Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-21 / 51. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. február 21. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 51. szám Helyes munkamódszerrel Pártunk és kormányunk mindenkor B legnagyobb gondot" fordította a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítésére. Most, ami­kor nagyjelentőségű változásokra kerül sor az állam területi be­osztásában, ezzel szerves összefüg­gésben lényeges intézkedéseket fo­ganatosítanak a nemzeti bizottsá­gok felépítésére és munkájára vo­natkozóan is. A legnagyobb jelen­tőségű ezen a téren működésük lé­nyeges kiterjesztése, az a tény, hogy a nemzeti bizottságok a jövő­ben az eddiginél még önállóbban fognak dönteni a gazdaság, a kul­túra, az egészségügyi és más sza­kaszok fontos kérdéseiben, termé­szetesen az állami terv kötelező betartásának szem előtt tartásával. Az új intézkedésekkel kapcsolat­ban — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — óriási jelentősége van a nemzeti bizottságok minden fokán a munka helyes módszerei alkalmazásának. Aligha túlozunk, ha azt mondjuk, hogy ezen a téren — mármint a helyes munkamódszer érvényrejuttatásában — döntő fon­tossággal bír a nemzeti bizottságok választott szerveinek és az appa­rátus tevékenységének kölcsönös egybehangolása. A választott szerveket és az appa­rátus dolgozóit is egy cél vezérli, közösen valósítják meg pártunk és kormányunk politikáját a kerület, a járás, illetve a község konkrét fel­tételei között. Egyformán kötelessé­gük dolgozóink szavának meghallga­tása, megjegyzéseik, javaslataik, va­lamint építő kritikájuk figyelembe­vétele. A választott szervek és az apparátus helyzete között azonban a feladatok közös teljesítése mel­lett mégis bizonyos különbség van. Ez pedig mindenekelőtt abban áll, hogy a lakosság előtt a nemzeti bi­zottság működéséért elsősorban azok felelősek, akiket e funkciókra ők maguk választottak meg. A múltban sok esetben olyan gya­korlat alakult ki, hogy a nemzeti bizottság sokrétű ügyvitelének kü­lönféle napi kérdéseiben a valóság­ban sokszor csupán az apparátus döntött. Időnként aztán döntéseit többé-kevésbé formálisan a plenáris ülés elé terjesztették jóváhagyásra. Az Ilyen gyakorlat a legnagyobb mértékben helytelen volt és teljes joggal érte nyílt bírálat pártunk Központi Bizottsága részéről. Emel­lett természetesen távolról sincs szó a nemzeti bizottságok által ki­alakított apparátus iránti bizalmat­lanság legkisebb megnyilvánulásá­ról sem. Hiszen ezek döntő mérték­ben áldozatkész, szocialista gondol­kodású emberekből tevődnek össze. Azt sem mondhatnánk, hogy náluk talán valami általános törekvés nyil­vánult meg a saját akaratuk sze­rinti döntésre. Nem erről van szó. A módszer a döntő, mely a munka közben alakul ki. Ez pedig mindig és mindenekelőtt a nemzeti bizott­ság, s természetesen a pártszerve­zet ügye. Az a legfontosabb, hogy céltudatosan olyan módszert alakít­sunk ki, melynek érvényesítése mel­lett tovább növekszik a nemzeti bi­zottságok választott szerveinek, ta­nácsának, plénumának és minden egyes képviselőjének tekintélye. Az új intézkedések, melyeket a nem­zeti bizottságok szakaszán fokoza­tosan valósítunk meg, éppen ezt a célt követik. Az új intézkedések alapján — fő­leg a nemzeti bizottságokban műkö­dő bizottságok jogkörének lényeges kiterjesztésével — 1 jelentős mér­tékben megerősödik a nép válasz­tott képviselőinek helyzete. A nem­zeti bizottságok képviselői a bizott­ságokban nemcsak különféle hatá­rozatokat hoznak, hanem ezeket a körülményeknek és a lehetőségek­nek megfelelően életbe is léptetik. A bizottság tagjainak gazdasági sza­kaszon például közvetlen lehetősé­gük nyílik arra, hogy az ülésen a vállalat igazgatójának jelenlétében tárgyalják meg az őket foglalkoz­tató ügyet és a szükséges intézke­dések életbeléptetését, melyet ha­tározatukban lefektettek, közvetle­nül vele beszéljék meg. Hasonlókép­pen más szakaszokon is fokozódik a választott szervek és tagjaik köz­vetlen befolyása s ily módon a la­kosság javaslatai és megjegyzései rugalmasabb elintézésének lehetősé­ge. Az egyes bizottságokban a nem­zeti bizottságok képviselői naponta találkoznak majd a legfontosabb problémákkal és aktív részt vesz­nek megoldásukban, természetesen az apparátus segítségével. A bizott­ságokban ismerkednek meg azok­kal a kérdésekkel, melyeknek ösz­szességével a plenáris ülés foglalko­zik majd. Mindez hozzájárul annak a helyzetnek megszüntetéséhez, ami­kor az apparátus olyan feladatok megoldását vállalta magára, melyek a valóságban nem őt illették. Az új intézkedések elősegítik az új, az eddiginél operatívabb, hatásosabb munkamódszer kialakítását, olyan munkarendszerét, mely teljes egé­szében megfelel a szocialista de­mokrácia további elmélyítésére vo­natkozó alapelveinknek és célkitű­zéseinknek. A nemzeti bizottságok apparátusá­nak jó munkája mindemellett na­gyon szükséges és fontos lesz. Az apparátus legfontosabb feladata, hogy operatívan biztosítsa a plénum, a tanács és az egyes bizottságok ha­tározataiból eredő feladatok valóra váltását, a plénum és a bizottságok számára előkészítse a szükséges anyagokat és adatokat. Az appará­tus működésében nagyon sok függ attól, hogy dolgozói megfelelő po­litikai és szakképzettséggel rendel­kezzenek. A nemzeti bizottságok új munkarendszerében nem fordulhat elő például az, hogy az apparátus tájékoztatva legyen olyan dolgokról, melyek a képviselők előtt ismeret­lenek, s hogy ily módon valaki a választott szervek tudomása nélkül döntsön. Mindenkinek megvan a megszabott feladata, beosztása és ennek megfelelő felelőssége, s min­denki legjobb tudása és képességei szerint vesz részt a nemzeti bizott­ság eredményes működésében. A szocialista demokrácia elmélyí­tése nemcsak feltételezi, de egyene­sen megköveteli a nemzeti bizottsá­gok munkájában a választók leg­nagyobbfokú részvételét. Ez a tény különösen kihangsúlyozza minden egyes képviselő feladatát. Hiszen a képviselők választókörzeteik dolgo­zói körében élnek és a plenáris ülé­seken, a bizottságokban ők terjesz­tik elő választóik javaslatait, kí­vánalmait, esetleg bíráló megjegy­zéseit. S nemcsak előterjesztik eze­ket, hanem pártunk politikájának és a való helyzetnek ismeretében a nemzeti bizottság többi tagjaival együtt helyes megoldásukban is ak­tív részt vesznek. A sikeres munka érdekében dön­tő jelentősége lesz a járási nemzeti bizottságok és apparátusuk, vala­mint a falusi helyi nemzeti bi­zottságok között kialakuló kapcso­latoknak. Teljes jogghl megkövetel­jük a járási nemzeti bizottságok dolgozóitól, hogy járásuk községei­nek állandó segítséget nyújtsanak. S egyúttal hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a járási nemzeti bizottsá­gok konkrét segítségének minden esetben a helyi nemzeti bizottság tekintélyének megszilárdítására, tag­jai nevelésére kell irányulnia. A jö­vőben tehát megengedhetetlen az olyan gyakorlat, hogy mondjuk az EFSZ fontos ügyeiben a járási nem­zeti bizottságok döntsenek a szö­vetkezet tagjai és a helyi nemzeti bizottság tudta nélkül. A nemzeti bizottságok felépítésé­re és munkájuk továbbfejlesztésé­re vonatkozó új intézkedések két­ségkívül nagy mértékben hozzájá­rulnak hazánkban a szocialista de­mokrácia további elmélyítéséhez. Ér­vényesítésük jó alapokat teremt a helyes munkamódszerek kialakításá­ra, a nemzeti bizottságok tagjainak, az apparátus dolgozóinak és mind­azoknak gyümölcsöző együttműkö­désére, akik áldozatkész munkájuk­kal részt vesznek a nemzeti bi­zottságok tevékenységében. Ny. Sz. Hruscsov Indonéziában HRUSCSOV ELVTÁRS BÁNDUNGBAN Nyikita Hruscsov és Szukarno el­nök pénteken este hangversenyen vettek részt, melyen indonéziai zene­müveket és táncokat mutattak be. Hruscsov elvtárs és Szukarno elnök szombaton reggel Bogorból Bandung­ba utaztak. A 150 kilométeres útvonalon a kör­nyező falvak lakóinak tízezrei lelke­sen ünnepelték a két államférfiút. A festői hegyiutat szovjet és indo­néziai zászlókból készült füzérek és diadalkapuk szegélyezték: „Üdvözöl­jük a kedves vendéget!" felírással. A bandungi fogadtatás A házakon egymás mellett helyez­ték el Hruscsov elvtárs és Szukarno elnök fényképét, mint a megbontha­tatlan szovjet-indonéziai barátság jelképét. Népi zenekarok játszottak a falusi utcákon. Mindenütt ünnepi hangulat honolt. A gépkocsik Bandunghoz közeled­nek, ahhoz a városhoz,. amely az af­rikai és ázsiai népek függetlenségi harcának jelképe lett. Több százezer ember, az ünnepi díszben úszó város egész lakossága kivonult a becses szovjet vendég fogadására. A bandungi lapok szombati szá­maikban nagy clmbetűs cikkekben üdvözlik Hruscsov látogatását. „Üd­vözöljük a becses szovjet vendéget!", „Hruscsov a béke és boldogság jel­képe!" Dr. Asztravinata, Nyugat-Jáva he­lyettes kormányzója a TASZSZ tudó­sítójának adott nyilatkozatában kije­lentette: „Boldogok vagyunk, hogy Bandungban üdvözölhettük Nyikita Hruscsovot, — az indonéz nép barát­ját, a békének és a nagy szovjet nép barátságának küldöttét. Az autók lassan haladnak a ban­dungi utcákon. Lelkesedés tükröződik az emberek arcán, lelkesedéstől ra­gyog a szemük. Éljenzés: „Hidup Hruscsov! Hidup bung Karno!" Éljen Hruscsov, éljen Karno testvér (Szu­karno), Hidup Pers7ahabatan Indo­nézia Uni Szovjet (Éljen a szovjet­indonéz barátság). A kormányzói palota előtt Masudi ezredes, Nyugat-Jáva kormányzója és helyettese, dr. Asztravinata, Ko­szaszi brigádtábornok, a nyugat-jávai katonai körzet parancsnoka, a pol­gármester és a városi tanács tagjai fogadják Hruscsov elvtársat. Indonéz szokás szerint virágfüzért akasztanak Hruscsov elvtárs nyakába. Felhangzik a szovjet és indonéz him­nusz és a két államférfi szemlét tart a díszalakulat fölött. Amír Mahmud alezredes, a szovjet vendég üdvözlésére alakult városi bi­zottság elnöke beszédében a követ­kezőket mondotta: Boldogok vagyunk, hogy Bandung­ban üdvözölhetjük önt és Szukarno Válasz a levélre Az építésügyi megbízottnak, va­lamint az Építészeti Dolgozók Szak­szervezeti Szövetsége szlovákiai bi­zottsága elnökének nyílt levele, mely­ben felhívással fordultak Szlovákia építőihez, erős visszhangra és meg­értésre talált az építők között. El­sőként a nyitrai kerület egyesült építőipari vállalatainak munkacso­portjai válaszoltak a felhívásra. Hogy az első négy dekád lemaradását a beruházási építkezésben mielőbb be­hozzák, egész sor műszaki-szerve­zési intézkedést valósítanak meg. Fő figyelmüket a lakások és az iskolák építésére fordítják, ahol két, sőt három műszak bevezetését akarják megvalósítani. A prešovi Magasépltészeti Vállalat Űj fejtési rekord Az ostrava-karvinai szénkörzet bányáiban február 11-én napi 20182 tonna kombájnos szénfej­téssel országos rekordot állítottak fel. A kombájn fejtés eme kima­gasló rekordját azonban egyné­^ hány nap múlva megdöntötték. Február 19-én kombájn-fejtéssel 20 272 tonna szenet termeltek, az­az 2336 tonnával szárnyalták túl a napi fejtési tervet. A kombáj­nok teljesítményének fokozásában a legjobb eredményeket a Május 1, a Csehszlovák Hadsereg és a Július Fučík bányák dolgozói ér­ték el. dolgozói a Februári Győzelem 12. év­fordulója tiszteletére kötelezték ma­gukat, hogy az első negyedévben 61 millió korona értékű építkezési mun­kát végeznek el terven felül, ami egész évi feladatuk 22 százalékát teszi ki. Az egész évi lakásátadási tervből az első negyedévben már 21 százalékot teljesítenek, azaz 3 Vo­kál többet, mint amennyit terveztek. elnökünket. Nemcsak saját népe, ha­nem az egész emberiség boldogsá­gáért küzdő legderakabb, fáradhatat­lan harcosnak ismerik önt. Mi, Ban­dung lakói, a békeszerető indonéz néppel egyetemben szívből köszönt­jük önt. Amir Mahmud viharos taps köze­pette élteti Hruscsov miniszterelnö­köt, a Szovjetunió és Indonézia né­peit. Utána Hruscsov elvtárs lép a mik­rofonhoz. Hálás köszönetet mond Bandung és az útbaeső falvak lakói­nak a szívélyes fogadtatásért. „A lelkes fogadtatásban annak a barátságnak és a baráti érzelemnek megnyilvánulását látom, amelyet az indonéz nép a Szovjetunió nagy né­pe iránt érez, melyet most hazájuk­ban képviselek", — mondja. Megem­líti, hogy a Bandungi értekezlet is­mert elveinek sok közös vonása van azzal a jelszóval, melyet Lenin, a szovjet állam nagy alapítója tűzött ki, hogy a népeket meg kell szaba­dítani a háború veszélyétől és a különböző társadalmi rendszerű álla­mok a békés együttélés elvére épít­sék kapcsolataikat. Viharos taps és lelkes éljenzés: „Merdeka!" (Szabadság). A tömeg élteti Hruscsovot és Szukarnot. Az ötmilliomodik ébresztőóra (CTK) - A Sternberki Chrono­techna-üzemből február 20-án szál­lították el az ötmilliomodik ébresz­tőórát. Az ébresztőórák gyártását az üzem dolgozói 1947-ben kezdték meg. A Chronotechna 148 különféle éb­resztőórát gyárt. Az újdonságok kö­zé tartozik az E-60 jelzésű 220 gramm súlyú ébresztőóra, melynek fő alkatrészei törhetetlen műanyag­ból készültek. Az üzem termékei­nek több mint 65 százalékát kül­földre szállítja. A stredoklukí Má­jus 9. EFSZ-ben nagy gondot for­dítanak a szövet­kezet tagjai nevu­lésére. A szövet­kezet tanoncisko­lájában jelenleg 8 fiú és 6 leány sa­játítja el a leg­fontosabb mező­gazdasági Ismere­teket. Az elméleti oktatáson kívUl a fiatalok hetenként négy napot gya­korlati munkában töltenek. Felvéte­lünkön a fiatal leányok a takar­mány előkészítését végzik. (CTK - J. Mucha felvétele.) Ä harmadik ötéves tervet két évvel előbb teljesítik Ha valaki azzal a vonattal érkezik Alistálra, amelyhez nincs autóbusz csatlakozás, sokat kell gyalogolnia, míg Nyárasdra jut. A nagykiterjedé­sű község ugyanolyan távolságra esik Dunaszerdahely töl, akárcsak Nagy­megyert'ól. Hozzátartozó terjedelmes, több mint 1800 hektárt kitevő határa, jól művelhető síkság. A közösben tömörült szorgalmas lakosság igyekszik is az elő­nyös fekvésű talajt gazdaságosan ki­használni. jlogy náluk kérdéses lenne a közöshöz való jó viszony, arról sző sem lehet. A szövetkezet évzáró közgyűlésén felsorolt kiváló eredmények, az em­berek véleménye, meggyőztek egybe­tartozásukról, munkaszeretetükről és nem utolsó sorban DOLGOZÓ NÉPÜNK IRÄNTI HÜSÉGÜKRÖL. Nem csupán saját érdekeiket tartják szem előtt. Az a cél serkenti a tag­ságot, hogy az ipari munkásság el­ért szép eredményének példáját kö­vetve a mezőgazdaságból minél több terményt juttassanak társadalmunk számára. Ennek valóságát mi sem bizonyltja jobban, mint az a törek­vés, hogy húsból 425 mázsát, tejből 144 000 litert adtak el terven felül. Olyan fontos ipari növényből, mint a cukorrépa. 450 mázsás hektárátlagot értek el. Ha összterményeik értékét vesszük tekintetbe és koronákban fejezzük ki munkájuk eredményét, ményeket értek el, a tagság örül a leszögezhetjük, hogy részesedésnek, EGY HEKTÁR MEZŐGAZDASÁGI ÖRÜLNEK A SZÖVETKEZET TERÜLETEN 6261 KORONA ÉRTÉKŰ MUNKAKÉPTELEN, IDŐSEBB TAGJAI ÁRUT TERMELTEK. is, Ilyen eredmények folytán a tagság­nak jócskán jutott a javakból, amit Tóth elvtárs szavai is alátámaszta­nak. — Azelőtt az állami gazdaságban dolgoztam — válaszolja kérdésemre — feleségem nem szívesen vette, hogy átléptem a szövetkezetbe, de már meggyőződött róla, hogy nem veszítettünk. — Igen, kezdetben nem jutott annyi, mint előző helyemen, de ez évben jóval több a részesedés. — Munkaegységünk pénzbeli értéke 26,30 korona lett. — Hárman dolgo­zunk a közösben, egybevetve pénz­járulékot, természetbenit, háztájit, több mint 66 000 k«ronát tesz ki évi jövedelmünk. További beszélgetésünk alapján megtudom, hogy összehasonlítás foly­tán Tóth elvtárs arra a meggyőző­désre jutott, hogyha ugyanennyien dolgoznának az állami gazdaságban, összbevételük — a családi pótlékkal együtt — 56 000 korona lenne. Az olvasó kérdezhetné, miért emeli ki - hogy a családi pótlékokkal együtt. Igen, az elmondottak meggyőznek arról, hogy a nyárasdiak szép ered­mivel az állami segélyen kívül a kö­zösből is részesülnek, de a kicsik kérdését még eddig nem oldották meg. Erre csak a közel jövőben ke­rül sor, mint ahogy Dömény elvtárs, az EFSZ elnöke mondotta. — A legközelebbi alkalommal a vezetőség az ő ügyükről is tárgyal majd, javaslatot dolgoz ki és megvi­tatás s jóváhagyás végett a tagság elé terjeszti. Reméljük ezt a kérdést is sikerül megoldaniuk. Megvan rá a lehetőség. Szövetkezetük mind gazdaságilag, mind erkölcsileg erős. BÁTRAN NÉZNEK A JÖVŐBE. Nem félnek a feladatoktól. Az 1960­as év termelési tervében bevételüket 10 millió 826 ezer koronában szabták meg, s ha figyelembe vesszük a tag­ság közöshöz való jó viszonyát, nem­csak hogy elérik, hanem túl is szár­nyalják, mellyel egyben egy még na­gyobb kötelezettségnek, a megvalósí­tását segítik elő, hogy a harmadik ötéves tervet a főbb mutatószámok­ban két évvel előbb teljesítik. Benyus József

Next

/
Oldalképek
Tartalom