Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-03 / 334. szám, csütörtök

Az ENSZ bizottságaiban Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége a budapesti Klement Gotlwaid-gyár munkásai körében Budapest (ČTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjának a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VII. kongresszusán résztvevő küldöttsége Karol Ba­cílek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZL KP KB első titkára vezetésével december 3-án délelőtt meglátogatta a budapesti Klement Gottwald elektromos műszergyárat. A küldöttséget Harmati Sándor, az MSZMP KB tagja s dr. Július Viktory csehszlovák nagykövet kísérték. A Klement Gottwald arcképével dí­szített igazgatói szobában Papp György, az üzem igazgatója a CSKF küldöttségének tagjai előtt ismertet­te a gyár történetét, jelenlegi álla­potát és távlatait. Rámutatott, hogy az üzem munkásai a MSZMP VII. kongresszusának tiszteletére indított versenyben az 1959. évi termelési tervet már november 30-ig teljesí­tették és az év végéig még 40 millió forint értékű terméket szándékoznak gyártani. Az üzem termékeit — töb­bek között turbogenerátorokat, transzformátorokat és Diesel-motoro­kat - számos országba exportálja, pl. a Szovjetunióba. Kínába, Lengyel­Budapest (ČTK) - A Magyar Szo­cialista Munkáspárt VII. kongresszu­sának szerda délelőtti ülésén Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt kül­döttségének vezetője, Loga-Sowinski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt kül­döttségének vezetője és Friedl Fuern­berg, Ausztria Kommunista Pártja küldöttségének vezetője is felszólalt. A délutáni ülésen Fehér Lajos, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja beszédet mondott a magyar me­zőgazdaság sikereiről és a termelő­szövetkezetek fejlődéséről. Hangoz­A NÄCIRENDSZER ÜLDÖZÖTTÉI nyu­gat-németországi szövetségének elnöksége dokumentációt hozott nyilvánosságra Ober­länder nyugatnémet miniszler fasiszta múltjáról és a Lengyelországban elköve­tett gaztetteiről. (ČTK) PEKING, a Kinai Népköztársaság fővá­rosa öt szomszédos állammal — a Szov­jetunióval, a Mongol Népköztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­gal, a Vietnami Demokratikus Köztársa­sággal, és Burmával — közvetlen légiösz­szeköttetést tart fenn. Ezenkívül Peking és 72 kínai város között rendes légi­forgalom létesült. (ČTK) A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁR­SASÁG földművelésügyi minisztériuma nagy figyelmet szentel a mezőgazdasági terme­lés gépesítésének. Thanh-hoa tartomány­ban az első kísérleti traktoráilomás léte­sült. (ČTK) KASSZIM IRAKI MINISZTERELNÖK de­cember 3-án teljesen felépülve elhagyta a kórházat, ahol az ellene elkövetett merénylet után 56 napon át kezelésben részesült. Az októberi merényletnél Kasz­szimot három revolverlövés érte. (ČTK) országba, Törökországba, az Egyesült Arab Köztársaságba, stb. Az üzem termelése a háború előttivel szemben négyszeresére emelkedett és a má­sodik ötéves terv végéig, 1965-ig eléri a háború előtti termelés nyolc­szorosát. Az igazgató meleg szavak­kal emlékezett meg az üzem dolgozói és a csehszlovák dolgozók között fejlődő kapcsolatokról. A csehszlovák küldöttség tagjai megtekintették a szerelési csarnokot és a gyár műhelyeit s a magyar munkásokkal munkájuk eredményei­ről és problémáikról beszélgettek. A gyár vezetőivel és a munkások­kal folytatott baráti beszélgetés fo­tatta, hogy a fő feladatot — a me­zőgazdaság szocialista átépítésének befejezését a jövő években — a me­zőgazdasági termelés növelésével pár­huzamosan kell megvalósítani. Azzal szemben, hogy az ipari termelés 1950-1957 között két és félszeresére növekedett, a mezőgazdasági termelés csak 20 százalékkal nagyobbodott. Nagy feladatok várnak a magyar me­zőgazdaságra a második ötéves terv­ben. Be kell fejezni a mezőgazdaság szocialista átépítését, 30-32 száza­lékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést. Fehér elvtárs kiemelte a mezőgazdasági szakemberek fontos szerepét a szövetkezetek megszilár­dításában. A délutáni ülésen Brutyó János, a Szakszervezetek Központi Tanácsának főtitkára, az MSZMP KB tagja hang­súlyozta, hogy a szakszervezetek fő feladata a munkásosztály hatalmának megszilárdítása, a dolgozók alkotó kezdeményezésének fokozása, a szo­cialista verseny támogatása, a mun­katermelérkenység növelése, a dolgo­zók érdekeiről és az életszínvonal emeléséről való gondoskodás. A testvérpártok küldöttségeinek vezetői közül D. N. Aidit, • Indonézia Kommunista Pártjának főtitkára, E, Sztajkov, a Bulgária Kommunista Pártja KB politikai irodájának tagja, Max Reiman, Németország Kommu­nista Pártja KB első titkára, H. Kapo, az Albán Munkapárt KB poiltikai iro­dájának tagja, Pak Csong-E, a Koreai Munkapárt KB politikai irodájának tagja, John Mahon, Nagy-Britannia lyamán a csehszlovák küldöttség tagjai kicserélték tapasztalataikat az ipari termelés legfontosabb kérdé­seire, a dolgozók kezdeményezésének és a munkatermelékenységnek növe­lésére, a mezőgazdaság szocialista átalakítására vonatkozólag. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kong­resszusán a legerősebb benyomást az a tény gyakorolta ránk — hangsú­lyozták a csehszlovák elvtársak, — hogy az MSZMP Kádár János vezeté­sével milyen gyorsan megnyerte a tömegek bizalmát és a tömegek szé­leskörű támogatásával bevezette a lenini munkamódszereket. A látogatás végén, amely a ma­gyar-csehszlovák barátság manifesz­tációjává vált, a csehszlovák kül­döttség tagjai a magyar munkásoktól emléktárgyakat kaptak, többek kö­zött a Klement Gottwald Üzemben gyártott villanymozdony modelljét. Kommunista Pártja KB politikai iro­dájának tagja, L. Cende, a Mongol Népi Forradalmi Párt második titkára és mások üdvözölték a kongresszust. Az MSZMP VII. kongresszusának csütörtöki tárgyalásán Benke Valéria, a KB tagja elnökölt. A kongresszust Mohammed Husszein Abdel Aisz, Irak Kommunista Pártja KB politikai iro­dájának tagja üdvözölte.- Kuba Népi Szocialista Pártja nevében Ladislao Carbajal, a Központi Bizottság tagja köszöntötte a kongresszust. A kongresszuson felszólalt Biszku Béla, a politikai bizottság tagja, bel­ügyminiszter. Hangoztatta, hogy a magyar munkásosztály a dolgozó pa­rasztsággal szövetségben, pártja ve­zetésével szilárdan irányítja az or­szág továbbfejlődését. Biszku elvtárs megjegyezte, hogy a párt vezetésével sikeresen oldották meg az ellenforradalmi erők ellen folytatott harc bonyolult feladatait. Az ellenforradalom szétzúzásában je­lentős szerepet játszott az a tény, hogy felelősségre vonták az ellenfor­radalmi felkelés vezetőit. Biszku elv­társ hangsúlyozta, hogy humánusan bánnak azokkal a félrevezetett sze­mélyekkel, akiket az események el­ragadtak, de most becsülettel dol­goznak és támogatják a népi kor­mányt . Biszku elvtárs a belügyminisztérium szerveinek munkájával is foglalkozva kiemelte, hogy most már képesek teljesíteni azokat a feladatokat, me­lyekkel az MSZMP Központi Bizott­sága megbízta őket. New York (ČTK) - Az ENSZ köz­gyűlése december 2-i ülésén az algé­riai vitában Hakim libanoni küldött behatóan elemezte Algéria helyzetét s a két fél álláspontját. Hangsúlyozta, hogy az algériai ideiglenes kormány teljesen érthetően nem hajlandó le­mondani a fegyveres harcról addig, míg nem egyezik meg a francia kor­mánnyal az önrendelkezési elv érvé­nyesítésének feltételeiről és biztosí­tékairól. A belga küldött de Gaulle kormányának álláspontját védte és azt hangoztatta, hogy „az ENSZ ne avatkozzék be az algériai kérdésbe". U-Tant burmai küldött 21 ázsiai és afrikai állam nevében határozati ja­vaslatot nyújtott be. A POLITIKAI BIZOTTSÁG FOLYTATJA A CSEHSZLOVÁK HATÁROZAT VITÁJÁT Az ENSZ különleges politikai bi­zottsága szerdán folytatta a közgyűlés elnökének megválasztásánál az igaz­ságos földrajzi képviselet érvényesí­tésére beadott csehszlovák határozati javaslat vitáját. G. Macovescu román küldött bejelentette, hogy a román küldöttség társszerzőként csatlakozik a csehszlovák javaslathoz. Brazília képviselője ugyan elismerte a javasolt határozat jogosultságát, de azt állí­totta, hogy a közgyűlés elnökének hi­vatalát nem lehet összehasonlítani az ENSZ tisztségeivel, és ezzel igyeke­zett gyengíteni a csehszlovák hatá­rozati javaslat jogosultságát. Miután Mexikó küldöttsége bejelentette, hogy több latin-amerikai ország kül­döttségével együtt módosító javasla­Adenauer nem jutott teijes megegyezésre de Gauile-lal Párizs (ČTK) — Adenauer és de Gaulle közötti megbeszélések után Párizsban tar­tott sajtóértekezleten a két küldöttség általában derűlátó kijelentése ellenére de­cember 3-án csaknem valamennyi francia hírmagyarázó emlékeztetett arra, hogy a francia és a nyugatnémet államférfiak számos kérdésre kitérő választ adtak. Ezt általában bizonyítéknak tekintik arra, hogy leplezni akarták azokat az ellentéteket, amelyeket nem sikerült kiküszöbölniük. Simson, a párizsi rádió hírmagyarázója megállapította, hogy a sajtóértekezleten elhangzott válaszokból nézetellentétek voltak érezhetők három kérdésben: a kö­zös piac és a Kis Szabadkereskedelmi Kö­zösség országai között fennálló kapcsola­tokban, a saját atomfegyverkezésre irá­nyuló francia törekvés terén, valamint ab­ban a kérdésben, folytassák-e a NATO tagállamai hadseregeinek egyesítését, ahogy Bonn óhajtja vagy pedig a hadse­regek maradjanak nemzeti parancsnokság alatt, ahogyan Franciaország követeli. tokát szándékszik beterjeszteni, az ülést elnapolták. AZ IRÁNYÍTÓ BIZOTTSÁG HATÁROZATA Az ENSZ irányító bizottsága szer­dán elhatározta, javasolni fogja, hogy az ENSZ közgyűlésének idei ülés­szakát egy héttel meghosszabbítsák. Ez annyit jelent, hogy az időszak de­cember 12-ig tart. A szocialista or­szágok 'képviselői, többek között Nő­sek csehszlovák küldött is rámuta­tott arra, hogy az ülést teljesen fe­leslegesen meghosszabbítják azzal, hogy provokatív, előre meg nem ha­i tározott kérdésekről tárgyalnak pl. Tibetről és az ún. „magyar kérdés­ről". A GYÁMSÁGI TANÁCSBAN BEFEJEZŐDÜL! A VITA Az ENSZ Gyámsági Tanácsában de­cember 2-án befejeződött az 'ENSZ főtitkárának a gyámsági területekről tartott beszámolójával kapcsolatos vita. A vitában több mint 30 küldött vett részt. A felszólalók többsége, az ázsiai országok küldöttei élesen bí­rálták az önigazgatással nem rendel­kező országok gyámsági szerveit azért, hogy a valóságban gyarmato­sító politikát folytatnak s nem akar­ják megadni a függetlenséget a gyámsági területeknek. Eisetafiower beismerése Eisenhower szerdai sajtóértekezle­tének fő témája az elnök közelgő európai, ázsiai és afrikai útja volt. Számos kérdésre, amelyek Eisenho­wer eme útjának céljára vonatkoztak, azt válaszolta: „Külföldről kapott hí­reink mind megegyeznek abban, hogy számos ember gondolkodásában — még pedig az USA szövetségeseinek és egyéb barátainak gondolkodásá­ban is kétségek merülnek fel, vajon az Egyesült Államok tényleg őszintén törekedik-e a béke megőrzésére". „Ezért elhatároztam, hogy olyan erőfeszítést teszek, amilyent egyik elődöm sem tett. Számos országot szándékszom meglátogatni és pon­tosan meg akarom magyarázni, hogy mik a szándékaim" — mondota Ei­senhower. Az USA elnöke megelégedését fe­jezte ki a nukleáris kísérletek be­szüntetéséről tárgyaló genfi értekez­let legutóbbi konstruktív eredményei felett. LONDONBAN 80 munkáspárti képviselő a brit alsóházhoz terjesztendő határozati javaslatot írt alá, amelyben tiltakoznak a nyugatnémet hadseregnek nukleáris fegy­verekkel való felfegyverzése ellen. Ä Mflöfor Szocioiisfa Munkáspárt kongresszusa íoM munkáját Valóság lesz-e az utópiából? Az általános és teljes leszerelés hívei és ellenségei AZ EMBERISÉGNEK TÖRTÉNELME folyamán egyik legrettenetesebb el­lensége voit a háború. Az egymást kö­vető társadalmi rendszerek uralko­dó körei önző, hódító érdekből száz­ezrek, milliók pusztulását okozták minden évtizedben. A háborúkban a pótolhatatlan kultúrértékek, a ne­héz munkával előállított javak fel­mérhetetlen mennyiségei vesztek el. S e borzalmak igazolására az ural­kodó osztályok elméleteket agyaltak ki a háború elkerülhetetlenségéről, sőt szükségességéről, hogy az egy­szerű emberek százmillióit félreve­zessék, az újra és újra fellángoló háborúellenes hangulatot letörjék. Vallást, hazaszeretetet, művészetet, mindent az igazságtalan háború szol­gálatába állítottak. Akadtak ugyan zseniális gondolko­dók, messzelátó elmék, akik a há­ború megszüntetéséről ábrándoztak, de terveik koruk világhelyzetében csupán utópiák maradtak, mert le­hetetlen volt a világ népeit megtize­delő csapások megszüntetése. A ha­talmas és legyőzhetetlen erővé nö­vekvő szocialista világrendszer lét­rejötte kellett ahhoz, hogy a hábo­rúknak mint a vitás kérdéseit erő­szakos megoldásának eszközét kikü­szöbölhessék. Ma ez az objektív le­hetőség fennáll és a világ népein múlik az annyiszor megálmodott há­ború nélküli korszak megteremtése. Miért a Szovjetunió Ä szocialista és kommunista társa­dalom építéséhez béke kell. A Szov­jetuniónak és az egész szocialista tábornak nincsenek hódító szándé­kai. Saját országaikban akarják meg­teremteni mindenki számára a jólé­tet, békés gazdasági versenyben akarják túlszárnyalni a legfejlettebb kapitalista országokat. A Szovjetunió létének 42 esztendeje alatt mindig a békére törekedett. Se szeri, se száma csupán az elmúlt években a Nyugat elé terjesztett Szovjet lesze­relési javaslatoknak, kezdeményezé­seknek. De a kapitalista nagyhatal­mak mindig találtak kifogást eluta­sításukra. É makacsságuk hadifölé­nyükbe vetett beképzeltségükből ered. A Szovjetunió azonban nem vesz­tette el türelmét, figyelembe vette a Nyugat kifogásait, újra és újra át­dolgozta leszerelési javaslatait, míg végül is az év szeptemberében min­dent átfogó, általános és teljes le­szerelési javaslatot terjesztett a vi­lág valamennyi országa elé. A szov­jet technika és tudomány világraszó­ló 6ikerei rádöbbentették a nyugati hatalmakat az erőviszonyok válto­zására, és a szovjet leszerelési ja­vaslatok alapjaiban rendítették meg a kapitalista hatalmak kifogásait. Hi­szen a Szovjetunió által a világnak kínált eszményi béke nem biztosít senkinek előnyöket, a háborús konf­liktusok kirobbanásához szükséges harci eszközök eltávolításával, egyen­lő körülmények közé juttatja a föld­kerekség valamennyi országát. Miért éppen a Szovjetunió nyúj­tott be ilyen javaslatokat? Azért, mert a szocializmus onszágában nin­csenek a háborúból hasznot húzó osztályok, amelyeknek érdeke a há­ború, mert a kommunista társadalom építéséhez béke kell. mert a szo­cialista rendszer a világ leghumánu­sabb, legideálisabb társadalmi rend­szere. Hogyan fogadta a világ Á világ népei lelkesedéssel és örömmel fogadták a szovjet lesze­relési javaslatot a földgolyó minden zugában. Egyszeribe a világpolitika középpontjába került és egyre foko­zódik az érdeklődés iránta. Ez ra­gyogó győzelem, hiszen nem csupán a béketábor erői támogatják a szov­jet javaslatot, hanem a Nyugat népei is. ami egyengeti a hidegháború fel­számolásának útját és csökkenti a fegyverkezési hajsza híveinek szá­mát. Mindez érthető. Hiszen a nyugati monopolista körök is látják, hogy a mai haditechnika színvonala mellett egy esetleges háborúban az uralkodó kapitalista ország nem szemlélője lenne a borzalmas világégésnek, ha­nem őt is sújtaná, és elpusztulna a kapitalista rendszer alapja, élte­tője, a töke is. Ennek ellenére még épp elég ellen­sége van a szovjet javaslatnak, külö­nösen a monopolista és katonai kö­rökben. Különféle ellenvetéseket spe­kulálnak ki, amelyeken a leszerelési terv realitását szeretnék kétségbe vonni. Egyik ilyen érvük, hogy a békés termelésre való áttérés és a milliós hadseregek leszerelése, amely mintegy százmillió ember visszaté­rését jelentené a békés termelésbe, felborítaná a kapitalista gazdaságot, a piacszerzés újra ellenségeskedést váltana ki a különféle országok kö­pött. Ez azonban nagyon is átlátszó érv. Hiszen mennyivel nagyobb szük­sége lenne Törökországnak, Görög­országnak, Pakisztánnak, Thaiföld­nek, stb. békés termelőeszközökre, mint fegyverre, hadianyagra. Nem is beszélve arról, hogy a világon még másfél milliárd ember él gyarmati, vagy félgyarmati sorsban. Ezen or­szágok gazdaságának megteremtése áthidalná a kétségtelenül megráz­kódtatást okozó békés termelésre való áttérést. És végeredményben a Szovjetuniónak sem lehet érdeke, hogy a kapitalista országok munkás­osztálya elveszítse kenyerét. Ä hidegháború megrögzött híveit inkább az nyugtalanítja, hogy a bé­kés termelésre való áttérés és a normális világkereskedelem meg­gyorsítja a szocialista világrendszer fejlődését, mivel a Szovjetunió fej­lődési üteme már most is hatszor gyorsabb, mint az USÁ-é. A békés gazdasági kapcsolatok, a kölcsönös előnyökkel járó kereskedelem ezt a fejlődési ütemet még jobban meg­gyorsítaná. De ez sem meggyőző érv, hiszen a szocialista országok a maguk forrásaiból is utolérik és túl­szárnyalják a legfejlettebb kapitalis­ta országokat. Még egy komoly probléma nyugta­lanítja a leszerelés ellenségeit, amelyről nem sokat beszélnek. Ez pedig az a tény, hogy a teljes le­szerelés, a hadseregek felszámolása a tőkés elnyomó osztályt egyik fő védelmezőjétől fosztja meg a dolgo­zókkal szemben. Hány diktatúra, hány kapitalista rendszer nem lenne képes megvédeni hatalmát a dolgo­zók jogos követeléseivel szemben, ha nem állna mögötte az állig fel­fegyverzett hadsereg? Nem kétséges, hogy a leszerelés sok problémát vetne fel, ezeket azonban türebmmel meg lehet olda­ni. Mit jelent a leszerelés, Két éve még azt mondottuk, utó­pia a Holdra repülés, és ma már va­lósággá lett. Ma még ezer akadály, kolonc gáncsolja a teljes és általá­nos leszerelés megoldását, de nem kétséges, hogy a világ népei össze­fogva elhárítják az akadályokat, E nemes célért érdemes küzdeni, hisz soha nem látott ragyogó táv­latokat tár az emberiség elé. Lássunk hát néhány adatot arról, mit jelent az egyetemes leszerelés. A világon évente százmilliárd dol­lárt emészt fel az esztelen fegyver­kezési hajsza. Ebből a NATÖ-hoz tartozó országok katonai kiadása körülbelül 60 milliárd dollár. Ez olyan hatalmas összeg, hogy belőle egy 18 milliós afrikai országban min­den családnak (kb. 6 millió), modern házat lehetne építeni, vagy pedig 100 korszerű kohászati üzem felépítését fedezni. Ebből az összegből 30 ezer iskolát lehetne építeni, vagy pedig földünk lakosságának fele egy évig bőségesen élne belőle. Csupán az amerikai hadiiparnak az USA kor­mánya által kifizetett évi 15 milliárd dollárból iparosítani lehetne néhány év alatt 5—6 elmaradott országot. Szinte elképesztő mennyiségű em­beri munka vész kárba, hiszen nap­jainkban jóformán évenként selejte­zik ki a drága pénzzel épített, de már elavult repülőgépeket, hadiha­jókat, fegyvereket, stb. A Szovjetunió leszerelési javaslata éppen ezért azt ajánlja, hogy a ka­tonai kiadások csökkentéséből nyert összegeket az elmaradott országok fejlesztésére fordítsák. Nem vélet­len, hogy az afrikai, ázsiai és dél­amerikai országok lakossága lelkes hí­ve a szovjet leszerelési javaslatnak. Hol tartanak a tanácskozások Mint ismeretes, a szovjet leszere­lési javaslatot megvitatta az ENSZ közgyűlése és a tavasszal összeülő értekezlet elé terjesztette. Jellemző, hogy a széleskörű vitában nem akadt senki, aki a szovjet javaslat ellen mert volna állást foglalni. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy most már minden simán, akadálymentesen megy majd és ölünkbe hull a világbéke. A sok-sok év alatt felgyülemlett bi­zalmatlanságot, a hidegháború szül­te gátlásokat csak fokozatosan lehet eltávolítani és ezért a leszerelési tárgyalások minden bizonnyal csak fokról-fokra tudják majd megolda­ni napjaink legégetőbb kérdését, a fegyverkezési hajsza megszüntetését, ha a Nyugat is erre fog törekedni. A világ népeinek ezért kitartóan küzaeniök kell a békéért, a népek közötti barátságért, mert az általá­nos és teljes leszerelés eléréséig hosszú és fáradságos út vezet. Csak szívós kitartás és következetesség gyümölcse lehet a siker. Hazánk né­pei a szocialista társadalom gyors felépítésével segítik az emberiség nagy ideáljának, az örökös világbé­kének elérését. Sz. B. ÜJ SZÓ 4 * 1959- december 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom