Új Szó, 1960. március (13. évfolyam, 60-90.szám)

1960-03-01 / 60. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljeteli! ÜJ SZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. március 1. kedd 50 fillér XI. évfolyam, 60. szám Népgazdaságunk érdekeivel összhangban A harmadik ötéves terv előkészítésében az elmúlt néhány hónap alatt jelentős munkát végeztünk üzemeinkben, vállalatainkban. A termelési-gazdasági egységek most terjesztik elő javaslataikat, melyekben konkrétizálják az irányelvekben kitűzött feladatokat. Harmadik ötéves tervünk — népgazdaságunk hatalmas továbbfejlesztésének nagyszabású programja — iránt fokozott érdeklődés nyilvánul meg dolgozóink körében. Az irányelvekből eredő feladatok megtárgyalásában az üzemek és vállalatok alkalmazottainak nagy tömegei vettek részt. Mindez kedvező feltételeket teremtett a mozgósító és reális tervjavaslatok kidolgozásához. A termelés mennyiségét illetően egyes ágazatok vállalataiból érkező javaslatok nagyon sok esetben túlszárnyalják az irányelvekben lefektetett követelményeket. Vegyük például a gépipari üzemeket, ahol a harmadik' ötéves terv éveiben az irányelvekkel szemben több milliárd korona értékkel nagyobb termelés elérését javasolják. De általában véve is jóval nagyobb lenne az ipari termelés mennyiségének évi növekedése a termelési-gazdasági egységek javaslatai szerint, mint amennyit az irányelvek feltételeznek. Ez a tény egyúttal megmutatja azt is, milyen további lehetőségeink vannak népgazdaságunk fejlesztésére. Mindez azonban csak a dolog egyik oldala. Ha a másik oldalt is megnézzük, • gyakran látjuk, hogy az elvtársak a termelési-gazdasági egységekben a tervjavaslatok kidolgozása közben nem mindig látták meg a dolgok helyes összefüggését, mégpedig azért nem, mert elsősorban saját üzemük, vállalatuk feladataival és szükségleteivel foglalkoztak, az egész társadalom érdekeit és lehetőségeit pedig olykor szem elől tévesztették. Márpedig az egyiket a másiktői semmi esetre sem lehet elválasztani. A termelés mennyiségi növekedésének gyorsabb ütemére tett javaslatok például nincsenek minden esetben összhangban a nyersanyag, fűtőanyag és energetikai alap adott helyzetével. Egyes iparágak a gépipar, közszükségleti és vegyiipar vállalatai az irányelvekkel szemben a termelés nagyobb mértékű növelését indítványozzák. Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek vassal, acéllal, hengerelt anyaggal, villamos árammal, kőszénnel koksszal látják el népgazdaságunkat, a termelés fokozására tett javaslataikban nem tervezik az irányelvekben feltételezett növekedés túlteljesítését, sőt néha az irányelvekben feltüntetett mennyiség mögött maradnak. .Magától értetődik, hogyha így állítanánk össze a tervet, hamarosan észrevennénk, hogy a termelés szükségleteinek kielégítéséhez párszázezer tonna hengerelt anyag, avagy más szükséges nyersanyag hiányzik. A termelési-gazdasági egységek javaslataiban nem egy a fentiekhez hasonló ellentmondást találhatunk, amelyek kisebb eltérésektől eltekintve nagyon hasonlatosak egymáshoz. Miért van ez így? Cikkünk elején említettük már, hogy minden üzemben elsősorban a saját ügyeikkel foglalkoznak s gyakran nem látják előre, hogy az ágazatokban, az iparban, a népgazdaságban végső soron miképpen alakul a helyzet. Ez természetesen nem lehet mentség a tervjavaslatokban lévő ellentmondásokat illetőleg. Az irányelvek kifejezik egész népgazdaságunk fejlesztését, szükségleteit és nyersanyag lehetőségeit. S éppen az irányelveknek kell kiszélesíteniök minden munkás és műszaki dolgozó, párt-, gazdaságiés szakszervezeti funkcionárius látókörét, hogy túllásson üzeme kapuján, hogy helyesen tájékozódjék, s a népgazdaság szükségleteinek megfelelően állítsák össze saját tervjavaslatukat. További körülmények is azt mutatják, hogy a harmadik ötéves terv irányelveinek megtárgyalását némely üzemben elégtelenül végezték, főleg ami a termelés nagyfokú hatékonyságát illeti. Maga az a tény örvendetes, hogy az üzemek többet akarnak termelni, mint amenynyit megkívánnak tőlük. Semmi esetre sem örvendetes azonban, hogy a többlettermelés elérése céljából túlzott követelményeket támasztanak nyersanyag, energia és új munkaerők iránt. A hatékonyság növelésének minden követelményével ellentétben áll egyes termelési-gazdasági egységek álláspontja a munkatermelékenység fokozásához. Az irányelvek világosan kitűzik, hogy a harmadik ötéves terv során az iparban legkevesebb 40, az építészetben 53 százalékkal kell növekednie a termelés hatékonyságának. Emellett arra számítottunk, hogy a vállalatok javaslatai még gyorsabb növekedést eredményeznek. Az eddigi helyzet azonban mást mutat, és a javaslatok szerint a munkatermelékenység növekedésének még a tervezett szintjét sem érnénk el. Márpedig mérlegeljük ezt a kérdést további kölcsönös összefüggésében. Hogyan rövidíthetnénk le például a munkaidőt, ha a munkatermelékenység növekedése még az irányelvekben kitűzött szintet sem érné el? Miképpen pótolhatnánk akkor a heti 4—6 órai mun! kaidő kiesést? Ilyen állásfoglalás a munkatermelékenység növekedésével szemben azt mutatja, hogy sok helyen a vezető gazdasági dolgozók még nem kielégítően foglalkoztak a műszakok számának fokozása és az álló alapok jobb kihasználásának kérdésével. S rávilágít arra is, hogy az új technika fogalma alatt még most is csak új gépeket, új csarnokokat látnak s lebecsülik a kisebb-nagyobb javításokat és újításokat, melyek a berendezés korszerűsítését eredményezik. Harmadik ötéves tervünk előkészítésében iényeges előrehaladást értünk el, dolgozóink jó munkát végeztek. A hátralévő időszakban nagy gondot kell fordítani a legfontosabbra: a megfelelő összhang megteremtésére a termelés és a nyersanyaggazdálkodás minden szakaszán. A minisztériumok természetesen csak az üzemek dolgozóinak teljes mértékű részvételével biztosíthatják a termelés helyes növekedését. A jelenlegi helyzet megkívánja, hogy a harmadik ötéves terv előkészületeiről újból tárgyaljanak az üzemi gyűléseken és konferenciákon, valamint pártunk járási konferenciáin. Minden bizonnyal megérné a fáradságot, ha a gazdasági vezetők újból megtanácskoznák a dolgozókkal a feladatokat és teendőket, hogy a végleges tervjavaslatok teljes mértékben biztosítsák az irányelvekben kitűzött feladatok valóra váltását a legnagyobbfokú hatékonyság betartása mellett. Hruscsov elvtárs indonéziai látogatása elmélyítette a két ország barátságát Fontos egyezményeket írtak alá gazdasági, műszaki és kulturális együttműködésről ® A Szovjetunió 250 millió dollár hitelt nyújt Indonéziának Szovjet-indonéz közös nyilatkozat MINT MÁR KÖZÖLTÜK, AZ INDONÉZ-SZOVJET HIVATALOS TÁRGYALÁSOK BEFEJEZŐDTEK. DÉLUTÁN ALÁÍRTÁK A SZOVJET-INDONÉZIAI KÖZÖS NYILATKOZATOT, TOVÁBBÁ A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL SZŐLŐ MÁSODIK ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNYT, VALAMINT A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL SZŐLŐ EGYEZMÉNYT. Bogor, TASZSZ. Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Szukarno köztársasági elnök meghívására 1960. február 18-tól március l-ig Indonézia vendége volt. Nyikita Szergejevics Hruscsovot elkísérték: A. A. Gromiko, külügyminiszter, Ny. A. Mihajlov, művelődésügyi minszter, G. A. Zsukov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett létesült Külföldi Kulturális Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke, Sz. A. Szkacskov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett létesült Külföldi Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke, T. U. Uldzsabajev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, T. A. Tairova, az Azerbajdzsán SZSZK külügyminisztere, V. Sz. Jemeljanov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett létesült atomerőkihasználási főigazgatóság vezetője, A. N. Markov, a Szovjetunió egészségügyi minisztériumának kollégiumi tagja és más személyiségek. Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és kísérete ellátogatott Dzsakarta, Bogor, Bandung, Dzsogdzsakarta, Szurabaya városokba és Bali-szigetére. Kíséretének egyes tagjai: Ny. A. Mihajlov, Sz. A, Szkacskov Szolo és Ambon városokat is meglátogatták. Az indonéz nép mindenütt vendégszeretettel és baráti érzelmekkel fogadta Ny. Sz. Hruscsovot, a minisztertanács elnökét és kíséretét. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a felsorolt városokban tett látogatása során beszédet mondott Dzsakartában a népi képviselet tanácsában (parlamentben), beszédet intézett a dzsogdzsakartai Gadiah Mada Egyetem hallgatóihoz és tanáraihoz és felszólalt egy szurabayai nagygyűlésen. Ezenkívül Hruscsov megtekintett néhány ipari és mezőgazdasági építményt, megszemlélte az épülő dzsakartai stadiont, amely egyike a Szovjetunió segítségével Indonéziában épülő létesítményeknek. Ny. Sz. Hruscsov és kísérete az említett városokban tett látogatása alkalmával több helyütt részt vett az indonéziai művészek előadásain. A látogatás jó alkalom volt arra, hogy Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Szukarno, Indonézia köztársasági elnöke eszmecserét folytassanak a két ország kapcsolatainak különféle kérdéseiről és az általános nemzetközi kérdésekről. Találkozóik a szívélyesség, a barátság és kölcsönös megértés légkörében folytak le. A Szovjetunió és az Indonéz Köztársaság utóbbi években kedvezően fejlődő kapcsolatait illetően megállapították, hogy a két kormány baráti kapcsolatai terén szilárdan betartja a békés együttélés és a belügyekbe való be nem avatkozás elveit úgy, ahogyan azt az indonéz köztársasági elnök 1956 szeptemberében tett első hivatalos szovjetunióbeli látogatása alkalmával kiadott szovjet-indonéziai közös nyilatkozatban leszögezték. A Szovjetunió kormánya teljes mértékben támogatja az ázsiai és afrikai országok 1955-ben tartott bandungi értekezletének határozatában kifejtett elveket. A két kormány újra megerősítette, hogy fel kell számolni a gyarmaturalom valamennyi megnyilvánulását, ez megfelel a világbéke érdekeinek. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió kormánya teljes mértékben támogatja A FÖLD TERMŐVÉ TETELE — országos méretű feladat Az elmúlt esztendővel szemben ez idén jelentős mértékben növekszik a talajjavítási munkák terjedelme. Csupán Szlovákiában 155 millió korona beruházást fordítanak a föld termővé tételére. Ezenkívül a szövetkezetesek, állami gazdaságok, üzemek dolgozói 125 millió korona értékű kötelezettségvállalással járulnak a talaj táperejének fokozásához. Az öntözéses gazdálkodásé a jövő Az állami terv ez idén 8811 hektár terület lecsapolását és 1790 hektáron az öntözéses gazdálkodás megszervezését tűzi ki célul. Ma már az agrotechnikai irányelvek betartásán kívül sokkal hatékonyabb beavatkozásra van szükség, hogy jelentősen növelhessük a termelést. Ehhez hozzásegít az öntözőrendszer kialakítása és a vízgazdálkodási berendezések építése, ami Bulgáriában egyetemesen megoldotta a növénytermelés növelésének kérdését. Nálunk ugyancsak az a törekvés, hogy e művek létrehozásával kikerüljünk az időjárás kilengéseinek káros befolyása alól, az emberek munkájától tehessük függővé a termelést. Szlovákiában az EFSZ-eknek 7880 hektárt kell lecsapolniok és egyelőre 1000 hektáron kell megvalősítaniok az öntözéses gazdálkodást. Összefogásban az erő Köztudomású, hogy az emberek összefogásának ereje felbecsülhetetlen értékek létrehozását, megalkotását teszi lehetővé. Ilyenek a talajjavítási szövetkezetek is. Ez ideig 125 ilyen társulás működéséről beszélhetünk, melyek közül a losonci „Ipoly" talajjavítási szövetkezet hírnevével már a járás kereteit is túlnőtte. A traktorállomások szintén nagy gépi segítségben részesítik a szövetkezeteket és az említett losonci társulás is a GTÁ-nak köszönheti, hogy tavaly aránylag rövid időn belül megvalósíthatta a Kriváň-patak öntözőrendszerét. Az üzemek is segítenek Ma már parasztságunk az előtte álló célok elérésében nem áll egyedül, mert a föld termővé tétele országos jellegű mozgalommá fejlődött. Jelentős segítséget nyújtanak ezen a téren üzemeink, melyek a vízgazdálkodási berendezések vázlatának kivitelezésében is részt vesznek. A bratislavai J. Dimitrov Vegyiüzem dolgozói ezenkívül a talajjavítási munkáknál 700 órát dolgoznak le társadalmi munkával és több mint 100 talajvizsgálatot készítenek el. Szükség van a lakosság támogatására is A falu lakossága természetesen nem nézheti ölbetett kézzel azt a hatalmas igyekezetet, melyet a munkásosztály fejt ki a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. Ha a falu azt akarja, hogy iparunk még több gépet gyártson a munkafolyamatok megkönnyítésére, akkor az egész lakosságnak csatlakoznia kell a föld termővé tételére indult országos mozgalomhoz, hogy még többet csikarhassunk ki a földekből és még nagyobb hasznot az állatoktól. Ezzel jelentős mértékben csökkenthetjük az élelmiszerbehozatalt, melyért nagy teljesítményű gépeinkkel igen drágán fizetünk. Közeledik a tavasz s a talajjavítás megkezdésére is kedvező feltételek alakulnak ki. Álljon hát csatasorba a feladatok teljesítésére ember, gép egyaránt. Kitesznek magukért az ostravai kerületben is, ahol a talajjavításra több mint 14 millió az Indonéz Köztársaságnak NyugatIriánra formált jogát és követeléseit. A két kormány teljes mértékben támogatja a gyarmaturalom elleni harcot, mely most különös erővel bontakozódik ki az afrikai világrészen. A két kormány reményét fejezi ki, hogy nemsokára minden nép kivívja teljes nemzeti függetlenségét, mivel a nemzeti függetlenség létfontosságú lépés a népek békéjéhez. A Szovjetunió kormánya és az Indonéz Köztársaság kormánya ama reményét fejezi ki, hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselőinek a nukleáris kísérletek beszüntetéséről folyó genfi tárgyalása csakhamar kedvező egyezményhez vezethet, melynek ^gkötése hozzájárulna a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez. Egy' ilyen egyezmény és hatékony nemzetközi ellenőrzéssel való végrehajtása fontos lépés lesz az általános leszerelés, a világbéke felé. | A két kormány nagyon fontosnak tartja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai támogatták az atomfegyverkísérletek mielőbbi beszüntetésének gondolatát, ami az ENSZ közgyűlésének legutóbbi ülésszakán jóváhagyott határozatban tükröződött vissza. Az eszmecsere során megtárgyalták a küszöbönálló párizsi csúcsértekezlet kérdését. Az Indonéz Köztársaság kormánya reményét fejezte ki, hogy a csúcsértekezlet a reális leszerelési lépések, valamint a nemzetközi feszültség enyhítésére és a hidegháború felszámolására irányuló más törekvés kezdete lehet. Az Indonéz Köztársaság kormánya ezzel kapcsolatban hangoztatja, hogy tá« mogatja a teljes és általános leszelés szovjet javaslatát, és reményét fejezi ki, hogy a javaslat megvalósul. Az Indonéz Köztársaság kormánya az említett eszmények elérésére irányu(Folytatás a 3. oldalon) A Kutná Hora-i járásban a múlt év novemberében kezdték meg a Lanžovský-patak szabályozását. A meliorációs munkákat túlnyomó részt a környező katonai alakulatok végzik. A patak szabályozásával több mint 500 hektár földet tesznek termővé. Képünkön: A katonák Karel Ružička, kitüntetett bágerkezelővel. (Foto: J. Finda - CTK) koronát fordítanak. Az elmúlt évvel szemben ez idén 70 százalékkal emelik a munkák terjedelmét és noha ez év első két havában a kedvezőtlen időjárás befolyásolta a munkák menetét, ez idén így is már 600 ezer korona értékű munkát végeztek el a kerületben. (th) Ä sokolovi vegyészek elhatározása (ČTK) - A sokolovi Vegyiüzem n. v. dolgozóinak a nyerstermelést a harmadik ötéves terv éveiben 51,6 százalékkal kell növelniök. A terv megvitatása folyamán a termelés további növelése és gazdaságosabbá tétele érdekében igen sok értékes javaslatot tettek. Alkotó kezdeményezésük eredményeként további 1,6 százalékkal szilárdították a harmadik ötéves terv éveire vonatkozó nyerstermelési tervüket. Kezdeményezésüket különösen azért kell értékesnek tekintenünk, mert üzemük termékei a külföldön igen nagy keresletnek örvendenek.