Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-15 / 45. szám, hétfő

1 A mezőgazdasági termelés ter- | jedelme 1965-ig az 1957-es évihez viszonyítva 47,2 százalékkal növeke­dik. A szarvasmarha­állomány 1965-ig több mint egyne­gyedével, a tehén­állomány csak­nem 18 százalék­kal növekedik. AZ ÉRSEKÚJVÁRI ELEK T ROS VITBEN bevált as új bérrendsser Még bent sem voltunk a gyárban, már a bejáratnál a feliratokról megtudtuk, mi foglalkoztatja jelenleg az üzem dolgozóit. A hazánk felszabadításának 15. évfor­dulóját köszöntő értékes kötelezettségvállalásokon kívül a munkásbérrendszer átépítéséről szól az agitációs anyag. Egy táblázat a munkásbérek emelkedéséről ad tesen ök sem kerülhetik el a képe számot: Az átlagos havi kereset 1955-ben 1205 korona volt s 1959-ig fokozatosan elérte az 1250 koronát. Az idei terv a bérek további emelkedését irányozta elő. Eszerint a folyó év végéig a munkások átlag 660 ko­ronával keresnek többet mint 1955-ben. X Csefíšzlóvák Tudományos Akadémia díszülésén ünnepelté Todor Pavlov akadémikus 70. születésnapját (ČTK) - A Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia szombaton díszülést tartott Todor Pavlovnak, a Bolgár Tudományos Akadémia elnökének 70. születésnapja alkalmából. Az ülésen részt vettek a bolgár nagykövetség tagjai is Aszen Takov tanácsos veze­tésével, valamint Veszelina Genovszká, a prágai bolgár kulturális központ igazgatója. A nagy tudós és az újért küzdő harcos életművét Zdenék Nejedlý miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke méltatta. Ladislav Stoll, a CSKP KB mellett létesült Társadalomtudományi Intézet rekto­ra, a kommunista párt kiváló tagja­ként méltatta Todor Pavlovot. Élet­müve a bolgár nép haladó forradalmi hagyományaiban és kultúrájában gyö­kerezik. Meggyőződését fejezte ki, hogy Pavlov harca az új szocialista mű­vészetért kulturális forradalmunk be­fejezésének müvében is segítségünk­re lesz. Arno.št Kolman, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia bölcsé­szeti intézetének igazgatója kiemel­te a jubilánsnak, a Károly Egyetem díszdoktorának érdemeit, amelyeket a marxi-lenini tanítás tisztaságáért és alkotó fejlesztéséért folytatott küzdelemben szerzett. Jó előkészület fél siker Az új bérrendszert a múlt év ok­tóberében vezették be. Előtte a gyár öt pártalapszervezete nyilvános tag­gyűlést tartott, amelyen a munká­sok egyetértésüket fejezték ki az intézkedéssel, mely az alkalmazottak 65,1 százalékának a bérét közvetle­nül érintette. Minden második mun­kásnak emelkedett a bére, azonban minden kilencediknek csőkkent, mi­vel eddigi fizetésük nem volt arány­ban végzett munkájukkal. - Az átmenetet nagy körültekintés­sel végeztük el - mondja Fehérvári elvtárs, a második részleg pártszer­vezetének elnöke. - Jóval előtte mű­szakilag indokolt normákat állítot­tunk fel. Erre igen nagy szükség volt Nálunk a műhelyben is sok olyan norma akad, melyek nem vol­tak arányban a gépek teljesítőképes­ségével. A pártalapszervezetek és az üzem vezetősége különös gondot fordított a műszakilag indokolt normák be­vezetésére. mivel ez az alapja az igazságos bérezésnek Az új normák megállapítása kollektív munka volt. A komplex brigádok, amelyekben a részlegvezetőn, a normázón és a technológuson kívül a legjobb mun­kások is dolgoztak, az Időméréseket és a munka értékelését megbeszélték a munkahelyeken. Vannak munká­latok, mint például a gyártmányok befejező megmunkálása, melyeknél nehéz normát szabni, ezért itt nem is erőltették a normák bevezetését. A dolgozók egy része órabérben dol­gozik és végzett munkája alapján megállapított prémiumot kap. Ked­vező jelenség, hogy a munka terme­lékenysége az órabérben fizetett munkásoknál sem csökken, sőt emel­kedik. Ez nagyrészt a munkások ön­tudatának és a prémiumrendszer he­lyes érvényesítésének köszönhető. 150 agitátor munkája A bérátépítésnél a politikai agitá­ciós munkának különösen nagy je­lentősége van. A pártfunkcionáriu­sok és gazdasági vezetők közvetle­nebb kapcsolatot teremtettek a ter­melésben dolgozókkal és világosan megmagyarázták a bérátépités fon­tosságát és célját. A pártalapszer­vezetek 150 agitátort bíztak meg, hogy kiváltképpen a fizetések előtt konkrét példák alapján világosítsák meg, miért került sor a bérátszer­vezésre. Ezen a téren főleg a ter­melésben dolgozó kommunisták tet­tek sokat Már ötödik hónapja alkalmazzák az üzemben a* új bérrendszert, de a fizetéseknél reklamációkra nem ke­rült sor. Egyedül a bérosztályokbo való besorolásnál három segédmun­kásként dolgozó, kitanult lakatos más munkabeosztásba és magasabb fize tési osztályba kérte felvételét. Mivel kérésük indokolt volt, jelenleg már szakmájukban dolgoznak. Természe­sítési vizsgákat, amelyekre március közepén kerül sor. Aki többet tud, többet tehet Az üzemben szakiskolázás folyik s ezeken készülnek a dolgozók a ké­pesítési vizsgákra. Eleinte nem volt kellő megértés a továbbképzés iránt. A megjelenés csak 60 százalékos volt. A pártszervezetek és a gaz­dasági szervek foglalkoztak ezzel a fogyatékossággal s a mulasztóknak személyes beszélgetéseken megma­gyarázták, hogy az illetékes bérosz­tályban csak akkor maradhatnak vagy tovább csak akkor kerülhetnek, ha megfelelő szakképzettséget sze­reznek. Mindenkinek alkalma van a tanu­lásra és sokan ezt ki is használják. Az üzem mellett már néhány éve alsó- és felsöipari iskola működik. Jelenleg 70 hallgatója van. Az iparis­kolán előadó szakemberek tanítják a képesítési vizsgákra készülő 230 munkást is. Sokat lehet tanulni eze­ken az összejöveteleken. Egyáltalán nem helytállók az olyan megjegyzé­sek: „Minek tanuljak, nekem a mun­ka, amit végzek, a véremben van." Igaz, a közmondás is azt mondja, hogy a gyakorlat teszi a mestert Azonban ha munkájában valaki to­vább akar jutni, ami az új bérrend­szer alapján lehetőséget ad a ma­gasabb fizetési osztályba való jutás­ra, akkor tanulnia kell. Senkinek sem lehet biztosítani, még a legegysze­rűbb munkafolyamatot végző dolgo­zónak sem, hogy egy és ugyanazon a helyen, ugyanolyan munkát végez­zen. Gyakran változik a munka tar­talma. Az előző negyedévben 15 új gyártmány készítését kezdték el. A régi gyártmányoknál is egyre na­gyobbak az igények — mivel a tech­nika állandóan fejlődik. A szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák segítsége Szakértelem kell a munkához. Az üzem dolgozói tapasztalhatják, hogy kilengés mutatkozott a terv teljesíté­sében, amikor az előző hónapokban közel 150 új dolgozót, főleg nőt, vettek fel az üzembe A tervet ugyan teljesítették, azonban jő néhány hé­tig tartott és tart míg az új dolgo­zók képesek normájuk teljesítésére annak ellenére, hogy ebben nemcsak az üzemi munkaiskola, de maguk a régi munkások is segítségükre van­nak. Az év elejétől az 322-es műhely­ben Málnásy és Malovecká elvtárs­nők vezetésével két kollektíva ver­senyez a szocialista munkabrigád címért. Az üzemben 41 hasonló kol­lektíva van és kettő már elnyerte a címet. Ami különösen az előbb em­lített két kollektívánál figyelmet ér­demel, a munkások főként azért szervezkedtek, hogy a munkában és a magánéletben kölcsönösen segít­sék, támogassák egymást. Hogy mi köze ennek a bérátépítéshez? Sok! A Gépipari Minisztérium bírálta az Elektrosvit-üzemet, hogy az alsóbb bérosztályokban dolgozó munkások nem teljesítik normáikat és ezért aránylag keveset keresnek. Az üzem az új dolgozók felvételével indokol-, ta ezt. Indoknak megfelel ugyan ez is, de megoldásnak nem. A Megoldást a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák találták meg. Maguk közé vettek olyan dolgozókat, akikben megvan a jóakarat, de még hiányzik a szaktudás. Például Kosz­tolányi Márta ügyes kislány, de nem volt elég tapasztalata a munkában. A brigádban egy hónap alatt annyira fejlődött, hogy most már jó munka­teljesítménnyel dolgozik. A kollektí­va legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a jövőben hasonló segítséget nyújtanak a fiataloknak. Málnásy elvtársnő, a brigád vezetője, arról beszélt hogy a mesterrel és maguk között is megtárgyalják, kit vesz­nek maguk közé. — Szóljatok ti is hozzá — biztatta a többieket a gyűlésen Málnásyné. Kovácsné vette át a szót Elmond­ta, hogy ő tudja, mit jelent a segít­ség. A napokban új munkát kapott és bizony igyekeznie kellett, hogy le ne maradjon. Ha a kollektíva nem segíti, nem teljesíti normáját. A megfelelő politikai és szervezési intézkedések eredménye Csak néhány hónap telt el azóta, hogy az érsekújvári Elektrosvitben bevezették az új bérrendszert. A megfelelő politikai és szervezési intézkedések azt eredményezték, hogy a bérezésben levő aránytalansá­gokat simán, a dolgozók támogatásá­val eltávolították. Igen, eredményes munkát fejtenek ki az egészüzemi pártbizottság vezetésével a bérek rendezését koordináló bizottság. Az Elektrosvit dolgozói a bérát­szervezést nemcsak jól előkészítet­ték és sikeresen életbe léptették, hanem alkalmazásánál továbbra is nagy aktivitást fejeztek ki. A kom­munisták az üzem vezetőségével és maguk a dolgozók figyelik a bérát­szervezés eredményeit A koordiná­ló bizottság további Intézkedéseket tesz a dolgozók szakmai nevelésével, az agitációs munkával és más olyan kérdésekkel kapcsolatban, melyek összefüggnek a bérrendezéssel és hatnak a termelés hatékonyságénak növelésére. prábek Viktor Az az ember, aki legnagyobb örö­mét az alkotómunkában leli, születés­napi évfordulókon akaratlanul is el­gondolkodik afölött, hogy tudásához, tehetségéhez mérten megtett-e min­deVi tőle telhetőt. A tudás, a tehetség nálunk elkötelezettséget jelent. Szo­cializmust építő társadalmunk a leg­meszebbmenő erkölcsi és anyagi tá­mogatásban részesíti a tehetséges dolgozókat, megad mindent számukra, hogy tudásukat dolgozó népünk javá­ra gyümölcsöztessék. Ilyen gondolatok foglalkoztatták az 50. születésnapját ma ünneplő dr. Jo­zef Čabelka államdíjas akadémikust, a bratislavai műegyetem tanárát, a Hegesztési Kísérleti Intézet vezető­jét, amikor szombaton felkerestük a kutatóintézetben. Élete azt példázza, hogy aki tanulni akar, leküzdi a leg­nagyobb nehézségeket is, csak hogy elérje célját. Szülei korán elhunytak — apja hivatali altiszt volt — s az árva fiatal diák a maga lábára állt, tovább tanult, az érettségi után gé­pész, elektro- és hegesztőmérnöki végzettségre tett szert. S ezt csak úgy érhette el, hogy lapáttal, könyv­kötészettel, később műszaki rajzok készítésével kereste meg a tanulmá­nyai elvégzéséhez szükséges pénzt. Az ilyen ember tudja csak igazán felmérni a kapitalista s a mi rend­szerünk közötti különbséget. Rend­szerünk oly sokrétűen gondoskodik arról, hogy minden gyermek s dol­gozó tudása és tehetsége szerint ér­vényesülhessen. Ékes példa erre a már tíz éve fennálló bratislavai Hegesztési Kísér­leti Intézet, mely Čabelka akadémikus vezetésével rövid idő alatt külföldön is hírnévre tett szert. Nehéz volt a kezdet, kevés volt a hegesztő szak­ember. Nevelni kellett őket. Ha ma végigjárjuk a kis gyárnak is beillő kutatóintézetet, láthatjuk, hogy az itt dolgozó szakemberek túlnyomó része fiatal ember, átlagos életkoruk har­hetünk, amilyenekre az iparnak szük­sége van. Harmadik ötéves tervünk­ben ezzel az eljárással készíti majd az erőművek számára a nagy roto­rokat s a legnagyobb gépipari beren­dezéseket. A kutatóintézetben kohászati ipa­runk fejlesztése érdekében rövide­sen nagy jelentőségű kísérleteket tesznek. Meg akarják oldani a foly­tatólagos acélöntés és hengerlés problémáját s egyidejűleg olyan új berendezésű hengerszéket szerkesz­tenek, mellyel az eddigi tízszázalékos hengerlési eredmény helyett egyetlen művelettel kilencven százaléknál is nagyobb eredményt érhetnek majd el. Vagy beszéljünk a Mladá Bole* slav-i autógyárnak nyújtott segítsé­gükről? Újszerű hegesztő-készülé­keikkel több száz százalékkal gyor­sítják meg az üzemben a hegesztési műveleteket. Pl. a bratislavai kutató­intézetben szerkesztett pontforrasz-* tó-géppel az eddig húsz percig tartó hegesztési munkát ezentúl hét má­sodperc alatt végezhetik el. Az autó­ajtók hegesztéséhez csupán tizenhét másodperc lesz szükséges. Az autó­gyári dolgozók örömmel alkalmazzák ezeket az új gépeket, mert meg­könnyítik munkájukat a fokozott ter­melési feladatok teljesítésében. A ku­tatóintézetben kifejlesztették a 0,1 0,3 mm vastagságú vékony huzalok hegesztéséhez szükséges gépeket is, melyek fontos szerepet töltenek be elektrotechnikai, finommechanikai iparunk műszaki fejlesztésében. S így sorólhatnánk tovább a kuta­tóintézetnek iparunknak nyújtott ha­tékony segítségéről szóló adatokat De nemcsak újszerű gépekkel járul­nak hozzá üzemeinkben a munkater­melékenység növeléséhez, az új tech­nika alkalmazásának meggyorsításá­hoz, hanem jelentős segítséget nyúj­tanak az újfajta anyagok forrasztási A kutatóintézet egyik kollektívája, mely a Čabelka akadémikus vezetésével (kö­zépen) szerkesztett VÜS 1000 hegesztőgéppel a brüsszeli világkiállításon nagydí­jat nyert. Ezért a sikerért a kollektívának a „Kiváló munkáért" kitüntetést adományozták. mincegy év. S hogy itt mily értékes munkát végeznek az új technika, iparunk fejlesztése érdekében, erről meggyőző erővel a tények beszélnek. A kutatóintézetben hegesztési, ko­hászati problémák Megoldásával fog­lalkoznak. Čabelka akadémikus a he­gesztés terén -új törvényszerűségeket fedezett fel, azt. hogy az anyag for­rasztásakor az eddig ismert tényező­kön kívül figyelembe kell venni a gázkörnyezet összetételét, amelynek jelentős befolyása van a forrasztás eredményes lefolyására. Ezt az új elméletet a világban eleinte elutasí­tőlag fogadták, de ma már elismerés­sel nyilatkoznak helyességéről. Ez a felismerés — különösen nehézgépipa­runkban — jelentősen hozzájárul a selejt csökkentéséhez. Eddig nehéz­séget okozott a nagyméretű anyagok forrasztása. A kutatóintézetben erre is megtalálták a helyes módszert. Az olvasztott salak közötti hegesztéssel olyaa aanyméretű darabokat hegeszt­technológiájának kidolgozásával is. A Vítkovice! Klement Gottwald Vas­művek nemrégen számos technológiai probléma megoldásában kérte a ku­tatóintézet segítségét. Jelenleg kínai szakemberek tartózkodnak az inté­zetbeil,­sakik az itt szerzett tapasz­talatokat felhasználják majd hazájuk­ban egy hasonló kutatóintézet létesí­tésénél. Jozef Čabelka akadémikus szüle­tésnapi „számadására" valóban büsz­ke lehet. Az ő irányításával s elgon­dolásai alapján végzett munkával a kutatóintézet egy évtized alatt olyan eredményeket ért el, melyekre vala­mennyien büszkék lehetünk. Nagy ér­deme nemcsak az, hogy tudását, te­hetségét szocialista építésünk javára gyümölcsözteti, munkásságával hoz­zájárul a műszaki haladás meggyor­sításához, hanem az is, hogy tudását nem tartja meg magának, mert szív­ügye az új, fiatal szakemberek ne­vtlése. (pb) jffj SZŐ 2 * 1960. február 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom