Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-05 / 64. szám, szombat

KIS HÍREK I a Szovjetunióból | 01 TIPUSO ÜDÜLÖK ll! Üj típusú üdülőket terveznek a Fe-:![ jjj kete-tenger melléki fürdőközpontok-jjj j|| ban. így például könnyített, szerelhető!!! jjj épületelemekből építenek fel szanató-ü! jjj riumokat, tágas csarnokokkal és szó-jü jjj rakozóhelyiségekkel úgy, hogy kellő-::: Ül képpen szellősek legyenek. Szebasz-jjj IÜ topol mellett már egy egészen új tí-jjj jj: pusú fürdőváros építését kezdték meg!!; jj: egyszerű, nem túl magas pavilonokból, j!j jjj melyekben két-háromszemélyes, ten-jjj Ülgerre néző erkélyes hálószobákat ren-jjj jj: deznek be. Különleges csarnokokban,!;! jjj melyeknek fémszerkezetét a naptól ésüj jjj esőtől védő anyaggal burkolják be, az jjj II: éttermeket és a társalgókat helye-::: jj! zik el. A TECHNIKA EREJE jj! Szivattyú-állomások felszerelésével 3jjj jj! millió 900 ezer hektár földet tesz- jjj !!! nek termővé Üzbekisztánban. A távVe-jjj !!! zérlésű szivattyúállomásokat a föl- fi: jjj dek, gyümölcsösök és szőlők öntözésé-jj: jj-re használják. Különösen az üzbég jj: jj: gyapottermelők várnak sokat az újjj; jjj technika alkalmazásától. LITVÁNIA VEZET jjj A litván kolhozok és szovhozok a Ül jj! legutóbbi hat év folyamán háromszo-ü! jj: rosára növelték hús- és tej termelésű-jjj Ijj ket. Litvániában most 580 kg tej jut jjj !!! egy lakosra, tehát egyharmaddal többjjj jjj mint az USÁ-ban. Litvániában mindenjjj jjj ember 7 kg vajat, tehát kétszer any- jü jjj nyit fogyaszt, mint az USÁ-ban. Lit-jjj jj! várnában 72 kg hús esik egy lakosra s jjj !!! így nagyon megközelíti az amerikai jjj jjj színvonalat. jjj ÜJ TECHNOLÖGIA A MEZŐGAZDASÁGBAN Ü! Beloruszia 3200 kolhoza és szovho- jjj jj! za az idén új technológiát vezet be a jjj jjj mezőgazdasági termelésben, s Így azjjj jjj idén az eddig szükséges munkának jjj jjj csak egyötödét fordítják egy termelési Ijj !!! egységre. Ügy tervezik, hogy ez év-jjj |ji ben egy mázsa búzát, másfél órai, 1 jjj jj; mázsa tejet és húst 3—5 órai munká-jj; jjj val termelnek ki, s így megközelítik!!! Üj a mezőgazdasági munkatermelékenység jjj !!! legmagasabb világszínvonalát. !!! Már az idén teljesen gépesítik a ku- jjj j;; korica, len és cukorrépa gondozását és;;; jjj betakarítását. Az említett 700 ezer jjj jjj hektáron termesztett termenyek meg-jjj Ü! müvelésének komplex gépesítése lehe-jjj Ültővé teszi, hogy 1 millió munkaerőt jjj jjj szabadítsanak fel más szakaszokra. jj; | ŰJ VÁROSRÉSZ MOSZKVÁBAN jjj II! Moszkva északnyugati részén 250 jjj lüezer ember számára új lakónegyed;;; Üj épül. Az új negyed központja a Ba-jjj iii rátság Parkja lesz, melyet a VI. VITjjj II! napjaiban létesítettek. 1965-ig többjjj II! mint 1 millió 100 ezer négyzetmé-jjj Ül ternyi területet építenek be gyors jjj Ü! építkezési módszerrel, s a moszkvai!!! jj! földalatti vasutat is kiépítik a Szo-jjj jjjkol pályaudvartól, hogy az új ne-jjj jjj gyednek jó összeköttetése legyenjjj Ü! Moszkva központjával. jjj W. Gomulka a LEMP varsói értekezletén: Előtérbe lép a normák megszilárdításának kérdése i Csehszlovák kormányküldöttség Guineában Varsó (ČTK) — Varsóban március 3-án közölték Wladyslaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a LEMP varsói vajdasági értekezletén elhangzott beszédét. A LEMP KB első titkára a vitát összefoglaló beszédében hangsúlyozta, hogy a LEMP pártértekezleteinek és ipari alapszervezetei minden munkájának előterébe a LEMP KB harmadik plénumának határozatában foglalt Intézkedések, főleg pedig a normák időszerű megszilárdítása lép. A normák revízióját már a múlt év negyedik negyedében elvégezték a gépiparban, s januárban megkezdődött a normaszilárdltás az egész iparban. Húsz gépipari üzem elhatározta a műszakilag megalapozott normák kísérleti bevezetését. Wladyslaw Gomulka ezután hangsúlyozta, hogy a kereset és az életszínvonal emelését nem lehet elérni a munkatermelékenység növelése, valamint a termelés gazdasági mutatóinak állandó javítása nélkül. Nagy figyelmet szentel a beruházások hatékonysága kérdésének. Beszédének befejező részében W. Gomulka nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Japán költségvetése a lázas fegyverkezést szolgálja (ČTK) — A. japán parlament alsóháza március 3-án négyhetes tanácskozás után jóváhagyta az 1960. évi költségvetést. A kommunista és szocialista párt képviselői a költségvetés elfogadása ellen szavaztak, mert a költségvetés teljes mértékben háborús célokat szolgál. Az új költségvetés 200 amerikai reaktív vadászrepülőgép és irányított lövedékek beszerzésére több mint 70 milliárd jent irányoz elő. E kiadások • • • • • • • • • terhét a kormány a dolgozók vállára tolja. A lakosság egyenes adója valamennyi költségvetési bevétel több mint 20 százaléka. Tanaka szocialista képviselő a költségvetési vitában az új költségvetést a „lázas fegyverkezés költségvetésének nevezte, amely teljes ellentétben áll a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvésekkel." A guineai első csehszlovák ipari kiállításon résztvevő csehszlovák kormányküldöttség március 3-án repülőgépen Konakryba érkezett. A küldöttség vezetője J. Reitmajer nehézgépipari miniszter. A konakryi repülőtéren VI. Knap csehszlovák nagykövet, a guineai kormány tagjai és a guineai közélet képviselői fogadták. Ezután a küldöttség a kormánypalotába ment, ahol guineai látogatása idején elszállásolják. A küldöttség tagjait útközben a lakosság lelkesen üdvözölte. A franciák a második szaharai atomfegyverkísérletre készülnek Párizs (ČTK) - A Monde című lap véleménye szerint Franciaország még tavasszal végrehajthatja a második atomfegyver-kísérletet a Szaharában. A lap a továbbiakban írja, hogy az első francia atombomba nagyobb és főképp sokkal „hatásosabb" volt a Hiroshimára annak idején ledobott amerikai bombánál. Indonézia Nemzetgyűlése elítélte a franciák atomfegyverkísérletét Dzsakarta (ČTK) — Indonézia Nemzetgyűlése csütörtökön egyhangúlag jóváhagyta a franciák szaharai atomfegyverkísérlete ellen tiltakozó határozati javaslatot. A javaslat felszólítja az Indonéz kormányt, élesen tiltakozzék a francia kormánynál és tiltakozásának támogatására foganatosítson konkrét intézkedéseket. Dánia ellenzi Spanyolország felvételét a NATO tagjai sorába (ČTK) - Krag, Dánia külügyminisztere a parlament március 2-i ülésének vitájában kijelentette, hogy a bonni kormány tanácskozása a spanyolországi támaszpontok megteremtéséről „kellemetlen emlékeket keltett Dániában". Hozzáfűzte, érthetetlen, hogy Nyugat-Németország ilyen tárgyalásokba kezdett, mielőtt a NATO-val tanácskozott volna, és különösen időszerűtlennek tartja, hogy ez a csúcsértekezlet előtt történt. Krag miniszter kijelentette, hogy ezt az álláspontot Dánia képviselője előterjeszti a NATO tanácsában. Ha pedig Spanyolország felvételének kérdését fogják tárgyalni a NATO tagjai sorába, Dánia Norvégiához hasonlóan határozottan ellenezni fogja a javaslatot. A PÁRIZS MELLETTI, Saint-Denis város „Chantiers de 1 Atlantique"-üzem igazgatósága március 3-án közölte, hogy bezárja az üzemet és elbocsátja mind a 800 alkalmazottat. A hlr felháborodást okozott a dolgozók körében, akik azonnal védelmi bizottságot alakítottak. (<ÍTK) Ciprusi-angol tárgyalások Nikóziában Az angolok továbbra is nyomást gyakorolnak a ciprusiakra EZ MARADT a túlélt lakosság „vagyonát", rettenetes földrengés után a régi Agadirból. A katasztrófát a a romok között kereste hozzátartozóit és szegényes (Telefoto: ČTK - AP) Nikózia (ČTK) - E héten Nikóziában felújították a ciprusi és angol tanácskozásokat. Az angol gyarmati uralom képviselői továbbra is nyomást gyakorolnak a ciprusi képviselőkre. Foot kormányzó közölte, hogy a közmunkák megkezdésére tervezett félmillió font sterlinget még az angol gyarmatügyi minisztériumnak kell jóváhagynia. A minisztériumi engedély megadását állandóan halogatják, úgyhogy a közmunkákat a jövő ciprusi köztársaság költségvetéséből kell majd fedezni, hogy legalább részben enyhítsék a munkanélküliséget. Ciprusi politikai körök rámutatnak, hogy az angolok remélik, a közmunkák pénzellátására létesített alapok engedélyének halogatása fokozza kilátásaikat magasabb követelményeik érvényesítésére a ciprusi féllel folytatott tárgyalások során a vitás kérdésekben, főképp a ciprusi-angol támaszpontok ügyében. Az angolok ismét megkísérlik, hogy egymás ellen. uszítsák a ciprusi törököket és görögöket, hogy így a ciprusi képviselőket két táborra oszszák. Két fogát áldozta Csang Kaj-sekért (ČTK) — A csankajseki nemzetgyűlés március 3-i ülésén azon kérdés megtárgyalásánál, vajon Csankajseket harmadízben is megválasszák-e elnökké, összetűzésre került sor a képviselők között. Szue Wej-cshen kormányképviselőt, aki lelkes beszédet mondott Csankajsek jelölésének támogatására, két képviselő megtámadta, többször arcul ütötték és két fogát kiverték. A nemzetgyűlés elnöke a verekedés miatt az ülést megszakította. •

MM M MM M M M MMMM

M» MMMI M M MMMM M H ••••••• M t MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM

M • M t IM

Mt

H

It

ttl M HMMMM

M« MMM

M» Hruscsov elvtárs indonéziai látogatásának befejezéseképpen sajtóértekezletet tartott, ahol kijelentette: „Meg akarjuk szüntetni a gyarmatosító rendszer súlyos örökségét ... A Szovjetunió kedvezményes feltételekkel nyújtott hiteleinek az a célja, hogy a gazdaságilag elmaradott országok rendelkezésére bocsássa az eszközöket gazdaságuk elsőrendű jelentőségű, kulcsfontosságú objektumainak megteremtéséhez." Tagadhatatlan tény, hogy az ilyen segítség valóban a gyarmatosító rendszer örökségének, a gazdasági elmaradottságnak a felszámolásához vezet. S éppen ez az, ami a nyugati imperialista köröket a leginkább nyugtalanítja. A nyugati burzsoá sajtó, a legbefolyásosabb monopóliumok szócsöve újabb szovjet veszedelemmel ijesztget, amely szerinte most az amerikai és angol „érdekterületeken" jelentkezik. íme: India, Burma, Indonézia és Afganisztán — a szovjet államfő délkelet-ázsiai körútjának egy-egy állomása - a nyugati imperialisták szemében nem más, mint tőkés érdekterület! Az effajta elavult nézeteket a történelem régen túlhaladta. Ha az elmúlt évtizedek folyamán — sajnos — így is volt, ma már más a helyzet. Ázsia népei mind hatékonyabb lépéseket tesznek a múlt káros örökségének felszámolására. S bármennyire fáj is ez az egykori gyarmatosító „hatalmaknak", a Szovjetunió az ázsiai népek függetlenségi törekvését a legmesszebbmenően segíti. Ezt bizonyltja Hruscsov elvtárs mostani látogatása és a megkötött egyezmények is. Ha pedig az ázsiai népek függetlenségi harcának sikereit a Nyugaton veszedelemnek könyvelik el, bizonyára van is benne valami: veszedelem, nagynagy veszedelem az utolsó óráit élő gyarmatosító rendszer számára. De hát csak a tőkések maroknyi hada siránkozik, a világ milliói ezt a tényt örömujjongva üdvözlik! A szovjet államfő délkelet-ázsiai útjának utolsó állomása Afganisztán. i nagyvilágban Az afgán nép Hruscsov elvtárs személyében olyan nép képviselőjét üdvözli, amelyhez a legőszintébb barátság fűzi. Hisz a Szovjetunió volt az, amely 1919-ben elsőnek ismerte el Afganisztán függetlenségét és fogadta a Moszkvába érkező rendkívüli afgán küldöttséget, amelynek fogadását a tőkés nagyhatalmak kormányai egymás után megtagadták. A szovjet kormány a polgárháború és az intervenció nehéz, sorsdöntő napjaiban sem tagadta meg a baráti segítséget Afganisztántól. Annak ellenére, hogy a második világháború befejezéséig Afganisztánban felette erős volt az angol befolyás, a szovjet-afgán kapcsolatok eredményesen alakultak és 1926-ban a két ország semlegességi és kölcsönös megnemtámadási szerződést írt alá. Afganisztán semlegességi politikáját napjainkig megőrizte, holott szomszédai: Pakisztán és Irán amerikai támogatással erős nyomást gyakorolnak rá, hogy a CENTO katonai tömbhöz való csatlakozásra bírják. Ezt a célt szolgálta Eisenhower nem régi látogatása is. Az afgán nép azonban nem azért harcolt évtizedeken át függetlenségéért, hogy most azt egy katonai tömb keretében önként feladja. A Szovjetunióval ápolt kapcsolataiban pedig nemzeti függetlenségének biztosítékát látja. Ezért fogadták oly határtalan örömmel Hruscsov elvtársat is. S nem kétséges, hogy ez a látogatás a békés egymás mellett élés elvének újabb ragyogó példája és győzelme lesz. Hruscsov elvtárs délkelet-ázsiai útjával esik egybe Eisenhower elnök dél-amerikai körútja is. S nem lesz felesleges az az összehasonlítás, hogy amíg Hruscsov elvtársat mindenütt a legnagyobb szeretettel, viharos lelkesedéssel fogadják, addig az amerikai elnök útját erős rendőrosztagok, könnyűágyúkkal és gépfegyverekkel felszerelt katonai alakulatok, fecskendőkkel „felfegyverzett" tűzoltók biztosítják. Az utcákon egybegyűlt tüntetőket könnyfakasztó bombákkal, Uruguayban pedig sortűzzel verték szét. Az imperialistaellenes transzparenseket a tűzoltók erős vízsugárral tépik szét. Uruguay fővárosában a rendőri sortűznek halálos áldozata is van. Íme, így fogadják a leghatalmasabb tőkés állam képviselőjét, mert benne annak az országnak és monopóliumainak képviselőjét látják, amelyek Dél-Amerika országait gyarmati sorba, nyomorba döntötték és az Egyesült Államok elnökének látogatása ezt a gyarmati alárendeltséget hivatott meghosszabbítani, tartósítani. A dél-amerikai népek haragja teljesen indokolt. Sajnos, Eisenhower olyan kormányt képvisel, amely az esztelen fegyverkezés, a háborús előkészületek és a gyengébb országok gazdasági leigázása mellett száll síkra. E politikának a szüleménye a nyugatnémet militarizmus is. A kirobbant nyugatnémet-spanyol botrány nem véletlen. A NATO és a bonni militarizmus is a háborús politika következménye. A múlt év második felében beterjesztett szovjet leszerelési javaslat és a nemzetközi kapcsolatokban a szovjet békepolitika következtében beállt — ezt megelőző — enyhülés visszavonulásra kényszerítette a háborús politikát. A nyugati kormányfők hangzatos békeszózatokkal ámítgatták népeiket. Ha nem is gondoltak mindent komolyan, de bizonyos pontokban fel kellett adniok a hidegháború jelentős állásait. Egyedül a bonni kormány tartott ki merev háborús politikája mellett és ebből egy jottányit sem engedett. Amikor Adenauerék rádöbbentek, hogy NATO-beli szövetségeseik is hajlandók vagy kénytelenek a nemzetközi enyhülés áramlatához igazodni, Bonn makacsul védelmezte a hidegháborús politikát és ennek érdekében cselekedett. Amennyiben a NATO az adott körülmények közepette szűknek mutatkozott háborús tervei megvalósításához, Spanyolországgal és más olyan országokkal kezdett tárgyalni nyugatnémet támaszpontok kérdésében, amelyek a NATON kívül állnak. Ez azért volt számára szükséges, mert a NATOban a párizsi egyezmények értelmében bizonyos formai korlátok is léteznek (például a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzését illetően). A NATO-országok területein kívül elhelyezett nyugatnémet támaszpontokra természetesen ezek a korlátok nem vonatkoznának. A nyugatnémet-spanyol titkos tárgyalások leleplezése óta eltelt időben viszont olyan tények kerültek napvilágra, amelyek világosan bizonyítják, hogy a bonni kormány előbb említett tervei és lépései nem voltak egészen ismeretlenek sem az amerikai, sem az angol kormány előtt. Ha e kormányok hivatalosan nem is egyeztek bele a külföldön létesítendő nyugatnémet támaszpontok építésébe, ellene sem tettek semmit, s ez már egymagában is beleegyezésnek számít. A leszerelési értekezlet előtt néhány héttel holtpontra jutott a genfi értekezlet is az atomkísérletek betiltásának kérdésében. Az amerikai kormány a szovjet kompromisszumos javaslatot is visszautasította és nem hajlandó beleegyezését adni az atomkísérletek teljes betiltásába. Sőt, a hírek szerint az Egyesült Államokban lázas előkészületek folynak föld alatti atomrobbantási kísérletek végrehajtására. Az angol alsóházban az elmúlt héten nagyon viharos vita folyt a katonai kiadások költségvetési javaslatáról. Az angol kormány a nemzetközi enyhülés időszakában az előző évi kiadásokhoz viszonyítva 115 millió 700 ezer fonttal emeli a katonai kiadásokat. Ezzel a katonai kiadások összege 1629 083 000 font sterlinget tesz ki, amire Anglia történetében eddig nem volt példa! Az angol alsóház vitájában felvetették a Bonn-Madrid között folyó titkos tárgyalások kérdését is. Az angol külügyminiszter védelmébe vette a nyugatnémet álláspontot és kijelentette, hogy „megbízik a bonni kormányban". Az itt felsorolt események nem kedvező előjelek a küszöbönálló csúcsértekezlet és a leszerelési tárgyalások előtt. Az angol Tribúne is afra a megállapításra jut, hogy a fegyverkezés fokozása, a támaszpontok építése sehogy sem férhet öszsze a békés együttéléssel. A New Statesman pedig már aggodalmának ad kifejezést és úgy véli, hogy „amíg Hitler a második világháború jelmez-főpróbájának használta Spanyolországot, addig Adenauer számára ez a csúcstalálkozó főpróbája." A világ békeszerető népei azonban hisznek a józan ész és a békés egymás mellett élés politikájának győzelmében. Hruscsov elvtárs ezzel kapcsolatban az újságírók kérdésére adott válaszában ezt mondotta: „Hiszek az emberi értelemben és úgy vélem, ha önök is elősegítik a béke megszilárdítását, ez a nagy cél elérhetővé válik." Zs. L. ÜJ SZÖ 2 * 1960. március 4.