Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-16 / 75. szám, szerda

Az lOzfls esztendő a Szovjetunióban Takarékosság kicsiben és nagyban A hétéves terv második esztendei feladatainak sikeres teljesítéséért harcolva, a szovjet dolgozók nem feledkeznek meg arról sem, hogy ahol alkalom adódik rá, nyersanyagot, üzemanyagot, villamos energiát takarítsanak meg. Igen fontos, hogy jól gazdálkodjanak munkahelyeiken, hisz gondosságuk, lelkiismeretességük eredménye országos méretben összesítve milliárdokat takaríthat meg az egész népnek. Az anyagmegtakarítás rendIV. 4 1 CBKOHOMJIEHHOrO iL^ť 3T0 I D MtíPUB JlEľKMXTKAHEM 1 kilogramm megtakarított gyapot = 15-16 méter könnyű kelme. kívül fontos tényező, hisz a nyersanyag és segédanyagok a gyártási önköltségek közel kétharmadát teszik. * Ha valamennyi textilgyárban megtakarítanák a gyapot egy százalékát, úgy 1960-ban annyival több szövetet lehetne gyártani, ami elegendő .7 miljió férfiing és alsónadrág és 7 millió női ruha előállításához. Egy kilogramm megtakarított gyapot — 15 — 16 méter könnyű szövetre elegendő. * Ha a vlagyimíri kristályüveggyárban egy százalékkal csökkentik a selejtet, a termelés értékét félmillió rubellel emelhetik évente. * A Lett Szocialista Szovjet Köztársaság ipari üzemeiben ha egyszázalékos anyagmegtakarítást érnek el, 125 millió rubel értékű árut gyárthatnak terven felül. + 1959 kezdete óta a magnyitogorszki kohászati kombinát dolgozói több mint 20 millió kilowattóra villamos energiát takarítottak meg. Ez az árammennyiség elég ahhoz, hogy másfél esztendeig üzemben tartsa a kombinát nagyolvasztóját. * A Szovjetunió gazdasági életében rendkívül fontos szerepet játszanak a benzin és más kőolajipari termékek. A fogyasztásuk azonban még távolról sem mondható gazdaságosnak. Ha az országban a benzinveszteséget csak 10 százalékkal csökkentik, a megtakarítás egyenértékű egy új olajfinomító 350 000 tonnányi évi termelésével. * A leningrádi Szkorohod Gyár egyik kommunista munkabrigád vezetője, N. Sabarina szabásznő a bőrszabásban haladó munkamódszereket alkalmazva tavaly kilenc hónap alatt 1600 pár cipőre elegendő bőrt takarított meg. * A moszkvai izzólámpagyárban K. J. Kotyelnyikova munkacsoportjának dolgozói 1959-ben egy hónap alatt 15 ezer különféle világítótestet gyártottak megtakarított nyersanyagokból és félkészárukból. A munkaidő egy perce... Jelentéktelen, röpke pillanatnak tűnik, mégis évről évre nő az értéke, jelentősége. Az új haladó munkamódszerek, az egyre fejlődő technika állandóan gyarapítják a perc értékét. Lássuk, mit jelent egy munkaperc értéke a Szovjetunióban idén. + A hétéves terv második esztendejében az acélöntők percenként 123 tonna acélt gyártanak. Ez a mennyiség 11 hatalmas, 88 lóerős traktor gyártásához elegendő. A nagyolvasztókban a kohászok 1960 minden percében mintegy 90 tonna nyersvasat csapolnak. Ekkora fémmennyiség termeléséhez 1928-ban 15 perc kellett, 1932-ben 8 perc és 1940ben 3 perc. * 1960-ban percenként több mint százezer köbmétér földgázt nyernek; ez a mennyiség elegendő egy ezer lakosú település egész évi fűtésének biztosítására. * Az erőműtelepi munkások percenként 550 ezer kilowattóra villanyenergiát adnak az országnak, ez az árammennyiség 15 tárna évi üzemeltetésének biztosítására elegendő. * A bányászok percenként háromszorta több szenet fejtenek a hétéves terv második esztendejében, mint az utolsó háború előtti évben, 1940-ben. * Kereken 20 ezer méter különféle szövet — ennyit jelent egy perc munkaidő a Szovjetunió textiliparában. Ez másodpercenként több mint 300 méter szövetnek felel meg. * Egy perc a cipőiparban: 1000 pár bőrlábbeli. Egy óra alatt tehát egy 60 ezer lakosú város valamennyi lakosa jut új cipőhöz. * Az 1960-as évben két percenként 9 lakás épül fel. Minden órában 1100 szovjet ember kap új lakást. + A munkaidő egy perce 273 tonna kőolajat, 41 gépkocsikra való gumiabroncsot, több mint 33 tonna műtrágyát, több mint 1350 darab kötött árut jelent; a gyárak futószalagjáról percente egy kész gépkocsi kerül le. + A leningrádi textilgyárakban egy percnyi gépállás műszakonként az év folyamán több mint 600 ezer méter szövettől fosztaná meg a lakosságot. A moszkvai Vlagyimir Iljics Gyárban a gépműhely minden percnyi munkakiesése több mint százezer rubel értékkel csökkentené a termelést. + A Szovjetunió valamennyi munkásának és alkalmazottjának egyetlen munkaperce kereken 130 ezer munkanapot képvisel. Muntfmxi B TEKCTH/lbHOM flPOMblUJJlEHHOCTMm 3T0 0K0J10 20.000 1 perc a Szovjetunió textiliparában 20 000 méter kelme és szövet. A KOCSI ALA KEREK KELL Egy párttitkár gondja • Terv van — istálló nincs Hegedűs Zoltán már több éve mint instruktor dolgozott a járási pártbizottságon. Tizenhét falusi pártszervezet munkáját kísérte figyelemmel. Járt-kelt, tanácsolt, segített. Nemrégen munkahelyet cserélt, a Rimaszombati Állami Gazdaság párttitkára lett. Nem új számára ez a munkakör, hisz amellett, hogy pártmunkás volt, egy időben az állami gazdaság pártszervezetének elnöki funkcióját is betöltötte. Hegedűs Zoltán ismeri az állami gazdaság problémáit. Ezekről beszél s szavaiból kitűnik, hogy komoly kérdések foglalkoztatják elméjét. Különösen három dolg ot feszeget. I. Tudjuk, hogy a munkaerők állandósítása egyik alapvető feltétele a munkaerkölcs megszilárdításának. Ha a munkások közel, vagy közvetlenül a munkahelyen laknak * - otthonosabban érzik magukat a termelőmunkában. Aki otthon érzi magát, azt nagyobb szeretet fűti, jobban szorgalmazza a munkát. Érzi felelősségét a termelés sorsa iránt. A párttitkár így látja a dolgokat, s ezzel kapcsolatban sajnálattal állapítja meg: - Nálunk nincs így minden részlegen. - Például? - Dobócán... - Miért? - A lakásépítkezés nincs összhangban a ^ részleg fejlesztésével. Nemrégen például felépült egy kétszáznyolcvan-féröhelyes istálló, lakás pedig kevés épült. A hétszázhektáros részlegen mindössze négy család lakik. Az állami gazdaság többi részlegén is hasonló a helyzet. Ennek következtében a részlegeken nagyobb részt idénymunkásokat alkalmaznak, ami természetesen kedvezőtlen kihatással van nemcsak a részlegek életére, hanem a munkák folyamatára és végül a termelésre is. Hisz munka van állandóan s ha[ ezt nem végzik el rendesen és rendszeresen, nem érhetik el a tervezett eredményeket. A munkások, káderek állandósítása tehát fontos feladat s ezzel számolni kell a beruházási építkezések tervének összeállításakor is. II. Fontos, nagyon fontos az állatállomány növelése. Kell a hűs, zsír — növekednek az igények, fokozódik a szükséglet. A terv elő is írja: a Szabópusztán épülő sertéshizlaldának ebben az évben 1200 mázsa sertéshúst kell beadnia. A terv azt is kitűzi, hogy a hizlaldát az ugyanott épülő fiaztató látja el hízónak valóval. A terv tehát logikus: a fiaztatóból a malacok a hizlaldába kerülnek s a hizlalda ebben az évben 1200 mázsa húst ad be. Eddig rendjén is lenne a dolog, de... - Az említett ólak építését terv szerint a múlt évben kellett volna megkezdeni - kezdi a párttitkár. - Megkezdték? - Nem! - Miért? - Mert nem akadt vállalkozó az építkezésre. - És a fiaztató? - Függőben maradt. Nincs rá vállalkozó. Nem találunk ... Ez a t'ény. Ezen most már nem sokat változtat - mondhatnánk semmit - az sem, ha erről a tervezésről képletesen azt állítjuk, hogy kerék nélküli kocsi, melyet kerék nélkül kell húzni, mert a tengely csak később készül el. S a kocsit húzni kell, előbbre, a cél felé. Vagyis: több húst kell beadni a nem létező ólakból. Márpedig varázslók - legalább is ilyenek - nincsenek. Van, vagy nincs kiút a zsákutcából? A kiút keresésére megvan az igyekezet, keresik as ösvényeket. — A birkaállomány csökkentésével felszabadult ólakat saját erőnkből átalakítjuk - mondja Hegerűs Zoltán. III. Á párttitkár szavait a többi elvtárs is megerősítette, kiegészítette. Adatokat soroltak fel. Látni lehetett, hogy behatóan foglalkoznak a problémákkal. fgy került szóba az utak építése is. Elmondták, hogy a kurineci farm szépen ki van építve, de nincs hozzávezető út, illetve olyan az út, melyen egy pótkocsit két traktorral kell vontatni. A terv majd csak két év\ múlva számol az út építésével... Vannak tehát problémák, melyekkel az igazgatóságnak és a pártszervezetnek foglalkoznia kell! Ezért tartja Hegedűs párttitkár a harmadik legfontosabb feladatnak a pártszervezet megerősítését. - Az évzáró taggyűlésen újabb tagjelölteket vettünk fel. - Hányat? - Tizenegyet. - Fiatalok? - Nagyobb részt. 'Ä termelésből... Az ilyen munkát csak helyeselni lehet, hisz a kommunisták munkájára nagy szükség van a termelésben. * A Rimaszombati Állami Gazdaságban akadnak nehézségek. A kommunisták feladata, hogy ezek leküzdésére mozgósítsák a gazdaság valamenynyi dolgozóját. A cél valamennyiük előtt világos s ennek érdekében érdemes fáradozni! Kerekes István SELMA LAGERLÖF Selma Lagerlöf, a Nobel-díjas svéd író, aki hazája mondáit, népszokásait és saját benyomásait költői legendákba, mesékbe, regényekbe, s egy gyönyörű gyermekkönyvbe foglalta, - 82 éves korában halt meg, húsz esztendővel ezelőtt, 1940. március 16-án. Emberi melegséggel, szociális együttérzéssel szól a szenvedőkről, a társadalom páriáiról, a nincstelenek nyomoráról. Kárhoztatja hiányos nevelésüket, az asszonyok szolgai sorsát, . s a gyermekek időelőtti munkára kényszerítését. A felsőbb rétegek erkölcsileg züllött egyéneivel nemes proletártípusokat állít szembe. Mélységesen hivő lélek, de vallási bigottság helyett egészséges munkára s a túlvilági boldogság kétes ígérete helyett a földi paradicsom megvalósítására ösztönöz. Elítéli a társadalmi elfogultságot. Kora álszentül szemérmes, de ő írásaiban „bukott leányt", kit a lelkiismeretlen férfi elhagy s a társadalom megvet, nemcsak megvédelmezi, de fölébe helyezi szerencsésebb nőtársainak. Nőalakjainak életszemlélete nyugodt és egészséges. Az élet küzdelmeiben kitartással, lelkierővel állnak helyt. Legszívesebben szerelmes és szerető aszszonyt, anyát és embertársat rajzol. Valóságból és meséből szövődő világának szereplői vagy tökéletesen jók, vagy egész rosszak. De közel állnak hozzánk s szívünkbe zárjuk őket, mert Lagerlöf színes költőiségének varázsa sugározza be őket. Életigenléssel bízik a jóban, bár ismeri a szenvedést, a fájdalmat. Tudva-tudja, hogy boldogság nélkül nem élhet az ember. S a boldogságot önmagunknak kell megteremtenünk, hogy embertársaink hasznára váljunk. Bárkány Jenőné Tibor Gasparek és Michal Karin Beethoven estje Tibor Gasparek és Michal Karin, a Szlovák Filharmónia szólistái szonáta-estjükön szépen összeválogatott, igényes műsorral léptek a közönség elé. Beethoven három hegedűszonátája (F-dúr, op. 24, G-dúr, op. 30. 3. szám, A-dúr, op. 47.) és a nagy f-moll zongoraszonáta (Appassionata, ap. 57.) mind zenei, mind technikai szempontból nagy feladatot ró az előadókra. Művészeink interpretációját alapos, részletre kiterjedő felkészültség és őszinte muzsikáló kedv jellemezte. Gasparek Tibor tisztán, nagy biztonsággal kezeli hangszerét, tónusa természetes, különösen szépek a mély, komoly legátók. Játékát általában komoly egyszerűség jellemzi, viszonya a műhöz mindig őszinte, mentes minden külsőségtől. Michal Karin kitűnő előadó társnak bizonyult. A „kíséret" kifejezést ebben az esetben nem alkalmazhatjuk, mert Beethoven hegedüszonátáiban a zongora igen fontos szerephez jut. Michal Karin inspiráló modorban játszotta szólamát. Mindig tudja, mikor kell kiemelkednie és mikor kell szerényen, visszahúzódnia a háttérbe. A zenei. történésnek amellett mindvégig cselekvő, formáló részvevője. Örömmel fogadtuk a közkedvelt Fdúr szonátát, amely méltán kapta a Tavaszi szonáta elnevezést. Behízelgő témák, az első tétel friss, vidám ritmusa, az Adagio lágy harmóniái, a Scherzo üde humora, a Rondo játékos kedvessége... mindez valóban tavaszi hangulatot idéz. A halványabban formált G-dúr szonáta után a Kreutzer szonátát hallottuk feloldódott, tartalmas előadásban. Nagyon szép volt a négy variációval ékesített, igazi beethoveni mélységű Andante. Az Appassionátát, amely Barabás Tibor szavait idézve „Shakespeare Viharjának megrendítő, kavargó, felrázó zenei újjáköltése ..." Michal Karin művészi elmélyültséggel szólaltatta meg, koncepciózus, technikailag kifogástalan előadásban. Különösen szép volt az első tételben a víziószerű piano hangvétel és igen jól sikerült a zárótétel felépítése. A tartalmas szonáta-estet a közönség érdeklődéssel fogadta. Havas Márta NAPONTA 150-EN Á JIRÄSEK MÚZEUMBAN A. Jirásek nagy népszerűségéről tanúskodik az, hogy a prágai Fehérhegyen, 1951-ben létesített múzeuma látogatóinak száma állandóan emelkedik. A múzeumot, amely képet ad a nagy cseh író életéről, művéről és az általa ábrázolt történelmi korszakról, eddig több mint 400 ezer ember kereste fel, vagyis naponta átlag 150-en. (ČTK) 3 950 könyvkiállítás Az idei könyvhónap alkalmából számos akció zajlik le, amelyeknek célja az, hogy még az eddiginél is több barátja legyen a jó irodalomnak, a jó könyvnek. A Slovenská Kniha nemzeti vállalat március folyamán összesen 3950 kis könyvkiállítást rendez meg a tömegszervezetekkel karöltve az üzemekben, az iskolákon és más munkahelyeken. Emellett számos irodalmi estet tartanak a szerzők, az irodalmi dolgozók részvételével. Nyltrán kerületi kiállítás nyílik meg, amelynek keretében számos kulturális rendezvényt bonyolítanak le. A kiállítás közönsége részt vehet különféle érdekes előadásokon, a szerzőkkel folytatott beszélgetéseken, művészegyüttesek fellépésén, stb. I Márciusban különben újra árulni kezdik a nagy népszerűségnek örvendő könyvsorsjegyeket s a majdnem 3 ezer díjnyertes mellett a többi könyv-sorsjegy tulajdonos is elégedett lesz, mert sorsjegyeit értékes könyvekre válthatja be. A szlovákiai könyvkiadók ebben a hónapban is sok könyvújdonságot jelentetnek meg, így pl. Horov, Michálik, Bednár, Jašík egy-egy művét és a nemrégen hirtelen elhunyt František Hečko Vörös bor című regényét. Több fordítás is megjelenik. Ezenkívül műszaki és gyermekirodalmat is kiadunk ebben a hónapban. (Iab) Teljesítették vállalásukat A szőlőskei mezőgazdasági mesteriskola 20 tanulója kötelezettséget vállalt, hogy megszerzik a Fučík-jelvényt. A kötelezettségvállalást tett követte. A tanulók olvasóköröket alakítottak s munkaidejükben hozzáfogtak a kötelező és választott könyvek olvasásához. Az igyekezet sikerrel járt. A diákok elnyerték a Fučíkjelvényt. A Fučík-jelvény büszke tulajdonosai között van a 41 éves Böszöményi Sándor, a 38 éves Lengyel Ernő, valamint a 35 éves Kendi János és Timkó Zoltán. Mindannyian büszkén viselik a Fučík-jelvényt. Kása Mihály, Szőlőske A Csehszlovákiai Rádió magyar Rádiószínpada e hó 20-án, a szokásos vasárnapi adás időpontjában, vagyis 15 órakor Klimits Lajos rendezésében bemutatja Dávid Teréz Fekete bárány címíi rádiódrámáját. ! Kulturális $É! A vágfarkasdi színjátszók a napokban sikerrel mutatták be a Mikszáth Kálmán regénye, alapján írt Szép aszszony madara clmü színművet. A darab ^betanításáért Kaszás tanítót illeti dicséret. (cz. j.) A Csemadok abafalvai helyi csoportja a napokban sikerrel mutatta be Lovicsek Béla: Húsz év után című színművét. A nagyszerű játékot a hálás közönség tapssal jutalmazta. (f. z.) A Ligetfalusi Kilencéves Magyar Tannyelvű Középiskola tantestülete és szülői társulata az iskola fennállásának tízéves jubileuma alkalmából március 12-én, szombaton 19 órai kezdettel a Matador kultúrtermében műsoros estet rendezett. Az esten az iskola színiegyüttese Sipos Jenő „Jávorfácska" című egész estét betöltő háromfelvonásos mesejátékát adta elő. ( -) A Csemadok perbetei hely! csoportjának színjátszói a napokban jól sikerült esztrádmüsort rendeztek. A műsor rendezéséért Papp Béla és Papp Benő érdemelnek dicséretet. (s- j.) ÜJ SZŐ 5 * 1960. március 10.