Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-03 / 62. szám, csütörtök

Dél-Amerika - ütött a te órád! AMERIKA nevének hallatára ha­zánkban is sokan az arany csengé­sét vélték hallani. Ezzel a földrész­szel forrott össze a felhőkarcolók, a jólét, a gazdagság elképzelése. S amikor hazánkban az első világhá­ború után a legszörnyűbb nélkülözés, munkanélküliség és nem egy eset­ben éhség dühöngött, a nyomorgó munkanélküliek számára Amerika lett az ígéret földje. Főképp Szlová­kiából vándoroltak ki tömegével a tengeren túlra kenyeret, megélhetést keresni. Amerikát „új világnak" nevezték még a történelemkönyvek is. Ezer­nyi rege született e fogalom körül. Azonban az Amerikáról mestersége­sen alkotott álomképet a valóság már régen eloszlatta. Két Amerika Az Amerikáról elterjedt mítosz ha­zánkban még most is elég sok té­vedést okoz. Ugyanis elég sokan el­felejtenek különbséget tenni az Amerikai Egyesült Államok és Dél­Amerika országai között. ^ Míg az Egyesült Államok a világ legfejlettebb, leggazdagabb tőkés or­szága, addig a dél-amerikai államok a világ legelmaradottabb országai közé tartoznak. Ennek illusztrálására elegendő megemlíteni, hogy Dél­Amerikában az írástudatlanság 70 százalék körül mozog. Bármennyire is hihetetlenül hangzik, ez a való­ság. Az írástudatlanok száma a sta­tisztikai kimutatások szerint meg­haladja a 70 milliót. Ugyancsak a statisztika bizonyítja, hogy a • dél­amerikai munkás átlagkeresete tíz­szerte (!) kisebb, mint az Egyesült Államokban. A dél-amerikai lakosság kétharma­dának nem jut kielégítő táplálkozás, aminek következtében Peruban az átlagos életkor 32 év, Paraguay ban 30, Bolíviában 28 és Brazíliában csak 25. A nyomorban élő földnélküliek­nek, vagyis a lakosság 70 százalé­kának csaknem kizárólagos tápláléka a kukorica. Szomorú tények és lehet, sokan kétkedve olvassák e sorokat, pedig nincs okunk a helyi kimutatások hi­telességét kétségbevonni. Dél-Amerika népeinek szörnyűsé­ges nyomora országaik gyarmati helyzetéből adódik. Dél-Amerika gazdasági életét az USA legbefolyá­sosabb monopóliumai uralják, a la­kosságot könyörtelenül kizsákmá­nyolják és annak rovására mérhetet­len nyereségeket vágnak zsebre. Bár a külföldi tőke befolyását, a gyarma­ti elnyomást ezernyi fondorlattal igyekeznek kendőzni, ez a lényegen mitsem változtat. Gyarmati iga A múlt század végén, amikor a világ felosztása az imperialista ha­talmak között a vége felé közeledett, az Egyesült Államok is kivetette csápjait az új piacok és olcsó nyers­anyagforrások felé. Az észak-ame­rikai monopolisták azonban nem vet­ték át a gyarmatosítás eddigi meg­szokott, egyetlen „klasszikus" formá­ját, amely a gyarmati ország fegy­veres leigázását jelentette. Az USA tőkés körei megelégedtek azzal, hogy hatalmas tőkebefektetésekkel beha­toltak a dél-amerikai országok gaz­dasági életébe, amelyet azután tel­jes mértékben ellenőriztek és irá­nyítottak. Ha azonban a gyarmatosí­tás új módszere történetesen nem vált be, az USA sem riadt vissza a legagyafúrtabb politikai cselszövé­sektől és a. véres katonai beavatko­zástól sem. Ezzel kapcsolatban talán érdemes és időszerű megemlíteni Kuba ese­tét, amely 1898-ig spanyol gyarmat volt. Az észak-amerikai tőke már ekkor is érdekelve volt a kubai cu­kor- és dohányiparban. A spanyol kormány elleni négy évig tartó ku­bai felkelés az észak-amerikai érde­keket is károsította. Az amerikai hajóhad előbb tüntető felvonulást rendezett a sziget közelében, majd a Maine nevű amerikai cirkáló „titok­zatos" felrobbanása Havanna kikö­tőjében megadta a végső okot a közvetlen katonai beavatkozásra. A katonailag gyenge spanyolok hiába kérlelték az USA kormányát békü­lésre. Négy hónapig tartó harc után az amerikai hadsereg elfoglalta Ku­bát és három évig tartotta meg­szállva. Ez idő alatt az amerikai tőke teljesen hatalmába kerítette Kuba gazdasági életét. Ez a példa is világosan bizonyítja, •hogy a gazdasági behatolás és a gyarm-ati leigázás Dél-Amerikában is nemegyszer a legdurvább eszközök­től és a vértől sem riadt vissza. Újkori példákért sem kell messzi­re menni. Amint az egyszerű gazda­sági behatolás a tavaly' kubai for­radalom után csődöt'- mondott és Kuba minden fenyegetés éllenére is kisajátítana az amerikai monopó­liumok birtokait, az USA a politikai akciók, a gazdasági megtorlás kö­nyörtelen módszereihez folyamodott. A megbukott kubai elemek az Egye­sült Államok területén a kormány tudomásával és támogatásával had­sereget szerveznek a forradalom le­törésére. Amerikai repülők Kubára az elmúlt hónapok folyamán nem ogy esetben bombákat és gyújtóla­pokat szórtak. A napokban Kuba fe­lett lezuhant bombázóban talált ok­mányokból végleg megállapítást nyert, hogy a berepüléseket észak­amerikai repülőgépek végzik. Mind­ezt azért, mert Kuba nem hajlandó tovább tűrni az észak-amerikai mo­nopóliumok gyarmatosító politikáját és az ország kiszipolyozását. • Ide sorolhatjuk a Dominicai Köztár­saságban lejátszódott legutóbbi ese-r ményeket is. Amikor a Trujilló-dikta­túra alapjaiban ingadozni kezdett, az USA üdülés ürügye alatt négyezer katonáját partra-szállította az or­szágban. Hogy az USA miért pont most és miért pont a Dominicai Köz­társaságban „üdülteti" katonáit, arra az előzmények világos választ adnak. Az. észak-amerikai monopóliumok uralják Dél-Amerika valamennyi or­szágának gazdaságát: a kincsekben gazdag földrész egész gazdasági éle­tének fejlődését irányítják és saját érdekeiknek megfelelően nem egyszer gátolják. Kezükben tartják a geoló­giai kutatások irányítását és csak azt fedezik fel, ami szápiukra kifizető s nem fenyeget azzal a veszéllyel, hogy az ország valamilyen téren is önellá­tóvá válik. A monopóliumok uralmuk biztosítására megvesztegetik az ural­kodó köröket és a haszonból nekik is juttatnak némi részesedést. Vala­mennyi kulcsvállalatban maguknak biztosítják a részvények többségét és ezzel az uralom jogát is. Példának elegendő megemlíteni a brazíliai Pet­robraz vállalatot, amelynek 52 száza­lékos részvénytöbbségét az amerikai tőke birtokolja." A további 48 százalék' megoszlik a hazai tőkések között, akik szétszórtan élnek az ország leg­különbözőbb tájain. S amikor döntés­re kerül a sor, az 52 százalék elegen­dő ahhoz, hogy az észak-amerikai tőke könnyedén érvényre juttassa akaratát a szétszóródott 48 százalék­kal szemben. A palotaforradalmak földje A dél-amerikai országok gazdasági helyzetét az esztelen fegyverkezési hajsza csak súlyosbítja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos adatai szerint Dél-Amerikában a költségvetés 25 — 33 százalékát a fegy­verkezési kiadások képezik. A Domi­nicai Köztársaság 150 milliós tavalyi költségvetéséből pl. 88 millió dollár ment fegyverkezésre. Brazília az el­múlt öt év folyamán 77 milliárd cru­zeirot fordított fegyverkezésre és csak 7 milliárd jutott a gazdasági el­maradás felszámolására. Columbia utolsó költségvetésében 295 millió pesost szántak a fegyverkezési kiadá­sokra, míg az iskolaügy és népműve­lés céljaira szerény 72 millió jutott. A dél-amerikai országok népeinek elégedetlensége az elmúlt évtizedek folyamán számtalanszor fegyveres felkelésben és véres összetűzésekben csúcsosodott ki. Ám ezek a felkelések, zendülések csupán arra vezettek, hogy az egyik kizsákmányoló csoportot egy másik váltotta fel, esetleg a kormány­ban történtek egyszerű személyi vál­tozások. Ezért nevezik Dél-Amerikát a palotaforradalmak földjének. Dél-Amerika nemzeti függetlenségi mozgalmának történetében az 1959-es év alapvető fordulatot jelentett. A múlt év folyamán is fokozódtak a gazdasági nehézségek, növekedett az USA-ellenes hangulat, megszilárdult a dolgozók egysége. Ehhez hozzájárult az USA fokozott gazdasági nyomása, a fegyverkezés további fokozása s en­nek eredményeként az állami költség­vetés deficitje, a drágaság és az in­fláció növekedése, íme néhány példa: Az uruguayi El Diario c. lap szerint 1959-ben Argentínában több mint 100 százalékkal növekedett a drágaság. Brazíliában fokozódik az infláció, a drágaság hatalmas méreteket ' ölt, főképp az élelmiszerek ára'i növeksze­nek. Brizolla, Rio Grandé de Sul állam kormányzója erről így nyilatkozik: „A jelenlegi válság napról napra fo­kozódik és a jövpre nézve rosszak a kilátások. Az amúgyis drága élelmi­szerek árai szüntelenül emelked­nek. .." Bolívia talán a földrész legszegé­nyebb országa. Hogy az ottani inflá­ció méreteiről legalább némi el­képzelésünk legven, elegendő meg­említeni, hogy egy dollár értéke 11 500 boliviano. Kuba példája Természetesen ez a nyomorúságos gazdasági helyzet a dolgozók fokozó­dó elégedetlenségét váltja ki. Nem véletlen, hogy Kubában a múlt év fo­lyamán megdőlt Batista diktátor ha­talma és ez szakította meg az eddigi palotaforradalmak sorozatát. Kuba népe valóban forradalmi változásokat visz véghez és Dél-Amerikban első­ként megdöntötte az észak-amerikai töke és monopóliumok uralmát. Kuba példája hatalmas vonzóerő a többi ország, számára is. 1959-ben Dél-Amerika valóságos offenzívát in­dított az USA befolyásának megtöré­sére, vagy legalábbis gyengítésére. Paraguayban fegyveres harc indult az USA segítségével uralmon lévő Strossner diktátor leverésére, Ni­caraguában partizánmozgalom bonta­kozott ki a diktatúra megdöntésére. Panama népe az USA tudtára adta. hogy érvényesíteni óhajtja jogait a Panama-csatorna felett. Ezenkívül a dél-amerikai államok egész sora az USA legerélyesebb tiltakozása és nem­tetszése ellenére is "kereskedelmi egyezményt kötött az európai szocia­lista és tőkés országokkal. 1959 végén Uruguay kivitelének 34 százaléka a szocialista országokba irányult! Bra­zília előnyös kereskedelmi egyez­ményt kötött a Szovjetunióval három évre 200 millió dollár értékben. Kuba cukrot szállít a Szovjetuniónak, az Egyesült Arab Köztársaságnak és több más országnak. Nemrég írták alá kereskedelmi egyezményt a Szovjet­unió és Chile között. E tények azt bizonyítják, hogy Dél­Amerika országai, amelyek ezideig az USA gazdasági függvényei voltak és éppen ez okozta nyomorukat, ke­resik és minden jel arra vall, hogy meg is találják a függetlenség útját. Természetesen olyan csapás ez az Egyesült Älíamok monopóliumai és egész gazdasága számára, amely vég­ső következményeiben nagy hatással lehet az amerikai dolgozók életszín­vonalára is. Az USA gazdasági járma és teljes politikai befolyása alól való kiszaka­dás folyamatát bizonyltja a dél-ame­rikai országok pozitív álláspontja a leszerelés kérdésében. Igyekeznek megszabadulni attól a rettenetes te­hertől, amely a fegyverkezési kiadá­sok formájában gazdaságukra ne­hezedik. A szovjet leszerelési javas­latokra elsőként Jorge Alessandri chilei köztársasági elnök reagált: „A fegyverkezés nemcsak a bizalmat­lanság légkörét terjeszti, hanem a lakosság nyomorba döntését vonja maga után és lehetetlenné teszi a dél-amerikai országok gazdasági fel­virágoztatását." Javasolta a fegyver­kezés beszüntetését, vagy legalább korlátozását. Manuel Prado perui elnök ennél to­vább ment: -javasolta a dél-amerikai országok értekezletének összehívását, ahol megegyeznének a leszerelés kér­désében. A felhívás nagy visszhangot váltott ki és már eddig a következő országok adták előzetes beleegyezé­süket: Columbia, Brazília, Bolívia, Honduras, Argentína, Uruguay és Equador. Politikai megfigyelők véle­ménye szerint nincs kizárva, hogy a Genfben március 15-én kezdődő leszerelési értekezlettel egy időben összeül a dél-amerikai országok csúcsértekezlete is a leszerelés meg­vitatására. Az új és a régi harca Dél-Amerika népeinek még sok-sok akadályt kell leküzdeniök, hogy kivív­ják önállóságukat és megszabadulja­nak az USA gyarmati befolyásától. Hatalmas erőkkel kell megbírkózniok, amelyek még a haladás útjában álla­nak. Mert a dél-amerikai népek harca az új és a régi közötti világot átölelő harc szerves részét képezi. Az új mindig nehezen, ádáz harc közepette születik. Dél-Amerikában jelentős be­folyása van az egyháznak is. ami egyelőre megnehezíti a haladás erői­nek küzdelmét. Mi egy pillanatra sem vonjuk két­ségbe, hogy minden nehézség ellenére is a haladás diadalmaskodik és Dél­Amerika népei kivívják függetlensé­güket. Ezt bizonyítják az utóbbi hó­napok eredményei is. Ezzel kapcsolatban idézhetjük egy hazánkban is járt perui újságíró könyvének találó címét: „Dél-Amerika — a te órád ütött!" Zsilka László De Gaulle Macüiillannal fog tárgyalni London (ČTK) — Londonban hiva­talosan közölték, hogy Macmillan an-<­gol miniszterelnök de Gaulle'.francia köztársasági elrfök meghívására már­cius 12 —13-án, tehát röviddel Hrus­csov elvtárs látogatása előtt Párizs­ba utazik. Selwyn Lloyd külügymi­niszter nem kíséri el Macmillant. Érdekes, hogy a nyugati sajtóiro­dák szokásuktól eltérően tartózkod­tak a kommentároktól, s csupán ma­gánlátogatásra, udvariassági látoga­tásra csökkentik a találkozó jelen­tőségét. Az egyetlen kivétel a nyugatnémet DPA sajtóiroda, amely kommentárjá­ban kiemeli, hogy Macmillan minde­nekelőtt fesztelen eszmecserét' akar folytatni Párizsban Kelet és Nyugat problémáiról, mielőtt még Hruscsov Párizsba látogatna. Macmillan állító­lag igyekezni fog odahatni, hogy a francia kormány a többi nyugati nagyhatalom álláspontjához idomítsa saját álláspontját a csúcsértekezlet előtt, különösen a leszerelés és az atomkísérletek beszüntetése kérdé­sében. A DPA rámutat, hogy az utóbbi hónapok folyamán egyáltalán nem tisztázták, milyen álláspontra helyez­kedik Anglia a közös piaccal szem­ben, melynek Franciaország is tagja, és milyen álláspontot foglal el a francia kormány a NATŰ-val kap­csolatban. k szovjet eredményei Az egyik legis­mertebb moszkvai üzemben, a Liha­csov autógyár ja­vítóműhelyében egy új 500.tonnás prést szerkesztet­tek az autómoto­rok szellőztető tárcsáinak gyártá­sára. A prés 14 automata munká­ját végzi el s évente 950 ezer rubel összeget ta­karít meg. A ké­pen a prés sze­relése. (Foto TASZSZ) Az angol alsóház katonai költségvetési vitája London (ČTK) — Az angol alsó­ház hétfőn és kedden folytatta a honvédelmi problémák vitáját. Az előzetesen kiadott kormánytervezet a tavalyival szemben 115 millió font­tal akarja növelni a hadseregre és a fegyverkezésre fordított kiadásokat, amelyek meghaladják az egymilliárd 630 millió fontot. A vita világosan igazolta, hogy a munkáspárt nem egységes a fegy­verkezés, különösen az atomfegyver­kezés kérdéseiben, s a képviselők je­lentős része nem követi a jobbol­dali vezetőség hivatalos irányvona­lát, mely azonos a konzervatívoké­val. Gusneo hóroméves lerve Konakry (ČTK) - Sekou Touré, a Guineai Köztársaság elnöke és mi­niszterelnöke vasárnap Kindija vá­rosában elhangzott beszédében kije­lentette, a Guineai Demokrata Párt dabolai értekezletének célja, hogy a politikai függetlenséget gazdasági függetlenséggel egészítse ki és ki­tűzze a hároméves terv alapelveit. Az elnök rámutatott, hogy a há­roméves terv a nép terve. Március l-e volt a hároméves terv népszerű­sítésének napja, s e napon hirdették ki a terv feladatait. A nép elmond­hatja véleményét és hozzáfűzheti á saját javaslatait. A közlekedésről tárgyallak a szociai'sía országok Varsóban befejeződött a KGST ál­landó közlekedésügyi bizottságának ülése. Egyidöben értek véget a szo­cialista államvasutak tudományos, műszaki, együttműködési bizottságá­nak tanácskozásai, valamint az állan­dó gépipari, gazdasági és tudomá­nyos műszaki együttműködési bizott­ság ülése is. A tanácskozásokon a tagállamok vasúti, tengeri, folyami és gépkocsi közlekedése továbbfejlesztésének kérdéseit tárgyalták meg. Határoza­tot hoztak az említett ágakban foly­tatott együttműködés további kibon­takoztatásáról és jóváhagyták a köz­vetlen nemzetközi vasúti és hajó-, teherforgalom előírásait, irányelveit és díjszabását. A KGST állandó köz­lekedésügyi bizottságának új elnö­kévé Józef Popelast választották. Több munkáspárti képviselő bírál­ta a munkáspárt hivatalos nyilatko­zatát, többen bejelentették, hogy nem fognak rá szavazni s helyette saját határozati javaslataikat ter­jesztették elő. A szavazáskor a szokásos gépies többséggel megszavazták a konzerva­tívok határozati javaslatát. Guinea kilép a frank-övezetből Konakry (ČTK) - Sekou Touré, a Guineai Köztársaság elnöke kedden a guineai rádióban bejelentette a pénzreformot, s azt,'hogy Guinea ki­lép a frank övezetéből, rés megalakul a Guineai Köztársaság Bankja. Az ország teljes függetlenségére és a népgazdaság fejlesztésére tö­rekvő kormány döntésére tettük e lépéseket - hangoztatta az elnök. Ha Guineának nem volna Saját nemzeti szilárd pénzneme, és nem volna pénzügyileg független, nem tudnánk elérni célkitűzéseinket. A Guineai Köztársaság új pénzneme a guineai frank lesz. A bankjegyek kibocsátá­sával megbízott guineai bank ellen­őrizni fogja a guineai területen le­vő kereskedelmi bankok tevékeny­ségét. Fokozott radioaktivitás Japánban A keddre virradó éjjel rádioaktív eső esett Japán nyugati részében. A rádioaktivitás ÍQka literenként meghaladta az 1200-2800 egységet. A japán meteorológiai hivatal kép­viselője megjegyezte, hogy a szaha­rai francia • atomrobbantás hatására literenkint 3000 egységű radioaktivi­tást észleltek Tokióban. A francia atomrobbantás előtt a rádioaktivitás rendes foka nerň ha­ladta meg a 100 egységet. AZ ÉSZAK-FRANCIAORSZÁGI tourcoin­, ni Tiberghien Textilgyár vezetősége kö­zölte, hogy a vállalat megszűnik és má­jus végéig elbocsátja 7000 alkalmazott­ját. (CTK) DÉL-KOREÁBAN a pusani yumigyarbaii március 2-án egy eldobott cigarettavég hatalmas tűzvészt okozott, melynek láng­jaiban 52 munkás életét vesztette. ,'ÚTK) ÜJ SZŐ 4 * 1960. március 3. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom