Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)
1959-12-08 / 337. szám, kedd
TELEN IS ÉPÍTENEK Banská Bystrica (ČTK) - A Banská Bystrica-i kerületben ar egységes földművesszövetkezetek építkezésein nem szünetel a munka télen sem. Az EFSZ-ek tagjai ez évben egész télen át önsegély útján történő beruházási építkezést folytatnak. Kidolgozták 153 marhaistálló és 34 sertésól építkezési munkálatainak harmonogramját úgy, hogy a téli időszakban 30 millió korona értékben építkeznek. Borsod /ČTK) - A CSKP küldöttsége, mely Karol Bacílek elvtárs vezetésével a napokban részt vett az MSZMP VII. kongresszusán, vasárnap Borsod megyébe látogatott el. A küldöttséget Prieszol József, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei pártbizottsáq első titkára és a megyei- pártbizottság többi dolgozói, valamint dr. Július Viktory, csehszlovák nagykövet kísérték. A 'küldöttség megtekintette a mezőkövesdi matyőnépművészeti múzeumot, majd Szentistván közság termelőszövetkezetét, mely a Béke éi az Aranykalász szövetkezetek Hruscsov elvtárs elutazott Budapestről Budapest (ČTK) - Budapest dolgozóinak ezrei búcsúztak hétfőn Nyikita Szergejevics Hruscsovtól, az SZKP KB első titkárától, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán részt vett SZKP-küldöttséget vezette. Sokat érő megtakarítás (ČTK) — A trnavai Kovosmalt-üzemben rendszeresen figyelemmel kísérik az észszerüsítömozgalom fejlődését. A termelés legjobb ésszerűsítő! kdzé tartozik Jozef Vadovič mester. I.eg utóbbi ésszerűsítő javaslata a Perobot mosógépek felső részének automatikus megmunkálását oldja meg. Az automata hat szakmunkás speciális munkáját helyettesíti, és növeli a munkatermelékenységet. Az automata alkalmazása következtében évente egymilló koronát takarítanak meg. Hruscsov elvtárs különvonattal utazott el Budapestről. Ütján elkísérte Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Biszku Béla, az MSZMP KB politikai bizottságának tagja és Gáspár Sándor, a budapesti városi pártbizottság első titkára. További hatalmas generátor (ČTK) A Vítkcvicei Vasművek kazánkovácsai ez év második felében megkezdték már a második hatalmas gőzgenerátor gyártását a tisovai villanyerömü számára. Az első generátort már. leszállították. Mindkettőnek ugyanaz a teljesítménye: 330 tonna gőz óránként. E két generátor eddig a legnagyobb a Csehszlovák Köztársaságban. A kazán 12 emeletes háznál is magasabb. A berendezéshez annyi különféle cső tartozik, hogy azzal Aš városát Ostravával lehetnek összekötni. Ozeptember derekán kelt útra Zsabka László, a Kisharcsási Állami Gazdaság öregedő jószággondozója. Kassára vitt az útja, hogy a tersyészállatkiállításon ö is bemutassa büszkeségét, a tizenöt hónapos tenyészbikát. Sokan megcsodálták a szép jószágot, tapogatták, becézgették, s a lánc tarlójának is sürün nézegettek a szeme közé. Zsabka László megérezte: tetszik a bika. Egy-egy elejtett dicsérő szó után kurtára nyírt bajusza alatt egyegy huncutkodó mosoly árulkodott arról, mit is érez most Zsabka László. Még a kákán is mindenáron csomót kereső ,.kritikusok" sem találtak semmi kivetni valót a jószágban. így aztán nem is csoda, ha a kiállítás utolsó \ napján a zsűri Zsabka László zsemletarkáját tartotta érdemesnek az első díjra. A díjak kiosztásakor az öregedi Zsabka László munkától kemény tenyerébe adták át az aranyérmet és a velejáró oklevelet. Eddig szól a történet a kassai kiállításról, s most ugorjunk el Kisharcsásra. Talán útközben álljunk meg egy pillanatra a gazdaságok igazgatóságán is. Az igazgatónak és a pártszervezet elnökeitek is egy a véleménye: Zsabka László szorgalmas, becsületes ember, ilyeneket megbecsülnek minden munkahelyen. A halottba is lelketrázó az út Kisharcsásig. A gazdaság udvarán találkozunk Zsabka Lászlóval. A nyirkos, hideg idő azonban fedél alá kényszerít. Közös megegyezéssel a gazdaság irodáját választjuk. Az ismerkedés után az aranyérem az asztalra kerül, majd kézről kézre jár. — Huszonhatezer koronát is hozott. Ebből hat Laci bácsit illeti — mondja a gazdaság fiatal vezetője, a kissé pironkodó Zsabka László felé mutat. Megérdemli! — Hát iparkodtam, véremben él nekem a munka. A gazdaság is segített. Jó takarmányt adtak. Négyhónapos korában a „kórházba" vitték a bikát... Az aranyba öntött elismerés tehát o közös munka eredménye. El kell azon. ban még egy titkot is árulni, reméljük nem lesz belőle családi perpatvar Zsabka Lászlóéknál. A gazdaság jó takarmányt adott, „kezeltette" a növendék állatot. Zsabka László pedig közel nyolc kiló cukrot hordott el otthonról felesége tudta nélkül kedvencének, — Gondoltam, majd csak jobban fejlődik... Ha meg el is jut az asszony fülébe a cukordézsmálás... hadd jusson ... Jól kamatozott az. A jutalomból akár mázsaszámra is vehetünk cukrot. A dolog azonban nemcsak eddig van. A gazdaság vezetősége még egyéb meglepetést is tartogat szorgalmas dolgozója számára. Ogy gondolják, ha valakit, lígy Zsabka Lászlót érdemes személyes .kitüntetésre előterjeszteni. SZARKA ISTVÁN összevonásával jött létre. A szövetkezetet az MSZMP VII. kongresszusáról nevezték el. Ördög Ferenc, a szövetkezet elnöke ismertette a község földjeinek már 89,07 százalékán gazdálkodó szövetkezet sikereit. A szövetkezetben megalakulása óta négyszeresére növekedett a munkaegység értéke és ma már meghaladja az 52 forintot. A magyar szövetkezetesek az ellenforradalom idején is kitartottak a népi hatalom mellett és nagyra becsülték a Csehszlovák Köztársaság segítségét, melyet az ellenforradalom után Borsod megyének nyújtott!* Bacílek és Krutina elvtársak baráti összejövetelen ismertették a csehszlovák mezőgazdaság jroblémáit. Kiemelték a szocialista faluért, valamint a mezőgazdasági és ipari termékek Csehszlovákia és Magyarország közötti további bővített kicserélésének nagy lehetőségeiért folytatott közös küzdelem ó.riási távlatait. A küldöttség tagjai délután megnézték az állami gazdaság nemesített kukoricaszárítóját és osztályozóját, s elbeszélgettek a dolgozókkal. A CSKP küldöttségét nagyon szívélyesen fogadták Borsod megyében. llzembehelyezfék a liptói erőművet ||| Hétfőn, december 7-én he^lyezték üzembe a lipnói föld== alatti vízi villanyerőmű utolsó H| turbogépsorát. Á Francis-turM bina több mint 160 m mélyen van §1 a föld alatt. A kiváló siker több Hl mint 33 000 dolgozó 8 éves ke= mény munkájának eredménye. H A lipnói vízierőmű egy-egy m turbinájának teljesítménye M 60 000 kilowatt és évente több = mint 150 millió kilowattóra áraH; mot termel. Képünkön a most g š üzembehelyezett lipnói erőrriű II áramelosztóját mutatja be, |H amelyet Karel Rezáe és Rudolf SE Peleška irányítanak. = Z. Havelka — ČTK felv. Világ prtítét'ár'jái, egyesüljetek! ÜJSZ0 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. december 8. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 337. szám Az ötéves terv előkészítésének elöntő szakaszában A fennálló feladatok teljesítése mellett üzemeink tárgyalásainak középpontjában most a harmadik ötéves terv előkészítése áll. November 15-ig elkészült az irányelvek felbontása annyira, hogy a termelő-gazdasági egységek — a vállalatok és az önálló üzemek — már megkapták irányszámaikat. Az irányelvek első fokú felbontása egész ágazatokra vonatkozott — tehát a minisztériumok és a megbízotti hivatalok dolga volt. A tervelőkészítés második szakasza, amely december 15-ig tart, a leglényegesebb. Azért nevezzük ezt a tervelőkészítés döntő szakaszának, mert most már az üzemek, a részlegek, s munkahelyek kérdései kerülnek napirendre. Azért fontos ez, mert ebben az időben éppen azok teszik a harmadik ötéves tervre vonatkozó javaslataikat, akik azt saját két kezükkel meg is fogják valósítani, akik a legjobban, a legközvetlenebbül ismerik a termelés, problémáit. Az új tervezési módszer merőben különbözik a régitől. Arról van szó, hogy a terv konkrét számai nem „fent", a minisztériumokon, főigazgatóságokon születnek meg, s „le", az üzemekbe csak a feladatok biztosítása módjának megtárgyalása végett kerülnek, hanem éppen ellenkezőleg. A minisztérium az ir ány elvek megalkotásában működik közre, s egyes ágazatok munkájának egybehangolásával törődik. A vállalatba az irányelvek egy része jut el. Ezért a „terv felbontása" megjelölés ebben a szakaszban helytelen. A terv most a munkahelyeken születik. A terv számait azok az adatok fogják képezni, amelyeket a dolgozók döntő szakaszban javasolnak. A tervelőkészítés döntő szakaszában ma már annyira előrehaladtunk, hogy kibontakoznak az első körvonalak, levonhatók a tárgyalásokból az első következtetések. Ma már rámutathatunk egyes visszásságokra is, amelyek gátolhatják a további munkát. Mindenekelőtt szóljunk az anyagi érdekeltségről, amely — tudvalevő — a harmadik ötéves tervben teljes mértékben érvényesül. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mindenütt értékelik kellőképpen az anyagi érdekeltség normatíváinak jelentőségét, s lebecsülik azokat. Vállalati méretben ugyan foglalkoznak a kérdéssel, mert ez a decentralizált beruházásokra nyújt lehetőséget. A baj azonban a személyi érdekeltség normatívái körül van. Ezeket nem mindig dolgozzák ki a műhelyek, munkahelyek részére is, s ha igen, akkor a gyártandó árut csak érték formájában tüntetik fel, s nem a gyártmányok mennyiségi és választékbeli formájában. Ez hibás. Hiszen a lényeg az, hogy éppen a dolgozók tudják miből mennyit kell gyártani, s ezért milyen öszszegű prémium jár. Éppen a munkásnak és a mesternek kell tudnia, hogyha mondjuk 100 darab valamilyen árucikk helyett mondjuk 120-at javasol a tervbe, akkor ez mit jelent pénzben kifejezve munkahelye és sajátmaga számára. Ennek alapján mutat rá aztán a rejtett tartalékokra, hogy ne 100, hanem 120, vagy még több darab elkészítését lehetővé tegye, s így magának megteremtse a már előre tudott kereseti szint elérésének feltételeit. A múltban — az évi tervek előkészítésénél — gyakran azért nem helyeztek kellő súlyt az anyagi érdekeltség normatíváira, mert azok gyakran változtak. Ennek két oka volt. Az egyik, hogy az idei terv előkészítése ebben a vonatkozásban lényegében próba volt. A másik ok az, hogy gyakran úgy esett, hogy az üzemek adtak ugyan javaslatot a többtermelésre, s szilárdabb tervet állítottak maguk elé, de nem ügyeltek eléggé a termelés gazdaságosságára. A beruházások kérdéséről is szólnunk kell, mert számos üzem indokolatlanul nagy beruházásokat követel. Az ilyen esetek annak ellenére is előfordulnak, hogy mindenki tudja — az irányelvekben leszögezett beruházási összeg semmi esetre sem léphető túl. Számtalan esetben figyelmeztettünk arra, hogy a nemzetgazdasági szempont az első, annak kell alávetniük magukat a vállalatoknak is és mindennemű lokálpatriotizmusnak, vállalati szubjektivitásnak itt nincs helye. Hiába követelne egy gépgyár terven felül egy új részleget akkor, amikor elsősorban a kohászatnak kell új részlegeket adriunk. Mije lenne a gépgyárnak abból, ha meg is kapná az új részleget, de nyersanyagot — éppen azért, mert a kohászatot megfosztottuk további beruházás lehetőségétől — a kohóktól nem kaphat eleget. Itt minden vállalati elképzelés ellenére be kell tartani azt az elvet*, amely szerint a fő beruházások a fő ágazatokban összpontosulnak. Nemcsak beruházási, hanem a túlságba vitt anyagigénylésekkel is előállnak az üzemek. Ez egyébként ismétlődő jelenség, már az ez évi tervek előkészítésénél találkoztunk vele. „Mi jövőre többet akarunk gyártani — mondják az üzemekben — de ehhez adjon az állam ennyi új gépet, annyi további anyagot!" Természetes — a nagyobb termeléshez több anyagra van szükség. De nagyobb anyagalapot éppúgy szerezhetünk, mint ahogyan a nagyobb termelés lehetőségét is megszereztük. Ezt azért állíthatjuk, mert nyilvánvaló, hogy az üzemben azért tárhatták fel a termelés növeléséhez szükséges tartalékokat, mert a termelési részlegeken jól megvitatták a tervet, s a munkások, a technikusok megmutatták, hogyan lehet többet termelni, teljes mértékben kibontakozott kezdeményezésük. Az anyagbeszerzési, a konstrukciós és kereskedelmi osztályokon azonban j már nem vitatják meg ilyen tüzetesen a tervet. Ezeket az ügyeket többnyire az illetékes osztályokra bízzák és nem vonják be ezen osztályok dolgozóit is a munkások, a termelési dolgozók tanácskozásába. Pedig ezeken az osztályokon éppúgy vannak tartalékok, mint a termelésben. A konstruktőrök új, kevesebb anyagot igénylő konstrukciókat dolgozhatnak ki, az anyagbeszerzők megteremthetik a szállító vállalatokkal a szoros, elvtársi kapcsolatokat, számos területen megjavíthatják munkájukat, s így kellő mennyiségű anyagra tehetnek szert, amely elegendő lesz a munkások által javasolt termelésnövekedés fedezésére. A termelést előkészítő munkahelyek dolgozóival tehát a legszorosabban együtt kell működni, amikor a harmadik ötéves tervről tárgyalunk. Csak néhány problémát ragadtunk ki a tervelőkészítés sokrétű és bonyolult kérdéskomplexumából. Azért tesszük ezt, hogy figyelmeztessünk: a tervelőkészítésben mutatkozó hibák kiküszöbölhetők, a téves nézetek és követelések megcáfolhatok. Az üzemi pártszervezetek vessék latba egész tekintélyüket a ma még kezdeti hibák kiküszöbölése, a téves nézetek megcáfolása érdekében. Epül hazánk LEGNAGYOBB HÍDJA AZ ÜT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI N. V. DOLGOZÓI ŽĎÄKOVBAN, AZ ORLÍK1 DUZZASZTÓGÁT MÖGÖTT ÉPÍTIK HAZÁNK EDDIG LEGNAGYOBB BOLTÍVES HÍDJÁT. MÁR LÁTHATÓK A CSÖKONSTRUKCIÓJÚ TARTÓPILLÉRREL ' ALÁTÁMASZTOTT HlDBOLTlV RÉSZEI. KÉPÜNKÖN AZ ORLÍK FOLYÓ JOBBPARTJÁN LEVŐ BETONOZÓHELYET ÉS AZ ÉPÍTŐANYAG SZÁLLÍTÁSÁT LÁTJUK. Bedrich Krejčí - (ČTK felvétele) exportáru TERVEN FELÜL (ČTK) - Az Általános Gépipari Minisztérium termelésigazdasági egységeiben sikeresen teljesítették az állami exporttervbe foglalt évi feladatokat. \ Az Általános Gépipari Minisztérium üzemei az Állami Tervbizottság által előirányzott évi exportfeladatokat november 30-ig 101,4 százalékra teljesítették. A minisztérium üzemei és termelési-gazdasági egységei ez év végéig terven felül több mint 280 millió értékű exportárut állítanak elő.