Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-06 / 335. szám, vasárnap

FOKOZZUK A DOLGOZÓK RÉSZVÉTELÉT a nemzeti bizottságok tevékenységében A kerületi nemzeti bizottságok funkcionáriusainak értekezlete A külföldi kapcsolatok amerikai tanácsának jelentése Pénteken tovább folyt a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai funkcionáriusainak munkaértekezlete. Az értekezletet a kormányel­nökség hívta bssze a nemzeti bizottságok jelenlegi sürgős feladatai­nak megtárgyalására. Az értekezlet O. Černík elvtársnak, a CSKP KB titkárának „A nemzeti bi­zottságok feladatai a lakás- és beru­házási építkezés terén" című be­számolójával kapcsolatos vitával folytatta munkáját. Felszólalt O. Be­ran építészeti miniszter ls. Beszédé­ben nagy vonalakban foglalkozott építőiparunk anyagi-műszaki ellátá­sával és az építkezéseken folyó anyaggazdálkodással. A délelőtti ülésen V. Široký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnök, a nemzeti bizottsá­gok jövő feladatairól beszélt. E fel­adatok alapelveit a közelmúltban ho­zott kormányhatározat foglalta ösz­sze. Első helýen a CSKP Központi Bizottságának és a kormánynak a népgazdaságfejlesztés 1961 -1965-ös évekre szóló harmadik ötéves terve összeállításához kiadott irányelvei­nek megtárgyalását említette és hangsúlyozta az idei terv teljesítésé­ről való gondoskodás szükségessé­gét. Široký elvtárs a helyi gazdálkodás és a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások fejlesztéséről, vala­mint a lakásprobléma 1970-ig való megoldásáról hozott párthatározat biztosítása mellett — ezekről a kér­désekről az értekezlet résztvevői már tárgyaltak — a kerületi nemzeti bi­zottság vezető funkcionáriusainak fő figyelmét a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termelésre irányítot­ta, mint gazdasági frontunk jelenleg leggyengébb szakaszaira. Felsorolta továbbá azokat a feltételeket, ame­lyeket pártunk a mezőgazdasági ter­melés döntő fordulata érdekében te­remtett. Hangsúlyozta, hogy e döntő fordulat eléréséhez elsősorban hiány­zik a dolgozók kezdeményezésének és a munkaversenynek tömeges ki­bontakoztatása s olyan módon való fejlesztése, ahogy ez iparunkban fo­lyik. E kezdeményezés példájaként rámutatott a prerovi szövetkezeti tagok, valamint a 'kelet-szlovákiai dolgozók hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából közzétett felhívására s bírálta azt a tényt, hogy a járási nemzeti bizottságok kevéssé támogatják ezt a mozgalmat. Široký elvtárs a továbbiakban részle­tesen foglalkozott a föld termővé téte­lének jelenlegi helyzetével. E szakasz leg­közelebbi céljait — a talajjavítási tervek az idei év első felében való sikeres tel­jesítése után — a CSKP KB politikai iro­dájának és a kormánynak határozata tűz­te ki. Az e határozatban megszabott irányelveket azonban nem tartják be, a talajjavitásl munkálatok tervét egészben véve csupán a szlovákiai kerületek és a pardublcei kerület teljesíti. A kerületi ta­lajjavítás! akciókat csupán a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség és a hadsereg tag­jai megértő támogatásával kezdik most megvalósítani. Lemarad azonban a járási és iőleg a helyi akciók szervezése, így a halastavak kitisztítása és az így nyert anyagból a komposztkészítés, a rétek gon­dozása, gátak és víztartályok építése, jól­lehet ezek a munkálatok sokszor nem is követelnek meg tervezési dokumentációt s nem igényelnek különleges építőanya­got, sem pedig speciális gépeket. Ezen akciók széleskörű megszervezése a járási és helyi nemzeti bizottságok munkájától függ. A Járási és helyi nemzeti bizottsá­gok ugyanis mindennapos kapcsolatban állanak a mezőgazdasági és ipari dolgo­zókkal, az iskolák tanulóival Stb. Éppen most, amikor a fő mezőgazdasági munkák már befejeződtek, az EFSZ-ek dolgozói a GTÁ-k segítségével sokat tehetnek a föld tenno vét ét el ének fokozása érdekében. A takarmányok leghatékonyabb felhasz­nálása érdekében Široký elvtárs emlékez­tetett arra, hogy a nemzeti bizottságok dolgozóinak az eddiginél sokkal konkré­tabb és rendszeres segítséget kell nyúj­taniok. hathatósabb ellenőrzést kell vé­gezniük a szövetkezeti tagok és mező­gazdák körében a takarmánytervek ki­dolgozásában. Behatóan Ismertette, mi­lyen segítséget kell nyújtaniok a nemzeti bizottságoknak a tavaszi munkálatok si­keres megvalósítása érdekében, hogy biz­tosítsák a jövő év jó termését. Rámu­tatott további szakaszokra is, melyekben a nemzeti bizottságoknak a magasabb fokú nemzeti bizottságok és a minisztériumok do'aozól részéről az eddiginél sokkal konkrétabb és tartósabb segítségre lesz szükségük. Široký elvtárs újból hangsúlyozta be­szédében, mily nagy mértékben függnek lövő sikereink a dolgozóknak a nemzeti bizottságok tevékenységében való legszé­lesebbkörű részvételétől. Csehszlovák - osztrák tanácskozások a közös dunai vízierőmű építéséről (ČTK) - A Csehszlovák Köztár­saság és az Osztrák Köztársaság kormányküldöttsége Prágában a de­cember 1- és 5-e közötti napokban a Wolfsthal és Bratislava közötti közös dunai vízierőmű építéséről tárgyalt. A tárgyalások folyamán a műszaki és jogi bizottság megvitatta és egy­ben jóváhagyta az eddigi előkészí­tési munkálatok eredményeit, .„ Több jószágot és nagyobb hasznosságot W A kassai kerületi pártbizottság plenáris ülése a napokban érté­kelte a jószágállomány növelésére és hasznosságának fokozására ho­zott párthatározatok teljesítését. Az ülésen Vojtech Babják, a ke­rületi pártbizottság titkára tar­tott beszámolót. A vitában a plé­num tagjai az e téren végzett munkáról és a jövőbeni teendőkről tárgyaltak. A békeharcra meg kell nyernünk a világ minden jóakaratú emberét (Folytatás az 1. oldalról) zetközi megértés útjában, hogy Nyu­gat-Németország vezető államférfiai és politikusai azok, akik mindenáron fenn akarják tartani a háborús lég­kört. Majd így folytatta: „Minden józanul gondolkozó embert meglep, amikor azt hallja, hogy a német bombázó repülőgépek ismét hadgyakorla­tokat tartanak nyugati határaink közvet­len közelében, s a katonai repülőgépek berepülnek hazánk területe fölé. Ez úgy fest, mintha megismétlődnék a München előtti Henlein- és Hitler-féle provokációk története. Bonn pedig ahelyett, hogy ki­mentené magát a csehszlovák hatóságok előtt, a nem humánus eljárás nevetséges vádját emeli a lezuhant német pilóták állítólagos feltartóztatása miatt. A nyu­gatnémet sajtó hírmagyarázatai hemzseg­nek a nyugatnémet politika humanitásáról zengett hamis frázisoktól. De ez senkit sem téveszthet meg. a megújhodott nyu­gatnémet militarizmusből mindegyikünk kiérzi a náci vezetők régi mentalitását és beképzeltségét, amely már annyiszor döntötte romlásba a német nemzetet. A nemzetgyűlés elnöke beszéde további részében azt a meggyőződéséi fejezte kl, hogy az új kapcsolatok megteremtése Csehszlovákia népe és a német nép kö­zött nemcsak lehetséges, hanem szüksé­ges és mindkét fél számára a legnagyobb mértékben kívánatos is. Természetesen mérhetetlenül sok függ attól, hogyan lehet majd az átlagos német állampolgár gon­dolkodását az alkotó és békés célok felé irányítani, vagyis hogy Németország de­mokratikus erői maguk hogyan képesek rendet teremteni a nyugatnémet milita­rizmussal és revansizmussal, amely ma a legnagyobb veszélyt jelenti. Fierlinge^ elvtárs ezzel kapcsolatban kiemelte a* NDK és hazánk közötti testvéri szövet­séget,, amely állami és pártküldöttségünk nemrégi, NDK-ban tett látogatása során újból megmutatkozott. A nemzetgyűlés elnöke beszéde további részében taglalta a szocialista tábor or­szágainak sikereit és békeszerető politi­káját. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép és a szocializmust építő valamennyi nem­zet meglepő sikerei kényszerítették a Nyugat felelős államférfiait és politikusait álláspontjuk megváltoztatására s arra, hogy egészen más nyelven beszéljenek. Hazánk népei a szovjet néppel együtt lelkesen megkezdenék a teljes és azon­nali leszerelést — mondotta Fierllnger elvtárs. Számunkra, akik a szocializmus! építjük és megteremtjük az új kommu­nista társadalom születésének előfeltéte­leit, könnyű volna felszámolnunk fegyve­res erőinket és mindazt, ami a huborúval összefügg. Csehszlovákia népe kés^fn áll erre akár holnap is hogy így új eszkö­zöket nyerjen iskolák, kórházak, új üze­mek stb. építésére. Zdenék Fierlinger beszéde végén hangsúlyozta Ny. Sz. Hruscsov ame­rikai útjának jelentőségét s a csúcs­értekezlet összehívásának szükséges­ségét. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a béke védőinek frontja tovább fog erősödni s hogy még szorosabbá és mé­lyebbé kell tennünk valamennyi bé­keszerető nemzet megbonthatatlan baráti szövetségét s a béke magasz­tos gondolatának meg kell nyernünk a világ valamennyi jóakaratú emberét. Zdenék Fierlinger beszéde után Fernard Vigne, a Béke-Világtanács nevében üdvözölte a csehszlovák békevédőket és értékelte rész­vételüket a 'béke-világmozgalomban. Ezután J. Mukaŕovský akadémikus­nak ünnepélyesen átadta a Béke-Vi­lágtanács aranyérmét, A Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának a bé­keharcban szerzett érdemeinek el­ismeréseként. Ezután felolvasták Nazim Hikmet­nek, a Béke-Világtanács irodája tag­jának, az aranyérmet odaítélő bi­zottság elnökének üdvözlő táviratát. A küldöttek vltafelszólalásai után az ülés négy dokumentumot hagyott jóvá. Az első a Béke-Világtanácshoz intézett levél, amelyben a csehszlovák békevédők állást foglalnak a csúcsértekezlet megtar­tása, a Szovjetuniónak az általános és tel­jes leszerelésre tett javaslata, az atom­fegyverkísérletek beszüntetéséről folyó tár­gyalások eredményessége mellett, továbbá a tervezett szaharal francia atomkísérle­tek ellen. A másik dokumentum levél Ny. Sz. Hruscsovhoz, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökéhez, amelyben az ülés részt­vevői tiszteletüket fejezik ki Hruscsov elv­társ béketörekvései iránt és teljes támo­gatásukról biztosítják a béke megőrzé­sére irányuló valamennyi szovjet javaslat terén. D. Eisenhowerhez, az USA elnöké­hez Intézett levélben az ülés résztvevői sürgetően követelik, vesse latba telje­sen befolyását a csúcsértekezlet útjában álló akadályok mielőbbi kiküszöbölésére és rámutatnak, hogy Csehszlovákia népe nagy reményeket fűz ehhez az értekezlethez. Hasonló hangzású levelet intéztek Mac­mlllanhoz, Nagy-Britannia miniszterelnö­kéhez és de Gaulle tábornokhoz, a Fran­cia Köztársaság elnökéhez is. Végül az ülés nyilatkozatot adott kí a nyugatnémet békeharcosok elleni bűnper­rel kapcsolatban, követelve e per beszün­tetését. A csehszlovák békevédök teljes szolidaritásukat fejezik ki a vádlottakkal. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a szövetkezeteknek és általában a mezőgazdasági üzemeknek arra kell törekedniök, hogy lehetőleg minden téren önellátóakká váljanak. Nagy súlyt kell helyezniök a növényter­melés színvonalának emelésére. Ezért a kerületben belátható időn belül fel kell szántani 2500 hektár alacsony­hozamú rétet és legelőt és 2400 hektáron el kell végezni a talaj­javítási munkákat. Minden rendelke­zésre álló eszközzel arra kell töre­kedni, hogy meg legyen a tervezett állatállomány. E téren még igen sok a tennivaló, mivel a kerületben csak a szepsi járás rendelkezik a terve­zett szarvasmarhaállománnyal. A jövőben az állatorvosoknak és zootechnikusoknak is nagyobb súlyt kell fektetniök a jószágállomány egészségi állapotára, nagyobb mér­tékben kell törődniük a szaporulat növekedésével, mert e téren még igen komoly hibák észlelhetők. Ez idén kerületi méretben 100 tehéntől csak 47 borjút neveltek fel. m. s. A szlovák zeneszerzők kongresszusának második napja (ČTK) — A szlovák zeneszerzők kong­resszusuk második napján, szombaton, de­cember 5-én a szocialista forradalom szol­gálatában álló hangversenyművészet kér­déseivel foglalkoztak. A tanácskozások megkezdése előtt a zeneszerzők két cso­portja felkereste a J. Dimitrov Vegyiüzem és a Kablo n. v. dolgozóit, akiknek mű­vészi műsort mutattak be. Hangversenyzenénknek a szocialista tár­sadalomban betöltött szerepéről Ján Stre­lec tanár, a hangversenyművészet tago­zatának elnöke mondott beszámolót, ér­tékelve a hangversenyművészetnek hazánk felszabadítása utáni fejlődését, haladó szellemű jellegzetességeit és a zeneművé­szetnek dolgozóink körében való népsze­rűsítése terén megnyilvánuló nagy kultu­rális politikai jelentőségét. A beszámolót tartalmas vita követte. A Szlovák Zeneszerzők Szövetségének a kongresszuson megjelent tagjai este részt vettek Suchoň „örvény" című ope­rájának előadásán, valamint a Kultúra és Pihenés Parkja esztrádcsarnokában az új tánc- és szórakoztató zene szemléjén. A kongresszus vasárnap, december 6-án folytatja tárgyalásait. • A BÉKEVÉDŐK SZLOVÁKIAI BIZOTTSÁGA Bratislavában december 4-én teljes ülést tartott, melyen a jelenlegi nemzetközi helyzetről és a jövő évi munkatervről tárgyalt. Az ülésen részt vett a Békevédök Cseh­szlovákiai Bizottságának küldöttsége. * A PRÁGAI Nemzeti Színház Tyl Szín­padán péntek este bemutatták Peter Kar­vaš szlovák író „Éjféli mise" című drá­máját. A kiváló szereposztásban szlnre­hozott előadás osztatlan sikert aratott. A nézők forró tapsokkal jutalmazták Jl­fina Šejbalová, Dana Medfická, František Kreuzmann, Rudolf Hrušlnský és a töb­bi szereplő mélyen átérzett, nagyszerű játékát, a bemutatón jelenlevő szerzőt, valamint Miroslav Machaček rendezőt. WASHINGTON (ČTK) - A TASZSZ KÖZLI, HOGY AZ AMERIKAI SZENÁ­TUS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA JELEN­TEST ADOTT KI, MELYBEN AZ USA KÜLPOLITIKÁJÁNAK KÉRDÉSEIT ELEMZI. A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG KÉ­RÉSÉRE EGY NEW YORK-I MAGAN­KUTATÖSZERVEZÉT - A KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK TANÁCSA DOLGOZTA KI A JELENTÉST. A USA külpolitikájának fő céljai című jelentés első része rövid törté­nelmi áttekintést ad az első világhá­borútól a második világháborúig foly­tatott amerikai külpolitikáról. Megál­lapítja, hogy az első világháború lé­nyeges fordulatot eredményezett Amerika történelmében és külpoliti­kájában. A jelentés összeállítói sze­rint az amerikai nép már az első vi­lágháború végén magáévá tette azt, hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell játszania a háború utáni világfejlődésben. A jelentés történelmi része rámu­tat a világ politikai földrajzában a második világháború után bekövet­kezett változásokra, főként az európai és ázsiai népi demokratikus államok keletkezésére. A Kínai Népköztársaság megalakulásáról így Ir: „A száraz­földi Kína 1949 óta gyorsan kilábolt teljes tehetetlenségéből és a kom­munista rendszer vezStte óriási erők­egyike lett." A jéléntés további részében megál­lapítja, hogy Nyugat-Európa fontos terület az USA biztonsága szempont­jából s elismeri, hogy az egyes orszá­gok politikai irányvonalának és gaz­dasági érdekeinek összetűzése nehéz­ségeket okoz, melyek kihatnak a nyugat-európai országok általános erejére és egységére. Példaként em­líti az európai „közös piac" hat tag­államának gazdasági kapcsolatait. A jelentés az ázsiai és afrikai or­szágokkal foglalkozó történelmi ré­szében megjegyzi, hogy most különös jelentőségük van ezeknek az orszá­goknak a világpolitikában. Ennek okai: stratégiai helyzetük, a lakosság órási és állandóan növekvő száma, a nyersanyagforrások (kőolajforrások) és a gyors gazdasági fejlődés energi­kus követelése. A jelentés megálla­pítja: az Egyesült Államoknak azt a törekvését, hogy megteremtse az együttműködés alapját az ázsiai és afrikai országokkal, bonyolulttá tette és teszi az a körülmény, hogy az Egyesült Államok politikájának köze van „a volt gyarmati hatalmakhoz", és a helyi viszályokhoz, például a pa­lesztiniai harcokhoz. A jelentés to­vábbá megállapítja, hogy a Szovjet­unió az USA atommonopóliumának felszámolásával fontos gazdasági előnytől fosztotta meg az Egyesült Államokat. A jelentés „Az előttünk álló felada­tok: „a fő célok és a politika" című további részében többek között meg­jegyzi, hogy az USA tudja: „a kom­munista hatalmak mindent megtesz­nek, hogy úgy rendezzék be az új világot, ahogyan kívánják". Azt állítja: az a kérdés, megengedhető-e a kom­munistáknak ilyen sikere, jelentős mértékben az USÁ-tól függ. A jelen­tés szerkesztői hangoztatják: az Egyesült Államok olyan célokat kö­vessen külpolitikájában, melyek túl­lépik a fennálló helyzetbe való puszta beavatkozás keretét, mivel — nézetük szerint —, az Egyesült Államok nem számíthat az ENSZ-re a „nemzetközi rend" támogatásában. Továbbra is kétoldalú és területi egyezményekre építse biztonságát. Az úgynevezett Atlanti Szövetségről szóló részben a jelentés azt állítja, hogy a NATO az amerikai politika egyik fő eszköze marad továbbra is Európában. Ugyanakkor hangoztatja, hogy megfontolandó Nyugat-Európa gyors egyesítésének kérdése, s keres­ni kell annak módját, hogyan segít­hetné elő ezt az USA. A világ gazdaságilag elmaradott ré­szeivel szemben folytatott amerikai politika céljaival kapcsolatban elis­meri, hogy az amerikai gazdaság és műszaki segítség programjait eddig többnyire rendkívüli intézkedések, fe­lemás intézkedések egyvelege képez­te. Az USA kizárólag katonai téren akarta megszilárdítani szövetségeseit. A fegyverkezés csökkentéséről és ellenőrzéséről szóló rész többek kö­zött elismeri, hogy „az atomháború jellegének felismerése oda vezetett, hogy mind az egyszerű emberek, mind a szakértők és az államférfiak rend­kívül félnek a lázas fegyverkezéstől és a velejáró totális katasztrófa ve­szélyétől. A leszerelés eszméje két­ségtelenül egyenes utat talál a világ népeinek szívéhez. A világrend bizo­nyos mértékben irreálisnak tűnik az embereknek, ha az a veszély fenye­geti őket, hogy az atomháború az egész civilizációt elpusztítja. Ezek az ét vek arra kötelezik az Egyesült Állarpokat, hogy komolyan tárgyaljon a fegyverkezés csökkenté­sére és korlátozására s a fegyverke­zés fölötti ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi egyezmény megkötéséről. A 15 éve tartó tárgyalás negatív eredményei és a vigasztalan jövőbeni kilátások ellenére sem engedheti meg az Egyesült Államok, hogy negatívan, vagy komolytalanul kezelje e kérdést. Ez kompromittálná az amerikaiak kül­földi befolyását, veszélyeztetné kül­politikai céljait és olyan reakciót váltana ki, mely alááshatná az ame­rikai népnek saját erejébe és tudá­sába vetett hitét. A szovjet leszerelési javaslatot még akkor is komolyan kell kezelni és gondosan áttanulmányozni, ha csak tisztán propagandacélokból, csalóka reményben terjesztették volna elő. Az Egyesült Államok alaposabban tanul­mányozza e megoldás konkrét útjait. E kérdéseket talán a Szovjetunióval folytatott közvetlen és titkos tárgya­láson kellene megbeszélni, anélkül, hogy megfeledkeznénk tanácsot kérni fő szövetségeseinktől, — olvassuk a jelentésben. Ezenkívül e kérdéseket széleskörű részvétellel az ENSZ ke­retében is meg kell tárgyalni, mivel ez minden országnak érdeke. Lényegében nincs más ésszerű kiút, mint a tárgyalás. Nem lehetünk elé­gedettek azzal, hogy bizonytalan ideig megmarad a jelenlegi helyzet. Nem nézhetjük tétlenül az általános lázas fegyverkezést, mely a világűr végté­len térségeire is kihat. Az amerikai nép elvet minden olyan megoldást, mely az úgynevezett megelőző táma­dás segítségét venné igénybe. A jelentésnek az a része, mely „Válasz a kommunisták felhívására,: távlati cél" címmel szerepel, a kö­vetkezőket állítja. Az Egyesült Álla­mok és a többi szabad ország még akkor sem lankadhat el törekvésében, ha lehetségesnek bizonyul a fegy­verkezés korlátozásáról való meg­egyezés, ha hihetünk abban, amit Hruscsov úr a leszerelésről, a feszült­ség enyhüléséről és a hidegháború beszüntetéséről mond. A Szovjetunió fő céljaiban nincs semmi változás, és ez nem is feltételezhető. A szov­jet vezetők úgy vélik, hogy a törté­nelem mellettük van. Nem kockáztat­hatjuk jövőnket annak feltételezésé­vel, hogy tévednek. Az általuk javasolt békés verseny minden erőt és áldo­zatot megkövetél tőlünk, hogy mind diplomáciai téren, mind a gazdaság­politika és a politikai akciók terén válaszoljunk rá. A lázas fegyverkezés beszüntetése mindenképpen a Szov­jetunió felhívása erejének fokozódá­sát fogja jelenteni minden más téren. A szovjet gazdaság gyors fejlődése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió sokkal hatékonyabban használja ki a kereskedelmet és a gazdasági segítsé­get arra, hogy a szabad világ egyes részein kiterjessze befolyását. A fe­szültség rövid enyhülése nem kecseg­tet a hidegháború beszüntetésével. A szovjet vezetők megmutatták, hogy a feszültséget aszerint alakit­hatják és enyhíthetik, ahogyan ez stratégiájuknak megfelel. A hideg­háború beszüntetésére tett javaslatuk célja, a hidegháború beszüntetése sa­ját feltételeik szerint, hogy megszi­lárdítsák sikereiket, melyeket az Egyesült Államok kénytelen hivata­losan elismerni anélkül, hogy feladná fő elveit s komoly csorba esne te­kintélyén és pozícióján s a világ sebezhetővé válna új csapások által. A hidegháború, mint program arra kényszeríti az Egyesült Államokat és a vele szövetséges országokat, hogy tovább kövessék és szilárdítsák ed­digi politikájukat, mely legjobban megfelel a versenynek és új politikai irányt keressenek, melyet a szabad világ maximálisan támogathat. Hangsúlyozni akarjuk a jelenlegi zsákutca leküzdéséhez vezető utak keresésének fontosságát. Az Egye­sült Államokban egyes problémákban nincs más választás, mint szilárd ál­lásfoglalás. Nem létezik azonban olyan status quo, melyet változatlannak tartanánk és kellene tartanunk. Az a kérdés, hogyan változik. Az olyan status quo, mely tagadja az egységre törekvő országok egységét, vagy ide­gen uralomnak rendeli alá a népeket, semmiképpen sem érinthetetlen. A politikai és más erők játéka állan­dó mozgásban tartja a világot főként azon a részein, ahol a második világ­háború után nem vívták ki a tartós megoldást. Problémánk abban van, hogy a tárgyalás során és külpoliti­kánk más terén ne ragaszkodjunk a tarthatatlan szempontokhoz és a csődbe jutott politikához, ha megvál­tozik a helyzet. ÜJ SZŐ 2 * 1959. december 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom