Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-27 / 26. szám, szerda

r Évzáró gyűléstől évzáró gyűlésig Tavaly a Szenei Járási Építkezési Vállalat üzemi pártszervezetének évzáró taggyűlésén csak 15 párt­tag és tagjelölt vett részt, pedig az üzemben sokkal több a kommu­nista. Néhányan azonban lakhelyü­kön voltak beszervezve, a falujuk­ban végeztek pártmunkát. Már amennyire tudtak. A foglalkozásuk nagyon leköti őket. Hisz ahány köz­ség van a járásban, annyi felé dol­goznak. Ilyenkor télen falujukat nap­világban jóformán csak vasárnap látják. Igaz, hogy az emberek szót értenek villanyfénynél is. Faluhelyen a gyűléseket legtöbb esetben este tart­ják, s ezekre el-eljárogattak. De ha megkérdezték tőlük, hogyan dolgo­zik üzemükben a pártszervezet és milyenek a tapasztalataik az ot­tani pártmunkában, hallgattak. A sa­ját üzemi pártszervezetükről keve­sebet tudtak, mint a szomszédos falvak pártszervezetéről. Pedig nagy nehézségekkel küzdött annak idején az építkezési üzem pártszervezete. Zelman elvtárs, a járási pártbizottság dolgozója el­mondotta, milyen keveset törődtek ebben az üzemben a tagjelöltek fel­vételével, a CSISZ és a szakszerve­zet üzemi szervezete munkájának irányításával, a szocialista munka­versennyel. A pártmunkát az is ne­hezítette, hogy a pártbizottság i gyű­léseket nem tartották meg rendsze­resen és gyakran elmaradt a tag­gyűlés. Az előző évzáró taggyűlésen a beszámolót a volt igazgató tartot­ta. Főleg gazdasági kérdésekkel fog­lalkozott. A terv teljesítésével akkor is jól álltak, csak a munka minősé­gére volt sok panasz. Arról, hogyan lehet és hogyan kellene ezen vál­toztatni, nem volt szó a beszámo­lóban. A határozatban sem tettek erről említést. Szóba került még az üzemi munkaiskola. Kifogásol­ták, hogy az üzem dolgozói, köz­tük a mesterek keveset látogat­ják az iskolát. Az idén sem válto­zott ez a helyzet, pedig az üzemi gyűléseken egész éven át állan­dóan szó volt arról, mit jelent a dolgozóknak, ha munkájukhoz meg­szerzik a szükséges minősítést, ha szakmát tanulnak. Kezdetben nagy volt az érdeklődés, de aztán egyre gyérült az előadások látogatóinak száma. Januárban össze se jöttek. Az évzáró taggyűlés valószínűleg újból foglalkozik ezzel a problémá­val. Lehet, hogy végre jobban utá­na néznek és megkeresik annak okát, mi tartja vissza az üzem dol­gozóit a tanulástól. Talán az elő­adások színvonala? Szükséges len­ne a tananyagot is gondosabban összeállítani, jobb tervet készíteni. iijimiiimiimiiiimiimiimiiiiiiiiimuii Növekszik a pár sajtó olvasóinak száma A tornaijai járásban január 19-ér tartották meg a pártsajtó terjesztésé­vel foglalkozó járási értekezletet. Je­len voltak a járás legjobb sajtóter­jesztői; a fáradhatatlan postai kézbe­sítők, a postahivatalok vezetői, a párt­szervezetek megbízottai, szövetkezeti dolgozók és tanítók, akik kivették ré­szüket a sajtó terjesztése terén vég­zett munkából. Adami elvtárs beszámolójából meg­tudtuk, hogy járásunk kerületi méret­ben az elsők között van. A legtöbb újságot (egy lakosra számítva) Vi»­nyón, Ardóban, Zsórban, Cömörön, Tornaiján és Rimaszécsen olvassák. A legtöbb lapterjesztők értékes könyv­jutalmat kaptak. A vándorzászlót a hosszúszói postahivatal dolgozói nyer­ték el, akik ezt példás munkájukkal a sajtóterjesztésben valóban megér­demelték, Kovács István, Gömör. 111111II(111111llllIII (III111lltII11IIIIIIIII A KeSetszlovákiai Kohómű felépítése komoly hatással van egész Ke­let-Szlovákia életére. Érezteti hatását a kulturális téren is. A Kassai Műszaki Mú­zeum is kiveszi részét ezen gigászi üzem propagációjáből és ezzel kapcsolatosan ál­lította össze az 1960. évre szőlő terveit is. Már a múlt évben is nagy gondot for­dított a kohászati osztály kibővítésére, valamint a kohászati kiálítások rendsze­res megszervezésére. Február 1-én pedig a bratisíavai Hegesztési Kutató Intézel és a Csehszlovák Tudományos Társulat kohászati és gépészeti osztályának közre­működésével újabb kiállítást rendez, ame­lyen bemutatja a kohászatba és a gép­iparba bevezetett legújabb hegesztési technológiát. A kiállítás betekintést nyújt a bratisíavai Hegesztési Kutató Intézet munkájába és elért eredményeire. A ki­állítás keretében február 1-én a kohá­szat*, bánya- és gépipari dolgozók részé­re „Az új technika napja" címmel elő­adássorozatot rendeznek, amelyet dr. Jo­zef Čabelka akadémikus, a külföldön is kiváló hírnévnek örvendő tudós előadása vezet be. Február 2-án „Az új technika napját" a mezőgazdasági dolgozók ré­szére rendezik meg gazdag programmal. A kiállítás tartama alatt, vagyis február 1-től 29-ig minden pénteken filmelőadást rendeznek a kassai Műszaki Múzeumban. Wagenhuber Adél, Kassa A múlt évben a beszámoló nem foglalkozott a pártszervezet ellen­őrzési jogának érvényesítésével, az igazgató és a pártszervezet kap­csolatával. Pedig ezen a téren hé­zagok voltak. Harangosi elvtárs, aki annak idején a szakszervezet üze­mi bizottságának elnöke volt, őszin­te ember, ami a szivén az a nyel­vén is. Amikor tavaly megkérték, hogy járuljon hozzá a beszámoló­hoz, két oldalnyi anyagot adott — mint ó mondja - építő kritkát. — Egy szó nem sok, annyi sem volt az általam felvetett problémák­ról a beszámolóban. No, hogy így nem sikerült, gondoltam magamban, elmondom a bírálatot a vitában. Kifogásoltam, hogy a beszámoló nem foglalkozott azzal, miből erednek a felvetett hibák és fogyatékosságok és mit kell tenni a jobb eredmé­nyek elérése érdekében. Kellemet­lenül érte a volt igazgatónkat, amikor bíráltam, hogy még január végén sem kötöttük meg a kollek­tív szerződést. Ritkán fordult elő, hogy az igazgatót bírálják. Az volt a gyakorlat, hogy amit az igazgató akart, azt akarta a pártszervezet is. — Azt mondják, az új seprő jól seper — kapcsolódik be beszélge­tésünkbe Čambal elvtárs, a párt­szervezet elnöke. — Már mint az \L ÚJ SZÓ Szabod tizenöt év gyümölcsei Szóláncén új Igazgató, Fučík elvtárs jól dol- « . . , gozik. A pártgyűléseken rendszere- $ A KOSSai jaras elSO Szovetkezeteben sen felszólal, fontosabb kérdések- ^ ——" ben mindig a pártszervezethez for- ^ dul. Felelősséget érez munkájáért a § párttal szemben. Az idei évzáró taggyűlés beszá- | Szalánc k8zj é , (els2abadulás ut 4„ üj, mólóját már kollektíván állítják § <2abad életet kezdet t. Mindjárt megvá­össze és főbb pontjait a taggyűlé- ^ lasztották az üj forradalmi nemzeti bi­sen előre megvitatják. Azért tag- ^ zottságot, amely gondoskodott a szov­gyűlésen, mert pártcsoportjaik nin- ^ jet hadsereg és a helyi lakosság élel­csenek. Igen szétszórtan dolgoznak ^ mezéséről és a megrongált épületek, utak, a párttagok. Igaz, egy pártcsoport $ hida k helyreállításáról. van, bár hivatalosan még nem az. 5 Már 1948-ban megalakult a község­Üzemükből Bratislavában dolgoznak i •>«<> gépszövetkezet, 1B49 júniu­emberek, köztük négy párttag Ők S sá b, an 3 1 fBy»«fl<* földmüvesszüvetkezet négyen, Mundi, Hanzel, Párkányi é s ^ Hokészltó bizottsága. 1949 őszén az EFS2 Adamká elvtársak kéDviselik a tá- š má3odf k típusúvá alakult. Ez volt a kas­AaamKa elvtársak KepviseiiK a ta $ <aj járág e, s ö , zövetkezete Az EFS Z hoz látnak. Drábek Viktor , , , , , - . . c "I joias eisu szuvviKezeie. t\z volabbi munkahelyen a pártszerve- S 19 52-b en áttért a harmadik típusra és zetet. A taggyűléseken aztán rend- § ezzel megalapozták Szaláncon a korszerű szeresen beszámolnak. Elmondják a ^ nagyüzemi gazdálkodás szilárd alapjait. nehézségeket, melyek hátráltatják > a munkát. Például baj volt a mun- ^ A x/állíllnc L-fttr* kaszervezéssel, az anyagellátással, a § XX V dJ .JLd.Ji.ttO KUlClCi bérlapokkal. Taggyűlésen megbeszél- § ték a tennivalókat és ez után meg- ž Hólepel borította Tokaj hegyeit. A nyo­javult a helyzet ? masztó csendet a Szőlőskei Szőlészeti e^mSeSbb rľesľÍÄr aô Z íľg- 1 '"Ä*? eredmenyeset^ lesz az evzaro tag v duLlak mun kába, hogy a kiirtott öreg gyules es utana a Szenei Járási ^ 8ZÖ1Ö erdí melletti o dalain, ahová a ne­Epítkezési Vállalatban a kommu- S hé z acélparipa a hatalmas ekével nem nisták még gyümölcsözőbb munká- § tudott eljutni, elvégezzék a 70 cm mély i talajforgatást, hogy mire beköszönt a ta­I vasz, a talajt az új szőlő telepítésére ^ alkalmassá tegyék. így az Iskola tanulói i is hozzájárulnak — az említett talaj­^ forgatással és 32 000 szőlőoltvánnyal, ^ amelyet a diákok oltottak éi neveltek 4 fel azon határozat teljesítéséhez, amely sze­5 rint 1965-ig jelentőben kell növelni a S szőlőtermeszté»t és a jelenlegi mintegy § 380 hektár tokajhegyaljai szőlőültetvényt 700 hektárra kell kiszélesíteni. Megértették pártunk és kormányunk azon célkitűzéseit, hogy az életet és az iskolát — a szebb sikerek elérése érde­^ kében — szorosan össze kell kapcsolni. ^ A tanulók tavasszal a szőlő oltásánál i és ültetésénél két hétig, ősszel pedig | két hétig a szüreti munkálatoknál és a ^ környező szövetkezetekben dolgoztak. ^ Továbbá szakköröket stb. létesítettek, ^ ahol főleg a tudás gyakorlati elmélyítésé­ig vei foglalkoznak. ľ Hazánk felszabadításának 15. évforduló­jára a tavaszi csúcsmunkák idején 1000 S brigádórával segítik a környező EFSZ­í eket. A szőlőskei új kultúrotthon építésé­| nél 1600 órát dolgoztak le a CSISZ tag­S jai. A múltban elért sikereik kezesked­^ nek róla, hogy ezen kötelezettségvállalá­Ä sukat a jövőben is teljesíteni tudják. Kása Mihály, Szőlőske. Čambal elvtársat, a járási építkezési vállalat pártszervezetének elnökét (képünkön jobboldalt) mint tapasztalt funkcionáriust lakhelyén, Nagy­födémesen a falusi pártszervezet elnökének javasolják. Az üzemi párt­szervezet támogatni fogja, hogy a falusi pártszervezetben érvényesítse gazdag tapasztalatait. A szabad hazában új életet kezdett a felszabadult nép. A tizenöt év alatt Szaláncon 55 új lakóház épült és 15 családi ház épü­lőfélben van. A munkaképtelen és idősebb embe­rek öregségi járadékban részesülnek. Havonta 170 személy 54 510 koronát kap az államtól. A rádiók száma 138, a vil­lanymosógépeké 62, a hűtőszekrényeké 6. Minden házba új bútor került, s napon­ta beköszönt a postakézbesítő az újság­gal. 307 napilap jár a faluba. A tizenöt ev alatt 35 szaiánci ifjú érettségizett, egy férfi szerzett mérnöki oklevelet, egy orvosi oklevelet. Jelenleg három ifjú tanul főiskolán. Äm megnőttek a lakosok igényei is, melyeket a község vezetői sikeresen ol­dottak meg. A községben van gyógy­szertár, pékség, szóda és málnaszörpgyár­tó-üzem, férfi- női szabóság, asztalos­műhely, borbélyüzlet, modern szövetkeze­ti áruház, önkiszolgáló üzlet, cipő és ja­vltóüzlet, ruhaüzlet, mészáros és hen­tes. A helyi orvos naponta rendel. Kisded­óvó és szülészeti otthon is van a köz­ségben. 1955-ben 158 gyermek született a szülészeti otthonban. 1959-ben ez a szám 199-re emelkedett. Majd minden anyakönyvi bejegyzésnél közreműködik a poigárl ügyek testülete, amely a járásban az elsők közé tartozik. Rendszerünk gondoskodik a fiatalság­ról is. A múlt év őszén adták át rendel­tetésének az új, 12-tantermes, nyolcéves középiskola épületét, ahol a fiatalság a szocialista szellemben nevelkedik. A köz­ségben hetenként háromszor van mozi­előadás. Tavaly a lakosok önsegéllyel meg­kezdték az új, modern kultúrház építé­sét. A szövetkezet is szép eredményeket ér el. Nehézségek mutatkoznak azonban a gazdasági udvar építésénél. Befejezése után bizonyára az eredmények is sok­kal szebbek lesznek. 1959-ben elsőnek vé­gezte el a járásban az aratást és gaboná­ból elsőnek teljesítette a beadást. A község lakossága a napokban ün­nepelte felszabadulása 15. évfordulóját. Megkoszorúzták a hősök emlékmüvét. Sza­lánc község lakossága nagyra értékeli az áldozatokat, amelyeket a szovjet hadsereg katonái hoztak. Látja az eredményeket, amelyek a szabad tizenöt év alatt szület­tek. Hálás ezekért az eredményekért és a jövőben még odaadóbb munkát fog vé­gezni annak érdekében, hogy hazánkban a szocializmus építését sikeresen befe­jezzük. Iván Sándor, Kassa Hej, szomotori ifjúság• •• Már csaknem két hónapja, hogy Szo­a pártszervezet vezető szerepe A rimaszombati járás serkei falusi pártszervezete a múltban azon szer­vezetek közé tartozott, ahol kevés súlyt fektettek a szövetkezet kom­munista tagjainak nevelésére, helyes irányítására, a tömegpolitikai munka fejlesztésére. Az elvtársak egy része nem értette meg, hogy a tömegek megnyerése, nevelése állandó feladat, hogy a szövetkezet pártonkívüli tagjaival naponta foglalkozniok kell. A falusi pártszervezet bizottsága a járási pártbizottsággal együtt mér­legelték a helyzetet s arra a meg­állapításra jutottak, hogy szakítani kell a kampányszerű agitációval. Az agitációt a pártonkívüliek és kommu­nisták állandó kapcsolatára, szoros együttműködésére kell építeniök. Hi­ba volt persze az is, hogy nem volt jó a párttagok tájékoztatása sem, s így nem használták fel munkájuk­ban a járás legjobb szövetkezeteinek eredményeit, nem népszerűsítették azok munkamódszereit. Nem véletlen tehát, hogy a szövetkezeti tagok egyidőben lebecsülték az állatte­nyésztés fontosságát. Ezért a párt­bizottság kidolgoztatta az állatte­nyésztés jövedelmezőségét és ezeket összehasonlította a növénytermesz­tés számadataival. A konkrét szám­adatokkal való érvelés ma már azt eredményezi, hogy a szövetkezeti tagság a takarmánytermesztést szor­galmazza. Sikerült feléplteniök 500 sertés számára önetető istállót is. A falusi pártszervezet konkrét se­gítsége növelte a pártszervezet te­kintélyét, megszilárdította vezető szerepét. Sok fiatal kérte a pártba való felvételét, közöttük Kisfaludy László, Molnár Lajos, Illés Géza, Lö­kős István és mások, akik szorgal­mukkal vívták ki a megbecsülést a szövetkezetben. Nagyon fontosnak tartja a párt-bizottság, hogy a kom­munisták minél bátrabban támasz­Pedig a szép korszerű kultúrotthon _ ^ fiatalok rendelkezésére áll. Sajnos, 'ami­i kor a CSISZ-szervezet vezetősége gyűlést S hív össze, egyetlenegy fiatal sem jele­§ nik meg a kultúrotthonban. Nem érdekli ^ őket a CSISZ-szervezet munkája, sző § Ennek természetesen meg is van a S hátránya. Már nagyon régen játszottak szor- § például a fiatalok színdarabot. Az aktívabb kodjanak a pártonkívüliekre, a vetkezet ügye mellett kiálló _ galmas pártonkívüli EFSZ-tagokra. ^ ČSISZ-tagok többször megkísérelték egy­Ezen a téren igen kedvező új lehe- $ e9y, n* k betanulását, de a széthúzás miatt .... . , , ,_, u ,„ S csakhamar dugába dolt a tervük. A fia­tosegek vannak, hisz az elmúlt ido- ^ talok viselk edése ellen sok » a panasz. ben új vezetők nőttek brigádvezetők, § Egypár emberrel folytattam eszmecse­munkacsoportvezetők személyében. ^ rét. űk is odanyilatkoztak, hogy a helyi Nagy erőt képviselnek, s ha a ^ pártszervezet, valamint az állami gazda­pártbizottság jól irányítja a szövet- Š sá 9 rJ 0 ef tÖSég e T?'"- m i1 d e? s. e 9' t sf 9f' f , . ^ ^ . S a CSISZ-szervezet tagjainak, fejtsenek ki kezet kommunista tagjait, nem tul- $ valamilye n kezdeményezést, javítsák' me á ás, ha azt mondjuk, hogy rajtuk i munkájukat . . .. . . . C r. . M , , .... fordul meg a szövetkezet, a falu sor- s Szomotoron minden lehetőség megvan s a ^ ahhoz, hogy az ifjúság az eddiginél jó­i val többet művelődjék. Magam is ismerek Nagyon fontos tehát, hogy a kom- ^ egypár ügyes fiatalt, akik jól tudnának munisták tájékozottak legyenek, jól ^ tevékenykedni, ismerjék az időszerű politikai kérdé- ^ Az ifiúsáa n seket és a soron levő feladatokat. ^ Az eddigi eredmények bizonyítják, ^ Az ifjúság nevelése érdekében a CSISZ helyi szervezete vezetőségének meg kell javítania munkáját. Mert Takács elvtárs­nő, a CSISZ jelenlegi elnöke, hiába dol­gozik, ha a többiek nem támogatják. Ten­nivaló pedig van. Itt van például az if­júsági alkotóverseny. Készülni kellene rá. Reméljük, hogy e kis figyelmeztetés után az ifjúság magához tér s nem ront­ja a szomotori gazdaságnak egyébként jó hírnevét Molnár János, Boly Szorgos fiatalok Hrkov községben az utóbbi időben meg­javult a CSISZ-szervezet munkája. A ve­zetőségi és tagsági gyűléseket rendsze­resen megtartják s új tagok felvételével bővítik soraikat. A múlt év októberében megszervezték az olvasókört. Harmincan vállalták, hogy megszerzik a Fučík-jel­vényt. A színjátszás terén is mutatnak fel eredményeket. Példáin nagy sikert arattak a ,,Dódi" színmű bemutatásával. A szereplők közül különösen a helyi nyolcéves iskola tanítói, valamint Bartók Gyula és Veres Géza CSISZ-tagok érde­melnek dicséretet, akik már az elmúlt években is sikeresen bemutatkoztak. Horváth Géza, Hrkov hogy az agitációs munka fellendítése § meghozta gyümölcsét. Múlt évben 135 mázsa marhahúst, 41 mázsa sertés­húst és 30 ezer liter tejet adtak be terven felül. S ha valóra váltják el­határozásukat, a tehenek március végéig való összpontosítását, az idén még szebbek lehetnek az eredmé­nyek. ^ A pártbizottság nagy gondot fordít ^ ezekben a hetekben a harmadik öt- ^ éves terv feladatainak ismertetésére. § El akarják érni, hogy minden szövet- ^ kezeti tag tisztán lássa feladatát, fe- § lelősséget érezzen a közös vagyo- ^ nért, s harcoljon gyarapodásáért. A § pártbizottság szem előtt tartja azt š is, hogy a szövetkezetben eddig el- ^ ért eredményekben nagy részük van ^ a falu szorgos asszonyainak. § Sajnos, eddig nem foglalkoztak ^ velük megfelelően, Így kevesen ké- ^ rik a pártba váló felvételüket. A § pártbizottság most minden erejével & arra törekszik, hogy a helyes célki- ^ tűzések és a hozott határozatok meg- | valósuljanak, ezért nagy gondot for- ^ dlt a megállapított feladatok, hatá- ^ rozatok végrehajtására. § Adamec József, Rimaszombat. , A lounyi Állami Gazdasághoz tartozó líštanyi részlegen sikeresen al­kalmazzák a sertések száraz etetését. Felvételünkön az automatikus hizlaldát láthatjuk, ahol Antonín Šedivý gondozó 1000 hízó körül egy­könnyen elvégzi a munkákat. (ČTK - Josef Mucha felv.) ÜJ SZŐ 4 * 1960. január 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom