Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-16 / 15. szám, szombat

Ä CSKP Központi Bizottságának határozata az állam területi átszervezéséről és a szocialista demokrácia további elmélyítéséről a nemzeti bizottságok felépítésében és tevékenységében (FolvtatSs az 1. oldalról) bővíteni a nemzeti bizottságok hatáskörét és felelősségét, mégpedig egységesen az egész állam területén. A nemzeti bizottságok rend­szerének fő láncszemévé a járási nemzeti bi­zottságokat kell meglenni. O Az egész ország számára fontos ipari vállalatokat továbbra is központilag, a minisztériumokból kell irányítani. A kerüle­tek számára fontos gazdasági vállalatokat a kerületi nemzeti bizottságok irányítsák; a járási nemzeti bizottságoknak a járási fon­tosságú vállalatokat a helyi és városi nemzeti bizottságoknak azokat a vállalatokat kell alá­rendelni, amelyek túlnyomórészt a helyi lakos­ság szükségleteit elégífik ki. /t Az egész ország népgazdasága fejlődé­sének, valamint az egyes gazdasági ága­zatok, szakmák, kerületek, járások és helysé­flek fejlesztésének meghatározó tényezője az országos népgazdasági terv. Ez a terv köte­lező törvény, amelyet valamennyi szervnek és szervezetnek, a párt, a nemzeti bizottságok, a központi állami szervek, a szakszervezetek és valamennyi társadalmi szervezet minden funkcionáriusának föltétlenül tiszteletben kell tartania. E? A kormány munkája irányítja és bizto­sítja az ország tervszerű gazdasági fej­lődését; a kormánynak vannak alárendelve a minisztériumok, a központi hivatalok és az összes fokozatú nemzeti bizottságok. 6 A nemzeti bizottságok minden munká­• jának alapja a demokratikus centraliz­mus lenini elve, amely egybehangzóan kap­csolja össze az elvi kérdésekben érvényesülő központi vezetést a helyi szervek széleskörű illetékességével és felelősségével az operatív irányítás területén, az egész nép legszélesebb­körű részvétele és kezdeményezése mellett. Ä II. Az állam területi beosztása így rendezendő; 1 . A köztársaság területe 10 kerületből • (területből) és 108 járásból, továbbá Prága főváros 10 körzetre oszló kerületéből tevődik össze; a járások községekre oszlanak. 2. A következő kerületek létesülnek: 1. Közép-csehországi kerület - székhelye Prága, 2. Dél-csehországi kerület - székhelye České Budéjovice, 3. Nyugat-csehországi kerület — székhelye Plzeň, 4. Észak-csehországi kerület — székhelye Ostí nad Labem, 5. Kelet-csehországi kerület - székhelye Hradec Králové, 6. Dél-morvaországi kerület — székhelye ,.',;> Brno, . , . , . ... s. , ,',,, 7. Észak-mörvaországi kerület , — székhelye Ostrava, 8. Nyugat-szlovákiai kerület - székhelye Bratislava, 9. Közép-szlovákiai kerület — székhelye Ban­ská Bystrica, 10. Kelet-szlovákiai kerület - székhelye Kas­sa. »Q Prága főváros területe önálló területi egységet" alkot. I A közép-csehországi kerület 12 járásra oszlik, mégpedig: 1. Benešov 2. Beroun 3. Kladno 4. Kolín 5. Kutná Hora S. Mélník 7. Mladá Boleslav 8. Nvmburk 9. Prága - Kelet 10. Prága — Nyugat 11. Pŕíbram 12. Rakovník P A dél-csehországi kerület nyolc járás­ra oszlik: 1. České Budéjovice 2. Český Krumlov 3. Jindŕichúv Hradec 4. Pelhŕimov 5. Písek 6. Prachatice 7. Strakonice 8. Tábor I A nyugat-csehországi kerület 10 járásra "•oszlik, mégpedig: 1. Domažlice 2. Cheb 3. Karlovy Vary 4. Klatovy 5. Plzeň-város 6. PIzeň-Dél 7. Plzeň-Észak 8. Rokycany 9. Sokolov 10. Tachov f Az észak-csehországi kerület 10 járás­• ból áll: 1. Česká I.ípa 2. Déčín 3. Chomútov 4. Jablonec n. Nisou 5. Liberec 6. Litoméŕice 7. Louny 8. Most 9. Teplice 10. Ostí n. Labem 7. Nyitra 8. Érsekújvár 9. Senica 10. Topoľčany 11. Trenčín 12.Trnava "J O A közép-szlovákiai kerület 12 járás­• ra ncTÜlf > ra oszlik: 1. Banská Bystrica 2. Čadca 3. Dolný Kubín 4. Lipt. Mikuláš 5. Losonc 6. Martin 7. Pov. Bystrica 8. Prievidza 9. Rimaszombat 10. Zvolen 11. Žiar n. Hronom 12. Žilina 13 A kelet-szlovákiai kerület 9 járásra *-*• oszlik: 6. Prešov 7. Rozsnyó 8. Spišská Nová Ves 9. Trebišov 8 A kelet-csehországi kerület 11 járásra • oszlik: oszlik 1. Havi. Brod 2. Hradec Králové 3. Chrudim 4. Jičín 5. Náchod 6. Pardubice 7. Rychnoc n. Knéžnou 8. Semily 9. Svitavy 10. Trutnov 11. Ostí n. Orlici A dél-morvaországi kerület 14 járásból áll, mégpedig: 1. Blansko 2. Brno-város 3. Brno-vidék 4. Bŕeclav 5. Gottwaldov 6. Hodonín 7. Jihlava 8. Kroméŕíž 9. Prostéjov 10. Tŕebíč 11. Uherské Hradište 12. Vyškov 13. Znojmo 14. Žďár n. Sázavou 10. Az észak-morvaországi kerület 10 já­rásra oszlik : 1. Bruntál 2. Frýdek-Místek 3. Karviná 4. Nový Jičín 5. Olomouc 6. Opava 7. Ostrava-város 8. Pŕerov 9. Šumperk 10. Vsetín JJ A nyugat-szlovákiai kerület 12 já^ rásra oszlik: t. Bratislava-város 2. Bratislava-vidék 3. Dunaszerdahely 4. Calánta 5. Komárom 6. Léva 1. Bardejov 2. Humenné 3. Kassa 4. Michalovce 5. Poprad "I A A járások nevét viselő városok a já­rási nemzeti bizottságok székhelyei. "1 Az alapvető területi egység továbbra is a község marad. OÍyan esetekben, amelyekben több község már ma egybeépült és egész elrendezésével egységet alkot, a la­kosok egyetértésével egy községet kell belőlük létesíteni, egy helyi nemzeti bizottsággal. Más esetekben a községek egyesítése fokozatosan hajtandó végre, mégpedig csakis ott, ahol gazdasági és politikai adottságok alapján, elő­zetes, tüzetes megfontolás és megvitatás után az EFSZ-ek egyesülnek. Mindig ügyelni kell arra, megvannak-e az előfeltételei annak, hogy az egyesítés a mezőgazdasági termelés továb­bi gyarapítását, a községek gazdasági és kul­turális fejlődését szolgálja. 1 f\ A kerületek és a járások határait előbb megvitatják a pártszervezetek­ben, valamint a nemzeti bizottságok nyilvános ülésein és csak azután kerül sor végleges ki­jelölésükre. III. A nemzeti bizottságok rendszere a követ­kezőképpen rendezendő: A dolgozó nép államhatalmának helyi szer­vei a községekben a helyi és városi "/ nemzeti bizottságok. Városi nemzeti bi­zottságokat olyan városokban kell létesíteni, amelyek kerületi és járási székhelyek; továb­bá azokban a községekben, amelyek eddig vá­rosok voltak, vagy amelyek fejlődésük követ­keztében városi jellegűvé váltak. A városi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottsá­goknak vannak elárendelve; \ a járásokban a járási nemzeti bi­") zottságok; Bratislavában, Brnóban, Ost­ravában és Plzeňben a yárosí nemzeti bizott­ságok a járási nemzéti bizottságok színvonalán állnak; hatáskörükbe tartóznak a köráréti nem­zeti bizottságok, aftielyeknek jellege megfelel a helyi nemzeti bizoftéág'óRnak; > a kerületekben a kerületi nemzeti • / bizottságok; a „Prága Főváros Központi Nemzeti Bizottsága" eddigi elnevezés nem fe,­lel meg annak a szerepnek, amelyet ez a szerv a nemzeti bizottságok egész rendszerében be­tölt. Prága főváros területén ezért „Prága Fő­város Nemzeti Bizottsága" létesül, amely kü­lönleges statútum alapján kerületi nemzeti bi­zottsági hatáskörrel bír; alárendeltjei a Prága főváros területén működő körzeti nemzeti bi­zottságok, amelyeknek jellege a járási nem­zeti bizottságoknak felel meg. Az állam új területi elrendezésének meg­felelően átépítendő a többi állami, társadalmi és gazdasági szervezet szervezeti felépítése a kerületekben, járásokban és községekben. IV. A szocialista demokrácia fejlesztése a nem­zeti bizottságok munkájában és felépítésében megkívánja, hogy intézkedések történjenek a dolgozók tevékeny részvételének további foko­zására a gazdasági és kulturális országépí­tésben, a nemzeti bizottságok vállalatainak, ^ kulturális és társadalmi létesítményeinek ve­zetésében. Az új feladatok a nemzeti bizottságok plé­numainak és tanácsainak fokozott hatásköré­vel és felelősségével egyidejűleg megkövetelik, hogy elsősorban a nemzeti bizottságok albi­zottságainak szerepe és jogköre növekedjék. Illetékességük úgy rendezendő, hogy a nemzeti bizottságok hathatós eszközéül szolgáljanak a gazdasági és kulturális építés feladatainak megoldásában. Az albizottságokat a nemzeti bizottságok ülésén választják meg. Munkájukat a nemzeti bizottság plénuma és tanácsa irányítja. A kerületi és járási nemzeti bizottságok elsősorban tervezési, pénzügyi, ipari, mező­gazdasági, építésügyi, közlekedésügyi, nép­művelési és közoktatásügyi, egészségügyi és társadalombiztosítási albizottságokat alakíta­nak. A helyi és városi nemzeti bizottságok ha­sonlóképpen albizottságokat alakítanak a ha­táskörükbe eső munkaszakaszok feladatainak biztosítására. Az albizottságokba a plénum a tagok két­harmad részét a nemzeti bizottság képviselői sorából választja, egyharmadát pedig a bevált dolgozók — üzemi igazgatók, szövetkezeti el­nökök, újítók stb. soraiból nevezi ki. A kerületi és járási nemzeti bizottságokban az albizott­ság elnökének tisztségére a tanács egyik tag­ját jelölik ki. Az albizottság munkájában és döntéseiben az állami terv, a nemzeti bizottság plénumá­nak és tanácsának határozatai, valamint a fe­lettes szervek irányelvei és előírásai szerint igazodik. A nemzeti , bizottság tanácsa vagy plénuma jogosult arra, hogy hatálytalanítsa az albizottság határozatát, amennyiben az megsértené a fenti elveket. A CSKP Központi Bizottsága a további mun­ka irányelveként jóváhagyja Novotný elvtárs beszámolóját és a politikai iroda kötoeles­ségévé teszi, dolgozzon ki javaslatot konkrét intézkedésekre, amelyek alkalmasak kiszéle­síteni az összes fokú nemzeti bizottságok ha­táskörét ^és felelősségét, s terjessze e javas­latot megvitatás céljából a CSKP Központi Bi­zottságának legközelebbi ülése elé. Ä CSKP Központi Bizottságának határozata a kerületi és járási pártszervezetek új területi felépítéséről A nemzeti bizottságok, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzetgyűlés idei választásaival kapcsolatban a nem/.eti bizottságok területi átszervezésében és gazdaságuk irányításá­ban végrehajtandó változások nagy jelentősé­gűek hazánk termelőerőinek továbbfejleszté­se, a nép életszínvonalának tartós emelése szempontjából. Annak érdekében, hogy életünk valameny­nyi szakaszán teljes mértékben kibontakoz­tassuk és következetesen érvényesítsük a párt vezető szerepét, feltétlenül szükséges, hogy az ú j területi egységeknek megfelelően építsük fel a párt kerületi és járási szervezeteit. A kerületi és a járási pártszervezetek, élü­kön választott szerveikkel, a kerületi és a járási bizottságokkal, szorgalmas politikai­szervezö munkával még jobban megszilárdít­ják a párt kapcsolatát a dolgozókkal, gondos­kodnak az állam új területi átszervezésé­nek sikeres végrehajtásáról és az • előttünk álló igényes politikai és gazdasági feladatok teljesítéséről. A CSKP Központi Bizottsága elhatározta, hogy megváltoztatja a pártszervezetek jelen­legi kerületi és járási struktúráját és létre­hozza a CSKP 10 kerületi szervezetét, a prá­gai városi pártszervezetet és a CSKP 118 já­rási szervezetét. (A határozat I. és II. fejezete ezután az állam új területi átszervezésével össz­hangban meghatározza a párt kerületi és já­rási szervezeteinek székhelyeit.) A járási pártszervezet az új járások terü­letén lévő valamennyi alapszervezetből te­vődik össze. A járási pártszervezetek vég­leges formában a járások és a kerületek új területi beosztásának jóváhagyása után ala­kulnak ki. III. A CSKP városi szervezetei A CSKP prágai városi szervezete egy szin­ten áll a CSKP kerületi szervezeteivel és körzeti szervezetei a CSKP járási szervezetei­vel. Tekintettel arra, hogy Bratislavában, Brnó­ban, Ostraván és Plzeňben a városi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottságok sze­repét töltik majd be és alájuk vannak rendel­ve a helyi nemzeti bizottságok szintjén álló körzeti nemzeti bizottságok, ezekben a váro­sokban következő lesz a pártszervezetek fel­építésének módja: Bratislavában, Brnóban, Ostraván és Plzeň­ben létrejön a CSKP városi pártszervezete, amely egy szinten lesz a CSKP járási szer­vezeteivel; e városok körzeteiben létre lehet hozni a CSKP körzeti szervezeteit, amelyek az illetékes körzet területén felölelik a párt alapszervezeteit. A CSKP körzeti szervezete élén a körzeti bizottság áll, amelynek ugyan­olyan jogai vannak, mint a CSKP helyi bizott­ságának. A többi városban és városi jellegű nagy községekben a pártmunka mindennapi irányí­tása érdekében létrejönnek a CSKP helyi bi­zottságai, amelyek a CSKP járási bizottságá­nak vannak alárendelve. IV. I A CSKP kerületi és járási bizottságai A párt alapszabályzata értelmében 1960. március 19-20-ra egybehívjuk a CSKP já­rási konferenciáit és 1960. március 26-27-re a CSKP kerületi konferenciáit. Ezeken a kon­ferenciákon választják meg a CSKP járási, illetve kerületi bizottságait és reviziós bizott­ságait. A CSKP jelenlegi járási bizottságai 1960. március 12-ig, a CSKP kerületi bizottságai pedig 1960. március 21-ig befejezik működé­süket. V. A pártmunkásokat a kerületi és járási párt­I szervezetek új területi felépítésével összhang­ban kell elhelyezni. Hazánk dolgozói nagy érdeklődés­sel hallgatták a rádióban, olvasták a lapokban Ny. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének a Legfelső Tanács ülésén el­hangzott beszámolóját. Dolgozóink határtalan örömmel fogadták a Szov­jetunió újabb ragyogó békekezde­ményéséről, fegyveres erői Iészá­mának csökkentéséről szóló hírt s azokat a tényeket, melyek a Szov­jetunió hatalmas fejlődéséről és ar­ról .tanúskodnak, hogy a szocialista rendszer egyre nagyobb győzelmeket arat a kapitalizmus felett. Jan Mukaŕovský akadémikus, a Békevé­dők Csehszlovákiai Bizottságának elnöke többek között Igv nyilatkozott: Az. a tény, hogy a Szovjetunió, további 1 millió 200 ezer fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát a világbéke megvédésének Dolgozóink nagy örömmel fogadták a Szovjetunió újabb békekezdeményezését szempontjából — mondhatjuk — döntő jelentőségű. A Szovjetunió nemcsak csök­kenti fegyveres erőinek létszámát, hanem anélkül teszi ezt, hogy megtárgyalta vol­na a nyugati államokkai. Tettel bizonylt­ja. hogy a leszerelés azonnal lehetséges, ha nem hiányzik a jő akarat. Az ágycsernyői vasúti rakodó állomás dolgozói körében is nagy visszhangra ta­lált Hruscsov elvtárs beszéde. František Jánoš mérnök, az állomás főnöke « dol­gozók nevében a ČTK munkatársának s következőket mondotta: A Szovjetunió fegyveres erői létszámának csökkentéséről szóló hírt örömmel fogadtuk. Szeretnénk, ha a nyugati hatalmak követnék ezt s békekezdeményezést. A Szovjetunió fegy­veres erőinek újabb csökkentése a szov­jet ipar és mezőgazdaság újabb megszi­lárdítását jelenti. A bratisíavai Kablo-iizem dolgozói kö­rében is nagy volt az öröm, amikor tudo­mást szereztek arról, hogy a Szovjetunió csökkenti erőinek létszámát. A megbeszé­léseken vörös fonálként húzódott végig ez a gondolat: A Szovjetunió béketörek­vését tettekkel bizonyltja. Ereje és egy­re növekvő tekintélye békés építőrminkánk kezessége. Öröm és bíiszkeség tölt el bennünket, hogy a baráti Szovjetunió ve­zette hatalmas szocialista táborba tarto­zunk. Szántó László akadémikus ezeket mon­dotta: Hruscsov elvtárs beszéde újabb bizonyítéka a Szovjetunió béketörekvésé­nek. A Szovjetunió fegyveres erői lét­számának újabb csökkentése egyben a szovjet nép optimizmusának és önbizal­mának a kifejezője. A Legfelső Tanács történelmi jelentőségű lépése további ke­zesség arra, hogy a Szovjetunió vezette békeerők hamarosan végleges győzelmet aratnak a háborús erők felett. „Az egész világnak el keli ismernie — mondotta Ondrej Múka, a dubovái Petro­chema dolgozója, a szocialista munkabri­gád címéért versenyző kollektíva nevében, — hogy egyedül a Szovjetunió az, mely békepoütikáját tettekkel támasztja alá Békében akarunk élni és dolgozni, ezért melegen üdvözöljük a Szovjetunió újabb ragyogó békekezdeményezését. Nagymegyeren járási talajjavítási szövetkezet létesült (ČTK) — A nagymegyeri járás három kisebb talajjavltási szövetkezetének tagjai pénteken járási talajjavítási szövetkezetet alakítottak, melynek keretében 31 EFSZ és a nagymqgyeri nagyhizlalda társult kö­zös munkára Az új talajjavítási szövet­kezet 35 950 hektár földet vesz gondo­zásba. A nagymegyeri járás földművesei M idén önsegély alapján több mint három­millió korona értékű munkát végeznek a talaj lecsapolása, öntözése és termővététt­le terén. JJJ SZÓ 2 * 1960. január 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom