Új Szó, 1959. december (12. évfolyam, 332-360.szám)

1959-12-18 / 349. szám, péntek

A hegyvidéki földművesek használják ki lehetőségeiket! Végétért a hegyvidéki és hegyaljai mezőgazdasági kérdésekről, tárgyaló szlovákiai- értekezlet Hazánk legnagyobb papírgyárában LESZ-E ELÉG PAPÍR • FÁBÖL SZESZ • AZ AUEOMATIZÄLÄS A LEGFONTO­SABB • TELJESÍTIK ÍGÉRETÜKET A hegyvidéki és a hegyaljai mező­gazdasági termelés színvonalának nö­velése kérdésével foglalkozó szlová­kiai értekezlet résztvevői Ružombe­rokban december 16-án vitává! foly­tatták munkájukat. A revúcai járásbeli Juraj Janik felszólalásában rámutatott, hogy a járás hegyvidéki földművesszövetke­zetei jó gazdasági eredményeket ér­nek el. Példaként a Muranská Huta-i EFSZ eredményeire hivatkozott. A ploštinai Martin Mikuláš az il'ano­vai EFSZ-szel egyesült szövetkezet távlatairól beszélt. Mily hasznos, cél­szerű az együttműködés a síksági szövetkezetekkel, erről Jozef Čap!o­Vič, a veličnei EFSZ elnöke tájé­koztatta az értekezlet résztvevőit. A szövetkezet legelőin a nyári hóna­pokban a vozokányi EFSZ 180 növen­dékmarháját legeltették., A vozoká­nyi EFSZ ennek fejében a növendék­Jnarha darabjaként 150 kg kukoricát adott. A velicnei EFSZ így három vagon kukoricához jutott és a vo­zokányi szövetkezet növendékmarhái­nak súlygyarapodása pénzben kifejez­ve meghaladta az 50 ezer koronát. Michal Reguly, az SZLKP žilinai kerületi bizottságának titkára a ži­linai kerület további szövetkezetesí­tésének kérdését fejtegette. A kerü­let földműveseire a tavaszi mező­gazdasági munkák megkezdéséig to­vábbi 70 hektár mezőgazdasági föld szövetkezetesítése vár. A vita után, melyben az értekezlet 33 résztvevője szólalt fel, Michal Chudík, az SZLKP KB irodájának tagja, mezőgazdasági megbízott válaszolt az egyes felszó­lalásokra. A hegyvidéki és hegyaljai mező­gazdasági termelés színvonalának emelése kérdéseivel foglalkozó két­napos szlovákiai értekezletet Franti­šek Dvorsky, az SZLKP KB irodájá­nak póttagja, az SZLKP KB titkára zárta le. Fenyves erdőkkel borított hegyek között, a Vág balpartján fekszik Szlo­vákia egyik közepes nagyságú városkája Ružomberok. Már évtizedek óta vicinális vasút szállítja ide a hegyek sudár fenyőfáit, hogy a folyó partján elterülő gyár cellulózét csináljon belőlük. Az utóbbi években a fakiterme­lésben helyre kellett hoznunk a németek által folytatott rablógazdálkodást s ezért az egy lakosra eső papírfogyasztásban lemaradtunk szomszédaink mögött. A népgazdaság egyes ágazatainak fokozódó papírszükségletének fedezésére behozatalra vagyunk utalva. Ez természetes devizagazdálkodá­sunk számláján sok milliós költséget jelent. Pionírjaink újévi ünnepségei a prágai Várban A CSISZ Központi Bizottságának titkársága kedden kidolgozta a pio­nírok 1960. január 1-én a prágai Várban tartandó ünnepségeinek új­évi programját, A. Novotný köztársasági elnök, s pártunk és kor­mányunk további képviselői a jövö év elején immár harmadszor lát­nak vendégül mintegy 600 pionírt hazánk valamennyi kerületéből. Eb­ben a kitüntetésben azok a pionírok részesülnek, akik az egyes csapa­tokban és őrsökben, az érdekkörökben s a közérdekű tevékeny­ségben a legsikeresebb munkát végezték. Egynéhány évvel ezelőtt a szocia­lista államok között a papírfogyasztás terén még az első helyen voltunk. Azóta azonban sokat haladt a fejlődés más országokban is. Az egy lakosra eső papírfogyasztásban az első hely­ről a harmadikra (30 kg), újságpapír­^ fogyasztás terén pedig a negyedik helyre kerültünk. E téren megelőzött bennünket á Szovjetunió, Lengyelor­szág és az NDK. A sorrend világvi­szonylatban még ennél is szembetű­nőbb, mert az egy lakosra eső újság­papír-fogyasztásban a 19., a papír­gyártásban pedig a 16. helyen állunk. Ez a tény éles fénybe állítja papír­7 iparunk problémáit, mert egyértel­' műen mutatja a papíripar fejleszté­sének halaszthatatlan szükségessé­gét. Mivel papíriparunk fejlődése messze elmaradt a többi iparág fejlő­dése mögött, a harmadik ötéves terv­re kidolgozott beruházási és fejlesz­tési terveket a meghatározott ütem­ben kell teljesítenünk. A találkozó programja igen változatos. A prágai Vár Spanyol-termében 14 óra­kor műsor kezdődik, melyben a pionírok megmutatják, miként teljesítik a hazánk felszabadításának 15, évfordulójára kitű­zött jelszavukat: Minden cselekedetünkkel néked akarunk szolgálni, gyönyörű ha­zánk! A kulturális műsor keretében szá­mos együttes és magánszám szerepel, pl. a prágai Központi Pioníregyüttes, a rádió gyermekegyüttes, a prerovi kerület s a haburai és vejprti gyerekek, a Mo­ravské Trebová-i Ján Žiška katonaiskola fúvószenekara stb. A gyermekek közös megvendégelésük Után a prágai Vár termeiben vesznek részt az ünnepségen. A Rudolf-képtárban pionlrmulatságot rendeznek, a Brožík-te­remben a Szlovák Nemzeti Felkelés és a Nagy Honvédő Háború résztvevői mond­ják el a gyermekeknek, hogyan töltötték az Újévet 15 évvel ezelőtt. A hangver­senyteremben a prágai üzemek élenjáró dolgozói ismertetik a pionírokkal iparunk sikereit, a Mánes-teremben a Karlini Ke­rületi Pionír és Ifjúsági Otthon irodalmi­zeneversenyt rendez hazánk felszabadítá­sának 15. évfordulója tiszteletére, má­sutt pedig ifjú tornászok, bábszínművé­szek lépnek fel és gyermekműsort adnak elő. A Várban az örvendetes újévi ün­I népség keretében a prágai Nemzeti Szín­ház opera és balettegyüttesének tagjai, továbbá a JirI Wolkr Színház művészei Is fellépnek. Méltóan felkészülnek hazánk felszabadításának 15. évfordulójára A kassai kerületben a nemzeti bi­zottságok szervezésével, a lakosság széles rétegének bevonásával hazánk felszabadítása 15. évfordulója méltó megünneplésének tiszteletére az év elejétől város- és községfejlesztési mozgalom indult meg. Célja szebbé, kulturáltabbá tenni városainkat. Önkéntes társadalmi munkával a kerületben megkezdték 70 kultúrház, 17 iskola, 16 helyi nemzeti I Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége az üzemi étkezés megjavításáról A Szlovák Szakszervezeti Tanács el­nöksége december 16­i ülésén az üzemi étkezés terén fennálló helyzettel foglal­kozott. A jelenlegi helyzet mélyreható elemzése, a felülvizsgálások eredményei és a dolgozók javaslatai arról tanúskod­nak, hogy az üzemi étkezés rendszeré­ben számos fogyatékosság mutatkozik. Nem tartják be az anyagfogyasztás nor­máit, elhanyagolják az étkezés higiéniai követelményeit, az üzemi étkez­dék dolgozói nem részesülnek alapos oktatásban és nem rendelkeznek elegendő kellően képzett szakemberrel sem. A RAJ vezető dolgozóinak ellenőrző tevékeny­sége nem kielégítő, de a hibákért a kerü­leti nemzeti bizottságok végrehajtó szer­vei is felelősek. A felszolgált ételek menyiségét a bratislavai kerületben, mi­nőségét és az étkezés higiéniáját a pre­šovi kerületben kifogásolják. A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége számos intézkedést foganatosított, melyek végre­hajtása lényegesen hozzájárul az üzemi közös étkezés megjavításához. Milyenek a kilátások? * Népgazdaságunk fejlesztésének szá­mokba foglalt távlatai alapján az el­következő években sokszáz millió ko­rona beruházást irányzunk elő új pa­pírgyárak létesítésére és a megiévők bővítésére. Ennek az összegnek felét már a harmadik ötéves tervben fel­használjuk. Szlovákia déli részén, Párkányban egy új, hatalmas méretű cellulóze és papírgyárat létesítünk, mely egymaga több újságpapírt fog gyártani, mint a meglévő összes pa­pírgyáraink együttvéve. Mivel fenyő­fában az egész világon és nálunk is mind nagyobb a hiány, ezért ez az új papírgyár lombos fából készíti a cel­lulózét. A másik nagy papírtermele üzem a ružomberoki Papíripari Válla­lat žilinai részlegének átépítésével és kiszélesítésével létesül. Ebben az üzemben is lombos fát fogunk feldol­gozni, melyből népgazdaságunk foko­zódó szükségletére nagymennyiségű grafikai és technikai papírt gyártunk a jövőben. E két üzem létesítésévei lényegében megoldjuk a mai papír­hiányt és a behozatal csökkentésével sok millió korona értékű devizát ta­karítunk meg népgazdaságunk más fontosabb iparágazataink számára. Ne a vízbe, hánem a zsebünkbe A szakembereken kívül kevesen tudják, mennyi értékes árut és fél­terméket lehet fából vegyi úton elő­állítani. A mai szulfitos módszerrel nyert cellulóze termelésében a hulla­déknál csak 23 Százalékát hasznosít­juk. A fa feldolgozása után az értékes vegyi hulladék túlnyomó része elúszik a Vágba, tajtékos fehér habot verve zavaros vizén. A folyó vegyi szennye­ződésétől halgazdaságunk is sokat szenved. Jogosan tesszük fel tehát a kérdést, nem lehet-e ezen a helyze­ten valamiképpen változtatni? Igenis lehet! Hisz a hulladék-vegyianyagok­ból, azaz a feldolgozott fa maradéká­ig ból csak a ružomberoki papírgyár már (ČTK) — Az Iskola- és Kulturális íj ma is sok száz tonna értékes takar­Ügyek Minisztériuma az Egészségügyi és V mányfehérjét, naponta 150 hektoliter Minisztériummal egyet- W tiszta szeszt, különféle vegyianyago­Q kat, útépítéshez lignitet, szobrászat­k hoz modellező anyagot termel. A pa­bizottsági épület, 10 tűzoltószertár, több sportpálya és pihenő park épí­tését. Eddig 35 kultúrház építését fejezték be és adták át rendelteté­sének. A kultúrházak férőhelyei meg­haladják a tizennégy ezret. Továbbá befejezték 17 iskola, 8 helyi nemzeti bizottsági épület, 5 tűzoltószertár, több sportpálya és park kiépítését. A kerületben a lakosság társadal­mi munkájának értéke meghaladja a 37 millió koronát. (m-s) Tanulók felvétele a másod-és harmadfokú iskolákba Tudósaink és íróink falvaink kulturális életéről tárgyaltak Prágában e napokban beszélgetésre jöt­tek össze tudományos mezőgazdasági dol­gozóink, íróink és drámaíróink, hogy meg­vitassák falvaink kulturális élete fejlesz­tésének legidőszerűbb kérdéseit. A vi­tában felszólalók a népművelési tevé­kenység új módozatainak szükségességé­ről, a mezőgazdasági dolgozók tovább­képzéséről való gondoskodásról, a szo­ciális intézmények létesítésének jelentő­ségéről, a falusi élet higiéniai feltéte­leinek elönyösebbé tételéről, a földmű­vesek aktív kulturális tevékenységének kibontakoztatásáról és számos más kér­désről beszélgettek. Földmüvelésügyi értésben meghosszabbította a másod és harmadfokú iskolákba jelentkezők ki­választására és felvételére vonatkozó ren­delet érvényességét. Módosításra csak a 11-éves középiskolák érettségizettjeinek a szakiskolákba való jelentkezési határide­jében került sor. A másodfokú iskolákba, például a szak­iskolákba és 11-éves iskolákba felvételre jelentkezők kérvényüket legkésőbb 1960 ^ február 15-ig az illetékes nyolcéves kö- y zépiskola igazgatójának kötelesek benyúj- \ tani. A másodfokú középiskolákba első- V sorban az általános iskolák 9. évfolyama- v nak végzettjeit veszik fel. A szakisko­lókba felvételre jelentkezők közül az ille- V tő szakmában, avagy rokon szakmában (j legalább egy évi gyakorlattal rendelke- ^ • ••••••• • • • pírgyártás melléktermékeinek széles skáláját ez a papírgyár már a jövő évben még jobban kiszélesíti. Hogy a sok millió korona értékű hulladék ne ússzék el felhasználatlanul a Vág­ba, a cellulózegyártás szulfitos mód­szere helyett már jövőre áttérnek a hatékonyabb szulfátos termelési mun­kafolyamatra, mellyel elérik azt, hogy nemcsak a cellulóze minősége lesz ruganyosabb, tartósabb, hanem a fel­dolgozott fa hulladékát is teljesen hasznosítják. A külföldön már régen alkalmazott szulfátos cellulóze-fózés bevezetésével visszanyerik az elhasz­nált vegyianyagok nagyobb részét, vagyis a veszteség a mai 30 száza­lékról 8 százalékra csökken. Ugyan­akkor népgazdaságunknak sok ezer tonna szenet is megtakarítunk, mert szén helyett a hulladékot használják fel a tüzelésre. JÓ úton Hogy mennyire szükség van nálunk a papírtermelés mielőbbi korszerűsí­tésére és bővítésére, ezt az a tény is bizonyítja, hogy papírgyáraink hiába teljesítik túl a tervüket, népgazdasá­gunkban mégis papírhiSny érezhető. A ružomberoki papíripari vállalat már ez idén megkezdte a termelés korsze­rűsítését új, nagyteljesítményű, kül­földről behozott gépek beszerelését, Míg eddig a kábelgyártás szükségle­teire ezer tonnaszámra importáltuk az ehhez szükséges szigetelő-papírt, ezután már magunk gyártjuk majd a hazai szükségletet. A ružomberoki gyár már ez idén 1900 tonna szigete­lő kábelpapírt gyártott, mely mennyi­ség jövőre még nagyobb lesz. Ezzel több mint 6 millió koronával csökken­tettük a behozatalt, mely összeget más célokra hasznosíthatunk. De nemcsak kábelpapírt, hanem más olyan papírfajták gyártását is tervbe­vették jövőre, melyeket eddig kül­földről szereztünk be. Már most sze­relik a kartonpapírt gyártó gépeket, melyek üzembehelyezése után hazai szükségletünket szintén fedezni tud­juk. A termelés gépesítésének és auto­matizálásának követelményeit szem előtt tartva a ružomberoki papírgyár műszaki dolgozói már ez idén hozzá­láttak az egyes részletkérdések meg­oldásához. Teljesen gépesítették pél­dául az eddig nehéz fizikai munkát igénylő vagonok kirakását és a farak­tári munkákat. Az erre a célra felál­lított kábeldarú most 14 perc alatt rak ki ' egy vagon fát, mely azelőtt több munkás jó néhány munka­óráját vette igénybe. Üj gépek be­szerelésével meggyorsították a papír­cement-zsákok készítését is. Míg az­előtt egy munkásnő'8 óra alatt mind­össze 350 zsákot készített, az új gép egymaga 100 ezer papírzsákot termel 24 óra alatt. Jó eredménnyel oldot­ták meg a cellulóze, a kész áruk csomagolását, szállítását és raktáro­zását is, mellyel sok százezer korona értékű termelési költség és munkaerő megtakarítását nyerték. Mindez azon­ban csak kis része annak a gépesítési és automatizálási folyamatnak, mely­lyel már a jövőben lényegesen növelni kell a papírtermelést. • •••••••••••• V zök részesülnek előnyben. A munkahe­lyekről jelentkezők az üzemvezetőségnek szintén február 15-ig nyújtják be kér- V vényüket, melyet a vezetőség március l-ig annak az iskolának kézbesít, ahol a ^ jelentkező tanulmányait szándékszik foly- V tatni. A 11-éves középiskolákban érett- n ségizett fiatalok, akik szakiskolákban \ szándékoznak folytatni tanulmányaikat, i kérvényüket a 11-éves középiskola igaz- ' gatójának legkésőbb 1960 március 31-ig \ nyújLják be. Azok az érettségizettek, akiket főisko­lákra nem vettek fel és középfokú szak­képzettséget szándékoznak elsajátítani, kérvényeiket április 30-ig azon 11-éves középiskolában nyújthatják be, ahol le­teszik az érettségi vizsgát. A felvételi beszélgetések május 27- és 28-án lesznek. Az érettségizettek szakiskolai ta­nulmányra való felvétele keretében előny­ben részesülnek a munkahelyekről je­lentkezők, akik kérvényüket üzeműkben legkésőbb március öj-ig nyújtják be. Az ostravai bányászföiskola hallgatói az ifjúság építóversenye kereté­ben felajánlást tettek, amely szerint a lakásépítkezések számára száz­ezer téglát készítenek. A fiatalok brigádmunkára járnak a téglagyárba. Képünkön a bányászföiskola két hallgatóját láthatjuk, amint az égető kemencébe rakják a téglákat, ČTK felv. Az élenjárók Mint tavaszi áradatkor a Vág vize, oly széles mértékben indult meg a ružomberoki papírgyárban hazánk fel­szabadításának 15. évfordulója tiszte­letére indított munkaverseny. A gyár valamennyi üzemrészlege aktívan versenyez egymással a vállalati igaz­gató vörös zászlajáért. Ennek elnye­réséhez nem elegendő csupán a terv túlteljesítése, mert a versenyben olyan feltételek is sokat jelentenek, mint például az anyagtakarékosko­dás, az önköltségcsökkentés, a ter­melékenység, az újítójavaslatok, stb. A negyedévenként kiértékelt munka­versenyben legutóbb a papírkészítő részleg dolgozói kerültek az élre és ezt az elsőséget bizonyára az év utol­só negyedévében is megtartják. Kö­telezettségvállalásukat a harmadik negyedévben magasan túlteljesítet­ték, amikor 234 tonna papírral többet termeltek az export számára, mint amit a terv számukra előírt. Nem­csak mennyiségileg, hanem minősé­gileg is kiváló eredményt mutattak fel Štefan Lanka, Alojz Vengloš, An­ton Volár, Ján Paša, Štefan Cevar elvtársak, amikor a minőség tervét száz százalékra teljesítették és az ígért 20 ezer korona helyett 23 ezer koronát takarítottak meg a termelés költségein. Ez a csoport, mely a szo­cialista munkabrigád cím elnyerésé­ért küzd, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egész üzem rendszeresen túlteljesítette tervfeladatát és hogy már a harmadik és negyedik negyed­év folyamán alaposan felkészültek a jövő évi tervfeladatok teljesítésére. Ez a munkasiker főleg az üzemi pártszervezet érdeme, mivel minden gyűlésen részletesen foglalkozik és boncolgatja a termelés havi, heti, és napi eredményeit. Tőlük függ nagy­ban az is, hogyan sikerül jövőre job­ban mozgósítani az üzem dolgozóit, hogy kezdeményezés, verseny útján jobb munkát végezzenek. Horváth Sándor IÍA CSKP KB határoz ata nyom ánf A kassai vasúti szakaszon ji I megjavult a munka || jj: A kassai vasúti szakasz párt-yj Hjalapszervezeteinek elnökei és a jjj jjjvezető gazdasági dolgozók ezek-jjj jjjben a napokban aktívát tartottak.:;; liiAz ^aktíván megvitatták, hogyan jj; jjiteljesítik a CSKP KB határozatát jj! jjja vasúti közlekedés megjavításé-jjj jjjról. jjj jjj A Keletszlovákiai Kohómüvek jjj jjjépítésével kapcsolatban a kerü-jjj jjjletben jelentősen megnövekszik jjj ;;;a vasút feladata. Ezért jobban kijjj jjjkell használni a villanymozdonyo-ijj jjjkat és a többi korszerű berende-jjj lüzést. Az aktíva vitája megmutat-jj; jj'ta, hogy a kassai vasúti szaka-jj; jjjszon megvan minden lehetőség áíj; jjiCSKP KB határozatának maradék-jjj jjjtalan teljesítésére. Bizonyítja eztjjj j'laz is, hogy míg 1957-ben a közle-jij jljkedési grafikont csak 76,9 %-rajjj jjjteljesítették, addig tavaly az;;; jjjeredményt 85,8 %-ra növelték és jjj :i:ez év szeptember 30-ig a grafi-ji; H-kon teljesítése már 92,6 %-ot tettül jjj ki. Az aktíva résztvevői elhatároz-;;; jljták, hogy a jövőben csökkentik a jjj Ijlbalesetek számát, megjavítják a jjj jjjkádermunkát, növelik a dolgozók;;; Ülszakképzettségét és így maradék-;;; lljtalanul teljesítik a CSKP KB ha-jjj jjjtározatát. ii-U:::::::::::;:;::;::;:::;:;::;;;;:;:::::::;;^ Eddig több mint 52 ezer új lakás Hazánkban az állami, szövetkezeti, vállalati és egyéni lakásépítés ke­retében, ez év elejétől november vé­géig összesen 52 766 lakást adtak át rendeltetésének. Az állami, vállalati és szövetkezeti Is.kásépítés évi ter­vét 85,2 százalékra teljesítették. Az előirányzott évi terv teljesítéséhez még mintegy 6600 lakás építésének befejezésére, vagyis csaknem annyi új lakásra van szükség, amennyit novemberben adtak át az új bérlök­nek. A prešovi, prágai és a jihlavai kerületben november végéig már túl­teljesítették az évi lakásépítési ter­vet. A rendeltetésüknek átadott laká­sok közül az egyéni építés kereté­ben 14 663, ebből a csehországi ke­rületekben 5506, és Szlovákiában qjjZ épüit. ÜJ SZÖ 4 * 1959. december 25.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom