Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-22 / 353. szám, kedd

A világ, amelyben élünk Bromfield ismert angol regényíró egyik háborús novellás kötetének ad­ta a fenti elmet, és az azóta — mint sok más könyvcím — szállóige l:l!l!!l!!lll!l!iíllllll!ll!iy felborítani látszottak. Fizikai világ­képünk materiális alapelveinek ezt a megrendülését természetesen azon­viseli ezt a találó címet, Az ember fejlődésének sok száz­ezer éve alatt bizonyára mindig ér­deklődéssel kutatta a természet tit­kait, már csak azért is, mert puszta a kuta tó emberi elme tovább hatolt létének fenntartásáért a természet a világegyetem távolabbi zugai felé lyos, sokszor reménytelen és ered­ménytelen küzdelmet vívott. Számos, lett. Nevezetesen több a környező íf t e' j? 0** a XIX. század közepéig nal felhasználta a tudományos re­világ jelenségeit leíró cikksorozat lé nJ e9 éb8 n nemcsak megismerhes- akció és az atom feltáruló világá­• suk, hanem fel is mérhessük a vi- t, a n mindenütt valami természetfö­lágnak azt a részét, amelyhez Föl- lötti lény lé tének bizonyítékát, a dünk is tartozik és amelyet Nap- míiterialista vii ág Sz emlélet indokolat­rendszernek nevezünk. Ugyanakkor , igyekezett bizonyítani. A természettudományoknak jelen akkor"számárľ'tTtokzatos 0 erľiveľsú- és m"e^íaVno'tta V" a"'Tü7önröző égi- évszázadunk első felében bizony testek jellegét, főleg azonban rájött töb b évtizedes fejlődésre volt szuk­arra, hogy a mi Naprendszerünkhöz s é9e. hogy a spekulatív jellegű es hasonló számtalan gombamódra szaporodó idealista ter­van a világegye- mészetmagyarázatokat - így az új temben. Ezen meg- idealista kozmogóniai elméleteket is állapítás folytán a — visszaszorítsák, majd teljesen valószínűség köré- megdöntsék. A negyvenes évek tő­be került annak ján mar si került az atom hihetet­lehetosége, hogy a , ü, kicsi mé js t en ergiák­mi földi szerves , , , „ . .,. u életünkhöz hasonló ka l rendelkező világaba annyira be­szerves élet más- lelátnunk, hogy kísérleti kutatás tár­hol is lehet a vi- gyává tehettük az ott lejátszódó fo­lágegyetemben, sőt lyamatokat és ezeket megismerve az emberhez ha- felszabadíthattuk a magenergiákat, sonló lények is lé- a mj nemcsak a tudomány, hanem az tezhetnek a fejlő­désnek alacso­nyabb vagy maga­sabb fokán. Mindeme ismé­emberiség termelőerői fejlődésében is új korszak beköszöntését jelen­tette. Az atom világával gazdagult világ­retek ellenére a képünk, amely közben még számos múlt évszázad kö- ma s segédtudomány igen fontos meg­zepéig nem tud- állapításaival és módszereivel bővült, K^Äira: 'ehetővé tette, hogy a Kant-Lapla­ce-elméletnél tökéletesebb új kozmo­Egykorú rézkarc az 1759. évben megjelent üstökösről, amely világszerte páni félelmet keltett bői tevődnek ösz sze a többi égites- , , . . . tek, bár a Föl- nógiát dolgozzanak ki. A fo erdem dünkre hulló me- ezen a téren Smidt szovjet fizikus teorok alapján ar- nevéhez fűződik, aki a marxista tu­ra lehetett követ- dományos kutatás adta lehetőségek keztetni, hogy a között olyan elméletet dolgozott ki világegyetem a vüág keletkezéséről, amely már mint 9a mi Yöld"' 0' nemcsak a mechanika törvényeit lyóbisunké. Váltó- vette tekin tetbe, hanem figyelemmel zást e téren a v 0"- a Naprendszerünkben uralkodó színképelemzés v egyi és hőbeli összefüggésekre, módszere hozta, adottságokra is és így a világ ke­amely a kisugár- letkezésének titkát a Kant — Lapla­zott fény képe ce-elméletnél sokkal sokoldalúbban, alapján bármilyen, tehá t jobban világította meg. akár sok száz mil­lió fényév távol- Teljes választ azonban a világ ke­ságra levő égi- letkezésének minden problémájára a testekről is meg Smidt-féle kozmogónia sem ad ­tudja állapítani ne m i s adhat. Hiszen a világürku­mineműségüket,"' tatásban mé g csak a kezdet kez­" Ä létén vagyunk. Alig két éve annak, hogy emberalkotta szerkezet elhagy­ta a Föld légkörét és még ennél is kevesebb idő múlt el azóta, hogy egy elemekből tevőd nek össze. Frauen­hofernak felbe­csülhetetlen érté­, ,. , találmánya másik szputnyik a Föld vonzási kö­az emberiség írásbeli tortenelmét nyomán már teljes bizonyossággal réből kilépve a Nap első mesterséges megelőző időkből származó lelet bi- tudjuk, hogy a világegyetem építő- k ľ , .! \ , mesterseges zonyítja, hogy az ember már több elemei ugyanazok, mint a mi Föl- bo ly9°-l a let t- A z P ed l9- h o9y a L u" tízezer évvel ezelőtt rendszeresen dünké. nyik megkerülte és lefényképezte a foglalkozott a természet titkainak Ezzel a fejlődésseI pá rhuzamosan Holdat eddig láthatatlan oldaláról megfejtésével és igyekezett a maga tprmPQyettnrfnrvTľ^ľr L n • módián egységes v^ágképet alkotó. ^toÄ ^ ^ ""N* elképzelések S —" bár rendkívül érde- ^magyarázata, ! kozmogónia, tént. Naprendszerünk rendszeres , . . ,, , . . amelynek - számos tapoaatódzó felkutatása először emberirányította fejlődésére ^^IreZ^ln ^„Vnémeľ S- Wt a ^ ^ ^ ^ ^ ^ majdnem mind a vallások misztikus j^g ^g Laplace l^HPP^ISš^ elképzeléseibe fulladnak és vajmi- f ran cia csillagász kevés bennük a természet jelensé- v oltak az első ko­geinek tényleges megfigyelésén ala- moIy müvelői A puló elem. Kant - Laplace fé­Csak az időszámításunk előtti V— ] e kozmoqónia VI. évezredben kialakuló kultúrák: a uralkodó volt egé­kínai, az indiai, az asszír, a babiló- szen a mú]t száza d niai és az egyiptomi hagytak ránk végéig és csak az olyan emlékeket, amelyekből kitűnik, időközben bekö­hogy rendszeresen, immár mérések, vetkezett igen je­sőt eszközök segítségével igyekeztek i e ntős tudományos megismerni a természetben leját- felfedezések in­szódó jelenségeket és megállapítani ga tták meg egyed­a bennük rejlő törvényszerűségeket. ur almát. Messzire vezetne az ember világképe A századforduló fejlődésének ismertetése akár csak éveiben kialakuló nagy vonalakban is, és ezért csak természettudomá­azt említjük meg, hogy a fejlődést ny j világkép lé­e tekintetben - mint annyi más nye gében három tudományos és kulturális vonatko- alapvető törvényen zásban - végeredményben a gorog nyugodott: az el­tudomány és világnézet tetőzte be - ­amely után már csak a hanyatlás a középkori vallásos dogmatizmusba misíthetetien, a való visszaesés hosszú évszázadai má sik az, hogy az következtek. energia mennyisé­Az emberiség új korának beko- ge mj nd en alak­szöntését a nagy felfedezések mellett változása ellenére éppen a környező világra vonatkozó, m egmarad, és hogy immár rendszeres és aránylag pon- a tömegek a világ­tos megfigyeléseken alapu|ó tudo- egyetemben köl­mányos megállapítások vezették be. csönösen vonzzák Bár a heliocentrikus világrendszer- egy mást. A kiasz­nék, vagyis annak, hogy a Nap - a s zik u s mechaniká­látszat ellenére - áll a mi világunk nak ez a három középpontjában, már a görögök is materialista j ell e­megvetették közel két évezreddel g ű törvénye a múlt korábban az alapjait, mégis csak a évszázad XVI. század folyamán a természet tudományok legnagyobbjai közé tar ső az az elv, hogy az anyag megsem­A Szlovák Filharmónia évzáró hangversenye Az 1959, év utolsó bérleti estje Jo­sef Bohuslav Foerster születése szá­zadik évfordulójának jegyében zaj­lott le. Az ünnepi évforduló alkalmat adott a bratislavai hangversenykö­/önségnek, hogy némi betekintést nyerjen a cseh mester életművébe. Helyesebben mondva: alkalmat adott volna abban az esetben, ha... a csütörtöki és pénteki bérleti esték közönsége a szokott számban meg­jelenik. A hangverseny sajnos félig üres ház előtt hangzott el. A műsor úgy látszik nem „vonzott", pedig örömmel kellene fogadnunk, ha a Szlovák Filharmónia repertoárja fi­gyelemre számot tartható müvekkel bővül. J. B. Foerster előadásra ke­rülő kantátáját pedig föltétlenül ezek közé kell sorolnunk. Mintegy bevezetésként felcsendül­tek az elhunyt komponista Ünnepi nyitányának hangjai. A mű alaphangu­lata mozgalmas, ünnepélyes, kissé patetikus: 1907-ben vagyunk, a Vi­nohrady színház megnyitásánál, amelyre Foerster az ünnepi nyitányt komponálta. Változik a kép, a soron következő kompozíciónak egészen más a hangu­lata, más a jellege. A műsor J. B. Foerster Négy vitéz című kantátájá­val folytatódik. A tartalmi és érzelmi aláfestést Josef V. Sládek epikai jellegű, de lírai momentumokkal átszőtt költe­ménye szolgáltatja, amely egyszerű szépségében, megkapóan kedves né­pi színezetével Érben balladáira em­lékeztet. A költeményben négy figu­ra elevenedik meg. Különböző társa­dalmi rétegek: az egyház, a nemes­ség, a polgárság és végül... a nép képviselői. Négy vitéz nekivág a nagyvilágnak azzal az ígérettel, hogy egy év múlva visszatérnek. Azaz csak hárman vannak a vitézek, mert a cseh Honza, a nép fia „gyalog megy és mezítláb". Ám, ő az egyetlen, akit nem szédít el a pénz, a dicsőség, a gazdagság álma. Fogja kis batyu­ját és hazavándorol, mert az otthon, a haza minden földi kincsnél drá­gább a szívének. „A cseh Honza tu­lajdonképpen ... én magam vagyok", mondogatta Foerster, aki a kantátát szintén idegenben - Bécsben kom­ponálta, éspedig az 1914-ben meg­tartandó prágai dalosfesztiválra, amely azonban a háború kitörése Megjelent az Irodalmi Szemle Az Irodalmi Szemle legújabb szá­mában hazai íróink közül B. Dávid Teréz, Nagy Irén, Ordódy Katalin, Leliocky Teréz és Péterffy Gyula prózai írást, Gály Olga, Nagy Lajos, Gyurcsó István, Cselényi László, Bá­bi Tibor, Csontos Vilmos, Farkas Je­nő, Kovács István, Monoszlói M. De­zső, Zala József és Dénes György verset írt. Az új szám Disputa című rovatában közli Turczel Lajos Köl­tészetünk helyzete és problémái című igényes tanulmányát, valamint e ta­nulmánnyal kapcsolatban a Szlovákiai írók Szövetsége magyar szakosztá­lyának november 10-iki gyűlésén el­hangzott vitafelszólalásokat. A Figye­lő rovatban Fábry Zoltán. Balogh Ed­gár, Dobos László Kónya József, Gály Iván pedig Szabó Béla legújabb könyvéről írt részletes ismertetést. Az Irodalmi Szemle új számában fi­gyelemre méltó írásokat tartalmaz a Hagyományaink, a Látóhatár és a Nyelvművelés című rovat is. Az ízléses kivitelű, tartalmilag gaz­dag szám Mesevilág címmel mellék­letet közöl, amely a gyerekek ke­zébe ad vonzó és változatos olvas­mányokat. (b) miatt már nem valósult meg. De megmaradt a mú, amely valóban megérdemelte, hogy Josef Bohuslav Foerster emlékének megünneplésére előkerüljön a feledés homályából. Meglepő, hogy ezzel a jellegzetes, gyökeréig népi és nemzeti művel so­ha nem találkozunk. A hatalmas apparátus dr. Rajter Lajos biztoskezű és körültekintő ve­zetésével nagyon jól működött. A ze­nekar frissen, értelmesen játszott, atomszférát teremtve, A Szlovák Fil­harmónia énekkara az előadás méltó közreműködője volt. Dalukban meg­elevenedett a népmese igazi hangu­lata. Az est második felében Alexander Glazunov ugyancsak ritkán műsorra kerülő VI. szimfóniáját hallottuk si­került előadásban. A kitűnően fel­épített első tételben érdekesen áttör a zeneszerző vonzalma a drámaiság­hoz. A szimfónia komoly, melanko­likus Adagióval kezdődik, amely szenvedélyes hangú Allegróba csap át. A két középtétel könnyed, leve­gős, inkább kamarazene jellegű. A komoly bevezetés után a Finálét feloldódott, derűsen bizakodó han­gulat uralja. Ezzel a benyomással zárult a Szlovtk Filharmónia évzáró hangversenye. Havas Márta A bratislavai Nemzeti Színház ba­lettegyüttese a napokban nagy si­kerrel mutatta be M. de Falla Há­romszögletű kalap és Rimszkij-Kor­szakov Seherezáde című táncjátékát. J. Herec felvételein a két balett e9y-egy jelenetét láthatjuk. Peter Karvaš, szlovák drámaíró január 17-ig tart és azután Prágába Éjféli mise című müvének e hó első viszik át. (ČTK) hetében volt bemutatója Prágában. # A cseh lapokban és folyóiratokban azóta számos bírálat jelent meg, Az egyik legismertebb cseh dal­amelyek a nagyrabecsülés hangján együttes, a prágai Smetana-kórus szólnak erről a műről, mint felsza- fennállásának 50. évfordulóját ün­badulás utáni drámairodalmunk nepli. (ČTK) egyik legjobb alkotásáról. (ČTK) * * * utol- Kettős csillagvizsgáló műszer a Leningrád melletti só éveiben inogni pulkovói obszervatóriumból _ __ kezdett. Röntgen tozó Kepler, Kopernikus, Newton, Ga- német é s Becquerel francia tudó- látható időn belül, maga a világűrbe liléi munkái adták meg az első he- sQk megôllapításai i nyomán rések kilépő, ott megfigyeléseket végző elterjedő 8magyarázatát a^ľvCnk imádták az anyag és az energia fcmber által - ez a legközelebb: év­mozgástörvényeinek. megmaradási elvek megingathatat- tizedek, mindenesetre azonban még A csillagászati műszerek és a csil- lannak látszó épületén, mert olyan ennek az évszázadnak a távlatai közé lagászat segédtudományainak bekö- felfedezéseket tettek, amelyek a tartozik. vetkező hatalmas fejlődése lehetővé klasszikus mechanika alaptörvényeit (Folytatjuk) Tíz évvé! ezelőtt került első ízben bemutatásra a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház színpadán Eugen Suchoň örvény című operája. A dal­játék azóta majdnem 140 reprízt ért meg és bemutatták a Szovjetunió, az NDK, az NSZK, a Magyar Nép­köztársaság, a Román Népköztársa­ság, Lengyelország több városában. (ČTK) * * # Brnóban nagy sikernek örvend a František Halas cseh költő életéről és müvéről szóló kiállítás, amely Karel Zeman ,a világhírű cseh film­rendező e napokban fejezi be Münn­hausen báró című új szípes kom­binált filmje első jeleneteinek for­gatását. A film iránt, amelyben a legjobb csehszlovák filmművészek szerepelnek, már most nagy az ér­deklődés külföldön. A film jövőre készül el. (ČTK) . Párizsban a közönség nagy érdek­lődésének örvend Jirí Trnka, a báb­játék figurák és filmek világhírű cseh alkotója életművének kiállítása. (ČTK) fíj SZÖ 5 * 1959, december 2a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom