Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-23 / 22. szám, szombat

Az USA kormánya a világűr meghódításában elismeri a Szovjetunió fölényéi Washington (ČTK) - A képviselőháznak a világűrproblémákkal foglalkozó bizottsága január 20-án megkezdte az USA lemaradásának tanulmányozását. L. Merchant államtitkárhelyéttes kijelentette, hogy a Szovjetunió azzal, hogy elsőként hatolt be a világűrbe, óriási tekintélyre tett szert. Emellett azonban kifejezte azt a nézetét, hogy a Szovjetunió sikereinek ellenére az USA vezető szerepet érhet el a világűr meghódításában. Brooks, a bizottság elnöke nem ért egyet Merchant, derűlátásával, és rámutatott arra, hogy az amerikai előrehaladás üteme semmi reménnyel sem kecsegtet. A bizottság elnökének éles kérdései kereszttüzében Merchant kénytelen volt beismerni, hogy az USA kormánya elismeri a szovjet fölényt a kozmikus tér meghódításában és a nagy teljesítményű rakéták gyártásában. Merchant abban az értelemben nyilatkozott, hogy e fölény leküzdése nem lesz könnyű, bár a siker döntő jelentőségű az USA külpolitikájára. MAJOM A RAKÉTÁBAN New York (ČTK) - Az USÁ-ban a virginiai Wallops Island támaszpontról január 21-én rakétát lőttek fel, amelynek fülkéjében majmot helyeztek el. Az AP hírügynökség jelentése szerint ez a rakéta mintegy 7 mérföldnyi magasságot ért el. Az a fülke, amelyben a majom volt, levált a rakétáról és leszállt az Atlanti-óceánba S. LLOYD

: A vitás kérdéseket nem lehet háborúval megoldani (ČTK) - A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint S. Lloyd angol külügyminiszter az európai tanács csütörtöki ülésérf elhangzott beszédében kijelentette, hogy NagyBritannia nem szűnik meg védelmezLakóház 35-40 óra alatt A moszkvai Lakás- és Középítkezési Tervezőintézet kidolgozta egy négyemeletes ház tervét, amelyet kész tömbökből 35—40 óra alatt össze lehet állítani. ni érdekeit, azonban azt a nézetet vallja, hogy a vitás kérdéseket nem háborúval, hanem békés eszközökkel lehet és kell megoldani. Sem Nyugat, sem Kelet nem engedheti meg magának azt, hogy a feszültség politikáját folytassa, amely világkatasztrófához vezethet. Lloyd hozzáfűzte, hogy egyetlen csúcsértekezlet nem elegendő a nemzetközi feszültség elhárítására. Azonban haladás várható az ellenőrzött leszerelés kérdésének megoldásában. A moszkvai kísérleti sebészeti kutatóintézetben újfajta sebészeti műszereket és készülékeket mutálták be külföldi kereskedelmi képviselők előtt. A képen A. G. Lapcsinszkij, az arvostudományok kandidátusa kutyát mutat be, melynek hátsó lábát leamputálták. Lábát 30 óráig hűtőszekrényben konzerválták, majd ismét visszavarrták eredeti helyére. A kísérletet új szovjet ér, ideg és izomvarró készülékek segítségével hajtották végre. Az új találmány iránt világszerte nagy az érdeklődés. Foto TASZSZ A SZOVJETUNIÓ SEGÍTSÉGÉVEL ÉPÜLT FEL AZ ELSŐ KÍNAI TRAKTORGYÁR LOJAN VÄROSABAN. A KORSZERŰEN FELSZERELT ÜZEMBEN KÉSZÜLŐ TRAKTOROK NAGY SEGÍTSÉGET NYÜJTANAK A KÍNAI MEZÖGAZDADASÄG FEJLESZTÉSÉBEN. (Kitaj felvétele) Mi döbbenti meg Bonntľ Ugyanaznap, amikor Adenauer nyugatnémet kancellár Rómába utazott, a nyugat-berlini Telegraf Berlin újabb gondjairól hozott hírt. Ez nem más, mint a Nyugat fokozott érdeklődése a Német Demokratikus Köztársaság iránt. A Telegraf beszámol arról, hogy azután a televíziós interjú után, amelyet Walter Ulbricht adott az amerikai Westinghouse Broadcasting Corporation Társaságnak, az amerikai televíziós társaságok három ízben is kértek interjúi Ulbrichttól. Ezenkívül öt amerikai lap és folyóirat fejezte ki kívánságát, hogy interjút közöljön az NDK vezető képviselőivel. A francia állami televízió még januárban közvetít riportot a Német Demokratikus Köztársaságról, amely alkalommal Grotewohl miniszterelnök beszédet mond majd a francia televíziós nézőknek. A bonni kormányt, amely görcsösen ragaszkodik ahhoz a rögeszméhez, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem létezik, e tények „megdöbbentették". Nem lát azonban semmi lehetőséget arra — írja a Telegraf —. hogy ellenintézkedéseket foganatosítson. Az NDK ipari újdonságai A Német Demokratikus Köztársaság ipara a lipcsei tavaszi vásárra több újdonságot készít. Ezek közé tartozik az automatikusan mozgó rakodógép és a kétsoros burgonyaszedő kombájn. A T-172 automatikus rakodógépet egy személy kezeli. Óránkint 25 tonna istállótrágyát is áthelyez. Nagyon jót bevált a szén, a homok, a kavics, stb. kirakásánál. Az új kétsoros burgonyaszedö kombájnnal 4—6 munkás 8 óra alatt 2—3 hektárról takaríthatja be a burgonyát. Az Erika-20 táska-írógépen 24 és 32 cm-es hengert is lehet alkalmazni. A gépre szükség esetén 83 betűtípust lehet felszerelni. Ä Vörös kéz" továbbra is garázdálkodik MÉG EMLÉKEZETÜNKBEN van az a gyilkosság- és merénylet-sorozat, amelyet a múlt év őszén a „Vörös kéz"-nek nevezett francia jobboldali terrorszervezet követett el Európaszerte. A szervezet akkor került reflektorfénybe, amikor egyik tagját, Berthommier volt francia poujadista képviselőt véletlenül a belga határon tettenérték, amikor éppen pokolgépeket és robbanóanyagot szállított át Franciaországból Belgiumba, saját bevallása szerint is algériai politikusok meggyilkolására Ebben az időben a világsajtó mintegy mérleget készített a „Vörös kéz" működéséről, elsősorban Franciaországban, de Nyugat-Németországban, a Benelux-államokban és Olaszországban is, ahol a terrorszervezet nemcsak az algériai szabadságharccal szimpatizálók, hanem olyan német, belga és svájci vállalkozók, hajótulajdonosok ellen is merényletet, gyilkosságot követett el, akiket az algériai szabadságharcosokkal való kapcsolattal gyanúsított. A német és a belga kikötőben ismételten robbantak azokon a hajókon bombák, amelyek valamely észak-afrikai kikötő felé vettek irányt, tekintet nélkül arra, hogy vittek-e magukkal a felkelőknek fegyvert, vagy nem. A „Vörös kéz"-nek egész Nyugat-Európára kiterjedő terrorja természetesen csak úgy tarthat már évek óta, hogy mindenekelőtt a jelenlegi franciaországi államapparátus és a katonai hatóságok reakciós elemei, de velük egyetértésben a belga, nyugat-németországi és egyéb tekintetbe jövő államok hatóságai csendben, de. hathatósan támogatják. Bizonyítéka ennek a fentebb emitett Berthommier esete, akit — bár gyilkolási szándékait bevallotta — pénzbüntetés után szabadlábra helyeztek a belga hatóságok. Hasonlóképp nem járnak el az állampolgáraikat még hozzá a tőkés körökhöz tartózó vállalkozókat is meggyilkoló vasy gyilkossággal fenyegető „Vörös kéz" ügynökei ellen a nyugatnémet hatóságok sem, mert ez megzavarná a nyugatnémet-francia együttműködést. Ha ittott a hatóságok formálisan fel is lépnek a szervezet kisebb, „gondatlanságot" elkövető ügynökei ellen, megtesznek mindent, hogy a háttérben meghúzódó fő irányítókat békében hagyják. Köztudomású, hogy a „Vörös kéz" üzelmeit Európa-szerte a francia vezérkar második osztályának vezetője, Mercier ezredes irányítja, akinek neve három évvel ezelőtt vállt ismertté, amikor egyik ügynöke, Dubois, Svájc legfőbb államügyésze, akit a francia kémszervezettel való együttműködésen rajtakaptak, öngyilkos lett. Csak ez a televény, ez a melegágy teszi érthetővé, hogy a napokban a „Vörös kéz" újabb rémtette hózta izgalomba a nyugati államok közvéleményét. Egy kétezer tonnás német teherhajó, a Marmara, amely rendszeresen látogatja az észak-afrikai kikötőket, Hamburgból való kifutása után az első hírek szerint „aknára" futott. Tudni kell, hogy az Északi' tengerben a második világháború folyamán a hadviselő felek vagy százezer különböző aknát helyeztek el. Ezeknek döntő többségét kifogták és ezen felül bizonyos hajózási útvonalakat teljesen megtisztítottak, az aknáktól. Ilyen biztonsági hajózási útvonalon haladt a Marmara is, amikor egyszerre — amint utólag kiderült — a gépházban robbanás történt. Tehát nem háborús akna, hanem a „Vörös kéz", terroristái okozták a hajó pusztulását. Hogy ez így van, bizonyítja az a tény is, hogy a hajó tulajdonosai a hajó kifutása előtt fenyegető levelet kaplak, hogy hajójukat, elpusztítják. A nyugati polgári sajtó krokodilkönynyeket hullat a „Vörös kéz" immár évek óta tartó és minden „rendes üzletet" lehetetlenné tevő terrorja felett. Biztosak lehetünk benne, hogy amíg a jelenlegi jobboldali kormányok szűrik össze a levet, a jövőben sem változik meg semmi e tekintetben, és a nyomozást — mint annyi más esetben — rövid idő múlva „eredménytelenül" beszüntetik. r: .1. •+-M Ha az elmúlt esztendőt nemzetközi vonatkozásban a nagy változás évének nevezzük, akkor jogosan feltételezhetjük, hogy az 1960-as esztendő első három hetének óriási jelentőségű eseményei meggyorsítják és elmélyítik a világfejlemények pozitív alakulását. Alig egy hete, hogy elhangzott Hruscsov elvtárs történelmi jelentőségű beszéde, s máris a szovjet tudomány újabb sikerének híre járta be a világot: a Csendesóceán előre megjelölt pontján, szakértőket bámulatbaejtő pontossággal becsapódott az első többlépcsős kísérleti óriásrakéta. A minden részletében pontos óriásrakéta sikeres kilövése nem (jsupán azt bizonyítja, hogy a szovjet rakétatudomány tovább növeli fölényét az USÄ-val szemben, hanem már most biztosra vehető: a Szovjetunió elsőként és rövid időn belül elindul az ismeretlen világűr, naprendszerünk földünktől távol eső ismeretlen bolygói titkainak feltárására. Hruscsov elvtársnak a Legfelső Tanács ülésén elhangzott beszéde és a szovjet haderők nagyarányú létszámcsökkentéséről hozott törvény élénken foglalkoztatják a világ közvéleményét. A visszhang természetesen különféle. A békeszerető dolgozók milliói üdvözlik a szovjet kormány lépését. A hidegháború megrögzött hirdetői egyrészt meghökkentek a hír hallatára, ugyanakkor igyekszenek jelentőségét kisebbíteni és a kákán is csomót találni. A Szovjetunió félremagyarázhatatlanul bebizonyította, hogy minden törekvésének és tevékenységének legfőbb célja a béke biztosítása. Világos, az egyszerű emberek millióinak sem kell külön magyarázni, hogy nem készülhet háborúra az az ország, amely hadseregének egyharmadát leszereli. Éppen ez az, ami sehogy sem illeszthető be a hidegháború megszállottjainak terveibe. Az egész hidegháborús politika a kiagyalt „kommunista veszedelem" elleni véa nagyvilágban delem hazug és a tömegeket tévedésbe ejteni hivatott elvére épült. S most ez az éveken át sok pénzzel és még több hazugsággal elég kínosan összeragasztott koncepció teljesen összeomlik! Mert ha a Szovjetunió békés szándékait a tények terhe alatt nemcsak a világ dolgozói, hanem a tőkés kormányok is kénytelenek tudomásul venni, akkor miért a további fegyverkezés ? Jogos és nagyon is időszerű kérdés! Éppen abban az időszakban vetődik fel, amikor a tőkés országok gazdaságát is kezdi kimeríteni az őrült fegyverkezési hajsza, s amikor egymás közötti civakodásra kényszeríti őket, hogy ki és milyen mértékben viselje a fegyverkezés költségeit. Az Egyesült Államok minden tekintélyét, minden gazdasági és politikai ütőkártyáját latba vetette, hogy szövetségeseit rábírja a fegyverkezési kiadásokban való nagyobb terhek vállalására. Az amerikai kormány is kiutat keres, mert a fegyverkezés miatt az elmúlt két év fizetési mérlege erősen passzív. A szövetségi kormányok szintén nem hajlandók, de nem is igen képesek e kiadások fokozására. A hidegháború lovagjai nem adják fel egykönnyen a küzdelmet. Félrelökve logikát, objektív szempontokat és fütyülve a világ közvéleményére, tovább fújják a maguk nótájáL. Rozsdásodó karddal rohamozzák meg az óriásoknak vélt szélmalmokat, régi elavult érveikkel bizonygatják a soha nem létezett veszélyt. A Standard című belga napilap például így fejezi ki egyes washingtoni körök véleményét: „Az amerikaiak akkor sem köthetnek atombékét, ha kiegyensúlyozódnak az erőviszonyok. A békekötést igyekezni fognak elodázni addig, amíg fölénybe nem kerülnek. Világos azonban, hogy a Szovjetunió továbbra is fenntartja fölényét a rakétatechnika terén. Bizonyos tehát, hogy az USA — bármennyire is sajnálatos a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából — megtesz mindent lemaradásának behozására". Nem szükséges magyarázni, hogyha ez a szempont győzne, akkor ez a fegyverkezési hajsza további fokozásához vezetne. Ami az atomfölényt illeti, ismeretes, hogy az USA néhány évvel ezelőtt éppen erre alapozta közben csődbe jutott erőpolitikáját. S a hidegháború kardcsörtetői azt az időt siratják vissza, amely után a szovjet tudomány ragyogó sikerei végleg pontot tettek. A Szovjetunió azután is, ahogy fölénye világossá vált, nemegyszer javasolta a leszerelést, az atomfegyverek kölcsönös megegyezés alapján való megsemmisítését megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett. Tehát kész lemondani „hadifölényéről" a leszerelés érdekében. Mort nem lehetne a haditechnika terén fölényben egyetlen ország sem, ha a szovjet javaslatok alapján megvalósulna az általános és teljes leszerelés. A Szovjetunió által annyira szorgalmazott leszerelést és az atomkísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötését azonban éppen az amerikai kormány késlelteti és akadályozza. Akadnak azután más hangok is. A francia Figaro január 16-i számában a szovjet fegyveres erők létszámcsökkentését a hétéves terv teljesítésében felmerülő nehézségekkel „magyarázza". Mi egészen hiteles adatokkal cáfolhatjuk meg ezt a feltételezést. A Szovjetunió Minisztertanácsának Központi Statisztikai Hivatala e hó 21-én közzétett jelentésóból kitűnik: A Szovjetunió ipari termelése 1958-hoz viszonyítva több mint 11 százalékkal növekedett a tervezett 7,7 százalékkal szemben. A terven felüli ipari termelés értéke csaknem 50 milliárd rubelt tesz ki! Talán nem is soroljuk tovább, mert ez a néhány szám eléggé meggyőzhet mindenkit, hogy a hétéves terv teljesítése nincs olyan „nagy veszélyben", mint a Figaro cikkírója akarja elhitetni olvasóival. Ezzel szemben igaz az a tény, hogy az egymillió 200 ezer leszerelt katona valóban megerősíti a nemzetgazdaságot és nagyban hozzájárul a hétéves terv határidő előtti teljesítéséhez. Az is igaz. hogy a hadsereg létszámcsökkentésével megtakarított 16-17 milliárd rubel szintén nagyon előnyösen hasznosítható a gazdaság és a tudomány fölvirágoztatására. A tények is erről tanúskodnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak e héten lapunkban is közölt határozata hangsúlyozza, hogy a leszereléssel megtakarított eszközök java részét a kormány a lakosság életszínvonalának emelésére használja fel. Jelentős részt éppen az egészségügyi szolgálatok javítására szántak. A hétéves terv keretében c célokra előirányzott beruházások további 1 milliárd 800 millió rubellel emelkednek. A Szovjetunió az orvosok és egészségügyi dolgozók számát tekintve máris első a világon A további beruházások a dolgozók egészségéről való gondoskodás eddiginél is magasabb színvonalát biztosítják. S itt újból le kell szögezni, hogy a hétéves terv nagy feladatai és a teljesítésükben elért mindennemű siker végső fokon a nép jólétét szolgálja. De menjünk tovább. A Szovjetunió további gazdasági megszilárdulása nemcsak a szovjet nép érdekeit szolgálja. Ezt bizonyítja az Egyesült Arab Köztársaságban épülő asszuani gát példája is. A szovjet kormány olyan előnyös kölcsönt és sokoldalú segítséget nyújtott e roppant fontos építkezéshez, hogy az EAK kormánya a második szakasz felépítésére tett amerikai, japán, angol és nyugatnémet javaslatokat meg se várva, Hruscsov elvtárs és Nasszer elnök levélváltása után a gát második szakaszának felépítéséhez is elfogadta a felette előnyös szovjet segítséget. A Szovjetuniótól távol áll, hogy az elmaradott országoknak nyújtott segítségben hasznot és politikai befolyás lehetőségét keresse. Ezzel szemben az amerikai körök nem titkolták, csak akkor vállalják az asszuáni gát felépítését, ha az EAK teljesíti körvonalazott politikai feltételeiket Az asszuáni gát, az indiai hatalmas bhilai kohászati kombinát építése és az Iraknak nyújtott gazdasági segítség a különféle rendszerű országok közötti gazdasági együttműködés ragyogó példája. S nem kétséges, minél hatalmasabb lesz a Szovjetunió gazdasági ereje, aminek növeléséhez a hadsereg létszámcsökkentése is hozzájárul, annál több segítséget nyújthat az elmaradott országoknak. Ezért a Szovjetunió gazdasági sikerei nem nyugtalanítják, hanem bizalommal töltik el a kisebb országok népeit. Ez a tény pedig jobban nyugtalanítja a nyugati tőkéseket, mint az atombomba veszélye. Zs. L. ÜJ SZÖ 6 * ľ®®- január 23.