Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-09 / 39. szám, kedd

Az Állami Statisztikai Hivatal közleménye népgazdaságunk 1959. évi fejlődéséről (Folytatás a 4. oldalról) nyának korszerinti felépítését és a jövő­beni kitermelés táviad kilátásait. Az erdőgazdaság 1959-ben lényegében jól teljesítette erdősítési feladatait. 98 300 hektárnyi területen Ültettünk facsemeté­ket, főleg a kivágott erdők felújítása cW­1959-ben a népgazdasági beruhá­zások és a fő javítások 45,4 milliárd koronát tettek ki, vagyis 15,6 száza­lékkal többet mint 1958-ban. A kor­mány által az 1959-es évre kitűzött eredeti feladatot tehát mintegy 102 százalékra teljesítettük. Az összbe­ruházások 37,9 milliárd korona ösz­szegéből 31,1 milliárd korona esett az államigazgatás szerveire, vagyis 16,5 százalékkal több, mint az előző évben. A szövetkezeti szervezetek beruházása több mint egymilliárd koronával vagyis 28,4 százalékkal emelkedett, ez főleg az EFSZ-ek építkezéseinek köszönhető. A múlt esztendőben nem javult meg a beruházások szerkezete. Az államigazgatási szervek által ráfor­dított beruházások összértékében — eltekintve a Z-akciótól - 43 száza­lékot tett ki a gépekre és gépi be­rendezésre és 57 százalékot az épít­i kezési munkálatokra fordított beru­házás. Az 1959. évi beruházási építkezés fogyatékossága a központosított épít­kezés tervének csupán 94,1 száza­;. lékra történt teljesítése volt. A rend­kívüli figyelemmel kísért építkezése­ken lényegében jól folyt a munka. Egyes építkezéseken azonban egye­netlen volt az építkezés folyamata, és ennek következtében nem telje­sítették a tervet. A decentralizált építkezés ezzel szemben jobban tel­jesítette feladatait. jíból. Megfelelő gondot fordítottunk új er­dők létesítésére Is. 11 700 000 gyorsan fej­lődő facsemetét Ültettünk el. 1960-lg be kellett volna fejeznünk a régi irtványok és a kiritkított erdők betelepítését. Ezt a munkát n«n végezték el a tervezett mé­retekben. III. Építkezés Az előző évekhez viszonyítva a terv teljesítésében jobb eredményeket ér­tünk el az állóalapok üzembehelye­zésénél, ami kedvezően tükröződött vissza a be nem fejezett építkezé­sek számának csökkenésében. Az üzemeltetés megkezdésének határ­idejét azonban nem mindenütt tar­tották be. Ennek oka a munka ki nem elégítő megszervezése, a gépek és a gépi berendezések leszállítása ha­táridejének be nem tartása volt.* 1959-ben majdnem 67 000 lakást adtunk át rendeltetésének, vagyis 25 százalékkal többet, mint 1958-ban. Nagyon kedvezően fejlődött az állami la­kásépítkezés, amelynek keretében több mint 43 000 lakás készült el, mig a válla­lati és a szövetkezeti lakásépítkezés kere­tében összesen 1813 lakás és mintegy 1200 szoba készült el a legényszállásokon. Az Építészeti Minisztérium és az Építészeti Megbízotti Hivatal szervezetei 106 száza­lékra teljesítették a Iakásépitkezés tervét és terven felül 2289 lakásegységet adtak át. Ezeknél a szervezeteknél 1958-hoz vi­szonyítva több mint 32 százalékkal növe­kedett az átadott lakásegységek száma. Az egyéni lakásépítkezés keretében 20 500 lakás készUIt el. Nem értük el az egyéni lakásépítkezés tervezett szintjét. 1959 végén a szocialista tábor és magán­személyek majdnem 102 000 lakás felépíté­sén munkálkodtak. 1959-ben 316 lakásszövetkezet alakult 16 211 taggal. Az építkezési beruházások döntő részét kezelő építkezési vállalatok dolgozói 21,2 milliárd korona értékű munkát végeztek el. A saját munkaerővel végzett építkezési Az erdészetben 1059-ben tovább gépe­sítettük a fáradságos munkafolyamato­kat. Ez különösen a fa elszállítására vo­natkozik, ahol a gipekkel végzett munka terjedelme elérte az összmunka 90 szá­zalékát. munkálatok évi tervét 102,1 százalékra tel­jesítették s ezen munkálatok terjedelme 1958-hoz viszonyítva 15 százalékkal ma­gasabb volt. 1959-ben az elmúlt évekhez viszonyítva jobban teljesítettük az építkezési vállala­tok munkásai és alkalmazottai toborzásának tervét is. Az építkezési vállalatok dolgozói­nak átlagos száma elérte a 434 000-t, vagy­is összesen 18 000 dolgozóval, 4,4 százalék­kal növekedett az 1958-as évhez viszo­nyítva. Az építkezési munkások száma 267 000 volt s igy a munkások átlagos számának tervét 101,2 százalékra teljesí­tettük, ami 1958-hoz mérten 4,5 százalék­kal jobb eredmény. Az építkezési vállalatok dolgozóinak át­lagos havi bére 1958-hoz viszonyítva 3,4 százalékkal emelkedett és elérte az 1479 koronát. A munkatermelékenység gyorsab­ban növekedett az átlagos béreknél. Ai építkezési vállalatok dolgozói átlagos bé­reinek tervét 1,8 százalékkal túlléptük, míg a munkatermelékenység tervét 1.9 száza­lékkal szárnyaltuk túl. 1958-hoz viszonyítva az építkezési mun­kálatokban jobban kihasználták a munká­sok munkaidejét, az 1959-es esztendőben ez az arányszám 89,3 százalékról 90,2 szá­zalékra emelkedett. 0,3 százalékkal csök­kent a betegségek és a balesetek miatti munkából való távolmaradás, amelynek szintje 5,9 százalék volt. Az építőiparban 1959-ben bevezettük az új költségvetési rendszert. Ennek követ­keztében átlag 11 százalékkal csökkent az építkezési munkálatok költségvetési értéke. 1959-ben a végrehajtó építkezési munká­latok önköltsége ezen költségvetési érték­kel szemben 6,9 százalékkal alacsonyabb volt. IV. Közlekedés és távösszeköftetés Különösen 1959 első felében megja- teljesítette és a teljesítmény 1958-hoz vult a közlekedés munkája. A közle- I viszo ny/tva növekedett. V O H ÄC » , 0„.„„,„„L,. . A nyilvános közlekedés 1959-ben az kedés a legfontosabb tervmutatókat | aIább i eredményeket érte el: Áru I i;i «-!•.»< Millió tonna S g O) o « Ä ® 1 > to J aj ira « I c ŕ S-? S Személy ­összesen Ebből: vasúti közúti: (CSAD) vízi (folyami) légi 299.2 180,8 115.3 3,1 99,7 100,9 98,1 89,6 0,0 110,3 + 5,2 + 3.7 + 7,8 - 3,7 +29,6 S N . •tjo Í? C M J5 *o> n ~ 1 c js > S _ c i oj m s N * 0 1 i s, " S t ' § § 3 Ä S"? I S a 1610,3 102,7 + 6,4 557,5 102,3 + 3,9 1049,9 102,9 + 7,8 2,3 99,7 + 0,3 0,6 107,7 +39,3 Az üzemi közlekedési eszközök 21 százalékkal többet szállítottak mint 1958-ban. A vasúti közlekedésben a vagonok átlagos körforgési Ideje az 1958. évi 4,7 napról 1959-ben 3,83 napra csök­kent, és első ízben teljesítették a kör­forgás tervezett normáját. A vasúti közlekedésben a munka megszervezé­sének tökéletesítése megnyilvánult a közbeeső és műszaki állomásokon való veszteglés idejének lecsökkentésében, a harmadik és különösképp a negye­dik negyedévben azonban újra tapasz­talhatók voltak egyes fogyatékosságok a vasúti közlekedés irányításában. A vasúti közlekedés feladatainak jő teljesítéséhez jelentős mértékben hozzájárult a villamosvontatás is. 1959-ben további 64 km-nyi vasútpá­lyát villamosítottunk. A közlekedés teljesítette a személy­szállítás tervét és 1958-hoz viszonyít­va 3,9 százalékkal több személyt szál­lított. A vasúti közlekedésben 1959-ben át­lag 194 600 alkalmazott dolgozott és átlagosan több mint 3000 alkalmazott hiányzott a tervezett létszám elérésé­hez. A túlórák száma csökkent, mégpedig az 1958. évi 9 százalékról 7,2 száza­lékra. A CSAD KÖZŰTI KÖZLEKEDÉSE 1959-ben megint nem teljesítette a teheráruk tonnák­ban kifejezett szállítását, mig a tonnakilo­méterekben túlszárnyalta a teljesítmény­tervet. A ČSAD közúti teherszállító szolgálat és az üzemi közlekedés új munkamegosztást léptetett életbe. Az üzemi szállító eszkö­zök kisebb távolságra, míg a ČSAD közle­kedési eszközei elsősorban nagyobb távol­ságra szállítanak. Ennek eredményeképp tonnakilométerekben 19,5 százalékkal növe­kedett a teljesítmény, míg az áruk szál­lítása csak 7,8 százalékkal emelkedett. Az átlagos szállítási távolság az 1958. évi 15,5 kilométerről 1959-ben 17,2 kilo­méterre emelkedett. 1958-hoz mérten 8 százalékkal növeke­dett a tehergépkocsik száma és rakfelüle­te. Az új gépkocsik szállításával csökken­tettük a javítások százalékát. Ugyanakkor azonban nagyobb volt a gépkocsik vesz­teglést Ideje, ami arról tanúskodik, hogy még hibák vannak a munka megszervezé­sében. Ezzel szemben megszerveztük a visszautak kihasználását. A személyszállí­tás tervét sikeresen teljesítettük. A ČSAD dolgozóinak száma 1958-hoz vi­szonyítva 6,5 százalékkal nagyobb volt. A ČSAD-nak a munkatermelékenység nö­velésével 6,9 százalékkal sikerült csökken­tenie a túlórákat. Feladatai teljesítésében nagy nehézsé­gekkel kellett megküzdenie a FOLYAMI KÖZLEKEDÉSNEK. Az alacsony vízállás nem tette lehetővé a hajók teljes meg­terhelését, és így a teherszállítás tervét nem teljesítették. A TENGERI SZÁLLÍTÁS további 3 hajót (Orava, Ostrava, Kladno) kapott, úgy hogy Csehszlovákia 1959-ben már nyolc tenger­járó hajóval rendelkezett, összesen 61800 brutto regisztertonna hajótérrel. A LÉGI KÖZLEKEDÉSBEN további bel­és külföldi légijáratokat vezettünk be és a meglévőket kiterjesztettük. A TÁVÖSSZEKÖTTETÉS bővült és töké­letesedett. 1959-ben 237 postahivatalt léte­sítettünk és 256 postai takarékképviseletet nyitottunk. A posta gyorsabb kézbesítése érdekében kiszélesítettük a hazai és nem­zetközi postahálózatot. Néhány új mozgó­postával rendelkezünk és jobban kihasz­náljuk a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság gépeit is. A posta arra törekedett, hogy a küldemények már másnap a címzett kezébe kerüljenek. Az ellenőrzés megállapította, hogy a kerületekben leiadott és a kerüle­tekbe irányuló postai küldemények közül a cseh területekben még a feladás napján a küldemények 6,8 százalékát kézbesítet­ték, másnap 92,9 százalékát, Szlovákiában pedig a feladás napján a küldemények 8,2 százalékát és másnap 86,4 százalékát. A városközi távbeszélő szolgálat belföldi és külföldi viszonylatban egyaránt jelentős fejlődést ért el. A nyilvános távbeszélő hálózat bővült, ennek ellenére azonban, főleg Prágában még mindig nem elégíthette ki a telefon bevezetésére irányuló minden kérelmet. A távírói szolgálat terén is javult a tel­jesítmény annak ellenére, hogy az azelőtt táviratilag lebonyolított levelezés egy része jelenleg a bővülő távíró hálózatot terheli. V. Külkereskedelem 1959-ben lényegesen fokozódott a külkereskedelmi forgalom és elérte a 24 milliárd 400 millió koronát, te­hát 1958-hoz képest 15,8 százalékkal volt nagyobb. Az 1959. évi külkereskedelmi fej­lődést az alábbi adatok jellemezték: Külkereskedelmi forgalom ebben: a szocialista tábor országai a tőkés államok Behozatal ebben: a szocialista tábor országai a tőkés államok Kivitel ebben: a szocialista tábor országai a tőkés államok Kereskedelmi mérleg egyenlege A kereskedelmi mérlegegyenleg 1959-ben ismét kedvezően alakult. A kedvező külkereskedelmi ered­ményeket elsősorban a szocialista tábor országaival folytatott kölcsö­nös gazdasági együttműködés kibő­1959 milliárd koronában 24.4 17,3 7.1 11.5 8.3 3.2 12,9 9 3,9 1.4 Növekedés 1958-hoz viszonyítva %-ban 15.8 18,8 9,2 18,1 20,6 12 13.9 17,2 7 X vítése és elmélyítése tette lehetővé. Az 1959. évi kiviteli és behozatali tervet mind a szocialista, mind a tőkés államok irányában teljesítet­tük. A mezőgazdasági termelés tervfel­adatainak nem teljesítése megköve­telte, hogy a mezőgazdasági termé­kek fokozott behozatalával biztosít­suk a lakosság élelmiszerellátását. Az élelmiszeráru és nyersanyag 1958­hoz viszonyítva 21,6 százalékkal nö­vekedett, ebből a húsbehozatal 31,1 százalékkal, a halak és halkészítmé­nyek behozatala 19,9 a búza behoza­tala pedig 18,3 százalékkal. VI. Életszínvonal A párt és a kormány 1959-ben né­hány további intézkedést tett az életszínvonal emelésére. A CSKP KB márciusi ülésének határozata értel­mében emeltük a munkások és al­kalmazottak egyes kategóriáinak 1957. január elseje előtt megállapí­tott régi járadékát. A régi járadék­élvezők járadékának módosítása több mint 356 ezer személyt és családtagot érintett, a reá fordított kiadások 200 millió koronát tettek ki. 1959. április 1-i hatállyal felemeltük a népesebb családok gyermekpótlékát. 1959. már­cius 8-án már hetedízben szállítottuk le néhány élelmiszer és közszükség­leti cikk állami kiskereskedelmi árát, amivel a lakosság évente átlagosan 2 milliárd 300 millió koronát nyert. Előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem 1958-hoz képest körülbe­lül 5 százalékkal növekedett és a személyi fogyasztás ugyanakkor az előzetes adatok alapján szintén mint­egy 5 százalékkal volt nagyobb. Tovább fokozódott a foglalkozott ­ság; mintegy 4 millió 700 ezer személy dolgozott alkalmazotti viszonyban. Az alkalmazotti viszonyban levő dolgo­zók száma 1958-hoz viszonyítva 2,3 százalékkal növekedett, e tervet 100 százalékra teljesítettük. A nők rész­aránya a dolgozók számában elérte a 38 és fél százalékot. Körülbelül 40 ezer csökkentett munkabírású személy helyezkedett el alkalmazotti viszonyban. 1959 végével 733 ezer fő- és kö­zépiskolai szakvégzettségű szakem­ber működött alkalmazotti viszony­ban. A közösen gazdálkodó EFSZ-ek­ben a múlt év végével több mint 17 ezer szakember dolgozott. A népgazdaságban dolgozó tanon­cok száma (1959. június 30-val) meg­haladta a 207 ezret, és 1958 azonos időpontjához viszonyítva 50 ezerrel volt több; a tervet azonban nem teljesítettük. Az alkalmazotti viszonyban levő dolgozóknak 73 és félmilliárd ko­rona munkabért fizettünk ki, tehát 4 és fél százalékkal többet, mint 1958­ban. A béralap tervét 100 százalékra teljesítettük. Egy alkalmazott átlag­bére 1305 korona volt, tehát 1958­hoz képest 2,2 százalékkal nagyob­bodott. A szocialista biztosításra fordított kiadások 11 milliárd 300 millió ko­ronát tettek ki, vagyis 1958-hoz vi­szonyítva 875 millióval többet. 1959 végén körülbelül 2 millió 200 ezer különféle járadékot folyósítottunk, tehát 60 ezerrel többet, mint az év elején. Az alkalmazottaknak kifize­tett aggsági és rokkantsági járadé­kok átlagos összege 1959 folyamán havi Í84 kóróiiárói 610' koronára nö­vekedett. 1959-ben tovább növeked­tek a betégbiztosftási illetményekre fordított kiadások. Betegbiztosítás és családtagok kezelésére adott tá­mogatás címén 2 milliárd 400 millió koronát, anyasági segélyre és gyer­mekszületéskor folyósított segélyre körülbelül 400 millió koronát fizet­tünk ki. A gyermekpótlékok mintegy 4 milliárd koronát tettek ki, tehát 600 millióval többet, mint 1958-ban. A reálbérek indexe 1959-ben mint­egy 5 százalékkal emelkedett. A nagyobb jövedelemnek megfele­lően a lakosság 1959-ben lényegesen több betétet helyezett el a pénz­intézetekben, mint 1958-ban. A be­tétállomány 1958-hoz viszonyítva mintegy 2 milliárd 700 millió ko­ronával növekedett. A dolgozók és háztartásaik jöve­delmének növekedése lehetővé tette az egyéni fogyasztás további foko­zódását és uáyanakkor kedvezően hatott a családi kiadások összetéte­lére. Az 1958. évhez viszonyítva álta­lánosan nagyobb 1959. évi élelmiszer­fogyasztás mellett - előzetes ada­tok szerint — csökken az élelmisze­rekre fordított kiadások aránya és növekszik az ipari cikkekre fordított kiadások aránya Az ipari cikkekre fordított kiadások aránya 1959-ben a munkások háztartásaiban 25,9 szá­zalék, az alkalmazottak háztartásai­ban 26,3 és az EFSZ-tagok háztartá­saiban 36,3 százalék volt. A kiskereskedelmi forgalom 1959­ben a szocialista szektorban 94 mil­liárd 900 millió koronát tett ki és 1958-hoz viszonyítva összehasonlít­ható árakban körülbelül 7,2 száza­lékkal, folyó árakban pedig 4,7 szá­zalékkal bővült. Az általános forga­lom keretében az állami és szövet­kezeti kiskereskedelmi hálózatban 81 milliárd 200 millió korona, a köz­étkeztetési hálózatban pedig 13 mil­liárd 700 millió korona összegű be­vásárlásokat eszközöltünk. 1958-hoz viszonyítva főként a közétkezési for­galom bővült, mégpedig 8 százalék­kal, viszont a kereskedelmi hálózat forgalma 4 százalékkal volt nagyobb. Az élelmiszerek részaránya az álta­lános kiskereskedelmi forgalomban 55 százalékot, az iparcikkek rész­aránya 45 százalékot tett ki. A la­kosság 1959-ben 1958-hoz viszonyít­va az élelmiszerek terén elsősorban több húskészítményt és konzervet, vajat, zsírt, tejet, tojást, lisztet, rizst, kávét, bort vásárolt, az ipar­cikkek közül pedig főként televíziós vevőkészüléket, hűtőszekrényt, bőr­cipőt, gyapjú-, pamut- és selyemszö­vetet s motorkerékpárt. A lakosság­nak szánt építőanyag, cement, tégla eladása is fokozódott. Csökkent a cukor, a rádióvevőkészülékek és a szeszesitalok eladása. Folytatódott az üzlethelyiségek korsze­rűsítése, bővült az önkiszolgáló üzletek hálózata úgy, hogy 1959 végén már több mint 3700 üzletünk volt. Bővült a szabad választékú elárusítóhelyek, ipari áruköl­csönzők és gépautomaták hálózata. 1959-ben a helyi és a szövetkezeti Ipar vállalataival növekedtek és bővültek a 1 a­kosságnak nyújtott szolgá­latok. A helyi ipar 100 százalékra tel­jesítette a lakosságnak nyújtott szolgá­latok tervét és a szolgálatok 1958-hoz viszonyítva 12 százalékkal bővültek. A szövetkezeti Ipar a lakosságnak nyúj­tottt szolgálatok tervteljesítésében a ja­vítási-karbantartási feladatokat 105,6 százalékra teljesítette, s e feladatok 1958­hoz viszonyítva 46 százalékkal voltak na­gyobbak. A lakosság által eszközölt meg­rendelések 1958-hoz viszonyítva 17 szá­zalékkal voltak nagyobbak, s így a ter­vezett fejlesztést 95,1 százalékra telje­sítettük. A kommunális szolgálatok te­rén a lakosságtól befolyó bevétel ter­vét 102,4 %-ra teljesítettük és a szolgálatok 1958-hoz viszonyítva 13,3%-kal voltak na­gyobbak. A közszolgáltatások terén a la­kosságtól befolyó bevételek részaránya a szolgálatok terjedelmének abszolút bő­vülése ellenére 1958-hoz képest 0,2 szá­zalékkal csökkent, és 58,4 százalékot tett ki. A szociális gondozóintézetek férőhelyei­nek száma az év végén 37 és fél ezer volt, tehát 2600-zal több, mint 1958-ban. 1959-ben 274 ezer beteg keresett gyó­gyulást fürdőkben. 1959-ben 252 ezer dolgozó üdült. Az 1959—1960-as tanévben csak az ál­talános műveltséget nyújtó Iskoláknak 2 millió 135 ezer növendékük volt, ebből 1 millió 62 ezer lány. A tanulók közül 502 ezer a nemzeti iskolákban, 1268 000 a nyolcéves középiskolákban, 269 ezer s tlzenegyéves középiskolákon és 96 ezer a tizenkétéves középiskolákon tanul. Az Idén nyolceezren iratkoztak be a dolgozók középiskoláira. Az 1959—1960-as tanévben a szakisko­lákra 139 ezer rendes tanuló, a főisko­lákra pedig 57 ezer rendes hallgató Irat­kozott be. Közülük SO ezer a műszaki Irányú főiskolákon végzi tanulmányalt. A szakiskolákon a dolgozók tagoza­tára 71 ezren, a főiskolákon pedig mintegy 21 ezren Iratkoztak be. A dolgozók ezéflkívül az üzemi munka­Iskolák keretében növelik szaktudásukat. Az óvodák 267 ezer gyermekről gon­doskodnak. Kulturális téren a hivatásos szín­házak mintegy 28 ezer előadást tar­tottak, melyet 12 millió 800 ezren néztek végig. A 3 530 állami mozi kö­rülbelül 1100 000 előadását 174 mil­lió néző tekintette meg. 1959-ben 35 egész estét betöltő filmet és több mint 800 kis filmet és híradófilmet gyártottunk. Az állami zeneművé­szeti együttesek 2900 hangversenyt tartottak 2 millió főnyi közönség je­lenlétében. A népművelési üzemi és szövet­kezeti klubok és más szervezetek több mint 600 ezer közművelődési akciót rendeztek több mint 70 mil­lió látogató részvételével. A köz­művelődési klubok mellett 13 ezer népművészeti együttes létesült több mint 200 ezer taggal. Közülük 7000 színjátszó együttes 120 ezer tagot tömörített soraiba. 1959-ben 4800 könyvet adtunk ki 51 milliós példányszámban. A vezetékes rádióra kiadott enge­délyek száma elérte a 353 ezret és 1958-hoz viszonyítva 34,7 százalék­kal volt nagyobb. A rádióvevőkészü­lékek tulajdonosainak száma 1959 végén elérte a 3 085 000-t. Az ultra­rövidhullámú adás bevezetése hoz­zájárult a jobb rádióhallgatáshoz. 1959-ben három televíziós adóállo­mást helyeztünk üzembe, így tehát az év végén már 12 televíziós adó­állomás működött a Csehszlovák Köztársaság területén, ami kihatott a televíziós készülékek tulajdonosai számának növekedésére. 1959. végén 519 ezer televíziós vevőkészülék-tu­lajdonos volt, tehát 58,3 százalékkal több, mint 1958-ban. 1959-ben 102 ezer házasságot kö­töttek, ugyanekkor 16 ezer házassá­got bontottak fel. 1959-ben 217 ezer gyermek született élve, ebből a cseh országrészeken 129 ezer, Szlovákiá­ban 88 ezer. 1959-ben 131 ezren hal­tak meg, a cseh országrészekben 97 ezren, Szlovákiában pedig 34 ezren. A csecsemőhalandóság tovább csök­ként és 25,4 ezreléket tett ki. A lakosság természetes szaporu­lata 86 ezer volt, ebből a cseh or­szágrészeken 32 ezer, Szlovákiában pedig 54 ezer. Csehszlovákiának 1959 végén 13 millió 603 ezer lakosa volt, ebből a cseh országrészekben 9 mil­lió 635 ezer, Szlovákiában pedig 3 millió 968 ezer ember. ÁLLAMI STATISZTIKAI HIVATAL ÚJ SZÖ 5 * 1960. február 0,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom