Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-27 / 57. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. február 27. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 57. szám Szakemberek és a mezőgazdasági termelés növelése Sok szó esik mostanában arról, hogy a mezőgazdasági szakemberek a falura, a termelésbe mennek dolgozni. Ennek kapcsán szükségszerűen felvetődik a kérdés: vajon miért kerül most erre sor? Csak azért, mert az állam új területi átrendezése folytán csökken az állami apparátusban dolgozók száma, s így most egyeseknek. elhelyezkedési lehetőséget kell biztosítanunk? Súlyosan téved, aki így vélekedik. Ugyanis fel kell tennünk a következő kérdést is: miért vált szükségessé, miért kerül sor az állami közigazgatás új területi átszervezésére? Azért vált szükségessé a közigazgatás új átszervezése, mivel fejlődésünk folytán a régi már elavult, hovatovább a fejlődés kerékkötője lett; elszakadt a legfontosabbtól, a mindennapi élettől, a termeléstől. Az új területi felosztás célja éppen az, hogy a közigazgatás, az irányítás és a tervezés minél közelebb kerüljön az élethez, a lehető legközvetlenebb kapcsolatba kerüljön az emberekkel, a termelés mindennapi problémáival. A területi átszervezéssel azt szeretnénk és azt akarjuk elérni, hogy a termelés tervezésének és irányításának hogyanjába és mikéntjébe döntő beleszólásuk legyen azoknak, akik a terveket és feladatokat valósággá változtatják, — a dolgozóknak. A területi átszervezés egyik fontos indítéka a mezőgazdasági termelés növelése volt. Nem véletlen, hogy miután pártunk kiadta a jelszót, záros határidőn belül döntő fordulatot kell elérnünk a mezőgazdasági termelés növelésében, s e jelszó valóra váltása' érdekében számos gyakorlati intézkedést tett, rövid idő múltán sor került az állam területi átrendezésének kérdésére is. Hangsúlyozzuk, itt nem véletlen, hanem egymással szervesen összefüggő kérdésekről van szó. Arról van szó, mivel az átszervezés folytán a mezőgazdasági termelés irányítása, ennek kérdései megoldása azok kezébe kerül, akik a legközvetlenebb kapcsolatban vannak a mezőgazdasági termeléssel, — a nemzeti bizottságokéba. Igen ám, de ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok eleget tehessenek a mezőgazdasági termelés növelésében rájuk háruló feladatoknak, és hogy az EFSZ-ek a szükségleteknek megfelelő színvonalra emeljék termelésüket, elengedhetetlenül szükséges, hogy mind a nemzeti bizottságokat, mind az EFSZ-eket a legjobb káderekkel, politikai szervezőkkel és mezőgazdasági szakemberekkel erősítsük meg, illetve lássuk el. Régóta hangoztatott dolog már nálunk, hogy mezőgazdaságunkat, a nagyüzemi gazdálkodást folytató szövetkezeteket képzett szakemberekkel lássuk el. És ha erre mind a mai napig nem került sor, ha a szövetkezeteknek csak elenyésző kis töredékében irányítja és vezeti a termelést megfelelő képesítésű szakember, akkor ennek okát nem abban kell keresnünk, mintha évről-évre nem kerülne ki elegendő szakember a szakiskolák padjaiból. A mezőgazdasági szakember képzésben nem állunk roszszul, csak hát más lapra tartozik, hogy ezek a szakemberek nem oda kaptak beosztást, nem ott nyertek elhelyezést, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk s ahol ismereteiket, tudásukat a gyakorlatban gyümölcsöztethették volna, — a termelésben, hanem a földektől eléggé távoleső íróasztalok mellé kerültek. Ezzel persze nem akarjuk azt mondani, hogy a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos állami szervekben most már nincs szükség megfelelő szakemberekre, és hogy azok haszontalan munkát végeznének. Nem erről van szó, hanem arról, hogy a szakemberek döntő részének a termelésben kell elhelyezkednie, a mezőgazdasági termelés növelését kell tevékenyen elősegítenie. Ha oly természetesnek és magától értetődőnek tartjuk, hogy az iparban, az üzemekben a mérnökök és a legkülönfélébb képesítésű szakemberek irányítják és vezetik a termelést, akkor miért nem lehet és miért nem kell azt az elvet és gyakorlatot érvényesítenünk a mezőgazdaságban is? A mezőgazdasági termelés egyre bonyolultabbá válik, a mezőgazdaságunk előtt álló feladatok egyre inkább megkövetelik a modern agrártudomány gyakorlati alkalmazását, ám mindez el sem képzelhető megfelelő szakemberek nélkül. Ha a mezőgazdasági termelés lemaradásának okait keressük, akkor kénytelenek vagyunk oda kilyukadni, hogy itt jelentős szerepet játszik a szakemberek hiánya a termelésben. Abból az alapvető tényből kell kiindulnunk, högy mezőgazdaságunkban nagyüíemi gazdálkodást folytatunk. És a nagyüzemi gazdálkodás nem csupán nagy tábla földeket, közös munkát, traktort és kombájnt jelent, hanem a legkorszerűbb gazdálkodást, olyan gazdálkodást, amely képes kiaknázni a nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket. Ez pedig szakemberek nélkül el sem képzelhető. Korántsem akarjuk lebecsülni a szövetkezetek eddig elért eredményeit. Szövetkezeteink nagy részében a 25—30 mázsás hektárhozam ma már átlagosnak számít, és ez a valamikori 12—15 mázsás hektárhozamhoz viszonyítva igen jelentős lépés előre. Jelentős, de nem minden, nem a maximum. Nem tekintjük annak még akkor sem, ha eredményeik egyes szövetkezeti tagokból megelégedettséget váltanak ki, mivel ők szövetkezetük eredményeit egyénileg gazdálkodó korukbeli eredményeikkel hasonlítják össze. Helyes ez az összehasonlítás olyan értelemben, hogy a szövetkezeti gazdálkodás aránytalanul többet ad, mint az egyéni gazdálkodás, de helytelen az összehasonlítás a termelés növelésének lehetőségei szempontjából. Sok, még mindig kisparaszti módon gondolkodó szövetkezeti tag jóformán el sem tudja képzelni, hogy a nagyüzemi gazdálkodás a valójában milyen lehetőségeket rejt magában a termelés növelésére. Szövetkezeti parasztságunk nagy termelési tapasztalatokkal rendelkezik. Ismeri a földeket, az egyes dűlők tulajdonságait, tudja, hol, mi terem meg a legjobban, A mezőgazdasági szakemberek elsajátították a legújabb mezőgazdasági tudományokat, ismerik és tudják a nagyüzemi termelés hogyanját és mikéntjét. A mezőgazdasági termelés növelése és egész társadalmunk érdekében egyesíteni kell a földművesek sokéves termelési tapasztalatait és a szakemberek tudományos ismereteit, s akkor nem kétséges, hogy mezőgazdasági termelésünkben valóban záros határidőn belül döntő fordulatot érünk el. A jubileumi évforduló tiszteletére Jelentések a felszabadulási versenyről 32 millió tégla terven felül Ä felszabadítás 15. évfordulója tiszteletére ifjúságunk nemes célt tűzött maga elé: a lakásépítkezések számára 100 millió tégla gyártását. Az akcióban kiváló sikereket értek el a fiatalok, a mai napig több mint 32 millió téglát készítettek. Jó példát mutatnak a nyitrai kerület CSISZ tagjai, akik eddig több mint 9 millió téglát gyártottak lakásépítkezéseink számára. A bratislavai kerület ifjúsága 8, a kassai kerület fiataljai pedig 6 millió téglát gyártottak eddig. Teljesítik kötelezettségvállalásaikat A rybárpolei V. I. Lenin Üzem dolgozói felajánlásukban az idén a tavalyinál 24,6 millió korona értékkel nagyobb termelés elérését tűzték ki célul. Az üzemben az új munkásbérrendszer bevezetésének időszakában lényegesen megjavították a munkaszervezést, ezenkívül nagy teljesítőképességű szovjet gyártmányú gépeket helyeztek üzembe. Mindez hozzájárult a januári terv félmillió koronával való túlszárnyalásához. Az első osztályú gyártmányok tervét ez idő alatt az üzem dolgozói 5,6 százalékkal teljesítették túl. Terven felül 38 millió korona yazánk felszabadulásának jubileumi évét új munkasikerekkel akarják megünnepelni a kassai kerület dolgozói is. A kerület 109 üzemében és vállalatában az év végéig a termelési terv több mint 38 millió korona értékkel való túlszárnyalását tűzték ki célul, a tervezettnél 11 millió koronával nagyobb nyereség elérésére törekszenek, ezenkívül a munkatermelékenység tervbe vett növekedését átlagosan 1 százalékkal akarják túlteljesíteni. Az értékes kötelezettségvállalások valóra váltásában döntő szerepe a műszaki fejlesztésnek és a technológia tökéletesítésének lesz. Ketten száz hektáron letére vállalták, hogy 100 hektár kukorica gondozását a vegetáció egész időszaka alatt elvégzik. A munkában komplex gépesítést alkalmaznak és felhasználják e fontos takarmánynövény nagyUzemi termesztésének legújabb ismereteit. A magra termesztett kukoricát, melyet 55 hektáron fognak termeszteni, négyzetes-fészkes módszerrel, speciális vetőgéppel Ültetik el. A vegetáció idején a kukoricát legalább háromszor sarabolják keresztben, egyszer műtrágyázzák és szükség szerint gyomirtó szerrel fecskendezik. A mag- és silókukorica betakarítását kombájnnal fogják végezni. Az egész terUIeten 20 vagon magkukorica és 270 vagon silóanyag kitermelését tervezik, a hektáronkénti termelési költségeket pedig 1500—; 2000 koronával akarják csökkenteni. Az idén bevezetik a kukorica ápolásának komplex gépesítését a vágtornóci, bajcsi, zselízi, komáromi, galántai és szenei állami gazdaságokban is. február 25-én, csütörtökön, hazánk dolgozói februári győzelmének 12. évfordulóján délelőtt bekövetkezett az ünnepélyes pillanat, amikor Trizulják szobrászművész „Győzelem" szobrát a Slavlnon, hatezer elesett szovjet hős nyugvóhelyén a 40 méter magas talpra helyezték. A szovjet katonát ábrázoló több mint 10 méter magas szobornak a hatalmas talapzatra való helyezésén részt veti Szlovákia politikai és közéletének számos tényezője, közöttük Jozef Lenárt, az SZLKP KB titkára, Alexander Trizulják szobrászművész, a szobor alkotója és mások. Jelen volt továbbá I. A. Sulgin szovjet fökonzul és V. Sz. Medov alkonzul. A Bratislava felett emelkedő „Győzelem-szobor" népünket a szovjet hősökre emlékezteti, akik életüket áldozták hazánk felszabadításáért. Képünkön: a szobrot a talapzatra emelik. (V. Pfibyl - ČTK felvétele) Növekszik o szövetkezeti traktorosok számo Horváth Péter és Pintér István, a Gombai Állami Gazdaság dolgozói a felszabadítás 15. évfordulója tiszteÁ traktorállomások egyik legfontosabb feladata gondoskodni szövetkezeteink. számára gépekhez értő szakemberek neveléséről. Az EFSZ-eknek a traktorállomásoktól megvásárolt gépek üzemeltetéséhez, .karbantartásához több mint ötezer traktoKészen a tavaszi munkákra A prešovi GTÄ dolgozóinak felszabadulásunk 15. évfordulójára tett kötelezettségvállalása így hangzik: ,Öt nappal a határidő előtt előkészítik a gépeket a tavaszi munkák megkezdésére. S valóban a héten ígéretüket teljesítették. Felvételünkön Anton Sabol, a traktorállomás egyik legjobb gépjavítója. (J. Kočiš — ČTK — felvétele) rosra lesz szüksége. Eddig 1100 szövetkezeti tag vett részt gépészeti tanfolyamokon és e hó végéig, valamint március első felében további 3750 szövetkezetes sajátltja el az erőgépek vezetésének és a többi gépi felszerelés javításának tudományát. A traktorosok iskoláztatása a bratislavai és a žilinai kerületben halad a legsikeresebben. A Banská Bystrica-i kerületben viszont, ahol a számítások szerint több mint 480 traktorosra lesz szükség, eddig csak 65 szövetkezeti tag szerzett képesítést a traktor vezetésére. Kibontakozóban a répatermelők versenye A répatermelők ez év elején a Magas-Tátrában értekezletet tartottak. Tanácskozásuk eredményeképpen versenyre hívták ki Szlovákia valamennyi termelőjét a répa vetésterületének bővítését és a hektárhozamok fokozását illetőleg. A bratislavai és a nyitrai kerületből már beérkeztek az első válaszok. Ezek szerint pl. a gútai EFSZ-tagofc a répa vetésterületét 155 hektárra bővítik, ami 60 hektárral több a tervezettnél. Ama szövetkezetek, melyek válaszoltak a versenyfelhívásra, összesen 150 hektárral bővítik a répa vetésterületét. A termelők azonkívül, hogy több répát vetnek, nagy előkészületeket tesznek a sorközi megművelés gépesítésére. VIZSGA ELŐTT SZABÓPUSZTÁN IÄSÍÄ A SZOCIALISTA MUNKABRIGÁD CÍM ELNYERÉSE S

zép, jó dolog, hasznos cselekedet, követésre méltó példa — és hasonló jelzőkkel dicsérhetjük a szabópusztai fiatalok elhatározását. Annak idején a kertészetben dolgozó fiatalok tizenegy-tagú csoportja elhatározta, hogy versenyt kezd a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A brigád élére Marcso Barna, a harminckilenc éves kertész állt. Az elhatározást tett követte: a brigád odaadó, becsületes munkához kezdett. A fiatalok nagy súlyt fektettek mindjárt kezdetben a tanulásra. Szakkönyveket tanulmányoztak s tudásukat hasznos ismeretekkel gyarapították a zöldségtermesztés terén. S az eredmény? Erről csak elismeréssel szólhatunk'. A szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíva a múlt évi termelési tervet 167 százalékra, a pénzügyi tervet pedig 158 százalékra teljesítette. Ez valóban szép eredmény s maguk is úgy beszélnek róla, hogy ezt a szocialista munkaverseny magasabb formájának köszönhetik. A kollektíva valamennyi tagja büszke az elért eredményre — s jogosan. A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért eddig jól vizsgáztak a kollektíva tagjai. S megemlíthetjük még azt is, hogy a tizenegy-tagú kollektíva eredményes munkájáért 63 ezer 500 korona jutalomban részesült. Megérdemlik a fiatalok, hisz elhatározásukkal, munkájukkal és eredményeikkel példát mutatnak a Rimaszombati Állami Gazdaság többi részlegén dolgozó fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. Üdvös cselekedet, hasznos dolog lenne, ha a tavaszon az állami gazdaság többi részlegén is alakítanának szocialista munkabrigádot. Most arról beszélgetnek, hogy Szabadkán a kertészetben és az állattenyésztésben, Bátkán a traktorosok köréből lehetne szocialista munkabrigádot alakítani. A szabópusztai kertészetben is lehetne még egy brigádot szervezni! Nos, kövesse a beszédet cselekedet! \Aint a szabópusztai fiatalok példája is mutatja, a szocialista munkabrigádok jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés növeléséhez. (ks)