színes fémek dúsítására szolgáló korszerű módszerek bevezetésében. A Csehszlovák Köztársaság viszont átadta a Szovjetuniónak a préskovács- és a textilipari berendezés, a vasúti vasbetonaljazat, a nagyméretű épületelemek és az elekronsugárcsövek gyártásában szerzett műszaki tapasztalatait. Szovjet szakemberek Csehszlovákiában megismerkedtek azzal a technológiai eljárással, amelynek révén az ércekből forgó kemencékben a vas közvetlenül redukálható. Jelentősen kibővült Csehszlovákia műszaki tudományos együttműködése a többi népi demokratikus országgal. Az utóbbi években közvetlen kapcsolatok létesültek a Csehszlovák Köztársaság és más szocialista országok, különösen a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország rokon tudományos kutatóintézetei között. Igen nagy jelentőségű a szocialista országok együttműködése az atomenergia békés felhasználása területén, a magfizika tanulmányozásának megszervezésében, s ebben az együttműködésben a Csehszlovák Köztársaság is részt vesz. A Szovjetunió minden segítséget megad ahhoz, hogy Csehszlovákiában atomfizikai intézetet, atomerőművet, nehézvízüzemet és uránércfeldolgozó üzemeket építsenek. A Csehszlovák Köztársaság segítsége a gazdaságilag elmaradott országoknak Csehszlovákia arra törekszik, hogy bővítse gazdasági kapcsolatait a fejletlen államokkal. Csehszlovákia többek közt e kapcsolatok révén is tevékenyen hozzájárul a két rendszer békés egymás mellett élésének előmozdításához. A Csehszlovák Köztársaság teljes berendezést szállít a fejletlen országok számos üzeme részére, többek közt Szíriába az elsá olajfinomító, Indiába, az Egyesült Arab Köztársaságba és Ceylonba cukorgyárak, Indiába, az Egyesült Arab Köztársaságba, Afganisztánba és Pakisztánba cementgyárak, Indiába, Argentínába és az Egyesült Arab Köztársaságba villamoserőművek részére és így tovább. A harmadik ötéves terv irányelvei szerint Csehszlovákia kereskedelme a kapitalista államokkal 1965-re 1957-hez képest több mint egyharmadával emelkedik. Emellett úgy tervezik, hogy a fejletlen országokkal való gazdasági együttműködés ennél sokkal gyorsabban fejlődik majd. Csehszlovákia készségesen segíti azokat az országokat, amelyek termelőerőik fejlesztésére törekszenek. így például Csehszlovákia gazdasági és hitelegyezményt kötött Indiával, s ez a gazdasági kapcsolatok számottevő bővítését irányozza elő. Gazdasági szerződést kötött Csehszlovákia Etiópiával is. Csehszlovákia más gazdaságilag elmaradott országokba, például Brazíliába, Indonéziába stb. is szállít teljes berendezéseket. Csehszlovákia egyenjogú alapon, minden politikai feltétel nélkül segíti a gazdaságilag elmaradott országokat. * * * Csehszlovákia és a testvéri szocialista országok gazdasági kapcsolatai a szocialista világrendszer feltételei közepette kialakuló új típusú nemzetközi kapcsolatok példájának tekinthetők. Ezeket a kapcsolatokat a proletár Internacionalizmus szelleme hatja át. Ezek a kapcsolatok az egyenjogúságnak, és a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletbentartásának, a testvéri kölcsönös segítségnyújtásnak, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak lenini elvei alapján bővülnek és tökéletesednek, ezek a kapcsolatok a népgazdaság számos ágába huzamos időre szóló, sokoldalú és kölcsönösen előnyös együttműködést jelentenek. Mindez mérhetetlenül megerősíti a szocialista fejlődés útjára lépett országok gazdasági hatalmát, megszilárdítja a szocializmus nemzetközi pozicióit, biztosítia a dolgozók százmilliói anyagi és kulturális színvonalának emelkedését. (J. Šindelár, a Csehszlovák Állami Tervbizottság munkatársa, és A. Kujbisev szovjet közgazdász, cikke, melyet némi rövidítéssel közlünk, a Béke és szocializmus folyó évi 2. számában jelent meg.) ÜJ SZÖ 2 * 1960. március 435.