Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-06 / 65. szám, vasárnap

A jószomszédi és baráti kapcsolatok tovább szilárdultak Szovjet-afgán közös nyilatkozat Ä nyilatkozat leszögezi, hogy Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke őfelsége Mohammed Zahir afgán királynak és az afgán kormánynak meghívására 1960. március 2-5-ig baráti látogatáson volt Afganisztánban. Ny. Sz. Hruscsovot elkísérték: A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter, Ny. A. Mihajlov, művelődésügyi miniszter, G. A. Zsukov, a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke, Sz. A. Szkacskov, a Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke, T. U. Uldzsabajev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, A. M. Markov, a Szovjetunió egészségügyi minisztériumának kollégiumi tagja, M. V. Gyegtyar, a Szovjetunió afganisztáni nagykövete, A. P. Pavlov, a szovjet külügyminisztérium közel- és közép-keleti osztályának vezetője és más hivatalos személyiségek. Ny. Sz. Hruscsov afganisztáni látogatása során tárgyalásokat folytatott őfensége Mohammed Zahir királlyal és őexcellenciája Muhammed Davud miniszterelnökkel, valamint az afgán kormány további tagjaival. A kölcsönös megértés őszinte légkörében lefolyt találkozók és megbeszélések során baráti eszmecserét folytattak a szovjet-afgán kapcsolatokról, a legfontosabb nemzetközi problémákról, továbbá a közép-keleti és délkelet-ázsiai helyzetről. Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Muhammed Davud afgán miniszterelnök nagy megelégedésüket fejezték ki a Szovjetunió és Afganisztán baráti kapcsolatainak fejlődésével kapcsolatban. E kapcsolatok alapja a békés együttélés, a kölcsönös tisztelet és baráti együttműködés elve. A két fél megerősítette, hogy a jövőben jószomszédi és jóbaráti kapcsolataik még jobban megszilárdulnak a két ország népei javára. A két fél azt is megállapította, hogy a Szovjetunió és Afganisztán baráti kapcsolatai a közép-keleti és délkelet-ázsiai béke pozitív és hasznos tényezőjét képezik. Muhammed Davud afgán miniszterelnök az eszmecsere folyamán újra megerősítette, hogy Afganisztán a semlegesség és a katonai csoportosulásoktól való távolmaradás politikájának híve. A két fél arra a nézetre jutott, hogy a katonai csoportosulások semmiképpen sem járulnak hozzá a béke megszilárdulásához, és csak a nagy és kis országok közös erőfeszítésével és baráti együttműködésével érhető el a béke biztosítása. Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Muhammed Davud afgán miniszterelnök megerősítették, hogy az egyes országok államférfiainak személyes kapcsolatai és a baráti eszmecsere elősegíti a népek barátságának és együttműködésének szilárdulását. Mindkét fél úgy véli, hogy az államok között felmerült viszályokat békés tárgyalás útján, s nem erőszakkal kell megoldani. A nyilatkozat további részében a két fél elégedettségét fejezi ki a nemzetközi helyzet jelenlegi alakulásával, a feszültség enyhülésével. Ugyanakkor szilárd reményét fejezi ki, hogy Eisenhower amerikai elnök küszöbönálló szovjetunióbeli látogatása hasznos lépés lesz a béke további megszilárdításának útján. A két fél egyöntetű véleményét fejezi ki, hogy a küszöbönálló csúcsértekezlet további jelentős lépés lesz a fontos vitás nemzetközi kérdések megoldásában, a bizalom és a kölcsönös megértés légkörének megteremtésében. A Szovjetunió és Afganisztán kormánya úgy véli, hogy a legégetőbb kérdés jelenleg, melynek megoldása minden nép érdeke — az általános és teljes leszerelés kérdése. A további, lázas fegyverkezés a mai helyzetben, amikor óriási erejű pusztító fegyverekkel rendelkeznek az államok, fokozza egy pusztító háború kitörésének veszélyét, melynek következményei szörnyű emberi és anyagi áldozatokat követelnének. A két fél egyöntetűen úgy véli, hogy a romboló fegyverek gyártására eddig fordított óriási eszközöket és energiát, a népek életszínvonalának emelésére és külii elnöke kijelentette, hogy a Szovjetunió mindenkor megértéssel viseltetett és fog viseltetni a jövőben is az afgán állam gazdasági szükségletei iránt és támogatni fogja gazdaságának megszilárdításában és továbbfejlesztésében. A két fél megállapította, hogy gazdasági együttműködésük sikeres kibontakozása a két ország népei között kialakult jószomszédi és jőbaráti kapcsolatok megnyilvánulása. Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke és Muhammed Davud, Afganisztán miniszterelnöke megelégedéssel nyilatkoztak az Afganisztán és a Szovjetunió között régóta kibontakozó kulturális kapcsolatokról, és a két ország tudományos, kulturális és művészeti kapcsolatainak bővítése és szilárdlÄ szovjet kormány jegyzéke az NSZK kormányához Ny. Sz. Hruscsov március 3-án megtekintette a kabuli repülőtér építkezését. A repülőteret a Szovjetunió nősen az elmaradott segítségével építik. Ny. Sz. Hruscsovot Muhammed Daországok megsegíté- vud, Afganisztán miniszterelnöke és más hivatalos személyiségek kísérték. (ČTK - TASZSZ felvétel) sére kell fordítani. Mganisztán miniszterelnöke támogatja az általános és teljes leszerelés javaslatát, melyet Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az ENSZ közgyűlésén előterjesztett. Kijelentette, hogy az afgán kormány rendkívül nagyrabecsüll a szovjet kormány javaslatát és reméli, hogy minden állam tüzetesen áttanulmányozza és elfogadja azt, hogy így örökre véget vessenek a háborúknak. Mindkét fél megerősítette, hogy az érdekelt államok jelenlegi tárgyalása a nukleáris fegyverkísérletek örök időkre történő betiltásáról fontos és hasznos lépés, s reményét fejezte ki, hogy e tárgyalás végleges megegyezést eredményez, s örökre megszűnnek az országok kölcsönös kapcsolatainak légkörét mérgező atomrobbantások. Az afgán miniszterelnök megköszönte a Szovjetunió gazdasági támogatását, melyben népgazdasága fejlesztésében Afganisztánt részesíti. A Szovjetunió Minisztertanácsának Az USA polifikája Kínával szemben zsákutcába jutott Peking (ČTK) — A Renminripao március i-i számában közli megfigyelőinek kommentárját a Kínával szemben folytatott amerikai politikáról. Az USA jelenlegi politikáját Kínával szemben Graham Parsonsnak, az USA külügyminisztériuma távolkeleti ügyeit intéző titkárának február 19-i beszéde tükrözi. Bár Parsons megválogatta szavait és igyekezett kijelentéseinek élét tompítani, nem tudta és nem is akarta elrejteni az amerikai imperializmus mélyen gyökerező ellenséges álláspontját a kínai néppel szemben. „Figyeljük a kommunista Kína növekedését, amely gazdasági és politikai hatalommá válik. Óvatosságból kénytelenek vagyunk ezt a tényt elismerni"— mondotta. Hozzáfűzte, hogy az amerikai politikának ezzel a valósággal számolnia kell. A megfigyelő utal arra, hogy Kína népe mindig a nemzetek közötti békés egymás mellett élés és kölcsönös megnemtámadás elveit vallotta. A genfi kínai-amerikai tanácskozások alkalmával a kínai fél több ízben jaDe Gaulle algériai körúton Párizs (ČTK) — De Gaulle pénteken algériai ellenőrző útján a kelet-algériai Aurés hegyvidéken több francia várost és katonai alakulatot keresett fel. Beszédeiben hangsúlyozta az algériai francia hadsereg feladatát és kijelentette, hogy algéria jövőjéről csupán akkor döntenek, ha „a francia fegyverek helyreállítják a békét", és már eleve elutasította a függetlenség követelményét. vasolta, hogy a két ország közös nyilatkozatot adjon ki, hogy vitás kérdéseiket békés tárgyalások útján fogják megoldani, anélkül, hogy fegyvert alkalmaznának, vagy pedig annak alkalmazásával fenyegetőznének. Az USA Kína javaslatait elutasította. Parsons beszédének befejező részében kijelentette, hogy a kommunista Kína egyre erősebb. Lehetetlen hangsúlyozta — hogy a 600 millió kínaival ne számoljunk és ne vegyük figyelembe. Tudatára kell ébrednünk annak, hogy új politikát kell folytatnunk. Ebből is kitűnik, hogy az amerikai politika Kínával szemben zsákutcába jutott. Gronchi elnök i Leont bízta meg kormányalakítással (ČTK) — Gronchi olasz elnök pénteken Giovanni Leont, a képviselőház elnökét bízta meg azzal a feladattal, hogy kivizsgálja az új kormány megalakításának lehetőségeit. Leon a megbízatást elfogadta. Gronchi határozatát Rómában az eddigi kormányalakítási tanácskozások kudarcának tekintik. tása érdekében egyezményt kötöttek Afganisztán és a Szovjetunió kulturális együttműködéséről. A két fél kijelentette: nem engedik meg, hogy bárki is megbontsa jóbaráti és jószomszédi viszonyukat. Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Muhammed Davud, Afganisztán miniszterelnöke meggyőződésüket fejezik ki, hogy Ny. Sz. Hruscsov jelenlegi látogatása, az afgán államférfiakkal tartott találkozói és megbeszélései még jobban megszilárdítják a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének és Afganisztánnak hagyományos barátságát és jószomszédi viszonyát. Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a kabuli találkozók és megbeszélések során meghívta őfelségét, Mohammed Zahir afgán királyt és Őexcellenciáját, Mu hammed Davud miniszterelnököt, hogy a számukra kedvező időpontban látogassanak el Szovjetunióba. A meghívást hálásan fogadták, s látogatásuk időpontjában később állapodnak meg. NY. HRUSCSOV, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Minisztertanácsának elnöke. M. DAVUD, az afgán királyi kormány miniszterelnöke. MAROKKÓBAN é napokban ért végét ä májusi községi választások előkészületeinek első szakasza: a választók bejegyzése és a választási névjegyzékek lezárása. Március 31-én királyi dekrétumot adnak ki, amely kitűzi a jelölőlisták beadásának határidejét és a választási kampány megkezdésének időpontját. (ČTK) Indonéz államférfiak látogatnak a Szovjetunióba Moszkva (ČTK) - Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke indonéziai látogatása alkalmából a szovjet kormány nevében Dzsuandát, az Indonéz Köztársaság első miniszterét meghívta a Szovjetunióba. Dzsuanda június végén tesz a meghívásnak eleget. Ny. Sz. Hruscsov további indonéz államférfiakat hívott meg a Szovjetunióba. A meghívást valamennyien köszönettel elfogadták, s a látogatás időpontját későbben állapítják meg. Csehszlovák kiállítás Konakryban Konakry (ČTK) — Konakryban, a Guineai Köztársaság fővárosában március 3-án este megnyitották a csehszlovák ipari kiállítást. A megnyitáson részt vettek: a csehszlovák kormányküldöttség Josef Reitmajer nehézgépipari miniszterrel az Slen, VI. Knap, Csehszlovákia guineai nagykövete, a guineai kormány tagjai, további közéleti tényezők és a diplomáciai testület tagjai. Reitmajer miniszter és Beavogui, Guinea gazdaságügyi minisztere beszédet mondottak. Az NSZK militarista politikája veszélyezteti Európa békéjét Moszkva (ČTK) V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese március 4-én fogadta H. Krollt, az NSZK moszkvai nagykövetét és átadta neki a Német Szövetségi Köztársaság kormányához intézett szovjet kormányjegyzéket, mely az NSZK és Spanyolország között a Bundeswehr spanyolországi katonai támaszpontjainak létesítéséről folytatott tárgyalással foglalkozik. A jegyzékben ezt olvassuk? „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya fontosnak tartja, hogy az alábbiakat közölje a Német Szövetségi Köztársaság kormányával: A szovjet kormány értesült róla, hogy az NSZK kormánya a katonai együttműködés megteremtéséről tárgyal Spanyolország kormányával. Amint a sajtóhírekből, - melyeknek hitelességét több nyugati ország hivatalos személyiségeinek nyilatkozatai is megerősítik, — kitűnik, az NSZK kormánya katonai légi- és rakéta-támaszpontokat, katonai lőtereket és fegyverraktárakat akar létesíteni spanyol területen. Feltételezhető, hogy az NSZK kormányának figyelmét nem kerülhette el az a tény, milyen nagy felháborodást és nyugtalanságot keltettek a szövetségi kormány ama lépései, hogy a Bundeswehr számára katonai támaszpontokat akar létesíteni Franco Spanyolországának területén, számos ország, köztük az NSZK-val egy katonai tömbhöz tartozó országok közvéleményében és parlamentjében. A szovjet kormány figyelmezteti a szövetségi kormányt, hogy Nyugat-Németország azzal, hogy szövetkezik a Franco rendszerrel, durván megszegi a Németország feltétlen kapitulalásárftl kötött egyezményt, valamint a szövetségesek Németországot érintő szerződéseit, melyek olyan állapotot vannak hivatva teremteni, hogy Németország soha főbbé ne veszélyeztethesse szomszédait és a világbékét, és ez mincfén német kormányt kötelez, tehát az NSZK kormányát is. Közismert tény, hogy a' szövetségi kormány erre a veszélyes útra, — a Németország békés és demokratikus fejlődését meghatározó nemzetközi egyezmények megszegésének útjára — nem most lép először. Az NSZK jelenleg atomtöltésre alkalmas rakétafegyverekkel szereli fel és nukleáris fegyverek használatára képezi ki hadseregét. Nyugat-Németország katonai szervei a nukleáris rakétafegyverrel felszerelt haditengerészet kiépítésének terveit is kidolgozták. A Bundeswehr legénységét a revansizmus és elsősorban Németország keleti szomszédaival szemben táplált gyűlölet és ellenséges érzület szellemében nevelik. Azt a gondolatot oltják be a Bundeswehr katonáiba és tisztikarába, hogy különleges küldetés hárul a nyugatnémet fegyveres erőkre a kelet-európai országokkal szemben. Az NSZK és Franco Spanyolországa között készülő egyezmény jellege arra vall, hogy Nyugat-Németország felszerelése olyan fokot ért el, amikor már szűk számara a NATO és a Nyugateurópai Unió kerete s így a szövetségi kormány még azokat az NSZK fegyverkezése fölött gyakorolt ellenőrzésről szóló homályos téziseket I« igyekszik megkerülni, melyekre a párizsi egyezmények nyélbeütői hivatkoztak. Meg kell említeni, hogy a szovjet kormány nemegyszer rámutatott ennek a Nyugat-Németország felfegyverzése fölött qyakorolt ellenőrzésnek hatástalanságára és csalóka jellegére s a legutóbbi események igazolták e nézet helyességét. Fény derült a Bundeswehr idegen területeken elhelyezendő katonai támaszpontjainak terveire, melyek azoknak is felnyitották a szemét, akik még hittek az NSZK kormánya részéről gyakran elhangzó békenyilatkozatokban, és azzal a reménnyel vigasztalták maqukat, hogy a NATOqépezet seoítséaével bizonyos korlátok között fékentartják NyugatNémetország katonai fejlődését. Éppen ezzel magyarázható a különböző keleti és nyugati orszáqok közvéleményének nyugtalansága, s az, hogy határozottan - melvet nagyra kell értékelnünk - elítélte az NSZK kormányának legutóbbi akcióit. Ma talán senki sem akad, aki nem lenne tisztában azzal, hogy az NSZK kormánya számára a NATO-tagság csupán szükséges lépcsőfokot jelent Nyugat-Németország felfegyverzéséhez, hogy lépésről lépésre megszerezze az atom- és rakétafegyvert, s ha nem Nyugat-Németországban, akkor a határain túl megkezdje gyártásukat. Az NSZK kormánya a Francorendszerhez fordul s egyáltalán nem izgatja, hogy az NSZK és a Franco Spanyolország közötti katonai együttműködés megteremtése felidézheti a közelmúlt történelmének legsötétebb fejezetéhez fűződő emlékeket. Hisz a hitleri Németország a második világháború előtt a német hadigépezet támadási felkészültségének főpróbáját tartotta Spanyolország területén. Franco Spanyolországa a háború alatt is a hitlerista háborús koalíció aktív résztvevője volt. Az NSZK hivatalos személyiségei azzal az állítással próbálják igazolni lépéseiket, hogy Nyugat-Németország területe nem felel meg a katonai előkészületek további kiterjesztésére, s e téren a Szövetségi Köztársaság biztonságának érdekeire hivatkoznak. E furcsa logika alapján arra a következtetésre jutnánk, hogy az NSZK területénél kisebb országok törekedjenek katonai támaszpontokat létesíteni más államok területén. Am tudjuk, hogy ez nincs így. A kérdés lényege nem bizonyos ország területi fekvésében, hanem külpolitikai irányzatában van. Érthető, hogy a Bundeswehr spanyolországi támaszpontjai építésének semmi köze sincs az NSZK biztonságának garantálásához. Hisz nem arról van szó, hogy a Pireneusokon túl, nagy távolságra az NSZK területétől, mely háborús viszály esetén a NATO stratégiai tervei alapján rakéta- és atomháborús hídfő lehet, óvóhelyeket építsenek a nyugatnémet lakosság számára, hanem a Bundeswehr támaszpontjainak kiépítése a cél. De hogy komolyan beszéljünk az NSZK biztonságának veszélyeztetéséről, meg kell jegyeznUnk, hogy e veszély csupán az NSZK kormányának politikájából ered, mert egyre nagyobb mértékben militarizálja országát és támogatja a NATO hatalmak fegyveres erőinek, fegyverzetének, atomfegyverraktárainak és kilövőberendezéseinek veszélyes összpontosítását Nyugat-Németország területén. Az NSZK kormányának külpolitikai akciói különösen az utóbbi időben, amikor a nemzetközi feszültség határozott enyhülése érezhető, minden- okot megadnak feltételezésére, hogy az NSZK kormánya fél a hidegháború felszámolásától, fél, hogy napjaink törekvése megegyezésre készteti a nagyhatalmakat a legidőszerűbb és legégetőbb nemzetközi kérdésekben. Közismert tény, hogy amikor a Szovjetunió, az USA és a többi nyugati hatalmak közeledésének távlatai rajzolódnak ki, az NSZK akciókat indít a nemzetközi bizalom és együttműködés aláaknázására. A spanyol-nyugatnémet cselszövések célja kétségtelenül az, hogy viviszályt keltsenek a keleti és nyugati államok tárgyalásának résztvevői között, aláaknázzák a tíz állam leszerelési bizottságát és bonyolulttá tegyék a csúcsértekezlet munkáját. Az NSZK kormányának és Franco Spanyolországának tárgyalása újra igazolja, hogy a szövetségi kormány valójában nem óhajtja az európai helyzet orvoslását. Ezért ellenzi va második világháború következményeinek felszámolását és a német békeszerződés megkötését, tehát a német nép más nemzeti feladatainak megoldását is. A szovjet kormány szükségesnek tartja figyelmeztetni az NSZK kormányát, hogy a Bundeswehr idegen területeken elhelyezendő támaszpontjainak kiépítésére és Franco Spanyolországával való katonai együttműködésére irányuló lépései, — melyek összeegyeztethetetlenek az európai béke megőrzésének érdekeivel és a Németországra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, — nagyon súlyos következményekkel járhatnak. Moszkva, 1960. március 4. Bonn fenyegetőzik Bonn (ČTK) — Guinea jegyzéket intézett az ENSZ-hez, amelyben tiltakozik Nyugat-Németország részvétele ellen a francia atombombagyártásban és a franciák szaharai atomfegyver-kísérletében. E jegyzék megállapította, hogy nyugatnémet katonák a francia idegen légió egyenruhájában harcolnak az algériai nlp ellen. A bonni kormány a jegyzék miatt éles támadást intéz Sekou Touré guineai elnök ellen. Von Hase követségi tanácsos, a bonni külügyminisztérium képviselője a guineai jegyzéket „rágalmazó állításnak" minősítette. A külügyminisztérium képviselője azzal fenyegette meg Guineát, hogy až ENSZhez benyújtott tiltakozás _„befolyással" lesz a bonni küldöttség munkájára, amelynek a közeljövőben gazdasági segítségről kell tárgyalnia Guinea kormányával. Á szövetségi kormány ezért „bizonyos fenntartással él", jelentette ki a bonni kormány képviselője. ÜJ SZŐ 3 * 1960. március 6.