Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-17 / 47. szám, szerda

Az építőiparban is gyorsítsuk meg a munkásbárrendszer átépítését André Gertler hegedűestje Az építészetet általában két részre osztjuk: az ipari munkálatokra (az építőanyagok gyártására) és az építészeti szerelési munkálatokra. E két ágazatban a termelési feltételek nem egyformák, ezért a munkésbérrendszer átszervezésénél is figyelembe vesszük a termelési folyamatok közötti különbséget (bértarifa-minősítési katalógus, bértarifa, teljesítménynormák). Az építészet ipari ágazatában már 1959 elejétől fokozatosan megkezdték az új munkásbérrendszer kísérleti alkalmazását, melyet 1960. május l-ig kell valamennyi építőipari üzemben bevezetni. Ezekben a napokban három építészeti-szerelési vállalat dolgozói készítik elő az új munkásbérrendszer bevezetését. E három vállalat tapasztalatait, később a többi építészeti-szerelési vállalatok is felhasználják az új munkásbérrendszer bevezetésében. Az építészet ipari ágazataiban körülbelül 23 000 munkást érint az új bérrendszer bevezetése. Ebből a számból február 1-vel már 12 786 munkást, azaz a munkások 55,3 százalékát jutalmazták az új bérrendszer szerint. Ha figyelembe vesszük, hogy tavaly valamennyi üzemben egész éven át folytak a szervezési előkészületek, úgy arra a véleményre jutunk, hogy e téren alaposan meg kell gyorsítani a munkát, mert alig három hónap áll rendelkezésre a kötelező határidőig. BE KELL TARTANI A HATÁRIDŐT A Szakszervezeti Szövetség Szlovákiai Bizottsága az Építészeti Megbízotti Hivatallal együtt arra törekszik, hogy a gazdasági, valamint a szakszervezeti vezetők ugyanúgy, mint más fontos feladatoknál, most is együttesen szorgalmazzák az új munkásbérrendszer mielőbbi bevezetését. A szakszervezeti funkcionáriusoknak most az a feladatuk, hogy a munkásokkal, mesterekkel karöltve megteremtsék az új munkásbérrendszer bevezetéséhez szükséges feltételeket és hogy ellenőrizzék: a vezető gazdasági dolgozók részéről nem történik-e önkényeskedés, vagy az alapszabályok megsértése. Elsősorban figyelembe kell venni a munkásoknak az üzemirányításra vonatkozó ésszerű megjegyzéseit, hogy a műszaki-szervezési intézkedésekre vonatkozó és az újítási javaslatokat lehetőleg még az új munkásbérrendszer bevezetésének előkészítési időszakában gyakorlatilag is megvalósítsák. A párt és a szakszervezet bizottságai, csak azután adhatják beleegyezésüket az új munkásbérrendszer bevezetéséhez, ha minden tekintetben jól előkészítik a feltételeket, ha a munkásokat felvilágosítják az új bérrendszer műszaki-gazdasági és politikai jelentőségéről. A vállalatok, üzemek vezetőségeinek, a kerületi szakszervezeti bizottságoknak, az üzemi tanácsoknak oda kell hatniok, hogy május l-ig valamennyi építőipari vállalatnál áttérjenek az új munkásbérrendszerre. MILYEN A JELENLEGI HELYZET Az egyes vállalatok és a kerületek egyesített építőipari vállalatai pontos harmonogramot készítettek arra, hogy melyik üzemben hány munkásnál vezetik be az új bérrendszert az elkövetkező hetekben. E harmonogramok alapján megállapíthatjuk, hogy a május elsejére kitűzött határidőt két kerület, a nyitrai és a kassai pontosan betartja, mig a többi kerületek még májusra is terveztek bérátszervezést. A nyitrai kerületben 3992 dolgozó közül már csak 329-nél, a kassaiban 3342 közül 250-nél kell bevezetni az új bérezést. Legjobb eredményeket a žilinai kerület érte el, itt február l-ig már a munkások 79 százalékát jutalmazták az új bérrendszer szerint, míg a bratislavai kerületben a munkások 60,6 százalékánál vezették be az új bérezést. A Banská Bystrica-i és a prešovi kerületek részben lemaradtak az új bérrendszer bevezetésében, ezért itt sürgősen meg kell gyorsítani az előkészítő munkákat és lerövidíteni a határidőt. E két kerületben leginkább arra kell nagy gondot fordítani, hogy már az előkészítő-szervező munkák folyamán fokozatosan csökkenjen azoknak a munkásoknak a száma, akiknél az új bérrendszer bevezetése esetleg alacsonyabb fizetést jelent. Ez főleg a losonci Szlovák Bazalt Kőbányákra, a žilinai Északszlovákiai Téglagyárra és a Kassai Téglagyárra vonatkozik. Erre persze csak azon esetekben kerül sor, ahol azelőtt indokolatlanul magasabb bért fizettek az elvégzett munkáért. LEGFONTOSABB A JŐ ELŐKÉSZÍTÉS Az új munkásbérrendszer bevezetésének egyik legfontosabb feltétele az. hogy a műszakilag indokolt normák teljesítéséhez minden előfeltételt megteremtsünk, s hagy a tervet egyenletesen teljesítsük. A Prešovi Téglagyárban és a krásnai Prefagyárban nem érik el a teljesítménynormák 100 százalékos teljesítését. E fogyatékosság kiküszöbölése a műszaki-gazdasági dolgozók feladata. Ugyanakkor arra is fel kel! figyelni, ha a teljesítménynormát az egyes üzemekben magasan túlteljesítik. Például a Zlaté Moravce-i téglagyárban 121,5 százalékra, a losonci Bazalt Kőbányák n. v. üzemeiben 120 százalékra, a žilinai kőbányában 120,7 százalékra, a prešovi" kőbányákban 120,1 százalékra tervezték ez idén a teljesítmény-normák túlteljesítését. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az üzemekben is, ahol kísérletképpen már bevezették az új bérrendszert, tovább kell tökéletesíteni a munkaszervezést, az új technikát, a munkafolyamatokat és azzal is törődni kell, hogy a termelékenység, valamint a munkások bére szüntelenül növekedjék. Azon kisszámú munkások esetében is, akiknél csökkent a bér. arra kell törekedni, hogy megfelelő szakképzettség elnyerésével, a termelékenység növelésével, az új technika bevezetésével újra elérhessék a régi bér szintjét, sőt még ennél is többet kereshessenek. Az üzemi szakszervezeti bizottságnak ügyelnie kell arra, hogy a munkásbérrendszer átszervezése közben előállott problémákat a szakszervezeti taggyűléseken valamennyi dolgozó jelenlétében oldják meg. A szakszervezeti szövetség kerületi bizottságai, az üzemi bizottságok és a műhelytanácsok funkcionáriusainak a gazdasági vezetőkkel együtt mindent meg kell tenniök, hogy az üzemekben minél jobban előkészítsék az új bérendszer bevezetését, hogy megszüntessék a termelésben észlelt rendetlenséget és a helytelen bérezést. A termelékenység növelését az építőanyagokat gyártó üzemekben csakis műszaki-szervezési intézkedésekkel, újítási javaslatokkal lehet elérni. Ha pedig ezt elérjük, úgy az új munkásbérrendszer bevezetése — ugyanúgy mint a többi iparágban — az építőiparban is teljesíti küldetését s népünk kulturális és anyagi jólétének további növelését segíti majd elő. Ondrej Brázdovič, az Építőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnöke. ^ Február hónap második bérleti pestjén magyar származású hegedű^ művészt üdvözöltünk a Szlovák Filharmónia hangversenydobogóján. A ^ Belgiumban élő André Gertler nemzetközi rangot vívott ki magának az ^európai hegedűművészek között. Különösen a modern muzsika interpre^tátoraként aratott világszerte elis^ merést. Nálunk is bizonyságát adta, §hogy korunk zenéje hivatott tolmá^csolóra talált benne. ^ Ha elsősorban arról akarunk beszáimolni, ami ezen a hangversenyen ritŠ Közelebb az emberekhez Az ipolyfödémesi falusi pártszervezet bizottságának beszámolóját Bodzsár Sándor elvtárs, a pártszervezet elnöke ismertette. Bevezetőjében a párt- és a tömegszervezetek kapcsolatával foglalkozott. Megállapította, hogy bár a tömegszervezetekkel megteremtették a szoros kapcsolatot, de a falu érdekeit szolgálja majd, ha a pártszervezet a jövőben még jobban elmélyíti az együttműködést a falu tömegszervezeteive! és irányítani fogja azok kommunista tagjait. A beszámoló többek között bírálta a falu CSISZ-szervezetének munkáját is és rámutatott, hogy a pártszervezetnek a jövőben nagyobb gondot kell fordítania a CSISZ-szervezet irányítására. A falu fiataljainak túlnyomó része a szövetkezetben és az erdéVrátna dolina, a Kis-Fátra szíve Gyönyörű völgyek, vadregényes hegyoldalak, hegycsúcsok, szakadékok és eldugott barlangok tárulnak szemünk elé, ha felkeressük Jánošík világszerte ismert szülőföldjét - a festői Vrátna környékét, melyet valóban a természet gyöngyeként dicsérhetünk. A Vrátna - Szlovákia egyik legpazarabb szépségű völgye sok lehetőséget ad kisebb kirándulásokra, de nagyobb igényeket támasztó hegymászótúrákra is. A Vrátna völgye télen és tavasszal a sizök, a versenyzők és turisták hazája. (F. Kocian - CTK - felvétele) szetben dolgozik. S valóban jó munkát végez. A CSISZ-szervezet bizottsága azonban megfeledkezett ezek politikai és kulturális neveléséről. Pedig ebben az esztendőben nagy feladatok várnak a falu fiataljaira. A szövetkezet — kísérletezés céljából — egy hektár területen kertészetet létesít s tovább folytatja a dohánytermesztést is. Dohányt tavaly termeltek első ízben. Megművelését és a kapásnövények ápolását túlnyomó részt a fiatalokra bízták. A beszámoló birálta a pártbizottságot is. Rámutatott arra is, hogy alig törődött a pártszervezet új tagjelöltekkel való megerősítésével, pedig sok az olyan fiatal, aki megérdemelné, hogy a párt tagja legyen. Dicséretet érdemelnek az EFSZ kommunista tagjai, akik a falusi pártszervezet bizottságának segítségévei eredményesen segítették a szövetkezet vezetőségét a gazdasági feladatok megoldásában, a szövetkezet gazdasági eredményeinek elérésében, a közös gazdálkodás gondolatának megszilárdításában Sok szó esett arról is, hogy már nem petróleumlámpa, hanem villanyvilágítás fénye szűrődik a falu szorgos dolgozóinak házaiból, ablakaiból s nemcsak rádió, de egyre több televíziós készülék van a faluban. A mezőgazdasági termelés növelésével kapcsolatban sok szó esett az elért eredményekről, de még több a hibákról, valamint azokról a feladatokról, amelyek ebben az évben várnak megoldásra. Többek között a helyi nemzeti bizottság élére olyan titkárt akarnak választani, aki politikai és szakképzettségével elő tudja majd mozdítani a falu gyorsabb fejlődését. Az ipolyfödémesi pártszervezet évzáró taggyűlése sokoldalúan foglalkozott a párt és a kommunisták munkájával. Teljesítette küldetését. A párttagok azzal a szilárd meggyőződéssel távoztak, hogy munkájuk megjavításával hazánkban meggyorsítják a szocializmus építésének befejezését. Adorján Zoltán, ípolyfödémes S André Gertler hegedűművész (J. Herec felvétele) ^ka élményt jelentett, kivételesen azfczal kell kezdenünk, ami „nem volt a ^műsorban". André Gertler két hang-versenyt adott („A" és „B" bérletsorozatban) és második estjén a tel|jes programon kívül meglepetésszerűen felvette műsorába Bartók Béla ^ Szólószonátáját, ami csakugyan ritka 5; és jelentős zenei eseménynek nevez^hető. A Szólószonátát valószínűleg ^rendkívüli nehézsége miatt kevés mű§ vész tűzi műsorra. Bratislavában ez^ úttal először hangzott el. ^ A Bartók zenét nagyon nehéz néihány rövid szóval jellemezni. Nem % fülbemászó muzsikát hallunk, ez két^ ségtelen. Nem andalító, nem tölt el ^ kellemes, boldog érzésekkel. Ezt a ^ zenét nem lehet feloldódva hallgatni, S inkább nyers erővel megragadja az tát. Havas s embert. Nem késztet könnyű, kedves gondolatokra, inkább felráz és megdöbbent. Mintha Bartók a Szólószonátába beleöntötte volna mindazt, amivel a XX. század embere viaskodik. Aki azonban vesz magának anynyi fáradságot, hogy közelebbről megismerkedjen ezzel a nyugtalanító, izzó muzsikával, erős élménnyel lesz gazdagabb. Bartók Béla kialvó életének diadala és elégtétele volt, amikor Yehudi Menuhin 1944 novemberében New Yorkban előadta a szóló-hegedüszonátát. Egy ilyen szolóműnek egészen sajátos légköre van. Egyetlen szál hegedű, amely mindig bizonyos kiegészítésre támaszkodik, egyszerre egyedül marad, teljes magára utaltságban, és mégis egy egész világot kell hiánytalanul megalkotnia. A művész, aki megkísérli, hogy négy húron feltárja ezt a világot, nagy dologra vállalkozik. Gertlernek (aki egyébként híres Bartók előadó) sikerült feltárnia a mű szellemi és zenei arányait. Játéka magán viselte az érettség, a legkisebb részletekig átgondolt formálás, a zenei építkezés jegyét, de amellett érezhető volt a művész előadói egyéniségének intenzív részvétele, amellyel a perc ihletében is formál és kiteljesít. A Szólószonáta nemcsak zeneileg, technikailag is óriási feladat elé állítja az előadót, de Gertler számára a technikai nehézségek soha nem jelentenek buktatót. André Gertler érdekes ívet feszített Bachtől (h-moll szonáta, előadásában a nagy mester líraibb oldala került előtérbe) Mozarton át (A-dúr szonáta, amely legkevésbé sikerült produkciója volt) egészen Bartókig. Leos Janáček sajnos igen ritkán hallott gyönyörű Hegedűszonátája jelentette az est másik különleges csemegéjét. Befejezésül pedig egy fiatalon elhunyt francia komponista (született 1870-ben), Guillaume Lekeu dallamgazdag szonátáját hallottuk a hosszú, fárasztó műsor után is töretlenül friss, színes, telthangú előadásban. A legnagyobb elismerés hangján kell szólnunk Alfréd Holeček 'professzorról, a vendégművész szonátapartneréről. Holeček érzékenyen illeszkedő muzsikuspartnernek bizonyult. A „kíséret" kifejezés ebben az esetben tulajdonképpen helytelen, mert az előadott szonáták zongoraszólama általában meghaladja a kíséret fogalmát. Holeček professzor az egyes müvek szellemében elmélyedve • és ugyanakkor partnere felfogásához alkalmazkodva látta el nehéz feladaMárta I ÚJ szó Helytállnak az ifjak az izsai föltiművesszövetkezetben Csípős szél fújt reggel a Duna felöl. Az úton egy csopor fiatal lány jött szembe. Lehettek 8—10-en. Az izsai EFSZ ifjú fejőnöi voltak. Ök már munkából jöttek. Arcukat pirosra csípte a hideg szél, de vidámak voltak. Mázán Zsófia és testvére Mária is köztük volt. Elmondták, hogy minden reggel ebben az időben járnak haza. Ilyenkor fejezik be munkájukat a tehenészetben. Nem ment jől a munka a tehenészetben, ezért a helyi EFSZ elnöke a CSISZtagok segítségét kérte a tehenek gondozásához. Kérelme megértésre talált. Nyolc leány és négy fiú jelentkezett a növénytermesztő és a kertészeti csoportból. Ifjúsági csoportot alakítottak. 102 tehén felett vállaltak védnökséget, ezeket gondozzák, etetik és fejik. Az elmúit napokban munkaértekezletet tartottak. Ezen az értekezleten kb. 70 személy vett részt nemcsak Izsáról, hanem más EFSZ-ekből, s az állami birtokról is. Sok fontos és hasznos dolgot vitattak meg a munka állandó megjavítása érdekében. Az értekezlet résztvevői megnézték az EFSZ tehenészetét. MindenUtt rend és tisztaság uralkodott. Az EFSZ vezetői dicséröleg nyilatkoztak a fiatalok munkájáról, akik feladatukat lelkiismeretesen végzik. Kurucz Nándorné, Izsa NEMES CSELEKEDET Dunaszerdahelyen jelépül a rég óhajtott, korszerűen berendezett kórház, melyet hamarosan átadnak rendeltetésének, s mely az összecsatolandó három járás, vagyis a dunaszerdahelyi, somorjai és nagymegyeri járás betegeit fogja kezelésben részesíteni. Mivel a nagyobb vérveszteségeknél vérátömlesztéssel segít a modern gyógyászat az arra rászorultakon, járásunkban is fokozottabb erővel indult meg az önkéntes véradók toborzásának akciója. Dióspatonyban az évzáró gyűlésen Brandl Sándor, a járási Vöröskereszt titkára elmagyarázta a: önkéntes véradók toborzásának fontosságát. A helyi funkcionáriusok magukévá tették az ügyet, aminek meg is lett az eredménye. Rövid 2— i hét leforgása alatt 33 önkéntes véradó jelentkezett. Bakán az évzáró gyűlésen dr. Kubik ismertette a véradás szükségességét, annak jelentőségét, minek következtében 46 új véradó jelentkezett. Azonk'vül 160 új tagot is' szereztek a Vöröskeresztnek. Várkonyban a Vöröskereszt helyi szeri verete agitációjának is meglett a hatása. i Nagy Erzsébet, a Vöröskereszt vezető l tag i a. iskolázot' önkéntes nővér kötelezettségvállalást tett, hogy két ingyenes véradót szerez. Kötelezettségét teljesítette, mert meggyőző munkái u eredményeként jelentkezett véradásra tampert Lajos 36 éves és Kreös Zoltán 51 éves várkonyi lakos. Nemes cselekedetük pcldakévül szolgálhatna a község lakossá, gának. KOMÄROMY DEZSÖNÉ, Dunaszerdaliely Teljesítik kötelezettségvállalásukat A felszabadítás 15. évfordulója tiszteletére folyó munkaversenyben szép eredményeket értek el a "tornai mészégető-üzem dolgozói is. Kötelezettségvállalásuk január hónapra eső részét égetett mészben 203 százalékra, őrölt kavicsban 265 százalékra teljesítették. A munkaverseny eredményének könyvelhető el az is. hogy az üzem januári tervét mészkőben 109,3 százalékra, őrölt kavicsban 116,1 százalékra, mészben pedig 104,1 százalékra teljesítette s emellett betartotta a többi ellenőrző mutatószámot is. A munksversenyber az üzem valamennyi alkalmazottja részt vesz és az üzem kötelezettségvállalását 9 kollektív és 43 egyéni kötelezettségvállalás támasztja aiá. Nagy Olivér, Torna ÚJ SZft 5 * 1960. február 17.