Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-29 / 358. szám, kedd

Űj sziget a Kaspi-tengerben Moszkva (ČTK) — A Kaspi-tengeren, Bakutól 75 km-re délre egy tengeralatti tűzhányó kitört. Tizenöt percen át 200 m magasságra tört fel a lángoszlop. A ki­törés helyén új sziget keletkezett, amely­nek területe kb. 50 hektár. Mihail Varencov, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának levelező tagj* rámutatott arra, hogy kétségen kívül olyan tűzhányóról van szó, melyet az 500—1000 m mélységben felgyülemlő kő­olajtartalmú gázok táplálnak. A tűzhá­nyó működése a Kaspi-tengerben rend­kívül ritka jelenség, amely száz éven­l:5nt egyszer fordul elö. A vulkanikus tevékenység a Kaspi-tengerben rejlő nagy ke Zajforrásokról tanúskodik. Az új szi­getet támaszpontként használhatják majd a kőolaj és a gáz kutatásánál. A Szovjetunióban nagy sikerrel alkal­mazzák a gyermekbénulás elleni újfajta oltóanyagot. Ezt az orvosságot, amely 2— i hétig is megtartja hatóképességét, a gyerekeknek, cukorka formájában adják bc. (Foto: TASZSZ) (ČTK) A lakosság egyéni fo­gyasztása az idén újból emelke­dett. A Belkereskedelmi Minisz­térium jelentést dolgozott ki a kiskereskedelmi forgalom telje­sítéséről az idei év első három­negyed évében. A jelentés alapján — az 1958-as év megfelelő időszakához viszonyítva — a kiskereskedelmi forgalom folyó árak­ban 4,5 százalékkal volt nagyobb. A múlt időszakkal összehasonlítható árakban — mert az idén számos áru­fajta árai csökkentek — a kiskeres­kedelmi forgalom 6,3 százalékkal nö­vekedett. Háromnegyed év alatt pl. 8 millió 297 ezer öltönnyel adtak el többet, mint Ä Technoexport számot vet GÉPIPARI KIVITELÜNK SIKEREI Helytálltunk a nemzetközi versenyben • Vízierömüvet exportálunk • A világ legnagyobb szeszgyára • Irány Dél-Amerika rjl Technoexport külkereskedel­mi vállalatunk, amely gépipari (jJ termékek kivitelével foglalko­ryi zik, jelentős kapcsolatokat tart fenn a gazdaságilag ke­[* 1 véssé fejlett országokkal is. [V] A vállalat kivitelének 15 és == fél százaléka ezekbe az or­[* J szágokba irányul. Az óriási rn nemzetközi versenyben a S=í Technoexport ipari gyártmá­LLl nyaink kiváló-minősége folytán [7 ] igen jól megállta helyét. Az alábbiakban néhány érdekessé­lii get közlünk a vállalat műkő­iül déséről. • Az utóbi években számos hő­villanyerőművet exportáltunk. Min­denekelőtt az Egyesült Arab-Köztár­saságba, Indiába és Iránba küldünk ilyen erőmüveket. Egész vízi-villany­erőmüveket és ezek berendezéseit Izlandba szállítottunk, további vízi villanyerőmüveket Indonéziában és Braziliában építünk. • Kohászati gyártmányaink szin­tén nagy sikert értek el a külföldi piacon. 1948 óta jelentősen kibőví­tettük e téren a választékot. Ma már hengermüveket is exportálunk pél­dául Egyiptomba. 1958-ban megálla­podást kötöttünk egy kohászati kom­binát felépítésére Ranohiban. Ebben a kombinátban öntöde, kovácsüzem és üzemi villanyerőmű lesz. Ez egyébként egyike a legnagyobb kül­földi megrendelésünknek. • Jelentősen megnövekedett az élelmiszeripari gépek kivitele is. Fő­leg cukorgyárakat exportálunk. Há­rom cukorgyárat Indiában szereltünk fel. Egyiptomban malmot és cukor­nádfeldolgozó üzemet építettünk. Az utóbbi napi teljesítménye 4000 ton­na. Ez eddig a legnagyobb ilyen ha­zánkban készült üzem. Iránba három cukorgyárat szállítottunk, Szíriában pedig egy élelmiszeripari kombinátot építettünk, amely cukorgyárból, ke­ményítő-üzemből és szeszgyárból áll. • A vegyiipari berendezések kivite­lében a legnagyobb eredményt a homsi nyresolajt'inomító felépítésével értük el. Ezt a megrendelést igejj erős versenyben szereztük meg. A finomító évente egymillió tonna nyersolajat dolgoz fel. • Nagy hagyományokkal rendelke­zik Dél-Amerikába irányuló kivite­lünk. A Skoda Müvek már a háború előtt szállítottak cukorgyárakat és szeszgyárakat ebbe a világrészbe. A háború után egy cukorgyárat és sörgyárat építettünk Uruguayban és Brazíliában, valamint egy hatalmas szeszgyárat Argentínában. Ez a gyár naponta 2500 hektoliter szeszt készít és így a világ legnagyobb ilyen üzeme. * Az utóbbi években jelentősen bő­vítjük a Dél-Amerikába irányuló gyártmányok választékát. Ezzel is jelentősen hozzásegítjük Dél-Ameri­ka országait saját iparuk fejlesz­téséhez. Egyik legnagyobb kiviteli cikkünk a Brazíliában építen­dő vízi villanyerőmű lesz, amelyet 1963-ban helyeznek üzembe. Ezt há­rom áramfejlesztő gépsorral és egyenkint 48 500 kilowatt teljesítmé­nyű Kaplan turbinával látjuk el. Mi szállítjuk a hajózás számára szük­séges ide tartozó zsiliprendszert is. Az utóbbi időben egyre inkább bő­vülnek kapcsolataink a dél-amerikai Chilével, Peruval, Ecuadorral, Ko­lumbiával és Venezuelával. (ČTK) a tavalyi év hasonló időszakában és két millió pár cipővel több fogyott. Az ipari árucikkek közül pl. 25 755 televíziós készülékkel, 12 576 jégszekrénnyel és 246 228 órával adtak el többet, mint tavaly. Lényegesen növekedett az élel­miszerfogyasztás is, a húsé pl. 2790 tonnával, a vajé 36 317 mázsával, a sajtfélék fogyasztása 18 950 mázsával, a csokoládéé 476 mázsával. Az utolsó negyedévben — a nagy karácsonyi vá­sárlások ideje alatt — elért eredmé­nyek ezt az állapotot még jobban nö­velik. Egy kerületben 925 kollektíva (ČTK) — A szocialista munka­brigád címéért versenyben álló kollektívák száina a brnói kerü­letben november 20-ig 925-re emelkedett. E cím elnyeréséért 6635 munkás, technikus és más ipari és mezőgazdasági alkalmazott versenyez. A brnói kerületben ed­dig 32 kollektívának adományozták a szocialista munkabrigád meg­tisztelő címet. További ágazat a célban (ČTK) - Az Általá­nos. Gépipari Miniszté­rium termelési-gazda­sági egységei és válla­latai december 28-án sikeresen teljesítették az árutermelés évi ter­vét. Nagyon jó eredmé­nyeket értek el más fontos feladatok teljesí­tésében is; az export­szállítások tervét már november 30-án, a nyers termelés tervét pedig december 24-én teljesítették. Az általános gépipar valamennyi üzemében az idén 18,2 százalék­kal növekedett a ter­melés a múlt évhez vi­szonyítva. Az év végéig az általános gépipari vállalatok a nyerster­melés tervét 399 millió koronával, az áruterme­lés tervét pedig 300 millió koronával szár­nyalják túl. A brnói Klement Gottwald Gépgyár dolgozói már az 1960-as év tervén dolgoznak. František Mrákava eszter­gályos a Jugoszlávia számára készülő turbinát készíti, amelyet 1960 áprilisában kellenne leszállítani. Ezt a határidőt azonban a műhely dolgozói egy hónappal lerövidítik. (Foto: ČTK) Hívnak a hegyek Mily szépek, fen­ségesek háborította hegyeink! A hónak a felnőtt s a gyermek egyaránt örül. S a hegyek hívnak, csa­logatnak bennünket. Itt friss, ózondús a levegő, a nap is erő­sebben süt, barnítja bőrünket. Már sok dolgozó felismerte, hogy télen is mily nagyszerű az üdülés s évi szabadságukból legalább egy hetet ilyenkorra tartogat­nak, hogy a havas hegyekben gyűjtse­nek erőt további munkájukhoz; pi­henjenek és felfris­süljenek. Hogy hová érde­mes menni? Kivéte­les helyzetben va­gyunk, akár a svájciak, hazánk minden részében találunk hegyeinkben vadre­gényes helyet, ahol a turista és hegyi­szállókban pihenhetünk, a hegyoldalakon síelhetünk, szánkózhatunk, hógolyó-csatá­kat vívhatunk. Most, a téli időszakban a Turista utas­forgalmi vállalat csupán Szlovákiában 7200 ággyal rendelkező több mint 110 turista- és hegyiszállóban százezer dol­gozónak nyújthat egyhetes tartózkodást. Minden hegyiszállóban és turistaház­ban az utóbbi hetekben és hónapokban nagy gondot fordítottak a téli vendégek fogadására. Ez a nagy „gondoskodás" csaknem hétmillió koronába került, több mint 70 hegyiszállót teljesen újjáren­deztek. A Turista vállalat ezenkívül ez idén hét és félmillió koronát költött a „hegyi" vendéglátás és belső berendezé­sek tökéletesítésére, új üzemegységek építésére pedig csaknem hatmillió ko­ronát fordított. A téli sport kedvelői biztonyára örömmel fogadják a Magas­Tátrában az új elszállásolási lehetősége­ket, mint pl. Horný Smokovecen a Koliba turista-házat, Starý Smokovecen a Byst­rina új turista-hotelt, az újjáépített Szi­léziai Házat s a teljesen újjáalakított Tokajik-szállót. A Chopok hegyen, a fel­vonó végállomásának kupolájában étter­met nyitnak... Hegyeink a harmadik ötéves tervben még „közelebb" kerülnek dolgozóinkhoz. Nem, szó sincs „áttelepítésükről". Az ed­diginél sokkal több lehetőség nyílik majd látogatásukra! Nemcsak új gyárak, la­kóházak, iskolák, kultúr otthonok építésé­vel, a termelés növelésével, városainkban és (alvóinkban a jobb és kulturáltabb élet feltételeinek megteremtésével emel­jük életszínvonalunkat, hanem nagy fi­gyelmet fordítunk arra is, hogy dolgo­zóink minél kellemesebben tölthessék szabad idejüket, szabadságukat. S eb­ben nagy szerepet tölt be a Turista utasforgalmi vállalat, mely harmadik öt­éves tervünk éveiben a meglevő turista­és hegyiszállók és más berendezések to­vábbi kiépítésére, modernizálására s új üdülési központok építésére 146 millió koronát fordít. Ebben az időszakban 25 turista- és hegyiszálló építésébe kezde­nek s 1965-ig ebből huszonegyet át is adnak rendeltetésének. Ugyanakkor ülő­kés és kabinos felvonókat s évente húsz 1000 méter hosszú sí-felvonót létesíte- , nek. Érdemes még megemlíteni a kis fahá­zakat, melyeket a Turista a „legforgal­masabb" hegyek völgyeiben fog építetni. Már jövöre kétezer személyt befogadó ilyen kis házak épülnek, (egy házikó két részre oszlik. 4—4 személy részére). Ezt az újítást bizonyára örömmel fogadják majd azok, akik családtagjaikkal együtt akarják majd szabadságukat a hegyek­ben tölteni. Csodálatosan szép hegyeink vannak s mind-mind bennünket szolgálnak, mert a mienk. Mi meg mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy a munkájukat bek csületesen végző dolgozóink és gyerme­keink a hegyekben a legjobban érezhes­sék magukat, kellemesen töltsék ott sza­bad idejüket s felfrissülve térhessenek vissza otthonaikba. (pb) h Szovjetunió nagyobb villanyeromíívekef épít, mint oz IISA New York (ČTK) — Az amerikai szakértők csoportja, amelynek élén három szenátor áll, a közelmúltban tért vissza egyhónapos szovjetunióbeli látogatásáról. A szakértők az USA szenátusának részletes jelentést tet­tek a villanyáramfejlesztés hatalmas arányairól a Szovjetunióban. A szakértők jelentése hangsúlyozza, hogy azok az új villanyerömüvek, amelyeket a Szovjetunió épít, sokkal nagyobbak az amerikai erőműveknél. Igy pl. a kujbisevi villanyerömü kapacitása 2 millió 300 ezer kW. Az Anga­ra folyón épülő erőmű teljesítménye 4 millió 500 ezer kW lesz. A legna­gyobb amerikai vízierőmű, a Grand Coulle 1 millió 974 ezer kW kapacitású. 1QQ millió korona iúw értékű felajánlás (ČTK) - A brnói kerület ipari és mezőgazdasági üzemeinek dolgozói hazánknak a szovjet hadsereg ál­tal való felszabadítása 15. évfordu­lója tiszteletére 106 vállalati és 361 üzemi felajánlást tettek, melyeket 80 350 egyéni kötelezettségvállalással és 22160 kollektív kötelezettségvál­lalással támasztottak alá. A vállalá­sok értéke közel 139 millió korona. VWg ^rdétWjH, zmestfléteP! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. december 29. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 358. szám Mai számunk 3.-4. oldalán Az SZKP EB plenáris ülésének 1959. december 25-i határozata a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről | A prešovi Krizik-Dukla-üzem dolgozói a szocialista munkaverseny segítsé­gével már novemberben teljesítették exporttervüket. Képünkön az üzem egyik kollektívájának munkásnöit, Magda Marekovát és Viera Sinajovát látjuk a villanymérok gyártásánál. (Foto: Koloman Cích, ČTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom