Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-09 / 8. szám, szombat

Az Alacsony-Tátra sizdket vonzó egyik terepe. Nézzünk a dolgok mélyére Gondolatok a kulturális nevelőmunkáról KAREL N

em vagyok sebész, inkább belflyógyész, mint a vidéki gyakorló orvosok. Cseppeket Írok elő és borogatást. Szeretnék jó orvos lenni, aki segít - vallja kitűnő önkritikával a világszerte ismert cseh író, Karel Čapek, kinek 90. születése napját ünnepeljük. Apja, a művelt, humánus, Male Svatenice-i orvos, fiát ugyanerre a pályára szánta. Mégis író lett a vidéki gyerekből, aki vizsgálódó érdeklődéssel figyelte a kispolgári élet különböző szakaszait: a molnár és pék nagyapa, a szomszédos szabó, cipész, kőfaragó, szobafestő műhelytitkait, az élő-nyüzsgő természetet. Hallgatta művészi hajlamú anyja regényes képzelettel kiszínezett meséit, látta bátyja, a festő Josef Čapek újhangú művészetét. Prágában és külföldön tanult, a kar individualista-idealista szemlélete, különböző bölcseleti és irodalmi irányok hatnak rá. Keresi az igazat. S rádöbben, hogy ami érvényes az egyik egyénre, nem érvényes a másikra. Csak az egyes embert látja, s nem a társadalom közösségét. A relativista felfogás döntő befolyása alatt kétségbe vonja az objektív igazság létezését, az igazi megismerés lehetőségét. Ez szkepticizmusénak talaja. Az angolamerikai pragmatizmus, mely csak a gyakorlatHag hasznos igazságot Ismeri el, ami a polgárság érdekeit védi, szintén befolyásolja. Ez magyarázza pesszimista viszonyát az élethez. — Ilyenformán bonyolult és ellentmondásos alkotó útja is. A húszas évek körül újságíró, széleskörű ismeretekkel rendelkezik és demokratikus érdeklődéssel fordul a tömegek s a valóság felé. Sürgeti a széles rétegeket kielégítő irodalmat, és a jó gyermekkönyveket. Ir tárcát, tanulmányt, bírálatot, mesét, novellát, fantasztikus és utópisztikus színdarabot, meg regényt... Első novellás kötetében realista rajzot ad a kisemberek, munkások, diákok egyhangú mindennapjáról, kietlen családi életéről. A társadalmi problémákat csak mint peremjelenségeket érinti egyelőre. Nem ismerve a társadalmat irányító törvényszerűséget, nem talál kiutat a bonyodalmakból. A Csehszlovák Köztársaság alatt kifejezetten a polgárság oldalán ,411, mégis megírja bátyjával a „Rovarok életét" ennek a világnak csípős kritikáját. - 1920-ban fantasztikus drámája, az R. U. R., a kapitalista termelési rendszer embertelenségének, a munkásmozgalom elleni harcnak s a technikai fejlődésnek szatírája. Az új gép, a robot, kizárja az embert a munkából s ezzel demoralizálja és pusztulásra ítéli. A pusztulás Okát tisztán látja, de nem világos még előtte a változás szükségessége. — Az Abszolútumgyárban is a technikai fejlődést támadja, és erősen egyházellenes irányzatot szólaltat meg, Az atomgép által felbontott anyagAz a hír vitt a Rozsnyó és Pelsöc ktízött fekvő Vígtelkére, hogy a falu lakói önerejükből építettek kultúrházat. Szép — gondoltam a hír hallatára - de gyerünk, nézzünk szét a faluban. Petőfi gömöri útjáról híres Üti jegyzeteiben Rozsnyóra vonatkoztatva írta: - „... völgyben fekszik, magas meredek hegyek között, mint az alamizsna, — krajcár a koldus kalapjában". E jellemzés a Rozsnyóhoz 10 kmre fekvő Vígtelkére is ráillik, azzal a különbséggel, hogy Vígtelke nem kerek völgyben, hanem két párhuzamosan futó gömöri hegylánc között húzódik meg. A faluban mély csend honol. Keresek valakit, aki beszámolna az eseményekről. Igen ám, de alig, hogy elérem a falu elejét, máris a végén vagyok... Szégyellem, hogy gömöri lévén most járok itt először, és nem tudtam, Vígtelke olyan kicsiny, hogy a falu eleje egyben a falu végét is jelenti. A 42 ház nem képez utcasorokat... Körülnézek, a hegy tövéhez lapult házakon s az iskola épületén akad meg a szemem. Nem tétovázom. Gyerünk a tanítóhoz. Kopogtatásomra magas, derék, 40 év körüli férfi nyit ajtót. - A tanítót keresem. - Tessék, én vagyok. Elmondom, mi szél hozott, s Fodor László készségesen vállalja a felvilágosítást. - A faluban a feleségem tanít. Én Pelsőcre járok. A falu problémáit azonban ismerem, úgyhogy elbeszélgethetünk. A tanító beljebb tessékel, in azonban szabadkozom: - Előbb nézzük meg a kultúrházat. v C APEK«»» ból felszabaduló „kémiailag tiszta istent" a papok saját céljaikra használják fel. Itt is krízisbe ful a gépesített ipar túltermelése s az emberek elpusztítják a gépeket. — 1924-ben regényében, a Krakatitban is. károsnak mondja a nagy találmányokat, lévén a ' lassú és fokozatos fejlődés híve, aki fél a forradalomtól és felforgató következményeitől. - Ugyanez évből valók Angliai levelei, hol remek humorral, ízes nyelven gúnyolja a brit konzervativizmust és vázolja London szegénynegyedeinek felháborító nyomorát. A 30-as évek nagy történeti változásai, a fejét felütő és terpeszkedő fasizmus hatására fordulat áll be gondolkozásában; keresi a néphez vezető utat. Most Čapek, a hajdani bányaorvos fia és Kladno alapos ismerője már a kollektív munkáról, szolidaritásról, a bányászok hősiességéről ir. A felszín alá hatolva kikristályosodik Ars poéticája, moly szerint az az irodalom, amely nem törődik a valósággal, s nem reagál teljes erővel, szóval és gondolattal a világ történésére, az nem is irodalom. — Részt vesz a fasizmus elleni mozgalomban. A Szalamandrák harcában sok irányú szatírája a kapitalista jelent, a nemzetközi politikát, a gyarmati rendszert, a cinikus polgári tudományt, a hanyatló burzsoá kultúrát és az álszent egyházakat pellengérezi ki. S mindezt a Szalamandrákon keresztül, akikből a hasznot hajhászó tőkések olcsó munkaerőt nevelnek. — A Fehér kór a német fasizmus támadó politikáját ostorozza. A mű pozitív hőse az orvos, a Halálos kór szérumának egyedüli ismerője, csak a szegények életét menti meg. Meg akarja akadályozni a háború tébolyát, a fasizmus őrjöngését, úgy, hogy nem hajlandó a diktátort és híveit kigyógyítani. De harcában magára marad. Mert nem ismeri fel, hogy az erő az összefogásban, a népben van, mely az imperializmus és minden átkos kinövése ellen fel tudja venni a küzdelmet. A/égül az Anyában (1936) jut el » az igazi megoldáshoz: a régi világrendet csak cselekvő beavatkozással, a nép, a munkásság forradalmával lehet megváltoztatni. Osztilyharc, forradalom és ellenforradalom csapnak össze drámai hévvel s eljutnak az éltető optimizmushoz. Társadalompolitikai szemléletben, erkölcsi meggyőződésben idáig fejlődött Čapek. Műve a cseh haladó, antifasiszta irodalom maradandó értéke. Most már odaadással tanulmányozza a Szovjet Köztársaság alkotmányát s azt a világ legdemokratikusabb alkotmányának nevezi. Ez a tisztult állásfoglalás képezhette volna alapját további alkotó fejlődésének. Betegségén kívül a müncheni napok után vad sajtótámadások siettették a véget. 1938-ban halt meg, „belső krízis idején, melyből újjászületve került volna ki." (Fučík). Temetése antifasiszta tüntetés volt. BÄRKÄNY JENÖNÉ Új világnyelv? Interlingua az új nyelv, melynek atyja E. de Wahl professzor. Az ÚJ nyelvet sok ezer szóra építi. Ezek főképp a tudományos-, műszaki- és sportterminológiában már régóta nemzetközi köztulajdont képeznek. A szavak többsége klasszikus eredetű, s így az új nyelvnek az újjáéledt latin nyelv jellege van. Épp ezért a román nyelvterületen a nagy tömegek is meg fogják érteni. Azonfelül a modern és mindenütt polgárjogot nyert szavak, mint: tenisz, pulóver, radar minden változás nélkül szerepelnek. A főiskolai végzettségűek az egész világon könynyen megértik az új nyelvet. Ennélfogva mind nagyobb mértékben alkalmazzák a tudományos Irodalomban. Ifiő4-ben már orvosi kongreszszuson is használták Párizsban, Svájcban és Washingtonban, (b) Gyakran olvashattunk és a nemrégen lezajló taggyűléseken sokat hallottunk a Csemadok helyi szervezeteinek terveiről. Sokszor beszéltek a „kultúrrnunká"-ról (e csúf, magyartalan kifejezéssel.) Ha megkérdeztük: mit is értenek ezen a kultúrtársak, szinte egyértelműen válaszolták: hát az énekkar, a színjátszó-, tánc-, bábcsoport munkáját, esetleg évenként egy irodalmi délután szervezését. S ezzel mintha csak elintézték, kimerítették volna az összes lehetőségeket, — nincs tovább. Pedig az ilyen szemlélet káros, mert elhanyagolja a tagság nevelését, és akarva-akaratlan kirekeszti a kultúrából a tudományt és leszűkíti azt kizárólag a művészetre, de a művészetből is csak a reprodukálást fogadja el. A művészet útján való megismerést, a művészet megértésére és élvezetére való nevelést elhanyagolja, azt másodrendű dologként kezeli. • •••••••••••• Jarmila Čihánková: Fiú, olaj (J. Herec reprodukciója.) I Töbh figyelmet kellene tehát szentelnünk a kulturális nevelömunka terén a művészetek Iránti érdeklődés fokozására Oj közönséget kell nevelni a művészetek számára a munkások és a dolgozó parasztok tömegeiből. Iktassuk az ilyen kulturális munkát ls terveink közé, mert ez nem „alacsonyabb rendű" feladat, mint ahogyan erről itt-ott vélekednek. Biztosítsunk terveinkben megfelelő helyet a dolgozók széles tömege művészeti nevelésének. Azt szeretnénk, ha a művészettel való elmélyült Ismerkedés fejlesztené a dolgozók esztétikai érzékét és ezzel hozzájárulna ahhoz, hogy egyre több embernek legyen fejlett ízlése, szépérzéke és ezen keresztül hathatósan elmélyülne szocialista erkölcse, megacélozódnék jelleme. Fordítsunk ezért a Jövőben több gondot a kulturális nevelésre. Nemcsak azért, mert ha csupán a színpadi produkciónak élünk, előbb-utóbb holtpontra jutunk, — mint ahogy ezt több élvonalbeli csoport története bizonyítja —, hanem azért is, mert a művészetek élményszerű megismertetésével az érzelmekre, majd azok közvetítésével az értelemre hathatunk: Fontos ez, mert az emberek sok mindent hamarabb megértenek, magukévá tesznek, ha az érzelmi élmény útján tudatosodik bennük. Egy-egy művészi mű élményszerű megismertetése világnézeti, politikai és jellemnevelést is nyújt. Szervezzünk ezért gyakrabban például kviz-Játékot, a művészetet élvezetesen bemutató, megszerettető délutánokat, estéket. Elégítsük ki a Csemadok tagságának szórakozási igényeit, felhasználva a kulturális népművelő munka legváltozatosabb formált, elvonva ezáltal az embere- I ket a kocsmától, kártyától, meg a rumtól. Hangoljuk egybe az emberek szórakozási és kulturális Igényelt korunk nevelő céljaival. Szocialista fejlődésünkben a munkafolyamatok gépesítése és automatizálása. valamint a kiaknázatlan természeti erőknek a békés építés céljaira való felhasználása azt eredményezi, hogy a jövőben egyre kevesebb testi munkára lesz szükség. Rövidebb lesz a munkaidő. A dolgozó ember megszabadul a nehéz testi munkától. Ezért kell felszámolnunk a kulturális munka leszűkített szemléletét és ma már úgy kell beállítanunk kulturális nevelőmunkánkat, hogy megteremtsük a majd egyre több szabad idővel rendelkező ember növekvő kulturális igényei kielégítésének feltételeit. Az első lépéseket már most meg kellene tennünk. Már most alakítsuk meg mindenütt az irodalom, a zene, a képzőművészet, a film -stb. kedvelőinek körét.'-Az Illetékes szerveknek megfelelő anyaggal és útmutatással kell ellátniok az ilyen köröket, amelyek hasznos tevékenységet fejthetnének ki például a Csemadokban. Néhány gondolattal Igyekeztünk érzékeltetni elképzelésünket, amelyet egy cikk szűk keretei kbzt nincs módunk részletesebben kifejteni. Kétségtelen, hogy egy esetleges vita a kulturális nevelőmunka sok homályos kérdését világíthatná meg. Véleményünk azonban, hogy az eddigi jó tapasztalatok, pl. a gottwaldovi „výchovné koncerty" (nevelő-koncertek) a társadalmi szervezetek Prága- és Brno-környékl kollektív Színház-, tárlat- és hangversenylátogatásai; a képzőművészetek, a zene és irodalom ostravai baráti körei programjainak átvétele; ezeknek nálunk, a mi körülményeinknek megfelelő meggyökereztetése azzá a tetté válhatna, mely minden szónál ékesebben beszél. MÖZSI FERENC &\Wi!C1F§EiLi!ii£il M, A kultúrház építésén kívül mát is érdekelt. Ezért már útközben érdeklődtem: - Mi van itt érdekes, újságba való? - Sok minden ... - ? ? ? - ... megírásra érdemes például a falu keletkezését őrző szájhagyomány, a falu története, a lahôk élete, az, hogy 1956-tól villany van a faluban. És sok minden más. A tanító szünetet tart, majd nyomatékosan mondja: - A legérdekesebb a mai élet. Régen évtizedekig nem történt itt semmi. Most évről évre eseménydúsabb az élet. Elsőnek a szájhagyományról érdeklődöm. - Azt beszélik -, meséli fodor László - a falu krónikája is úgy őrzi, hogy régen, nagyon régen, mikor Mátyás Gömörben járt, a mai Vígtelke helyen is pihenőt tartott. A tanító a mondabeli helyre mutat: - Ott, a hegy tövében lévő forrásnál volt a királyi szállás. A vidék lakói kedvesen fogadták a vendéget. Mátyás figyelmét egy juhászlány különösen lekötötte, aki szebbnél szebb táncokkal, dalokkal szórakoztatta. A király el is nevezte a juhászlányt Víg Etelkának, akit egyben birtokkal is megajándékozott. A Mátyás által adott név később rajta maradt a vidéken, t Víg Etelkából Vígtelke Ittt. Fodor László elmerengve így egélútette ki tzavait: - Ennyi röviden a monda. Hogy mi igaz belőle, ma nehéz megállapítani. A falu lakói mindenesetre hittik, hogy falujok neve Mátyástól ered. A tanító tovább fűzné a szót, beszélgetés közben azonban a kultúrházhoz értünk. Most már ez köti le figyelmünket. Úgy érezzük, évszázadokat ugrottunk. s a mondánál érdekesebb a ma valósága, az újonnan épülő kultúrház, amely itt van a szemünk előtt, itt épül, hogy fényt, tudást, míiveltsé' get teremtsen a hosszú évtizedekig eseménytelenül élő Vígtelkén. — Még nincs teljesen készen, pedig már ötödik éve építjük ... Megértem az építkezés elhúzódását, mikor elmondják, hogy a mintegy 250-300 férőhelyet kultúrház építéséhez 20 000 koronával fogtak hozzá. — Ez bizony édeskevés — jegyeztem meg. — Különösen, ha figyelembe vetzszük, hogy a magában is elég nagy nézőtéren és színpadon kívül az épületben más helyiségek is lesznek, ahol a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet irodája nyer elhelyezést. — Szóval nagy építkezésbe fogtak, jóformán semmivel. — Hát így valahogy. A „Z"-akció keretében kezdődött • építkezésnél minden reményüket a falu lakóiba vetették. Ha segítenek, nem lesz hiba. S Vígtelke lakói segítettek .,. — Kezdetben nehezen ment emlékszik vissza Kovács János, a helyi nemzeti bizottság elnöke, akivel az építkezésen ismerkedtem meg. — Minden kezdet nehéz — mondom vigaszul. — Amikor az alapot kezdtem ásni, egyesek azt mondták, hogy a víg telkei bíró megbolondult. Kultúrházai akar építeni ott, ahol ilyesmi tosem volt. Mások is erősítik Kováct szavait, - E véleményt azonban már elfelejtettük. Az évek során azok is segítettek, akik kezdetben ellenzői voltak a kultúrház építésének. Ma már mindenki látja, hogy érdemes a kultúráért áldozatot hozni, ,s amikor csak lehet, brigádmunkával segíteni. Segít is a falu apraja-nagyja. Ennek köszönhető, hogy az épületen már az utolsó simításokat végezzük. Ha az ellenző véleményeket el is felejtették, Kovács János és Veselányi Pál munkája mindig emlékezetet marad. Kettőjük érdeme, hogy Vígtelkén nem holnap, hanem már ma kultúrház épül. Kovács' János és Veselényi Pál nemcsak tervet dolgozott' ki. Hozzáfogtak annak megvalósításához is. kovács maga kezdte ásni az alapot és akárcsak Veselényi, kezdettől fogva önzetlen szorgalommal dolgozik a kultúrház építésén. A fizikai segítségen kívül övék a szervézömunka is. Veselényi Pál, mint' a járási nemzeti bizottság instruktora is sokat segít. Kovács és Veselényi szabadkozik, amikor az elismerést hallják:. - Nem történt semmi. Csak azt tettük, amit mindenütt mindenkinek tennie kellene. Ml is ezen a véleményen vagyunk. Kovács János és Veselényi Pál munkája mégis példaadó. Kommunistákhoz méltóan szerveznek, a munkában is ők járnak az élén. Szóba kerül, milyen kultúrmunkára készülnek az új épületben. A vígtélkei „bíró" gondolkodás nélkül válaszol: . - Vendégszereplőket hívunk ét a magunk erejéből is mindent megteszünk, hogy kultúrházunkat minil jobban kihasználjuk. Elmosolyodik, majd ezeket mond« ja: - Igaz, erre eddig sem volt panasz. Az épületet már akkor igénybe vettük, mikor se tető, se ablak nem volt rajta. Május 1-én ét 9-én itt tartottuk a műsort. A 42 házból álló Vígtelkét 160 ember lakja. A falu határa 54 hektár szántóföld: Nem tudom, jelenleg melyik az ország legkisebb községe. Vígtelke minden bizonnyal a legkisebbek közül való. E kisközség lakói szép és nagy kultúrházat építettek. Most arra törekszenek, hogy önerejükből teremt« senek kulturális életet. - Sikerül? - Bízunk benne ...Ha kevesen is vagyunk, nagy az akaraterőnk. - Kire számítanak ? - Elsősorban a. fiatalokra és a falu minden dolgozójára. Ahogy mindannyian részt vettünk az építkezétben, úgy veszünk majd részt a kul* turális munkában. Az elnök után a tanító tájékoztatott: - A helyi iskolának 15 tanulója van. Ezenkívül-még 10 fiatal él a faluban, akik már elvégezték az iskolát. Ha nincsenek is sokan, van kire számítanunk. A fiatalok már eddig is rendeztek jól sikerült műsorokat. Jól dolgozik a tánccsoportjuk is. Ha eredményesen dolgoztak eddig, az úf kultúrházban a jövőben minden bizonnyal még szebb eredményeket érnek majd el. Az elnöké az utolsó szó: - Természetesen! BALÄZS BÉLA ÜJ SZÖ 7 * 1960. január 9,