Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-03 / 62. szám, csütörtök

Dél-Amerika - ütött a te órád! AMERIKA nevének hallatára hazánkban is sokan az arany csengését vélték hallani. Ezzel a földrészszel forrott össze a felhőkarcolók, a jólét, a gazdagság elképzelése. S amikor hazánkban az első világháború után a legszörnyűbb nélkülözés, munkanélküliség és nem egy esetben éhség dühöngött, a nyomorgó munkanélküliek számára Amerika lett az ígéret földje. Főképp Szlovákiából vándoroltak ki tömegével a tengeren túlra kenyeret, megélhetést keresni. Amerikát „új világnak" nevezték még a történelemkönyvek is. Ezernyi rege született e fogalom körül. Azonban az Amerikáról mesterségesen alkotott álomképet a valóság már régen eloszlatta. Két Amerika Az Amerikáról elterjedt mítosz hazánkban még most is elég sok tévedést okoz. Ugyanis elég sokan elfelejtenek különbséget tenni az Amerikai Egyesült Államok és DélAmerika országai között. ^ Míg az Egyesült Államok a világ legfejlettebb, leggazdagabb tőkés országa, addig a dél-amerikai államok a világ legelmaradottabb országai közé tartoznak. Ennek illusztrálására elegendő megemlíteni, hogy DélAmerikában az írástudatlanság 70 százalék körül mozog. Bármennyire is hihetetlenül hangzik, ez a valóság. Az írástudatlanok száma a statisztikai kimutatások szerint meghaladja a 70 milliót. Ugyancsak a statisztika bizonyítja, hogy a • délamerikai munkás átlagkeresete tízszerte (!) kisebb, mint az Egyesült Államokban. A dél-amerikai lakosság kétharmadának nem jut kielégítő táplálkozás, aminek következtében Peruban az átlagos életkor 32 év, Paraguay ban 30, Bolíviában 28 és Brazíliában csak 25. A nyomorban élő földnélkülieknek, vagyis a lakosság 70 százalékának csaknem kizárólagos tápláléka a kukorica. Szomorú tények és lehet, sokan kétkedve olvassák e sorokat, pedig nincs okunk a helyi kimutatások hitelességét kétségbevonni. Dél-Amerika népeinek szörnyűséges nyomora országaik gyarmati helyzetéből adódik. Dél-Amerika gazdasági életét az USA legbefolyásosabb monopóliumai uralják, a lakosságot könyörtelenül kizsákmányolják és annak rovására mérhetetlen nyereségeket vágnak zsebre. Bár a külföldi tőke befolyását, a gyarmati elnyomást ezernyi fondorlattal igyekeznek kendőzni, ez a lényegen mitsem változtat. Gyarmati iga A múlt század végén, amikor a világ felosztása az imperialista hatalmak között a vége felé közeledett, az Egyesült Államok is kivetette csápjait az új piacok és olcsó nyersanyagforrások felé. Az észak-amerikai monopolisták azonban nem vették át a gyarmatosítás eddigi megszokott, egyetlen „klasszikus" formáját, amely a gyarmati ország fegyveres leigázását jelentette. Az USA tőkés körei megelégedtek azzal, hogy hatalmas tőkebefektetésekkel behatoltak a dél-amerikai országok gazdasági életébe, amelyet azután teljes mértékben ellenőriztek és irányítottak. Ha azonban a gyarmatosítás új módszere történetesen nem vált be, az USA sem riadt vissza a legagyafúrtabb politikai cselszövésektől és a. véres katonai beavatkozástól sem. Ezzel kapcsolatban talán érdemes és időszerű megemlíteni Kuba esetét, amely 1898-ig spanyol gyarmat volt. Az észak-amerikai tőke már ekkor is érdekelve volt a kubai cukor- és dohányiparban. A spanyol kormány elleni négy évig tartó kubai felkelés az észak-amerikai érdekeket is károsította. Az amerikai hajóhad előbb tüntető felvonulást rendezett a sziget közelében, majd a Maine nevű amerikai cirkáló „titokzatos" felrobbanása Havanna kikötőjében megadta a végső okot a közvetlen katonai beavatkozásra. A katonailag gyenge spanyolok hiába kérlelték az USA kormányát békülésre. Négy hónapig tartó harc után az amerikai hadsereg elfoglalta Kubát és három évig tartotta megszállva. Ez idő alatt az amerikai tőke teljesen hatalmába kerítette Kuba gazdasági életét. Ez a példa is világosan bizonyítja, •hogy a gazdasági behatolás és a gyarm-ati leigázás Dél-Amerikában is nemegyszer a legdurvább eszközöktől és a vértől sem riadt vissza. Újkori példákért sem kell messzire menni. Amint az egyszerű gazdasági behatolás a tavaly' kubai forradalom után csődöt'- mondott és Kuba minden fenyegetés éllenére is kisajátítana az amerikai monopóliumok birtokait, az USA a politikai akciók, a gazdasági megtorlás könyörtelen módszereihez folyamodott. A megbukott kubai elemek az Egyesült Államok területén a kormány tudomásával és támogatásával hadsereget szerveznek a forradalom letörésére. Amerikai repülők Kubára az elmúlt hónapok folyamán nem ogy esetben bombákat és gyújtólapokat szórtak. A napokban Kuba felett lezuhant bombázóban talált okmányokból végleg megállapítást nyert, hogy a berepüléseket északamerikai repülőgépek végzik. Mindezt azért, mert Kuba nem hajlandó tovább tűrni az észak-amerikai monopóliumok gyarmatosító politikáját és az ország kiszipolyozását. • Ide sorolhatjuk a Dominicai Köztársaságban lejátszódott legutóbbi ese-r ményeket is. Amikor a Trujilló-diktatúra alapjaiban ingadozni kezdett, az USA üdülés ürügye alatt négyezer katonáját partra-szállította az országban. Hogy az USA miért pont most és miért pont a Dominicai Köztársaságban „üdülteti" katonáit, arra az előzmények világos választ adnak. Az. észak-amerikai monopóliumok uralják Dél-Amerika valamennyi országának gazdaságát: a kincsekben gazdag földrész egész gazdasági életének fejlődését irányítják és saját érdekeiknek megfelelően nem egyszer gátolják. Kezükben tartják a geológiai kutatások irányítását és csak azt fedezik fel, ami szápiukra kifizető s nem fenyeget azzal a veszéllyel, hogy az ország valamilyen téren is önellátóvá válik. A monopóliumok uralmuk biztosítására megvesztegetik az uralkodó köröket és a haszonból nekik is juttatnak némi részesedést. Valamennyi kulcsvállalatban maguknak biztosítják a részvények többségét és ezzel az uralom jogát is. Példának elegendő megemlíteni a brazíliai Petrobraz vállalatot, amelynek 52 százalékos részvénytöbbségét az amerikai tőke birtokolja." A további 48 százalék' megoszlik a hazai tőkések között, akik szétszórtan élnek az ország legkülönbözőbb tájain. S amikor döntésre kerül a sor, az 52 százalék elegendő ahhoz, hogy az észak-amerikai tőke könnyedén érvényre juttassa akaratát a szétszóródott 48 százalékkal szemben. A palotaforradalmak földje A dél-amerikai országok gazdasági helyzetét az esztelen fegyverkezési hajsza csak súlyosbítja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos adatai szerint Dél-Amerikában a költségvetés 25 — 33 százalékát a fegyverkezési kiadások képezik. A Dominicai Köztársaság 150 milliós tavalyi költségvetéséből pl. 88 millió dollár ment fegyverkezésre. Brazília az elmúlt öt év folyamán 77 milliárd cruzeirot fordított fegyverkezésre és csak 7 milliárd jutott a gazdasági elmaradás felszámolására. Columbia utolsó költségvetésében 295 millió pesost szántak a fegyverkezési kiadásokra, míg az iskolaügy és népművelés céljaira szerény 72 millió jutott. A dél-amerikai országok népeinek elégedetlensége az elmúlt évtizedek folyamán számtalanszor fegyveres felkelésben és véres összetűzésekben csúcsosodott ki. Ám ezek a felkelések, zendülések csupán arra vezettek, hogy az egyik kizsákmányoló csoportot egy másik váltotta fel, esetleg a kormányban történtek egyszerű személyi változások. Ezért nevezik Dél-Amerikát a palotaforradalmak földjének. Dél-Amerika nemzeti függetlenségi mozgalmának történetében az 1959-es év alapvető fordulatot jelentett. A múlt év folyamán is fokozódtak a gazdasági nehézségek, növekedett az USA-ellenes hangulat, megszilárdult a dolgozók egysége. Ehhez hozzájárult az USA fokozott gazdasági nyomása, a fegyverkezés további fokozása s ennek eredményeként az állami költségvetés deficitje, a drágaság és az infláció növekedése, íme néhány példa: Az uruguayi El Diario c. lap szerint 1959-ben Argentínában több mint 100 százalékkal növekedett a drágaság. Brazíliában fokozódik az infláció, a drágaság hatalmas méreteket ' ölt, főképp az élelmiszerek ára'i növekszenek. Brizolla, Rio Grandé de Sul állam kormányzója erről így nyilatkozik: „A jelenlegi válság napról napra fokozódik és a jövpre nézve rosszak a kilátások. Az amúgyis drága élelmiszerek árai szüntelenül emelkednek. .." Bolívia talán a földrész legszegényebb országa. Hogy az ottani infláció méreteiről legalább némi elképzelésünk legven, elegendő megemlíteni, hogy egy dollár értéke 11 500 boliviano. Kuba példája Természetesen ez a nyomorúságos gazdasági helyzet a dolgozók fokozódó elégedetlenségét váltja ki. Nem véletlen, hogy Kubában a múlt év folyamán megdőlt Batista diktátor hatalma és ez szakította meg az eddigi palotaforradalmak sorozatát. Kuba népe valóban forradalmi változásokat visz véghez és Dél-Amerikban elsőként megdöntötte az észak-amerikai töke és monopóliumok uralmát. Kuba példája hatalmas vonzóerő a többi ország, számára is. 1959-ben Dél-Amerika valóságos offenzívát indított az USA befolyásának megtörésére, vagy legalábbis gyengítésére. Paraguayban fegyveres harc indult az USA segítségével uralmon lévő Strossner diktátor leverésére, Nicaraguában partizánmozgalom bontakozott ki a diktatúra megdöntésére. Panama népe az USA tudtára adta. hogy érvényesíteni óhajtja jogait a Panama-csatorna felett. Ezenkívül a dél-amerikai államok egész sora az USA legerélyesebb tiltakozása és nemtetszése ellenére is "kereskedelmi egyezményt kötött az európai szocialista és tőkés országokkal. 1959 végén Uruguay kivitelének 34 százaléka a szocialista országokba irányult! Brazília előnyös kereskedelmi egyezményt kötött a Szovjetunióval három évre 200 millió dollár értékben. Kuba cukrot szállít a Szovjetuniónak, az Egyesült Arab Köztársaságnak és több más országnak. Nemrég írták alá kereskedelmi egyezményt a Szovjetunió és Chile között. E tények azt bizonyítják, hogy DélAmerika országai, amelyek ezideig az USA gazdasági függvényei voltak és éppen ez okozta nyomorukat, keresik és minden jel arra vall, hogy meg is találják a függetlenség útját. Természetesen olyan csapás ez az Egyesült Älíamok monopóliumai és egész gazdasága számára, amely végső következményeiben nagy hatással lehet az amerikai dolgozók életszínvonalára is. Az USA gazdasági járma és teljes politikai befolyása alól való kiszakadás folyamatát bizonyltja a dél-amerikai országok pozitív álláspontja a leszerelés kérdésében. Igyekeznek megszabadulni attól a rettenetes tehertől, amely a fegyverkezési kiadások formájában gazdaságukra nehezedik. A szovjet leszerelési javaslatokra elsőként Jorge Alessandri chilei köztársasági elnök reagált: „A fegyverkezés nemcsak a bizalmatlanság légkörét terjeszti, hanem a lakosság nyomorba döntését vonja maga után és lehetetlenné teszi a dél-amerikai országok gazdasági felvirágoztatását." Javasolta a fegyverkezés beszüntetését, vagy legalább korlátozását. Manuel Prado perui elnök ennél tovább ment: -javasolta a dél-amerikai országok értekezletének összehívását, ahol megegyeznének a leszerelés kérdésében. A felhívás nagy visszhangot váltott ki és már eddig a következő országok adták előzetes beleegyezésüket: Columbia, Brazília, Bolívia, Honduras, Argentína, Uruguay és Equador. Politikai megfigyelők véleménye szerint nincs kizárva, hogy a Genfben március 15-én kezdődő leszerelési értekezlettel egy időben összeül a dél-amerikai országok csúcsértekezlete is a leszerelés megvitatására. Az új és a régi harca Dél-Amerika népeinek még sok-sok akadályt kell leküzdeniök, hogy kivívják önállóságukat és megszabaduljanak az USA gyarmati befolyásától. Hatalmas erőkkel kell megbírkózniok, amelyek még a haladás útjában állanak. Mert a dél-amerikai népek harca az új és a régi közötti világot átölelő harc szerves részét képezi. Az új mindig nehezen, ádáz harc közepette születik. Dél-Amerikában jelentős befolyása van az egyháznak is. ami egyelőre megnehezíti a haladás erőinek küzdelmét. Mi egy pillanatra sem vonjuk kétségbe, hogy minden nehézség ellenére is a haladás diadalmaskodik és DélAmerika népei kivívják függetlenségüket. Ezt bizonyítják az utóbbi hónapok eredményei is. Ezzel kapcsolatban idézhetjük egy hazánkban is járt perui újságíró könyvének találó címét: „Dél-Amerika — a te órád ütött!" Zsilka László De Gaulle Macüiillannal fog tárgyalni London (ČTK) — Londonban hivatalosan közölték, hogy Macmillan an-<gol miniszterelnök de Gaulle'.francia köztársasági elrfök meghívására március 12 —13-án, tehát röviddel Hruscsov elvtárs látogatása előtt Párizsba utazik. Selwyn Lloyd külügyminiszter nem kíséri el Macmillant. Érdekes, hogy a nyugati sajtóirodák szokásuktól eltérően tartózkodtak a kommentároktól, s csupán magánlátogatásra, udvariassági látogatásra csökkentik a találkozó jelentőségét. Az egyetlen kivétel a nyugatnémet DPA sajtóiroda, amely kommentárjában kiemeli, hogy Macmillan mindenekelőtt fesztelen eszmecserét' akar folytatni Párizsban Kelet és Nyugat problémáiról, mielőtt még Hruscsov Párizsba látogatna. Macmillan állítólag igyekezni fog odahatni, hogy a francia kormány a többi nyugati nagyhatalom álláspontjához idomítsa saját álláspontját a csúcsértekezlet előtt, különösen a leszerelés és az atomkísérletek beszüntetése kérdésében. A DPA rámutat, hogy az utóbbi hónapok folyamán egyáltalán nem tisztázták, milyen álláspontra helyezkedik Anglia a közös piaccal szemben, melynek Franciaország is tagja, és milyen álláspontot foglal el a francia kormány a NATŰ-val kapcsolatban. k szovjet eredményei Az egyik legismertebb moszkvai üzemben, a Lihacsov autógyár javítóműhelyében egy új 500.tonnás prést szerkesztettek az autómotorok szellőztető tárcsáinak gyártására. A prés 14 automata munkáját végzi el s évente 950 ezer rubel összeget takarít meg. A képen a prés szerelése. (Foto TASZSZ) Az angol alsóház katonai költségvetési vitája London (ČTK) — Az angol alsóház hétfőn és kedden folytatta a honvédelmi problémák vitáját. Az előzetesen kiadott kormánytervezet a tavalyival szemben 115 millió fonttal akarja növelni a hadseregre és a fegyverkezésre fordított kiadásokat, amelyek meghaladják az egymilliárd 630 millió fontot. A vita világosan igazolta, hogy a munkáspárt nem egységes a fegyverkezés, különösen az atomfegyverkezés kérdéseiben, s a képviselők jelentős része nem követi a jobboldali vezetőség hivatalos irányvonalát, mely azonos a konzervatívokéval. Gusneo hóroméves lerve Konakry (ČTK) - Sekou Touré, a Guineai Köztársaság elnöke és miniszterelnöke vasárnap Kindija városában elhangzott beszédében kijelentette, a Guineai Demokrata Párt dabolai értekezletének célja, hogy a politikai függetlenséget gazdasági függetlenséggel egészítse ki és kitűzze a hároméves terv alapelveit. Az elnök rámutatott, hogy a hároméves terv a nép terve. Március l-e volt a hároméves terv népszerűsítésének napja, s e napon hirdették ki a terv feladatait. A nép elmondhatja véleményét és hozzáfűzheti á saját javaslatait. A közlekedésről tárgyallak a szociai'sía országok Varsóban befejeződött a KGST állandó közlekedésügyi bizottságának ülése. Egyidöben értek véget a szocialista államvasutak tudományos, műszaki, együttműködési bizottságának tanácskozásai, valamint az állandó gépipari, gazdasági és tudományos műszaki együttműködési bizottság ülése is. A tanácskozásokon a tagállamok vasúti, tengeri, folyami és gépkocsi közlekedése továbbfejlesztésének kérdéseit tárgyalták meg. Határozatot hoztak az említett ágakban folytatott együttműködés további kibontakoztatásáról és jóváhagyták a közvetlen nemzetközi vasúti és hajó-, teherforgalom előírásait, irányelveit és díjszabását. A KGST állandó közlekedésügyi bizottságának új elnökévé Józef Popelast választották. Több munkáspárti képviselő bírálta a munkáspárt hivatalos nyilatkozatát, többen bejelentették, hogy nem fognak rá szavazni s helyette saját határozati javaslataikat terjesztették elő. A szavazáskor a szokásos gépies többséggel megszavazták a konzervatívok határozati javaslatát. Guinea kilép a frank-övezetből Konakry (ČTK) - Sekou Touré, a Guineai Köztársaság elnöke kedden a guineai rádióban bejelentette a pénzreformot, s azt,'hogy Guinea kilép a frank övezetéből, rés megalakul a Guineai Köztársaság Bankja. Az ország teljes függetlenségére és a népgazdaság fejlesztésére törekvő kormány döntésére tettük e lépéseket - hangoztatta az elnök. Ha Guineának nem volna Saját nemzeti szilárd pénzneme, és nem volna pénzügyileg független, nem tudnánk elérni célkitűzéseinket. A Guineai Köztársaság új pénzneme a guineai frank lesz. A bankjegyek kibocsátásával megbízott guineai bank ellenőrizni fogja a guineai területen levő kereskedelmi bankok tevékenységét. Fokozott radioaktivitás Japánban A keddre virradó éjjel rádioaktív eső esett Japán nyugati részében. A rádioaktivitás ÍQka literenként meghaladta az 1200-2800 egységet. A japán meteorológiai hivatal képviselője megjegyezte, hogy a szaharai francia • atomrobbantás hatására literenkint 3000 egységű radioaktivitást észleltek Tokióban. A francia atomrobbantás előtt a rádioaktivitás rendes foka nerň haladta meg a 100 egységet. AZ ÉSZAK-FRANCIAORSZÁGI tourcoin, ni Tiberghien Textilgyár vezetősége közölte, hogy a vállalat megszűnik és május végéig elbocsátja 7000 alkalmazottját. (CTK) DÉL-KOREÁBAN a pusani yumigyarbaii március 2-án egy eldobott cigarettavég hatalmas tűzvészt okozott, melynek lángjaiban 52 munkás életét vesztette. ,'ÚTK) ÜJ SZŐ 4 * 1960. március 3. I