Új Szó, 1960. február (13. évfolyam, 31-59.szám)

1960-02-03 / 33. szám, szerda

VWčf proletárjai, éQyei&jetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. február 3. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 33. szám KI LESZ AZ E Sok szövetkezetben felmerül majd i a „vessünk az esztendő folyamán ez a kérdés: Ki lesz a jobb, ki les? az első? Sok szövetkezeti tag adtá szavát, hogy tudása legjavát adva, ereje teljes bedobásával fog küzdeni az egész évben, hogy a mezőgazdasági ter­melés színvonala az idén elérje a kívánt szintet. Eddig még nem volt példa ily lelkesedésre, ily odaadásra a mezőgazdasági dolgozók körében, mint amilyen elhatározással az esz­tendő feladatainak teljesítését meg­kezdték. S ebben a nagy lendület­ben különös szerepet játszik a szo­cialista munkaverseny, az adott szó, a felajánlás, mely minden becsüle­tes embert kötelez, mert a verseny­ben az a legnagyszerűbb, hogy ne­mes vetélkedés folyik az elsőségért; s aki már átélte, tudja, mily jó ér­zés elsőnek, s mily kellemetlen utolsónak lenni. A verseny, a szocialista verseny azonban nem öncélú, s nem csupán azért van, hogy az élenjárókat meg­felelő ünneplésben részesítsük. A verseny fő célja a mezőgazdaság­ban is az, hogy többet termeljünk, gyorsabban, hamarabb teljesítsük azokat a feladatokat, amelyeket a terv meghatároz. S ezért a verseny a hajtómotor, a serkentő erő, s hogy a közösségnek mily hasznára válik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idén a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából 11669 szö­vetkezet, 163 állami gazdaság, 169 traktorállomás dolgozója adta szavát, hogy az idén úgy munkálkodnak s a verseny segítségével oly sikereket érnek el, hogy szilárd alapot te­remtenek a hamnfadik ötéves terv megkezdéséhez. A párt Központi Bizottságának a napodban tartott ülésén értékelték a mezőgazdaságban folyó szocialista munkaverseny eddigi eredményeit, s megállapítást nyert, hogyha a ver­senyből kizárjuk a formalizmust, a papirosmunkát, a verseny igen fon­tos tényezője lesz majd a mezőgaz­dasági termelés gyors ütemű fejlesz­tésének. Természetesen a szocialista mun­kaverseny csakis akkor tölti be hi­vatását, ha a versengés kiterjed a termelés minden ágazatára. Sok pél­dát hozhatunk feJ arra, hogy a ta­laj termővé tételének munkáiban például eddig is ott haladtak a leg­nagyobbat. ahol a verseny, vagy ' a felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségek a feladatok részeivé váltak... Nem­régen az egyik napilap arról írt, hogy Bögellőn, a nagymegyeri járás egyik kis falujában bevetették a ka­vicsbányát. Egyesek legyinthetnek erre, mondván, no az a szövetkezet sem állhat a legjobban, amelyikben rászorulnak a kavicsbányára. Hát mit segít az az egy hektárnyi terü­let? Húsz mázsával kevesebb vagy több búza igazán nem éreznék hiá­nyát a bögellöiek. Az igaz, hogy meg­élnének anélkül is a szobán forgó szövetkezet tagjai, ha nem vetik be a kavicsbányát, ők viszont máskép­pen gondolkodnak, s nem csupán falujuk szűk kereteit látják, hanem az országos érdekeket nézik, azt, hogy minden talpalatnyi földet be­vessünk, ne hagyjuk parlagon hever­ni. Egy hektár föld tényleg elvész a milliók között, mégis sokat jelent. Sokat, akkor, ha országos méretben számolunk. Bögellőn, lehet csak az az egy hektár hevert parlagon, ahol a kavicsbánya volt, az ősszel betöl­tötték, termőföldet hordtak a tete­jére s ma már zöldéi rajta a búza, de ki tudja az ország összes szö­vetkezetében együttvéve hány hek­tár föld hever évről évre bevetetle­nül. Hazánkban csaknem 13 ezer szövetkezet van. Most már nem ne­héz kiszámítani, mit jelent, ha úgy mint a bögellöiek, minden szövet­kezet beveti a parlagon heverő föl­deket. De még többet, még egyebet is hozott a bögellöiek kezdeménye­zése. A falutól nem messze lévő szakállasiak látván, mit tettek Bö­gellőn, ők is keresni kezdték a le­hetőségeket. Csak nem hagyják ma­gukat a bögellóiektől lepipálni, ők is részesei annak a versenynek, amely be minden talpalatnyi földet" mozgalom keretében l'olyik. Nem is hagyták magukat, s meg­született a terv. Sok oly dűlő út volt náluk, amit alig használtak, fel­törték ezeket az utakat, majd egy bozóLos, bokros területet tisztítot­tak ki s tették termelésre alkalmas­sá. Tíz hektár földdel, humuszban gazdag termőfölddel gyarapították a közös földterületét. Persze a szocialista munkaverseny nem szűkülhet le csupán a meliorá­ciós munkákra, hiszen az idei 12 százalékos termelésnövelésbe bele­tartozik a takarmánytermelés foko­zása, az állattenyésztés hasznosságá­nak növelése és minden, ami szük­séges a teljes sikerhez. A verseny tehát sokat segíthet abban is, hogy az állattenyésztés alapját képező ta­karmánybázissal minden szövetke­zet bőségesen ellássa magát. A ku­korica, a répa, a burgonyatermelés­ben felszínre kerül az egyének ver­senye, hiszen úgy van ez már nálunk évek óta, hogy a kapásnövényeket ápolásra tavasztól a betakarításig egyéneknek adják. így mindenki fe­lelős a maga részéért, sőt anyagilag is érdekelve van a munkában, mert ha többet termel a tervezettnél, a munkájáért járó munkaegységeken kívül prémiumot is kap az illető. A verseny tehát nemcsak ösztönöz, serkent, hanem a jobb eredmények útján anyagi javakhoz is juttatja a versenyzőt. A szövetkezeti tagok előtt isme­retes a pferovi járás szövetkeze­teinek nagyszerű kezdeményezése. S hogy vállalt kötelezettségeiket a múlt esztendőben is teljesítették, ahhoz nagymértékben hozzájárult a szocialista munkaverseny. Sőt, azt, hogy egyes termékfajtákból túltelje­sítették kötelezettségvállalásaikat, egyedül a nemes versengés számlá­jára írják. Olyan érv ez, melyet nem lehet megdönteni, s egyben annak is bizonyítéka, hogy egyedül a me­zőgazdasági dolgozóktól függ a terv határidő előtti teljesítése. Teljes si­ker a szocialista munkaversenytől természetesen csak úgy várható, ha a falusi kommunisták- az eddig szer­zett jó tapasztalatok felhasználásá­val a versenymozgalom további szó­szólói, kiváló szervezői lesznek, hogy még nagyobb számban kapcsolódjék be a falu népe is a szocialista mun­kabrigád cím elnyeréséért folyó harcba. Egyet azonban soha sem szabad szem elől téveszteni. A felajánlás nem hivatalos akta, melyet az egyik asztalfiókból a másikba tesszük. A felajánlás emberek szava, elhatá­rozása, s ha már papírra fektettük, akkor szolgálja azt a célt. hogy több ízben belenézzünk, ki hogyan teljesí­ti vállalását, s ha valaki lemarad, jó szóval figyelmeztessük, az élenjáró­kat dicsérjük meg, mert ez is fon­tos! Ügy jó, hogy a vállalás, a szo­cialista munkaverseny belekerül az élet forgatagába s 'a versenyző min­dennap tudja, mennyit valósított meg a vállalásából, mit kell tennie, hogy adott szava az utolsó betűig valóra váljék. A Tfineci Kohómű hengerloi az utóbbi időben automatizálással kiváló sikereket érnek el 8-tonnás bugák hengerlésénél. Vladislav Spo­rysz mérnök ésszerűsítési javas­latának megvalósításával nagy­mértékben csökkentették az emlí­tett bugák hengerléséhez szüksé­ges időt. Azelőtt 120 másodperc ráfordítása kiváló teljesítménynek számított, a bugákat most 84,5 másodperc alatt hengerlik. Képün­kön Jiŕí Ostužka és Pavel Tomá­nek villanyszerelők — akik Vla­dislav Sporysz mérnöknek (a kö­zépen) segédkeztek ésszerűsítési íBÉjŕ javaslata kidolgozásában — az oszcillogramot nézik, melyen az oszcillográf egy teljes műszak alatt Pokrovszkij professzor: Az új szovjet rakétarendszer teljesen megbízható MOSZKVA (ČTK) - G. POKROVSZ­KIJ PROFESSZOR, A RAKÉTATECH­NIKA KIVÁLÓ SZAKÉRTŐJE, A TASZSZ TUDÓSÍTÓJÁVAL FOLYTA­TOTT BESZÉLGETÉSÉBEN KIJELEN­TETTE, HOGY A SZOVJET RAKÉTA­RENDSZER, MELYNEK CSENDES­ÓCEÁNI KÍSÉRLETEI VÉGET ÉRTEK, TELJESEN MEGBÍZHATÓ. EZT A TÉNYT ISMÉT MEGERŐSÍTETTE A JANUÁR 31-ÉN KILŐTT TÖBB LÉP­CSŐS BALLISZTIKUS RAKÉTA. Most már összegezhetjük a szov­jet rakétatechnika fejlesztésének eddigi eredményeit. E téren a leg­utóbbi két évben csúcsteljesítménye­ket értünk el. A rakétamotorok ma­ximális teljesítménye többszörösen felülmúlja a világ legnagyobb vízi­erőműveinek kapacitását. A szovjet mérnökök és tudósok szerkesztette rakétamotoroknak — jelentette ki Pokrovszkij professzor, nemcsak a teljesítményük óriási, hanem aránylag a súlyúk is cse­kély. Elérhetik a másodpercenkénti 12 km-es kozmikus sebességet, ami teljesen elegendő, hogy a legkö­zelebbi bolygókhoz eljuthassunk. A csendes-óceáni szovjet rakétakí­sérletek az automatikus irányítás rendkívüli megbízhatóságáról és pon­tosságáról tanúskodnak. A többlép­csős rakéta hatalmas szerkezete nagyszerűen kiállotta a szilárdsági próbát. A szovjet rakéták kilövése a Csen­des-óceán térségébe, — mondotta Pokrovszkij professzor — kétségkí­vül döntő határkő, amely meggyor­sítja a naprendszer bolygóinak meg­közelítését. A bolygók közelebb kerülnek egymáshoz Szemjon Volfkovics akadémikus, ismert szovjet vegyész a TASZSZ tudósítója előtt kijelentette, hogy a két többlépcsős ballisztikus ra­kéta kilövése a Csendes-óceán tér­ségébe ismét igazolta a Szovjetunió kiváló sikereit a rakétatechnikában. Ezek a sikerek lehetővé teszik új tudományágak — a kísérleti kozmi­kus fizika és vegyészet — meg­teremtését — fűzte hozzá Volfkovics. Az űrhajók felbocsátása a Mars­ra, a Vénuszra, és a Naprendszer többi bolygójára, lehetővé teszi a vi­lágűrben lejátszódó fizikai és ve­gyi folyamatok tanulmányozását, amelyekről eddig hiányos és gyak­ran helytelen elképzeléseink voltak. Volfkovics akadémikus rámutatott arra, hogy az asztrokémia fejlesz­tésének alapjait Nyikolaj Morozov akadémikus (1854-1946), enciklope­dista, kiváló orosz tudós fektette le. Morozov neve a feledés homályába merült. Azonban ő volt az, aki Ciol­kovszkijjal együtt megalapozta az égitestek alapos tanulmányozását. felrajzolta a hengerlés folyamatá­nak görbéjét. (V. Švorčík — ČTK — jelvétele.) S A Banská Bystricai Magasépí-g gtészeti Vállalat dolgozói nagy^ gondot fordítanak szakképzettség ^ gük növelésére. A múlt évben ar? vállalat 887 alkalmazottja tanult íj különféle tanfolyamokon. Legna-^ tfgyobb érdeklődés az üzemi mun-§ íäkaiskolák tanfolyamai iránt nyil­ô £>vánul meg. A dolgozók szakkép- £ ^zettségük tökéletesítése érdeké-$ <2 ben kihasználják a távtanulás ^ ^ által nyújtott lehetőségeket is. H Az esti iskolákban ily módon 127 V <1 , n-alkalmazott tanul. í> j2 Újabb szövetkezeik ala'fcuihk Szlovákia kis- és középparasztjai ja­nuár havában 19 új szövetkezetet alakí­tottak. Ebből a prešovi kerületben 16-ot, a Banská Bystrica-iban 2-őt, a kassaiban egyet hoztak létre több mint 1326-an, a közös gazdálkodást választó magángaz­dálkodók. A szocialista szektor januárban 1010 hektár földdel gyarapodott és a meg­levő EFSZ-ekbe 1275 gazdálkodó kérte felvételét. Január végén az EFSZ-ek 1 767 025 hektár földterülettel rendelkez­tek. Ez annyit jelent, hogy Szlovákia földterületének 75,7 százaléka már a szo­cialista szektorhoz tartozik. A szocialista nuwJcaverse^ magasabb formÉlSi biztosítja a szebb eredmények elérését H azánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére a CSISZ­tagok körében is munkaverseny vette kezdetét. Több falusi és üzemi ifjúsági szervezetben kötelezettséget vállaltak, mellyel kifeje­zésre juttatták azon elhatározásukat, hogy aktívan akarnak hozzá­járulni a jobb és szebb élet megteremtéséhez. Egyre inkább előtérbe kerül a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indult mozgalom. Bár ez a mozgalom csak rövid időre tekinthet vissza, máris kimagasló eredményeket hozott, különösen az iparban. Szükséges azonban, hogy a. szocialista munkabrigádmozgalmat a mezőgazdaságban is kiszélesít­sük. kitűnik, hogy a szocialista munka­brigádmozgalom a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében még nem emelkedett a kívánt színvonalra. A bratislavai kerületben, ahol a falusi fiatalok körében legjob­ban kiszélesedett a szocialista mun­kabrigádmozgalom — 59 ifjúsági kol­lektíva kapcsolódott be a szocialista munkaverseny magasabb formájába. Azonban a többi kerület 134 ifjúsági kollektíva Az idevágó adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban dolgozó 1240 ifjúsági kollektíva közül eddig 134 tűzte ki célul a szocialista munkabrigád cím elnyerését. A cí­met eddig öt ifjúsági kollektíva kap­ta meg: a šluknovi, a csiffári, a ne­tíni gépállomás, — az igrámi szö­vetkezet és a lomeci baromfitelep ifjúsági kollektívája. Az adatokból A Beskydek a dolgozóké A festői téli kör­nyezetben kelle­mesen töltik meg­érdemelt pihené­süket a szakszer­vezeti mozgalom üdültetési akciójá­nak részvevői. (Z. Havelka ­CTK felvétele.) ľii 'i/ijiŕžiii tu ••*• >fit* :'-•' lemaradt a mozgalom kiszélesítésében. Például a brnói kerületben a mező­gazdaságban dolgozó fiatalok 150 kollektívájából csak négy jelentke­zett, hogy elnyeri a szocialista mun­kabrigád címet. A dyjákovicei szö­vetkezetben dolgozó lányok nyolcta­gú kollektívája már szép eredménye­ket mutat fel. Jól teljesítik kötele­zettségvállalásaikat a litoméricei já­rásban levő lukovi szövetkezet ifjú­sági kollektívájának tagjai. Az Üstí nad Labem-i kerület többi fiataljai is követhetnék e példát. A lukovi fiatalok nemcsak munkahelyeiken vé­geznek jó munkát, hanem tanulnak is. Különféle köröket alakítottak s a brigád mind a tizenegy tagja a szövetkezeti munkaiskolába jár. Meg kell találni a módját A gottvvaldovi kerületben a napok­ban foglalkoztak a szocialista mun­kabrigádmozgalom kiszélesítésével. A mezőgazdaságban dolgozó 570 ifjú­sági kollektíva közül itt is csak 18 tűzte ki célul a szocialista munka­brigád cím elnyerését. Ez pedig nem kielégítő. Ezért a versenyző kollek­tívák aktívát rendeztek. A jelenlevők a szervezési kérdéseken kívül kicse­rélték eddig szerzett tapasztalatai­kat. Többek között elbeszélgettek az aktíván részt vevő kultúrmunkások­kal a „szocialista módon élni" témá­ról is. Állandóan szem előtt kell tarta­nunk, hogy a szocialista munkaver­seny magasabb formája nagyobb ter­melési eredményeket szül, új, szo­cialista embereket formál, ezért több gondot kell fordítanunk a mozgalom kiszélesítésére. A CSISZ­szarvek és szervezetek, a falusi pártszervezetek, a szövetkezetek, ál­lami gazdaságok vezetői és a nem­zeti bizottságok eddig elégtelen munkát végeztek annak érdekében, hogy a szocialista munkabrigád cím elnyerésére megnyerjék a mezőgaz­daságban dolgozó fiatalokat. Ugyan­akkor nem elég csak a brigádok megszervezése, ezen túl hathatós segítséget kell nyújtani a már ver­senyző kollektíváknak. (ks) Takarékoskodnak a nyersanyaggal A Královo Polei Gép­gyár dolgozói a múlt évben is nagyszerű eredményeket értek el a nyersanyaggal való takarékos gazdálkodás­ban. A gyártmányok előállítására tervezett nyersanyagot 1959-ben 3971 tonnával csökken­tették és ezzel több mint tízmillió koronát takarítottak meg. Az anyagtakarékos­ság elérésében legna­gyobb érdemük a ter­vezőknek van, akik az anyagszükséglet új szá­mításai alapján és a nagyobb szilárdságú anyagok felhasználásá­val eredményesen csökkentik a gyártmá­nyok súlyát

Next

/
Oldalképek
Tartalom