Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-07 / 336. szám, hétfő

yua y fjrolelúr jíit. eyye*iű]etek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. äecember 7, hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 336. szám KÖSZÖNTJÜK AZ ÚJ SZÓ LEVELEZŐIT Ma összeül Bratislavában az Üj Szó levelezőinek aktívája. Jelentős esemény ez lapunk történetében nemcsak azért, mert levelezőink­kel ez az első ilyen jellegű össze­jövetelünk, hanem azért is, mert tudatában vagyunk annak, mily nagy jelentőségű a levelezők mun­kája, az újságnak a levelezőkkel való kapcsolata s ennek a kapcso­latnak szüntelen elmélyítése és szi­lárdítása. Az Üj Szó, a kommunista sajtó legjobb hagyományait foly­tatva megalakulásától kezdve egyik legfontosabb feladatának tekintve arra törekedett, hogy megteremtse és kiépítse levelezői hálózatát, hogy általuk szerbe és füle legyen a falvakban és gyárakban s éppen a levelezők munkáján keresztül szo­ros kapcsolatba kerüljön olvasói­val, dolgozóink ezernyi problé­máival. És ha ma, levelezőinkkel való értekezletünk alkalmával visz­szatekintünk immár több mint tíz­éves ez irányú ténykedésünkre, ak­kor anélkül, hogy akár a legkisebb mértékben is leplezni akarnánk az e téren mutatkozó hibáinkat és mulasztásainkat, örömmel állapít­hatjuk meg, hogy a levelezőinkkel való kapcsolatunk megteremtésé­ben, a munkás- és parasztlevele­zők hálózatának kiépítésében hasz­nos és eredményes munkát végez­tünk. Megteremtettük és kiérde­meltük a legfontosabbat — leve­lezőink feltétlen bizalmát. Joggal merjük leírni a szót: szinte határ­talan bizalmát, amellyel a dolgozók a kommunista párt lapjához, az Üj Szóhoz fordulnak a minden­napi élet számos problémájával, örömeikkel és panaszaikkal. Nemcsak akkor kapunk levele­ket a dolgozóktól, ha valamely pa­naszuk és sérelmük van, mely el­intézésre és kijavításra vár, s nemcsak személyes ügyekben, — a levelek döntő többségének komoly társadalmi mondanivalója van. A levelek nagy többsége az ered­ményekről, munkasikerekről szá­mol be. Közismert dolog, hogy fa­lun, a mezőgazdaságban a munka dandárja nyáron, a termésbetaka­rításkor van. Ez az idő, amikor azt mondja a parasztember, annyi á dolga, hogy meghalni sincs ideje. Am ennek ellenére, ha az ember végiglapozza az Üj Szó eddig megjelent évfolyamait, akkor mit lát? Azt, hogy a legtöbb falusi le­vél éppen a munka dandárját je­lentő termésbetakarításkor jelent meg. Nem volt ritkaságszámba menő eset, hogy aratás idején fa­lusi levelezőinktől naponta 30—40 levelet kaptunk, de nemcsak kam­tunk, hanem az egyes levelek­ből csak néhány sort is, a lényeget, naponta le is közöltük. így és en­nek révén adhattunk oly átfogó képet az újságban a termésbe­takarítás állásáról, ami ha bár­mely nagy létszámú szerkesztő­séggel is dolgoznánk, egyszerűen fizikai lehetetlenség volna, mert hiszen nem jutna ember minden faluba, aki azt lesné, várná, hogy a szövetkezet melyik tábla földön mikor fejezi be az aratást, hogyan dolgoznak az emberek, hogyan vált be a kombájn és hogy fizet a ga­bona. Arról sem adhattunk volna hírt, hogy ez vagy az az egyénileg gazdálkodó néhány métermázsával túlteljesítette gabonabeadási köte­lezettségét. Márpedig hírt adhat­tunk minderről, mert a szövetke­zeti tag a kora hajnaltól késő estig tartó munka után nem saj­nálta a fáradtságot, asztalhoz ült s az egész napi munkában elne­hezült kezével papírra vetette, hogyan áll szövetkezetük a ter­més betakarításával, milyenek ter­méseredményeik és hogy ki, melyik szövetkezeti tag tűnt ki jó mun­kájával. Számos egyénileg gazdál­kodó is szükségét érezte annak, hogy megírja az újságnak: learat­ta a termést és mert jól fizetett a gabona, többet adott be az ál­lamnak, mint amennyi elő volt írva. Vajon mi készteti ezeket a munkában elfáradt embereket ar­ra, hogy azon melegében beszá­moljanak az újságnak s rajta ke­resztül az ország közvéleményének munkájuk eredményeiről ? Talán valami dicsekvés, valami hencegés­féle? Aligha lehetne ezt mondani, mivel nemcsak azt írják meg, ami­vel büszkélkedni lehet, hanem megírják az olyan dolgokat, az olyan jelenségeket is, melyeket az emberek általában szeretnek el­hallgatni, tehát a hibákat, a mu­lasztásokat, azt is, ami nem sike­rült, ami balul ütött ki. Másról van itt szó, éspedig arról az öntu­datról, annak tudatáról, hogy az az ember, aki tollat fog és megírja azt, amit lát és tapasztal, tudja: a társadalom, a köz ügyeiről van szó, amikor hírt ad valamely ered­ményről vagy hibáról. Nem közöm­bös a társadalom számára, hogy a búcsi EFSZ-ben, az ostravai bányákban — onnan is elég szép számmal kapunk leveleket —, az érsekújvári Elektrosvitben vagy a kassai Keletszlovákiai Gépgyárban hogyan mennek a dolgok. Nemcsak a hibák kijavítása, a nehézségek leküzdése közügy, nemcsak ezeket kell nyilvánosságra hozni, hogy az illetékes szervek és a közvélemény segítségével leküzdjék őket, hanem az eredményeket is, mert ezekből az eredményekből tevődnek össze azok a javak és értékek, amelyek meghatározzák előrehaladásunkat, a szocializmus építéséből ránk há­ruló feladataink teljesítését. Ám éppen abból kifolyólag, hogy a levelező mondanivalójának ily súlya és jelentősége van, szük­ségszerűen következik a levelező felelőssége is mindazért, amiről az újságnak s rajta keresztül az egész társadalomnak hírt ad. És ha a levelező felelősségéről beszélünk, akkor nemcsak arra gondolunk, hogy az általa közölt tények pon­tosak, a valóságnak megfelelőek legyenek, hanem pártos állásfog­lalására; egyrészt arra, hogy ne engedje magát befolyásolni, ne le­gyen részrehajló, másrészt pedig arra, hogy munkahelyének, falujá­nak, üzemének problémáit, egyes megnyilvánulásait minden esetben az ország, a társadalom szemszö­géből, annak érdekeit tartva szem előtt értékelje vagy bírálja. Mert csak így, ezeket a szempontokat szem előtt tartva válhat a helyi, sőt egyéni jellegű problémája az ország, az egész társadalom ügyé­vé. Nincs most itt mód és hely arra, hogy mindenre kiterjedő részletes­séggel foglalkozzunk a levelezők munkájának kérdéseivel. Ezt a munkát hivatott elvégezni a ma összeülő levelezői konferenciánk. Ennek a néhány közvetlen szónak csupán az volt a célja, hogy leve­lezői konferenciánk alkalmából fel­vessünk néhány, a levelezők mun­kájával kapcsolatos kérdést és hogy ebből az alkalomból köszönt­sük lapunk levelezőit és nemcsak azokat, akik konferenciánkon részt vesznek, hanem azokat is — és ez a többség — akik a körülmé­nyekből kifolyólag nem vehetnek részt rajta. Mély meggyőződéssel hisszük, hogy az Üj Szó és levele­zőinek kapcsolata az eddiginél még jobban el fog mélyülni és hogy együttműködésünk, levelezőink ténykedése jelentős mértékben hozzájárul feladataink teljesítésé­hez. Az ifjúság épitőversenye országos méreteket ölt Mint ismeretes, hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére a CSISZ-szervezetek az üzemekben.. ^ falvakon és az iskolákban megin­dították az ifjúság építőversenyét. Ezen akció keretében már több mint 4 400 felajánlás született. A felajánlások főleg arra irányulnak, hogy a fiatalok túlteljesítsék a termelési feladatokat, felkészüljenek a har­madik ötéves terv teljesítésére, növeljék szakképzettségüket és általá­nos műveltségüket. A verseny eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy ahol felkarolják a fiatalok kezdeményezését, ahol a pártszervezetek gondosan irányítják az építő verseny megszervezését, ott jó eredmé­nyek születtek. A LEGTÖBB ÜZEMBEN a pártszer­vezetek kezdeményezésére a vezető gazdasági dolgozók is támogatják a fiatalok versenyének kibontakozá­sát. Ennek eredménye azután az, hogy úgy tudják irányítani a kezdeménye­zést, hogy a legfontosabb üzemi prob­lémák megoldására irányuljon. Az ústíi kerületben pl. az anyagtakaré­kossági versenyre összpontosították figyelmüket. Ezért itt 273 ifjúsági el­lenőrző csoportot szerveztek, amelyek felajánlották, hogy üzemeik számára több mint 20 millió 300 ezer koronát takarítanak meg. Az építőversenyt egybekapcsolják a szocialista munkabrigád cím elnyeré­Donbasz-kombájn Ostraván Napi 2,75 méteres réteget fejt • (ČTK) — Az ostrava-karvi­nai Július Fučík Nagybányában £ a Josef Volný vezette kom­• bájncsoport novemberben fi­gyelemre méltó sikert aratott. A Donbasz szovjet kombájnnal terven felül 2600 tonna szenet 9 fejtett. Napi 1,82 ciklust ért • el és 24 óra leforgása alatt 2,74 méteres réteget fejtett. Ez ed­ffi dig a Donbasz-kombájnnal el­• ért legjobb eredmény a nagy­bányában s az ostrava-karvinai A szénbányakörzet legjobb ered­ményei közé sorozható. séért folyó mozgalom terjesztésével is. Az ústíi kerületben pl. úgy szer­vezik meg az ifjúsági csoportokat, hogy közülük legalább 200 a felsza­badulási ünnepségekig bekapcsolódjék e büszke cím elnyeréséért folyó ver­senybe. AZ OSTRAVAI KERÜLETBEN nagy figyelmet szentelnek a fiatalok szak­mai továbbképzésének. A továbbképző tanfolyamokat közel 12 ezer fiatal lá­togatja. A takarékosságot és a hulla­dékvas gyűjtését sem hagyják figyel­men kívül. A kerület fiataljai köte­lezettséget vállaltak, hogy 20 millió koronát megtakarítanak és a kohók számára 10 ezer tonna vashulladékot gyűjtenek. A ŽILINAI KERÜLETBEN az ifjúság nevelésére összpontosítják figyelmü­ket. A textilgyárakban pl. ideológiai konferenciákot rendeznek a „Szocia­lista módon élni és dolgozni" jelszó jegyében. Megrendezik a „CSISZ-csü* törtököket" is amelyek keretében szá­mos akciót, bonyolítanak le. A ZVOLENÍ AUTÓJAVÍTÓ ÜZEMBE!*) a munkatermelékenység növelése kö« rül mutatkoztak nehézségek. A fia­talok az ügyet magukévá tették éa olyan felajánlást dolgoztak ki, amely szerint a munkatermelékenységet 1,2 százalékkal növelik. Szép eredménye­ket érnek el a vrútkyi vasutasiskola növendékei is, akik az építő verseny­hez 25 ezer korona értékű felajárr* lássál járultak hozzá. Az itteni fia« talok elhatározták, hogy a városfej­lesztési akció keretében 700 órát dol­goznak le és több száz salakbetón formatéglát gyártanak. fl Megbízottak Testületének ttlése A bérrendszerek átépítése bevált A Megbízottak Testülete szombati ülésén a munkásbérrendszerek átépí­tésével kapcsolatban az elmúlt idő­szakban kialakult helyzettel és a to­vábbi átépítésre tett előkészületek kérdésével foglalkozott. Az elemzés arról tanúskodik, hogy az élelmiszer­és közszükségleti ipari vállalatokban az új bérrendszer bevezetése után ja­vult a termékek minősége. Az állami gazdaságokon és a gép- és traktor­állomásokon is megkezdték az új bér­rendszer felülvizsgálását. Az erdő­gazdasági üzemekben is jó eredmé­nyeket értek el. A Megbízottak Testülete számos konkrét intézkedést hagyott jóvá an­Véget ért o szlovák zeneszerzők I. kongresszusa (ČTK) - Vasárnap Bratislavá­ban véget ért a szlovák zeneszer­zők I. kongresszusa, mely „Üj ze­nei alkotásokkal a szocialista kul­turális forradalom sikeréért" jel­szó jegyében folyt le. A három napig tartó kongresszu­son a szlovák zeneművészet jelenle­gi helyzetéről tárgyaltak különös te­kintettel a szocialista társadalmunk­ban betöltött küldetésére. A' kongresz­szUs hangsúlyozta a ázlovák zeneszer­zők fontos feladatait, hogy az eddi­ginél még mélyrehatóbban, céltuda­tosabban merítsenek mai életünk sokrétűségéből és alkotásaik témájá­val, tartalmával emeljék magasabb­ra zeneművészetünk színvonalát. A kongresszus nagyra értékelte a szovjet zeneművészet hatását zene­művészetünk fejlesztésében. Művé­szeinket a kongresszus a szovjet ze­nei alkotások és a szocialita tásbor országai zenei alkotásainak állandó terjesztésére és arra serkentette, hogy a zene segítségével a jövőben is szilárdítsák nemzeteink testvéri egységét. A kongresszus három napig tar­tó tárgyalásainak határozatában fog­lalt következtetései mérvadók lesz­nek zeneszerzőink, zeneművészeti tudósaink, hangverseny-művészeink, valamennyi zeneművészeti intézmé­nyünk pedagógusai és dolgozói to­vábbi alkotó tevékenységére. A kongresszus egyúttal egyhangú­lag megválasztotta a Szlovák Zene­szerzők Szövetségének új bizottsá­gát. A kongresszuson folytatott tárgya­lások befejezéséül Antonín Novotný köztársasági elnöknek, az SZLKP Központi Bizottságának és a Cseh­szlovák Zeneszerzőik Szövetsége prá­gai Központi Bizottságának üdvözlő leveleket küldtek. nak érdekében, hogy a jövőben még sikeresebben teljesíthessék a mun­kás-bérrendszerek átépítésével kap* csolatos feladatokat. A Megbízottak Testülete foglalko­zott továbbá azokkal a feladatokkal, melyek a kormánynak a l^lyi gaz­dálkodásban, a termelőszövetkezetek­ben, különösen pedig a lakosság által fizetett szolgáltatások fejlesztése te­rén mutatkozó fogyatékosságok kikü* szöbölésére irányuló határozata alap­ján adódnak. A CSKP XI. kongresszusa utáni időben bizonyos javulás mu­tatkozott a fizetett szolgáltatások fej­lesztése terén, azonban az egyes ke­rületekben és járásokban igen eltérő e szolgáltatások színvonala. A bra­tislavai közüzemi szolgálat mosodái­ban egy főre számítva több mint 3 kg fehérneműt mosnak. Ez az arány más városokban sokkal alacsonyabb. Falvainkon még mindig nem gondos* kodnak elegendő mértékben a falusi lakosság számára nyújtott szolgálta­tások fejlesztéséről. A Megbízottak Testülete jóváhagyta az 1960—1965-ös évi szlovákiai ba­romfitenyésztése fejlesztésének ter­vezetét és a biztosítására irányuló intézkedéseket. A Megbízottak Tes­tülete ülésén tárgyalt még a Kelet» szlovákiai Kohóművek építésének je­lenlegi helyzetéről és más jelentős gazdasági, valamint kulturális kér­désekről. Fogadás a finn nagykövetségen (ČTK) — Viljo Ahokas, Finnország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a finn államünnep alkalmából szombaton fogadást rendezett, melyen részt vettek Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés el­nöke, Václav Dávid, Dr. František Ka­huda, dr. Jozef Kyselý, dr. Emanuel Slechta miniszterek, ezenkívül közéletünk, gazdasági és kulturális életünk jelentős képviselői. t Epül, szépül Kassa A kassai Magas­építészeti Vállalat dolgozói a Komen­ský utcán egy to­vábbi hétemeletes lakóház építését fejezték be. Ezek­ben a napokban 52 család költözik az új házba. A szép lakásokon kívül a házban néhány üz­letet és nagy ét­termet nyitnak. fi nemzetek békés együttműködéséért (ČTK) — Prágában szombaton és vasárnap folyt le az Ellenállási Harcosok Nemzetközi Szövetsége (FIR) irodájának ülése. Az ülésen résztvevő vendégek sorában ott volt dr. Alois Neumann postaügyi miniszter, dr. Josef Plojhar egészségügyi miniszter és Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere. Jan Vodička képviselő, a FIR alelnöke megnyitó beszédében a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének Központi Bizott­sága nevében üdvözölte az ellenállási har­cosok európai szervezeteinek képviselőit, a FIR irodájának tagjait, Leszögezte, hogy a norvég kormány megtagadta a FIR iro­dája e jelentős nemzetközi ülésén a népi demokratikus államokból résztvevő tagok beutazási engedélyét, úgyhogy azz ülést az eredeti tervvel ellentétben nem tart­hatták tmeg Norvégiában. Rámutatott to­vábbá a fasizmus és a háború, különösen pedig a militarizmus és a nyugait-német­országi revansizimus elleni harc jelenlegi feladataira. André Leroy, a FíR főtitkára az­után beszámolt a FIR titkárságának tevékenységéről. Megemlítette, hogy a legutóbbi időben a nyugati orszá­gokból további három szervezet je­lentkezett az Ellenállási Harcosok Nemzetközi Szövetségében, úgyhogy a szövetség most már 40 szervezetet foglal magában. Beszámolója politi­kai részében különösen a jelenlegi nyugat-németországi viszonyokat jel­lemezte. Hangsúlyozta, hogy míg a bonni kormány számos militarista és újfasiszta szervezet tevékenységét támogatja, állandóan fokozódik a ná­cizmus elleni harcosok üldöztetése. A FIR legfontosabb feladata továbbra is valamennyi ellenállási harcos egy­ségének megszilárdítása, a demokrá­cia és a béke ellenségeinek leleple­zése, a nemzetek egyre fokozódó bé­kés együttműködésének s az általá­nos leszerelésre irányuló szovjet ja­vaslatoknak sokoldalú támogatása. A beszámolót követő vitában a FIR irodájának tagjai az ellenállási harcosok európai országokban kifej­tett tevékenységéről beszéltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom