Új Szó, 1960. január (13. évfolyam, 1-30.szám)

1960-01-23 / 22. szám, szombat

Az új területi felosztás és a megvalósítására irányuló intézkedések (Folytatás a 3. oldalról) vábbra is teljes félelősséget viselnek a hatáskörükbe tartozó vállalatok irányításáért. A kerületi nemzeti bizottság plénuma főleg a kerület gazdaságának távlati tervezésével, az ötéves és az évi tervek összeállításéval, a nemzeti bizottságok igazgatásában levő egyes gazdasági ágazatok fejlesztése elvi kérdéséinek megtárgyalásával, az egyes járási nemzeti bizottságok gazdasági és kulturális tevékenységének irányításával, valamint szervező- és nevelőmunkájuk színvonalának emelésével, a pártés a kormányhatározatokból származó alapvető feladatok feldolgozásával, a kerületi költségvetés és zárszámadás jóváhagyásával foglalkozik majd. A kerületi nemzeti bizottságok tanácsai munkájának súlypontja a népgazdasági tervből eredő határozatok teljesítésében, a kormány által a nemzeti bizottságok elé tűzött folyó feladatok megoldásában, továbbá a plénum határozataiból fakadó feladatok feldolgozásában és biztosításában rejlik. Ugyanakkor megoldják a szakosztályok és bizottságok kezdeményező javaslatait és foglalkoznak a járási nemzeti bizottságok mindennapos irányításával és megsegítésével. A kerületi nemzeti bizottságok albizottságai a kitűzött terv és költségvetés keretében saját szakaszukon a plénum és a tanács határozatai alapján az ügykörükbe tartozó folyó kérdések megoldásával fognak foglalkozni. Elsősorban az egész kerület keretébe tartozó ágazatok fejlesztése kérdéseinek megítéléséről és megoldásáról lesz szó. Az albizottságok feladata lesz továbbá, hogy elősegítsék és irányítsák ama vállalatok tevékenységét, amelyeket a kerületi nemzeti bizottság fog irányítani. Az albizottságok a tanács és a plénum elé javaslatokat terjesztenek a járási nemzeti bizottságok irányító munkáját érintő gazdasági és szervezési kérdések elvi megoldására. A járási nemzeti bizottság plénuma a népgazdaság fejlesztésének járási terveivel fog foglalkozni, továbbá az irányítása és Igazgatása alá tartozó egyes szakaszok kérdéseinek elvi megoldásával, mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fejlesztérSvel, a helyi ipari, építészeti vállalatokkal, a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokkal, valamint a mezőgazdasági termények begyűjtési tervének feladataival. A járási nemzeti bizottság tanácsának munkája súlypontját a járási népgazdasági tervből származó feladatok rugalmas biztosításában, elsősorban a mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítésében, továbbá abban kell látnia, hogy szüntelenül segítse a helyi nemzeti bizottságokat a szakosztályok és albizottságok tevékenysége folyő kérdéseinek megoldásában. A járási nemzeti bizottságok albizottságai is e szakaszokra jóváhagyott terv, költségvetés, valamint a tanács és a plénum határozatai alapján fognak működni. A kerületi nemzeti bizottságok albizottságainak munkájával szemben az ő fő feladatuk az lesz, hogy megoldják a járási nemzeti bizottságok alá tartozó egyes vállalatok, kulturális és Szociális intézmények fejlesztésének kérdéseit úgy, hogy egyre tökéletésebben kiegészítsék a dolgozók szükségleteit. A helyi nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége bővül elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokért. A városi és helyi nemzeti bizottságok az egyes helységek nagysága és fontossága szerint a később megállapítandó alapelvek keretében a hatáskörükbe tartozó vállalatok tevékenységét fogják irányítani és szervezni. Ezek főleg a lakosságoknak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok lesznek. A városi nemzeti bizottságokon és a helyi nemzeti bizottságokon belül szükség szerint albizottságokat is lehet létesíteni, amelyeknek jogkörét és felelősségét egységeden törvény oldja meg. Ajánljuk, hogy a nép újonnan választott képviselőit a nemzeti bizottságok valamennyi fokán képviselőknek nevezzék. Ezzel is ki akarjuk fejezni a nemzeti bizottságok helyzetében beállott változást, s még jobban hangsúlyozni akarjuk felelősségüket és a jogkör átvitelét a választott szervekre. A nemzeti bizottságok plénumai választják meg tanácsaikat és albizottságaikat. A kerületekben és járásodban elsősorban a következő albizottságokat létesítjük: tervezési, pénzügyi, ipari, mezőgazdasági, kulturális és iskolaügyi, építészeti, közlekedési, egészségügyi és szociális biztosítási bizottságokat. Azt javasoljuk, hogy a plénum a bizottságokba a tagság kétharmadát a képviselők soraiból válassza, egy harmadát pedig nevezze ki más bevált dolgozók soraiból - az üzemi igazgatók, az egységes földművesszövetkezeti elnökök stb. köréből. Az albizottság elnöke a nemzeti bizottság tanácsának felmentett tagja lesz. Az albizottságok a nemzeti bizottság plénumának és tanácsának közvetlen irányításával fognák működni. Munkájukban és döntéseikben az országos tervet és a nemzeti bizottság plénumának határozatát tartják szem előtt. A nemzeti bizottság tanácsának vagy plénumának joga van hatálytalanítani az albizottság határozatát, ha ez megszegi az emi lített elveket. A nemzeti bizottságok bővített jogkörének és az új területi felosztásnak megfelelően a nemzeti bizottságok és tanácsaik tagjainak számát is módosítjuk. A kerületi nemzeti bizottságoknak 80-150 tagjuk lesz. A kerületi nemzeti bizottságok tanácsai 15-18 tagból fognak állni. A járási nemzeti bizottságoknak a járás nagysága szerint 60 — 120 tagjuk lesz. A járási nemzeti bizottságok tanácsai körülbelül 12—15 tagúak lesznek. A kerületi nemzeti bizottságok vagy a járási nemzeti bizottság első alelnöke tagja lesz a tanácsnak és ugyanakkor a tervező albizottság elnöki tisztségét is betölti. Második alelnöke is tagja lesz a tanácsnak és ugyanakkor az ipari, vagy mezőgazdasági albizottság elnöki tisztségét látja el. A kerületi nemzeti bizottságok és a járási nemzeti bizottságok osztályvezetői felelősek lesznek a nemzeti bizottság tanácsának. Ugyanakkor az egyes albizottságok határozatai is kötik őket és kötelesek teljesíteni az albizottság részéről kijelölt feladataikat. Ügy számítjuk, hogy az új nemzeti bizottságok már 1960. július 1-én megkezdik működésüket. Természetesen lehetetlen, hogy eddig az időpontig minden ipari és gazdasági vállalatot áthelyezzünk hatáskörükbe, melyeket a felelősség és jogkör új elvei alapján a nemzeti bizottságok fognak igazgatni. Ügy vélem, helyes lesz, ha jól előkészítjük és az eredetileg megjelölt határidőben, 1961. január 1-től hajtjuk végre átadásukat. Lényegében ezeket az elveket javasolja és terjeszti a Politikai Iroda a Központi Bizottság elé. Hangsúlyozza, hogy tulajdonképpen csak a Központi Bizottság tavaly szeptemberi ülésén megvitatott fő javaslatok megvalósításáról van sző, s hogy a nemzeti bizottságok egész munkájára vonatkozó elveket átdolgozzuk és a következő ülésen terjesztjük a Központi Bizottság elé. Azért említjük e fő elveket, hogy folytathassuk a területi szervezetek és különösen a területi szervek létesítésének előkészítését. tési szervezetek vezetői teljes mértékben felelnek a terv teljesítéséért és a többi feladatokért mindaddig, amíg az új nemzeti bizottságok és az új vezetők nem veszik át tisztségüket, tehát az év első felének végéig. Az új területi felosztásra való folyamatos áttérés biztosítása érdekében javasoljuk, hogy többtagú bizottságokat jelöljünk ki az új nemzeti bizottságok megalakulásáig, hogy biztosítsák a tervfeladatok átruházását a régi területi szervekről az újakra. így az újonnan választott szervek a választások megtartása után azonnal megkezdik az új ötéves terv előkészítését és biztosítását. A választások időpontjának elhalasztásával öt havi előnyt nyerünk az eredetileg javasolt eljárással szemben. A készülő változásokkal kapcsolat! ban nagyon fontos káderkérdésekről i lesz szó. Szeretném újra kiemelni, ! hogy az új területi felosztás csak akkor lesz eredményes, ha sikerül jól széthelyeznünk a kádereket és a kulcsfontosságú helyekre, a termelésbe, a falvakba rátermett, politikailag fejlett, szakképzett és határozott egyéniségű elvtársakat állítani. * Elvtársak! Jubileumi évbe léptünk, a szovjet hadsereg 15 évvel ezelőtt szabadította fel köztársaságunkat. A második ötéves terv befejezésének nagy jelentőségű utolsó éve és a harmadik ötéves terv előkészítésének éve ez. Sok függ tőlünk, attól, hogyan készítjük elő és biztosltjuk 1960-ban a dolgokat. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója kommunista pártunk, munkásosztályunk és az egész dolgozó nép munkájának valóban büszke mérlege lesz. Köztársaságunk erős, világszerte növekszik súlya és tekiptélye. Barátaink elismerik Csehszlovákia dolgozóinak nagy, országépítő sikereit. Világszerte ipari- és kulturális téren nagyon fejlett országot látnak hazánkban. Ugyanakkor éppen az idén alkalmunk van újra hangoztatni, hogy nagy sikereink népünknek, hazánknak és a Szovjetuniónak szilárd szövetségére és barátságára támaszkodnak. A Szovjetunióval folytatott kölcsönös testvéri együttműködésünk és elsősorban a Szovjetuniótól kapott segítségünk szilárd bázis, melyre szocialista életünket építjük. Fontos, hogy a politikai munkában levont következtetéseinkben is minduntalan hangoztassuk ezt a tényt. A szocialista államok egységes családjának szilárd tagja vagyunk és leszünk a jövőben is. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindenkor a proletárnemzetköziség elvein, a marxizmusleninizmus tanításának elvein állott, fog állni a jövőben is és egész tevékenységét ez jellemzi. Ez kitűnik egész tevékenységéből, előrevezető utunk kitűzésekor* mindenkor ebből indultunk ki. Elvtársak! Ezzel befejezem az előterjesztett javaslatok indokolását. Idei pártmunkánknak irányt és alapot adó fontos döntésekről és elhatározásokról van szó, melyek kiindulópontot képeznek majd további előrevezető utunkon, melyen továbbhaladva fejlesztjük szocialista társadalmunkat, erőt gyűjtünk ahhoz, hogy hazánk a jövőben fokozatosan áttérjen a kommunista társadalom építésére. Biztosítjuk a folyamatos áttérést az új területi felosztásra Rá akarok mutatni a közvetlenül előttünk álló intézkedésekre. Üjabb megfontolás után arra a következtetésre jutottunk elvtársak, hogy helyes lesz, ha újra megvitatjuk ezeket az intézkedéseket és meggyorsítjuk végrehajtásukat. A CSKP KB Politikai Irodája javaslatot terjeszt a Központi Bizottság elé, hogy közvetlenül a Központi Bizottság mai ülése után a párt alapszervezetei tartsák meg évzáró gyűléseiket. A gyűléseken olvassák fel és mutassák meg a Központi Bizottság levelét, mely tartalmazni fogja a CSKP KB határozatát az új területi felosztásról, és egyben az egész pártot az idei feladatok teljesítésére fogja irányítani. Javasoljuk, hogy március 19-én és 20-án az új járási pártbizottságok, március 26-án és 27-én pedig az új kerületi pártbizottságok tartsák meg új alakuló értekezleteiket, ugyanakkor hagyják jóvá a július elejére hirdetett országos pártkonferencia összehívásának javaslatát. Tekintettel arra, hogy a járások és a kerületek megnagyobbodnak, úgy véljük újra meg kell határozni a járási és kerületi pártbizottságok tagjainak számát és emelni kell a járási és kerületi pártbizottságok irodái tagjainak számát. Javasoljuk továbbá, hogy a községek többségében helyi nemzeti bizottsági titkárok működjenek, akik felelnek majd a helyi nemzeti bizottság álal kitűzött feladatok előkészítéséért és teljesítéséért, és fő feladatuk a mezőgazdasági termelés biztosításának elősegítése lesz. Fontos, hogy a titkárok megfelelő anyagi ellátásban részesüljenek. A kerületi és járási pártbizottságok már most — azt hiszem eredményes — intézkedéseket foganatosítanak e téren. Most pedig rátérek néhány újabb javaslatra. A körülmények újabb megvitatása után javasoljuk, hogy már 1960 júniusában tartsák meg a választásokat. Körülbelül Így járnánk el: A Központi Bizottság mai ülésén jóváhagyja az új terüléti felosztást, a nemzeti bizottságok új szerveit és tevékenységük fő elveit, továbbá az új kerületi és járási pártbizottságok megalakulását, a járási és kerületi alakuló pártértekezletek megtartását és az országos pártkonferencia öszszehívását. Az alapszervezetek évzáró taggyűlései a KB ülése után megtárgyalják a Központi Bizottság határozatait. Megválasztják a járási pártkonferenciák küldötteit, a járási pártkonferenciákon pedig a kerületi pártkonferenciák küldötteit. Ügy gondoljuk, hogy a kerületi pártkonferenciák után összeülne a párt Központi Bizottsága. A ma jóváhagyott területi felosztás alapján már véglegesen letárgyalná az öszszes fokú nemzeti bizottságok felelősségének és hatáskörének kérdését. Megtárgyalnánk a választások biztosításának politikai és szervezési kérdéseit, a párt és az egész Nemzeti Front szerepét a választások előkészítésében. A Központi Bizottság ugyanakkor azokkal a további javaslatokkal foglalkoznék, melyekről a szeptemberi ülésen beszéltünk, mint például a szocialista törvényesség elveinek, a népi igazságügynek, stb. kérdésével. Ezután összeülne a nemzetgyűlés, mely jóváhagyná az alkptmány törvényjavaslatát az új területi felosztásról, valamint a nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba tartandó választásokból következő szükséges törvényes intézkedéseket és kitűzné a választásokat. A pártszervezetek és szervek létrehozásának folyamatával párhuzamosan helyes lesz, ha a Nemzeti Front többi szervezetei is nyomban megalakítják új szervezeteiket és szerveiket. 1960. július 5-én országos pártkonferencát tartanánk. Napirendjén az 1961—1965. évi népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves terv jóváhagyása és a köztársaság új, már szocialista alkotmányának elfogadása szerepelne. Javasoljuk, hogy az alakuló kerületi pártkonferenciákon és a kerületi pártbizottságok első ülésein tárgyalják meg és erősítsék meg a küldötteknek az országos pártkonferenciára tett javaslatát. Az országos pártkonferencia után összeülne az újonnan választott nemzetgyűlés, mely első ülésszakán jóváhagyná az új alkotmányt. Miért javasoljuk a határidők lerövidítését? Elsősorban azért elvtársak, mert nagyon jól halad előre az új tervezett szervezetek kialakításának előkészítése. Továbbá úgy véljük, hogy az egész folyamat meggyorsítása nem okoz nehézségeket, sőt javára lesz az ügynek és meggyorsítja az új területi szervek konszolidálódását. Az eredeti javaslat szerint lényegében egészen az év végéig az új területi felosztással és a vele kapcsolatos problémákkal foglalkoznánk. E helyzetben viszont minden törekvésünk ellenére ernyedne az iparunk és mezőgazdaságunk komoly feladataira fordított figyelem és ezt bizonyára a harmadik ötéves terv előkészítésének minősége is megslnylené. Az új javaslat értelmében azonban hazánk felszabadulása 15. évfordulójának ünnepségei, a választások és az országos pártkonferencia után az év egész második fele rendelkezésünkre áll, hogy az aratással és begyűjtéssel, az újonnan létesült állami szervek megszilárdításával és a harmadik ötéves terv javaslatán végzett munkálatok befejezésével foglalkozzunk. Az újonnan választott szerveknek még idejekorán lehetőségük lesz, hogy hatáskörük keretén belül maguk készítsék elő a harmadik ötéves terv javaslatát. Másodszor úgy vélem, hogy más okból kifolyólag is meg kell gyorsítani az egész folyamatot. Eljárásunk kidolgozásában és megvilágításában szükségesnek mutatkozott, hogy minél jobban lerövidítsük azt az időt, melyben az eddigi járási és kerületi nemzeti bizottságok feloszlanak, de az újakat még nem választottuk meg. Hangsúlyoznunk kell, hogy az eddigi nemzeti bizottságok és az eddigi gazdasági és költségvefi munkásutánpótlás nevelése lemaradozik Václav Hendrych, az iskola és kulturálisügyi miniszter helyettese pénteken tájékoztatta a prágai újságírókat a tanoncképzésről szóló új törvény gyakorlati alkalmazásáról. Megállapította, hogy e törvény egyes rendelkezéseit eddig igen elégtelenül alkalmazták főleg azért, mert az üzemek vezető dolgozói és a nemzeti bizottságok funkcionáriusai többnyire nem szentelnek megfelelő figyelmet a tanoncok nevelésének. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a tanoncképzőhelyek nagy része tanteremhiánnyal küzd s ezért két műszakban kell folytatni a tanítást, ami a minőség rovására megy. Egyes üzemekben a szakoktatás terén lebecsülik a munkára való rendszeres előkészítést, miután e kiképzést távolról sem a legjobb mesterekre bízzák s a tanoncokat különféle segédmunkákra használják fe! kiképzésük rovására. Nem elégedhetünk meg a tanítók, a mesterek és a tanoncnevelők szakképzettségével sem. Annak ellenére, hogy a mesterek számára kötelezővé tették kétéves szakiskola elvégzését, ezt a feltételt a mestereknek csak 18 százaléka teljesítette. A nevelők közül a szakképzettségi követelményeknek 75 százalék és a tanítók közül 57 százalék nem tesz eleget. Annál is inkább arra kell vezetni ezeket a dolgozókat, hogy a lehetőségekkel élve távtanulás útján egészítsék ki szakképzettségüket. A nemzeti bizottságoktól meg kell követelni, hogy az új területi felosztás keretében a felszabaduló épületek egy részét bocsássák rendelkezésre a tanoncképzés szükségleteire. E nevelőmunka jelentőségének lebecsüléséről tanúskodik pl. az a tény is, hogy a múlt évben a Válasz a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége Központi Bizottságának tiltakozására (ČTK) - A Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének Központi Bizottsága tiltakozó határozatokat küldött azon tőkés országok kormányfőinek, ahol a legutóbbi időben fasiszta provokációkra kerül sor. A Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége Központi Bizottsága elnökének címére e napokban a következő levél érkezett Belgium miniszterelnökétől: „Elnök Űr! Megkaptam 1960. január 9-én keltezett levelét, melyben figyelmeztetett azokra a nemrég lezajlott zavaró eseményekre, amelyek azt a benyomást keltik, hogy fajvédő és náci ideológián alapszanak. Biztosítom önt, hogy kormányom igénybe veszi mindazokat az eszközöket, melyek a törvény értelmében hasonló kilengések elnyomására rendelkezésére állnak." nemzeti bizottságok kulturális költségvetésükből csak 3,1 százalékot fordítottak a tanoncképzésre, ugyanakkor az építészeti műemlékek karbartartására 7 százalékot irányoztak elő. Teljes mértékben meg kell változtatni az illetékes dolgozók viszonyát a tanoncképzéshez. Tudatosítani kell, hogy itt olyan emberek előkészítéséről van szó, akik majd eldöntik harmadik ötéves tervünk sikerét s a nagyméretű gépesítés és automatizálás eredményességét. 1962-ig a tanoncok számának megkétszereződésére számltunk a mai állapottal szemben. De ugyanakkor nevelésükre is kétszeres gondot kell fordítanunk. (jm) A vállalatok gazdálkodásának komplex elemzése (ČTK) — A Szlovák Szakszervezeti Tanács titkársága a Práca szerkesztőségével január 21-én Bratisíavában vitadélutánt rendezett egyes üzemek szakszervezeti funkcionáriusaival és vezető gazdasági dolgozóival. E vitadélutánon megtárgyalták a múlt évi gazdálkodás komplex elemzésében nyert tapasztalatokat. A vállalatok gazdálkodásának évi komplex elemzéseit, amelyek részét képezik az 1960. évi tervek előkészítésének, első ízben végezték gazdaságunk irányításának, tervezésének és pénzellátásának új módszere szerint. A vitadélutánon rámutattak azokra a pozitívumokra és fogyatékosságokra, amelyek a komplex műszaki gazdasági elemzések folyamán merültek fel. Számos vállalatban, ahol komolyan hozzáláttak az elemzések elvégzéséhez, kedvező feltételeket teremtettek a tervezés és pénzellátás új módszerének megszilárdítására és elmélyítésére. Ostrý Grúň és Kľak községek frogikus évfordulója (ČTK) - A Nová Baňa-i járásban levő Kľak és Ostrý Grúň községekben csütörtökön, január 21-én egybegyűlt a helyi lakosság, hogy megemlékezzen annak a napnak 15. évfordulójáról, amikor a német fasiszták felégették e községeket és meggyilkolták lakosságuk nagy részét. Az egybegyűlt lakosság és partizánok, közöttük Anton Šagát, az annak idején Ostrý Grúň és Kľak környékén harcoló Nálepka kapitány partizánbrigád volt politikai biztosa, az áldozatok sírjainak megkoszorúzásával kegyelettel adóztak emléküknek. Ojf SZÖ 2 * 1960. január 4.