Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-17 / 47. szám, szerda

BHILÄI a megbonthatatlan szovjet-indiai barátság jelképe Hruscsov elvtárs beszéde a bhilai kohászati üzemben MINI MAR TEGNAPI SZÁMUNKBAN JELENTETTÜK, HRUSCSOV ELVTÁRS HÉTFŐN DÉLELŐTT ÖTVENEZRES NAGYGYŰLÉSEN BESZÉDET INTÉZETT A BHILAI KOHÁSZATI KOMBINÁT DOLGOZÓIHOZ ÉS A LAKOSSÁGHOZ. SZAVAIT VIHAROS LELKESEDÉSSEL FOGADTÁK. Miniszter úr! igazgató úr! Tisztelt bhilai indiai munkások, technikusok és mérnökök! Drága hazámiiai szovjet munkások és szakemberek! Engedjék meg, hogy anyanyelvükön üdvözöljem önöket, mert hinduk, oroszok és ukránok találkoztak ma itt gyűlésünkön. Az indiai munkásoknak és szakembereknek azt mondom: „Namaszte!" Az orosz elvtársaknak „Zdravsztvujtye!". az ukránokat pedig hagyományos szavakkal köszöntöm: „Zdorovenki buli!" (Taps. éljenzés. „Zdorovenki buli, Nyikita Szergejevics!") Engedjék meg, hogy mindenekelőtt szívem mélyéből megköszönjem önöknek a meleg fogadtatást, szívélyes vendégszeretetüket és nagy örömünket, melyet az üzem mérnökei és munkásai életének megismerése felett érzünk. Fogadtatásunkban a szovjet nép — az Indiai Köztársaság nagy népének hű és önzetlen barátja — iránt táplált őszinte érzelmeik megnyilvánulását látjuk. (Taps.) Nagy örömmel fogadtuk kedves meghívásukat, hogy látogassunk el a bhilai kohászati kombinátba, mert üzemük országaink megbonthatatlan barátságának és együttműködésének a jelképe, és ugyanakkor itt nagyon fényesen kirajzolódnak a jövő Indiájának — a fejlett ipari hatalomnak körvonalai. Valóban, ha elnézzük az üzem épületeit, a kohászok városkáját. melyet ott emeltek, ahol a közelmúltban csak kopár pusztaság terült el, ha elbeszélgetünk a bhilai üzem munkásaival és mérnökeivel, egyre világosabb képet nyerünk India jövőjéről. Mély megelégedéssel látjuk az indiai nép életében bekövetkezett óriási változásokat és örülünk annak, hogy a független India arculata szinte napról napra változik. Négy év telt el azóta, hogy először jártam gyönyörű hazájukban. Ez alatt az idő aiatt nagy sikereket arattak. Ott, ahol még tegnap néptelen, üres puszták terültek el. ma épülő új üzemek és gyárak állványzata emelkedik a magasba, kigyullad az erőmüvek fénye, új vasutak épülnek, új mezőgazdasági farmok létesülnek. így halad ma előre India. Az Indiai Köztársaság kormánya, melynek élén a nemzeti érdekek képviselője, igen tisztelt Nehru miniszterelnök úr áll, helyesen tűzte ki célul nagy ipari központok építését, melyek megerősíthetik az ország gazdasági függetlenségét, fejleszthetik egész gazdaságát és emelhetik a nép életszínvonalát. A nagy iparvállalatok a gyarmati függőség alól felszabadult hazájuk újabb gazdasági haladásának szemmel látható hajtásai. Még hosszú, nagyon nehéz harcok útját kell megtenniök, hogy felszámolják a gyarmati rendszer szomorú örökségét, hogy jobb életet teremtsenek. A volt gyarmatok és félgyarmatok népei szabadságának kivívása csupán az első lépés az igazi önállóság felé. Fejlett hazai gazdaságot kel! teremteniük, hogy kiharcolják teljes függetlenségüket. Minden ország sikeres gazdasági fejlődésének feltétele az iparosítás. Ezt saját tapasztalatainkból is jól tudjuk. A szovjet hatalom nagyon elmaradt gazdaságot örökölt a burzsoá földbirtokos rendszertől. A régi Oroszországban csak úgy, mint ma a tőkés rendszer számos országában, nagy volt a nyomor. Söt a világreakció arra kényszeritette a szóvjet államot, hogy körülbelül 20 évet rákényszerített háborúkra, majd a népgazdaság helyreállítására vesztegessen el. Ám a szovjet nép a kommunista párt és a szovjet kormány vezetésével történelmileg rövid időn belül felemelte életszínvonalát. Ma már nagy távlatok állnak előttünk. Hazánk 10 — 12 éven belül az egy lakosra jutó termelés viszonylatában a világ első