Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-19 / 350. szám, szombat

Hazatért a Cseh Filharmónia MIT CSiNALT A CSEMADOK A BARÁTSÁG HÓNAPJÁBAN? Ján Sláviček: A Vörös-tér, 1959 Ä pedagógus családlátogatásának célja és jelentősége A barátság hónapjának ünnepségei már befejeződtek, de hazánk dolgozóiban még tovább élnek azon akciók, amelyek e hónap alatt lefolytak. A fellépések izgalmai, egy-egy irodalmi vitaest, a szovjet vendégek látogatása, vagy éppen a staféta érkezése hagyott bennünk maradandó emléket. Nem volt hazánkban olyan város vagy falu, ahol ne lett volna valamilyen kulturális megmozdulás a barátság hónapja folyamán. Kulturális egyesületünk, a CsemaCok is hozzájárult a barátság hónapjának ünnepélyesebbé tételéhez. Helyi csoportjaink a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetséggel karöltve városainkban és falvainkon egyaránt megszervezték a Nagy Októberi Szo- i cialista Forradalom 42. évfordulójának megünneplését és erre műsort biztosítottak. A megnyitó ünnepségeket számos akció követte — gondolunk elsősorban a könyvestékre, a szovjet zene és költészet estjeire, az előadásokra, amelyek a szovjet tudomány elért sikereivel foglalkoztak, vagy éppen Hruscsov elvtárs amerikai látogatását méltatták. A Csemadok évzáró közgyűlésein, amelyek a barátság hónapja alatt folytak le, mindenütt megemlékeztek a Szovjetunió hétéves tervéről és békepolitikájáról. A bratislavai kerületben működő Csemadok csoportok a nagy évforduló ünnepélyesebbé tétele céljából ének-, zene- és táncszámokkal léptek fel. Nagymegyeren a Csemadok énekkara, Somorján a Csallóközi Együttes tartalmas műsorával tette szebbé a megnyitó- és záróünnepségeket. A bratislavai kerületben 42 községben tartottak előadást Hruscsov elvtárs amerikai útjáról, valamint az űrrakétákról. Nagymegyeren és Somorján megrendezték a szovjet költészet és zene estjét. Itt kell megemlítenünk, hogy Szencen, Dunaszerdahelyen és Galántán megfeledkeztek a betervezett zene- és költészeti est megtartásáról, pedig példát vehettek volna a nagymegyeri Csemadoktól, ahol jó műsorral elérték azt, hogy az ünnepi estet több mint 400-an nagymegelégedéssel nézték végig. A Csemadok kezdeményezésére könyvvitákat rendeztek. Hogy csak néhányat említsünk a megvitatott könyvek közül: az Emberi sors Nagymácsédon és Szemeten, az Egy igaz ember Nádszegen, a Csendes Don című könyv pedig Hegysúron képezte a könyvvita tárgyát, stb., stb. A Békestaféta fogadtatása, a szalagok elkészítése és az értékes munkafelajánlások többet mondanak a száraz adatoknál. A nagysallói CseRenato Guttuso: Bányász, olajfestmény 11 MILLIÓ KÖNYV A 12 szlovákiai könyvkiadó 1960ban 1440 művet ad ki 11 millió 200 ezer kötetnyi példányszámban. Sokkal több tankönyv jelenik meg, ezenkívül olyan művek amelyek segítséget nyújtanak a tudományos ateista propagandában. Természetesen a szépirodalmi és a gyermekekhez szóló irodalom alkotásai is nagyobb számban jelennek meg. A szlovák írók és költők majdnem 40 új kötete jelenik meg. A prózaírók közül többek között František Hečko, Margita Figuli, Miloš Krno, Peter Sever, Karol Tomaščik, Ján Pavlik-Gajdošík a Zvolenká Slatinami EFSZ elnökének tollából jelennek meg új müvek. A költők közül a többi között új kötetekkel jelentkezik Štefan Žári, Milan Lajčak, Štefánia Pártošová, stb. Sokkal több lesz az elkövetkezendő évben a szovjet és az orosz irodalom fordításainak száma, valamint az ázsiai országok, elsősorban a kínai, az indiai és az indonéziai irodalom legkiválóbb müveinek szlovák nyelvű fordítása. (ČTK) madck-tagok a hímzett szalagot a stafétának a következő felírással adták át ,.A nagysallói Csemadok tagsága üdvözli a Szovjetunió népeit" és az egyik Csemadok-tag átnyújtotta Lenin arcképét, amelyet vászonra hímzett. A nagysallóiak ezzel is tanúbizonyságot tettek a Szovjetunió iránti meleg viszonyukról. Százak és ezrek vettek részt a nyitrai kerületben az irodalmi esteken, a kulturális megmozdulásokon, fiatalok és idősek egyaránt szóltak a szovjet művekről, készültek és felléptek jelenetekkel, táncokkal, szavalatokkal. Kulturális egyesületünk szervezetei a barátság hónapjában számos olyan előadást szerveztek meg. amelyek az emberek tisztánlátását segítették eló. Ilyen előadás volt Ozsgyánon, Viikén, Jelsöcön, Busán, mégpedig a „Volt-e kezdete és IesZ-e vége a világmindenségnek" című témáról. Az előadásokon 100 —150-en vettek részt és pezsgő vita folyt. Színjátszócsoportjaink is tevékeny munkát fejlettek ki. A gömörhorkai műkedvelők a szovjet Afinogenov Kisunokám című három felvonásos drámáját játszották és játszák ma is nagy sikerrel. Ugyancsak említésre méltó a Rozsnyón rendezett Gorkij-est, amelynek színvonalas műsora maradandó élményt jelentett. Említhetnénk még a szovjet sajtó terjesztését, az orosz népi nyelvtanfolyamok szervezését, dicsérhetnénk a jó esztrádműsorokat, felsorolhatnánk azokat a könyveket, amelyekről sok helyütt vitát rendeztek csoportjaink. Mindez a Csemadok-csoportok aktív tevékenységéről tanúskodik. S ez jó jel. A barátsági hónap ugyan befejeződött, de a fellendült kulturális munka minden bizonnyal még nagyobb eredményeket hoz majd az előttünk álló időszakban. CSIKMÄK IMRE. Ék Már három napja, szerda óta m újra hazánkban van a Cseh B Filharmónia, amely fennállásá• nak leghosszabb és legeredméfik nyesebb hangversenykőrútján áf vett részt. A Cseh Filharmónia m három földrész hat országát H kereste fel, járt Üjzélandon, M Ausztráliában, Japánban, a KíWL nai Népköztársaságban, Indiá& ban és a Szovjetunióban. Százyk ezer kilométer van a háta mö•f gött és majdnem 60 nagy si9 kert jelentő hangverseny. A m hangversenykőrút során elért g nagy sikerek nem csekély * mértékben hozzájárultak zeneW művészetünk hírének öregbítéséhez, hazánk népszerúsítéséf& hez. Ezért a Cseh Filharmónia M valamennyi tagjának szívbóljöjM vő, őszinte és megérdemelt köÉ£ szönet jár. Nem ritka eset, hogy a szülők idegenkedéssel fogadják a családlátogatásra érkező pedagógust. Ügy.vélik talán, hogy a pedagógus csupán személyes kapcsolatokat akar megteremteni s megfeledkeznek arról, hogy a pedagógus családlátogatása elsősorban a neveléssel kapcsolatos és a gyermek érdekében történik. A családlátogatás tehát igen fontos láncszeme a szülő és a pedagógus együttműködésének, gyakran nélkülözhetetlen kelléke az eredményes nevelésnek. A családlátogatás azonban csak akkor lehet eredményes, ha arra nemcsak a pedagógus, hanem a szülő is felkészül. Téves az a felfogás, hogy a családlátogatás alkalmából csupán a pedagógus munkája fontos. Hiszen a szülő támogatása, közreműködése nélkül alig vezethet eredményre a családlátogatás. Nyilvánvaló, hogy a családlátogatásra induló pedagógusnak megvannak a maga céljai, szempontjai, konkrét terve. Hiszen mielőtt elindult volna, számvetést készített a gyermekről, alaposan átgondolta annak helyzetét, összegezte a vele kapcsolatos ismert és feltételezett tényeket. Éppen azért indult el, hogy kiegészítse a gyermekkel kapcsolatos eddigi ismereteit, magyarázatot keressen néhány dologra, megnyerje a szülők együttműködéséi a gyermek nevelésével kapcsolatban, hogy megbeszéljék azt a leginkább célravezető módszert, amelyet a pedagógus a • gyermek ismerete, a családi körülmények tanulmányozása folytán a legalkalmasabbnak vél. A pedagógus nyilvánvaló szándéka tehát, hogy segítséget nyújtson a családnak a gyermek nevelésében. Éppen ezért a családnak minden segítséget meg kell adnia ahhoz, hogy a pedagógus szándékát valóra válthassa. Talán mindennél fontosabb, hogy szívélyesen és természetes kedvességgel fogadják a gyermek érdekében fáradozó pedagógust. Nyilvánvaló, hogy az ilyen, fogadtatás kedvező légkört teremt ahhoz, hogy pedagógus éš szülő nyílt és őszinte eszmecserét folytasson a gyermek érdekében. Bármennyire is valószínűtlennek tűnik, mégis az a helyzet, hogy a találkozás légköre gyakran nem teszi lehetővé a pedagógusnak, hogy eredményes munkát végezzen. S mondjuk meg nyíltan, azért nem, mivel a szülők egy része a családi életbe való illetéktelen beavatkozásnak tartja a családlátogatást és eleve elzárkózik az elől, hogy bepillantást engedjen a pedagógusnak a család belső életébe. Pedig éppen erre lenne szükség. Mi az tehát, ami a pedagógust különösképpen érdekli a családlátogatás alkalmából? Elsősorban talán a gyermek otthoni körülményeinek megismerése. Közismert dolog, hogy a gyermekre igen nagy hatással van közvetlen környezete. A környezeti hatások jelentősen befolyásolják a gyermek értelmi, érzelmi és akarati életét. E hatások következtében alakul ki vagy módosul a gyermek helyes vagy helytelen magatartása, formálódik jelleme, magyarázható erős vayy gyenge akarata, ilyen vagy olyan szokása. A környezet megismerése tehát anynyit jelent, mint számbavenni azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a gyermekre, alakítják magatartását, formálják jellemét. Nemcsak számbavenni, hanem a célnak megfelelően megerősíteni vagy megszüntetni bizonyos környezeti hatásokat, hiszen a nevelés nem más, mint olyan kialakított és alkalmazott ráhatások összessége, melyek formálják a gyermek magatartását, jellemét, érzésvilágát és akarati életét. Ehhez azonban tudni kell azt, hogy a hatások milyen mértékben befolyásolják a gyermeket és igen természetesen azt is, hogy milyen hatások kialakítására van szükség. Ehhez azt is tudnia kell a pedagógusnak, hogy a gyermek hogyan viselkedik odahaza, hogyan tölti szabad idejét, mi iránt mutat érdeklődést, stb. A családlátogatás távolabbi célja, hogv a pedagógus megnyerje magának a szülőket nevelési munkájához. Szüksége van erre, hiszen a szülők támogatása nélkül alig végezhet eredményes munkát. Ehhez azonban csupán a szülők megismerésén keresztül vezet az út. Az is kétségtelen, hogy a családlátogatás olyan gyakorlati célok kitűzését is szükségessé teszi, mint amilyen a gyermek nevelésével kapcsolatos egységes és azonos nevelési eljárás kialakítása. Mindaddig nem lehet eredményes a nevelés, amíg a két legfontosabb nevelési tényező, az iákola és a család egymással ellentétes módszereket alkalmaznak a nevelésben. Az eredményes családlátogatás a szülőnek is, a pedagógusnak is megkönnyítheti a nevelés munkáját. Éppen azért tegyen meg a szülő min-' dent annak érdekében, hogy az sikeres legyen. Ne idegenkedjünk a családlátogatástól, hiszen az hasznos, célravezető módszer a család és az iskola együttműködésének kialakításában. Böszörményi János NEZOK KÖZÖTT Egyik kedvenc szórakozásom, hogy beülök színházunk nézőterére a közönség közé és figyelem, hogyan reagálnak előadásunkra. Ők nem sejtik, hogy színész ül közöttük és ezért értékes számomra ez a kis kiruccanás a széksorokba. Mikor játszom, nem láthatom, nem hallhatom őket, mert „szerep" vagyok, minden idegszálam a játéké, a cselekményé és az elhangzó szóé, de mikor köztük vagyok, hallom és látom őket: színházunk új közönségét. Bírálatuk és megjegyzésük elgondolkoztat, dicséretük, lelkesedésük jól esik, Mert a néző egyenrangú játékpartnere a színésznek. A színésszel együtt él, játszik és gondolkodik. És ha érzi, hogy a színész hamis hangot üt meg, vagy szerepében jiem meggyőző, a néző azonnal észreveszi. Jól ismerem közönségünket, meglátásaikat tiszta jószándék ditkálja. Bennük nincs rosszindulat, fölényeskedés, mint a rossz kollégák bírálatában, vagy dicséretében, ők az őszinteség hangján szólnak hozzá a látottakhoz. Ezért tartom értékesnek azokat a perceket, amelyeket velük töltök el a nézőtéren. Es mennyivel más közönség ez a mi mai közönségünk, mint a régi volt. Móricz Zsigmond írt egy cikket a Tanácsköztársaság idején az akkori budapesti Nemzeti Színház új közönségéről. A szép és találó cikkben leírja, hogy az ú] közönséget a lelkesedés, a színhdzszeretet és a művészet megbecsülése jellemzi. Amit Móricz Zsigmond akkor megállapított a budapesti új nézők seregéről, munkásokról, kisemberekről, az sokban hasonlít a mi színházunk új közönségéhez, a Komárom-környéki falvak dolgozói színházszeretetéhez. Van egy régi mondás, miszerint ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez. Nos, a mi színházunk ennek szellemében cselekedett, amikor rendszeres előadásokat szervez a Komárom környéki falvak lakói részére. Színházunk nem tud oda kimenni. Nincs színházterem, színpad és nem tudnánk a megfelelő színvonalon megtartani előadásunkat. Viszont egyegy darabbal nem akarunk várni a nyári idényig, mikor is saját szabadtéri színpadunkkal kimehetünk a kis falvakba is. Ezt úgy oldottuk meg, hogy Komárom lakosainak számát egyszerűen „felemeltük". A színházi közönség szempontjából Komáromnak számítjuk ma már Ekeit, Aranyost, Őrsújfalut, Keszit, Pathot, Izsát, Kavapusztát és Virtet, éppúgy, mint más Komáromkörnyéki települést is. A színház autóbuszai kimennek a közönségért és az elöadqs után vissza is szállítják lakóhelyére. Ma — szervezési osztályunk buzgó ténykedésének eredményeképpen — komáromi színházlátogató az aranyosi és bajcsi állami birtok dolgozója, a virti és az ekeli szövetkezetes és a keszi tanító. Mindazok, akiket annak - -. , ' V . idején hiába kerestél Földes Dezső egykori társulatának komáromi előadásain. A dolgozó nép az akkori színházi helyárakat nehezen is fizethette volna meg. Ma már más a helyzet. A dolgozó nép igényli a kultúrát, a jó és színvonalas színházi előadást és együtt a városi dolgozókkal, komáromi anyaszinházunkba jár megtekinteni bemutatóinkat, előadásainkat, Így van ez jól, így van ez rendjén. Ennek az egészséges színházlátogatói rendszernek másik előnye az, hogy a falusi és városi dolgozó közelebb kerül egymás-• hoz. Tanulnak egymástól, ismeretséget kötnek, barátkoznak és nevelődnek. Eleinte úgy ültek be az autóbuszba és jöttek a színházba, ahogy otthon szoktak, a kultúrházban. Néha bizony munkájukból jövet — át sem öltözve. Es ma? Az autóbuszból ünneplőbe öltözötten lépnek színházunk nézőterére, csillognak a csizmák, melyeknek fényében örömmel fürdik meg a színház nagy csillárja a mennyezeten. Egyremásra új és új arcokat látok közöttük, ami annak a jele, hogy nem ugyanazok jönnek, hanem újakat is toboroznak lelkes falusi nézőink. Es nem csupán a vidám darabokra, hanem eljönnek komoly drámáinkra is. Számon tartják a bemutatóinkat és nem ritkaság, hogy e9VeSV darabra másodszor is eljön a mi új falusi nézőnk. Azt hiszem, igen helyes úton jár a színház ezzel a közönségtoborzó módszerrel. Ennek gyümölcseként könyvelhetjük el azt is, hogy a környező falvak műkedvelő színjátszó-mozgalmának színvonala egyre emelkedik. Nem csoda ez: jó előadásokat látnak, okulnak, tanulnak és fejlödnek ezzel is. Nagyon jól esik a nézők között ülö színházi embernek, amikor egy-egy ®®®®®®®®®®®®®®®®®® josef Ríha: Üzbég lány, rajz, 1958 megjegyzést hallva rájön arra, hogy új közönségünk mennyire megérti darabunk mondanivalóját. A „Szélvihar" előadásán, amelynek cselekménye falun, a magyarországi ellenforradalom idejében játszódott le, nem egy megjegyzést hallottam a nézőktől, amely helyesen értékelte egy-egy jelenetnél az író állásfoglalását. Vagy milyen finom lélekre vallott annak a kendős falusi nénikének a tekintete, mellyel leintette a mögötte ülő városi néző helytelen viselkedését Schiller Ármány és szerelem c. drámája előadásán. A magáról megfeledkezett néző olyan jelenetnél nevette el magát, ahol bizony erre nem volt oka. Es a kendős nénike egyetlen tekintete elég volt arra, hogy elszégyelje magát. Igy helyes ez. Nemcsak mi nevelünk a színpadról, a közönség is neveli egymást a nézőtéren. Arra tanítják ott egymást, ami igen fontos a mi szempontunkból: helyesen „nézni", értékelni az előadást. Egy híres színházi esztéta mondotta, hogy nézni is művészet, a legnagyobb művészetek egyike. Rövidesen eljön az ideje annak, hogy a komáromi közönséget nyugodtan kitüntethetjük ezzel a címmel: érdemes néző. Különösen élénken reagál új közönségünk azokra a darabokra, melyek életéről szólnak. ízes megjegyzések hangzanak el a szünetben egy-egy színpadi alakról, akiben nézőnk egy falubélijét vélte felfedezni. „A mi brigádvezetőnk a Lajos is olyan, mint az ott a színpadon. Kár, hogy nem jött el megnézni magát". Ennyi a megjegyzés. Nos lehet, hogy a következő autóbusszal már Lajos bácsi is eljön, megnézni „magát" — és okul a bírálatból, melyet a színész — szerepéből kifolyólag — részére nyújt. Általában nézők között az előadást végigülni nagy élmény: élvezni a kollegák játékát és egyben a néző „együtt-játszását" —. Mikor a kettő harmonikus egyetértésben tölti be a színháztermet, azt az előadást szoktam igazán sikeresnek elkönyvelni. Tudjuk, eljön az idő, mikor a komáromkörnyéki kis falvakban is lesz megfelelő kultúrházuk és mehetünk hozzájuk is játszani. Szívesen megyünk majd, mintha haza mennénk Hisz régi ismerősök leszünk a komáromi előadásokról. De egyelőre mi vagyunk a vendéglátók itt Komáromban. A lelkes „expedíciók", amelyek busszal jönnek hozzánk, legyenek népszerűsítői színházunknak falvainkon. Szaporodjék a falusi nézők száma Komárom környékén, jöjjenek megismerni a^szépet, a nemeset — értékes színházi előadásokon. Ezzel szellemük gazdagszik, tudásuk gyarapszik, ismeretük tágul. Minden egyes látogatásukkal segítenek bennünket és tudatostják bennünk: érdemes dolgozni, mert van kinek, kiért! SIP0SS JENŐ, Komárom jQj SZÖ 7. * Í959- december 10.