Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-15 / 14. szám, péntek

\ A leszerelés a nemzetek közötti béke és barátság megszilárdításának útja (FolvtatSs az 1. oldalról) zetes fejlesztéséről, s arról beszélt, hogyan vonják be a dolgozók legszélesebb tömegeit az állami, gazdasági és kulturális építés irányításába. A társadalmi szervezetek egyre fokozottabban töltik be az állam funkcióit. Ezt bizonyltja többek között a Szovjetunió belügyminisztériumának megszüntetése és hatáskórének a köztársaságokra és a helyi hatalmi szervekre való ruházésa. Külföldön már senki sem vonja kétségbe a- Szovjetunió gazdasági fejlődésének gyors ütemét. Csak arról vitatkoznak, mennyivel gyorsabban halad előre a Szovjetunió, mint az USA és mikor éri utói az Egyesült Államokat. Szilárd meggyőződésünk, hogy a békés gazdasági versenyben a haladóbb és életképesebb szocialista rendszer fog győzni. Az SZKP XXI. kongresszusán jóváhagyott hétéves terv a kommunista társadalom kibontakozó építése korszakának első szakaszát képezi. Most részletesebben kidolgozhatjuk 15-20 évre előre a Szovjetunió népgazdaságfejlesztési távlati tervét. E távlati terv egyúttal a Lenin által kitűzött történelmi feladat meg • valósításának terve lesz — az egész ország villamosításának .befejezése. E terv a kommunista társadalom kibontakozó építése programjának fő alapja lesz. Nyikita Hruscsov a továbbiakban a jelenlegi nemzetközi helyzetről beszélt és kijelentette, hogy az utóbbi időben a nemzetközi helyzet szemmel láthatóan javult. A háborús veszély fellegei oszladoznak, bár nem olyan gyorsan, mint szeretnénk. Enyhül a nemzetközi kapcsolatokban érezhető feszültség, egymás után érik vereségek a hidegháború követőit. Ez most a fejlődés általános irányzata. Már pozitív eredményeket ért el a Szovjetuniónak az az igyekezete, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése céljából hívják össze a keletiés nyugati kormányfők értekezletét. A Szovjetunió hő vágya, hogy a küszöbönálló csúcsértekezlet hasznos és eredményes munkát végezzen. Szilárd meggyőződésűnk: ha a tárgyalófelek kölcsönösen tiszteletben tartják érdekeiket és hajlandók lesznek együtt keresni a megegyezés útját, saját érdekeiknek és a béke megszilárdítása érdekeinek megfelelően oldhatnak meg minden égető és bonyolult vitás kérdést. Az elsőrendű kérdések között Nyikita Hruscsov a teljes és általános leszerelés problémáját, a német békeszerződés megkötését, NyugatBerlin szabad várossá nyilvánításának kérdését, az atom- és hidrogénfegyverkísérletek betiltását, valamint Kelet és Nyugat viszonyát említette. „Javasoltuk, hogy elsősorban ezeket a kérdéseket tűzzék a küszöbön álló csúcsértekezlet napirendjére." Hruscsov elvtárs megjegyezte: teljesen alaptalan az az aggodalom, hogy a nagyhatalmak megegyeznek egymás között és figyelmen kívül hagyják a kis országok érdekeit. Ami a szovjet kormányt illeti, sohasem volt és ma sem szándéka más államok háta mögött tárgyalni a közvetlenül érdekeiket érintő kérdésekről. Olyan kísérlet, hogy valamelyik állam egyoldalú előnyökhöz jusson más államok rovására, ellentétben állna az összeülő értekezlet céljaival. Az értekezlet eredményeinek a világbékét kell szolgálni, ami azt jelenti: minden állam, a jiagy és kis államok szempontjából egyaránt kedvezőeknek kell bizonyulniok. Hruscsov a továbbiakban kijelentette, hogy a Camp Davidban Eisenhower elnökkel tartott összejövetelek és őszinte, nagyon hasznos megbeszélések, továbbá Macmillan miniszterelnökkel folytatott megbeszélései reményt keltenek, hogy a csúcsértekezleten is a realizmus, a nyíltság és együttműködés szelleme fog uralkodni. Küszöbönálló franciaországi útjával kapcsolatban azt a reményét fejezte ki, hogy a látogatása és de Gaulle elnökkel folytatandó tárgyalása kedvezően hat ki a szovjet-francia viszony javulására és az egész nemzetközi helyzet alakulására. Sokat várhatunk Eisenhower elnökkel való közelgő találkozásunktól; az elnök júniusban látogat hazánkba. A szovjet kormány reméli, hogy Moszkvában is érvényesül és sikeresen teret hódít az a magasztos törekvés, hogy bizalmat teremtsünk a Szovjetunió és az USA viszonyában, hisz erre törekedtünk Camp Davidban is. Nyikita Hruscsov kiemelte a vezető államférfiak személyes kapcsolatainak nagy jelentőségét és említést tett Kiiment Vorosilov és más szovjet államférfiak közelgő indiai és nepáli útjáról, beszélt saját indonéziai útjáról, indiai, afganisztáni és burmai látogatásáról — melyre a j^evezett országok kormányainak meghívására kerül sor — továbbá Gronchi olasz köztársasági elnök februári szovjetunióbeli látogatásáról. Reményét fejezte ki, hogy e látogatások megszilárdítják a Szovjetunió és a nevezett országok kapcsolatait és erősítik a világbékét. A feszültség enyhülésére kedvező irányzatok alakulnak ki a nemzetközi életben, de a nagy nyugati országokban, elsősorban a NATO-államokban még mindig tevékenyek azok a befolyásos erők, melyek nem látják szívesen az államok viszonyának felmelegedését, Kelet és Nyugat vezető áliamférfiainak személyes kapcsolatát. Nyikita Hruscsov utalt Rockefellernek, New York állam kormányzójának, Trumann volt elnöknek és Acheson volt államtitkárnak kijelentésére. Ez a három ember, — de nem csak ők, — a Camp David-i szovjptamerikai közleményben visszatükröződő állásponttal merőben ellentétes szempontból nézi a nemzetközi kérdéseket. Trumann volt köztársasági elnök, Acheson volt államtitkár és ezek a „volt" emberek semmiképpen sem tudnak megszabadulni régi, ma már levitézlett erőpolitikájuktól, a „gáncsoskodás", az „elnyomás" politikájától, a „háború peremén táncolás' politikájától. A tőkés országok politikájában sok az ellentétes megnyilatkozás.- Ha felszínre tör a nemzetközi együttműködés irányzata, nyomban jelentkezik egy másik irányzat, melynek célja az államok közti viszony .kiélezése. Hruscsov elvtárs az USA kormányának az atom- és hidrogénfegyverkísérletek beszüntetésével kapcsolatos álláspontján, mint egyik jel| legzetes példán világított rá az ' elj lentétes irányzatokra. Ezzel kapcsolatban újra hangsúlyozta: a szovjet kormány továbbra :s betartja kötelezettségét, hogy nem kezdi meg újra a kísérleti atomrobbantásokat, ha a nyugati hatalmak sem cselekednek másképpen, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket teremtse meg a kísérletek beszüntetésére vonatkozó egyezmény gyors kidolgozására. Ami a Szovjetuniót illeti, továbbra is keresni fogja a lehetőségeket a genfi értekezlet tárgyalásain felmerült akadályok leküzdésére, mindenképpen törekedni fog arra. hogy már a közel jövőben aláírják az'atomfegyverkíbérletek örök időkre való beszüntetéséről szóI5 egyezményt. „Ügy véljük, ha a tárgyalások öszszes résztvevői törekedni fognak a megegyezésre, akkor már ma megvan erre minden lehetőség. A Szovjteunió kitart ama nézete mellett, hogy a levegőben, a földön, a f' .j mán s a víz alatt végzett mindenfajta atonr'egyverkísérlete'xet be kvíl szüntetni. Az utóbbi években sok nemzetközi esemény történt, melyek megerősítették a Szovjetunió és a szocialista országok nemzetközi helyzetét.*Méltán kijelenthetjük, hogy a szovjetállam dicső történelme folyamán hazánk védelme még sohasem volt olyan szilárdan biztosítva a meglepetésekkel és külső támadásokkal szemben, mint ma. A Szovjetunió sohasem gyakorolt oly nagy befolyást a nemzetközi ügyekre, mint ma. A szovjetország, mint a béke bástyája még sohasem örvendett oly nagy tekintélynek, mint napjainkban. A világ erőviszonyát tekintve fölényben vannak a békeszerető államok. A békét védő állarhok zárt soraiban menetel a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország. Sok ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország egyre aktívabban küzd a béke megszilárdításáért. A szovjet kormányfő hangsúlyozta: az általános és teljes leszerelés az az egyenes út, melyen az emberiség megszabadul a háború gyötrelmeitől. A Szovjetunió olyan egyezményt akar kötni az általános és teljes leszerelésről, amely szilárd . biztosítékot adna arra, hogy egyetlen ország sem szegi meg leszerelési kötelezettségeit. Javaslataink feltételezik a leszerelés egyes szakaszainak megfelelő hatékony nemzetközi ellenőrzés bevezetését. A leszerelés nemcsak valamelyik államnak, vagy államcsoportnak előnyös, hanem megnyitja a tartós béke útját, minden ország és minden nép gazdasági fejlődésének útját. A termelőkapacitások átállítása békés célú termelésre lényegesen elősegíthetné a lakosság megadóztatásának csökkentését, a belpiac kibővítését és azt, hogy többet fordítsunk a népművelésre, egészségügyre és szociális biztosításra. Nyikita Hruscsov szerint a leszerelés megoldását szolgáló egyik konkrét lépés a szovjet fegyveres erők második világháború után végrehajtott nagyarányú leszerelése és a más államok területén levő szovjet katonai támaszpontok felszámolása. A szovjet fegyveres erők létszámát a legutóbbi 4 év folyamán öszszesen 2 millió 140 ezer fővel csökkentették —, egyoldalúan. Kivonták a szovjet csapatokat a Román Népköztársaságból, lényegesen csökkentették a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban és Magyarországon állomásozó, az érdekeltek között kötött egyezmény alapján elhelyezett szovjet csapatok létszámát. Hruscsov adatokat említett, melyek azt tükrözik, hogyan változott a legutóbbi több mint 30 év folyamán a szovjet fegyveres erők létszáma. A polgárháború után a szovjet kormány leszerelte és újjászervezte a hadsereg zömét, úgyhogy a vörös hadseregnek és haditengerészetnek 1927-ben 586 ezer főnyi legénysége volt. Ez bizonyos mértékben az akkori nemzetközi helyzet következménye volt. » A japán imperializmus távol-keleti agressziója és a fasizmus uralomrajutása Németországban indokolta a szovjet fegyveres erők létszámának növelését. 1937-ben már elérte az 1 millió 433 ezer főt, 1941ben pedig 4 millió 207 ezer volt a szovjet fegyveres erők állománya. A hitleri Németországnak a Szovjetunió ellen intézett hitszegő támadása és a négyéves háború kikényszerítette, hogy a Szovjetunió 1945 májusáig 11 millió 365 ezerre növelje fegyveres erőinek létszámát. A háború után nyomban végrehajtott leszerelés következtében a Szovjetunió fegyveres erőinek létszáma annyira csökkent; hogy 1948 elején 2 millió 874 ezer főt tett ki. A Szovjetunió lényegesen csökkentette fegyveres erőinek létszámát, remélve, hogy a nyugati hatalmakat is a béke és barátság megőrzésének eszméi fogják vezérelni és ők is szilárdítani fogják a Hitler-ellenes koalíció tagállamai között kialakult kapcsolatokat. Am csalatkoztunk reményeinkben. Amikor megalakult a nyugati agresszív NATO-tömb — ekkor a Szovjetuniónak még nem volt atombombája — s minduntalan atomzsarolással léptek fel, a Szovjetunió kénytelen volt növelni csapatainak létszámát. hogy a várható provokációkkal szemben megerősítse védelmét. 1955ben 5 millió 763 ezer főnyi hadsereggel rendelkezett. A szovjet fegyveres erők létszámát a további években csökkentették, úgyhogy ma 3 millió 623 ezer főt tesz ki. Akárcsak a múltban, most is lehetségesnek tartjuk, hogy egyoldalúan és a tíztagú leszerelési bizottság, vagy más nemzetközi szervek tárgyalásainak kimenetelétől függeti lenül ismét csökkentsük a szovjet fegyveres erők létszámát. Nyikita Hruscsov megvitatás és jóváhagyás yégett a Legfelső Tanács elé terjesztette a szovjet kormány és az SZKP KB javaslatát, hogy további 1 millió 200 ezer fővel csökkentsék a szovjet fegyveres erők létszámát. Ha javaslatunkat elfogadják, hadseregünk és haditengerészetünk létszáma összesen 2 millió 423 ezer főt fog kitenni, — mondotta Hruscsov elvtárs. Ez tehát azt jelenti, hogy a szovjet fegyveres erők létszáma kisebb lesz annál, amelyet 1956-ban a leszerelési kérdés tárgyalásakor az USA, Anglia és Franciaország javasolt. E nagyhatalmak azt javasolták, hogy a Szovjetunió és az USA is 2 és félmilliós hadsereggel rendelkezzék. A szovjet fegyveres erők újabb létszámcsökkentésének kérdését alaposan és sokoldalúan megvizsgáltuk, i Mindent reálisan megfontoltunk: megfelelő védelemmel rendelkezünk. A javasolt intézkedések helyességéről való meggyőződésünk arra épült, hogy a szovjetország, az egész népgazdaság a rohamos fejlődés korát éli, s megbonthatatlan a szovjet társadalom erkölcsi-politikai egysége. A szovjet tudósok, mérnökök és munkások lehetővé tették,' hogy olyan fegyverfajtákkal szereljék fel hadseregünket, amilyeneket az ember eddig még nem ismert: atom-, hidrogén-, rakéta- és más korszerű fegyverrel. Éppen gazdasági fejlődésünk és tudományos műszaki sikereink teremtették meg a fegyveres erők további létszámcsökkentésének feltételeit. Ezenkívül a béke szilárd oltalmának, a hatalmas szocialista tábornak erősödését és fejlődését tartjuk szem előtt. A Szovjetunió most a lenini eszmék győzelme, a szocializmus felépítése és a kommunista építés további sikeres kibontakozása alapján minden téren tovább halad előre. E sikerek lehetővé tették, hogy a honvédelmi ipar tudósai, mérnökei és munkásai a tudomány és a technika legújabb vívmányainak megfelelő újfajta, korszerű fegyvereket szerkesszenek. Ezért hazánk védelmi képességének gyengítése nélkül csökkenthetjük fegyveres erőink létszámát. A Szovjetunió kellő mennyiségű atom- és hidrogénfegyverrel rendelkezik. Ha a tárgyaló felek nem egyeznek meg az atomfegyverek betiltásáról, kénytelenek leszünk folytatni gyártásukat. Persze jelentős kiadásokat kell fordítanunk e célokra. Jelenleg azonban nem mondhatunk le teljesen az atomfegyver gyártásáról: ezen elhatározás feltétele az atomfegyverrel rendelkező államok megegyezése. A szovjet állam hatalmas rakétatechnikával rendelkezik. A légierők és a haditengerészet — a haditechnika jelenlegi fejlődési fokát tekintve — elvesztette régi jelentőségét. Nem korlátozzuk, hanem pótoljuk e fegyvernemeket. A rakétatechnika ma úgyszólván teljesen pótolja a légierőket. Most lényegesen korlátoztuk és valószínűleg a jövőben tovább korlátozzuk, sőt teljesen beszüntetjük a bombázógépek és más elavult haditechnika gyártását. A haditengerészetben egyre nagyobb jelentősége van a tengeralattjáróknak. A Szovjetunió fegyveres erőit jelentős mértékben rakéta- és nukleáris fegyverrel szereltük fel. Tökéletesítjük e fegyvereket, s betiltásukig folytatjuk korszerűsítésüket. A szovjet hadsereg ma olyan harcászati eszközökkel és ütőképességgel rendelkezik, amilyennel sohasem rendelkezett egyetlen más hadsereg sem. Annyi nukleáris, atom- és hidrogénfegyverünk s megfelelő menynyíségű rakétánk van ahhoz, hogy e fegyvereket az esetleges támadó területére eljuttassuk, hogy ha valamilyen őrült rátámadna államunkra vagy más szocialista államra, a támadó országot, vagy országokat a szó szoros értelmében elsöpörnénk a föld színéről. A szovjet emberek békében és biztonságban élhetnek. A szovjet hadsereg korszerű fegyverzete garantálja hazánk teljes biztonságát. Igyekszünk megtartani előnyünket a rakétafegyver fejlesztésében és megőrizni vezető szerepünket e téren, amennyiben nem jön létre nemzetközi leszerelési egyezmény. A szovjet kormányfő kijelentette, hogy a nyugati hatalmak vezető képviselői még nem adták fel az erőpolitikát és a háború peremén táncolás politikáját. Ez irányban Adenauer kancellár fejt ki különös aktivitást. A Szovjetunióval és a többi szocialista állammal szemben folytatott erópolitika azonban veszélyes kalandok útját jelenti a jelenlegi helyzetben. Az utóbbi időben egyre világosabban törekednek Nyugat-Németországban a véres hitlerista rendszer tisztára mosására, sőt teljes rehabilitására. A nyugatnémet városokban kitört legutóbbi fasiszta, antiszemita botrányok találóan jellemzik a reakció aktivizálódását. A világ közvéleménye már régen és jól ismeri cselszövéseit. A Szovjetunió mindenkor a népek barátságának, a német néppel ápolt barátságnak híve volt és ma is az. Nagyon jó baráti kapcsolatokat teremtettünk a Német Demokratikus Köztársasággal és nagyra becsüljük barátságát. Mindenképpen arra törekszünk, hogy jó baráti kapcsolatok fűzzenek bennünket a Nyugat-Németországban élő németekhez is Felháborító azonban az NSZK kormányának, különösen Adenauer kancellárnak hidegháborút szító magatartása. Nyikita Hruscsov Adenauer legutóbbi nyugat-berlini kihívó hangú beszédéről a következőket mondotta: „Bizton állíthatjuk, hogy ha NyugatNémetországban fölénybe kerülnének az eszeveszett fasiszták, akiket ma közel engednek a hatalomhoz és parancsnoki posztokon szervezik a Bundeswehrt és a NATO fegyveres erőinek parancsnoki tisztségeibe is befurakodnak, ha ezeknek a fenevadaknak kedvük támadna átlépni országuk határait, nemcsak hogy Moszkváig és Sztálingrádig nem jutnának el — mint a hitlerista támadás idején —, hanem saját területükön tipornánk szét őket. Meglepő tény, hogy Franciaország, Anglia és a hitleri igát saját bőrükön kipróbált államok is támogatják a NSZK háborús előkészületeit. Nyikita Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy ma újra időszerű az a feladat, melynek megoldását már oly régóta követeli a szovjet kormány: a békeszerződés megkötése mind két német állammal. A szovjet kopnány úgy véli, hogy a német kérdés békés rendezése halasztást nem tűrő nemzetközi probléma, elsőrendű fontosságú kérdés. Ha ezzel kapcsolatban mégsem koronázza siker a Szovjetunió törekvését, a Szovjetunió az erre hajlandó többi álammal egyetemben a Német i Demokatikus Köztársasággal köti | meg a békeszerződést, tekintetbe véve az ebből származó következményeket. A szovjet fegyveres erők létszámának újabb csökkentése semmiképpen sem gyengíti a Szovjetunió erejét. A létszámcsökkentés nem akadá* lya annak, hogy megfelelő színvonalon tartsuk hazánk védelmi képességét. Továbbra is minden szükséges eszközünk meglesz hazánk védelméhez, és ezt ellenségeink is nagyon jól tudják. Ha pedig nem tudnák, figyelmeztetjük őket, s nyíltan kijelentjük: a fegyveres erők létszámának mennyiségi csökkentésével nem gyengül ütőképességünk, ellenkezőleg, minőségük megsokszorozódik. A Szovjetunió fegyveres erőinek létszámcsökkentése évente körülbelül 16-17 miliárd rubel megtakarítást fog eredményezni. Nyikita Hruscsov ellenséges koholmánynak minősítette azt a feltevést, hogy a Szovjetunió azért törekszik a leszerelésre, mert a hétéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítése során nehézségekbe ütközik. A fegyveres erők létszámcsökkentésében nem gazdasági és költségvetési gyengeség, hanem erőnk és hatalmunk tudata vezérel bennünket. Népünk békevágyát tartjuk szem előtt. A Szovjetunió azért csökkenti fegyveres erőinek létszámát, mert nem akar háborút, mert nem szándéka senkit megtámadni, mert senkit sem akar veszélyeztetni, nem követ hódító célokat. A fegyveres erők csökkentésével meg akarjuk mutatni, hogy hazánknak nincs agresszív szándéka, sőt a legmesszebbmenő békevágy hatja át. Hruscsov elvtárs ezután a szovjet fegyveres erők további tökéletesítésének távlatairól beszél. A kormány és a párt Központi Bizottsága most azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyan térhetnénk át később a fegyveres erők megszervezésének területi rendszerére. Területi elv szerint állíthatjuk fel a katonai alakulatokat. Legénységük a termelőmunka megszakítása nélkül részesülne katonai kiképzésben. Szükség esetén a megfelelő szállítóeszközök, repülőgépek és egyéb haditechnika lehetővé teszik, hogy hazánk területének tetszés szerinti pontján összpontosítsuk csapatainkat. A Szovjetunió csökkentve fegyveres erőinek létszámát, őszintén reméli, hogy más országok is követik útját. Ha nyugati vetélytársaink nem lesznek hajlandók példánkat követni, csalódást keltenek minden népben. Természetesen a szovjet fegyveres erők létszámának csökkentése után is törekedni fogunk az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény megkötésére a nyugati országokkal. A nemzetközi feszültség enyhítése érdekében tett egyoldalú szovjet lépések rendkívül mértékben kihatnak és egyre nagyobb hatást gyakorolnak a nemzetközi helyzetre. Feltételezhetjük, hogy a nyugati országok népei és közvéleménye fokozottabb nyomást gyakorolnak majd azokra a NATO-körökre, melyek növelni akarják a fegyveres erők létszámát és a fegyverzet mennyiségét. Meg akarunk szabadulni és másokat is meg akarunk menteni a há« ború veszélyétől. Ki akarjuk küszöbölni azokat a véletlen lehetőségeket, melyek a jelenlegi viszonyok közepette elkerülhetetlenül világháborúvá fajuló háborúba sodorhatják az emberiséget. Ha megegyezünk a teljes és általános leszerelésről, óriási eszközök szabadulnak fel, melyekből nagy segítséget nyújthatunk a gazdaságilag elmaradott országoknak. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése ma a nemzetközi élet valamennyi kérdése közül a legfontosabb. A leszerelésre épülő békés együttélésen át vezet a tartós béke fő útja, amelyen az emberiség megszabadulhat a pusztító világháború rémétől. A békés együttélés nem ábránd, hanem reális valóság, mely a mai világ két társadalmi rendszerének - a szocializmusnak és kapitalizmusnak fennállását tükrözi. Azzal az elhatározásunkkal, hogy újra csökkentjük fegyveres erőink létszámát, az emberiség legszentebb eszméit követő jó példát mutatunk. Az a nézetünk, hogy a békés fejlődésben mindegyik rendszer mutassa meg előnyeit és hogy valamennyi állam népei maguk válasszák meg társadalmi rendszerüket. Beszéde végén Hruscsov elvtárs kijelentette: A szovjet nép bízik erőiben, gyönyörű kommunista jövőjében. A Szovjetunió elszántan halad előre a kommunista társadalom felépítésének útján és a jövőben is rendületlenül fogja védelmezni a népek békéjének szent ügyét. , tJJ SZÖ 2 * 1960. január 16.