helyére kerül. A Szovjetunió az az ország lesz, melyben világviszonylatban legmagasabb lesz a nép anyagi életszínvonala és legrövidebb a munkaidő. Amikor az önök országa más ázsiai és afrikai országokhoz hasonlóan lerázta a gyarmati uralom igáját, kivívta szabadságát és függetlenségét — elszánt harcot indított a népgazdaság megteremtéséért. népének jobb életéért. Sok nyugati közgazdász aírt állítja, hogy az Indiához hasonló országok inkább mondjanak le az ipari fejlődésről és a jövőben inkább a mezőgazdasági termelésre s egyes ásványi nyersanyagfajták termelésére összpontosítsák törekvésüket, é termékeket aztán olcsó áron szállítsák külföldre, onnan pedig háromszoros áron iparcikkeket és berendezéseket hozzanak be. Ezek az „eltétetek" azt a célt követik, hogy szentesítsék a monopoltőke törekvését, hogy örök időkre megőrizze a gyarmaturalom idején létrejött rendellenes munkamegosztást, mely százmilliókat nyomorra kárhoztat. Mindig elleneztük az ilyen „elméletéket" és úgy véltük, hogy minden ország rendelkezhet, — s kell is hogy rendelkezzék — nagyon fejlett saját iparral, mely az állam függetlenségének fő alapja. (Taps.) A szovjet nép megérti és magáénak tekinti Indiának azt a törekvését, hogy fejleszteni akarja hazai iparát. További sikereket kívánunk önöknek ezen a nehéz, de dicső úton. (Taps.) Csak az iparosítás teszi lehetővé a gyarmaturalom hibájából gazdasági fejlődésükben elmaradott országok népeinek, hogy leküzdjék elmaradottságukat és fejlődésnek induljanak. Drága barátaim! Hazánk történelme igazolja, hogy az ipari fejlődés fő és döntő feltétele a belső erők és tartalékok mozgósítása. Mint tudják, a Szovjetunió nélkülözni tudta az idegen segítséget és leküzdötte az útjában álló összes nehézségeket. Ezt nem azért vállaltuk, mert nem akartunk külföldi segítséget, hanem azért, mert senki sem akart nekünk segíteni, söt az imperialista államok hazánk elpusztítására törekedtek. Fegyveres beavatkozást szerveztek ellene, pénzügyi és gazdasági blokád alá vették. A szovjet nép legyűrte az útjába tornyosuló összes nehézségeket és akadályokat, nagy sikereket aratott gazdasági fejlődésében, s ma feladatul tűzte ki az Amerikai Egyesült Áilamok utóiérését az ipari termelésben. (Taps.) Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok a segítséget illetően sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, mint negyven évvel ezelőtt a Szovjetunió volt. Ma új jelenség tünt fel a nemzetközi életben: a fejlett ipari országok részéről az önálló fejlődés útjára tért országoknak nyújtott gazdasági és műszaki segítség. Nemrégen még híre-hamva sem volt e jelenségnek. Persze nem azért, mert az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok nem éltek nyomorban és ínségben. Helyzetük bizonyos mértékben roszszabb volt, mint ma. De ezek az országok jogfosztottak voltak és nem hallathatták hangjukat. Ezenkívül az pgvetlen szocialista állam, a Szovjetunió még nem rendelkezett kellő gazdasági erővel, hogy érezhetően segíthesse az elmaradott országokat. A szocialista világrendszer megalakulásának és rohamos fejlődésének világtörténelmi győzelme, a gyarmatbirodalmak felbomlása, a szocializmus és a kapitalizmus világversenye tűzte a világpolitika napirendjére az elmaradott országok megsegítésének kérdését. Ám nem minden segítséget tarthatunk reális segítségnek, melyet a gazdasági függetlenségükért harcba indult országoknak nyújtanak. A legutóbbi évek tapasztalataiból világosan kitűnik, hogy az elmaradott országok megsegítésének problémáját világviszonylatban két ellentétes szempontból kezelik. A Szovjetunió és a többi szocialista állam arra törekszik, hogy az elmaradott országokkal folytatott gazdasági és műszaki együttműködés elősegítse a volt gyarmatok és félgyarmatok gyors fejlődését, hogy megszilárdítsa a nemzeti függetlenséget. Nyugaton azonban egyesek az új gyarmati politika eszközéül a monopoltőke érdekei biztosításának és a világ ellenséges csoportosulásokra való politikai megoszlásának elmélyítésére használják fel „segítségüket". Az önök országa nagy lehetőségekkel rendelkezik a gazdaság és kultúra fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében. Éppen ezért azok, akik fékezték és ma is fékezni akarják India és a gyarmaturalom alól felszabadult országok gazdasági fejlődését, felsülnek. Ezek az emberek arra számítanak, hogy közszükségleti cikkek szállításával nyújtanak gazdasági „segítséget" a nevezett államoknak. Ám az ilyen árucikk gyorsan elfogy és az, aki Ilyen „segítségben" részesül, kénytelen újra kérni, aki pedig a színleges segítségnyújtás címén mesebeli összegeket keres a szállításokon, gazdasági függőségben tartja az elmaradott országok népeit. Mi inkább igazi segítséget nyújtunk úgy, hogy a gyarmaturalom alól felszabadult országok rövid időn belül kifejleszthessék saját gazdaságukat és maguk termelhessenek közszükségleti cikkeket. Azt akarjuk, hogy ezeknek az országoknak népei kifejlesszék saját gazdaságukat, nemzeti kultúrájukat, hogy ezek az országok gyorsabban haladjanak előre fejlődésükben és ne függjenek más államoktól. A Szovjetunió, valamint az ázsiai és afrikai országok gazdasági és műszaki együttműködésének alapja az őszinte segltenivágyás, hogy támogassuk ezeket az országokat az elmaradottság, a nyomor, a betegségek és az írástudatlanság elleni küzdelgépeket, a legkorszerűbb hazai szerkesztésű berendezést szállítottuk kínai testvéreinknek. Az indiai kormány helyesen döntött, amikor elhatározta, hogy évi 2 és félmillió tonnára emeli az üzem acélgyártását. (Taps.) Lehet, hogy még jobban megjön a kedve és célszerűnek fogja tartani, hogy még jobban fokozzák üzemük acélgyártását. Mi magnyitogorszki kohászati kombinátban a fémgyártást évi 6 millió tonnára növeltük, most pedig 12 millió tonnára akarjuk növelni. Igy sokkal olcsóbb: kisebb beruházással, az üzem kapacitásának növelésével lényegesen fokozhatjuk a termelést. sára.' Tehát az energetikai szénből nyert koksz gyártása csak előnyös lehet az indiai gazdaság fejlesztésére. Azt hiszem, nemsokára India nemcsak kielégíti hazai fémszükségleteít, hanem a világpiacon is megveti a lábát és sikeresen versenyezhet a többi országokkal, mert kitűnő ércéből jóminöségű fémet fog a legolcsóbban gyártani. Az emberiség ma számos nagy, többek között energetikai felfedezés előtt áll, amikor a tudósok az atomés hidrogénenergia felhasználásával bizonyára rövid időn belül rendkívül olcsó villanyáramot fognak tudni fejleszteni. Ez lényegesen meggyorsíthatja a gazdasági fejlődést és műszaki haladást. A szovjet emberek a különböző társadalmi rendszerű országok nemzetközi együttműködése szemléltető példájának, a lenini békeszerető politika helyessége cáfolhatatlan bizonyítékának, a Szovjetunió s a szabadságuk és függetlenségük megszilárdításáért küzdő népek gazdasági együttműködése példaképének tartják az önök pompás üzemének felépítését. A Szovjetunió számos indiai ipari nagyvállalat építésében vesz részt. A bhilai üzemen kívül nehézgépipari, bányagépgyártó üzemek, a korbi és más szénfejtő- és feldolgozó vállalatok építésében is részt vesz, melyek jelentős szerepet játszanak országuk gazdasági fejlődésében. Ismeretes, hogy a Szovjetunió másfélmilliárd rubel hosszúlejáratú hitelt folyósított az indiai kormánynak a harmadik ötéves terv támogatására. (Taps.) Drága barátaim! A Szovjetunió néoei az Indiai Köztársaság népeivel egyetemben békés alkotó munkát fejtenek ki. Ezt bizonyítja a világ első atomerőmüvének felépítése, a Föld mesterséges bolygóinak és a Holdat elért űrrakétáknak kilövése, az atommeghajtású hatalmas Lenin jégtörő építése, hazánk fegyveres erői létszámának 1 200 000 fővel történö újabb egyoldalú leszállítása, melyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésszaka határozott el, a többlépcsős szovjet ballisztikus óriásrakéták közelmúltban történt sikeres kilövése. A hidegháború észlelhető enyhülése ma örömmel tölti el a szovjet embereket, akik készek mindent megtenni azért, hogy az államok egymásközti viszonyában megszűnjék a félelem, és gyanúsítgatás, hogy a népek jószomszédi kapcsolatokat teremtsenek egymás között. Amikor megtekintettük üzemüket, szovjet elvtársaink azt mondták, hogy itt Bhilaiban jóbaráti kapcsolatok alakultak ki a szovjet és az india! emberek között a termelésben és mindennapi életükben is. Tegnap örömmel néztük végig az együtt növekvő és a kölcsönös tisztelet szellemében együtt nevelkedő indiai és szovjet gyermekek szép előadását. Ezzel kapcsolatban szeretnék rámutatni szakembereink és munkásaink nagy és önfeláldozó munkájára, az indiai esaládokkal jó szomszédokként megbarátkozott családjaik nemes szerepére. Ennek így kellett történnie. A szovjet emberek a többi népek iránti tisztelet szellemében nevelkednek. Őszintén óhajtjuk és arra törekszünk, hogy ne csak mi, hanem a világon minden ember jóbarátságban éljen. (Viharos taps.) Éljen és virágozzék a szovjet-Indiai barátság és együttműködés! (Viharos taps.) A bhilai üzem melege mindenkor hevítse népeink viszonyát! (Viharos taps.) Szilárduljon a világbéke! (Viharos, hosszan tartó taps, felkiáltások.) „Namaszte!" Hruscsov elvtárs Kalkuttában Kalkutta (ČTK) - Mint már jelentettük, Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn alkonyatkor Kalkuttába, India legnagyobb ipari központjába érkezett. Százezrek szegélyezték a repülőtértől a kormányzó-rezidenciáig vezető 15 kilométeres utat, hogy láthassák és üdvözölhessék Hruscsov elvtársat. Öriási volt a tömeg lelkesedése, amikor Hruscsov elvtárs nyitott autóban Naidu asszonnyal, NyugatBengáíia kormányzójával és Roy főállamminiszterrel együtt elhaladt. Naidu asszony, Nyugat-Bengália kormányzója este vacsorát adott a vendég tiszteletére. A vacsorán részt vett Gromiko külügyminiszter, Mihajlov művelődésügyi miniszter és más szovjet személyiségek. Naidu asszony és Nyikita Hruscsov pohárköszöntőt mondtak. NYIKITA HRUSCSOV február 11-én megtekintette a delhi mezőgazdasági világkiállítást. A képen Hruscsov elvtárs Nehru miniszterelnök kíséretében Aldabergennel, az Alma Ata-1 Sztálin-kolhoz elnökével beszélget. (Telefoto ČTK-TASZSZ) műkben. Lenin, a szovjet állam alapítója, már az Októberi Forradalom előtt kijelentette, hogy minden erőfeszítést megteszünk, hogy összebarátkozzunk és szövetkezzünk a mongolokkal, perzsákkal, indiaiakkal és egyiptomiakkal, hogy igyekezni fogunk önzetlen kulturális segítséget nyújtani ezeknek a nálunk is elmaradottabb és elnyomottabb népeknek. A Szovjetunió politikájában következetesen szem előtt tartja Lenin útmutatását. Nemzetközi kötelességünknek tartjuk, hogy segítsük a gyarmatosítók politikai uralmát megdöntő népeket, hogy segítsük őket a függőség láncának végleges lerázásában, gazdasági elmaradottságuk felszámolásában, a társadalmi haladás és felvirágzás elérésében. Az ázsiai és afrikai országokkal folytatott gazdasági és műszaki együttműködésünk észszerű folytatása annak a testvéri támogatásnak, amelyet mindig következetesen megadtunk a leigázott népek antiimperiaiista felszabadító mozgalmának. Ennek bizonyítéka a Szovjetunió és az Indiai Köztársaság szilárduló és kibontakozó gazdasági és műszaki együttműködése, mely a bhilai kohászati üzem építésében nyilvánult meg a legszembetűnőbben. (Taps.) A szovjet emberek örömmel veszik tudomásul, hogy a bhilai üzem építésében, vagyis az önök országának ipari fejlesztésében a testvéri Indiának nyújtott segítségükkel nagy és nemes ügyet szolgálnak. Önök felépítették és üzembe helyezték a bhilai kohászati kombinát évi egymillió tonna acél kapacitású első részlegét. Igen mély benyomást tett rám üzemük, amikor tegnap megszemléltem. Valóban a legkorszerűbb kohászati mű. Az indiai munkások és mérnökök, akikkel az egyes részlegekben elbeszélgettem, büszkén hangoztatták, hogy üzemük India legjobb kohómüve. (Taps.) A szovjet munkások és szakemberek, akik segítették indiai barátainkat az üzem építésében, most pedig' a termelés elsajátításában, szintén mondogatták, hogy az önök üzeme jobb sok más kohómünél. Ez törvényszerű valami, mert a bhilai üzem építésében a korszerű kohászat legújabb vívmányai érvényesültek. De a következő üzem, melyet építeni fogunk, még ennél is jobb lesz. (Taps.) Ez nagyon is érhető, mert a tudomány és technika állandóan előrehalad, állandóan tökéletesebb lesz. Sok régebben épült üzemünk most elmarad a szovjet szabadalommal, szovjet berendezéssel más országokban épített üzemek mögött. A Kínai Népköztársaságban például az első ötéves terveink idején épült szovjet autógyáraknál korszerűbben berendezett és állandóan ellátott autógyárat építettünk. A legkorszerűbb Üzemük távlati fejlesztési terveivel kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni a tűzálló anyagok gyártásáról. Az itt dolgozó szovjet szakemberek úgy tájékoztattak, hogy India külföldről hoz be tűzálló anyagot, pedig kiváló nyersanyaga van tűzálló anyagok gyártására. Bizonyára ez egyik további megoldandó feladatuk. Kérem, ne vegyék szavaimat belügyeikbe történő beavatkozásnak. Nagyon jól tudom, hogy ez az indiai kormány~ügye. (Derültség a jelenlevők körében). Barátian azt szeretném mondani önöknek, hogy ez nagyon fontos termelés, mert tőle függ a nagyolvasztók és martinkemencék üzemeltetése. Nagyon fontos, hogy jó tűzálló anyaggal rendelkezzenek. Ha pedig van Indiának jó nyersanyaga, miért ne vezesse be a tűzálló anyagok gyártását? Nagyon örülök, hogy meglátogathattam üzemüket, megismerhettem munkájukat és életüket. Ittlétem az önök körében ifjúságomat juttatta eszembe, amikor apámmal együtt a Donyec - medencében dolgoztam. (Taps.) Ott is nagy hőség szokott lenni. Amikor tegnap megtekintettük az üzemet, kéményeivel, nagyolvasztóival és martinkemencéivel, kokszolóival s többi jellegzetes gigászi építményeivel- hazánk déli részének egyes üzemeire emlékeztetett. Engedjék meg, hogy a szovjet nép és a szovjet kormány nevében jókívánataimat fejezzem ki az indiai népnek, az Indiai Köztársaság kormányának és önöknek, drága barátaim, hogy felépítették ezt a pompás vállalatot és lényegesen hozzájárultak köztársaságuk ipari fejlesztéséhez. (Hosszan tartó taps.) Néhány szót szeretnék szólni India további ipari fejlesztésének távlatairól. Hazájuk óriási, 60—70 százalék vasat tartalmazó kiváló érclelőhelyekkel rendelkezik. A szakemberektől megtudtam, hogy óriási területekre terjednek ki e vasérclelöhelyelc. Tehát gazdag vasérckészletekkel rendelkeznek, melyekben nagy lehetőségek rejlenek hazai kohászatuk fejlesztésére. Igaz, hogv India e téren is nehézségbe ütközik, mert eddig csak korlátozott kokszolható szénlelőhelyeket fedeztek fel. Ám sok energetikai szenük van. Ha a tudósok iparkodni fognak, kétségtelenül kidolgozzák majd az energetikai szénből nyert koksz gyártási technológiáját. Ügy vélem, hogy a kokszolható szén hiánya nem éppen negatív, sőt pozitív tényező, mert az energetikai szénből nyert koksz gyártása hozzájárul a vegyiipar fejlesztéséhez és így a kokszgyártás már nem fő. hanem melléktermelés lesz. Más termékek lesznek fontosak, melyek kellő nyersanyagot biztosítanak a közszükségleti cikkek, műtrágya és egyéb cikkek gyártáJjtJ SZÖ 3 * 1960. február 11.