Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-09 / 39. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJ, Az Állami Statisztikai Hivatal közleménye népgazdaságunk 1959. évi fejlődéséről 1960. február 9. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 59. szá A szövetkezeti tagok kezdeményezése MILLIÓS ÉRTÉKEKET HOZ A kezdeményezés egyre inkább mezőgazdasági dolgozóink nemes tulajdonságává válik. Nagyon gyakran találkozhatunk megnyilvánulá­saival a falu és a szövetkezet építésében, milliós értékeket jelent népgazdasagunknak. Az emberek kezdeményezése a falvakon most, a harmadik ötéves terv kidolgozásánál, irányelveinek megtárgyalásánál nyilvánul meg a legszembeötlőbben. A bratislavai kerületben eddig több mint 200 EFSZ terjesztette be az ötéves tervét jóváhagyás végett a járási nemzeti bizottság tanácsához. Kiaknázzák a termelés tartalékait A ladmóci EFSZ tagjait gondos gazdákként emlegetik a királyhel­meci járásban. Az ötéves terv irány­elveinek megtárgyalásánál jól szét­néztek portájukon, hogy felkutassák a termelés tartalékéit. Sokáig latol­gatták, hogy mennyivel több és jobb minőségű szénájuk teremhetne, ha feljavítanak a réteket. A kisho­zamú réteket, legelőket felszánt­ják és a Bodrog melletti par­cellán, melyet a víz minden eszten­dőben eláraszt, halastavat létesíte­nek, örösön, a szomszéd községben pedig 300 hektár legelő feljavítását végzik el. Célszerű építkezés A partizánskei járás szövetkeze­teiben eredményesen folytatják a sertések legeltetését. Klatová Nová Vesen például ezzel a módszerrel napi 10 dekával fokozták a súlygya­rapodást, minden kilogramm élősúly elérésénél 1 kilogramm szemestakar­mányt takarítottak meg. Nagy teret hódított a járásban és másutt az újfajta építkezés is, melyhez csu­pán saját nyersanyagot, szalmát, fát használtak fel. Urmincén a 180 sertés elhelyezésére alkalmas célszerű, fé­rőhely nem került többe 38 ezer ko­ronánál. A Karlov-Dvor-i állami gaz­daságon hasonló módon 120 koca is­tállózásához szükséget épületet emeltek. Idejekorán készülnek a tavaszra Kint a határban még csend honol, ám annál hangosabbak a plzeňi ke­rület szövetkezeteinek, állami gaz­daságainak irodahelyiségei. A si­lókukorica termelését az EFSZ-ek 10 000 hektárra bővítik és négyzetes­fészkes módszerrel több mint 3 ezer hektáron termelnek szemre kukori­cát. A tavasz, a gépi felkészültség tekintetében sem lepi meg az álla­mi gazdaságok dolgozóit és a szö­vetkezeteseket, mert minden gépük, felszerelésük kijavítva, üzemképes állapotban várja a munkák megkez­dését. Nagy ünnepre készülnek Az očovai EFSZ tagjai serényen készülődnek a járás és községük fel­szabadulása 15. évfordulójának meg­ünneplésére. Kötelezettségvállalá­saikban ígérik, hogy terven felül 300 ezer liter tejet adnak közellátá­sunknak. A község szépítésében tár­sadalmi munkával több mint 17 mil­lió korona értéket hoznak létre, az az EFSZ-ben 400 facsemete kiülteté­sével szélesítik ki a gyümölcs ter­mesztését, a talajjavítás szakaszán pedig több mint 800 órát dolgoznak le. Belterjessé tették gazdálkodásukat Rétén az EFSZ minap tartotta -év­záró közgyűlését. A zárszámadás adataiból kitűnt, hogy tiszta jöve­delmének 18 százalékát az alapokra fordította, 2 százalékot pedig a tar­talékalapra helyezett. Ez a jó mun­kaszervezés és a belterjesebb gaz­dálkodás megalapozása mellett le­hetővé tette, hogy ez idén bevezes­sék az új jutalmazási rendszert. (th) 1959-ben Csehszlovákia népgazda­sága ismét gyors ütemben fejlődött. A termelőerők eredményes fejlődé­sében része volt az új technika be­vezetésének, valamint a dolgozók magas fokú politikai és munkaaktí­vitásának. Az elért sikerekhez jelen­tősen hozzájárult a tovább elmélyülő nemzetközi szocialista munkameg­osztás. Az ipari termelés területén gyor­sabban nőtt a termelőeszközök ter­melése, mint a fogyasztási cikkeké. Az ipar kulcságazataiban — a gép­iparban, az energetikai iparban, a kohászatban, az építő és vegyiipar­ban — volt a leggyorsabb a növe­kedés. Nem szabad azonban szemet húnyni afölött, hoqy a kohászatban és a gépiparban hiányosságok mu­tatkoznak a gyártmányok választéká­Az ipar átszervezésével, valamint a népgazdaság tervezésének és pénzügyi biztosításának megváltozta­tásával teremtett új feltételek je­lentős mértékben hozzájárultak az 1959-es év sikeres eredményeinek el­éréséhez. A terv idejében s a dol­gozók tömegeinek közvetlen részvé­telével való előkészítése és kidol­gozása tovább növelte a dolgozók ak­tivitását és kezdeményezését és sok esetben lehetővé tette nemcsak a terv teljesítését, hanem a terv­feladatok túlteljesítését is. A bruttó termelési tervet 1.9 szá­nak teljesítésében. A múlt évben lényegesen nőtt az építőmunkák mé­rete. Az ipari és építőipari terme­lés gyorsabb növekedésében jelen­tős mértékben közrejátszott az a tény, hogy túlszárnyalták a munka­termelékenység növelésének tervét. 1959-ben lényegesen emelkedett a beruházási építkezések mérete: 18,5 százalékkal múlta felül az 1958-as év eredményét. Megjavult a terme­lési alapok üzembehelyezése és csökkent a befejezetlen épületek száma. Közlekedésünk is eleget tett a népgazdaság követelményeinek. A külkereskedelem teljesítette a ter­vet mind a szocialista, mind a tőkés országokkal való forgalomban. Az egész népgazdaság fejlődésének ki­elégítő eredményeit csökkentik a mezőgazdaság kevéssé kielégítő I. Ipar zalékkal teljesítettük túl és az ipari termelés 1958-hoz képest 10,9 szá­zalékkal emelkedett, míg a terv 8,8 százalékos gyarapodást irányzott elő. A munka termelékenysége gyorsab­ban nőtt, mint az átlagbérek emel­kedése. A termelési önköltségekből a tervhez képest köze! 400 millió koronát takarítottunk meg. A bruttó termélési terv teljesíté­sét és a termelés növekedését az egyes minisztériumok hatáskörébe tartozó vállalatokban a következő táblázat mutatja: Iparvállalatok Az egész ipar Ebből: Tüzelőanyagipari Minisztérium Energetikai és Vízgazdálkodásügyi Minisztérium Kohászati és Ércbányaügyi Minisz­térium Vegyiipari Minisztérium Nehézgépipari Minisztérium Általános Gépipari Minisztérium Építészeti Minisztérium Közszükségleti Ipari Minisztérium Élelmiszeripari Minisztérium Helyiipar Szövetkezeti ipar Tervteljesítés %-ban 101,9 103 100 104 102 102 102 103 101 100 103 102 Gyarapodás 1958-hoz képest %-ban 10,9 13 13 12 16 18 15 7 4 10 7 Tető alá kerül a bratislavai Vár (ČTK) - A bratislavai Vár másfél évszázad után csaknem olyan lesz, mint leégése előtt, 1811-ben volt. A Várra ugyanis nyeregtetőt raknak és a tornyo­kat is befedik. A Stavoindustria dolgozói a múlt napokban megkezdték a Vár déli szárnyában a vasbeton-fedélszék első ré­szének összeszerelését. E célra külön­leges előregyártott épületelemeket készí­tettek. Szépen halad a tornyok felújítása is. A délnyugati, legnagyobb, úgynevezett „koronázótorony" tatarozását nagyjában már befejezték s két toronyban még el kell végezni a mennyezetek betonázását. Később, ha felenged a fagy, megkezdik az északnyugati torony tatarozását is. A tornyok teteje gúla alakú lesz és kilátó­teraszaikra lépcsők fognak vezetni. Az egyik toronyba felvonót is szerelnek. * V . , < ~ ' ; ' J 1 < Ä - tó* siíM WW 3 .. :4Í 'f A bratislavai Várra e napokban helyezték el az első fedélszéket. Ezen­kívül kőfaragók a párkányok rendbehozásán dolgoznak. Képünkön a vas­beton Aniiietelemeinek összeszerelése látható. C Viliam Pŕybyl - ČTK - felvétele.) Bár az ipari termelé.s tervét egész­ben véve sikeresen teljesítettük, a 918 nemzeti vállalat közül 122, vagyis 13 százalék nem teljesítette a ter­vet. 1959-ben meggyorsult a termelő­eszközök termelése; 1958-hoz képest a termelőeszközöket gyártó vállala­tok termelése 13 százalékkal nőtt, ugyanakkor a közszükségleti cikke­ket gyártó vállalatoké 8 százalékkal. Az értékesítési tervet valamennyi minisztérium teljesítette s emellett túlteljesítették a beruházások, fő ja­vítások, piaci árualapok és kivitel céljaira szánt szállításokat. A fő iparágak közül a legjobb tervtelje­sítést a Tüzelőanyagipari Miniszté­rium, az Élelmiszeripari Miniszté­rium, a Kohászati és Ércbányaügyi Minisztérium, valamint a Nehézgép­ipari Minisztérium érte el. A földtani kutatások új fontos nyersanyag lelőhelyeket tártak fel. így például magnezitérc-telepet a cseh érchegységben, ónlelőhelyeket Frvdlant vidékén és vasérclelőhelye­ket a felsőmorvaországi medencében. Jelentős sikernek számít új sótelep feltárása Kelet-Szlovákiában. Morva­országban nagykiterjedésű tűzálló agyagrétegeket fedeztek fel. Az ipari termelés gyarapodását kö­zel háromnegyedrészben a munka­termelékenység növelésével és több mint negyedrészben a dolgozók szá­mának emelésével értük el. Az ipari vállalatokban a munka­termelékenység tervét egy dolgozóra számítva 102 százalékra teljesítet­tük és 1958-hoz képest közel 8 szá­zalékkal emeltük. Az átlagbérek ter­vét 100 százalékra teljesítettük, egy dolgozó átlagbére 1380 korona volt havonta ami közel 2 százalékkal több, mint 1958-ban volt. A munka­termelékenység évi tervének és a dolgozók átlagbérének viszonya vala­mennyi iparágban kedvező volt. 1959-ben sikeresen folyt a mun­kás-bérrendszerek átépítése, amely a munkások többségének további bér­emelkedést hozott és biztosította végzett munkájuk gazdaságilag indo­kolt díjazását. Azokban a vállalatok­ban, ahol már végrehajtották a bér­rendszerek átépítését, átlag gyor­sabban emelkedtek nemcsak a bérek, hanem a munka termelékenysége is. Az új bérrendszerek szerint 1960 elején már mintegy 900 ezer mun­kás dolgozott. Az iparban több mint 2 millió 200 ezer dolgozó nyert alkalmazást, vagyis kb. 5 ezerrel kevesebb a terv­előirányzatnál. A munkások száma már meghaladta az 1 millió 700 ez­ret és 1958-hoz képest 56 ezerrel emelkedett. Ezenkívül az iparban az év végén kb. 125 ezer tanonc volt. A munkások munkaidejének ki­használása nagyjából ugyanolyan volt, mint 1958-ban, de lényegesen jobb, mint valamennyi előző esztendőben. A túlórák aránya tovább csökkent és mindössze 5,9 százalékot tett ki. A második és a harmadik műszak ki­használása még mindig nem kielégítő és csak az év végén javult meg vala­mivel. A legnagyobb a műszakok szá­ma még mindig a Tüzelőanyagipari Minisztérium vállalataiban. Csekély a műszakok száma az Építészeti Minisz­térium ipari vállalataiban és a gép­ipari vállalatokban. A dolgozók kezdeményezése abban is kifejezésre jutott, hogy tovább fej­lődött a feltalálók és újítók mozgal­ma. 1959-ben 7642 találmányt és több mint 250 ezer újítási javaslatot adtak be. Megnőtt a szocialista munkaver­senybe bekapcsolódott dolgozók szá­ma is: a szocialista munkabrigádok száma mintegy kb. 10 ezret ér el és e brigádok keretében több mint száz­ezer ember dolgozik. A termelés és a munkatermelékeny­ség tervének túlteljesítésével, vala­mint az önköltségi terv sikeres telje­sítésével az ipari vállalatok a terv­előirányzatnál kb. félmilliárd koroná­val jobb gazdasági eredményt értek el. Ez lehetővé tette, hogy a legfon­tosabb iparügyi minisztériumok telje­sítsék és túlteljesítsék az évi ha­szonbefizetési előirányzatot. 1959-ben nem valósítottuk meg tel­jes mértékben az állami terv egyes feladatait. Különösen komoly jelenség, hogy nem teljesítettük a nyersvas, a hengerelt áru (csövek nélkül), vala­mint a nyersvasérc fejtésének tervét a Kohászati és Ércbányaügyi Minisz­térium keretében. A Vegyipari Minisz­térium nem teljesítette az autóbenzin, a nyersolaj és a nitrogéntartalmú műtrágyák termelési tervét. A Nehéz­gépipari Minisztérium nem teljesítet­te a hengerdei és öntödei gépi beren­dezések, továbbá az élelmiszeripari gépek és a vasúti fő vonalakra szánt nyersolaj-mozdonyok gyártási tervét. Az Általános Gépipari Minisztérium nem teljesítette az öntödei gépi be­rendezések, valamint a vasúti bizto­sító berendezések gyártási tervét. Az Építészeti Minisztérium nem teljesí­tette a tetőcserepek gyártásának ter­vét. A Közszükségleti Ipari Miniszté­rium nem teljesítette a húzott tábla­üveg gyártási tervét, az Élelmiszer­ipari Minisztérium pedig a tejüzemi vaj és a finomított cukor termelési tervét. eredményei, csupán a gabonater­mesztésben értek el jó eredménye­ket. Az aszály következtében messze elmaradt a tervelőirányzattól a cu­korrépa- és a burgonyabegyűjtés. A* állattenyésztési termelésben nem ja­vult sem az állatállomány száma, sem pedig a hasznossága. Az őszi ve­tés és szántás nagy részét agrotech­nikai határidő után végezték el. úgyhogy 1960-ban a mezőgazdaság nagy feladatainak biztosítása foko­zott erőfeszítést követel a mezőgaz­dasági dolgozók részéről. Az anyagi termelés fejlesztésében elért sikerek lehetővé tették, hogy 1958-hoz képest növeljük a társa­dalmi és személyes fogyasztást. A népgazdaság egyes ágazataiban a következő eredményeket értük el: Az egyes iparágakban 1959-ben • következő eredményeket értük el: A TÜZELŐANYAGIPAR SZAKASZÁN (net­tó) 26,5 millió tonna kőszenet fejtettünk és túlteljesítettük a tervet; 1958-hoz ké­pest a fejtés eredménye 5 százalékkal emelkedett. Az ostrava— karvinai szén­medencében 1959-ben minden idők legna­gyobb évi fejtését érték el (nettó) 2] millió tonnával. A bányászok több mint 55 millió tonna barnaszenet és lignitet fej­tettek és 974 ezer tonnával teljesítették túl a tervet. A köolajfejtés 125 ezer tonnát ért el és 1958-hoz képest 16 százalékkal emelkedett. 1959-ben a tüzelőanyag-ipar számára üj széntelepeket tártunk fel, mégpedig évi 4(10 ezer tonna kőszén, évi 1 millió 960 ezer tonna barnaszén és évi 50 ezer tonna koksz kapacitással. A köszénbányákban tovább folytatódott a tárnákban a fejtés és az előkészítő mun­kák gépesítése. AZ ENERGEIIKA SZAKASZÁN 21,9 mil­liárd kilowattóra villanyáramot termeltünk, vagyis 11,5 százalékkal többet, mint az előző évben. Az Energetikai és Vízgazdálkodásügyi Minisztérium villanyerőmüveinek teljesítő képessége 1959-ben a hőerőművekben 514 MW-tal, a vízierőmuvekben 60 MW-tal gyarapodott. A hőerőművekben tovább folytatódott az égési folyamatok automatizálása. 1959-beo teljesítményben számítva az önműködő égésszabályozású kazánok arányszáma több mint 61 százalékra emelkedett az 1958-as évi 56 százalékkal szemben. Ennek ellenére nem teljesítettük e munkák tervelőirány­zatát. A múlt évben tovább folytatódott a ví­zierómü-telepek teljes automatizálása; • teljesen automatizált vízierőművek teljesí­tőképességének aránya az Energetikai Mi­nisztérium valamennyi vízierőmü-telepéhéi viszonyítva elérte a 61 százalékot. A tüzelőanyag specifikus fogyasztása 1958-hoz képest több mint 4 százalékkal csökkent, az 1 MW-ra jutó dolgozók szá­ma pedig több mint 5 százalékkal. AZ ÉRCBÁNYÁSZAT SZAKASZÁN mint­egy 5 millió tonna vasércet fejtettünk, ami 6 százalékkal több, mint 1958-ban, a pör­költ vasére termelése ugyancsak 6 száza­lékkal emelkedett. Előrehaladt a munka gépesítése az érc­bányákban is. A föld alatti szállítások gé­pesítése elérte a 96 százalékot az 1956-as évi 81 százalékkal szemben, a rakodás gé­pesítése pedig a 75 százalékot az évi 65 százalékkal szemben. A KOHÁSZATBAN gyorsabb ütemben nőtt a nyersvas és az acél termelése, mint az előző esztendőben. 4,2 millió tonna nyers­vasat gyártottunk, vagyis 12 százalékkal többet, mint 1958-ban, az acéltermelés el­érte a 6,1 millió tonnát és 11 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Hen­gerelt áruból 4 millió tonnát gyártottunk, az előző évinél 7 százalékkal többet; a ter­vet azonban nem teljesítettük, a hiány 68 ezer tonna volt. A hengerelt anyag tekin­tetében nem lett betartva az előirányzott és kívánatos áruválaszték, ami kedve­zőtlenül éreztette hatását a gépgyártásban és az építőiparban. Lényegesen megnőtt az alumíniumgyártás (formákban), a tervet azonban csak 97 százalékra teljesítettük. A lemez gyártása 5 százalékkal, a csöveké 6 százalékkal, a hidegen hengerelt acélsza­lagoké 8 százalékkal, a rézből készült fél­áruké 85 százalékkal, a sárgarézből ké­szült félaruké 6 százalékkal emelkedett. Az acélhulladék és tört öntöttvas gyűj­tésének tervét 1959-ben 110 százalékra tel­jesítettük. A „százezer tonna ócskavas ter­ven felül" akció keretében kohóink 17$ ezer tonna ócska fémet kaptak terven fe» lül. Az acéliparban megnőtt a siemens-mar­tin-kemencék bázikus boltozatának alkal­mazása és tovább fejlesztettük az automa­tikus hőszabályozás bevezetését. Az új technika alkalmazása és a gyár­tási folyamatok Intenzívebbé tétele a gjár­tásl berendezések jobb kihasználásában is megnyilvánult. A VEGYIIPAR SZAKASZÁN gyorsan nőtt egyes fontos vegyiipari gyártményok ter­melése. 515 ezer tonna kénsavat gyártot­tunk (11 százalékkal többet, mint 1958­ban), százezer tonna szódát (8 százalékkal többet), 155 ezer tonna nitrogéntartalmú műtrágyát (25 százalékkal többet), 155 ezer tonna foszfortartalmú műtrágyát (15 szá­zalékkal többet), 571 ezer tonna autóben­zint (4 százalékkal többet), 981 ezer tonna nyersolajat (21 százalékkal többet), stb. Emelkedett a mürostok és műanyagok (Folytatás a 4." oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom