Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-23 / 82. szám, szerda

Ladislav Slovák a filharmóniával Új hangjáték bemutatója A rádió magyar színpadának va- mista befejezés és a limonádé-ízű Ladislav Slovák vezényletével a ií sárnapi műsorán B. Dávid Teréz Fe- „happy-end" közé. Hogy félreértés márciusi bérleti estek egyik legsi-«ke te bárány című hangjátéka sze- ne essék, nem vagyunk hívei a tra­keríiltebb hangversenyét hallottuk $ repelt. A bemutatóval kapcsolatban gikum erőszakolt száműzésének. Bratislavában. h k é t kedvező jelenségre szeretnénk A tragikumnak azonban minden . ' .. ..... .. .. „ Is rámutatni. Az egyik az, hogy a rá- esetben összhangban kell állnia a? A vonzon összeállított műsor d, 6 már hossz ag£ idej e ™ ds2er e. éIet igaz Ságával, nyitó számaként Beethoven IV. szim-1 sen Iehetöséget ad hazai magyar liktus a dráma fomája szerzett a hallgatosagnak dramaíróknak müveik ei ö adására. logikájával, szép perceket Beethoven kilenc } N jelentőségű fórum ez. ha szá- " szimfoniaja kozul a negyedik talán« mítôsba vesszük> hog y egyetlen elő­a legkevésbé népszerű, aránylag ke- h adásnak nem 30 0_400 ember a hall­vesen ismerik ennek a műnek be­gat ôj ai hanem sok tizeze r. A mási k __ „, szédes varázsát. A IV. szimfónia kedvez d jelenség pedig az, hogy vitathatatlan technikai ötletessége hangvilága nem késztet „elképzele- v drámaíróink végre élnek is ezzél a is, különösen a zárójelenetben. Ren­selírp" de* annál ^rnsphbpn szól hoz-^ i„t— ..x-* 1 j-..^.* _ i élet igazságával, az alakok, a konf­kibontakozásának Klimits Lajos második rendezése határozott fejlődésről tanúskodik. A részletekben pontos; néhány jele­gatója, hanem sok tízezer. A másik netét bravúrosan megkomponált, el­BRATISLAVÄBAN nagy érdeklődésnek örvend a Szlovák Nemzeti Kép­tárban március 20-án megnyílt Román Népköztársaság klasszikus és je­lenkori képzőművészetének kiállítása. (Foto: V. Pfibyl - ČTK) A KÖZÖSSÉG NEVEL Az évtizedek óta folyó antialkoho­lista propagandának mindeddig nincs hatékony, eredményes módszertana. Az egész világon foglalkoznak az iszákosság mint betegségnek és ko­moly népgazdasági problémának a leküzdésével. Az erről szóló szakiro­dalom már könyvtárakat tölt meg. A megelőzés és gyógyítás lehetősé­geivel még sem sikerült a dolgozó­kat elég meggyőző módon megismer­tetni. Hazánkban intézményesen fo­lyik az alkoholizmus elleni harc. Az orvosok tisztában vannak azzal, hogy ott még a legkomorabb baleseti és halálozási statisztika sem hat, ahol hosszú évek óta tart a káros szen­vedély. Igen érdekesek a bratisíavai és a prágai egészségügyi propaganda te­rületén dolgozó kutatók részeredmé­nyei. Nemrég fejeződött be az a vé­leménykutató vizsgálat, amelyet a Csallóközben végeztek. Több mint ezer embertől kérdezték meg pél­dául azt, hogy ártalmasnak tarja-e a dohányzást és a szeszes italok élve­zetét. A válaszok bizonyítják, hogy a kérdezett férfiak igen nagy része kis adagokban sem az ivást, sem a dohányzást nem tartja ártalmasnak az emberi szervezetre. Az ilyen téves felfogás nagy veszélyt rejt magában, mert a közúti és mezőgazdasági bal­esetek legnagyobb- -részét éppen az okozza, hogy a járművezető vagy a gépkezelő kisebb-nagyobb mennyisé­gű szeszes ital hatása alatt állt. A vérvizsgálatok azt félreérthetetle­nül tanúsítják. Általában a lakosság véleménye a szeszes italok mértéktelen fogyasz­tásáról az, hogy káros jelenség és minden eszközzel küzdeni kell elle­ne. Amellett azonban sokan kézlegyin­téssel intézik el a kérdést. A válasz­adók másrésze viszont azért tartot­ta ártalmasnak a szeszivást, mert az ember rosszul érzi magát, fáj tő­le a feje stb. Talán a nők nagyobb részvételének a Vöröskereszt által rendezett egész­ségügyi előadásokon tudható be, hogy a férfiaknak csupán egyharma­da, a nőknek több mint a fele tartja károsnak a szeszfogyasztást. A cseh országrészekből a gottwal­dovi kerületet választották ki a mód­szertani vizsgálatok színhelyéül. A lelkiismeretesen végzett kutató­munka azt mutatja, hogy az ifjúság legnagyobb része már tanulókorában megismerkedik a szeszes italokkal. 14. életévük betöltése előtt a fiatalok 96 százaléka már ivott sört, 76 szá­zaléka bort s csaknem a fele — 49 százaléka — tömény szeszesitalt. A gyermekek saját bevallása alap­ján 7 — 10. évük között sört és Il­ii. évükben tömény alkoholt ittak. Ez a jelenség komoly figyelmeztetés szülőknek, nevelőknek egyaránt. E tanulság alapján az alkoholelle­nes harc módszertanával foglalkozó orvosok és munkatársaik nemcsak az eddigi módszerek eredményességét vizsgálják felül, hanem azt is meg­állapítják, hogy a lakosság mely ré­tegére kell elsősorban befolyást gya­korolni és milyen érveket kell alkal­mazni. Az egyik gottwaldovi tanoncotthon - a Július Fučík Otthon - konkrét példája lett annak, hogy kel! a jól végzett felvilágosító munkának a dolgozók és a fiatalság között hat­nia. A tanoncok az iskolán kívüli ne­velőmunka keretében megtudták, mi­lyen hatást gyakorol az emberi szer­vezetre az alkohol, megbeszélték azt a CSISZ ülésen és elhatározták: „Vál­laljuk, hogy nem fogyasztunk sem­miféle szeszes italt és elítéljük, bí­ráljuk a csúnya eseteket..." Milyen hasznos lenne, ha más CSISŽ-szervezetek is magukévá ten­nék ezt az elhatározást, amihez per­sze jó orvosi és pedagógiai előkészí­tés szükséges. Szakembereink között az a vélemény alakult ki, hogy az alkoholellenes küzdelem akkor lesz a legeredményesebb, ha nem csupán a középiskolából kikerülő vagy a ta­nonciskolába és felsőbb iskolába járó ifjúsághoz szólunk, hanem már az általános iskola első osztályától kezd­ve megismertetjük a tanulókkal a szeszfogyasztás valamennyi ártalmát. (sz-gy-) sekre", de annál erősebben szól hoz- >s lehetőséggel. zánk a kristálytiszta, minden anya- í Dávid Teréz műve egy díj­giságtól elvonatkoztatott muzsika. X nyertes dráma hangjáték-váltOzata. Valami ragyoaó, álomszerű napfény í Témájában lényegében hasonlít a ömlik el az egész szimfónián. Bee- % Dódihoz, amely a Magyar Területi thoven, persze, mélyen árnyalta a \ színház előadásában nagy visszhan­harmonikus, derűs színeket és egyes / g ot keltett. A játék főhőse a 16 éves mozzanatok arra utalnak, hogy a ro- X Boriska, akinek szülei régen elvál­mantikus hangvétel mögött rejtett í tak egymástól, s bár a lányt a ma­izzás lappang, de a szenvedély vi- X g Uk módján szeretik, enné! sokkalta Jenőt (ifj. Hrúz) és Koreň" Bronisla­harai ettől a műtől távol maradtak. í erősebb önzésük akadályt, nyűgöt lát vot kell megemlítenünk. Nemcsak a Szépen megformálva csendült fel az x benne. Boriska éppen akkor, amikor hangjáték mesterségbeli hogyanja és Adagio, amelyből békesség, édes, 5 a legtöbb szeretetre volna szüksége, mikéntje van a vérükben, hanem jól boldog nyugalom árad. Nagyon jó! jj magára marad, és erős kezet, gyen- " sikerült a negyedik tétel előadása, o géd szeretetet nélkülöző élete ellen a Scherzo szeszélyes játéka itt pezs- V lázadva egy véletlen baleset áldoza­gő vidámsággá fokozódik, az élet-1 ta lesz. öröm minden jó szelleme elszabadul. í A Dódihoz hasonlítottuk a Fekete dezői munkája általában a hangjá­ték mondanivalóját csorbítatlanul ki­hozza. Dramaturgiai síkon azonban nem mindig biztos a dolgában, így nem ártott volna a beavatkozás a lendületet nélkülöző, hosszadalmas expozíció esetében. A szereplők közül elsősorban a kitűnő Soldin Ilonát (Margit), Nagy felfogták alakjaik belső életét is és amikor akcióban voltak, egy pilla­natra sem hagyott alá a drámai fe­szültség. Németh Viola (Boriska), Sebó Rózsi (Kotlámé) és Király De­Nagyon találóan jellemezték így ezt X bárányt, ám a szerző komoly érde- zső (id. Hrúz) szintén elismerésre a szimfóniát: „Felépítésben, mére- i mének tudjuk be, hogy új játékában teiben, a kombinációk nagyszerűsé- X tovább megy és többet mond, hatá­gében nem éri el sem jobb, sem \ rozottabban utasítja a vádlottak méltó teljesítményt nyújtottak. Gyengébben szerepelt ezúttal Mo­noszlóy Éva, aki nem tudta találóan bal szomszédját (a III. és az V. Y padjára a lány környezetét jellemző jellemezni Annát. Tanka Dóra ugyan szépen artikulált, de a rendezés hi­bájából hangban túlzottan retardá­szimfóniát)... mégis egyike Bee- A kispolgári életszemléletet, főleg thoven legegyénibb, legtökéletesebb v munkás apán elhatalmasodó és jó­alkotásainak." $ ságát elködösítő sznobizmust, a cse- lóan játszotta meg az öreg Szegedi­Ladislav Knor. prágai zongoramű-! lekvését meghatározó miť monda- nét. vész Csajkovszkij b-moll Zongora- \ na k erre a z. emberek' gondolatot, versenyével lépett a közönség elé. * s az a"y a onzo fi fiatal művész általában a gran- f Ugyanakkor meg kell mondanunk diózus vonalakra fektette a súlyt \ bármennyire is mélyebbre hatol ez mondanivalóval rendelkező, becsüle­virtuóz előadásban, de nem dombo- X a mű a P 1^ C S, ak 3 tém a í?", é sJ 6 , mu rí a- El őt dását a rádi ó rította ki eléggé a versenymű é r. ý egyik változatai hallhattuk. u-..-^*—.- —„ zelmi tartalmát romantikus szelle- l. .. Dáv:d Teréz 6 két színdarabjának mét. Billentése néha túl kemény, nem érezteti meg a zene belső dal összegezve elmondhatjuk, hogy a boldogságvágyát. Fekete bárány említett fogyatékossá­gai ellenére is komoly társadalmi különben közös rokonszenves vonása is van. Olyan kérdést vetnek fel, , . ,. . .. (/amelynek megválasztása rendkívül lamrajzát, mintha meg nem követ- > » társadaImunk jövöj e né a muzsikát legbensőbb utjain. nem csekéIy mér tékben a kiegyen­Jatekában azonban sok jel mutat ar- s ú, ot t J aládi é!ett6l a ra, hogy a fiatal muvesz keresi | g yerm ekneveléstől függ. Másrészt ezeket az utakat. Ha muvesz, meg- hatásosan aláhúzza a z^ a tényt, hogy nyilatkozásaiban a nehezebb ellen- y a k é, etének alakul á/ sér t %í alias útját valasztana, tehetségévei jövöjéér t elsősorban a szülők felel­valoszinuleg hamarosan e is jutna 5 neki E hel elképzelés megv aiósí­a bensőségesebb zenei kifejezéshez. I, täsa sorá n- azonban a hangjáték Ezután következett a műsor fény- y szerkezeti, gondolati logikája bizo­pontja: Ravel Daphnis és Chloé című \ nyos mértékben ellentétbe kerül az II. szvitjét, ezt a ragyogó, ezernyi v élet logikájával. A szerző Boriskát zenekari színben csillogó, igazi me- X elszigeteli a társadalomtól, még csak diterran hangulatot idéző művet <j nem is sejteti, hogy a családon kí­hplottuk kitűnő megszólaltatásban, i vül nálunk ma részt kér és vállal Ravel impresszionista színfestő ké-a nevelésből az iskola, az ifjúság; pessége ebben a kompozícióban $szövetség és sok más intézmény, csúcspontra jut. De a különleges a A hangjátékban a társadalom nem hanghatások mellett a melódia és a| kísérel meg semmit, hogy segltöke­ritmus is fontos kifejező eszközként X zet nyújtson, beavatkozzék Boriska szerepel. ? elhibázott életébe, kutassa az okokat, Ladislav Slovák karmester nagy v P ed i9 nem lit <* előtte, hogy itt va­erénye az őszinte művészi hév, ami ji la n?' mncs rendben, teljesen áthatja és magával ragadja Ä Ügy hisszük, hogy Boriskának nem a játékosokat is. Különösen az elő- í kellett volna értelmetlenül elpusz­adás szuggesztív pillanataiban csil-$ tuln, a < a véletlen baleset nem tör­logtatta meg karmesteri képességeit, ý vényszerü és elkerülhetetlen feloldá­A Ravel műben kitűnő hangulatot X sa a dráma i konfliktusnak), ha a teremtett és a zenekart is elsőrendű { szer z° megfesti a társadalmi hátte­ret es a lány lazadása reálisabb. hallgatóinak népes tábora minden bizonnyal nagy elismeréssel fogad­ta. Gály Iván I Kulturális 0j \ A battyányi fiatalok színjátszó cso­portja a minap Dávid Teréz Dódi cí­mű színművét mutatta be. A helyi bemutatón kívül a csoport vendég­szerepelni is volt. Műsorukat leg­utóbb Bolyban mutatták be. (i. b.) A CSISZ pati helyi szervezetének színjátszói a napokban Csiky Ger­gely: Buborékok című háromfelvo­násos színművét mutatták be nagy sikerrel. Az együttes tagjai most a Spartakiád és a járási alkotó ver­senyre készülnek. (n. a.) A CSISZ kétyi helyi csoportjának színjátszói Nyíren vendégszerepel­tek. Egri Viktor: Ének a romok fe­lett című színművét mutatták be nagy sikerrel. A nyíri színjátszók legutóbb Móricz Zsigmond: Kisma­dár című színmüvet játszották si­kerrel. . (v. v.) A Csemadok szepsi helyi csoport­ja a tizenegyéves magyar tannyel­teljesítményre inspirálta. v ret es a . . , ss tegyük hozzá, derűlátóbb megöl- ­A hangversenyt lezaro tapsban a v dásba torko ]_ S aj n 0s, most is lemér- vü középiskola diákjaival karöltve közönség őszinte tetszése jutott ki- y hettük, hogy szerzőink gyakran a napokban jól sikerült Petőfi-estet fejezésre. H. M. egyenlőségi jelet tesznek az opti- rendezett. (n. i.) HMM AZ AUTOMATIZÁLÁS ÉS TÁRSA­DALOM címmel érdekes és hézag­pótló mű jelent meg szlovák nyelven Ernest Bartošnak, a Szlo­vák Tudományos Akadémia dol­gozójának tollából. Tekintettel az automatizálás igen nagy jelentő­ségére a szocialista társadalom építésében, az alábbiakban fő vo­násokban ismertetjük E. Bartoš könyvének gondolatmenetét. Az automatizálás és a társadalom Bartoš könyvében mindenekelőtt az automatizálás történelmi helyét ha­tározza meg a termelőerők fejlődé­sében. Tudjuk, hogy a midenkori társadalmi rendet meghatározó ter­melési viszonyok és termelőerők kö­zül az utóbbiak változnak gyorsab­ban, sokszor egyenesen forradalmi módon. A termelőerők terén viszont a mindenkori technika — a munka­eszközök összessége fejlődésük adott fokán és részvételük a termelési fo­lyamatban — a legdinamikusabb té­nyező. A technika révén hat az em­ber a természetre, hogy mindennemű szükségleteinek kielégítésére meg­felelő termékeket állítson elő. Azál­tal, hogy a technika a termelőerők legforradalmibb, leggyorsabban fej­lődő tényezője, döntő befolyása van a társadalmi változások előidézésére. Bizonyítja ezt a kapitalizmus ki­alakulásának, fejlődésének egész tör­ténelme, amelyben a technika — el­sősorban a gépi termelés kialakulá­sa — oly közismerten nagy szere­pet játszott. Marx szerint minden fejlett gépi egység három részből: a hajtószerkezetből, az áttételből és magából a munkát végző gépből áll. A XVIII. század ipari forradalma ebből a harmadik részből, a meg­munkáló mechanizmusból indult ki, de hamarosan szükségessé tette a hajtóerőt szolgáltató gépezetek fej­lesztését is. így kerül sor idővel a mind szélesebbkörű gépesítésre, a mechanizálásra, majd a futószalag bevezetésével a termelés racionali­zálására. E fejlődés legmagasabb fo­kát a komplex mechanizálás jelenti, amelyben már egész termelési eljá­rásokat gépesítenek. A technika fejlődésének további, igen lényeges fokát képezi a terme­lés automatizálása. Lényege, hogy az ember olyan gépi termelő berende­zést szerkeszt, amely már nemcsak termelési műveleteket végez, hanem bizonyos irányító, ellenőrző tevékeny­séget is kifejt. Az ember mindössze be- vagy kikapcsolja az energiafor­rást, minden más termelési tevé­kenységet, beleértve a termékek mi­nőségének az ellenőrzését, a fellépő hibák automatikus kiküszöbölését is már maga a gép végzi. Ennek meg­felelően Bartoš idézi A. A. Zvorikin szovjet közgazdász meghatározását, amely szerint „az automatizálás a gépi termelés fejlődésének az a sza­kasza, amelyben a gépek ellenőrzé­sét, szabályozását és irányítását kü­lönleges műszerek és berendezések végzik, olyanok, amelyek már nem igénylik az ember közvetlen részvé­telét." A termelés automatizálásának egyik legfontosabb feltételét az elektroncsöves önműködő számoló automaták feltalálása és rohamos fejlesztése teremtette meg. Ezzel egy űj tudományág, a kybernetika foglalkozik. Bár az automatizálás egyes ele­mei több évtizedre, sőt évszázadra visszavezethetők — ilyen például a centrifugális szabályozó Watt gőz­gépén - mégis az automatizálás a második világháború után terjedt csak el komolyabb mértékben. Idő­szerűvé tette a háború után világ­szerte fellépő hatalmas termékszük­séglet. Bölcsője a legfejlettebb tő­kés államban, az USÁ-ban ringott, ahol komplexen gépesített termelési vonalakat egybefogtak - integráltak — majd a termelés ellenőrzését és irányítását is gépesítették. E fejlő­dés elsősorban az Egyesült Államok hatalmas automobiliparában játszó­dott le. De a Szovjetunió is — a borzal­mas háborús károk helyreállítása után - haladéktalanul a termelés automatizálásának útjára lépett. Jel­legzetes módon erre először nem olyan — bár tartós, de mégis csak közszükségleti cikket termelő — iparágat választott, mint Amerika az autóipart, hanem — az ország szo­cialista iparosításának megfelelően - először termelőeszközöket, szer­számgépeket, azok alkatrészeit, hen­gereket. golyós csapágyakat előállító gyárakat. Részletesen foglalkozik Bartoš könyve az automatizálás szo­ciális következményeivel. A technika önmagában történelmi kategória és mint ilyen semleges a Jársadalmi rend iránt. Áll ez a megállapítás természetesen az automatizálásra, a jelenlegi műszaki haladás egyik fő tényezőjére is. A technika azonban mint a termelőerők fontos része, ki­hat a társadalmi termelésre, a ter­melési viszonyokra s így a fennálló társadalmi rendre is. A technika fejlődése a kapitaliz­musban — mint abban minden — a maximális nyereség szempontjai sze­rint játszódik le. Ezért az automati­zálás terén ott elért eredmények — hogy ilyen eredmények mind a ter­melés, mind pedig az adminisztráció terén vannak, az tagadhatatlan ­végeredményben az embernek em­ber által való még alaposabb ki­zsákmányolását, a termelés eredmé­nyének még igazságtalanabb elosztá­sát szolgálják. Emellett az automa­tizálás a kapitalizmusban — mint a tőkés rend minden jelensége ­egyenlőtlenül, ösztönösen játszódik le és ezért maga is a kapitalizmus számos ellentmondásának az okozó­ja, illetve elmélyitője. Az automati­zálás tőkés termelési viszonyok kö­zött törvényszerűen szintén hozzájá­rul a szociális feszültségek kiélezé­séhez, a szociális forradalom kirob­bantásához. szocialista termelési vi­szonyok megteremtéséhez. Ezzel szemben a szocializmus­ban adva van minden tényező és feltétel az automatizálás tervszerű bevezetésére és fejlesztésére. A szoeializmus - mint a történe­lemben az első terv szerint megva­lósított társadalmi rend — meg tud birkózni a termelés automatizálásá­val felvetődő minden szociális prob­lémával és így a szocializmusban maradék nélkül érvényesülhetnek e legmagasabb színvonalú technika hatalmas előnyei: nemcsak a munka termelékenységének lényeges foko­zódása, hanem ugyanakkor a mun­kafeltételek nagymérvű javulása s ezzel a dolgozók anyagi és kultu­rális színvonalának további emelke­dése. „Az automatizálás meggyőzően bizonyítja a szocialista termelési mód előnyeit és fölényét a kapita­lizmus felett — írja könyve záró­szavában Bartoš — miért is az au­tomatizálás terén elérendő sikerek döntő tényezőt jelentenek a két tár­sadalmi rendszer versenyében a szo­cializmus végső győzelmében." Csak néhány motívumot ragad­tunk ki Bartoš igen érdekes, idő­szerű és gondolatébresztő írásából. A könyv értékét és használhatósá­gát fokozza, hogy elméleti megálla­pításait számtalan jobbnál-jobb pél­dával illusztrálja, ami lényegesen hozzájárul a felvetett problémák megértéséhez. A könyv tervezett magyar nyelvű kiadását bizonyára hasonló érdeklődés fogja kísérni, mint a szlovák eredetit. Sz. L. ÜJ SZÖ 5 * 1060. március 25.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom