Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-13 / 344. szám, vasárnap

I AZ ÚJ SZl Jó összmunka — jó eredmények A Feledi Helyi Nemzeti Bizottság ebben az évben a lakosságnak nyújtott szolgálatok terén kerületi méretben kiváló eredményeket ért el és példaként szolgálhat sok nemzeti bizottságnak. A nemzeti bizottságnak ez az eredménye nagy részben a falusi pártszervezet és a többi tömegszervezetek közös munkájának gyümölcse. Vilhan József elvtárs, a HNB titkára erről a következőket mondotta: — A helyi pártszervezet szoros kapcsolatot tart fenn a helyi nemzeti bizottsággal. Ez megmutatkozott a kisüzemek szervezésénél is. Azonban a tömegszervezetek is tevékenyen részt vettek a' szervezésben. Ahhoz, hogy a felediek sikerét kellőképpen értékelhessük, tudnunk kell, hogy a községnek 1500 lakosa van. A kisüzemek nem is egész évi forgalma I meghaladja a 740 ezer koronát. S ez bizony igen szép eredmény. Vorlicky Rudolf vezetésével jól működnek az üzemek. A jövö évben ezeket az üzemágazatokat kibővítik, s az alkalmazottak száma is emelkedni fog. A jövő év igen sok feladatot tartogat a feledi HNB számára. Nagy hátránya pl. a község fiatalságának, hogy Feleden nincsen kultúrház. A különböző kulturális megmozdulások a moziteremben zajlanak le. S ez a terem kicsiny, előadások alkalmával zsúfolt. De -már útban van a megoldás . .. — Ebben az évben megkezdtük az új kultúrház építését, — mondotta a HNB elnöke. — Már eddig — az alapok lerakásánál, — a község polgárai több mint 25 000 korona értékű munkát végeztek el a ,,Z" akció keretében. A "kultúrház értéke megközelíti a 2 millió koronát és a környéken párját ritkítja. Agócs Vilmos, Ajnácskő Baleset nélkül vezetnek A nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság keretében működő kerületi balesetmegelőző tanácsadó aktíva a március l-e és október 15-e közötti időben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulójának tiszteletére „Baleset nélkül vezetek" jelszó jegyében megrendezte a gépkocsivezetők nagyszabású versenyét, melyet ünnepélyes keretek között 1959. december 5-én értékeltek. A járási tanácsadó aktívák érdeme, hogy a versenyben összesen 11 336 gépkocsivezető vett részt. I A kerületi bizottság az értékelés alkalmából 22 ezer korona értékű tárgyi díjaRakják a jövő alapjait Szövetkezeteink tagjai a prerovi felhívásra válaszként felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy 1960-ban hektáronként 345 mázsás cukorrépa termést érnek el. Több szövetkezetben már ez évben nagyobb volt a hektártiozam, de akadnak még olyan szövetkezetek, ahol nem érték el a tervezett mennyiséget. A körtvélyesi EFSZ-ben 366 mázsát termeltek hektáronként. Ha számításba veszszük a kedvezőtlen időjárást, ez nagyon szép eredmény. Most. is helyesen járnak el. Jövőre növelni akarják a hektárhozamot. s ehhez igazodnak az előkészületek. Még néhány hektár és teljesitik az istállótrágya beszántásának tervét. Hasonló a helyzet a királyrévi és vízkeleti szövetkezetekben is. Azonban az istállótrágya beszántásával kapcsolatosan jobb eredményt várunk a tósnyárasdi traktorosoktól, ahol bizony lemaradtak az őszi munkálatokban. Krajcsovics Ferdinand, Galánta kat osztott szét a legjobb 15 gépkocsivezető között. Az autóbuszvezetők csoportjában a lévai Ladislav Krajka lett a verseny győztese, akit egy Mánes televíziós vevőkészülékkel jutalmaztak meg. A tehergépkocsik vezetői sorában Nagy Istvánt a komáromi ČSAD közlekedési' üzem dolgozója került az első helyre, aki a verseny folyamán 70 598 kilométernyi utat tett meg jármüvével minden baleset nélkül és ezért egy Rekord televíziós vevőkészüléket kapott jutalmul. A személygépkocsik vezetőinek csoportjában Julius Pavlovič, a topolSanyí Népi Fogyasztási Szövetkezet dolgozója lett a verseny győztese. Baleset nélkül 42 419 kilométernyi utat tett meg és e teljesítménye elismeréseként 1650 korona értékű bőrkabátot kapott. A versenyből legjobb traktorosként Štefan Bánás, a surányi GTÄ dolgozója került ki, aki normáját 239 százalékra teljesítette: ennek elismeréséül egy robogóval jutalmazták. Štefan Ivančík, a nyitrai KNB dolgozója Határidő előtt Az érsekújvári Pletatex kisipari termelőszövetkezet dolgozói 32 nappal a határidő előtt teljesítették egész évi termelési tervüket. Ez jelentős siker, mert a kiváló munka eredményeképpen a felajánlásban vállalt határidőt is 21 nappal lerövidítették. Az év végéig fnég 18Q ezer korona értékű munkát végeznek el a szövetkezet dolgozót •*++-> .!• • v • . . Meng László, Érsekújvár. A fizikai munkában is helytállnak A Žabokreky-i nyolcéves középiskola politechnikai műhelyében serény munka folyik. Aki' betekint a nagy ablakokon, elképed, milyen ügyeseik a gyerekek. Könyv és füzet helyett most fát, meg fogót és kalapácsot látunk a kezükben. Ott szorgoskodnak a satuk mellett, lázasan dolgoznak, fúrnak, faragnak. Az iskolában helyes irányt vett a politechnikai nevelés. A diákok a gyakorlatban érvényesítik %a tanultakat, egyrészt az iskolához tartozó keKbem, másrészt a műhelyekben, s hol megtanulják hogyan kell megmunkálni a fát és a fémet, behatolnak az elektrotechnika és e rádiótechnika rejtelmeibe. Jozef Bújna tanítótól nagyon sok érdekes dolgot hallottunk. A kisdiákok szívvel-lélekkel végzik munkájukat, amiről számos diploma tanúskodik. A hatodik évfolyamban a műheljí^ktien kezdenek dolgozni. Megismerik a munkaeszközöket, szerszámokat; madáretetőket és sok minden mást készítenek. Később már nehezebb műveleteket is elvégeznejí, így például a gyakorlatban megismerkednek á rádiók szerkezetével, az elektrotechnikával. Ezť a munkát tíz csoportban végzik, amelyekben egyenként 15 gyerek van. — Komoly segítséget nyújt nekünk a Žabokreky-i gép- és traktorállcmás — mondja Bújna elvtárs. — Gyakran ellátogatunk oda, megnézzük a gépeket és a hulladékanyagot felhasználjuk. Nagyon ügyes néhány diákunk, így pi. Brňo, Švltok, Prldavka, Jankula, de a lányok sem maradnak le, így pl. Sklbová, Herbiková és Mikulčíková nagyon szeretik a politechnikai oktatást. S Természetesen a szülők is örcmmel veszik azt, hogy a gyerekek az iskolában ügyességre tesznek szert. Kétségtelen az, hogy ezekben a 12—14 éves gyerekekből az életben' hasznavehető emberek lesznek, akik majd nemcsak szellemi képességekkel rendelkeznek, hanem a fizikai munkában is helyt állnak. _ <bf) Néhány adat színházainkról H: A háború előtti' statisztikák II; szerint Csehszlovákiában 1937-ben !:! 52 állandóan működő színház volt, II; amelyek 5 millió néző előtt 14 II: ezer előadást tartottak. Ez év deji! rekán már 78 szinlfczunk volt és III csak az év első felében 16 ezer III előadást, több mint 7 millió néző III tekintett meg. Ugyanebben az ii| időszakban 413 volt a bemutatók III száma, ebből 285-öt írunk a dráIII mai-, 41-et az opera- és 32-őt az •Hl operett-együttesek javára. III (sus) Jól összeállított dokumentumfilm, A XX. SZÁZAD nagyszerű élményt jelentett a moziláiogatóknak. A kamera feltalálása óta eltelt 64 év nagy eseményeit mutatja be fennmaradt filmriportokban. Megörökíti minden idő nagy embereit és eseményeit. Az 1900. évi párizsi világkiállítást szembe állítja a tavalyi brüsszeli világkiállítással, s az összehasonlítás beszédes képekkel igazolja az Oroszországban győzedelmeskedő marxilenini eszmék nagy átalakító erejét. A film demonstrálja, hogy mire volt képes a Nagy Októberi Forradalom tüzében megszületett szocialista állam. A szavaknál is meggyőzőbben szemlélteti: melyik rendszer szolgálja až emberiség javát, a béke ügyét, melyikük tud szebb életet biztosítani a társadalom tagjainak. Szergej Vasziljev rendező a Nagy Októberi Forradalom időszakának kimagasló eseményeit örökítette meg OKTÓBER NAPJAIBAN c. filmjében, melyet nálunk John Reed amerikai forradalmár újságíró ismert könyve alapján TlZ NAP címmel mutattak be mozijainkban. Vasziljev és Ottyen történelmi okmányok, adatok alapján írták a film forgatókönyvét. Annak idején több régi párttag kifogást emelt a forgatókönyv ellen, s rámutatott, hogy a film alkotóinak a legjobb akaratuk ellenére sem sikerült elérni a korhűséget a művészi képekben és híven megrajzolni a forradalom /egyes nevezetes egyéniségeinek, például Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkájának alakját. Ettől eltekintve a film igen érdekes és hatásos, s különösen a fiatal nemzedék számára jó iskola. Történelmi nevezetességű pozitív és negatív szerepet játszó személyiségek egész galériájával találkozunk a történetben, melyen vörös fonálként húzódik végig az orosz forradalmi munkásés katonatömegek győzniakarása. Több sikeres szovjet filmből ismert nagyszerű színész, Nyikolaj Ribnyikov alakítja Kocsubejt, a polgárháború legendáshírű népi hadvezérét Jurij Ozerov filmjében. A KOCSUBEJ című film Arkagyij Pervencev regényének változata. Forgatókönyvét is a regény szerzője írta. Életöröm, derűlátás, a nép fiait jellemző egyszerűség, az ügy szenvedélyes szolgálata jellemzi fő hősét. Harcokban játszódik le a film története, egy hősi kor történelmi mozzanata. Művészi pátosszal ábrázolja a véres hétköznapok eseményeit, a forradalom katonáinak egyszerű életét, az új állam védelméért vívott harcot. Talán ezért is a legsikerültebbek a tömegjelenetek. A hazaszeretet és az ellenség gyűlölete, a lelkes harci szellem érzelme hatja át a nézőt a nagyszerű jelenetek láttán, A film nemcsak a forradalmi idők romantikáját tükrözi. Az új hősök, hadvezérek születése a zajló események forgatagában törvényszerű jelenségként hat. A kimagasló egyének és a nép szoros egységében és összeforrottságában látjuk megtestesülni az újat, a születőt. A rendező munkáján és a remekül alakított főszerepen kívül több tehetséges fiatal művész játékáról szólhatunk elismeréssel'. L. L. Érdekes számok a kínai filmgyártásról A Kínai Népköztársaságban igen népszerű a filmművészet. Igaz, hogy a felszabadulásig e hatalmas országban csupán 596 mozi volt, amelyek évenként körülbelül 300 amerikai és angol filmet vetítettek. A nézők száma évenként nem haladta meg a 40 milliót. Ez a szám az elmúlt évben 2 milliárd 700 millióra nőtt. Ez érthető is, hiszen a kínai filmművészet óriásit fejlődött 'az elmúlt szabad tíz évben. Az utolsó két évben pedig bekövetkezett a nagy ugrás a kínai filmgyártásban is. Több egész estét betöltő filmet gyártottak, mint az előző nyolc évben együttvéve. Tavaly már 103 játékfilm (ebből 49 dokumentumjellegű) készült a kínai filmstúdiókban. Ez év őszéig pedig 70 filmet forgattak; -ebből 30 színes film. De nemcsak mennyiségileg fejlődött a kínai filmgyártás, hanem növekszik a filmek színvonala- is, ami abból tűnik ki, hogy ma már a világ több mint 60 országában játsszák a kínai filmeket és az elmúlt évtized alatt 40 kínai film nyert díjat a nemzetközi felsztiválokon. A kínai filmek többsége a nép felszabadító harcával, ragyogó építő sikereivel és a dicső történelmi hagyományokkal foglalkozik. A mindennapi életet a tartományokban épített dokumentumfilm-stúdiók örökítették meg. Az elmúlt évben több mint 800 hlnadófilmeť készítettek. A Kínai Népköztársaságban már megkezdték a szélesvásznú, panoramatikus és sztereoszkópikus filmek gyártását is. (sz) "Dártunk XI. kongresszusa a szocializmus építésének befejezéséve! kapcsolatban első helyen emelte ki azt a követelményt, hogy a gazdasági alap fejlődésével párhuzamosan szocialista demokráciánk elmélyítését is elérjük. E két fogalom szorosan összefügg. Népgazdaságunk tervezési és pénzügyi átszervezése arra irányul, hogy a nemzeti vállalatok szervezett együttműködésével emelkedjék a társadalmi munkatermelékenység. A társadalmi munkatermelékenység emelkedése viszont a dolgozók széles tömegeinek részvételét feltételezi és a dolgozók közvetlen bekapcsolódása a társadalmi élet irányításába a szocialista demokrácia elmélyítésének egyetlen helyes útja. Ha tehát a dolgozók részvételét vizsgáljuk népgazdaságunk irányításában, úgy a szocialista demokrácia rendszerének egyik alapvető kérdésével is foglalkozunk. A dolgozók bekapcsolódásának folyamata ugyanis különféle formákban valósul meg. A dolgozók részt vesznek szocialista államszerveink mindennapos tevékenységében, társadalmi szervezeteink átveszik a szocialista állam funkcióinak egv részét, társadalmunk népművelődési, kulturális, testnevelési feladatai egyre inkább az önkéntes szervezetekre hárulnak s a szakszervezetek irányító és ellenőrző jogköre gazdasági és szociájlis téren egyre bővül. • j A szocialista demokrácia rendszere A szocialista társadalom építésének első szakaszában tehát az osztálynélküli kommunista rend eléréséig a szocialista állam a szocialista demokrácia rendszerének nélkülözhetetlen szervét képezi. A szocialista állam nélkül a szocializmust építő társadalom nem biztosíthatja a munkateljesítmény és a fogyasztás szigorú ellenőrzését, az elvégzett munkának megfelelő díjazás elve betartását. A szocialista állam szükség esetén kikényszeríti a szocialista jellegű gazdálkodás és termékelosztás elveinek betartását azzal a kisebbséggel szemben, amely- A DOLGOZÓK RÉSZVÉTELE NÉPGAZDASÁGUNK IRÁNYÍTÁSÁBAN re a meggyőzés eszközei nem hatnak. A szocialista állam e kényszerítő tevékenységét idővel a dolgozók többségének erkölcsi meggyőződése, önkéntes és kollektív szervezete fogja átvenni. A szocialista állam tehát a kommunizmusba való átmenettel egyidejűleg a dolgozók közösségének önkormányzatává változik. Ebben rejlik a szocialista és kizsákmányoló típusú államok közötti alapvető különbség. A kapitalista termelési rendszerben a termelőeszközök a burzsoázia kezében vannak, míg a munkaerőt a proletariátus adja. A termelés tárgyi és alanyi feltételeinek egyesítését, azaz a munkaerő megvásárolhatóságát a kapitalista állam kikényszeríti. Ugyanakkor a termelőeszközöket kizárólag a tőkés osztály javára igazgatja. A kapitalista rendszer a szociális egyenlőtlenségét a burzsoá demokrácia élvont, jogi egyenlőségével hidalja át. Ezzel szemben a szocialista termelési rendszerben a termelés tárgyi és alanyi feltételei egyaránt a munkásosztály és a többi dolgozó kezében vannak. A termelésben tehát nincsen szükség a termelőerők megvásárlására, mert az ember munkájának már nincs árujellege. A jogi egyenlőség elvont fogalma helyébe a tényleges szociális egyenlőség kerül. Ebből az következik, hogy a szoeialista társadalomban a dolgozók nemcsak a munkaerőt szállítják, hanem a köztulajdont képező termelőeszközök igazgatásában is irányadó módon vesznek részt. A kapitalista társadalomban tehát a demokrácia tartalma az ember jogi hdlyzetének problémájára korlátozódik. Ezt a problémát a szociális szempontból egyenlőtlen egyének elvont jogi egyenlőségével kendőzik, míg az emberi társadalom alapvető problémáit a demokrácia fogalmától elválasztják és különálló „szociális kérdésnek" nyilvánítják. Ezzel szemben a szocialista demokráciában, amelyben nincs szükség az ilyen szemfényvesztő műveletekre, a de-' mokrácia elmélyítése a szocialista termelési viszonyok kiépítésével párhuzamosan. halad, éspedig úgy, hogy a dolgozó tömegek a társadalmi élet minden terén egyre inkább bekapcsolódnak a közügyek irányításába és ily módon fokozatosan kiépítik a társadalmi önkormányzat rendszerét, a legszélesebbkörű demokráciát. E demokrácia, e valóban népuralom számára az állam ugyan elsőrangú fontosságú és sokáig nélkülözhetetlen, de mégis végeredményben csak átmeneti jellegű hatalmi eszközt jelent. Természetes vezető erejét a munkásosztály politikai szervezete, a kommunista párt képezi. A szocialista demokrácia rendszerében tehát az állammá szervezett dolgozó nép a marxi-lenini párt vezetésével építi az osztály nélküli társadalmat és kommunista önkormányzatát. A szocialista demokrácia elmélyítése a népgazdaság terén Mindennemű gazdasági irányítás bizonyos mértékű alárendeltséget és autoritást követel. Ez a szocialista népgazdaságra is vonatkozik. A dolgozók szélesebbkörű, részvétele a népgazdaság irányításában, tehát a szocialista demokrácia elmélyítése a népgazdaság terén nem történhet a felelős irányító szervek tekintélyének rovására. A népgazdasági terv, az önálló elszámolás (hozraszcsot) és a gazdasági szerződések együtt és osztatlan egységben segítik gazdaságunk szervezését. E kereten belül érvényesülnek a dolgozók részvételének új formái. A leghatásosabb formák egyikét a IV. szakszervezeti kongresszus határozatai alapján törvénybe iktattuk. fit 32/1959 számú törvény k értelmében a dolgozóknak a .népgazdaság irányításában való részvétele arra irányul, hogy a dolgozók öntudatos és alkotó kezdeményezése és aktivitása, a gazdasági feladatok teljesítésében egyre inkább és sokoldalúan érvényesüljön. A nemzeti vállalatok vezetőit ugyancsak törvény (a 68/1958 számú) kötelezi arra, hogy a dolgozóknak az üzem irányításában való és a szakszervezetek által szervezett közvetlen részvételéhez megfelelő feltételeket teremtsenek. A munkások és technikusok kezdeményezése a technikai fejlődés kimeríthetetlen forrását képezi. Ezért a nemzeti vállalatok vezetői kötelesek tekintetbe venni, a dolgozók javaslatait, amenynyiben a vállalat működésének megjavítására vonatkoznak. Ezzel természetesen a vállalat vezetőjének felelőssége nem csökken. Ez a rendelkezés összhangban van pártunk XI. kongresszusának határozatával, mely. szerint a szakszervezeteknek a technikai újítások bevezetésével és elsajátításával a jövőben többet kell törődniök. E cél elérését szolgálják a technikai és gazdasági értekezletek és konferenciák, a szakszervezetek által szervezett termelési és technikai propaganda, valamint a gépesítés, automatizálás és kémiai újítások bevezetésével összefüggő problémák közös megoldása. A szakszervezeti üzemi bizottság és a nemzeti vállalat vezetőségének együttműködését ugyancsak törvényes rendelkezés szabályozza. Az üzemi bizottság többek között tevékenyen részt vesz az üzemi tervek előkészítésében, összeállításában és ellenőrzésében. A kollektív szerződést a vállalat vezetőjével az üzemi bizottság köti meg. Az üzemi bizottság szervezi a szocialista verseny, az újítók és feltalálók mozgalmát és segítséget nyújt az új munkamódszerek bevezetésénél. A termeléssel, üzemi gazdálkodással, beruházásokkal, a munkafeltételek megjavításával és a munkatermelékenység növelésével összefüggő fontosabb problémák megtárgyalásánál az üzem vezetője kikéri az üzemi bizottság véleményét. Az üzemi bizottság gondoskodása a dolgozók szocialista öntudatának növelésére és szakképzettségének fokozására is kiterjed. Az üzem vezetősége az említett kérdések megoldásánál mérlegeli az üzemi bizottság véleményét, indítványát és álláspontját s közli az üzemi bizottsággal, hogy ezek alapján milyen intézkedéseket foganatosít. Ezenkívül vannak olyan intézkedések is, amelyeknél az üzemi bizottságot közös rendelkezési jog illeti meg. így pl. a munkarend megváltoztatását, az új normák bevezetését és megváltoztatását, az alkalmazottak elbocsátását és alkalmaztatását, az alkalmazottak munkabeosztását stb. az üzem vezetősége csakis az ÜB előze-! tes hozzájárulásával rendelheti ék A szakszervezetek működése nem korlátozódik az egyes üzemekre, hanem a szocialista demokrácia elvének megfelelően a magasabb állami és gazdasági szervekkel is együttműködnek. így pl. a nemzeti bizottságok nemcsak az egyes szakszervezeti funkcionáriusokkal vannak összeköttetésben, hanem a körzetükbe tartozó üzemek dolgozóit érintő kérdések megoldásánál az illetékes szakszervezeti szervekkel is szoros kapcsolatban állnak. Ez vonatkozik a központi, állami és gazdasági szervek s a szakszervezetek együttműködésére is, melyek részt vesznek a népgazdaság fejlesztésével és a dolgozó életkörülményeinek javításával összefüggő minden fontosabb intézkedés megtárgyalásában. E rövid áttekintés nem lehet kimerítő és csak az a célja, hogy megmutassa, hogyan történik dolgozóink bekapcsolása népgazdaságunk irányításába a szakszervezetek útján. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásában ugyancsak tevékeny részt vesznek az egyes irányító szervek, üzemek, vállalatok és nemzeti bizottságok dolgozói s a terv irányelveihez a nyilvános vita során népi demokráciánk minden dolgozója hozzászólhat. Gazdasági téren tehát a szocialista demokrácia elvei a legszélesebb körben érvényesülnek. Ezen az úton haladva építjük hazánkban a szocialista gazdasági és társadalmi rendet, az igazi szocialista demokráciát. VIETOR MÁRTON ŰJ SZÖ 5 * 1959. december 13,