Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-16 / 46. szám, kedd

A magyar falvak többsége már | termelőszövetkezeti község (Budapesti tudósítás) M agyarországon hótakaró alatt szunnyadnak a vetések, kihalt­nak tűnik a téli táj — mégis mozog a föld. A magyarországi „földindulás" a termelőszövetkezeti mozgalom új sikereinek eredménye: az ország me­zőgazdaságában a szocialista gazdasá­gok most először várják a tavaszt p szántók nagyobb részén. A fejlődés gyors ütemét jelzik a következő adatok: 1959. december 31­én a termelőszövetkezeti tagok száma több mint három és félszer annyi volt, mint 1958 utolsó napján. Ekkor az ország szántóterületének mintegy 50 százaléka tartozott a szocialista szek­torhoz. A fejlődés következő állomását a Magyar Szocialista Munkáspárt ja­nuár 12-i közleménye jelezte: e szerint tavaly november közepétől január 11-ig 149 000 dolgozó paraszt válasz totta a termelőszövetkezeti gazdálko­dás útját, a termelőszövetkezeti falvak és városok száma 1821-re emelkedett. Az állami gazdaságokkal együtt az ország szántóterületének 57,5 száza­léka került szocialista társadalmi tu­lajdonba. Néhány nap múlva, az or­szággyűlés költségvetési vitájában Apró Antal, a kormány első elnökhe­lyettese már arról számolhatott be, hogy míg a hároméves terv időszaká­nak elején az ország szántóterületének csak egynegyede tartozott a szocialista mezőgazdasághoz, január 30-ra már kétharmada, pontosan 66,2 százaléka, Ezen belül az összes szántóterület 51,9 százalékán termelőszövetkezetek gaz­dálkodnak, A termelőszövetkezeti köz­ségek és városok száma 2138-ra nőtt. Termelőszövetkezeti város lett például Szeged, Békéscsaba, Gyula, Nagykőrös. A magyar dolgozó parasztság ezekben a napokban tömegesen lép a közös gazdálkodás útjára: a párt helyes politikájának, az ország gazda­sági és társadalmi fejlődésének, a me­zőgazdasági nagyüzemek, a „millio­mos" szövetkezetek példamutatásának és a felvilágosító szónak, hatására mindinkább felismeri, hogy felemelke­désének egyetlen biztos útja a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás, a ter­melőszövetkezetekbe tömörülés. Az országgyűlés olyan költségvetést fogadott el, amely figyelembe veszi az egyénileg dolgozó parasztság termelési érdekeltségét is, de különösen nagy támogatást nyújt a termelőszövetke­zeteknek. A mezőgazdasági beruházás az idén 27 százalékkal több a tavalyi­nál. Nyers Rezső pénzügyminiszter expozéjában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági beruházásokra szánt csaknem 7 milliárd forint jelentős ré­sze a mezőgazdaság növekvő gépszük­ségletének fedezését biztosítja. Az állam a gépvásárláshoz hitelt nyújt a szövetkezeteknek és tovább növeli a gépállomások kapacitását is. A gép­állomások az idén a tavalyinál csak­nem 50 százalékkal több gépi munkát végeznek a termelőszövetkezeteknek. A mezőgazdasági beruházások több mint felét fordítják további gépesí­tésre: több, mint 10 000 traktort, több mint 4000 gabonavetőgépet, 1400 ga­bonakombájnt, 2400 fűkaszát, csaknem 3500 műtrágyaszórót és sok egyéb gépet kap az idén a mezőgazdaság. Vásárolunk traktorokat Csehszlovákiá­tól is, hiszen a magyar falvakban kü­lönösen népszerűek a Zetorok. A termelőszövetkezetek megszilár­dítására és fejlesztésére 2825 millió forintot irányoz elő a terv, ebből az állami hitel csaknem 2400 millió. A termelőszövetkezetek építkezéseit az állam több mint másfélmilliárd fo­rinttal segíti. A közös állatállomány gyarapítását több mint 1,4 milliárd forint középlejáratú hitellel segíti az állam. A termelőszövetkezetek fejlesztése nem öncélú dolog. A cél az, hogy a szövetkezeti parasztok a sokoldalú ál­lami támogatással, saját erőforrásaik­kal és szorgalmas munkájukkal több kenyeret adjanak az országnak. Min­den feltétele megvan annak, hogy a dolgozó parasztság már ebben az év­ben dúsabban teríthesse meg Magyar­ország asztalát, mint eddig bármikor. A mezőgazdaság össztermelése az 59­es sikerek következtében a tervezett­nél nagyobb mértékben nőtt. A tava­lyi termésátlagok Magyarországon nemcsak az 1956. évi, de a legtöbb nö­vényből még a jótermésű 1957-es esz­tendő termésátlagait is meghaladták. Néhány adat a napokban közzétett tervjelentésből: I l ÚJ szti PICTÁlÁBl esztendőt zárt le mely rendszere Egy katasztrális holdra jutó terméshozam 1959-ben: Búza Rozs Árpa Zab 1957. év % -ában 109 107 101 99 1958. év %-ában 136 126 147 136 Jól gazdálkodtak A szocialista szektor termésátlagai ^ általában magasabbak voltak, mint az \ egyéni gazdaságok eredményei. Az ál- $ lami gazdaságok egy holdon 55 szá- § Eredményes, gazdag zalékkal több búzát, 32 százalékkal Š L^'ít J; , S sen tíz koronát fizetett munkaegysegen­tobb őszi árpát, 22 százalékkal tobb § ként, s most az évvégi zárszámadáskor kukoricát termeltek, mint az egyéni $ még kilenc korona részesedést fizetett qazdasáqok. A termelőszövetkezetek § t a9jainak. A természetbeni járandóságok f - , , , S pénzbeli értékét hozzászámítva 23,45 ko­termésátlagai ugyancsak meghaladták $ ťona volt a munkaegység érték e. A jó az egyéni gazdaságokét: búzából 28 ^pénzügyi gazdálkodás további eredménye százalékkal, őszi árpából 19 százalék- Rabban mutatkozik meg, hogy a szövetke­kal, zabból 11 százalékkal. Tejből 70 v a9yona az elmúlt évben 1,693 000 ' Jkoronaval növekedett s az összvagyon millió literrel adtak többet a szövet- ^ io 251 ooo koronát tesz ki. kezeti tehenészetek, vágómarhából i Gyarapszik a szövetkezet oszthatatlan ezer vagonnal került több a forgalom­S a, aPJ a i s- m, ert a t a9 s á9 minden é, vb e" , . f . .. , ..... „..,, S9°ndoI az alapok feltoltesere. Az elmúlt ba, mint egy esztendővel ezelőtt. Zöld­N jöv edeiembői 427 000 koronát juttat­ségfélékből a hazai szükséglet kielé- inak az oszthatatlan alapra, gítésén kívül 47 százalékkal több ke- % Az EFSZ jövedelmének nagy részét az rülhetett exportra, mint 1958-ban. S állatállományból folyó bevételek képezik. f , , SKisgeresen a takarmanytermeles teren a A magyar gyumolcs-export tavaly 30 ä múlt évbeK szé p eredményeket értek el. százalékkal haladta meg az eddigi leg- ^ A szántóföldi takarmányok termelésé­magasabb szintet. E zeknek az eredményeknek az alap- ^ ján és nem utolsó sorban a szo- g cialista szektor gyors gyarapodása kö- S Ezerkilencszázhatvan január végét mu­vetkeztében az idén a mezőgazdasági $ tatja » Erre a napra kivételesen ,, . ., ., . . .. . .... s szép téli időjárás koszontott Agcsernyo termelés fejlesztésének nagyüzemi félté- i A reggeli ór|kban időnként telei minden eddiginél kedvezőbbek. A i s fütyörésző szél oson: el a kis kultúrház 1960-as esztendő a mezőgazdaságban a ^felett, melyet erre az alkalomra szépen szocialista szektor túlsúlyba jutásának fc kidíszítettek. esztendeje: az első olyan esztendő, ami- S Molnár Géza, a szövetkezet elnöke a A-or a szocialista szektor az áruterme- \ zárszámadó közgyűlésen beszámolt a lés nagyobbik felét adja a népgazdaság- $ szövetkezeteiknek a múlt évben elvég­. ... . . . . ux. . 1" •• szett munkákról. Szorgalmasan, lelkesen nak. A fo feladat tehát: a termeloszo- ^ dolgoztak a csernyőiek Gabonaneműekből vetkezetek megszilárdítása, hogy már az s 8 máz sá v al értek el magasabb hektárho­idén több áru kerüljön ki a falvakból, ^zamot a tervezettnél, terven felül 241 mint azelőtt. Bár egyik napról a másikra ^ mázsa vetőbúzát adtak el az államnak, nem tűnnek el a termelés elavult hagyó- fc Az állattenyésztésben is öregbítették jó mányai s nem alakulhatnak ki varázs- § hírnevüket, hiszen 63 385 liter tejet ter­ütésre a korszerűen gazdálkodó nagyüze- | tejven felül, tojásból pedig 15 639 , , , , „ .. S darabot. Marha- és sertéshúsból terven mek, de kétségtelen, hogy a termelószo- ^ f e, ül 228 mázsSva l j ár uItak hozzá a köz­vetkezeti községekben mód van a ter- i ellátás biztosításához, melés gyors fejlesztésére. Nemcsak azért, ^ az alig 400 hektáros kis szövetkezet mert az állam még soha nem adott § tagjai 174 ezer korona részesedést kap­annyi termelési segítséget a magyar fa- § tak a közösből. Illés Bertalan, Bacska lunak. mint most, hanem azért is, mert ^ q i fi • « íz ' a szövetkezeti falvak parasztsága nagy ^ rfiľDônYlKl lUÖOSItaS kedvvel és szorgalommal látott hozzá a 5; , tervezéshez, a munkacsapatok összeko- § A Perbenyfci Állami Gazdaságban nagy . ' ., _ , .. . ,„ S gondot fordítanak az állattenyésztésre, vácsolásához, a közös munkához. Az is gbbő l „ kjtű n, ki hogy a munkaf o_ örvendetes dolog, hogy a legtöbb helyütt i Iyamat okat gépesítik, s így olcsóbbá te­el lehet kerülni a tagosítással járó bo- ^ szik a termelést. nyodalmakat: az új útra lépő parasztok ^ Az állatgondozók eddig kézzel végezték ugyanis egy-egy faluban csoportosan vagy S a fejést, de nemrég már a fejőgépek szinte teljes egészében belépnek a sző- § váltották fel a kétkézi munkát. A gaz­„etkpzrtbp Fzzel közséoük szövetkezeti 5 das á9 fejőgulyásai közül Kanda Péter vekezetbe Ezzei Kozseguu szovetKezen s teljesítmé emelkedik ki aki a gon d_ faluvá válik, ennek összes előnyeivel. | ja i£ 12 tehéntűI napont a a U 2 A mezőgazdaság fejlesztésében a fel soroltakon kívül újabb kedvező lehető­ségeket nyit meg a szocialista országok ^ együttműködése, moszkvai mezőgazdasági réjén részt vett Fehér Zárszámadás Kisgéresen nél lóherefélékből ha-ként ldfe métermá­zsás átlagot értek el. A kisgéresi szövetkezet tagjait a fel­sorolt eredmények eléréséhez a kistár­kányi szövetkezettel folyó verseny Is elő­segítette, bár ebből a versenytárs kerUlt ki győztesen. A kisgéresi állatgondozók vállalták, hogy az átlagos évi tejhozamot 200 literrel túlteljesítik, a valóságban azonban 274 literrel szárnyalták túl. Kö­telezettségvállalásukat tehát túlteljesítet­ték. A tejkitermelésben a legjobb eredmé­nyeket Géresi Magdolna, Lőrinc András és Bácskái Erzsébet szövetkezeti tagok érték el, akik valamennyien pótjutalomban is részesültek. Bizakodva néznek a kisgéresi szövetke­zeti tagok az 1960-as évre tervezett ter­melési célkitűzések elé is, mert szorga­lomban, odaadásban náluk nincs hiány. Az 1960-as évben a szilárd munkaegy­ségek szerinti jutalmazást is bevezetik a szövetkezetben. Kobák Kornél, Bratislava Mit eredményezett a fejlődés Tízéves múltra tekinthet vissza sző* vetkezetünk. Az évek folyamán elmond­hatom, mind politikai téren, mind gazda­sági vonatkozásban sokat fejlődtünk. A fejlődést nemcsak a részesedés kifizetése mutatja, bár ez is egyik mutatója elő­rehaladásunknak, hanem az, hogy évről évre több terméket adhatunk el az állam­nak. Tagjainkat a többtermelésre termé­szetesen az anyagiak ösztönözték. Ölvecz­ky András családjával például a múlt év­ben 1567 munkaegységet szerzett és zár­számadáskor 20 371 korona részesedést kapott a szövetkezetből. Nyilvánvaló, hogy ez idén még eredményesebben fog dol­gozni, mert tudja, hogy a közös is csak akkor fizethet gazdagon, ha tagjai több hús, gabona termelését teszik lehetővé. Szövetkezetünk egyébként ez évben át­tér az új jutalmazási rendszer beveze­tésére, mely tovább fokozza a tagság anyagi érdekeltségét. RADVÄNSZKY ANDRÁS, Libád Kövessétek példájukat! A komáromi járás fiataljai is nagy lel­kesedéssel kapcsolódnak be a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszte­letére indított építőmozgalomba. Nagyon jó példával jár elől az aranyosi ifjúsági szervezet. A CSISZ-szervezet tagjai vál­lalták, hogy az önköltség csökkentése mellett növelik a munka termelékeny­ségét, az új kultúrháznál ledolgoznak 400 munkaórát és 420 köbméter komposztot készítenek. Hasonló jó példával járnak elől a Nagykeszi Állami Gazdaság fiatal­jai. A termelés minden szakaszán növelik munkaeredményeiket és 21050 korona értékben járulnak hozzá tervük túltelje­sítéséhez. Az ekeli fiatalok 2500 korona értékű társadalmi munkát terveznek. A mezőgazdasági iskola fiataljai 7000 korona értékű munkát fognak végezni. Meg kell még említeni az Ifjúsági Falu, valamint Nagykeszi szervezeteinek mun­káját. Mindkét ifjúsági szervezet alapo­san kivette részét a meliorációs munkák­ból s kitüntetésben részesült. A nagy­keszi fiatalok a szövetkezettel epvidőben elfogadták a pferovi felhívást. 4áftO ko­rona értékű társadalmi munka ledolgo­zását vállalták. Ez értékes felajánlás, mi­vel a szervezet taglétszáma csupán 20 fő s csak tízen dolgoznak a szövetkezet­ben. Czita Béla, Nagykeszi Tízéves évforduló Ä komáromi járási építkezési vál­lalat fennállásának tízéves évfordu­lóját ünnepelte az elmúlt napokban. Ez alkalomból gyűlésre jöttek össze a vállalat alkalmazottai, amelyen ér­tékelték eddigi munkájukat. Ezen a gyűlésem három új brigád alakult, amelyek a szocialista mun­kabrigád címéért fognak versenyez­ni. Az egyik hat tagból álló vizveze­tékszerelő és csatornázó brigád, a második brigád tagjai az útépítők, kövezők és aszfaltozok sorából ke­rültek ki. A harmadik brigádot fia­tal kőművesek alakították. Áz üzem dolgozói ez idén 19 kol­lektív és 8 egyéni kötelezettségvál­lalást tettek, amelyek a tervezett határidők lerövidítésére, anyagtaka­rékosságra és a munka minőségének megjavítására irányulnak. A komáromi építkezési vállalat dolgozóinak gyűlésén határozatot fo­gadtak el a termelés mennyiségi és minőségi fokozására, a szocialista munkaverseny elmélyítésére, az újí­tómozgalom fejlesztésére és a gé­pek intenzívebb kihasználására. Holczer László, Komárom. Központi Bizottságának titkára ezekről a i távlatokról nyilatkozott a Népszabadság- & ban. „Egyetértettünk abban, hogy a szo- !§ 9 ^ liter tejet fej ki a gépek segítségével. & Gerényi László, örös •«•••••••••• Önsegély a lakásépítésben cialista mezőgazdaság fejlesztésének fő § iránya a magasminőségű belterjes gaz- ^ dálkodás kialakítása. Arra kell töreked- ^ nünk, hogy a terméshozamok és a mun- ^ katermelékenység növelésével egy ka- ^ tasztrális hold földön a lehető legnagyobb ^ termést és termelési értéket érjük el." ^ A moszkvai mezőgazdasági értekezleten ^ felmérték a Kölcsönös Gazdasági Segít- ^ ség Tanácsán belül kialakítható mező- ^ gazdasági együttműködés további lehető- ^ ségeit is. Lehetővé válnék például, hogy ^ Magyarországgal, amelynek igen kedvező ^ tprmčs^eti nHnttc/Snni vannaV mnnHiiilŕ- a fc Á" lakásépítésről szóló előző cikkünkben ismertettük a társa­dalmi lakásépítkezés különböző módjait: a szövetkezeti, a vál­lalati és az EFSZ-ek lakásépítke­zését. Hangsúlyoztuk, hogy mind a három módszernek a lényege a lakásépítés pénzellátásában nyújtott állami segítségen kívül az egyéni és a csoportos önse­gélyben rejlik. Erről az önsegély­ről, módjairól és előnyeiről aka­runk szólni jelen cikkünkben. természeti adottságai vannak mondjuk a 5 """" ™ ,lumlu e"' vetőmagtermesztésre, erre vonatkozó S Önsegély formájában végezhető az hosszúlejáratú szerződéseket kössenek a gégész építkezés vagy annak csak bi szocialista országok. "Daráti összejövetelek zajlanak mostanában a magyar ^zonyos része, valamilyen szerkezeti ^egysége vagy pedig akármilyen rész­zajlanak le Meges munka. Az önsegélytevékeny­r falvakban: í sé g lejátszódhat magának az épít­egy helyütt a 100. belépőt köszöntik ^kezésnek a keretein belül, de nyújt­jó borral, nótaszóval, másutt az egy ^ható önsegély az építőanyagok ter­családdá vált falusiak tartanak termelő- Emelésével foglalkozó vállalatoknál is. szövetkezeti alakuló közgyűlést; a terme- i Gyakorlatilag az önsegélytevékeny­lőszövetkezet elnökénél, az agronómus- | Ségnek nincsen határa. Az áttekintés nál, a pártszervezetben vagy a tanács- Š céljából mégis felsoroljuk, mi min­házán összse-összejönnek esténként az ^denre irányulhat az önsegély: ÚK, tJ Z' b, rÍ9ád 0\ , ta 9.f' hľ 9 y ™ 9b e" | a) egyéni brigádmunka az épületen vagy széljék kozos dolgaikat. Az általanos ^ p edig az- építőanyagot gyártó üzemek­szándék: a termelőszövetkezeteket a pa- ^ ben; rasztság és az ország mind nagyobb % b) csoportos brigádmunka ugyancsak hasznára fordítani. Az újonnan belépett épületen vagy pedig az építőanyagot parasztok hosszú töprengés, belső vívó- üzemekben; dás után tettek pontot a küzdelmesebb, S t 2­tc,je s " ey kezet i egységek (pl csa­. , , , ' ítornazas, vakolas, a helyisegek kifeste­de évszázadokon át megszokott magán- § se> vn,an.yszerelés stb.) elvégzése kellő tulajdonosi életforma után s most igye- ^szakértelemmel rendelkező brigádcsopor­keznek, hogy amit eszükkel már jóideje ^tok által; helyeselnek, szivükkel is helyeseljék. „Ha ^ d) az egész építkezés kivitelezése a már benne vagyunk, csináljuk úgy, ahogy ^szövetkezet saját rezsijében; a legjobb lesz nekünk és legeredménye- $ e) az építőanyagoknak a termelési hely­sebb falunak" — mondotta Füle köz- S™ 1 a z építkezés helyére való szállítása; ség ben Molnár Imre, aki maga is hosszú $ f> * 1 m ü"; ak , ( f s Sazdasági tervdoku­töprengés után lépett a szövetkezetbe, ^g" a7 SŽČ-Ž?'' Ez most a feladati úgy csinálni, ahogy ^bocsátása az építkezésen, az önsegély formájában ___ r i r r_ ^ _ munkákat végezheti maga a la­cellák", az ország kétharmad részén ki- ^'kásigénylő, annak családtagjai, munka­szánthatják már a mezsgyekarókat, nagy Xtke'!S Bc4j?S OZÍ k táblákba tömörül a föld. Hogyan is írja TÄ Ä, két fontos a Magyar Nemzet, a Népfront lapja? ^kedvezményt kell tudatosítanunk: „Az új győzött a paraszti szívekben, most ^ 1. A brigádmunkában végzett teljeslt­a következő feladat, hogy győzzön kint a ^ mény elszámolásra kerülő bére nem esik határban is. Hogy többet teremjen a ^ munkabéradó alá, amennyiben ténylegesen föld és jobban éljen az ország." i brigádmunikáról van szó, vagyis a mun­Skát végző nem követeli a bér kifizeté­RUDNYÁNSZKY ISTVÁN * Mét. A végzett munkáért járó bér össze­gét természetesen a szövetkezeti tag­naik vagy a szövetkezeti tagok azon cso­portjának tagsági hozzájáiriíása címén írják jóvá, aki javára a brigádosok a munkát végzik. 2. Az önsegély keretében termelt anya­got, szerkezetet vagy berendezést azon az áron írják a szövetkezeti tag, a szö­vetkezeti tagok csoportjának, illetve ma­gának a szövetkezetnek a javára, ame­lyeken hasonló anyagot, illetve szolgál­tatást az állami építkezéseiken számolnak el, vagyis abban a béreken és az anya­gon kívül a vállalat rezsije és nyeresége is bennefoglaltatik. Mondanunk sem kell, hogy ezáltal a szövetkezeti tagnak tag­részesedés címén jóváírt összeg lénye­gesen nagyobb lesz. Az önsegély — amint már mon­dottuk — végezhető az egyes tagok, illetve a tagok adott csoportja javá­ra, avagy minden személyi megha­tározás nélkül a szövetkezet javára. Ez utóbbi esetben az önsegély összege csökkenti az egész építkezés költségeit, ami által ter­mészetesen csökken a tagsági hoz­zájárulások vagy a hitelszükséglet összege. Ebben a vonatkozásban is­mét hangsúlyoznunk kell, amit előb­bi cikkeinkben már ismertettünk, hogy az állami, vissza nem térítendő 30 százalékos hozzájárulást minden évben fix összegben határozzák meg, így tehát az önsegély által elért minden költségcsökkentés kizárólag a lakásépíttetők javát szolgálja. Ha az önsegély a műszaki és a gazdasági tervdokumentáció elkészí­tésében nyilvánul meg, úgy e mun­kálatok árát az állami tervhivatal árjegyzékében feltüntetett összegben számolják el, illetve írják az ille­tékesek javára. A korszerű nagy lakóházak építé­sénél, amelyeknél folyamatos és gé­pesített munkamódszerek kerülnek alkalmazásra, az önsegélyes munkák elvégzésére rendszerint kevés alka­lom nyílik. Annál fontosabb, hogy az ilyen épületek nagy anyagszük­ségletének fedezését szolgáló önse­gélyes brigádmunka az építőanyagot termelő vállalatokban történjék. A brigádosoknak ez a tevékenysége azonban nem lehet ösztönös, nem zavarhatja az építőanyagot termelő vállalat rendes tervteljesítését. Ezért célszerű, ha a szövetkezet szerző­dést köt az építőanyagot termelő vállalattal, amelyben pontosan meg­határozzák a brigádmunkák mennyi­ségét, minőségét, időpontját és az elszámolásra kerülő árakat. A szövetkezeti lakásépítés támo­gatásában és az önsegély szervezé­sében igen fontos szerep jut a nem­zeti bizottságoknak. Telket adhat­nak a szövetkezet részére, segítsé­get nyújthatnak a helyi anyagfor­rások mozgósításában. Megfelelő mi­nőségű bontási anyagot bocsáthatnak a szövetkezet rendelkezésére. A leg­nagyobb segítséget azonban a nem­zeti bizottságok a szövetkezeti la­kásépítési akció számára a brigá­dok megszervezése terén adhatják. A szövetkezeti lakásépítés olcsóbbá tételének a leghatásosabb módja — amint azt fentebb részletesen ismer­tettük — éppen a brigádmunka. A nemzeti bizottságok dolgozóinak világosan látniok kell* hogy mindaz a segítség, amit a szövetkezeti la­kásépítésnek adnak, az a körülmény, hogy a polgárok egyre nagyobb cso­portját mozgósítják az önsegélyes, tehát terven felüli anyagtermelésre, szolgáltatások elvégzésére, nemcsak a szövetkezetek révén lakáshoz ju­tó dolgozók érdekeit szolgálja, ha­nem azon túlmenően az egész társa­dalom szempontjából igen hasznos tevékenység. Azáltal ugyanis, hogy az önsegély révén terven felül ter­melünk értékeket, lehetővé válik, hogy az állami terv keretében elő­állított anyag és szolgáltatás nagyobb' mértékben kielégítse a társadalom közös szükségleteit: iskolák, kórhá­zak, egyéb közintézmények létesíté­sét, új ipari termelőegységek, tehát újabb munkahelyek megteremtését. Tekintettel magának a lakáskér­désnek a fontosságára, továbbá te­kintettel a társadalmi (szövetkezeti) lakásépítés nagy politikai és gazda­sági jelentőségére és ezen belül az önsegély szerepére, fontos, hogy mindezekkel a kérdésekkel a nem­zeti bizottságok dolgozóin kívül a párt- és szakszervezeti szervek is foglalkozzanak és megfelelő segítsé­get nyújtsanak. Pető György jffj SZŐ 2 * 1960. február 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom