Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-25 / 84. szám, péntek

A kommunistáknak az élvonalban kell küzdeni a feladatok teljesítéséért i—- Örömmel látjuk, hogy hat já­rás képviselői jöttek össze Rimav­ská Sobotán s valahogy mintha vígab­ban is éreznénk magunkat. — Brus­ničan elvtárs, a jesenskéi falusi pártszervezet küldötte mondta a fen­ti szavakat a járási pártkonferencia vitájában. S mindjárt hozzá is te­hetjük, hogy Brusničan elvtárs a fentiekben találóan jellemezte a Ri­mavská Sobot.a-i járási pártkonfe­renciát. Optimizmus, az előttünk ál­ló nagy célkitűzések elérésébe ve­tett szilárd hit, s a párt által ennek érdekében foganatosított új intézke­dések feltétlen helyeslése volt a fő jellemvonása a járási pártszervezet alakuló konferenciájának. Már a járási pártkonferenciák elő­készítési időszakában hangsúlyoztuk, hogy az idei konferenciák rendkívüli jelentőséggel bírnak. Nemcsak azért, mert az idén ünnepeljük hazánk fel'­szabadításának jubileumi évforduló­ját, valóra váltjuk második ötéves tervünk utolsó évének feladatait és kitűzzük az új célokat, hanem azért is, mert az új járások megalakulása következtében nagyobb területi egy­ségek jönnek létre. A Rimavská So­bota-i járás is — amint beveze­tőben már említettük — hat járás­ból, illetve azok egy részéből jön létre. 159 községgel tekintélyes nagyságot ér el és ennek megfelelően gyarapszik népgazdasági, politikai és kulturális jelentősége. Ez a tény teljes mértékben kifejezésre jutott a konferencia tárgyalásaiban. Az új Rimavská Sobota-i járás, bár területén számos jelentős ipari üzem fekszik, túlnyomó részben me­zőgazdasági jellegű. Érthető tehát, hogy a beszámoló és a felszólalások nagy része a mezőgazdasági terme­lés problémáival foglalkozott, A szö­vetkezetesítés a járásban az idén lényegében csaknem teljes győzel­met ér el. Ennek érdekében azon­ban még jelentős feladatokat kell megoldaniok a járás pártszervezetei­nek. Ezzel egyidejűleg már az idén mindent meg kell tenniök azért, hogy a mezőgazdasági termelés lé­nyeges fokozásával teljes mértékben kivegyék részüket ezen országos je­lentőségű feladat valóra váltásából. Az alakuló járási pártkonferencia részletesen taglalta a mezőgazdaság helyzetét és e szakasz további fel­adatait. Az új járás földterületének nagyobb része a cukorrépa és a kukorica-körzetbe esik, kisebb része a burgonya és a hegyi körzetbe. En­nek megfelelően kell irányítani az egyes termények termelését. A déli és délkeleti részén nagy lehetőségek nyílnak a kukorica, cukorrépa, do­hány, repce és zöldség vetésterüle­tének bővítésére, valamint ezen ter­mények és a kalászosok hektár­hozamainak növelésére. Ezzel szem­ben a járás északi részében a szarvasmarha és a juhtenyésztés ki­szélesítésére és minőségi fokozására kell törekedni, emellett szem előtt tartva a növénytermesztés fejlesz­tését is, mint az állattenyésztés foko­zásának alapját. Az éghajlati adottság helyes ki­használásával kapcsolatban figyelem­reméltó javaslatot vetett fel a vitá­ban Vojtech Ondrej küldött. Aján­lotta, hogy az északi és déli részek szövetkezetei létesítsenek kapcsolatot és együttműködést. A délen fekvő EFSZ-ek állatállomá­nyuk szempontjából nagyszerűen ki­használhatnák a kiváló hegyi legelő­ket. Nagy jelentősége lenne ennek nemcsak a takarmányozással, hanem az állomány egészségesebbé tételével kapcsolatban is. Hiszen a jóminősé­gű legelők az állatok számára valóságos „szanatóriumok" lennének. Az állattenyésztés terén csakúgy, mint a növénytermesztésnél jelen­tős feladatok várnak az új járási pártszervezetre. A múlt évben szá­mos növénynél nem érték el a ter­vezett hektárhozamokat. A takar­mányalap fogyatékosságai nagyon kedvezőtlenül hatnak ki az állatte­nyésztésre, kiváltképpen a szarvas­marhateriyésztésre. Bár a múlt év­ben emelkedett az állatállomány, a sűrűség még mindig nagyon ala­csony. Száz hektár mezőgazdasági földre nem egész 40 állat jut, a tehénállománynál pedig még rosszabb az arány. Nagy tartalékok vannak a hasznoság tekintetében is. Martin Garai, a gemeri falusi párt­szervezet küldötte felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kommunisták­nak az élvonalban kell küzdeni a mezőgazdasági feladatok megvalósí­tásáért. Ezzel kapcsolatban számos küldött számolt be pártszervezetük munkájának jó tapasztalatairól. így például Jász István, a Veľký Blh-i falusi pártszervezetből elmondta, hogy szövetkezetükben a kommunis­ták indították meg a következetes harcot a fogyatékosságok ellen. Ak­tivizálták a pártcsoportot, s ha va­lamilyen akciót indítanak meg, vagy valamely feladat teljesítéséről van szó, azt előbb a pártcsoportban be­szélik meg. A pártbefolyás megerő­sítésére 6 új tagot vettek fel a szö­vetkezetből. Molnár István, a sir­kovcei falusi szervezet küldötte is arról beszélt, hogyan érték el a kommunisták egyes helytelen néze­tek leküzdését a szövetkezeti tagok körében és miként járultak hozzá az EFSZ megszilárdításához. A szö­vetkezeti tagok sorából új tagjelöl­tek felvételével erősítették meg a pártszervezetet és a pártbizottság munkájában a szövetkezeti tagokra támaszkodik. Káli András Rašovce­ról elmondta, hogy kislétszámú párt­szervezetük tevékenységét mily je­lentős eredmények kísérték. Kez­dettől fogva nagy súlyt fektettek a tömeg politikai munkára, arra, hogy a párt irányvonalát mindenki helyesen megértse, s ezt senki ki ne for­gathassa. A kommunisták jó mun­kája megmutatkozott az EFSZ fej­lődésén, amely néhány évvel ez­előtt még a leggyengébbek közé tar­tozott, ma pedig az előtte álló nagy feladatok teljesítésére alaposan fel­készült. Nagy gondot fordítanak a haladó nagyüzemi termelési mód­szerek alkalmazására mind a nö­vénytermesztésben, mind az állat­tenyésztésben, hogy ezáltal biztosít­hassák a nagyobb célkitűzések eléré­sét és az olcsóbb termelést. Az idén további jelentős munkát végeznek a talaj termékenységének fokozása érdekében. Jól működik a faluban a szövetkezeti munkaiskola is, melyben 21 EFSZ-tag mélyíti el szakmai tu­dását. Mindezek a példák szemléltetően bizonyítják, mily nagy fontossággal bír a kommunisták, a pártszerveze­tek munkája a szövetkezetek gazda­sági és politikai megszilárdítása, a mezőgazdasági termelés alapvető fejlesztése szempontjából. Nagy gondot kell tehát fordítani a jövő­ben a falusi pártszervezeteknek a szövetkezeti tagok sorából vett új tagjelöltekkel való megerősítésére, a szövetkezeti pártcsoportok aktivizá­lására, s mindenütt, ahol erre meg­felelő feltételek vannak, pártalap­szervezetek létesítésére az EFSZ­ekben. A múltban e fontos kérdésre nem minden esetben fordítottak megfelelő gondot. Ezt mutatja, hogy sok falusi pártszervezetben nagyon alacsony a szövetkezeti tagok száma. Az egyre nagyobb feladatok valóra váltásának biztosítása érdekében a járási pártkonferencia a helyzet sür­gős megjavítását tűzte ki célul. A járási pártkonferencián megala­kult új járási pártszervezetnek az előttünk álló időszakban nagyon igé­nyes feladatokat kell megoldania mind a pártélet, mind a gazdasági és kulturális élet szakaszán. Az ala­kuló járási pártkonferencia minden téren jól megfontolt konkrét célokat tűzött ki, mely az új járás terüle­tén biztosítja pártunk irányvonalá­nak teljesítését. E feladatok megva­lósításán minden pártszervezetnek, minden egyes kommunistának ereje teljéből kell munkálkodnia. Gál László Medzilaborceban új üzem épül, ahol mintegy 1200 dolgozó talál munka­lehetőséget. Az üzem munkacsarnoka 14 ezer négyzetméternyi lesz. Az üzemet építő Chemkostav dolgozói munkájukban új építészeti techni­kát alkalmaznak. A munkacsarnokot közvetlenül az építkezésen készített előregyártott épületelemekből állítják össze. Ez a módszer szükségte­lenné teszi az épületállványok és zsaluzás alkalmazását, ezenkívül több száz köbméter fa megtakarítását eredményezi. (J. Kočiš - ČTK - felvétele.) AZ ÚJ SZO Takarékoskodik a nyugati részleg Nemrégen azt a felajánlást tette a Handlovai Nagybánya nyugati részlege — amint azt az Üj Szó is közölte, — hogy az első negyedévben 321 m 3 bánya­fát kétszer fog felhasználni és ezzel 56 ezer koronát takarit meg. Ezt a felajánlását már a második hó­napban túlteljesítette, amennyiben január és február hónapokban 390 m 3 fát hasz­náltak kétszer, ami kereken 70 ezer ko­rona megtakarítást eredményezett. A szép eredmény azért érdemel külön dicsére­Mivel gyarapítja építészetünket A kukoricát a hegyvidéken is meghonosították (CTK) - A Jihlava környéki földmű­vesek ez idén 15 ezer hektárt azaz 5 ezer hektárral több földet vetnek be kukoricával, mint tavaly. Egyes hegy­vidéki EFSZ-ek ugyancsak aránylag nagy területeket vet be kukoricával. A hegyvidéki földművesek a múlt évi­nél lényegesebben nagyobb területet vet­nek be silókukoricával is. Tavaly 5500 hektár kukoricaföldről 17 ezer vagon si­lóanyagot takarítottak be. Egyes EFSZ-ek mint pl. a hostkovicei EFSZ hektáron­ként, több mint 500 mázsa silókukoricát takarítottak be. ÜJ SZÖ 4 * 1960. március 25. Az Építészeti Szakszervezeti Szö­vetség szlovákiai bizottsága az Épí­tészeti Megbízotti Hivatallal együtt­működve már csaknem egy évvel ezelőtt megszervezte az építkezések dolgozói között az építőanyaggal való helyes gazdálkodásért és legna­gyobbfokú takarékoskodásért folyta­tott szocialista munkaversenyt. A munkaverseny, melyet negyed­évenként értékelnek, hozzájárul az építkezéseken és a munkahelyeken a nagyobb rend megteremtéséhez, s tö­kéletesebb áttekintést ad az anyag­ellátásról, az építőanyag felhasználá­sáról, végső soron pedig gazdaságos kezeléséről is. Az építkezéseken a verseny eredményeként már nagy mennyiségű anyagot takarítottak meg, melyek értéke tavaly három­negyed év alatt 54 millió koronára rúgott. A versenyt különösen az te­szi érdekessé, hogy egyre nagyobb szoros azo n dolgozók száma, akik megaka­dályozzák az anyag pazarlását, esetleg eltulajdonítását, kölcsönösen figyelmeztetik egymást az építő­anyaggal való rendes gazdálkodás és takarékoskodás szükségességére. A szocialista tulajdon iránti ilyen magatartást nagyra kell értékelnünk, s mind az egyének, mind a kollek­tívák értékes tapasztalatait népsze­rűsítenünk, általánosítanunk kell. A vlagyimíri mozgalom jelentős megtakarításokat eredményez A munkaverseny e formáját azon­ban nem tekinthetjük az egyetlen útnak, amely az építőanyaggal való takarékoskodáshoz és ezzel a beru­házási építkezések gazdaságosabbá tételéhez vezet. Döntő fontosságú tényező e téren a vlagyimíri mozga­lom, mely még nagyobb anyag- és pénzmegtakarításokat eredményez. Még mielőtt az üzemekben, az épít­kezéseken és a termelőrészlegeken megkezdtük volna e mozgalom szer­vezését, a vállalatok, az üzemek dolgozói és a szakszervezeti funk­cionáriusok számára néhány oldalas, könnyen áttekinthető brosúrát ad­tunk ki, mely szemléltető módon megmagyarázza, miként járjanak el a vlagyimíri mozgalom meghonosítá­sában. Ezenkívül tájékoztat azokról az eredményekről, melyeket e moz­ga'cm segítségével a Szovjetunióban és hazánkban elértek. A továbbiak­ban tájékoztattuk a dolgozókat a vlagyimíri mozgalom gazdasági je­lentőségéről, és az építészet szaka­szán országos méretekben feladatul tűztük ki, hogy a beruházási költsé­geket a harmadik ötéves terv évei­ben 1 milliárd koronával csökkent­jük. Mit értünk el az építészetben e mozgalom segítségével? Az új­ságokban eddig közölt adatokon kí­vül e helyen néhány megtakarításról teszünk említést. így például két trnavai téglagyárban és a senicai téglagyárban a technológiai eljárás tökéletesítésével és kisebb átépíté­sek révén mintegy kétmillió koronát takarítanak meg. A Nové Mesto nad Váhom-i gépjavítóüzem műhelyeinek átépítésével és a tervek tökéletesí­tésével 1 742 000 korona megtakarí­tást érnek el. A Banská Bystrica-i cementgyár vízvezetékének építésé­vel kapcsolatosan tervezett megta­karítás 640 000 korona. A Banská Bystrica-i Stavoindustria műhelyei­nek eddiginél jobb kihasználásával több mint 400 ezer koronát takarít meg. Kiváló eredmények Zemianske Kostol'anyban A vlagyimíri mozgalom keretében a könnyű építőanyagokat gyártó Ze­mianske Kostol'any-i új pernyebeton­üzem dolgozói is értékes javaslato­kat tettek, különösen a termelés gazdaságosabbá tétele és a termé­kek minőségének javítása érdeké­ben. Az üzemben különféle ésszerű­sítések és egyéb intézkedések meg­valósításával növelik a termelési berendezések teljesítményeit, lerö­vidítik a technológiai művelet ide­jét, fokozzák a teljesítőképességet s a munka termelékenységét. Igen hasznos volt az ez év március 7-én rendezett munkaértekezlet, melyen a fő tervezők beruházási részlegei­nek dolgozói, a prerovi gépgyár sze­relői és a technológiai berendezések lengyelországi szállítói vettek részt. Az értekezleten a jövőben épülő üze­mek jobb üzemvitelére, valamint a beruházási költségek csökkentésére vonatkozó javaslatokkal foglalkoz­tak. A szóban forgó üzem dolgozói­nak javaslatait a lengyel szakem­berek is elfogadták és azokat ér­vényre juttatják azon öt új üzem terveinek kidolgozásában, melyek Szlovákiában a harmadik ötéves terv éveiben épülnek. Ilymódon sok millió koronás megtakarítás válik lehetővé. A Porobeton-üzem dolgozói ezenkí­vül üzemi felajánlást tettek, mely szerint az évi termelési tervet a tervben előirányzott költségek túllé­pése nélkül ötmillió tégla előállítá­sával túlteljesítik. A vlagyimíri moz­galom keretében egyidejűleg minden hulladékot feldolgoznak, melyből 340 ezer korona értékű födémpanelt ké­szítenek. Ha e tapasztalatok alapján összeadjuk a harmadik ötéves terv éveiben épülő szóban forgó öt üzem­ben elérhető megtakarításokat, úgy megállapíthatjuk, hogy a megtaka­rított összeg egy további üzem tel­epítésére elegendő. Ez azt jelenti, hogy öt üzem építésének ilyen költ­ségvetése lehetővé teszi egy hato­dik üzem felépítését. Ha mérlegeljük, hogy a pernyebetont termelő üzemek technológiai beren­dezéseit valamennyi szocialista ál­iam számára Lengyelország szállítja és az említett üzem dolgozóinak kezdeményező javaslatait a szocia­lista országok további új üzemeiben is érvényre juttatják, tudatosítjuk, hogy mind a beruházási, mind az anyagmegtakarítások a már említet­tek többszörösére emelkednek. Az említett példák és továbbiak is arról tanúskodnak, hogy a szlovákiai építészeti dolgozók a vlagyimíri moz­galom segítségével nagymértékben hozzájárulnak a kitűzött cél eléré­séhez, azaz a tervben előirányzott egymilliárd korona megtakarításához. Az eddigi eredményekkel azonban nem elégedhetünk meg. Sok válla­latban, üzemben, termelőrészlegben és építkezésen még nem szervezték meg a vlagyimíri mozgalmat. Ez ar­ra vall, hogy ezen munkahelyek dol­gozói nem foglalkoznak az önköltség csökkentésének, a termelés gazda­ságossá tételének kérdésével. Ez pe­dig olyan hiba, melyet a vlagyimíri mozgalom keretében indított szo­cialista munkaverseny kibontakozta­tásával kell helyrehozni. A Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom min­den funkcionáriusának és minden tagjának legalább egy-egy javasla­tot kellene tennie a beruházási épít­kezés és általában az építőipar tö­kéletesítése érdekében. Ez legyen a kölcsönös munkaverseny alapja. Ondrej Brázdovič, az Építészeti Szakszervezeti Szövetség szlovákiai bizott­ságának elnöke. tet, mertekét fal, illetve két kettősfal érte el: Tršo-Majersky az 1409-10-ről és Vagány József a 2305-6-ról. A két falfejtő kollektíva között így bonthatjuk részletekre a teljesítményt! Tršo —Majerskyék januárban 103 m 3-t, februárban 71 m 3-t használtak újból, te­hát 174 m 3-t a két hónapban, míg Va­gány csoportja az első hónapban 155 m 3-t, a másodikban 61 m 3-t, összesen 216 m 3-t használt fel kétszer. A fa árá­nak 25 százalékát, 28 500 koronát kifi­zették a két csoportnak. A nagyarányú takarékoskodást, a sok bányafa másodszori felhasználhatóságát, kiszedését a régi, elavult ácsolási mód­szer elhagyása is nagyban elősegítette Ezelőtt ugyanis a tetögerendák másfél nyomtávolságot tartottak, most csak egyet. A régebbi ácsolást omlasztás után csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett épségben kivenni, míg most köny­nyebben kiszedhető. Bevált tehát a nem­rég bevezetett ácsolási módszer, ezt bi­zonyítja a két kollektíva sikere. Tóth János, Handlová Hat nappal előbb f A Krárov Brod-i EFSZ agro­Á technikailag jól előkészített föld­í be már elvetette a tavaszi árpát, j Javában készítik a talajt a zab­f és a *bükkönykeverékek alá. A ta­4 vaszi munkákat hat nappal a ha­A táridő előtt akarják elvégezni. Bakó János, Kráľov Brod KÉT MŰSZAKBAN DOLGOZNAK A GÉPEK Két műszakban dolgoznak a gépek a Dvory n. Žitavou-i Egységes Földműves szövetke­zet földjein. A simítást és fogasolást 1300 hektáron már elvégezték. 20 Jiektár ta­vaszi búza és 600 hektár árpa már a földben van. A tavasziak alá 900 hektá­ron szórták el a műtrágyát. Az ősziek fejtrágyázását 600 hektáron végezték el. A dohánypalánták szépen fejlődnek, rö­videsen megkezdik a gyomlálást. Németh Izabella, Dvory nad Žitavou Városunk szépül Nové Zämky-ban a városszépítési ak­cióba a nők is bekapcsolódtak. Tízezer brigádórát ajánlottak fel a város szé­pítésére, ami több mint 50 ezer korona értéket jelent. Ezenkívül a Vöröskereszt nótagjai 3000 brigádórát vállaltak. Az Elektrosvit nödolgozói 6370 brigádórát dolgoznak le városuk szépítésére és 1500 facsemete kiültetését és gondozását vál­lát fák. A talajjavítási munkálatokba is be­kapcsolódtak, tízezer brigádórát 106 ezer korona értékben dolgoznak le. Hasonló felajánlásokat tettek ' más üzemek nö­dolgozói is. MELISEK ERZSÉBET, Nové Zámky Fejlődik a szövetkezet Nagy lendülettel kezdték meg a ta­vaszi munkákat a Kostolná Bašta-i EFSZ tagjai is. A szövetkezet dolgozói mun­kacsoportokra osztva végzik munkájukat mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. A szövetkezet gazdasági alapjait néz­ve fejlődés észlelhető. A múlt év elején a szövetkezetnek 143 szarvasmarhája és 129 sertése volt. Az idén a szarvasmarha­állomány elérte a 160-at, a sertésállo­mány pedig 241-re emelkedett. A szövet­kezetnek szép juhállománya és ideigle­nes* tyúkfarmja is van. Tamás István, Kostolná Bašta

Next

/
Oldalképek
Tartalom