Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-08 / 7. szám, péntek

Számot adtak munkájukról Most van az az időszak, amelyben a nemzeti bizottságok számot adnak választóiknak az 1959-es évben végzett tevékenységükről, értékelik az elért eredményeket, s rámutatnak az esetleges fogyatékosságokra. A rimaszombati járás valamennyi helyi nemzeti bizottsága - a tanácsok aktivistáinak hathatós segítségével - 1959. december 30-ig minden községben megvalósította ezt a feladatot. A járási nemzeti bizottság szervezési osztálya úgy szervezte meg a munkát, hogy a járás községeit 9 körzetre osztotta fel s minden egyes körzet székhelyén mintaülést rendezett, melyre meghívták a környező helyi nemzeti bizottságok elnökeit és titkárait, valamint a nőbizottságok elnökeit. Ezeken az üléseken jelen voltak továbbá az aktivisták, valamint a JNB és a KNB tagjai is. E mintaülések alapján végezte a többi helyi nemzeti bizottság saját' községében a HNB-k, a végrehajtó és kisegítő szervek, valamint a nőbizottságok 19o9. évi tevékenységének értékelését. A helyi nemzeti bizottságok eme mintaülései a rimaszombati járásban beváltak s teljesítették küldetésüket. A helyi nemzeti bizottságok tevékenységének értékelése többek közt rámutat, hogy a Nagybalogi Helyi Nemzeti Bizottság szép eredményeket ért el a szövetkezet megszilárdítása, tag- és földalapjának kiszélesítése terén. A nagybalogi szövetkezet a második ötéves terv elején 1440 hektár mezőgazdasági földterületen folytatott közös gazdálkodást, ma pedig ez a terület már 1700 hektárt tesz ki. A szövetkezet az idén a növénytermesztési tervet száz százalékra teljesítette. Az állattenyésztés terén a takarmányalap biztosítása érdekében a takarmányok vetésterületét 70 hektárról 135 hektárra növelték. Feladatul tűzték ki továbbá, hogy a harmadik ötéves terv végéig a hústermelést 35—40 százalékkal, a tejtermelést 30 százalékkal és a tojástermelést 40-45 százalékkal növelik. A fenti eredményekben nagy segítséget nyújtottak a helyi nemzeti bizottság tagjai, akik fáradhatatlanul harcoltak a terv teljesítéséért és a szövetkezet alapszabályainak betartásáért. Hásonló eredményt ért el.a Rakotytyási Helyi Nemzeti Bizottság is. A községben levő EFSZ 1958 végéig még pagyon gyengért gazdálkodott. most pedig, az 1959-es évben mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés szakaszán eredményei annyira javultak, hogy a tagok valószínűleg 4 — 5 korona pótjutalmat kapnak munkaegységenként. Bátka községben viszont a szövetkezeti gazdálkodás még mindig egy helyben topog, bár ott még több lehetőség van a gazdálkodás megjavítására, mint a szomszédos Rakottyás községben. Ennek többek között az az oka, hogy Bátkában a helyi nemzeti bizottság nem törődik kellőképpen a szövetkezet munkájával, a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai csak kevés esetben vesznek részt az EFSZ gyűlésein és nem tesznek konkrét intézkedéseket az észlelt fogyatékosságok kiküszöbölésére. A Rimaszombati Helyi Nemzeti Bizottság saját munkáját értékelve rámutatott, hogy szép eredményeket ért el a városszépitési akcióban. Nem lehetnek azonban elégedettek a Rimaszombati Helyi Nemzeti Bizottság egyes tagjainak munkájával, akik nem szolgáltak rá választóik bizalmára s még annyi fáradságot sem vettek maguknak, hogy a HNB ülésein rendszeresen részt vegyenek. Nagy fogyatékosságok mutatkoztak az utcai bizottságok munkájában. Ennek oka abban rejlik, hogy a HNB aktivistái nem látogatták rendszeresen e bizottságokat, nem látták el őket tanáccsal és nem tájékoztatták őket a HNB határozatairól, s így nem szervezték meg a választókat a feladatok teljesítésére. Ugyancsak nagy fogyatékosság, hogy maga a HNB tanácsa sem ellenőrizte kellőképpen a határozatok teljesítését. Reméljük, hogy a rimaszombati HNB e fogyatékosságokat mielőbb kiküszöböli, hogy maradéktalanul teljesíthesse a pártunk és kormányunk által a helyi nemzeti bizottságok elé kitűzött feladatokat. Punka Dezső, a rimaszombati JNB dolgozója Á szocialista munkabrigádok — az egyén és a társadalom érdekazonosságának megnyilvánulásai A magántulajdonban levő bérházak karbantartása Lakosságunk életszínvonala állán-.,.i dó emelkedését többek között a lakásviszonyok fokozatos javításával biztosíthatjuk. Ezen cél elérését szolgálja elsősorban pártunk és kormányunk széleskörű lakásépítési programjának megvalósítása. A lakáscélokat szolgáló régi bérházak javarésze azonban mindmáig magántulajdont képez. Az ilyen házak tulajdonosai aránylag kevés gondot fordítanak az épületek legszükségesebb tatarozására, a lakások karbantartá- 1 sára és korszerűsítésére. Ezért ezek ä lakások gyakran távolról sem érik el azt a színvonalat, amelyre dolgozóink jogos igényt támaszthatnak. Mivel pedig a magántulajdonban levő bérházak is bizonyos részét képezik nemzeti vagyonúnknak, éppúgy kell gondoskodnunk karbantartásukról, mintha állami tulajdont képeznének. Az •miitett hiány kiküszöbölése érdekében nemzetgyűlésünk meghozta a 71/1959 Zb. számú törvényt, amely a Csehszlovák Köztársaság Törvénytárénak december 14-i füzetében jelent meg teljes szövegezésben. A benne foglalt rendelkezések mindazon házakat érintik, amelyek fizikai vagy jogi magánszemélyek birtokában vannak és egészben vagy részben lakáscélokat szolgálnak. Nem vonatkozik a törvény a családi házakra, sem pedig olyan épületekre, amelyek a lakásokkal való gazdálkodásról szóló előírások értelmében építkezési jellegűek, lakóinak száma vagy egyéb körülmények folytán családi házaknak minösíthetak. A törvény felhatalmazza az illetékes helyi nemzeti bizottságot, hogy a javításra szoruló házakon építkezési átrendezést, hozzáépítést vagy felépítményt, a megkezdett építkezés befejezését, a nyilvános berendezések és közszolgáltatások hálózatába való bekapcsolást stb. foganatosítson a háztulajdonos beleegyezésével. Mindezen átrendezések végrehajtása során a helyi nemzeti bizottságot az építkező jogai és kötelezettségei terhelik. Amennyiben a háztulajdonos nem hajlandó megadni hozzájárulását, a járási nemzeti bizottság beleegyezé- ' se nélkül is keresztülvezetheti a szükséges munkálatokat vagy megbízhatja a szocialista szektor valamelyik szervezetét azok elvégzésével. Ugyanakkor a nemzeti bizottság végrehajtó szerve csak első ízben utalhatja, ki az, építkezési áire,nde»> zés folytán nyert lakásokat azon szervezet alkalmazottainak, mint üzemi lakásokat, amely az átrendezést keresztülvezette. A helyi nemzeti bizottság saját költségvetésének eszközeiből fedezi az építkezési átrendezéssel felmerülő kiadásokat, amelyeket a háztulajdonos köteles megtéríteni. Ezen követelés erejéig zálogjog terheli a bérházat, mégpedig az ingatlanra bekebelezett minden egyéb jogot megelőző telekkönyvi rangsorozatban. Azon bérházzal, amelyet ilyen zálogjog terhel, csak a járási nemzeti bizottság végrehajtó szervének hozzájárulásával rendelkezhet a háztulajdonos. Ha a fenti címen bekebelezett jelzálogkövetelés az állami szocialista szektor szervezeteinek ugyancsak bekebelezett egyéb követeléseivel együtt meghaladja a telekkönyvileg megterhelt bérház értékének kétharmadát, úgy ez a ház a ' járási nemzeti bizottság végrehajtó szervének határozata alapján állami szocialista tulajdonba ruházható át. Ugyancsak átszáll a telek, amelyen a bérház épült, valamint annak kertje is, amennyiben az a háztulajdonosé. A bérház tartozékaival együtt azon a napon megy át állami szocialista tulajdonba, amikor a tulajdonjog átruházásáról szóló határozat jogerőre emelkedik. Ettől kezdve a volt háztulajdonos csupán bérlőjévé válik annak a lakásnak, amelyben addig is lakott-. Az említett törvény kihirdetése napján, azaz 1959. november 19-én lépett érvénybe. K. E. Vendégek az NDK-bó! (ČTK) — Az NDK bautzeni járásában lévő Domowina közságben működe földmüvesszövetkezet négytagú küldöttsége e napokban hazánkban időzik. Célja elsősorban, hogy baráti szövetséget kössön a holešovi járásban levő rymicei EFSZ tagjaival és tapasztalatcserét folytasson velük. A küldöttség tagjai Gottwaldov környékén néhány további mezőgazdasági üzembe is ellátogatnak. A rymicei EFSZ tagjai a közeljövőben viszonozzák német barátaik e látogatását. |7gy éve történt. A sajtó és a rádió hírül adta, hogy a Szovjetunióban az SZKP történelmi jelentőségű XXI. kongresszusának előkészítése során széleskörű munkaverseny indult a kommunista munkabrigád büszke címért, f^em tartott sokáig, és a szovjet dolgozók kezdeményezése visszhangra talált nálunk is. Jelenleg köztársaságunkban több mint tízezer munkaközösség, több mint százezer dolgozó versenyez a szocialista munkabrigád kitüntető címért. A szocialista munkabrigádok mozgalmának egyre szélesebbkörü kifejlődése számos fontos kérdést, sőt bátran mondhatjuk, fontos társadalmi problémát vet fel. E kérdések egy része a munka tartalmával kapcsolatos, amelyet röviden így fejeznek ki; szocialista módon dolgozni. Még tisztázatlanabb a brigádmozgalom másik jelszava — szocialista módon élni Különösen sok problémával találjuk szemben magunkat a mezőgazdasági termelés szakaszán, ahol a munkakörnyezet, a munka jellege lényegesen különbözik az ipartól. Mindez kifejezésre jut abban is, hogy a versenyző mezőgazdasági munkabrigádok száma aránylag kicsi — nem lépte túl még a négyszázat. Márpedig a szocializmus felépítése során éppen a mezőgazdasági termelés szakaszán várnak a dolgozókra fontos és igényes feladatok. Szocialista módon dolgozni A vezetésben való részvétel foka attól függ, mennyire fejlett a dolgozók öntudata, ez az utóbbi viszont az anyagi termelésben gyökerezik. Az öntudatosság elért fokának felelt meg a vállalaton belüli szocialista munkaversenyek eddigi formája, amely elsősorban a négy fő mutató szám — a termelési terv, a minőség, az önköltségek csökkentése és végül a választékok tervének - teljesítését tűzte ki célul. A mur^kaverseny egyik ösztönző momentuma a dolgozók anyagi érdekeltsége volt. A vállalaton belüli munkaversenyt negyedévenként kiértékelték és s verseny győztesét megjutalmazták: az első negyedévben havi fizetésének egynegyedével, félév elmúltán iélhavi fizetéssel, a háromnegyedévben fizetésének háromnegyed' részével fis az év végén egész hsvi fizetéssel. 'Ai új "tátsädalmi és gazdasági vi-' szonyok, — például az osztályerők összetétele, az a tény. hogy a lakosság 60 százalékát teszi a munkásosztály, és új osztály alakul ki: a szövetkezeti parasztok osztálya, továbbá a vezetés decentralizálása, a dolgozók anyagi érdekeltsége a termelési eredményekben, stb megteremtették a szocialista munkaverseny'fejlettebb, minőségileg új alapon felépülő formájának előfeltételeit. Ez a tény kifejezésre jut abban, hogy a szocialista munkabrigádok mozgalma alulról indult, a szovjet emberek közvetlen ösztönzésére. A szocialista munkaverseny segített kiirtani a termelésünkben megmaradt múltbeli csökevényeket, és a dolgozók kritikájának egyik megnyilvánulási formája volt; a szocialista inunkabrigádok a szocialista munkaverseny új, magasabbrendu formáját képviselik. Nem csupán a bírálat, hanem saját munkájukkal szemben gyakorolt önbírálat is kifejezésre jut bennük, s maga a mozgalom a dolgozók politikai és erkölcsi nevelésének hathatós módszere. A versenyző munkaközösségek lényegében arra törekednek, hogy megismerjék a korszerű technikát, az új munkamódszereket és termelési folyamatokat, bővítsék ismereteiket, stb. A nagyfokú öntudatosság jele az a tény is, hogy maguk a munkaközösségek tevékenyen részt vesznek a munkabérek rendezésében, maguk állapítják meg a műszakilag indokolt teljesítménynormákat. Éppen ezek a körülmények jelentik a dolgozók legtevékenyebb részvételét a vezetés és irányítás munkájában, hisz a dolgozók közvetlenül, saját meggyőződésük és végzett munkájuk alapján állapítják meg részesedésüket a társadalmi termelésben. Az a törekvés, hogy minél jobban eleget tegyenek a korszerű termelés követelményeinek, két irányban valósul meg. Az egyik — tökéletesíteni ismereteiket eddigi szakmájukban, és a másik — egyszerre néhány szakmát elsajátítani. Azt mondhatjuk tehát, szocialista módon dolgozni azt jelenti, hogy gyakorlatilag növeljUk a dolgozók szakképzettségét és tevékeny részvételét nemcsak az egyes tervmutatószámok teljesítésében, hanem az egész munka irányításában Is. A szocialista munkabrigád címéért indult I munka verseny tehát megfelel a népgazdaság legfontosabb szükségleteinek. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt az ostravai vasútigazgatóság példája mutatja. Az igazgatóság körzetében 10 diszpécser dolgozik, akik versenyben állnak a szocialista munkabrigád elméért. Ezek a diszpécserek csupán tavaly májusban és júniusban 97 vonatszerelvényt, takarítottak meg. Az iparban viszont, ahol a legtöbb munkaközösség versenyben áll, az eredmények milliós értékeket jelentenek népgazdaságunknak az anyagmegtakarításban, a munkatermelékenység növelésében, a munkafolyamatok egyszerűsítésében és meggyorsításában, a munkához való új viszony kialakításában, stb. Az első lépések a mezőgazdaság szakaszán A versenyző munkaközösségek közül alig 400 dolgozik a mezőgazdaságban. Igaz, itt mások a termelési feltételek, a munkaközösség a legtöbb esetben szétszórtan dolgozik a termelési folyamat egyben élettani folyamat is, és nagy hatással vannak rá a természeti viszonyok. A legfontosabb körülmény azonban, a versenyző szocialista munkabrigádok kis számának legfőbb oka az, hogy a mezőgazdasági dolgozók öntudatossága sokkal kisebb, mint az ipari munkásoké. Éppen ezért a mezőgazdaság területén döntő szerep jut a pártszervezetek politikai nevelőmunkájának. Vizsgáljuk meg ezt a kérdést annak a munkaközösségnek a példáján, amely a. mezőgazdaságban elsőnek kezdett versenybe a szocialista munkabrigád címéért. Fiatal baromfitenyésztők 18 tagú csoportjáról van szó, akik egy állami gazdaság farmján dolgoznak Lomecban, Klatovy mellett. Azóta, hogy versenyre keltek, farmjukon sok minden megváltozott. A brigád tagjai az üzemi munkaiskolában gyarapították szakismereteiket. Valósággal kiharcolták azt, hogy a termelésben új módszereket, új technológiát vezessenek be és a gyakorlatban először valósították meg az úgynevezett folyamatos termelést, vagyis megszüntették a munka idényjellegét. Miben rejlik sikerük? Bevezették a ketreces tyúkteriyésztéátŕ A tyúkok csak addig vannak a ketrecben, amíg végetér az első tojó-időszak, s mihelyt a baromfi vedleni kezd, hizlalásra fogják. Ezzel elérték, hogy az egész év folyamán egyenletes a tojáshozam, az egósz év során kellő mennyiségű húst termelnek és a keltetés is állandó. Azelőtt 2500 tyúk gondozásához négy munkaerő kellett, ma egy ember elvégzi a munkát. Tizenhat százalékkal, vagyis 272 040 koronával csökkentették az önköltséget. Ez a legszembetűnőbben az egy tojásra eső termelési költségben nyilvánul-meg. Azelőtt egy tojás termelése 81 fillérbe jött, most a szocialista munkabrigád még az elért 51 filléres költséghányadot is sokallja. Ma ez a munkabrigád a világon a legelső a munka termelékenységéi tekintve, s túlszárnyalta a legfejlettebb tőkés államok eredményeit is. Míg az USÄ-ben 100 tojás termeléséhez 1.5 munkaóra szükséges, a lomeci szocialista munkabrigád beéri egy órával, s még ezt is sokallja. Az iparhoz hasonlatosan tehát a mezőgazdasági termelésben is lehet szocialista módon dolgozni, itt is vannak, ha nem is jobb, de legalább olyan kedvező feltételek, mint az iparban. Szocialista módon élni Sokkal könnyebb szocialista módon dolgozni, mint szocialista módon élni. Az új, minőségileg magasabbrendű szocialista munkaversenynek azonban éppen az a legjellemzőbb vonása, hogy a versenyező munkaközösségek nemcsak a termelési feladatok teljesítésére és a korszerű technika elsajátítására fordítanak gondot, hanem nem hanyagolják el az egyén magánéletét, törődnek minden dolgozó legsajátabb „én"-jével is. Arra törekszenek, hogy tökéletes egységbe hozzák az egyén és a társadalom érdekeit. Ez a feladat annál nehezebb, mert nem írható elő rá recept, sablon. A teendők olyan sokfélék, ahány félék az emberek. Ámde a szocialista társadalom építésének ezen a rendkívül bonyolult szakaszán is lényegbevágó társadalmi és gazdasági változások következtek be, amelyek természetesen az embereken is éreztetik hatásukat. A tőkés kizsákmányoló viszonyok megszüntetésével a létért folyó harc, az embertelen farkastörvény helyére elvtársi együttműködés, életbiztonság, a biztos jövő tudata lépett, hisz az állam minden polgárának joga van mind a munkára, mind arra, hogy végzett munkájának mennyisége és minősége szerint részesüljön. Mindez megteremti annak előfeltételeit, hogy az elmúlt társadalmakban annyira hangoztatott „én" helyére olyan viszonyok lépjenek, amelyekben a döntő tényező a „mi". Mit jelent tehát szocialista módon élni. Természetesen elsősorban azt, hogy szocialista módon dolgozunk. Továbbá azt, hogy önkéntesen, s öntudatosan segítjük a társadalmat, például tevékeny munkát fejtünk ki különféle tisztségekben akár a szakszervezetekben, nemzeti bizottságokban, azok szakbizottságaiban, stb. Szocialista módon élni kulturált i életet is jelent. Mégpedig nemcsak passzívan, vagyis azáltal, hogy eljárunk színházba és moziba, hanem elsősorban aktívan. Az egyik ember szeret énekelni, a másik szavalni, a harmadik színházat játszik, vagy sakkozik, szívesen olvas, sportol, stb. Kedve és kedvtelése szerint mindenki tevékenyen bekapcsolódhatik a kulturális élet egyes ágazataiba, gazdagíthatja saját énjét, hogy minél nagyobb hasznára lehessen a közösségnek. Szocialista módon élni nem utolsó sorban azt is jelenti, hogy a férfi helyes és egészséges viszonyt teremtsen a nőhöz. Nemcsak odahaza a családban, hanem a társadalomban is. Ide tartozik például az üzemi gyermekotthonok és óvodák kérdése is. E tekintetben gyáraink előtt nagy lehetőségek nyílnak, hogy kifejezésre juttassák szocialista viszonyukat a dolgozó nőkhöz, elég időt biztosítsanak számukra a munkaidő után, hogy ők is szocialista módon élhessenek. A Lomeci Állami Gazdaság szocialista munkabrigádjában például a .dolgozók példás gondot fordítanak családjaikra, de ez csöppet sem akadályozza őket abban, hogy övék a messzi vidék legjobb művész-együttese, s maguk közül négy dolgozót küldtek kétéves mesteriskolára anélkül, hogy munkaerő pótlásra támasztottak volna igényt, rendszeresen családi kirándulásokat szerveznek, stb. Mindegyik szereti a maga családját, de mind együtt egy nagy csalárdot alkotnak, amelynek összeköíp kapcsa a munka szeretete, a munka jó eredményéről való gondoskodás. A szocialista munkabrigád büszke címéért folyó munkaversenyben kifejezésre jutnak a munkához vaió kommunista viszony egyes elemei is. Ilyen például az a tény, hogy a versenyző munkaközösségek tevékenyen részt vesznek a műszakilag indokolt normák megállapításában, hogy a dolgozók több szakmát sajátítanak el és gyarapítják szaktudásukat. Igen- fontos körülmény az is, hogy a munkában vagy a magánéletben elkövetett vétségekért a legnagyobb büntetés, ha a munkaközösség erkölcsileg elítéli az illető egyént. A jól végzett munka tudatából fakadó öröm é» elégtétel, a társadalom tudatos és önkéntes megsegítése — ez a szocialista munkabrigádok legfontosabb erkölcsi jutalma. Ez a tény mindennél ékesszólóbban bizonyítja, hogy dolgozóinkban valami új született, egyre határozottabban kialakul bennük a szocialista társadalom tagjának büszke öntudata. Ez jut kifejezésre a szocialista munkabrigádok mozgalmában, amellyel dolgozóink a szocializmus felépítésével kapcsolatban kitűzött feladatokra válaszolnak. ARNOŠT BAK Kulturális aktíva Rozsnyón Az 1959-es esztendő végén a rozsnyói JNB iskola- és kultúrosztályának vezetői elhatározták, hogy értékelik az eddig elért eredményeket a kulturális munka területén és megbeszélik az új esztendő feladatait. A járás üzemi klubjainak, a vállalatoknak kultúrfelelősel, az iskolák igazgatói és a helyi művelődési otthonok vezetői közös aktíván vettek részt. Az értékes, tartalmas értékelést Juhász elvtárs, a járási pártbizottság másodtitkára tartotta, aki a jó propagandisták és kultúrmunkások kiemelésével, valamint a rosszul dolgozók megblrátásával jó alapot adott a vitára. Az aktíván 200 kultúrmunkás vett részt. Vajda JAzsaf, Rozsnyó ÚJ SZÖ 2 * 1960. január 10.