Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-04 / 34. szám, csütörtök

HOGYAN LETT GYÁRIGAZGATÓ TANG SHU-CSEN ASSZONY Ez a határozott fellépésű 43 ne k javaslatokat e helyzet megjaví­éves asszony, akinek sárgás arc- tására. A felhívásnak lelkes kezde­bőre akár a hegymászóké naptól', ményezéssel, leleményességgel, al­széltől cserzett, azok közé az em- kalmazkodással tettek eleget. Ez a berek közé tartozik, akik - ha ma i Kínában mindennapi jelenség a valaki rendkívüli pályafutásuk iránt legegyszerűbb eszközök segítségével érdeklődik - azt állítják, hogy a termelés állandó műszaki tökéle­semmi érdekeset nem mondhatnak tesitését eredményezi. A kis gyár­magukról. Ez egyrészt szerénysé- köszörűköveket és lakkozó ge­gükről, másrészt pedig arról tanús- Peket állítottak fel. Megváltozott a kodik. hagy az új Kínában semmi termelési folyamat, úgyhogy a gyár különös sincs abban, ha valakiből — amely eleinte havonként üggyel­gyárigazgató lesz. bajjal alig 100 dísztányért készített A kiváló selymek készítéséről hí- -, az említett műszaki reform vég­res Shan-tung tar- rehajtása után — idő tartományban szü- ugyanazon letett. Amikor két PEKINGI alatt már 10 éves volt, meg- . - , ^zer darabot ál­halt édesanyja és TUDÓSÍTÓNK ÍRJA üt elő. Néhány elárvult testvé- munkásnő idővel reivel együtt olyan kézügyes­nagynénje nevelte fel. Tang 8 éves ségre tett szert, hogy értékes korában már munkát vállalt egy bonyolult munkák elvégzésével bízták földbirtokosnál, akinek kisgyerme- meg. ök készítették például egy új keire vigyázott. Amikor betöltötte 12- csarnok domborműveit és exportcé­ik évét, már az uraság földjein dol- lókra csiszolt féldrágakövekkel, álla­gozott és 15 éves korában férjhez- tokát ábrázoló domború berakásokkal ment. Kínában igen korán kezdődik díszített, összerakható spanyolfala­az élet. Ma hat gyermek anyja, fiai kat, kb. 20 ezer Yüan értékben. 10-24 évesek. Tang a földbirtokos Amikor az üzemben már megoldot­föidjein robotmunkával töltötte ifjú- ták a termelés kérdéseit, újabb, de sagát, éjjel-nappal dolgozott, hogy mQSt csaIádi jellegü prob!émák m e­csaiádját és önmagát köleskásávai, vadgyümölccsel, gyökerekkel táplál­hassa. A japánok elleni háború ide­jén a i5. hadsereg még Japán fegy­verletétele előtt felszabadította la­rültek fel. A munkásnők férjei ugyanis- elégedetlenkedni kezdtek: Ki főzzön nekik, ki foltozza meg harisnyáikat, ki mossa a fehérne kóhelyét, jóllehet a környéken még műt és ki gondoskodjék gyermekeik­mindig japan katonai egységek tar- ről? A párt felhívása, a termelés tózkodtak. Napközben munkatársaival megsegítése - nos, mindez valóban békésen dolgozott a földeken és éj- dicséretre méltó - mondották a te­szaka mint partizán harcolt hazája remtés koronái, de azért mégsem teljes felszabadításáért. Amikor ütött járja, hogy ennek a családfő igya a szabadság órája, Tang is részt meg a levét! A családokban szóvái­vett a földreform végrehajtásában, tásra, civakodásra került sor, és né­Családja földet kapott és így már hány határozott férj már másnap nem kellett éheznie. Eddig írástu- nem akarta munkahelyére engedni datlan volt, de. most már írni olvas- feleségét, a higgadtabbak pe'dig Tang ni tanulhatott. 1953-ban belépett a igazgatónő irodájában tiltakoztak, kommunista pártba és a járási tanács Ekkor gyakori tapasztalatok alapján képviselőjévé választották. Családjá- a ma már Pekingnek úgyszólván va­val 1956-ban Pekingbe költözött, lamennyi utcájában működő „szom­ahol férje munkát kapott egy gőztur- szédok tanácsa" lépett akcióba. Az binákat gyártó üzemben. Tang asz- új gyár közelében néhány héten be­szony három évvel később egy 260 lül mosoda, kantin, varroda, óvoda munkásnőt alkalmazó gyár igazgató- és napközi otthon létesült. A férjek ja lett. E száraz adatok mögött ese­ménydús élet rejlik. A párt 1958­ban — a nagy ugrás évében — azzal a felhívással fordult a pekingi házi­asszonyokhoz, hagyják ott konyhái­kat és a pelenkásteknőket, hogy részt vehessenek a termelésben. Tang-Shu-Csen 200 ezer pekingiasz­szonnyal együtt eleget tett ennek a felhívásnak. Kínában ekkor oly nagyszabású forradalmi mozgalom bontakozott ki, aminőt Európában így nemcsak megnyugodtak, hanem máról holnapra büszkék lettek fele­ségeikre, akik most már gondtala­nul végezhették munkájukat, de ele­gendő idejük maradt előadások, mo­zi, színház, avagy az opera látoga­tására is. Tang asszony nemcsak gyár­igazgató, hanem néhány hónap óta a pekingi népképviselet képviselője is. Napról napra ellenőrző útra in­dul a piacra; kereskedésekbe, válla­latokba és közérdekű intézményekbe, el sem. képzeihetünk. Hiszen a nőt Az egykor írástudatlan asszony két az egykori Kínában még a család- fj a a hadseregben szolgál, az egyik ban sem bécsülték meg, nem vehe- az egyetemet látogatja és a két leg tett részt a társadalmi életben és csak ritkán hagyhatta el a házat. Tang asszony példája bizonyítja, mi­lyen nagy változás ment végbe a kínai nők életében. Tang egy napon tanácskozásra hív­ta össze a szomszédnőit és nemso­kára 14 asszony összefogott, hogy egy régi, elhagyott garázsban meg­kezdje gyufásdobozok készítését. Egy népművészeti tárgyakat készítő gyár vezetősége tudomást szerzett róluk és tárgyalásokat kezdett a kis műhely dolgozóival. Akkor még min­denütt nagy volt a hiány munka­erőben és nem akadt olyan üzem, mely önként más üzemnek adta vol­na át dolgozóit. A népművészeti üzem vezetőinek meggyőző érveit Végül mégis siker koronázta. Megmagya­rázták, hogy ezek a nők bonyolul­tabb, értékesebb munkát is végez­hetnek, és a gyufásdobozokat idősebb emberek, avagy testi fogyatékosság­ban szenvedők házilag is készíthetik. Az új munka valóban sokkal jobban érdekelte az asszonyokat. Most már gyöngyházból apró figurák körvona­lait vághatták ki, faldíszként szol­gáló tányérokba illeszthették és az­után feketeszínű lakkal vonhatták be őket. A gyár néhány szakmun­kása csodálatosan rövid idő alatt mesterségük minden csínjára-bínjára tökéletesen megtanította a szorgal­mas nőket. Ennek az eseménynek híre terjedt a szomszédok körében, és egyre tdbb asszony csatlakozott a már serényen munkálkodó csoporthoz. A garázs egyhamar szűknek bizonyult .és az újdonsült gyár később a háborúban elkövetett gaztettei megtorlásától tartva kereket oldott Hu-Pe-Fu ura­ság őseinek szentélyébe költözött. Az új gyár eleinte nehézségekkel küz­dött, p. figurák kivágását és csiszo­lását fáradságosan, kézzel végezték, rossz volt a világítás és a munkás­nők néhány műhelyben helyszűke miatt egymás hegyén-hátán tolong­tak. A nőket felszólították, -tegye­kisebbik a középiskolába jár. Tang éjfél után, amikor már minden el­csendesedik a házban, még egy-két órát tanul és olvasgat. Ügy véli, sokkal több írásjelet kell ismernie és általános műveltségén is sok még a pótolni való. Ez hát rövid története annak, ho­gyan lett gyárigazgató Tang-Shu­Csen asszony. Valóöan semmi külö­nös, semmi rendkívüli — a szocia­lista Kínában. HARRY SICHROVSKY A feladatok egyenletes teljesítéséért TÖBB, MINT FÉLSZÁZ párttag és tagjelölt tartozik a tolmácsi katlan­gyár IV. pártszervezetéhez, akik egy­két kivétellel mindnyájan ott voltak az évzáró taggyűlésen. — Már decemberben készültünk erre a napra - mondotta Konc Jó­zsef elvtárs, hegesztő, a pártszerve­zet egyik pártcsoportbizalmija. Ez látszott is. Még az éjjel dolgozó kommunisták is mind ott voltak, érezték felelősségüket a pártszerve­zet munkájáért. A szépen feldíszített ülésterem megtelt. Štefan Šabla elvtárs, a párt­szervezet elnöke megnyitotta a gyű­lést. A jelölő bizottság megválasztá­sa után került sor a CSKP KB leve­lének és a pártbizottság beszámoló­jának felolvasására. A levél tartal­mát feszült figyelemmel hallgatták. A beszámolóról pedig el lehet mon­dani, hogy az alapszervezet életét tükrözte. Különösen a termelés párt­ellenőrzésének problémái foglaltak el nagy helyet benne, ami teljesen indokolt volt. Az üzemrészleg a múlt évben tel­jesítette ugyan katlangyártási terv­feladatait, de hó- és évvégi hajrá­val. A beszámoló rávilágított, hogy az egyenetlen tervteljesítésben bi­zony nem kis része van a pártszer­vezet hiányos munkájának. Az év első felében, tehát az évzáró tag­gyűlés után fellendült, de az év má­sodik felében megint ellanyhult az agitációs munka s ezzel együtt több lett a fegyelmezetlenség, az igazo­latlan mulasztás. A taggyűléseken foglalkoztak ugyan az agitátorok rendszeres irányításával, meggyőző érvekkel való ellátásával, határoza­tokat is hoztak, például, hogy a mű­szaki vezetők havonta számoljanak be a pártbizottságnak, vagy hogy minden pártcsoportbizalmi azonnal jelentse, hol és mi akadályozza a termelés menetét. A határozatok jók és részletesek voltak, de valóra vál­tásuk ellenőrzésére alig került sor. A beszámolóból, sajnos, hiányzott a pártbizottság bátor, őszinte önbí­rálata. A pártbizottság tagjait nagyon kevéssé bírálta a beszámoló, annál inkább a tagságot, a pártcsoportbi­zalmiakat. Név szerint, megemlítet­tek például több elvtársat, akik nem teljesítették feladataikat. Helyes, ha a pártbizottság a tagságot figyel­mezteti kötelességére, de arról is kellett volna szólnia, mit tett a párt­bizottság a pártcsoportok tevékeny­ségének, a pártcsoportbizalmiak munkájának megjavítása érdekében. A beszámoló bírálta azokat az elv­társakat, akik nem végeznek párt­munkát. Ezzel kapcsolatban helyes lett volna elmondani azt is, hány elvtársat bízott meg a pártbizottság pártmunkával és hogyan ellenőrizte a megbízatások végrehajtását. A CSKP KB LEVELE és a pártbi­zottság beszámolója felett majdnem három órán át folyt a vita. Václav Rišán hegesztő és Ján Hancko hen­gerész sokat beszélt a pártszervezet eredményeiről, s ez így van rendjén. Helytelen lett volna elhallgatni a po­litikai munkában, a termelésben, a pártszervezet új tagokkal való erő­södésében elért eredményeket. Má­sok rámutattak, hogy a kommunisták fáradságot nem ismerve, lelkiismere­tesen dolgoznak, de a pártcsoport­bizalmiakkal keveset törődött a pártbizottság, nem támaszkodott rá­juk, s így a termelés pártellenőrzé­se egy helyben topogott. Fontos ezt hangsúlyozni azért is, mert a pártcsoportok szép számú tagjelölttel gyarapodtak. Köztük van Štefan Nilas elvtárs hegesztő, aki nagyra becsüli pártunkhoz való tar­tozását s ezt munkája, tudása leg­javát adva, tettekkel igazolja. S. még valamivel; mint a s :eme fényére vi­gyáz tagjelölt-igazi lványára, amely a párthoz való tartozásának ok­mánya. Nagy felelősség hárul tehát a pártcsoportbizalm akra a tagjelöl­tek támogatásában, nevelésében, hogy helyes munkamó'ds ;ert alakítsanak ki a pártmunkában és a termelés­ben. Ján Majčini elvtárs, vasesztergá­lyos is arról beszelt, hogy a ter­melésben felmerülő nehézségek le­küzdésében a párt csoportnak ötle­teseknek kell lenn ök. Nincs olyan helyzet, amelyből ne lenne kiút, nem lehet olyan akadálj, amely a kom­munistákat, a párt csoportot tétlen­ségre, várakozásra késztethetné. Hi­szen éppen akkor van szükség a pártcsoport kezdeményezésére, ami­kor váratlan nehézségek, komoly akadályok merülnek fel. Az acélle­mez-ellátás előreláthatólag nem lesz zökkenőmentes. Ez a körülmény az elfekvő anyagok felkutatására, s az anyaggal való takarékoskodásra kell hogy ösztönözze a dolgozókat. Emil Barecky mérnök, a2 üzemrészleg ve­zetője elmondta, hogy a részleg gaz­dasági-, párt- és tömegszervezeti vezetői már megbeszélték az anyag­takarékosság lehetőségeit. Kezdemé­nyezések is vannak már, de még csak szórványosan. El akarják érni, hogy ez a törekvés tömegessé vál­jék. A MUNKÄSOK IGYEKEZETÉRE jel­lemző, hogy tavaly több újítást ad­tak be, mint az előző évben. Az el­fogadott újítások negyedmillió koro­na megtakarítást jelentenek évente. Kár tehát, hogy az újítómiftgalom értékeléséről megfeledkeztek az elv­társak a beszámolóban s a vitában sem esett róla szó, pedig jónéhányan búvárkodnak a szakkönyvekben, vagy a szovjet tapasztalatokat tanul­mányozzák és igyekeznek a tanulta­kat értékesíteni. De ez még nem vált tömegmozgalommá, s ezért szüksé­ges róla beszélni, különösen az év­záró taggyűlésen, amikor a pártszer­vezet munkáját értékelik. Hiszen az ellenőrzés joga arra kötelezi a párt­szervezetet, hogy behatoljon a ter­melőmunka lényegébe, elemezze és felügyeljen az üzemnek adott párt­ós kormányutasítások végrehajtásá­ra, figyelemmel kísérje az újítások valóra váltását, a gépesítés menetét. Nagyon fontos lenrle az is, hogy a felszabadulási versenyben előtérbe kerüljön az újítómozgalom, a jtő munkatapasztalatok népszerűsítése. Ján Kolás elvtárs, termelésvezeti arról beszélt, hogy az utóbbi hetek­ben az évzáró párttaggyűlés előké­szítésével párhuzamosan megmőtt á párttagok aktivitása. Személyes pél­damutatásukat a munkában agitációs tevékenységgel párosították, ami a januári tervfeladatok egyenletes tel­jesítésében mutatkozik meg a leg­jobban. Sajnos, a verseny eredmé­nyeivel keveset foglalkoznak a szak­szervezet és a CSISZ-tagok értekez­letei. Pedig a verseny nagyobb nyilvánosságával még nagyszerűbb eredmények születnének. A CSKP KB levelével kapcsolatban sok szó esett a rybníki, podlužanyi és a tolmácsi EFSZ-ek feletti véd­nökség továbbfejlesztéséről. Az üzem dolgozói sok segítséget nyújtottak eddig is a szövetkezeteknek a nö­vényápolásban, aratáskor és betaka­rításkor. — De megtörtént az is, hogy a gyárból elmentek az elvtársak egyik vagy másik szövetkezetbe, töviről­hegyire megnéztek,'felírtak miindent, hol miben segíthetnek. ígérték, hogy az eget is bemeszelik, aztán kide­rült, hogy mindig az ő munkájuk az első és csak aztán jön a mezőgaz­daság megsegítése, a védnökségi szerződésben leszögezett vállalások teljesítése — mondotta kissé ironi­kusan Jőzef Kozák hegesztő elvtárs. A felszólalók nem győzték eleget hangoztatni, hogy az idén milyen fontos a szövetkezetek eredménye­sebb megsegítése. Hiscen jövendő kenyerünk, mindennapi élelmünk biz­tosítását segítjük ezzel elő. AZ ÉVZÄRÔ PÁRTTAGGYÜLÉSEN Pavel Červenák elvtárs, az egész­üzemi pártbizottság elnöke is részt vett, persze nem mint néma szem­lélő, hanem komoly segítséget nyúj­tott a gyűlés sikeres lebonyolítá­sához, a határozati javaslat kidolgo­zásához. Az itt szerzett tapasztala­tokat bizonyára hasznosítja majd az üzem többi pártalapszerveszetének évzáró párttaggyűlésén is, hogy mi­nél gazdagabb tartalommal teljenek meg, minél jobban kiváltsák a tag­ság aktivitását a politikai agiitációs munkában és a termelés folyamán felmerülő akadályok leküzdésében. Az óra mutatója este nyolcra járt már, amikor a taggyűlés véget ért. Az .elvtársak azzal a tudattal váltak el egymástól, hogy eredményes, jó taggyűlésen vettek részt. Érezték a vendégek is, hogy a múlt évben nem­csak a gyár bővült új épületekkel, hanem a kommunisták látóköre is kiszélesedett. Erdősi Ede A kisgépesítés is segít A Breznói Járási Építkezési Vállalat egy-két évvel ezelőtt — a járás üze­mei között — a legutolsó helyen kullo­gott a tervteljesítéssel. Nem csak le­maradtak a terv teljesítésével, hanem a rossz Irányítás miatt ráfizetéssel is dol­goztak. Lényeges változás állt be az üzem mun­kájában a vezetés átszervezésével. A terv­teljesítés tavaly már felfelé irányuló gör­bét mutatott. Amíg 1958-ban mindössze 75 százalékra teljesítették a tervet, addig tavaly már elérték a 100 százalékot. Nagy Az ústíi AG-hoz tartozó stadicei részleg dolgozói csatlakoztak a prerovi felhívás nyomán indult versenymoz­galomhoz és értékes kötelezettséget vállaltak, mely különösképpen a baromfiállomány feltöltésére, hasznossá­gának fokozására irányul. Ez évben 1 millió tojást és 150 mázsa vágóbáromfit adnak közellátásunknak. (ČTK - J. Mucha felv.) mértékben segített a kisgépesítés ki­szélesítése. Gemricky Péter karbantartó és Dominik Krivosudský mérnök egy 400 kg súlyt biró darut szerkesztettek és állítottak össze megtakarított anyag­ból. Ez a kisdaru kitűnően bevált a csa­ládi házak és a szövetkezeti épületek épí­tésénél. Ez idén további 4 darut akarnak hasonlóan összeállítani megtakarított anyagokból. Hisz a járási építkezési vál­lalat feladata a harmadik öté\»es' terv­ben a lakosoknak nyújtott szolgáltatá­sok terén több mint kétszeresére nö­vekszik, az egész terv pedig másfél­szeresére. Ugyanakkor a munkásuk mai iétszáma csak 20 százalékkal növeked­het. A munkatermelékenység növelésében van tehát az a belső tartalék, aonellyel az elkövetkező években lényegesen nö­velni kell a termelést és e téren a kis­gépesítés is sokat segít. H. S. Űj tagjelöltekkel gyarapodtak Komáromi elvtárs, a bési falusi pártszervezet elnöke büszkén lép majd az elnöki asztalhoz, hogy fel­olvassa a pártbizottság beszámoló­ját. A múlt évben nemcsak az évzáró, de a taggyűléseken elfogadott hatá­rozatokat is teljesítették. Emelkedett a kommunisták, a pártszervezet te­kintélye. Különösen a szövetkezet kommunista tagjai érdemelnek ' di­cséretet. akik szorgalmukkal harcol­ták ki a megbecsülést. Nem véletlen tehát, hogy az évzáró taggyűléstől az évzáró taggyűlésig 13 szövetkezeti tag kérte a pártba való felvételét. A tagjelöltek túlnyomó része jó munkájukkal, példás magatartásukkal jelentősen hozzájárult a pártszerve­zet vezető szerepének megszilárdítá­sához. Palágyi Sándor, Bés. ÚJ SZÓ 4 * 1960. február 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom