Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-31 / 30. szám, vasárnap

A brcznói városháza egyik ter­rnében olvasgatom a- több mint 700 esztendős bányavá­ros krónikáját. A múltról szóló so­rok, munkanélküliségről, nyomorról, kivándorlásról beszélnek. A nagy könyv olvasása közben egyszerre csak öt fiatal fiú és lány ront be a he­lyiségbe. - Esküdni jöttünk! - mondja határozottan a katonaruhába öltözött vőlegény. - Miért nem szóltak előbb, ­mondja az anyakönyvvezető, - leg­alább befiitöttünk volna az eskető­terembe ... - Annyi baj legyen, kibírjuk hi­degben is! Igaz-e, Zoli? - karol vő­legényébe a kipirult arcú menyasz­szony. S amikor a HNB elnöke, uz egykori partizán az állami címerreI a mellén a fiatalok elé lép, a jegyes­pár: Bartos Zoltán huszonegyéves breznói munkás és a húszéves Má­ria Chovancová boldogan egymásra néznek. Megilletődve mondják az „igent". Marika két testvére komo­lyan veszi kezébe a töltőtollat, hogy mint tanú aláírják az ünnepi jegyzö­könyvet. A rövid szertartás után újra kibuggyan az elfojtott jókedv, külö­nösen akkor, amikor egy bütykös is előkerül a táskából. Az újságíró jegyzetfüzetébe röviden csak ennyit ír: Boldog ifjúmunkás házaspár. És bejegyzi Rudolf Húsenica elnök sza­vait: Könnyű ma a fiataloknak, a fel­szabadulás megadta nekik mindazt, amiről sokan egész életükön keresz­tül csak álmodoztak... Este a Hron-szállóban újra talál­koztunk a HNB elnökével. A breznói EFSZ tagjai ezen a napon egy „ki­sebb", hajnalig tartó mulatságot ren­deztek itt. Ropták a táncot, magas volt a jókedv. Az elégedett szövet­kezeti tagok nótarendeléseit Erémiás Feri prímás alig győzte siró hegedű­jével kielégíteni. Hogy mi volt a jókedv alapja? Húszkoronás munka­egységgel zárták a gazdasági évet! - Azt húzd fiam, hogy „Öreg ba­csa vagyok én már ..." — rikkantott jókedvében a 73 éves Gusto Matúš bácsi. Egy sarokban üldögélve néztük a mulatókat. Ondrej Vojsenpacher, a máskor szófukar, kemény munkától megtört ember, aki tizenkilenc évet gürcölt egy kisebb műhelyben, poha­razgatás közben megoldotta nyelvét. Szóba került a szövetkezet, a híd­gyár, a mai fiatalság. - Hej, áe jó a fiataloknak! — mondja az öreg. - Ha még egyszer olyan fiatal lehetnék, mint te, öcsém, nem adnám semmiért a világon! ­fogta meg bizalmasan vállamat. — Tudod-e fiam, mit csináltam én a te korodban?... Ott álltunk a brez­nói kocsma előtt mezítláb, rongyosan, csoportba verődve és hónapokon át vártuk, hogy majd csak akad valami munka. De hát nem akadt. Csak Hel­páról több mint kétszázan vándo­roltak idegeribe. Hát a többi faluból! | AMERRBA FE \M BA D ÍTÓ tf OKI ET KATÓ N A K JÁRTAK | ^WfcftWtfg!:'­B resnói életképek A Felső-Garam mentén, ahol a múltban az inség és a nyomor volt az úr és százával vándoroltak az emberek idegenbe munka után - ma jól, elégedetten élnek a dolgozók. Melpán a nőbizottság kezdeményezésére a téli estéken összejönnek az asszonyok díszes népviseletben. Vígan pereg a rokka, készülnek a híres hím­zések. Éheztünk öcsém, ugyanakkor a város kor az Alacsony-Tátra havas ormai jet katonákat ideiglenesen a vár hét ügyvédje még azt a csekély pén- mennydörgésként visszhangozták a háza előtt temették el. Később zecskét is zsebre vágta, amit a pa- távoli ágyúdörgést, a város behava- állítottak nekik emlékművet, n raszt nehezen keresett. Mert egy zott utcáin harmincegy szlovák fér- örök időkre hirdeti, hogy Vlagyimir " ,e a lerve l- nogyan érienei azi vacat barázdáért képesek voltunk fit és nőt kísértek a fasiszta pri- Bengyerov főhadnagy, PrilipuhovMi- ^JZ^nnln rZ/lfifnlrZ, évekia pereskedni. . . - Csak úau békék. A srXmnii *tn, m má*t Á n AtsiSSt r.„*. Amennyi tagja legalabb ket szakma vetette hazánk lakóinak boldog je­lenét és jövőjét. A szocialista építőmunka szinte fel­ismerhetetlenül megváltoztatta az egykor szegény vidék lakóinak életét, gondolkozását. A favágókból kiváló szakemberek, mérnökök lettek. A tíz évvel ezelőtt épült breznói hidgyár sok dolgozónak nyújt jó kereseti le­hetőséget. A felszabadulás után a já­rásban 3400 lakóház épült és az ál­lam a járás különböző községeiben és magában Breznón nem kevesebb, mint 1700 lakást adott át a dolgozóknak. A breznói hidgyár dolgozói az el­múlt évtized alatt sokat tettek Szlovákia iparosításának érdekében. Ebben a korszerű üzemben szüle­tett meg a tólmácsi Kirov Üzem, a zvolení Bučina, a kassai gépgyár, a sninai Vihorlát, a žiari kohómíi és még egy egész sor üzem csarnoká­nak acélkonstrukciója. A gyár dol­gozói, az egykori favágók, akik lég­kalapáccsal cserélték fel baltájukat, ma nagy szaktudással készítik a nagy teljesítményű darukat, hidakat és más berendezéseket. Az üzem munkásai az elmúlt évek alatt 147 lakást kap­tak az államtól. A gyár előtt ma nyolc autó várja tulajdonosát, hogy munka után saját kocsiján mehessen otthonába. Ez idén további húsz mun­kás akar autót vásárolni... Az üzemben ismerkedtem meg az Októberi Forradalom részvevőjével, Kachnič Árpád esztergályossal, aki már nem egy fiatal munkást nevelt párttagnak, kiváló dolgozónak. Meg­kérdeztem tőle, hogyan sikerült mű­helyüknek 107,5 százalékra teljesíte­nie a tervet, hogyan érték el azt. évekig pereskedni.. . - Csak úgy békék. A szörnyű elnyomást és a hail, Tkacsev Alekszej, Nyikita Gye- " 9Z r7„ZnllnT Z ömlöttek a kapitalista rendszert 9á- véres megtorlásokat iszonyodva át- renyev alhadnagyok és bajtársaik itt t-gys-eru szavaK/cat, vá­doló keserű szavak amíg közénk nem élő breznóíak soha többé, nem látták áldozták fel fiatal életüket hazán k 1 Maaunknak d(úa 0zunk becs ü. került a nala jóval idősebb Gusto a harmincegy derék hazafit. Ott gyil- L í i™, , , magumnaK aaigozuiiK, oecsu U r, llA U ,„ felszabadulasaert. A kozos vérrel letes munkaval sajat jovonket epit­Mutus bácsi. kolták le őket nem messze a várostól - Ugyan mit keseregsz, gyere in- és dobáltuk meggyötört testüket a kább táncolni! - ölelte meg barátját, tömegsírba. Köztük volt Rudolf Hú­Leült az asztal mellé és így folytat- senica, a HNB elnökének bátyja, só­ta: gornöje, azok, akik sohasem hajtőt­Ne arról beszélj, hogy mi volt, 'ták meg büszke fejüket a betolako­dók előtt. Ezért lőtték őket tarkón a fasiszták, még csak azt sem enged­megpecsételt barátság örökre meg- jük! HORVÁTH SÁNDOR hanem arról, hogy mi van ... Mosolyogtak az emberek s hirte len figyelni kezdték. A terem másik ve meg nekik, hogy elbúcsúzzanak végéről, Húsenica elvtárs asztalánál szeretteiktől. Rudolf Húsenica, aki felcsendült egy ismert mélabús orosz maga is partizán volt, csak a fel­szabadulás után szerzett tudomást hozzátartozóinak kivégzéséről, a né­partizándál és a következő pillanat­ban már az egész szövetkezeti csa­lád együtt dalolta Gusto és Ondrej püket eláruló gárdisták végzetes ki­bácsival. Ebben a pillanatban vala- menetelü besúgásairól. Drága volt a mennyi jelenlevő szívében a szovjet szabadság a breznóíak számára. Vér­felszabadítók emléke éledt fel újra, rel áztatták érte a Felső-Garam vi­azoké a derék Volga, Jenyiszej, menti dékének földjét a szovjet katonák, a és a napos Grúziából származó fiú- román hazafiak. A hosszú hetekig ké, akik 15 évvel ezelőtt a Felső- tartó harc mezején 51 szovjet és Garam mentieknek elhozták á várva csakne m JOO román katona áldozta várt felszabadulást. ie l i eg íirágább kincsét, éleiét a város * felszabadításáért. Január 31-én öröm­Drága volt a szabadság ára, na- könnyeket hullatva ölelte keblére gyon drága. Együtt hullatták érte Brezno lakossága a nehez harcok vérüket az oroszok, a szlovákok, a után bevonuló hősöket, románok. Tizenöt évvel ezelőtt, ami- A kemény harcokban elesett szov­A 15 évvel ezelőtt felszabadult Čierny Balogon is megváltozott az élet. Az egykori íaházikők helyén 270 szép modern ház épült. HÁKOM I UJ GONDJA Áthághatatlan válaszfalak nem voltak s ma sincsenek Nagymagyar, Csenke és Vajasvatta között. A nagymagyari szövetkezet határa ott végződik, ahol a csenkei határ kezdődik s a vajasvattai szántók ott kezdődnek, ahol a' csenkei határkő van. A három falu között könnyen megvonhatjuk a különbséget: Nagymagyaron a templom tornya maga­san a házak fölé ágaskodik, de a szem inkább elpihen a csenkei új utcasoron, amit viszont Vajasvattán nagyítóval sem találnánk. Vajas­vattán nem építenek új házakat, mert mindenkinek van szép lakása. .. de más gondok t'oglalkoz- állattenyésztés fejlesztésére fektet­N o de más tatják ma a három falu né­pét. A falvak közötti távolságot a feilődés egyre inkább háttérbe szo­rította s az elv- és irányrokonság, a baráti kapcsolatok szálai egyre szo­rosabbra fűződtek. A szövetkezetek között létrejött a szocialista munka­verseny, melyből hol az egyik, hol a másik falu került ki győztesen. Ebben a munkában, a baráti viszo­nyok elmélyülésének folyamatában érlelődött meg ! Az egyesülés gondolata J Nem kelt tehát meglepetést, hogy a három falu szövetkezete egyesült, s hogy az 1350 hektárra bővülő gaz­dálkodás központjául közös elhatáro­zással Csenkét tették meg. A csen­kei szövetkezetesek a jó gazdák hí­rében állnak. Miért egyesültek, mi­ijén előnyöket rejteget a jövő mind­három község dolgozói számára? Er­ről és az ezzel kapcsolatos gondok­ról beszélgettünk a minap az egybe­olvadt szövetkezet tagjaival. - Szövetkezetünk 369 hektáron gazdálkodott — mondta Durucz Mi­hály. a vajasvattai EFSZ elnöke. Az egyesülés előnyét abban látom, hogy a beruházásokat sokkal gazdaságo­sabban oldhatjuk meg. A* gépesítés terén is többet tehetünk ... No meg a gépeket is jobban kihasználhatjuk, ami a termelést olcsóbbá teszi. A vajasvattai szövetkezetben az ték a fő súlyt. — A növénytermelésben nem ér­tünk el nagy eredményeket — tájé­koztat Mikőczi Lajos zootechnikus —, mert kevés a munkaerő. A tár­sulás sok következménye még rely­tély előttünk, azonban azt hiszem, hogy az állattenyésztést is magasabb színvonalra emeihetjük és a növény­termelés szakosítására is áttérhe­tünk. Azt is megtudjuk, hogy a vajas­vattai szövetkezet közös vagyona nvolcéves fennállása óta 1 89ö 647 koronára gyarapodott. Az idei be­vételből az oszthatatlan alapra 180 ezer, a szociális alapra 50 ezer és a kulturális alapra 17 ezer koro­nát helyeztek. A tartalékalap meg­teremtésével pedig, melyre 65 ezer koronát fo­lyósítottak, megteremtették a továb­bi sikeres gazdálkodás feltételeit. Bizakodó a hangulat az alig 207 lelket számláló faluban A zárszám­adásra készülnek a szövetkezet tag­jai, munkaegységenként még 4 koro­na részesedést kapnak a szövetke­zetből. — Reméljük, — jegyzi meg biza­kodva Both Ferenc, a szövetkezet tehenésze — az egyesült szövetke­zetben - jövőre már gazdagabb ré­szesedésre számíthatunk. A szövetkezet meleg irodája köz­ben megtelt emberekkel. Vélemé­nyükből kiespng a bizakodás, a jövő­be vetett hit. Már jól tudjuk, hogy a vajasvattai szövetkezet fejlett ál­latállománnyal, számottevő géppel rendelkezik. Ám az alapokon kívül, azontúl, mit visznek még az egye­sült szövetkezetbe ? — Sokéves tapasztalatainkat és szorgalmunkat — válaszolják többen s az a nemes-önérzet fűti az embe­reket, hogy közös erőfeszítéseik a jövőben még gyümölcsözőbbek lesz­nek. I Utunk ezután Nagymagyarra vezetett. A szövetke­zeti iroda előtt maroknyi embercso­port várakozott. Vajon mire? — Ma osztják a részesedést — mondják többen. Az irodában is ezt mondják, most hozzák a pénzt a bankból, arra vár­nak Így az eszmecserére futja az időből. Beszélünk mi, beszélnek a szövetkezetesek. Méry Gyula agronó­mus fiatalos lelkesedéssel mondja: — Nem arról van szó, hogy az egyesülés után a csenkei vagy a vajasvattai szövetkezet határában fogunk dolgozni. A munkaerőelosz­tjis lényegesen könnyebb lesz. Az egyesülés előnyét többek között abban látom, hogy több, jól jöve­delmező, ugyanakkor azonban munkaigényes- ipari' növényt: do­hányt, cukorrépát, kendert stb. termelhetünk. Hogy miért éppen ezt tartja fon­tosnak az agronómus? — A múlt év­ben tíz hektáron ültettek dohányt. Szép termés mutatkozott, dc... mi­vel kevés volt a munkaerő a szö­vetkezetben, a cséplés ideje elhú­zódott. a korai fagyok pedig hamar beköszöntöttek s így a dohány har­minc százaléka kárba veszet. Nem tudták betakarítani. Az egyesült szövetkezetben az ilyen veszteségek­nek hamarább elejét vehetik, mert — ahogy mondják — nagyobb lehe­tőségek lesznek a gépesítésre, ezzel pedig tudvalevőleg több munkaerő szabadul fel s részben megoldódik a munkaerőhiány. De csak részben. Ugyanis Gyökeres Vince, az EFSZ elnöke megpendít egy fájdalmasabb húrt is. — Kevés fiatal dolgozik a szövet­kezetben — mondja. - Az állatok gondozását pedig az istennek se vál­lalja egy sem. De bezzeg ha a trak­torokat fejni lehetne ... mind fejő­gulyásnak jelentkeznék. Több szövetkezetben gondot okoz ez a kérdés. A mai fiatalok ott ta­lálják fel magukat, ahol gépesített eszközökkel dolgozhatnak. Ebből az következik, hogy az ál­lattenyésztés gépesítésére is na­gyobb gondot kell fordítani. Náluk most már erre is nagyobb lehető­ségek lesznek. A gépesítés vi­szont magával hozza a munkaerő­hiány kiküszöbölését, másrészt elősegíti a termelés fokozá­sát. A törekvések végül is arra irá­nyulnak, hogy kulturáltabbá és hasz­nosabbá tegyék a termelő munkát. A csenkei szövetkezetesek mintha csak előre látták volna a fejleményeket — 200 ezer koronás beruházással korszerű irányítási köz­pontot építettek. Jól jött ez most — nagy szükség van rá. Mégis kétség kívül legjelentősebb építkezés a szerszámgépekkel felszerelt javító­műhely, melyben a traktorok és más nehezebb gépek generáljavítását is könnyen elvégezhetik. A társult szö­vetkezetek tehát jól tettek, amikor Csenkét választották központnak. Hiszen Csenkén ma a járás egyik legfejlettebb szövetkezete van. A ,,legjobb" jelzőt a szövetkeze­tesek nem azzal érdemelték ki, hogy az utóbbi években egyre több részesedést fizettek a munka­egységekre, hanem inkább a ter­melés fokozásával — a részesedés emelkedése elsősorban ennek kö­szönhető — s a közös gazdálko­dás tervszerű fejlesztésével és gyarapításával vonták magukra a figyelmet. Az oszthatatlan alapra például 291 ezer koronát fordítottak. A tartalék­alapra is több mint 80 ezer koronát helyeztek, mégis most a zárszám­adáskor a 10 koronás előleg mellé még 7 korona részesedést fizetnek ki munkaegységenként. Mi tette ezt lehetővé? Nem akarunk a számok tömkele­gével foglalkozni, de érdemes lesz két összeg lerögzítésén keresztül összehasonlítani a különbséget. Tervezett bevétel 2 050 000 Kčs a valóságban elért bevétel 2 127 000 Kčs A szövetkezet tehát a múlt évi tervezett bevételét 377 ezer koronával túlszárnyalta! Ez tette lehetővé, hogy magasabb részesedést fizet, mint a másik két szövetkezet. Vass Ferenc, a csenkei és újab­ban az egyesített szövetkezet elnö­ke a készülőfélben levő tervekről is tájékoztat. — Rövidesen elkészül a ,,három" szövetkezet termelési-pénzügyi ter­ve — mondotta. Egyelőre elárulha­tom, hogy a tervezésnél figyelembe vettük a társult szövetkezetek adott­ságait. Csenkén a szarvasmarha és a sertés tenyésztését helyezzük elő­térbe, Vajasvattán a termelés ha­gyományaihoz híven a tehenészetre fektetjük a fő súlyt, Nagymagyaron pedig a növénytermelés szakosítására térünk át. Az új szövetkezetben a terv sze­rint ebb »n az évben több mint 9 mil­lió korona lesz az össztermelés ér­téke. LJJ SZÖ 4 * 1960. január 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom